KÜ BH 2014/31
KÜ BH 2014/31
2014.01.01.
A SAPS támogatásra jogosult földterületek támogathatóságát nem szünteti meg automatikusan és teljesen a sikertelen vis maior bejelentés. Ebben az esetben a kifizetési kérelem megalapozottsága körében a hatóságnak azt kell vizsgálnia, hogy a földterületek mennyiben felelnek meg a HMKÁ követelményeknek [36/2009. (IV. 3.) FVM r. 1. §, 5. §, 6. §; 37/2009. (IV. 3.) FVM r. 1. §, 4. §, 8. § (2) bek.; 44/2007. (VI. 8.) FVM r. 2. §, 3. §; 50/2008. (IV. 24.) FVM r. 4. §, 1. mell.].
A felperes egységes területalapú támogatás (SAPS) iránti kérelmet nyújtott be 2009. május 15-én több földterületére, összesen 183,13 ha kiterjedésben. Emellett bizonyos területeivel kapcsolatosan vis maior kárra is bejelentéssel élt. Az alperes három, különböző blokkazonosítójú tábla esetében a vis maior bejelentést nem fogadta el, erre tekintettel a támogatási kérelmet e területek esetében – azok gyomosodására hivatkozással – egészében megalapozatlannak minősítette és elutasította.
A felperes keresete alapján eljárt Szolnoki Törvényszék (a továbbiakban: Törvényszék) a felperes keresetét jogerős ítéletével elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy mivel a felperes megalapozatlanul, „jövőben esetlegesen bekövetkezhető gyomosodást jelentett be vis maiorként”, ezért „helyesen jártak el a hatóságok, amikor a mályvával vetett területekre támogatást nem állapítottak meg”.
Az ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. Annak megállapítását kérte – a jogkövetkezmények levonásával együtt –, hogy a Törvényszék ítélete sérti
– a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 35. §-át,
– az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2009. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 37/2009. (IV. 3.) FVM rendelet (a továbbiakban: Támogatási rendelet) 6. §-át;
– az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: HMKÁ rendelet)
– valamint az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vis maior rendelet) 2-3. §-ait.
A felperes álláspontja szerint az alperes a megjelölt jogszabályok megsértésével jutott arra a következtetésre, hogy a megalapozatlan vis maior bejelentés miatt a támogatási kérelem is egészében megalapozatlan, a három területet 0 hektárral kell figyelembe venni azok gyomosodása miatt.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Arra hivatkozott, hogy a vis maior bejelentéssel érintett táblák nem minősültek támogatható területnek a 36/2009. (IV. 3.) FVM rendelet 1. § 16. pontja értelmében alkalmazandó 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet 1. § g) pontja szerint. Így az ilyen területekre kifizetett támogatás jogosulatlan igénybevételnek minősül, amely a 796/2004/EK rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) 51. cikk (1) bekezdése szerint szankcio-nálandó.
A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
A Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperes vis maior bejelentésének megalapozatlansága automatikusan az igényelt területek támogatásból való kizárásához vezethet-e.
A Támogatási rendeletet és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 36/2009. (IV. 3.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni.
Az R. 1. § 2. pontja határozza meg a támogatható terület fogalmát, míg az 5. §-a értelmében „[a]z egységes területalapú támogatást a támogatás alapjául szolgáló területet jogszerűen használó mezőgazdasági termelő veheti igénybe”. A SAPS támogatásban részesíthető terület nagyságát pedig a 6. § rendelkezései alapján kell megállapítani. Ehhez képest a Támogatási rendelet határozza meg a földterület hasznosításának fogalmát, azt, hogy mi tekintendő adatváltozásnak, illetve a támogatási és kifizetési kérelmek, valamint az adatváltozás bejelentésének eljárási szabályait.
A Támogatási rendelet 1. § 2. pontja értelmében a földterület hasznosításának minősül „a mezőgazdasági földterületnek adott jogcímekben előírt növénykultúrával (növényfajjal, növényfajtával, vagy azok keverékével) történő hasznosítása, illetve pihentetése az egységes területalapú támogatások, illetve egyes vidékfejlesztési és borpiaci támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: HMKÁ rendelet) 1. számú mellékletében foglalt előírások betartása mellett (...)”. A Támogatási rendelet 8. § d) pontja értelmében „[a]z egységes kérelemben megadott adat változását” technikai értelemben „a 4. § (2) bekezdése szerint kell bejelenteni. Adatváltozás bejelentése – a körülményektől függően – az alábbi cselekményekhez kapcsolódik: (...) a vis maior tényének igazolása, feltéve, hogy a bizonyító mellékletet csatolták”.
A hivatkozott rendeleti szabályok értelmében tehát SAPS támogatásra a földterületet jogszerűen használó azon termelő jogosult, aki a használat során gazdálkodó tevékenységét a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges feltételrendszer szabályainak megtartásával folytatja. Azaz a földhasználata megfelel a HMKÁ feltételrendszerben foglaltaknak. A támogatás kifizetését befolyásoló körülményeket – adatváltozás címén – köteles a gazdálkodó az alperes tudomására hozni. Ilyen körülmény lehet a támogatott terület nagyságában beálló változás, egyéb pontosítás, de ilyen körülményként értékelhető a vis maior kár bejelentése is.
A célt meghatározó 1. §-ból kitűnően a Vis maior rendelet – a mezőgazdasági tevékenység időjárási kitettségére való tekintettel – az elháríthatatlan külső okokra visszavezethető károk telepítésének módját rendezi. (Erre utal az, hogy a Vis maior rendelet hatálya egyebek mellett kiterjed a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvényben szabályozott esetekben a keletkezett károk megtérítésére is.) Az elemi kár bekövetkezte után tehát a támogatásban részesülő termelő a Támogatási rendelet 4. § (2) bekezdése szerinti eljárásban bejelenti a vis maior kárt, – amely a 8. § alapján adatváltozásnak minősül –, és megalapozottsága esetén a kárt nem, avagy csupán megosztottan viseli a termelő. Ellenkező esetben a kár a termelő terhén marad. Az utóbbi esetben azonban a SAPS támogatásba bevont földterületek támogatható jellege, a Támogatási rendelet szerinti hasznosítás, illetve a földterületek termelőt terhelő jó mezőgazdaság és ökológiai állapotban tartásának a kötelezettsége nem változik meg. A földterület jogszerű használatának támogatása, mint cél nem szűnik meg automatikusan és teljesen pusztán azzal, hogy a termelő sikertelen vis maior bejelentéssel élt. A jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartás kötelezettségének megsértése ugyanakkor jogsértés, amelynek jogkövetkezményét a támogatás kifizetése iránti kérelem elbírálásakor tudja az alperes érvényesíteni.
A perbeli esetben tehát a sikertelen vis maior bejelentés után elbírálatlan maradt a felperes érintett három földterülete vonatkozásában benyújtott támogatási kérelme.
Az alperes – a vis maior bejelentés megalapozottságának vizsgálata során – megállapította, hogy a felperes érintett földterületein nem elemi csapásra visszavezethető gyomosodás volt tapasztalható.
A HMKÁ rendelet a SAPS támogatásokra is kiterjedő hatállyal [4. § (2) bekezdés] állapítja meg a jó mezőgazdasági és ökológiai állapot követelményrendszerét 1. számú mellékletében. A HMKÁ rendelet 6. § (1) bekezdése meghatározza a megfelelés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezményeket. Eszerint „a 796/2004/EK bizottsági rendelet alkalmazásában amennyiben a földhasználó a neki közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás következtében nem tartja be az 1. számú mellékletben foglalt előírásokat, az előírások megsértésének naptári évében számára nyújtandó közvetlen kifizetések teljes összege csökkentésre kerül, melynek mértéke a hivatkozott bizottsági rendelet alapján kerül megállapításra”.
Következésképpen csak a gyomosodás okainak, mértékének feltárását követően, a HMKÁ rendelet kérelem idején hatályos rendelkezéseinek alkalmazásával kerül az alperes abba a helyzetbe, hogy a felperes SAPS, azaz egységes területalapú támogatás iránti kérelmének megalapozottsága felől dönteni tudjon a sikertelen vis maior bejelentéssel érintett területek támogathatósága tekintetében.
A Kúria arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Törvényszék jogerős ítélete – a közigazgatási szervek határozataival együtt – jogsértő, mivel az alperes a felperes 2009. május 15-én benyújtott támogatás iránti kérelmét a vis maior kérelemmel is érintett területek vonatkozásában érdemben nem bírálta el, hanem a vis maior kérelem elutasításának jogkövetkezményét a támogatás iránti kérelem kapcsán vonta le, megsértve ezzel az R., a Támogatási rendelet, valamint a HMKÁ rendelet hivatkozott szabályait.
Ezért a Kúria a Törvényszék, valamint az alperes határozatát az első fokra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte a felperes 2009. május 15-i támogatási kérelme vonatkozásában. Figyelemmel az időmúlás körülményeire, az alperes a megismételt eljárásban a keletkezett iratanyag alapján tud dönteni a támogatási kérelem jogszerűsége tekintetében. Mivel a perben eljáró Törvényszék felülvizsgálati eljárásának nem volt tárgya a közigazgatási határozatok meghozatalát megelőző eljárás, ezért a Kúria a felülvizsgálati eljárásban sem vizsgálhatta az alperes esetleges eljárási jogsértését.
(Kúria Kfv. IV. 35.620/2012.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás