• Tartalom

324/2014. (XII. 15.) Korm. rendelet

a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 43/2011. (III. 23.) Korm. rendelet módosításáról1

2015.01.01.

A Kormány a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 43/2011. (III. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet hatálya kiterjed)

a) az országos sportági szakszövetségekre, az országos sportági szövetségekre és a fogyatékosok országos szövetségeire (a továbbiakban együtt: szövetség), a Magyar Olimpiai Bizottságra (a továbbiakban: MOB), a Magyar Paralimpiai Bizottságra (a továbbiakban: MPB), a nemzeti doppingellenes szervezetre (Hungarian National Anti-doping Organization, a továbbiakban: HUNADO), az igazolt, a verseny- vagy rajtengedéllyel rendelkező sportolóra, az eltiltás hatálya alatt álló versenyzőre, és az eltiltás leteltét vagy visszavonulását követően a versenyszerű sporttevékenység folytatását bejelentő sportolóra (a továbbiakban együtt: versenyző), a sportszakemberekre, valamint a versenyszerű sportban részt vevő sportszervezetekre;”

2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

2. § E rendelet alkalmazásában
1. célzott vizsgálat: a versenyzők vizsgálatra történő kiválasztásának az a formája, amikor meghatározott időpontban meghatározott versenyző vagy versenyzők csoportja nem véletlenszerűen kerül vizsgálat céljából kiválasztásra;
2. dopping: az e rendeletben meghatározott tiltólista szerinti hatóanyagot tartalmazó teljesítményfokozó – vagy annak elfedését, illetve gyorsabb kiürítését elősegítő – szer, készítmény vagy élettani vegyület, továbbá módszer;
3. doppingellenes tevékenység: az az ellenőrző, felvilágosító és nevelő tevékenység, amelynek célja, hogy a versenyző sportteljesítménye fokozása érdekében doppingot ne használjon vagy ne alkalmazzon;
4. doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek: a sportszervezetek, a szövetségek, a MOB, az MPB, a HUNADO, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium;
5. doppingellenőrzés: a vizsgálat-eloszlási tervezést, a mintavételt és -kezelést, a laboratóriumi elemzést, az előzetes felülvizsgálati eljárást, a doppingeljárást és a jogorvoslatot magába foglaló eljárás;
6. doppingolás: az e rendeletben meghatározott – egy vagy több – doppingvétség megvalósítása;
7. használat: tiltott szer fogyasztása, injekció útján történő beadása vagy bármely módon történő felhasználása, vagy tiltott módszer alkalmazása;
8. igazolt sportoló: az a sportoló, aki sportszervezettel, sportiskolával vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvánnyal sporttevékenység végzése céljából tagsági vagy szerződéses viszonyban áll és a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint a rendszeres edzések megkezdésének feltételeként előírt „alkalmas” minősítéssel rendelkezik;
9. manipuláció: a doppingellenőrzés bármely szakaszának meg nem engedett cél érdekében vagy meg nem engedett módon végrehajtott módosítása, befolyásolása, a doppingellenőrzés során természetes folyamat meggátolása céljával végzett meg nem engedett beavatkozás, valamint az eredmény megváltoztatása;
10. marker: olyan jelzőanyagok csoportja, amelyek tiltott szerek, módszerek használatára utalnak;
11. meghatározott szer: a büntetések alkalmazásában minden, tiltólistán szereplő tiltott szer, kivéve az anabolikus szerek és hormonok, a tiltólistán az ilyen szerek csoportjába tartozóként jelölt stimulánsok és hormonális növekedésgátlók, valamint a tiltólistán szereplő tiltott módszerek;
12. minta: bármely doppingellenes ellenőrzési céllal gyűjtött biológiai anyag;
13. mintavétel: doppingellenőrzés során a doppingellenes tevékenység céljából biológiai anyag gyűjtése, amely történhet doppingteszt, drogteszt, illetve alkoholteszt formájában;
14. nemzetközi doppingellenes szervezet: a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (a továbbiakban: WADA), az Európa Tanács Doppingellenes Megfigyelő Csoportja, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, a nemzetközi sportági szakszövetségek, a nemzeti doppingellenes szervezetek nemzetközi szövetségei és azon nemzetközi sportrendezvények szervezői, amelyek doppingellenőrzést végeznek a sportrendezvényen;
15. nemzetközi követelmény: a WADA által elfogadott, a doppingellenes tevékenység egyes részeiért felelős doppingellenes szervezetek egységes szabályok szerinti eljárását és az eljárások harmonizációját biztosító nemzetközi előírások, valamint az egyes nemzetközi sportági szövetségeknek a WADA nemzetközi előírásait biztosító sportági különös szabályai az adott sportágban;
16. nyilvántartott vizsgálati csoport: a sportág nemzetközi szövetségének vonatkozó rendelkezéseivel és a további nemzetközi követelményekkel összhangban a szövetségek adatszolgáltatása alapján a HUNADO által összeállított versenyzők csoportja, akik tekintetében a versenyrendszerben szervezett versenyen és versenyen kívüli időszakban végzett doppingellenőrzéseket alkalmazni kell a vizsgálat-eloszlási tervben foglaltak szerint;
17. pozitív vizsgálati eredmény: laboratóriumból vagy más akkreditált vizsgálati intézményből származó jelentés, amely a mintában tiltott szert vagy annak metabolitját, markerét (beleértve endogén anyagok emelkedett szintjét), vagy tiltott módszer használatát mutatja ki;
18. sportszervezet: a sportról szóló 2004. évi I. törvény 15. § (1) bekezdésében, valamint (2) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezetek;
19. származék: bármely biológiai átalakulási folyamat során képződött anyag;
20. szennyeződést tartalmazó termék: olyan, tiltólistán szereplő tiltott szert tartalmazó termék, amelynek jelenléte a termék címkéjén vagy az interneten végzett információgyűjtéssel nem feltárható;
21. tiltólista: a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény 1. melléklete módosításának kihirdetéséről szóló mindenkori kormányrendeletben foglalt, tiltott szereket és módszereket meghatározó jegyzék és annak az UNESCO és a WADA előírásaival összhangban kiegészített és alkalmazandó, a HUNADO által aktualizált és a honlapján közzétett változata;
22. versenyen kívüli időszak: versenyidőszakon kívüli időszak;
23. versenyidőszak: a nemzetközi szövetség vagy más doppingellenes szervezet eltérő rendelkezése hiányában a versenyt 12 órával megelőzően kezdődő időszak, amelyben a versenyzőt beosztják a verseny végéig a részvételre, illetve a versennyel kapcsolatos mintavételi eljárásra;
24. vizsgálat: a doppingellenőrzési folyamat része, beleértve a versenyző mintavételre történő kijelölését és erről való értesítését, a mintavételt és -kezelést, a minták laboratóriumba történő szállítását és analízisét.”

3. § Az R. 3. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter feladat- és hatáskörében ellátja a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használatára vonatkozó hazai és nemzetközi rendelkezések betartásához szükséges alábbi feladatokat:)

a) a MOB-on keresztül közhasznú megállapodást köt a HUNADO feladatait ellátó szervezettel, és a közhasznú megállapodásban foglaltak szerint figyelemmel kíséri és ellenőrzi működését,”

4. § (1) Az R. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A sportszervezetek, a szövetségek, a MOB és az MPB részt vesznek a doppingellenes tevékenységben, ellátják a részükre jogszabályokban, alapszabályukban, a nemzetközi doppingellenes szervezetek doppingellenes szabályzataiban és a nemzetközi követelményekben meghatározott feladatokat, a HUNADO 5. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatával összhangban a felvilágosítással és neveléssel kapcsolatos feladatokat, kezdeményezik versenyzőik doppingellenőrzését, valamint együttműködnek a doppingellenes tevékenységben részt vevő egyéb szervezetekkel.”

(2) Az R. 4. § (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(A szövetség érvényesíti a doppingtilalmat, amely során e rendelettel, a nemzetközi doppingellenes szervezetek doppingellenes szabályaival, a nemzetközi követelményekkel, valamint a HUNADO szakmai ajánlásaival összhangban)

g) a nem a nemzeti doppingellenes szervezet által kezdeményezett doppingellenőrzésekről értesíti a nemzeti doppingellenes szervezetet,
h) a nemzetközi szövetség által lefolytatásra kerülő doppingeljárás megindításáról és annak eredményéről értesíti a nemzeti doppingellenes szervezetet, a minisztert és a MOB-ot.”

(3) Az R. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A MOB együttműködik a HUNADO-val és a további doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetekkel, valamint a nemzetközi doppingellenes szervezetekkel a doppingellenes tevékenység eredményessége érdekében, ennek keretében
a) saját és tagsága doppingellenes tevékenységét e rendelettel, a nemzetközi követelményekkel, valamint a HUNADO szakmai ajánlásaival összhangban végzi, szervezi, amelyről tájékoztatja a HUNADO-t,
b) véleményezi a HUNADO által összeállításra kerülő vizsgálat-eloszlási tervet,
c) közreműködik a HUNADO által a sportágakra egységesen előírt általános felvilágosítási, nyilvántartási, ellenőrzési és szankcionálási elvek összeállításában,
d) ellátja a nemzetközi követelményekben részükre meghatározott feladatokat,
e) azon sport-világesemények vonatkozásában, ahol a MOB a versenyzők nevezésével és versenyeztetésével kapcsolatos egyes feladatokat ellátja, a MOB-ot megfelelően megilletik és terhelik a szövetségekre e rendeletben és más jogszabályokban, valamint a vonatkozó nemzetközi követelményekben meghatározott jogok és kötelezettségek.”

5. § (1) Az R. 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A HUNADO doppingellenes tevékenysége során e rendelettel, a nemzetközi doppingellenes szervezetek doppingellenes szabályaival, valamint a nemzetközi követelményekkel összhangban)

a) a 4. § (2) bekezdés b)–d) pontjában foglaltak szövetség általi megküldését követően – a MOB-nak a mintavételre történő kijelölés szakmai szempontjaira, továbbá indokolt esetben egyes versenyzők kijelölésére tett véleményének kikérését követően – elkészíti különösen a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyzők 3. § b) pontja szerinti doppingellenőrzését tartalmazó, valamennyi érintett sportágra kiterjedő vizsgálat-eloszlási tervet, amit ellenjegyzésre megküld a miniszternek,”

(2) Az R. 5. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A HUNADO doppingellenes tevékenysége során e rendelettel, a nemzetközi doppingellenes szervezetek doppingellenes szabályaival, valamint a nemzetközi követelményekkel összhangban)

d) ellátja az állatoktól származó mintákkal, valamint a humán-mintavétellel és -kezeléssel, valamint a doppingellenőrzések eredményének kezelésével és közlésével, továbbá az előzetes felülvizsgálati eljárással, valamint a doppingeljárással összefüggő, hatáskörébe utalt feladatokat,”

(3) Az R. 5. § (2) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(A HUNADO doppingellenes tevékenysége során e rendelettel, a nemzetközi doppingellenes szervezetek doppingellenes szabályaival, valamint a nemzetközi követelményekkel összhangban)

s) az e rendeletben és a vonatkozó nemzetközi követelményben meghatározottak szerint a szervezeti kerete között Biológiai Útlevél Bizottságot működtet.”

(4) Az R. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A HUNADO mintavétel és -kezelés során eljáró doppingellenőrének felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie. A doppingellenőrök képzéséről és rendszeres szakmai továbbképzéséről a HUNADO gondoskodik. A doppingellenőr a HUNADO logóját tartalmazó jelvényt és formaruhát visel, továbbá a HUNADO által kiadott és sorszámmal ellátott igazolvánnyal igazolja magát.”

(5) Az R. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A HUNADO együttműködik a doppingellenes tevékenységben részt vevő egyéb szervezetekkel, versenyzőkkel és sportszakemberekkel, tevékenységéről beszámol a miniszternek és a MOB-nak.”

6. § Az R. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A doppingbizottság három tagból áll. Állandó tagja a HUNADO erre a feladatra kijelölt munkatársa, továbbá a MOB által jelölt személy, eseti tagja annak a szövetségnek az alkalmazottja, amelynek sportágában az eljárás alá vont versenyző a sporttevékenységét folytatja, vagy az eljárás alá vont sportszakember a szakmai tevékenységét gyakorolja. A doppingbizottság elnöke a szövetség által delegált tag.”

7. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

9. § (1) A doppingbizottság, illetve a dopping fellebbviteli bizottság tagjaként a MOB 1-1 személyt jelöl ki, akik tisztségüket 4 évig töltik be. A doppingbizottság és a dopping fellebbviteli bizottság tagja csak olyan személy lehet, aki jogász, orvos, más egészségügyi felsőfokú, vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott felsőfokú szakirányú végzettséggel és a doppingellenes tevékenység területén legalább hároméves szakmai tapasztalattal rendelkezik. A MOB a kijelölést – új személy egyidejű kijelölése mellett – a 7. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben visszavonhatja, és a tagok e tisztségükről bármikor, a lemondási szándék bejelentésétől számított 30 napos határidővel lemondhatnak.
(2) A HUNADO a doppingeljárás előkészítése során felkéri a MOB-ot, hogy a konkrét doppingeljárásban a doppingbizottság, illetve a dopping fellebbviteli bizottság tagjaként eljáró személyt jelölje ki.”

8. § Az R. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A sportszakember a tisztességes játék elve alapján, a doppingmentes felkészítés és versenyeztetés e rendeletben, valamint a nemzetközi doppingellenes szervezetek doppingellenes szabályzataiban és a nemzetközi követelményekben meghatározott előírásokat köteles betartani, e körben köteles a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek és nemzetközi doppingellenes szervezetek képviselőivel együttműködni.”

9. § (1) Az R. 12. § (1) bekezdés c)–e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Doppingvétséget követ el a versenyző, ha a nemzetközi követelményekben foglaltakra is figyelemmel)

c) a mintaszolgáltatást elkerüli, vagy megfelelő indoklás hiányában megtagadja, vagy a mintaszolgáltatást elmulasztja azt követően, hogy arról szabályszerű értesítést kapott, továbbá, ha a mintavétel rendjét nem tartja be, vagy a mintavételt egyéb módon akadályozza,
d) a versenyen kívüli vizsgálat céljából történő rendelkezésre állásra vonatkozó előírásokat – ideértve a tartózkodási helyre előírt információk benyújtását, és a vonatkozó nemzetközi szabványban előírtak szerint bejelentett mintavétel kihagyását – a szövetség doppingszabályzatában részletesen meghatározott módon, 12 hónapon belül legalább három esetben bármely formában megsérti,
e) a doppingellenőrzést manipulálja, vagy azt megkísérli, különösen, ha a doppingellenőrt szándékosan akadályozza, vagy azt megkísérli, megtéveszti a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek képviselőit, vagy befolyásolja a doppingellenőrzés során a vonatkozó nemzetközi követelmény alapján hivatalosan részt vevő személyeket, vagy azt megkísérli,”

(2) Az R. 12. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(Doppingvétséget követ el a versenyző, ha a nemzetközi követelményekben foglaltakra is figyelemmel)

i) doppingvétség elkövetésében vagy annak kísérletében, vagy a 31. § (1)–(3) bekezdése rendelkezéseinek más személy általi megsértésében közreműködik, azt ösztönzi, ahhoz vagy annak leplezéséhez segítséget nyújt, vagy ezek elkövetésére rábír, vagy ezek elkövetésével összefüggésben bármely más típusú szándékos cselekményt valósít meg, vagy azt megkísérli,
j) eltiltás hatálya alatt álló vagy olyan sportszakemberrel valósít meg sportszakmai együttműködést vagy azt leplezi, akit – olyan magatartás miatt, ami doppingvétségnek minősül – büntetőeljárás vagy fegyelmi eljárás eredményeként elítéltek vagy foglalkozásának gyakorlásától eltiltották feltéve, ha előtte a versenyzőt szabályszerűen értesítették a sportszakember eltiltott státuszáról és az együttműködés következményeiről.”

(3) Az R. 12. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Doppingvétséget követ el a sportszakember, ha a nemzetközi követelményekben foglaltakra is figyelemmel)

d) a doppingellenőrzést manipulálja vagy azt megkísérli, különösen, ha a doppingellenőrt szándékosan akadályozza, vagy azt megkísérli, megtéveszti a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek képviselőit, vagy befolyásolja a doppingellenőrzés során a vonatkozó nemzetközi követelmény alapján hivatalosan részt vevő személyeket, vagy azt megkísérli,”

10. § Az R. 13. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Doppingellenőrzés tartható sportrendezvényen, versenyrendszerben szervezett versenyen és versenyen kívüli időszakban.
(3) Bármely, doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezet e rendeletben és a doppingellenőrzésre vonatkozó nemzetközi követelményben előírtak szerint köteles eljárni a doppingellenőrzés során.”

11. § Az R. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A versenyen kívüli időszakban, valamint a 3. § b) pontja szerinti doppingellenőrzések esetén az elkülönített helyiséget a szövetség vagy annak tagszervezete, a 2. mellékletben meghatározott további személyi és tárgyi feltételeket a HUNADO biztosítja.”

12. § Az R. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A HUNADO a szövetségek (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését követően – az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint – elkészíti és a miniszter részére minden év január 15-éig megküldi különösen a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyzők 3. § b) pontja szerinti doppingellenőrzéseinek vizsgálat-eloszlási tervét, amely tartalmazza a doppingellenőrzések sportágak közötti megoszlását és azon belül a versenyen és versenyen kívül elvégzendő doppingellenőrzések arányát.”

13. § Az R. 17. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A doppingellenőrzés vizelet-, illetve vérmintavétellel történik.
(5) A mintavétel és -kezelés részletes szabályait a 2. melléklet, valamint nemzetközi követelmények tartalmazzák.”

14. § (1) Az R. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az „A” jelű minta pozitív vizsgálati eredményéről, továbbá a mintavétel és -kezelés során tudomására jutott doppingvétséget megalapozó egyéb magatartásról a HUNADO haladéktalanul értesíti a versenyzőt, a szövetséget, a minisztert és a MOB-ot a laboratóriumi jelentés, valamint a mintavétel és -kezelés e rendeletben és a vonatkozó nemzetközi követelményekben meghatározottak szerinti lefolytatását igazoló, kitöltött ellenőrző nyomtatvány megküldésével.”

(2) Az R. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az előzetes felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapításra kerül, hogy a versenyző gyógyászati célú mentességgel rendelkezik, vagy nyilvánvalóan eltértek a doppingellenőrzésre vonatkozó nemzetközi követelményektől, a pozitív vizsgálati eredménnyel, valamint a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartással járó hátrányos következmények nem alkalmazhatók. Az előzetes felülvizsgálati eljárás eredményéről a jegyzőkönyv megküldésével a HUNADO haladéktalanul tájékoztatja a versenyzőt, a szövetséget, a minisztert és a MOB-ot.”

15. § (1) Az R. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Pozitív vizsgálati eredményű minta esetén, vagy ha a versenyző a 12. § (1) bekezdés b)–j) pontjában meghatározott magatartást tanúsít, vagy a doppingolás tényét elismerte, a versenyzővel szemben, ha a sportszakember a 12. § (2) bekezdésében meghatározott magatartást tanúsít, a sportszakemberrel szemben a HUNADO keretei között működő doppingbizottság doppingeljárást folytat le.”

(2) Az R. 21. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A doppingbizottság határozatával meghozott büntetés ellen benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya nincs, de a dopping fellebbviteli bizottság elnöke a büntetés végrehajtását indokolt esetben, kérelemre felfüggesztheti. A doppingeljárásban a miniszter tanácskozási joggal részt vesz. A doppingeljárást lezáró indokolt határozatot a HUNADO a doppingeljárásban érintett felek mellett 8 napon belül megküldi a miniszter és a MOB részére.
(4) Doppingeljárás a doppingvétség elkövetésétől számított 10 éven belül indítható. Külföldön elkövetett doppingvétség esetén a határidőt az eljárás alá vont versenyző vagy sportszakember belföldre történő visszaérkezésétől kell számítani.”

16. § (1) Az R. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A WADA által akkreditált, jóváhagyott laboratóriumok esetén – a (4) bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti ellenkező bizonyításig – úgy kell tekinteni, hogy a doppingminta elemzése és őrzése tekintetében a laboratóriumokra alkalmazandó nemzetközi követelményeknek megfelelően jártak el.”

(2) Az R. 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 24. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elkövetett doppingvétséggel összefüggésben a doppingeljárás alá vont személynek a (4) bekezdés szerinti eltérést kétséget kizáróan kell bizonyítania.”

17. § Az R. 17. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„17. A büntetések
24. § (1) Az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság a tiltólista, valamint a doppingolás körülményeinek figyelembevételével – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, a 27. §-ban foglaltakra is figyelemmel – a versenyzőre az alábbi büntetéseket szabhatja ki:
a) a 12. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott doppingvétségek első alkalommal történő elkövetése esetén versenyrendszerben szervezett, vagy sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől eltiltás
aa) az ab) alpontban meghatározott esetek kivételével 2 év időtartamra,
ab) 4 év időtartamra amennyiben a doppingvétség nem meghatározott szert érint és a versenyző nem tudja bizonyítani, hogy nem terheli szándékosság, vagy a doppingvétség meghatározott szert érint, és a doppingellenes szervezet bizonyítja, hogy a versenyzőt szándékosság terheli a doppingvétség elkövetésében,
b) a 12. § (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott doppingvétségek első alkalommal történő elkövetése esetén versenyrendszerben szervezett, vagy sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől eltiltás
ba) a bb) alpontban meghatározott esetek kivételével 4 év időtartamra,
bb) 2 év időtartamra, ha a versenyző bizonyítja, hogy a mintaszolgáltatás elmulasztása esetében nem terheli szándékosság,
c) a 12. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott doppingvétség első alkalommal történő elkövetése esetén – amennyiben a versenyző 12 hónapon belül legalább 3 esetben tanúsítja az ott meghatározott magatartást – a versenyrendszerben szervezett, vagy sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől eltiltás
ca) a cb) alpontban meghatározott kivétellel legalább 2 év időtartamra,
cb) a sportoló szándékosságának mértékétől függően legalább 1 év időtartamra,
d) a 12. § (1) bekezdés g)–h) pontjában meghatározott doppingvétség első alkalommal történő elkövetése esetén versenyrendszerben szervezett, vagy sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől eltiltás 4 évtől végleges időtartamra – ha a versenyző a 12. § (1) bekezdés g)–h) pontjában meghatározott doppingvétséget 18 év alatti versenyző sérelmére követi el a tiltólista szerinti meghatározott szerek között nem szereplő egyéb tiltott szerrel, az eltiltás végleges –,
e) a 12. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott doppingvétség első alkalommal történő elkövetése esetén versenyrendszerben szervezett, vagy sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől eltiltás 2 évtől 4 éves időtartamra,
f) a 12. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott doppingvétség első alkalommal történő elkövetése esetén versenyrendszerben szervezett, vagy sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől eltiltás 1 évtől 2 éves időtartamra.
(2) Az (1) bekezdés cb) alpontja nem alkalmazható, ha a versenyző a tartózkodási helyre előírt információkat a mintavételre való kijelölést megelőzően olyan időpontban változtatja meg, ami a mintavétel elkerülését szolgálja vagy a mintavétel céljából való elérhetőségét egyébként lehetetlenné teszi.
(3) A 12. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott doppingvétség meghatározott szerrel vagy szennyeződést tartalmazó termékkel összefüggésben való elkövetése esetén – amennyiben a versenyző igazolni tudja, hogy ezzel kapcsolatban nem terheli szándékosság – a büntetés első alkalommal legalább megrovás vagy versenyrendszerben szervezett, vagy sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől legfeljebb 2 év időtartamú eltiltás. A 18 év alatti versenyző által elkövetett doppingvétség kivételével a 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti doppingvétség elkövetése esetén a büntetés enyhítésének – a szándékosság hiányának igazolása melletti – további feltétele, hogy a versenyző igazolja, hogy a tiltott szer milyen módon került a szervezetébe.
(4) A versenyzőre az eltiltás büntetés mellett
a) az ideiglenes vagy végleges átigazolásból legfeljebb 2 év időtartamú kizárás büntetés,
b) a sportszövetség által adott kedvezmények legfeljebb 1 év időtartamra történő megvonása,
c) legfeljebb a hivatásos versenyző sporttevékenységből származó előző évi nettó átlagjövedelmének tizenkettő havi összegét meg nem haladó pénzbüntetés
szabható ki.
(5) A versenyző részére az (1) és (3) bekezdés szerinti doppingbüntetések időtartama alatt nem állítható ki versenyengedély.
25. § (1) Az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság a tiltólista, valamint a doppingolás körülményeinek figyelembevételével – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel, a 27. §-ban foglaltakra is figyelemmel – a sportszakemberre az alábbi büntetéseket szabhatja ki:
a) a 12. § (2) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott doppingvétség első alkalommal történő elkövetése esetén a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől eltiltás 2 év időtartamra,
b) a 12. § (2) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott doppingvétségek első alkalommal történő elkövetése esetén a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől eltiltás 4 évtől végleges időtartamra.
(2) Ha a sportszakember a 12. § (2) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott doppingvétséget 18 év alatti versenyző sérelmére a tiltólista szerinti meghatározott szerek között nem szereplő egyéb tiltott szerrel követi el, a sportszakmai tevékenységben történő részvételtől végleg el kell tiltani.
(3) Ha a sportszakember a doppingvétséget a 24. § (3) bekezdésében meghatározottakkal összefüggésben követi el, és igazolni tudja, hogy ezzel kapcsolatban nem terheli szándékosság, a büntetés első alkalommal legalább megrovás vagy legfeljebb a sportszakmai tevékenységben való részvételtől 2 év időtartamú eltiltás.
(4) A sportszakemberre az eltiltás büntetés mellett
a) a sportszövetség által adott kedvezmények legfeljebb 1 év időtartamra történő megvonása,
b) legfeljebb a sportszakember szakmai tevékenységéből származó előző évi nettó átlagjövedelmének tizenkettő havi összegét meg nem haladó pénzbüntetés
szabható ki.
26. § (1) Amatőr versenyzőre vagy ingyenes megbízási szerződés alapján tevékenykedő sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki.
(2) A versenyzőre, sportszakemberre kiszabott pénzbüntetést a szövetségnél kell befizetni. A szövetség a pénzbüntetést köteles sportágában a doppingellenes tevékenységre fordítani.
27. § (1) Ha a versenyző vagy a sportszakember a doppingeljárás során bizonyítja, hogy még gondatlanság sem terheli a doppingvétség elkövetésében, vele szemben az egyébként meghatározott eltiltás büntetés nem alkalmazható. A 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti doppingvétség elkövetése esetén – a 18 év alatti versenyző által elkövetett doppingvétség kivételével – az eltiltás mellőzésének további feltétele, hogy a versenyző igazolja, hogy a tiltott szer milyen módon került a szervezetébe. Az eltiltás e rendelkezés szerinti mellőzése esetén a doppingeljárás alapjául szolgáló doppingvétség nem vehető figyelembe az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság részéről a 28. § és a 29. § alkalmazásakor.
(2) Ha a versenyző – a 24. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével – a doppingeljárás során bizonyítja, hogy nem terheli szándékosság a doppingvétség elkövetésében, vele szemben az egyébként alkalmazandó eltiltás csökkenthető, de nem lehet kevesebb az eltiltás időtartamának felénél. Ha az egyébként alkalmazandó eltiltás végleges, akkor az eltiltás e rendelkezés szerinti csökkentett időtartama legalább 8 év. A 18 év alatti versenyző által elkövetett doppingvétség kivételével a 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti doppingvétség elkövetése esetén az eltiltás csökkentésének további feltétele, hogy a versenyző igazolja, hogy a tiltott szer milyen módon került a szervezetébe.
(3) A sportszakember által elkövetett 12. § (2) bekezdés a) pontja szerinti doppingvétség tekintetében a (2) bekezdésben meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.
(4) Ha a versenyző vagy a sportszakember a doppingeljárás során vagy az eltiltás hatálya alatt érdemben közreműködik más versenyző, csapat vagy sportszakember doppingvétségének a felderítésében vagy bizonyításában, velük szemben a másodfokú határozat meghozatalát vagy a fellebbezési idő lejártát megelőzően, valamint – a vonatkozó nemzetközi követelményben foglaltakra is figyelemmel – a másodfokú határozat meghozatalát vagy a fellebbezési idő lejártát követően az egyébként alkalmazandó eltiltás időtartama csökkenthető, de nem lehet kevesebb az eltiltás időtartamának negyedénél. Ha az eltiltás időtartama végleges, a csökkentett büntetés nem lehet kevesebb 8 évnél. Ha az eltiltási időszak csökkentése alapjául szolgáló feltétel nem teljesül, az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság elrendeli az egyébként alkalmazandó eltiltási időszak teljes időtartamának letöltését.
(5) Amennyiben a versenyző vagy a sportszakember a doppingvétség elkövetéséről szóló értesítést megelőzően beismeri olyan doppingvétség elkövetését, amely más módon nem bizonyítható, a versenyzővel és a sportszakemberrel szemben egyébként alkalmazandó eltiltás időtartama csökkenthető, de nem lehet kevesebb az eltiltás időtartamának felénél.
(6) Amennyiben a versenyző a 12. § (1) bekezdés a)–c), e) vagy f) pontjában meghatározott vagy a sportszakember a 12. § (2) bekezdés a) vagy d) pontjában meghatározott doppingvétség elkövetését a doppingellenes szervezet szabályszerű értesítésekor azonnal elismeri, az eltiltás időtartama legfeljebb 2 évre csökkenthető.
(7) Amennyiben a versenyzővel vagy a sportszakemberrel szemben egyébként alkalmazandó eltiltás e rendelet több rendelkezése alapján csökkenthető, a csökkentett eltiltás időtartama nem lehet kevesebb az egyébként alkalmazandó eltiltás időtartamának negyedénél. Ezt a rendelkezést a 28. § (1) bekezdése szerinti második doppingvétség miatt alkalmazott eltiltás időtartamának meghatározása során is alkalmazni kell, ha a versenyző vagy a sportszakember a második doppingvétség elkövetésével összefüggésben a (4), (5) vagy (6) bekezdés alapján az eltiltás időtartamának csökkentésére jogosult.
28. § (1) A versenyző vagy a sportszakember által második alkalommal elkövetett doppingvétségért alkalmazandó eltiltás időtartama a 27. § (4)–(7) bekezdésében foglalt csökkentések figyelembe vétele nélkül
a) a b) és c) pontban meghatározott esetek kivételével legalább 6 hónap,
b) az első doppingvétségre kiszabott eltiltási időszak időtartamának fele, amennyiben meghaladja az a) pontban meghatározott időtartamot; vagy
c) azon eltiltás időtartamának a kétszerese, amely alkalmazandó lenne abban az esetben, ha a második doppingvétséget úgy tekintenék, mintha első doppingvétség lenne, amennyiben meghaladja az a) pontban meghatározott időtartamot.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eltiltás időtartama a 27. § (4)–(7) bekezdésének alkalmazásával tovább csökkenthető.
(3) Azonos doppingvétséget megalapozó magatartások elkövetése esetén második doppingvétségnek minősül a 18. § (1) bekezdése szerinti értesítés, valamint a sportfegyelmi felelősség szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, a doppingeljárás megindításáról szóló értesítés időpontja után elkövetett doppingvétség. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a szabályszerű értesítésre az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság érdekkörén kívüli okból nem került sor.
(4) Ha az eljáró dopping bizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság nem tudja igazolni, hogy az értesítés szabályszerűen történt, a versenyző, sportszakember által elkövetett doppingvétségeket – az (1) bekezdésben és a 29. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazása helyett – együttesen kell egy doppingvétségnek tekinteni és a büntetés meghatározása során a súlyosabbnak minősülő doppingvétség büntetését kell alapul venni.
29. § (1) A versenyző, sportszakember által harmadik alkalommal elkövetett doppingvétségért – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – végleges eltiltás alkalmazandó.
(2) A harmadik alkalommal elkövetett doppingvétség esetén az eltiltás 8 évtől végleges időtartamú, amennyiben
a) a versenyző által harmadik alkalommal elkövetett doppingvétség a 12. § (1) bekezdés d) pontja szerinti doppingvétség, vagy a versenyző által harmadik alkalommal elkövetett doppingvétség a 24. § (3) bekezdésében, vagy a 27. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, vagy
b) a sportszakember által harmadik alkalommal elkövetett doppingvétség a 25. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
(3) A 28. § és az (1)–(2) bekezdés szerinti többszöri doppingvétségekre vonatkozó rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha az egyes doppingvétségeket 10 éven belül követték el.
(4) A 28. § és e § alkalmazása során nem tekinthető korábban elkövetett doppingvétségnek az a doppingvétség, amely esetében a versenyző vagy a sportszakember bizonyította a szándékosság hiányát.
30. § (1) Az eltiltás időtartama – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivételekkel – az azt megállapító első fokú határozat meghozatalának napján kezdődik.
(2) Amennyiben a doppingeljárás alá vont személy a doppingeljárásban
a) a tárgyalás tartásáról lemond, vagy
b) egyéb okból nem történik meghallgatás
és az eltiltást elfogadja, az eltiltás az eltiltás elfogadása vagy egyéb módon történő kiszabása napján kezdődik.
(3) Amennyiben a doppingeljárás alá vont személy önhibáján kívüli okból a doppingeljárás megindítása és a tárgyalás között jelentős késedelem következik be vagy a doppingeljárás egyébként elhúzódik, az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság az eltiltás időtartamának kezdetét a mintavétel vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás tanúsításának napjával is meghatározhatja. Az eltiltási időszakban – ideértve a visszamenőleges hatályú eltiltást is – a versenyző által elért összes eredmény érvénytelenítésre kerül. Amennyiben a versenyző a sporteredmény eléréséért díjazást vagy egyéb juttatást, elismerést kapott, azokat köteles visszaszolgáltatni.
(4) Amennyiben a versenyző vagy a sportszakember a doppingvétség elkövetését a doppingvétség elkövetéséről szóló értesítést követően haladéktalanul beismeri – és ezen időpontot követően a versenyző nem vesz részt további versenyen vagy a sportszakember nem gyakorolja sportszakmai tevékenységét –, az eltiltás időtartamának kezdetét az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság a mintavétel vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás elkövetésének napjával is meghatározhatja azzal, hogy a doppingeljárás alá vont személy az eltiltás büntetés időtartamának legalább felét letölti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha az eltiltás időtartamát a 27. § (6) bekezdése alapján már csökkentették.
(5) Az eltiltás időtartamába a versenyengedély sportág nemzetközi szövetsége vonatkozó szabályzatának és a nemzetközi követelményeknek megfelelő felfüggesztésének időtartamát be kell számítani.
31. § (1) Az eltiltás hatálya alatt álló személy a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezet által szervezett doppingellenes felvilágosító és rehabilitációs programokon kívül – a (2) és a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – semmilyen formában nem vehet részt versenyrendszerben szervezett versenyen vagy sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban, kivéve nézőként.
(2) Az a személy, akivel szemben 4 évnél hosszabb időtartamú eltiltás került kiszabásra, a 4 év elteltét követően – azon sportágon kívül, amelyben a doppingvétséget elkövette – részt vehet alacsonyabb bajnoki osztályban szervezett versenyeken, feltéve, ha
a) az adott sportág versenyszabályzatában meghatározottak szerint az alacsonyabb bajnoki osztályból nem kvalifikálhatja magát országos vagy nemzetközi versenyre, illetve
b) 18 éven aluli versenyzőkkel nem végez sportszakmai tevékenységet.
(3) Az eltiltás hatálya alatt a versenyző sportszakemberként, a sportszakember pedig versenyzőként nem tevékenykedhet.
(4) Az eltiltás hatálya alatt a versenyző köteles a doppingellenőrzés végrehajtásához szükséges adatokról – a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyző esetén ideértve a tartózkodási helyét – és azok megváltozásáról a szövetséget és a HUNADO-t tájékoztatni, és versenyen kívüli vizsgálatok céljából részére rendelkezésre állni. Ha az eltiltás hatálya alatt álló versenyző a szervezett sporttevékenységben való részvételtől visszavonul és versenyzői jogállása megszűnik, de később vissza kíván térni versenyzőként a szervezett sporttevékenységben való részvételhez, akkor a szövetség és a HUNADO egyidejű értesítése mellett vállalja, hogy a visszavonulásának időpontjában az eltiltás büntetésből még hátralévő időtartammal megegyező időszakban versenyen kívüli doppingellenőrzésének aláveti magát.
(5) Az eltiltás hatálya alatt álló versenyző szervezett sporttevékenységbe való visszatérésének feltétele a sportág nemzetközi szövetsége vonatkozó szabályzatában meghatározott számú, de legalább 1 negatív eredményű mintaszolgáltatás teljesítése.
(6) Az (5) bekezdés szerinti mintaszolgáltatással összefüggő minta-analízisek közül 1 költsége számolható el a HUNADO részére biztosított állami támogatás terhére.
(7) Az eltiltás hatálya alatt álló versenyző részt vehet a sportszervezet, szövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban, vagy használhatja a sportszervezet, szövetség sportlétesítményeit
a) az eltiltás időtartamának utolsó 2 hónapjában, vagy
b) a kiszabott eltiltás időtartamának utolsó negyedében, ha az nem éri el az a) pontban meghatározott időtartamot.
(8) Amennyiben a versenyző, sportszakember megsérti az eltiltás időtartamára vonatkozó részvételi tilalmat, az eredetileg kiszabott eltiltási időtartam utolsó napján az eltiltás időtartama újrakezdődik. Az eltiltás időtartamára vonatkozó részvételi tilalom megsértésével elért bármilyen eredményt meg kell semmisíteni.
(9) Az eltiltás időtartamára vonatkozó részvételi tilalom megsértése miatt indított doppingeljárásban a versenyző vagy a sportszakember által elkövetett cselekmény súlyossága vagy az eset körülményei alapján az eredetileg kiszabott eltiltási időtartam utolsó napján újrakezdődő eltiltás időtartama módosítható.”

18. § Az R. a következő 34. §-sal egészül ki:

34. § E rendeletnek a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 43/2011. (III. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 324/2014. (XII. 15.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított 21. § (4) bekezdését a módosító rendelet hatálybalépése után elkövetett doppingvétségekre, külföldön elkövetett doppingvétség esetén a módosító rendelet hatálybalépése utáni belföldre történő visszaérkezés esetében kell alkalmazni.”

19. § Az R. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

20. § Az R.

a) 4. alcím címében a „szövetségek és a sportköztestületek” szövegrész helyébe a „szövetségek, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság” szöveg,

b) 5. § (2) bekezdés h) és m) pontjában a „sportköztestületek” szövegrész helyébe a „MOB”,

c) 14. § (1) bekezdésében a „kell” szövegrész helyébe a „lehet” szöveg,

d) 16. § (1) bekezdésben a „kezdeményezett” szövegrész helyébe a „javasolt” szöveg,

e) 19. §

ea) (4) bekezdésében az „egyszerűsített eljárásra” szövegrész helyébe az „eljárásra” szöveg,

eb) (5) bekezdésében az „egyszerűsített eljárásban” szövegrész helyébe az „eljárásban” szöveg,

f) a 20. § (1) bekezdésében az „a versenyzőt és a szövetséget” szövegrész helyébe a „a versenyzőt, a szövetséget, a minisztert és a MOB-ot” szöveg,

g) a 21. § (7) bekezdésében a „vezetőjének” szövegrész helyébe az „elnökének” szöveg

lép.

21. § (1) Hatályát veszti az R. 1. melléklete.

(2) Hatályát veszti az R. 3. §-ában a „teljesítményfokozó” szövegrész.

22. § Ez a rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba.

1. melléklet a 324/2014. (XII. 15.) Korm. rendelethez

A dopping-mintavétel és -kezelés, a doppingellenes felvilágosítás, valamint a doppingvétségek felderítésének részletes szabályai
Az eljárási rend célja, hogy operatív egységesített eljárás keretében minden érdekelt számára biztosítsa az egységes és korrekt mintavételt és -kezelést; elősegítse a doppingellenőrzés folyamatos végrehajtását és egy egységes, minden sportágra kiterjedő mintavételi és -kezelési modell kialakítását, továbbá rögzítse a doppingvétségek felderítésének és a megelőzés érdekében folytatott doppingellenes felvilágosítás alapvető szabályait.
1. Mintavételi és -kezelési csoportok
A versenyzőtől vett mintával az a doppingellenes szervezet rendelkezik, amely kezdeményezi (megrendeli) a versenyző doppingvizsgálatát.
1.1. A doppingellenőrzésnél – a mintavételre történő kijelölést tartalmazó dokumentum versenyző részére történő átadása kivételével – a HUNADO legalább két tagjának (a továbbiakban: doppingellenőr) jelenléte szükséges. A mintavétel során a versenyzővel a mintavételi helyiségben csak azonos nemű doppingellenőr tartózkodhat. A doppingellenőrzés során segítőként (a továbbiakban: versenyzőt segítő személy) jelen lehet továbbá – a mintavétel szakaszát kivéve – a versenyző által megjelölt személy is. Kiskorú versenyző mintavétele esetén a versenyzőt segítő személy biztosítása kötelező, aki a kiskorú törvényes képviselője, ennek hiányában más nagykorú személy. Fogyatékos versenyző esetén – amennyiben a mintavétel teljesítéséhez az a versenyző fogyatékossága miatt kifejezetten szükséges – a versenyző által választott versenyzőt segítő személy is jelen lehet, de a mintavételt nem tekinthetik meg.
1.2. A doppingellenőröknek érvényes megbízólevéllel kell rendelkezniük, amelyet a HUNADO állít ki.
2. A versenyzők értesítése és a doppingellenőrzésre történő kijelölés
2.1. A versenyzők értesítésének időszaka akkor kezdődik, amikor a doppingellenes szervezet kezdeményezi a kiválasztott versenyző értesítését, és akkor fejeződik be, amikor a versenyző megérkezik a doppingellenőrző állomásra, vagy amikor a versenyző esetleges mulasztása a doppingellenes szervezet tudomására jut.
2.2. A versenyzők doppingellenőrzésről történő értesítését a doppingellenőröknek dokumentálniuk kell.
2.3. A doppingellenes szervezet gondoskodik arról, hogy a mintavételre kiválasztott versenyző személyazonosságát megfelelően igazolja. (A személyazonosság igazolása fényképpel ellátott, érvényes egyesületi tagkönyv, valamint a versenyzői versenyengedély vagy rajtengedély alapján is történhet, amennyiben ezek alapján a versenyző személyazonossága egyértelműen megállapítható.) Ez biztosítja, hogy a kiválasztott versenyző az legyen, akit értesítettek. A versenyző azonosításának módját dokumentálni kell a doppingellenőrzési dokumentációban.
2.4. A felszólítással egyidejűleg a versenyzőt tájékoztatni kell:
a) a doppingellenőrzésen mintaszolgáltatás céljából való megjelenés kötelezettségéről;
b) a doppingellenőrzés pontos helyéről és idejéről;
c) a doppingellenőrzést kezdeményező doppingellenes szervezetről;
d) a versenyző jogairól, különös tekintettel az általa megjelölt személy, illetve tolmács jelenlétének, a mintavétellel és -kezeléssel kapcsolatos tájékoztatás kérésének, valamint a mintavétel indokolt esetben való elhalasztásának lehetőségéről;
e) a versenyző kötelezettségeiről, különösen együttműködési kötelezettségéről, a doppingellenőrzés megtagadásának, meghiúsításának, illetve magának a doppingellenőrzés alól történő kivonásának következményeiről;
f) a doppingellenőrzéssel kapcsolatos egyéb fontos tudnivalóról.
2.5. A doppingellenőrzéseket a versenyeken és a versenyeken kívül is el lehet rendelni, összhangban a nemzetközi doppingellenes szervezetek szabályzataiban foglaltakkal. A versenyző mintavételi állomáson történő megjelenésével összefüggésben felmerült költségeket a versenyző viseli.
2.6. A versenyző doppingellenőrzésre történő kijelölésének különösen az alábbi szempontokra figyelemmel kell megtörténnie:
a) sérülés;
b) hirtelen nagymértékű eredményjavulás;
c) visszalépés vagy távolmaradás olyan versenytől, amelyen a részvétel várható volt;
d) felkészüléssel kapcsolatos információk;
e) dopping használatára utaló viselkedés, erre vonatkozó információk;
f) váratlan visszavonulás vagy visszatérés onnan;
g) korábbi doppingellenőrzéseken tapasztalt magatartásbeli vagy analitikai rendellenességek;
h) a versenyző eltiltás utáni visszatérése.
2.7. Az igazolt, illetve versenyeken rendszeresen részt vevő versenyzőket bármikor, előzetes figyelmeztetés nélkül ismételten is doppingellenőrzésnek lehet alávetni.
2.8. Bejelentés nélküli doppingellenőrzés esetén tilos a versenyző előzetes tájékoztatása a várható doppingellenőrzésről.
3. A doppingmintát kísérő nyomtatványok
3.1. A versenyzőt szóban és írásban is fel kell szólítani a doppingvizsgálatra. A szóbeli felszólítást a mintavételi eljárás során dokumentálni kell a versenyző mintavételre való kijelölését igazoló nyomtatványon, amely tartalmazza különösen:
a) a versenyző személyes adatai közül nevét, állampolgárságát,
b) a mintavétel típusát (vizelet vagy vér, alkohol, illetve drogteszt),
c) a megrendelő szervezet nevét,
d) a versenyző sportágát.
A kijelölő nyomtatvány aláírásával a versenyző elismeri
a) a doppingvizsgálatra történő kijelölését,
b) annak tudomásul vételét, hogy a doppingellenőrzésre vonatkozó szabályok alapján a minta szolgáltatásának elmulasztása ugyanolyan következményekkel jár, mint a pozitív vizsgálati eredmény,
c) azt, hogy a doppingellenőrzéssel kapcsolatos jogairól és kötelezettségeitől a doppingellenőröktől felvilágosítást kapott.
3.2. A mintavételi eljárás során a doppingellenőr dopping-mintavételi űrlapot tölt ki, amely tartalmazza különösen:
a) a versenyző személyes adatai közül nevét, születési idejét, állampolgárságát, lakcímét, a személyazonosság igazolására alkalmas dokumentum számát,
b) a versenyző sportágát,
c) a sportesemény megnevezését, helyszínét,
d) a mintavételt megrendelő szervezet megnevezését,
e) a versenyző versenyengedélyét (rajtengedélyét) kiállító sportszövetséget,
f) a mintavétel helyét és időpontját,
g) a mintavétel típusát (vizelet vagy vér) és módját (előre be nem jelentett, bejelentett, versenyen vagy versenyen kívüli időszakban elvégzett),
h) a mintavétel dátumát, a versenyző mintavétel helyszínére való megérkezésének és a mintavétel befejezésének időpontját,
i) a mintatartó doboz számát, az „A” jelű és „B” jelű mintavételi üveg számát,
j) a versenyző által a mintavételt megelőző időszakban szedett gyógyszerek, étrend- és táplálék-kiegészítők versenyző általi megjelölését,
k) a TUE-engedély meglétére vonatkozó információt,
l) a versenyző, a versenyzőt segítő személy és a doppingellenőrök nyilatkozatát arról, hogy a doppingellenőrzési eljárás az e rendeletben foglaltaknak, valamint a vonatkozó nemzetközi követelménynek megfelelően történt,
m) a mintavételi eljárással összefüggésben tett megjegyzéseket,
n) a versenyző és a doppingellenőr aláírását.
4. A doppingellenőrzésre vonatkozó szabályok
4.1. A versenyző előzetes értesítés nélkül bármikor kijelölhető doppingellenőrzésre.
4.2. A mintavételi eljárás során a doppingellenőr a versenyző személyiségi jogainak tiszteletben tartása mellett, a nemzetközi követelményekben foglaltak, a versenyző pedig a doppingellenőr utasításainak megfelelően jár el.
4.3. A doppingellenőrzésre történő kijelölés után a versenyző mellé ki kell rendelni egy kísérőt (a továbbiakban: hivatalos kísérő), aki a mintavételre történő megjelenésig a versenyző mellett tartózkodik. Hivatalos kísérőnek a doppingellenőr is kijelölhető. A versenyző a doppingellenőr vagy a hivatalos kísérő által történt első kapcsolatfelvételtől kezdve mindvégig köteles a doppingellenőr vagy a hivatalos kísérő közvetlen látókörében maradni, a mintavételi eljárás befejezéséig.
4.4. Amennyiben vizelet-mintavétel történik, úgy azt a doppingvizsgálatra történő felszólítás utáni első vizeletmintából kell elvégezni. Versenyen való doppingellenőrzés esetén a mintavételre történő kijelölés után 1 órán belül, versenyen kívüli doppingellenőrzés esetén lehetőség szerint azonnal meg kell jelenni a mintavételi állomáson.
4.5. A doppingellenőrnek alkalmat kell biztosítania a versenyző részére, hogy dokumentálja, ha bármilyen megjegyzése van a kijelöléstől a mintavételi eljárás lezárásáig tartó időszakban történtekkel kapcsolatban.
4.6. Kiskorú versenyző esetében a mintavételi eljárás akkor folytatható le, ha a kiskorú versenyzővel egy felnőtt kísérő is jelen van az 1.1. pontban foglaltaknak megfelelően.
4.7. A mintavételi eljárás befejeztével a versenyzőnek és a doppingellenőrnek aláírással kell igazolni, hogy a kapcsolódó dokumentáció pontosan tükrözi a versenyzővel végzett mintavételi eljárás adatait, beleértve a versenyzőtől kapott kifogásokat is. A versenyzőt segítő személynek és a versenyzőnek is alá kell írnia a dokumentumokat, ha a versenyző kiskorú. A további jelenlévők, akiknek szerepük volt a versenyző mintavételénél, tanúként aláírják a dokumentumokat. A doppingellenőr köteles adni a versenyzőnek egy példányt a versenyző által aláírt mintavételi jegyzőkönyvből.
5. Megjelenés mintavételre
5.1. A verseny befejezésekor a kijelölő nyomtatványon jelzett időpontban a versenyzőnek a mellé rendelt hivatalos kísérővel együtt meg kell jelennie a doppingellenőrző állomáson rendszerint azonnal, de legfeljebb 1 órán belül. Amennyiben a versenyző az 5.2. pontban meghatározottaktól eltérő okból jelenik meg késve a mintavételi állomáson, de még odaér a doppingellenőr távozása előtt, úgy a doppingellenőr dönt arról, hogy eljárjon-e esetleges mulasztás miatt.
5.2. A doppingellenőr indokolt esetben engedélyezheti, hogy a versenyző a doppingellenőrző állomáson a kijelölést követő 1 óra elteltét követően jelenjen meg. A versenyző távolléte különösen az alábbi esetekben minősülhet indokoltnak, de kizárólag csak akkor, ha a versenyző felügyelete (kísérése) megoldható.
Versenyidőszakban történő vizsgálat esetén:
a) részvétel eredményhirdetésen,
b) a médiával szembeni kötelezettségek teljesítése,
c) további versenyszámokban való részvétel,
d) levezetés elvégzése,
e) szükséges orvosi kezelésen való részvétel,
f) megbízott vagy tolmács keresése,
g) a versenyző fényképes azonosítójának magához vétele, vagy
h) egyéb rendkívüli körülmények, amelyek indokolhatók és dokumentálhatók.
Versenyen kívüli időszakban történő vizsgálat esetén:
a) versenyzőt segítő személy keresése,
b) edzés befejezése,
c) orvosi kezelés lefolytatása,
d) a versenyző személyazonosításra alkalmas dokumentumának magához vétele,
e) egyéb rendkívüli körülmények, amelyek indokolhatók és dokumentálhatók.
6. Mintavételi helyiség
6.1. A mintavételi helyiségnek a HUNADO szabályzatában rögzítetteknek megfelelő alkalmasságát a doppingellenőr ellenőrzi és hagyja jóvá. A mintavételi helyiségnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a versenyző számára a nyugodt elvonulást, felkészülést a mintavételre biztosítsa. A mintavételi helyiség kizárólag a mintavételi eljárással összefüggésben használható a mintavételi eljárás ideje alatt. A doppingellenőrnek fel kell jegyeznie minden jelentős eltérést ezektől a kritériumoktól.
6.2. A versenyidőszakban, illetve a versenyen kívüli időszakban végzett doppingellenőrzés során a mintavételi helyiségnek a sportrendezvény helyéhez olyan közel kell lennie, amennyire az lehetséges. Erről a szervezőnek kell gondoskodnia.
6.3. A mintavétel helyének elszigeteléséről és biztonságáról gondoskodni kell.
6.4. A mintavételi helyiséget versenyen úgy kell kialakítani, hogy egy elkülönített váró- és adminisztratív helyiség, valamint külön mosdó a mintavétel céljára biztosított legyen.
6.5. A szervezőnek gondoskodnia kell róla, hogy a mintavétel eredményes lebonyolítása és a minták biztonságos tárolása érdekében a mintavételi helyiségben:
a) bontatlan palackozott ásványvíz, versenyzőnként legalább 1,5 liter mennyiségben,
b) megfelelő higiénés körülményeket biztosító eszközök, valamint
c) regeneráló étel, ital, a HUNADO szabályzatában meghatározottak szerint
rendelkezésre álljanak.
6.6. A mintavételi helyiségben csak arra felhatalmazott személyek tartózkodhatnak, a vizeletminta szolgáltatásánál csak azonos nemű doppingellenőr lehet jelen. Szükség esetén tolmács segítsége igénybe vehető.
6.7. A mintavételi helyiségben egy időben csak egy versenyző vizsgálata történhet.
6.8. Amennyiben versenyen kívüli vizsgálat céljából történő rendelkezésre állásra kötelezett versenyző a lakhelyét vagy egyéb tartózkodási helyét adja meg a mintavételi eljárás lefolytatása céljából, úgy – saját költségére – gondoskodnia kell alkalmas mintavételi helyiség és mosdó biztosításáról.
7. A mintavételi eljárás
7.1. Doppingellenőrzés céljából vizelet-mintavételre, vérminta vételére, drog- és alkoholteszt elvégzésére kerülhet sor. A mintavétel fajtáját a mintát megrendelő szervezet dönti el.
7.2. A HUNADO a vonatkozó nemzetközi követelményben foglaltak alapján kidolgoz egy felelősségi rendszert a minták és a mintavételi dokumentáció felügyeleti láncának nyilvántartására, amelynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a minták és a mintavételi dokumentumok kívánt rendeltetési helyre érkezését igazolja.
7.3. A mintavételi felszerelésnek eleget kell tennie az egyedi azonosítás, a biztonságos tárolás és a sérthetetlenség követelményeinek, valamint a vonatkozó nemzetközi követelményben meghatározott további feltételeknek.
7.4. Az eljárás lényegét és folyamatát a mintavétel előtt a versenyzővel ismertetni kell. Különösen indokolt esetben, a doppingellenőr engedélyével, az általa megjelölt időpontig a versenyző a számára kijelölt kísérővel elhagyhatja a mintavételi helyiséget.
7.5. A vizelet-mintavétel lezárható, ellenőrzött mintavételi edénybe történik, az adminisztratív helyiségben tartózkodó versenyzőt segítő személy jelenlétében. A mintavétel során csak a doppingellenőr és kiskorú versenyző esetén a törvényes képviselője, fogyatékos versenyző esetén választott kísérője lehet jelen az 1.1. pontban foglaltaknak megfelelően. A mintavétel folyamatát csak a doppingellenőr tekintheti meg a versenyző testének érintése nélkül. Fogyatékos versenyző esetén, amennyiben a minta szolgáltatására önállóan nem képes, a doppingellenőr vagy a választott kísérő a fogyatékos versenyző kérésére a versenyző testét, illetve a mintavételi edényt megérintheti a mintaszolgáltatás érdekében.
7.6. A doppingellenőrnek biztosítania kell, hogy a versenyző megfelelő számú, legalább kettő mintavételi edényből választhasson.
A mintavételi edény kiválasztását követően a versenyző – a doppingellenőr utasítása alapján – ellenőrzi a kiválasztott mintavételi edény lezárt, sértetlen, manipulációmentes állapotát. Amennyiben a versenyző nem elégedett a kiválasztott mintavételi edénnyel, úgy egy további mintavételi edény választására jogosult. Amennyiben a versenyzőnek a rendelkezésre álló mintavételi edények egyikével szemben kifogása merül fel, azt a doppingellenőrnek jegyzőkönyveznie kell. Ha a doppingellenőr nem ért egyet a versenyzővel abban, hogy a rendelkezésre álló mintavételi edények egyike sem megfelelő, úgy utasítja a versenyzőt a minta szolgáltatására. Ha a doppingellenőr egyetért a versenyzővel abban, hogy a mintavételi edények egyike sem megfelelő, úgy a doppingellenőr – jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett – a mintavételi eljárást a HUNADO szabályzatában foglaltaknak megfelelően befejezetté nyilvánítja, vagy félbeszakítja és tájékoztatja a versenyzőt a további kötelezettségeiről.
7.7. A doppingellenőrnek vagy a hivatalos kísérőnek zavartalanul, takarás nélkül látnia kell, amint a versenyző testéből a minta távozik, és a mintát folyamatosan meg kell figyelnie mindaddig, amíg az alkalmazott mintavételi edényt le nem zárják. A doppingellenőrzés eredményének befolyásolása, illetve a mintavétel manipulációja elkerülése érdekében a felesleges ruhadarabokat a versenyzőnek le kell vennie. Mindig egy azonos nemű doppingellenőr jelenlétét kell biztosítani a mintaszolgáltatás során.
7.8. A versenyző az általa kiválasztott, előre megszámozott mintaszállító edénypárba tölti ki a vizeletmintát, majd lezárja azokat. Az egyedi kódot a doppingellenőrzési űrlapon fel kell tüntetni, amit a versenyző, a versenyző által választott versenyzőt segítő személy és a doppingellenőr ellenőriz.
7.9. A doppingellenőr új minta szolgáltatását írhatja elő, amennyiben a minta nem felel meg a vonatkozó nemzetközi követelményben meghatározott előírásoknak, illetve a minta eredetiségével kapcsolatban kétségek merülnek fel. Az ismételt mintaszolgáltatás megtagadása az első mintaszolgáltatás megtagadásának következményeivel jár. Ismételt mintaszolgáltatás esetén mindkét mintát a laboratóriumba kell szállíttatni.
7.10. A versenyzőnek nyilatkoznia kell azokról a gyógyszerekről vagy egyéb készítményekről, amelyeket a vizsgálatot megelőző 10 napon belül szedett. Az adatokat bizalmasan kell kezelni, de azokat fel kell tüntetni a doppingellenőrző űrlapon.
7.11. A doppingellenőr által kitöltött doppingellenőrzési űrlapon szereplő adatok helyességét, valamint a mintavétel befejezését a mintavételkor a mintavételi helyiségben tartózkodó valamennyi személy aláírásával igazolja az űrlapon, amelyen a doppingellenőrzéssel kapcsolatos bármilyen további észrevételt dokumentálni kell.
7.12. A doppingellenőrzési űrlap 1-1 példányát megkapja
a) a versenyző,
b) a HUNADO,
c) az érintett sportszövetség és
d) a minta kezelését végző laboratórium (ezen a példányon a versenyző személyes adata nem szerepelhet, csak kódszám).
7.13. A versenyző felelőssége, hogy az elemzéshez megfelelő mennyiségű vizeletet és megfelelő fajsúlyú mintát szolgáltasson. Az elemzéshez megfelelő mennyiségű vizeletmértékről és megfelelő fajsúlyértékről a doppingellenőr tájékoztatja a versenyzőt. Az elemzéshez megfelelő
a) fajsúly: 1,005 vagy magasabb fajsúly refraktométerrel mérve, illetve 1,010 vagy magasabb érték laboratóriumi mérőpálcával mérve;
b) vizeletmennyiség: legalább 90 milliliter, továbbá a helyszíni mérésekhez szükséges mennyiség (maximum 30 milliliter).
7.14. A doppingellenőr addig folytatja a mintavételt, amíg nem teljesülnek az elemzéshez megfelelő fajsúly követelményei, vagy amíg a doppingellenőr meg nem állapítja, hogy rendkívüli körülmény (különösen: további mintavételi felszerelés hiánya, illetve ha a mintavételi helyiség nem áll tovább rendelkezésre) áll fenn. A rendkívüli körülményeket a doppingellenőr köteles jegyzőkönyvezni. Ha megállapítást nyer, hogy a versenyző által adott egyik minta sem felel meg az elemzéshez megfelelő fajsúly követelményeinek, és a doppingellenőr úgy találja, hogy rendkívüli körülmény fennállása miatt lehetetlen folytatni a mintavételi eljárást, úgy a mintavételi eljárást a HUNADO szabályzatában foglaltaknak megfelelően befejezetté nyilvánítja, vagy félbeszakítja és tájékoztatja a versenyzőt a további kötelezettségeiről.
8. A doppingellenőrzés megtagadása vagy elmulasztása
A doppingellenőrzés megtagadásának vagy elmulasztásának tényét az erre rendszeresített nyomtatványon és a doppingellenőrzési űrlapon dokumentálni kell a doppingellenőr, továbbá amennyiben lehetséges, a versenyző és a versenyzőt segítő személy aláírásával együtt. Visszautasítás, a doppingellenőrzés elmulasztása vagy téves, illetve megkésett megjelenés a doppingellenőrzés színhelyén a pozitív vizsgálati eredménnyel azonos elbírálás alá esik.
9. A mintakezelési eljárás
9.1. A laboratóriumba történő mintaszállítás
9.1.1. A szállítás akkor kezdődik, amikor a minták és a dokumentáció elhagyják a mintavételi állomást, és akkor fejeződik be, amikor a minták és a mintavételi dokumentáció átvételét a laboratórium visszaigazolja.
9.1.2. A mintákat mindig a WADA által akkreditált vagy a WADA által más módon jóváhagyott laboratóriumba kell szállítani, a HUNADO által engedélyezett szállítási módszerrel, a mintavételi eljárás befejezése utáni lehető legkorábbi időpontban. A mintákat úgy kell szállítani, hogy a minták károsodása lehetőleg elkerülhető legyen. A versenyző azonosítására alkalmas dokumentumok nem mellékelhetők a WADA által akkreditált vagy a WADA által más módon jóváhagyott laboratóriumnak küldött mintához vagy dokumentációhoz. A mintákat a nemzetközi követelményeknek, valamint a nemzetközi doppingellenes szervezetek által elfogadott módon, a biztonság szabályainak megfelelően kell a laboratóriumba küldeni az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kíséretében. A minták átvételét azok megérkezését követően a laboratóriumban dokumentálni kell.
9.2. A minta tárolása
9.2.1. Amennyiben a minta laboratóriumba történő azonnali szállítása nem lehetséges, annak megfelelő tárolásáról a HUNADO-nak kell gondoskodnia.
9.2.2. A minta tárolása során biztosítani kell, hogy a minta a tárolást követően is alkalmas legyen a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére, és kizárólag a szállítására és tárolására felhatalmazott személyek férhessenek hozzá.
9.3. A laboratóriumi eljárás
9.3.1. Az analízist végző laboratóriummal kötött szerződése alapján a HUNADO gondoskodik a minta analízisének elvégzéséről, amely során a nemzetközi követelményeknek megfelelően biztosítani kell:
a) a laboratóriumon belüli megfelelő mintakezelést;
b) az analízisre vonatkozó speciális előírások megtartását;
c) az eredmények bizalmas kezelését.
9.3.2. A laboratórium értesíti a HUNADO-t az „A” jelű minta pozitív vizsgálati eredményéről, valamint ha az analízis a minta mennyisége, minősége vagy más körülmény miatt nem végezhető el. A laboratórium a „B” jelű minta vizsgálatát a HUNADO megkeresésére végzi el, amelyen a versenyző vagy az általa meghatalmazott személy jelen lehet, egyéb esetben a „B” jelű mintát a laboratórium a nemzetközi követelményekben meghatározott időpontig köteles megőrizni.
9.3.3. A vizsgálat eredményét bizalmasan, az érintettek személyiségi jogainak védelmére tekintettel kell kezelni.
9.3.4. Azon minták elemzése is kötelező, amelyek nem felelnek meg az elemzéshez szükséges fajsúlyi és mennyiségi követelményeknek.
10. Dopping-mintavételi és -kezelési eljárási rend állatok ellenőrzése esetén
Az állatoktól származó mintavétellel és -kezeléssel, valamint a doppingellenőrzések eredményének kezelésével és közlésével kapcsolatos feladatokat a HUNADO szabályzata tartalmazza.
11. Doppingvétségek elkövetésének igazolása
11.1. A rendeletben meghatározott, laboratóriumi elemzést nem igénylő doppingvétségek elkövetésének igazolása érdekében a HUNADO feladata a hatékony információgyűjtés, és a beszerzett információk összegzése, értékelése és azok felhasználása a doppingeljárásban.
11.2. A HUNADO köteles a rendeletben meghatározott valamennyi, doppingvétséget megalapozó magatartás kivizsgálására, ideértve sportszakemberek vagy más személyek érintettségének vizsgálatát is. A HUNADO hivatalból köteles doppingeljárás kezdeményezésére: a kiskorú versenyző által tanúsított, doppingvétséget megalapozó magatartás esetén a kiskorú felkészítését végző vagy abban közreműködő, vagy legalább két fő, doppingvétséget megalapozó magatartást tanúsító versenyzőnek segítséget nyújtó sportszakemberrel szemben.
11.3. A HUNADO a doppingvétségek elkövetésének igazolása körében tisztességes, objektív és pártatlan eljárásra, továbbá a bűnmegelőzésben és a doppingellenes küzdelemben résztvevő hazai és nemzetközi szervekkel történő együttműködésre köteles.
12. Felvilágosító tevékenység
12.1. A HUNADO társadalmi (egészségnevelő), valamint sportszakmai ismeretterjesztő tevékenységet végez, e körben a sportolók részére szánt táplálék- és étrend-kiegészítők alkalmazásával és veszélyeivel, a mindenkor hatályos tiltólistával, a gyógyászati célú mentességgel, valamint a versenyen kívüli vizsgálat céljából történő rendelkezésre állásra vonatkozó előírásokkal (ideértve egy internetalapú adatbázis-kezelési rendszer (ADAMS) – adatvédelmi szabályokkal összhangban történő – alkalmazását is, amelynek célja a versenyzők és a WADA doppingellenes tevékenységeikben történő támogatása) kapcsolatban nyújt tájékoztatást.
12.2. A sportszakmai ismeretterjesztés részeként a HUNADO
a) évente legalább egy doppingellenes konferencia keretein belül ismerteti a doppingellenes hazai és nemzetközi tevékenység aktuális kérdéseit;
b) olimpiai ciklusonként valamennyi sportszövetség részére – felkérés alapján – felvilágosító előadást tart;
c) információs telefonvonalat tart fent;
d) lehetőséget biztosít elektronikus levél útján történő felvilágosításra;
e) gondoskodik a doppingellenőrök képzéséről, továbbképzéséről, valamint – a doppingellenes tevékenység népszerűsítése érdekében – társadalmi eseményeken történő megjelenésükről.”
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. január 2. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére