PÜ BH 2014/303
PÜ BH 2014/303
2014.10.01.
Az álképviselő eljárását a képviselt utólag jóváhagyhatja. A jóváhagyás pedig nincs alakszerűséghez kötve. A teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerződésmódosítás akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték. A többletmunka és a pótmunka elhatárolása [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 205. § (1) bek., 219. § (1)–(2) bek., 221. § (1) bek., 217. § (1)–(2) bek., 403. § (4) bek.].
[1] A felek között 2010. január 20-án vállalkozási szerződés jött létre, amelyben a felperes 4 222 397 forint átalánydíj ellenében kötelezettséget vállalt egy főiskola főépületének bővítése során a falazási és vakolási, illetve felületképzési munkák elvégzésére.
[2] A szerződést a felek utóbb egy alkalommal módosították: a felperes további 618 805 forint vállalkozói díjért zsalukőfal, gipszesztrich, aljzatbeton és aljzatszigetelés készítésére is kötelezettséget vállalt. Egyúttal az eredeti 2010. március 20-i teljesítési határidőt a felek 2010. május 31-re módosították.
[3] A felperes a vállalt munkafeladatot a kikötött teljesítési határidőben túlnyomórészt elvégezte, és jelentős mértékű pótmunkát is végzett. Ennek keretében elvégezte az épület nagy előadótermének mennyezetén elhelyezett gipszkarton glettelését és festését, valamint a mellvédfal gipszkarton felületeinek javítását.
[4] Az alperes a felperest megillető átalánydíj összegéből nem fizetett meg 1 190 096 forintot, valamint további, eredetileg a garanciális javításokra visszatartott 242 067 forintot. Elmaradt a pótmunkák ellenértékének kiegyenlítése is.
[5] A felperes 2011. augusztus 23-tól kezdődően felszámolás alatt áll.
[6] A felperes keresetében 3 911 518 forint hátralékos vállalkozói díj és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
[7] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azzal érvelt, hogy a vállalkozási szerződés megkötésekor a felperes nevében a képviseletére nem jogosult személy járt el. A szerződés ezért nem jött létre; a felperes a vállalkozói díjra nem tarthat igényt. Azt ugyanakkor nem vitatta, hogy az átalánydíj összegéből 1 190 096 forintot, valamint a garanciális javításokra visszatartott 242 060 forintot nem fizette meg a felperes részére. A gipszkarton mennyezet glettelése és festése, valamint a mellvédfal javítása viszont az álláspontja szerint nem tartozott a pótmunkák körébe, így ezekért a felperes külön díjazásra nem jogosult. Beszámítási kifogást is előterjesztett a felperes követelésével szemben, amelyben késedelmi kötbér jogcímén 2 178 450 forint megfizetésére tartott igényt.
[8] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 3 623 167 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
[9] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését helybenhagyta.
[10] A jogerős ítélet indokolása szerint a perbeli vállalkozási szerződés megkötésekor a felperes nevében valóban a képviseletére nem jogosult személy járt el. Az álképviselő eljárását azonban az ügyvezető utólag jóváhagyta, így a szerződés megfelelően létrejött.
[11] Azt pedig maga az alperes sem vitatta, hogy az átalánydíj összegéből 1 190 096 forintot, valamint a garanciális javításokra visszatartott 242 060 forintot nem fizette meg, és a pótmunkák esetében is csupán a gipszkarton mennyezet glettelése és festése, valamint a mellvédfal javítása esetében vitatta a felperes díjigényét. H. J. tanúvallomása, a felek közötti vállalkozási szerződés tartalmát meghatározó árazatlan költségvetés, valamint B. A. igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján azonban kétséget kizáróan megállapítható, hogy az eredeti szerződés e munkálatok elvégzésére sem terjedt ki. A gipszkarton mennyezet glettelése és festése, valamint a mellvédfal javítása tehát pótmunkának minősülnek, így a felperes az átalánydíjon felül e munkálatok ellenértékének megfizetésére is igényt tarthat.
[12] A pótmunkák díját a bíróság a beszerzett igazságügyi szakértői vélemény alapján 2 191 011 forintban határozta meg, és az alperest erre figyelemmel összesen 3 623 167 forint hátralékos vállalkozói díj megfizetésére kötelezte.
[13] A beszámítási kifogás teljesítésére ugyanakkor a jogerős ítélet indokolásában kifejtettek szerint nem kerülhetett sor. A felperes ugyanis felszámolás alatt áll, felszámolás alá került gazdasági társaság követelésével szemben pedig beszámítási kifogás csak a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 38. § (3) bekezdésében meghatározott speciális feltételek fennállása esetén terjeszthető elő. E feltételek viszont a perbeli esetben nem valósultak meg.
[14] A jogerős ítélet ellen – annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet fellebbezett részének megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása, másodlagosan az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása és a marasztalási összeg 1 432 156 forintra történő leszállítása, harmadlagosan pedig az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt – az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel.
[15] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
[16] A Ptk. 205. § (1) bekezdése szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
[17] Szerződést a Ptk. 219. § (1) és (2) bekezdése értelmében más személy (képviselő) útján is lehet kötni, ilyenkor a képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté.
[18] Képviselőnek az minősül, akinek jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapuló képviseleti joga van, illetőleg őt a Ptk. 226. § (1) bekezdése alapján (vélelmezett képviselet), vagy azért, mert eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni (látszaton alapuló képviselet), képviselőnek kell tekinteni. Ha viszont valaki más nevében anélkül köt szerződést, hogy képviseleti joga volna, vagy képviseleti jogkörét túllépi, a Ptk. 221. § (1) bekezdése értelmében álképviseletről van szó.
[19] Kötelmet a képviselt és a másik fél között alapvetően csak a valódi képviselő jognyilatkozata keletkeztet. Az álképviselő cselekménye a Ptk. 221. §-a szerint a képviseltet nem köti, és így – mivel nincs olyan akaratnyilatkozat, amely a képviselt nyilatkozatának minősülne – szerződés nem jöhet létre. A törvény azonban lehetővé teszi, hogy a képviselt az akaratának utólagos kifejezésével jóváhagyja az álképviselő eljárását, és ezzel magára nézve kötelezőnek ismerje el a nevében tett jognyilatkozatot. Ilyen esetben az utólagos jóváhagyás folytán az álképviselő cselekményét úgy kell tekinteni, mintha már a nyilatkozat tételekor is rendelkezett volna képviseleti joggal. Jognyilatkozata tehát ilyenkor úgy minősül, mintha képviselő tette volna, és ennek megfelelően kiváltja a joghatásokat a képviselt személynél.
[20] Az álképviselő nyilatkozatának jóváhagyása nincs alakszerűséghez kötve, a jóváhagyás tehát a képviselt részéről írásban, szóban vagy ráutaló magatartással egyaránt megtörténhet. Ráutaló magatartás lehet például az, ha az álképviselő által kötött szerződést a képviselt magára nézve kötelezőnek ismeri el, és teljesíti az abból eredő kötelezettségeit.
[21] A felek közötti vállalkozási szerződést a felperes nevében valóban nem a cégnyilvántartásba bejegyzett szervezeti képviselő írta alá, és a per során arra vonatkozó bizonyítékok sem keletkeztek, hogy a felperes nevében eljárt személy egyéb jogcímen jogosult lett volna a felperes képviseletére. A szerződésben vállalt munkafeladatot azonban a felperes elvégezte, a részére részben megfizetett vállalkozói díjat átvette, és ügyvezetője a jogviszonnyal összefüggésben különféle okiratokat is kiállított. Mindezek alapján egyértelműen megállapítható, hogy az álképviselő eljárását a felperes jóváhagyta, a vállalkozási szerződés tehát a felek között – a felülvizsgálati kérelemben kifejtettekkel ellentétben – érvényesen létrejött.
[22] Többletmunkának a Ptk. 403. § (4) bekezdésének helyes értelme szerint a vállalkozási szerződés műszaki tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkálatok minősülnek.
[23] A pótmunkák körébe pedig az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló, vagyis nem az eredeti szerződésben meghatározott, hanem attól részben eltérő munkaeredmény megvalósítását biztosító munkálatok tartoznak. A pótmunka megrendelése tehát a szerződésmódosítás sajátos esetét jelenti.
[24] A többletmunka és pótmunka elhatárolásának a gyakorlatban akkor van jelentősége, ha a felek a vállalkozási szerződésben a vállalkozói díjat átalánydíjként határozzák meg. Ilyenkor ugyanis a vállalkozó az esetleges többletmunkáért külön díjazásra nem jogosult, az átalánydíjon felül csak a tételesen bizonyított, igazolt pótmunkák ellenértékét számolhatja el. A pótmunkák díjazására vonatkozó elveket kell alkalmazni ugyanakkor ilyen esetben azoknak az utóbb, a kivitelezés során műszaki szükségességből felmerült, a szerződés eredeti céljának megvalósításához, a mű rendeltetésszerű használatához szükséges munkáknak a díjazása tekintetében is, amelyek elvégzése a szerződéskötéskor a vállalkozó kellő gondossága esetén sem volt előre látható.
[25] A bíróság a perbeli esetben a rendelkezésre álló okiratok és H. J. tanúvallomása alapján helytállóan, a Pp. 206. § (1) bekezdésének megsértése nélkül következtetett arra, hogy a felek közötti vállalkozási szerződés műszaki tartalmát ténylegesen nem a tervdokumentáció, hanem a költségvetés, az abban megjelölt egyes munkanemek határozták meg. A terveket az alperes a per adatai szerint nem is bocsátotta a felperes rendelkezésére, mint ahogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, 2009. december 7-én kelt levelet sem a felperes, hanem a felperesnél képviseleti joggal nem rendelkező és munkaviszonyban sem álló H. J. részére küldte meg.
[26] A költségvetés pedig a beszerzett szakértői véleményből kitűnően a mennyezeti gipszkarton glettelését és festését, valamint a mellvédfal gipszkarton felületeinek javítását nem tartalmazta. E munkák elvégzésére tehát a felek közötti vállalkozási szerződés műszaki tartalma nem terjedt ki, így e munkálatok nem a többletmunka, hanem a pótmunka fogalmi körébe sorolhatók.
[27] A perbeli pótmunkákat a felperes nem vitásan elvégezte, az alperes pedig átvette tőle azokat. Ennek alapján megállapítható, hogy a felek – a felülvizsgálati kérelemben kifejtettekkel ellentétben – megállapodtak a pótmunkák elvégzésében. A pótmunka megrendelésére, a vállalkozási szerződés ráutaló magatartással történő módosítására utaló körülményként értékelhető ugyanis a XXXII. számú Polgári Elvi Döntésből kitűnően önmagában az is, ha a megrendelő tudomást szerez arról, hogy a vállalkozó az eredeti megállapodás kereteit meghaladó munkát végez, és ez ellen nem tiltakozik.
[28] A pótmunkák ellenértékének megfizetése alól pedig az alperes arra hivatkozással sem mentesülhet, hogy a vállalkozási szerződésben az ilyen típusú munkálatok megrendelésének érvényességét írásbeli alakhoz kötötték. A Ptk. 217. § (2) bekezdésének második mondata értelmében ugyanis a teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerződésmódosítás akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték.
[29] A bíróság mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül kötelezte az alperest a hátralékos vállalkozói díj és a pótmunkák ellenértékének megfizetésére.
[30] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. V. 20.905/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás