BÜ BH 2014/300
BÜ BH 2014/300
2014.10.01.
A büntetőeljárási törvényben felsorolt ún. abszolút kizárási okok a törvény erejénél fogva akadályozzák meg a bíró eljárását, míg a törvény 21. §-ának e) pontjában megállapított relatív ok (elfogultság) csak az erre irányuló bírói bejelentés, illetve az erről rendelkező kizárást kimondó határozat alapján zárja ki az érintett bírót az ügy elintézéséből [Be. 21. §, 24. §].
[1] A városi bíróság 2012. november 21. napján kelt, illetve a törvényszék 2013. június 19. napján jogerős ítéletével a terheltet csalás bűntette [Btk. 318. § (1) bek., (4) bek. a) pont], csalás vétsége [Btk. 318. § (1) bek., (2) bek. I. fordulat] és magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt, mint különös visszaesőt halmazati büntetésül 2 évi börtönbüntetésre és 2 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a P. Városi Bíróság ítéletével kiszabott 8 hónap fogházbüntetés végrehajtását, megszüntette a B. Bíróság összbüntetési ítéletével kiszabott 4 évi és 1 hónapi börtönbüntetésből engedélyezett feltételes szabadságot, és megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.
[2] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.
[3] Indítványában bűnösségének megállapítását sérelmezve kifejtette, hogy elítélésére az ellene emelt vádban írt tényeket cáfoló tanúvallomások figyelmen kívül hagyásával került sor.
[4] Kifogásolta továbbá, hogy a bíróság nem tett eleget bizonyítási indítványainak.
[5] Sérelmesnek tartotta végül azt is, hogy a városi bíróság bírája annak ellenére hozott marasztaló ítéletet vele szemben, hogy vele felperesként polgári perben állt.
[6] Az indítvány alapján felülvizsgálatnak nincs helye.
[7] A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amely a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem ténybeli – kifogások érvényesítését szolgálja. Kizárólag a Be. 416. § (1) bekezdésében tételesen felsorolt okok képezhetik a felülvizsgálat alapját, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető, a törvényi kereteken kívül eső esetleges eljárásjogi szabálysértések a felülvizsgálat szempontjából figyelembe nem vehetők.
[8] A Be. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. A felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható.
[9] A fentiekből következően a felülvizsgálati eljárásban a rendelkezésre álló bizonyítékok felülmérlegelésére, a megállapított tényállás esetleges megalapozatlanságát érintő következtetések levonására az eljárási törvény nem biztosít lehetőséget.
[10] A terhelt azonban e törvényi korlátokat figyelmen kívül hagyva indítványában – az álláspontja szerint védekezését alátámasztó tanúvallomásokra történő hivatkozásával, illetve a felajánlott bizonyítás mellőzésének sérelmezésével – kizárólag a bizonyítékok mérlegelésének helyességét, ezen keresztül a jogi következtetések levonásának alapjául szolgáló tényállást vitatta.
[11] Ez azonban a felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat.
[12] A terheltnek az ügyben első fokon eljárt bíró elfogultságára utaló felvetésével kapcsolatosan a Kúria az alábbiakra mutat rá.
[13] A Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti felülvizsgálati okot valósítja meg, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában, illetve a II-IV. pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
[14] A Be. 373. § (1) bekezdésének II. b) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt.
[15] A bíró kizárására vezető okokat a Be. 21. §-a sorolja fel tételesen. Ezek sorában a Be. 21. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában írt abszolút kizárási okok a törvény erejénél fogva teszik kizárttá az érintett bíró eljárását, míg a Be. 21. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti relatív ok (elfogultság) csak az erre irányuló bírói bejelentés, illetve az erről rendelkező határozat esetén eredményezi a bíró kizárását.
[16] A terhelt a felülvizsgálati indítványban azt sérelmezte, hogy a városi bíróság a közte és az ügyben eljárt bíró között folyamatban lévő, általa indított polgári peres eljárás ellenére hozott ítéletet az ügyében, amellyel tartalmilag a bíró Be. 21. § (1) bekezdés e) pontja szerinti elfogultságát kifogásolta.
[17] E hivatkozásával kapcsolatosan viszont az állapítható meg, hogy azonos érvekre alapított kizárás iránti bejelentése nyomán a törvényszék 2013. január 14-én kelt végzésével a városi bíróság kizárását megtagadta.
[18] A kizárást megtagadó határozatra figyelemmel fel sem vetődhet, hogy a törvény szerint kizárt bíró vett volna részt az ítélet meghozatalában, így a terhelt – a felülvizsgálat lefolytatására alapot adó ok megjelölése nélkül – valójában a rendkívüli jogorvoslat körében kísérelte meg kizárás iránti igényét ismételten érvényesíteni, amelyre azonban nincs törvényi lehetőség.
[19] A fentiekre tekintettel a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt, ezért azt a Kúria – a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülés keretében eljárva – a Be. 421. § (2) bekezdése alapján elutasította.
(Kúria Bfv. III. 675/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás