KÜ BH 2014/320
KÜ BH 2014/320
2014.10.01.
Első helyen előhaszonbérletre jogosult ajánlatát nem kell kifüggeszteni az önkormányzat hirdetőtáblájára. Az ajánlatra vonatkozó nyilatkozattételi határidő anyagi jogi határidő [1994. évi LV. tv. 21. § (1), (3) bek., 16/2002. (II. 18.) Korm. r. 6. §, 1. § (1) bek.].
[1] AZ F. .../23 helyrajzi számú ingatlan egy, a perben nem álló magánszemély tulajdona. Ennek az ingatlannak az 1/2 részét az alperesi beavatkozó 2002 óta haszonbérli. Az alperesi beavatkozó a 2012. február 13-án kelt határozat szerint családi gazdálkodó, és a Tolna Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága 2013. február 19-én kiadott hatósági bizonyítványa szerint állattartó teleppel rendelkezik.
[2] Az alperesi beavatkozó 2013. március 12-én ajánlatot tett az ingatlantulajdonosnak az ingatlan másik felének haszonbérlésére. Az erre szolgáló formanyomtatványon rögzítésre került, hogy az alperesi beavatkozó a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 21. § (1) bekezdés b) pontja és 21. § (2) bekezdés a) pontja szerint az elő-haszonbérleti joggal rendelkezők rangsorában az első helyen áll. Az ingatlantulajdonos a beavatkozó ajánlatát elfogadta, és az ajánlat az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat hirdetőtábláján 2013. március 14-én kifüggesztésre került. A jegyző április 2-én a hirdetményt levette, a záradékra rávezette, hogy a felperes az ingatlanra vonatkozóan, március 28-án postára adottan, április 2-án érkezetten, az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tett.
[3] Az ingatlantulajdonos és az alperesi beavatkozó 2013. április 6-án a haszonbérleti szerződést megkötötték.
[4] A beavatkozó kérte a Szekszárdi Járási Földhivatalnál az adott földrészletre haszonbérlet jogcímén a földhasználati nyilvántartásba vételt. A kérelméhez benyújtotta a földhasználati bejelentési lapot, csatolta a haszonbérleti szerződést, a kifüggesztett és záradékolt ajánlatot, a felperes ajánlatot elfogadó nyilatkozatát, az állattartó telep üzemeltetését igazoló hatósági bizonyítványt, regisztrációs igazolást.
[5] Az ingatlantulajdonos – felperesi megkeresésre – 2013. április 18-án közölte a felperessel, hogy a rangsorban első helyen állóval haszonbérleti szerződést kötött, a felperes ajánlata elkésett.
[6] A Szekszárdi Járási Földhivatal a 2013. május 8-án kelt határozatával az alperesi beavatkozó földhasználati jogát az ingatlanra bejegyezte. E határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be.
[7] Az alperes a 2013. június 4-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[8] Határozatában hivatkozott arra, hogy kifüggesztési eljárást nem kellett volna lefolytatni, de egyebekben is a felperes elfogadó nyilatkozata a kifüggesztés napját követő 19. napon, elkésve érkezett meg az önkormányzat jegyzőjéhez. Az ajánlati kötöttség a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 211. § (1) bekezdése alapján beállt az alperesi beavatkozó és a tulajdonos között.
[9] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt.
[10] Az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtette, hogy mind a felperes, mind az alperesi beavatkozó az előhaszonbérletre jogosultak rangsorában első helyen álló jogosult volt, mert mindketten állattartótelep-tulajdonosok. A beavatkozó részére 2013. február 19-én kiállított hatósági bizonyítvány igazolta azt, hogy állattartó telepet működtet. Az alperesi beavatkozóról – a hatósági bizonyítvány alapján – a földhivatal jogszerűen állapította meg, hogy a rangsorban első helyen áll.
[11] Nem volt jelentősége annak – a bíróság álláspontja szerint –, hogy az ajánlatot rögzítő formanyomtatvány tartalmilag esetleg hiányos volt, mert egyéb okirattal a földhivatal előtt igazolt volt az előhaszonbérletre a jogosultság, a ranghelyben az első helyen való állás ténye. Rámutatott a bíróság, hogy a termőföldre vonatkozó elővásárlási és elő-haszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdése értelmében kifüggesztési eljárást nem kellett lefolytatni, mert az alperesi beavatkozó első ranghelyen álló jogosultnak minősült.
[12] Egyebekben helytállóan került megállapításra, hogy a felperesi ajánlat elkésett, mert az R. 6. §-a folytán alkalmazandó 2. § (2) bekezdésében írt határidő – a 2/2009. (VI. 24.) PK véleményre is figyelemmel – anyagi jogi határidő, ezért a felperesi beadványnak a kifüggesztéstől számított 15 napon belül meg kellett volna érkeznie az önkormányzat jegyzőjéhez.
[13] Mivel azonban mind a felperes, mind az alperesi beavatkozó első ranghelyen álló jogosultak voltak, a tulajdonos és az alperesi beavatkozó között a Ptk. 211. § (1) bekezdése értelmében beállt az ajánlati kötöttség, ezért egy esetlegesen határidőben érkezett felperesi ajánlat esetén is, a földtulajdonos kötve volt a beavatkozó által tett ajánlathoz.
[14] Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy a felperes keresete megalapozatlan volt, a haszonbérleti szerződést a tulajdonos a beavatkozóval jogszerűen kötötte meg, melyből következően a földhasználati jog jogszerűen került bejegyzésre a perbeli ingatlanra, ezért a felperes keresetét elutasító ítéletet hozott.
[15] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak megváltoztatásával a keresetének helyt adó határozat hozatalát.
[16] Álláspontja szerint az ítélet sérti a Tft. 21. § (1) bekezdés c) pontját, (2) bekezdés a) pontját, (3) bekezdését, továbbá az R. 1. § (2) bekezdését. A bíróság tévesen alkalmazta a 2/2009. (VI. 24.) PK véleményt, mert e vélemény alkalmazásának az eljárás során nem volt helye.
[17] A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan.
[18] A Kúria a rendelkezésére álló iratokból megállapította, hogy mind a felperes, mind az alperesi beavatkozó állattartó telep üzemeltetője, ezért mindkettőjüket a Tft. 21. § (1) bekezdés a) pontja szerinti első ranghely illeti meg az elő-haszonbérleti jog jogosultjai között, a (3) bekezdésre is tekintettel. Tévesen hivatkozott ezért a felperes arra, hogy mivel állattartó teleppel rendelkezik, megelőzi ranghelyben a beavatkozót. Mind a felperes, mind az alperesi beavatkozó mint állattartó telep üzemeltetői azonosan, első ranghelyen állóak az elő-haszonbérleti jog jogosultjai között.
[19] Az R. 1. § (1) bekezdése értelmében amennyiben az ajánlat az első helyen álló haszonbérleti jogosulttól érkezik, nem szükséges az ajánlat közlése, azaz kifüggesztési eljárás lefolytatása az R. 2. §-a szerint.
[20] A Kúria annyiban pontosítja a jogerős ítélet indokolását, hogy az ajánlat közlése teremtett ajánlati kötöttséget a Ptk. 211. § (1) bekezdése szerint, azaz a beavatkozót kötötte az ajánlata. Az ingatlantulajdonos a több, egy sorban jogosult közül választhat. Az alperesi beavatkozó ajánlatának elfogadásával a tulajdonos és a beavatkozó között a haszonbérleti jogra vonatkozó megegyezés létrejött, a haszonbérleti szerződést jogszerűen megköthették.
[21] Mivel a perbeli ajánlat kifüggesztésének nem volt helye, ezért a Kúria szükségtelennek tartotta annak vizsgálatát, hogy a kifüggesztés tartama alatt postára adott, ajánlatot elfogadó nyilatkozat folytán a felperes jogosulttá válhatott-e a haszonbérleti szerződés megkötésére.
[22] Annyit azonban kiemel a Kúria, hogy a perbeli esetben, mivel az elő-haszonbérleti jogra vonatkozóan az elővásárlási jog szabályait kell alkalmazni, nem volt figyelmen kívül hagyható a 2/2009. (VI. 24.) PK vélemény és abban a határidő anyagi jogi jellegére tett megállapítás. Mindebből következően szükségtelen volt az R. 3. § (5) bekezdésének és a Ket. 65. § (3) bekezdésének megsértésére tett felperesi hivatkozás vizsgálata.
[23] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a földhivatal a hozzá benyújtott okiratok alapján jogszerűen foglalt állást arról, hogy az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult beavatkozóval kötött haszonbérleti szerződés alapján a földhasználati nyilvántartásba a kért bejegyzés teljesíthető volt, ennek a bejegyzésnek a jogszerűségét az elsőfokú bíróság helytállóan ítélte meg, a kereset elutasításáról törvényesen döntött.
[24] Mivel a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. II. 37.810/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás