PÜ BH 2014/305
PÜ BH 2014/305
2014.10.01.
I. A károsult helyváltoztatásához szükséges eszközök költségei a károkozót terhelik. Ilyen a kerekes szék szállításához szükséges gépkocsi vételára is.
II. Az életfenntartás céljára adott és túlfizetett járadék nem követelhető vissza [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 355. § (4) bek., 362. §].
[1] A bíróság jogerős közbenső ítéletben megállapította, hogy az alperes a II. r. felperesen 2000. február 15-én elvégzett értisztító műtét következményeként a felpereseket ért károkért kártérítési felelősséggel tartozik. A beavatkozás következtében a II. r. felperes bal oldalára megbénult, munkaképességét 100%-os mértékben elvesztette, véglegesen, teljes egészében ápolásra és gondozásra szorul.
[2] A folytatódó eljárásban a bíróság jogerős ítéletével kötelezte az alperest az egyes vagyoni károk, valamint a nem vagyoni károk megtérítésére.
[3] A felperesek ebben a perben a keresetükben az egyes járadékok felemelését, illetőleg további vagyoni káruk megtérítését igényelték. Miután a meglévő Daewoo gépkocsi nem alkalmas a II. r. felperes mozgatásához szükséges elektromos kerekes szék szállítására, ezért egy Citroën gépkocsit vásároltak. Keresetükben többek között a régi gépkocsi eladási ára és az új gépkocsi vételára közötti különbözet, azaz 2 200 000 forint és ennek a 2007. március 3-tól járó törvényes mértékű kamata megfizetését is kérték.
[4] Az alperes ellenkérelme e tekintetben a kereset elutasítására irányult.
[5] Az alperes a viszontkeresetében egyebek között 850 000 forint jogalap nélkül felvett járadék és középarányos kamata megfizetésére kérte a II. r. felperes kötelezését arra hivatkozással, hogy 2009. július 20-tól, a II. r. felperes 62 éves korától a nyugellátását kellett a II. r. felperes életfenntartására fordítani, és nem az alapítélet szerinti havi 50 000 forint járadékot, ezért a II. r. felperes a 2010. december 31-ig összesen 17 hónapra kifizetett járadék visszatérítésére köteles.
[6] Az elsőfokú bíróság a kiegészített ítéletében a gépkocsi vételár-különbözetének megfizetése iránti keresetet elutasította, a járadék visszafizetésére irányuló viszontkeresetet alaposnak tartotta. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a felpereseknek már az alapper időszakában olyan gépkocsit kellett volna vásárolni, amelybe az összecsukható kerekes szék belefér, azonban nem úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben elvárható, ezért a vételár-különbözet iránti keresetet az elsőfokú bíróság a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 340. § (1) bekezdése és a PK 36. számú állásfoglalás alapján elutasította.
[7] A járadék visszafizetése iránti viszontkereset az elsőfokú bíróság szerint alapos, a Ptk. 361. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a felpereseknek számolniuk kellett a visszatérítés kötelezettségével.
[8] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletében az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta.
[9] A gépkocsi vételára tekintetében a másodfokú bíróság szerint nem a kárenyhítési kötelezettség teljesítésének kérdését kellett vizsgálni, hanem az a döntő jelentőségű, hogy a károsult teljes igényét már a Daewoo Matiz gépkocsi is megfelelő módon kielégítette, az alkalmanként jelentkező, a lakásból való kimozdulási igény magasabb költséggel történő kielégítése nincs okozati összefüggésben a károkozó magatartással.
[10] A másodfokú bíróság utalt arra is a járadék visszafizetése iránti viszontkereset kapcsán, hogy a Ptk. 362. §-ában foglaltak nem képezik akadályát a Ptk. 361. § (2) bekezdésének a) pontja alapján megalapozott visszatérítési igény teljesítésének. A felperesek fellebbezésére tekintettel megállapította továbbá, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan rendelkezett a perköltség mértékéről és viseléséről.
[11] A felperesek felülvizsgálati kérelme az alperest – a felperesek részére egyetemlegesen – 2 200 000 forint és ennek a 2007. március 3-tól járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére irányuló és a jogalap nélküli gazdagodás címén előterjesztett viszontkeresetet elutasító döntés meghozatalára irányult.
[12] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az alábbiak szerint alaposnak találta.
[13] A bíróság korábban hozott jogerős ítélete szerint a mozgáskorlátozottá vált II. r. felperes igényt tarthatott a mozgását biztosító kerekes székre, később pedig az elektromos hajtású kocsira, valamint az ennek szállítására alkalmas gépkocsi költségére. Ennek alapja az volt, és jelenleg is az, hogy a II. r. felperes a káreset miatt mozgáskorlátozottá vált, és helyváltoztatásához az eszközökre szüksége van, így az ezzel kapcsolatos kiadások a Ptk. 355. § (1) bekezdése alapján a károkozót terhelik a Ptk. 355. § (4) bekezdése szerinti mértékben.
[14] A mozgáskorlátozott állapot végleges, a II. r. felperes ebben az állapotában lesz egyre idősebb. A jogerős ítélet az új gépkocsi vásárlásával kapcsolatos igényt azért nem tartotta alaposnak, mert a II. r. felperes helyváltoztatási igényét – amelyet az állapota térben és időben is beszűkít – a korábbi autó is kielégíti, az alkalmi eltávozásai nem igényelnek magasabb költséget, további kártérítést.
[15] A korábban hozott jogerős ítélet azonban már eldöntötte azokat a lényeges kérdéseket, hogy a károsultnak meg kell fizetni a helyváltoztatáshoz szükséges és indokolt eszközök költségeit. A mozgáskorlátozott állapot, a hátrányos helyzet kompenzálását szolgáló, a szükségszerű helyváltoztatáshoz elengedhetetlen eszközöket a II. r. felperes az alperes károkozó költségére szerezheti be. A korábbi jogerős ítélet elfogadta az elektromos „autó” beszerzésének alperest terhelő költségét, a felperesek pedig azt utóbb ténylegesen be is szerezték.
[16] Ez a helyzet váltotta ki azt a további jogszerű igényt, hogy olyan gépjármű álljon az említett célok szolgálatára, amely alkalmas a II. r. felperes szállítására. Önmagában az a tény, hogy a II. r. felperes kevés alkalommal hagyja el otthonát, a keresetet nem teszi alaptalanná, hiszen ez a helyzet éppen azért alakult ki, mert a II. r. felperes mozgáskorlátozottá vált a káreset következményeként, másrészt pedig az elektromos eszköz indokoltsága sem vitatható, mert azt már jogerős ítélet elbírálta.
[17] Ténykérdés, hogy az elektromos eszköz szállítására a korábban vásárolt gépkocsi nem alkalmas, az csak addig volt használható, amíg a kerekes szék állt a II. r. felperes rendelkezésére. Valójában az indokolt csere többletköltsége az a kár, amelynek a megtérítésére az alperes kötelezhető volt.
[18] Az alperes viszontkeresete kapcsán nem vitatható, hogy a II. r. felperes nyugdíjazását követően, azaz 2009. július 29-e után is fizette az alperes a havi 50 000 forint járadékot. A perbeli esetben a jövedelempótló járadék túlfizetéséről van szó, amelynek következtében a II. r. felperes jogalap nélkül gazdagodott. A perben azt kellett elbírálni, hogy az ilyen címen adott juttatás túlfizetett része visszakövetelhető-e.
[19] Téves a másodfokú bíróságnak az az indokolása, hogy a II. r. felperes 62. életévének betöltését követően a nyugdíjat fordítja létfenntartásra, és nem a megítélt és kifizetett járadékot.
[20] Az életfenntartás céljára adott járadékot a Ptk. 362. §-a értelmében visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg. A jogalap nélküli gazdagodás következménye, a visszatérítési kötelezettség alól tehát a Ptk. 362. §-a kivételt teremt. E szabály a gazdagodás visszatérítésének követelését a jogalap nélküli előny életfenntartási célú juttatása és annak a visszakövetelést megelőző, ténylegesen erre a célra történt felhasználása esetére zárja ki.
[21] Nem vitatható, hogy a jogerős ítélet a jövedelempótló járadékot életfenntartás céljára állapította meg, és az alperes erre a célra adta. E körben nincs jelentősége annak, hogy a járadékon felül más jövedelmek, költségek is hasonló célt szolgálnak-e. A perben nem volt bizonyított, hogy a II. r. felperes a gazdagodást nem használta fel.
[22] Mindezeket figyelembe véve az alperes a túlfizetett járadékot a kifejtett indokokra tekintettel nem követelheti vissza, legfeljebb beszámításnak van helye. A járadék visszakövetelése iránti viszontkeresetnek helyt adó jogerős ítéleti rendelkezés ezért jogszabálysértő.
[23] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatva az alperest a gépkocsivásárlás költségeként 2 200 000 forint és ennek a 2007. március 3-tól járó késedelmi kamata megfizetésére kötelezte, a II. r. felperes 850 000 forint és kamatai megfizetésére kötelező rendelkezés tekintetében pedig a viszontkeresetet elutasította.
(Kúria Pfv. III. 20.008/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás