33/2014. (IX. 16.) EMMI utasítás

az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról¹

2018.02.16.

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 60. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – a miniszterelnök és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyásával – a következő utasítást adom ki:

1. § Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § (1) A Szabályzatot, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) belső szabályzatait szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat megtörténtéről a közigazgatási államtitkár a felülvizsgálat eredményének egyidejű továbbításával tájékoztatja a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárát.

3. § A 2. § (1) bekezdésétől eltérően a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter

a) a közigazgatás fejlesztése okán szükséges szervezeti és működési szabályok, valamint

b) jogszabályváltozás

miatt bármikor kezdeményezheti a Szabályzat 30 napon belül történő módosítását. A módosítás elmulasztása esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gondoskodik a megfelelő módosítás érvényesüléséről és az azzal kapcsolatos intézkedés hatálybalépéséről.

4–8. §²

9. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 33/2014. (IX. 16.) EMMI utasításhoz

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzata

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma jogállása és alapadatai

1. § (1) A minisztérium önálló jogi személyiséggel rendelkező központi államigazgatási szerv, amely – gazdálkodását tekintve – gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv.

(2) A minisztérium alapadatai a következők:

a) megnevezése: Emberi Erőforrások Minisztériuma,

b) rövidítése: „EMMI”,

c) angol megnevezése: Ministry of Human Capacities,

d) német megnevezése: Ministerium für gesellschaftliche Ressourcen,

e) francia megnevezése: Ministere des Capacités Humaines,

f) székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3.,

g)³ telephelyei:

ga) 1051 Budapest, Arany János utca 6–8.,

gb) 1051 Budapest, Nádor utca 36.,

gc) 1054 Budapest, Báthory utca 10.,

gd) 1054 Budapest, Hold utca 1.,

ge) 1054 Budapest, Széchenyi utca 14.,

gf) 1055 Budapest, Szalay utca 10–14.,

gg) 1134 Budapest, Váci út 45. C épület,

gh) 1134 Budapest, Tüzér utca 33–35.,

gi) 1139 Budapest, Váci út 73/A,

gj) 1097 Budapest, Albert Flórián út 2–6.,

gk) 1097 Budapest, Nagyvárad tér 2.,

gl) 1113 Budapest, Diószegi út 64.,

gm) 1221 Budapest, Anna utca 5.,

h) postacíme: 1054 Budapest, Akadémia utca 3.,

i) postafiók címe: 1884 Budapest, Pf. 1,

j) központi ügyfélszolgálatának címe: 1055 Budapest, Szalay u. 10–14.,

k) vezetője (fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője): emberi erőforrások minisztere (a továbbiakban: miniszter),

l) alapítója: Országgyűlés,

m) alapítás dátuma: a jogfolytonosság alapján 1848. április 11.,

n)⁴ alapító okirat kelte, száma: 2017. április 11., KIHÁT/446/4/2017.,

o) jogállása: költségvetési törvény által meghatározott, a központi költségvetésben fejezetet alkotó, központi költségvetési szerv,

p) számlavezetője: Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár),

q) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01425190-00000000,

r) adóigazgatási azonosító száma: 15309271-2-41,

s) PIR törzsszáma: 309271,

t) szakágazata: 841103 Minisztériumok tevékenysége,

u) kormányzati funkciója: 011120 kormányzati igazgatási tevékenység.

(3) Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek körét a minisztérium alapító okirata határozza meg. A minisztérium vállalkozási tevékenységet nem végez.

(4) Az alapfeladatok ellátásának forrása: Magyarország központi költségvetésének XX. fejezete.

2. A minisztérium szervezete

2. § (1) A minisztérium önálló szervezeti egységei: a kabinet, a titkárság és a főosztály.

(2) Nem önálló szervezeti egység az osztály.

3. § (1) A minisztérium szervezeti felépítését az 1. függelék tartalmazza.

(2) A minisztérium szervezeti egységeinek feladatait a 2. függelék tartalmazza. A Szabályzatnak az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatait és eljárásuk rendjét meghatározó rendelkezéseit – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 60. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kiadott – külön normatív utasítás tartalmazza.

(3) A minisztérium szervezeti egységeinek a felsorolását a 3. függelék tartalmazza.

(4) A 4. függelék tartalmazza

a) a miniszter által irányított, felügyelt költségvetési szerveket, valamint ezek tekintetében a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető, továbbá a hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő vezető, illetve szervezeti egység megnevezését,

b)⁵ a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, illetve a miniszter szakmai felügyeleti, közreműködői jogosítványa hatálya alá tartozó gazdasági társaságokat, továbbá a minisztérium alapítói joggyakorlása alatt lévő alapítványokat, közalapítványokat, valamint – a gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló utasítás szerint – a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető, illetve a hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő vezető megnevezését.

(5) A minisztériumban a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az 5. függelék tartalmazza.

(6) Az egyes ágazatok tekintetében a közigazgatási hatósági döntések, valamint az egyéb intézkedések kiadmányozási rendjét a 6. függelék tartalmazza.

(7) A 7. függelék tartalmazza a munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat

a) a minisztérium hivatali szervezete, továbbá

b) – a középirányító szerv közreműködésével irányított intézmények kivételével – a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó intézmények vezetői

tekintetében.

(8) A minisztériumban alkalmazandó iratminták a minisztérium belső honlapján (intranet) kerülnek közzétételre.

II. Fejezet

A MINISZTÉRIUM VEZETÉSE

3. A miniszter

4. § (1) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot.

(2) A miniszter a minisztérium vezetőjeként különösen

a) meghatározza a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait,

b) meghatározza a miniszteri programot, meghatározza és jóváhagyja a minisztérium jogalkotási, illetve intézményi munkatervét és az ágazati célkitűzéseket,

c) jóváhagyja a minisztérium éves költségvetését és zárszámadási javaslatát,

d) jogszabályban meghatározott körben előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek, és ellenjegyzi a köztársasági elnöki határozatot,

e) meghatározza a személyzeti és munkaügyi tevékenység alapelveit, a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének rendjét, a gazdálkodás, az ellenőrzés, a munkavégzés, az ügyintézés, az iratkezelés és a titokvédelem előírásait,

f) megállapítja az irányítás és a felügyelet rendjét,

g) gyakorolja a jogszabályban meghatározott alapítói jogokat, ennek keretében a nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben határoz az irányítása alatt működő intézmény alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről,

h) jóváhagyja az irányítása, felügyelete alatt álló központi hivatalok, költségvetési intézmények szervezeti és működési szabályzatát a középirányító szerv közreműködésével irányított szervek kivételével,

i) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) szerinti fenntartói irányítási jogkörében kiadja, illetve módosítja az állami felsőoktatási intézmények alapító (megszüntető) okiratait,

j) gyakorolja a felügyeleti, tulajdonosi jogokat,

k) kitüntetéseket, címeket és díjakat adományoz, illetve von meg,

l)⁶ kinevezési jogot gyakorol a tankerületi központok tankerületi igazgatóinak és gazdasági vezetőinek vonatkozásában,

m) a külön jogszabályban meghatározottak szerint a Kormány nevében

ma) ellátja az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) felügyeletét, illetve felügyeli gazdálkodását,

mb) ellátja a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) felügyeletét, illetve felügyeli gazdálkodását,

mc) gyakorolja a Nemzeti Kulturális Alaphoz kapcsolódó jogköröket,

md)⁷ együttműködik a Magyar Tudományos Akadémiával (a továbbiakban: MTA), valamint a Magyar Művészeti Akadémiával (a továbbiakban: MMA),

n)⁸ ellátja a Családügyi Kabinet elnöki feladatait,

o) külön jogszabály szerint tagot delegál a térségi fejlesztési tanácsokba,

p) irányítja a külön jogszabályban irányítása alá rendelt központi hivatalokat és a minisztérium alá tartozó költségvetési intézményeket,

q) ellátja a társadalmi felzárkózás előmozdításának kormányzati koordinációját,

r) elnökként vezeti a Roma Koordinációs Tanács üléseit,

s) gyakorolja az Nftv. szerint őt megillető, az állami felsőoktatási intézmények rektorai és kancellárjai megbízása, felmentése kezdeményezésével és gazdasági vezetőivel kapcsolatos fenntartói jogköröket,

t) az Nftv.-ben foglaltak alapján az állami hatáskörök ellátásában közreműködő testületek vonatkozásában előterjesztői, delegálási jogot gyakorol, továbbá a miniszterelnök intézkedését kezdeményezi a főiskolai tanárok kinevezése vonatkozásában,

u)⁹ ellátja az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, az ágazatához tartozó szakképesítésért felelős miniszteri feladatokat,

v) gyakorolja az állami tulajdonban és fenntartásban lévő – középirányító szerv közreműködésével irányított – egészségügyi intézmények esetében az egészségügyről szóló törvény szerinti, a miniszter kizárólagos irányítási jogkörébe tartozó fenntartói jogokat,

w) az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó felelőssége körében biztosítja az európai uniós fejlesztési források felhasználásával megvalósuló, külön jogszabályban meghatározott operatív programok irányító hatósági feladatainak ellátását,

x) ellátja azokat a feladatokat, gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyeket jogszabály számára meghatároz.

(3) A miniszter gyakorolja a tulajdonosi, alapítói, felügyeleti, közreműködői jogokat a jogszabály vagy megállapodás alapján a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok, valamint a minisztérium alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványok, közalapítványok felett.

(4) A miniszter a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjeként gyakorolja és ellátja a jogszabályban részére meghatározott hatásköröket és feladatokat.

(5) A miniszter – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az e Szabályzatban foglalt háttérintézményi irányítási, felügyeleti, továbbá tulajdonosi, alapítói joggyakorlási rendtől írásbeli utasítással eltérhet.

5. § A miniszter irányítja

a) a közigazgatási államtitkár,

b) a parlamenti államtitkár,

c) az egészségügyért felelős államtitkár,

d) a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár,

e)¹⁰ az oktatásért felelős államtitkár,

f)¹¹ a nemzetközi ügyekért felelős államtitkár,

g) a kultúráért felelős államtitkár,

h) a sportért felelős államtitkár,

i) az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár,

j) a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár,

k) a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet vezetőjének (a továbbiakban: miniszter kabinetfőnöke),

l) a miniszteri biztosok,

m) az Oktatási Jogok Biztosa Hivatalának,

n)¹² a Stratégiai Főosztály vezetőjének,

o)¹³ az Integrált Jogvédelmi Szolgálat vezetőjének

tevékenységét.

6. § A miniszter munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet és titkárság működik.

7. § (1) A minisztert akadályoztatása vagy távolléte esetén – a Ksztv. 37. §-ában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően – jogszabály, kormányhatározat vagy e Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, a miniszter utasításai szerint eljárva

a) a miniszter általános helyettesítését miniszterhelyettesként ellátó, valamint az Országgyűlés munkájával összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a parlamenti államtitkár,

b) az egészségüggyel, az egészségbiztosítással, az egészségfejlesztési és betegségmegelőzési feladatokkal összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében az egészségügyért felelős államtitkár,

c) a családpolitikával, a családtámogatással, a nőpolitikával, a gyermekek napközbeni ellátásával, a gyermeki jogok védelmével, az örökbefogadással, a nyugdíjpolitikával, az időspolitikával, az önkéntességgel, a kapcsolati erőszak áldozatait fogadó intézményrendszerrel, a gyermek- és ifjúságpolitikával, valamint a koragyermekkori intervenció koordinációjával kapcsolatos miniszteri hatáskörök tekintetében a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár,

d)¹⁴ a közneveléssel és az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszával, valamint a felsőoktatással és a kormányzati tudománypolitikával összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében az oktatásért felelős államtitkár,

e)¹⁵ a nemzetközi és európai uniós ügyekkel összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős államtitkár,

f) a kultúrával összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a kultúráért felelős államtitkár,

g) a sportpolitikával, továbbá a látvány-csapatsport támogatásával összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a sportért felelős államtitkár,

h) az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjával, a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésével és a nemzetiségpolitikával kapcsolatos miniszteri hatáskörök tekintetében az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár,

i) a szociális szolgáltatásokkal, a foglalkozási rehabilitációval, a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek esélyegyenlőségével, a kábítószer-megelőzéssel és a kábítószerügyi koordinációs feladatokkal, a társadalmi felzárkózással és a romák társadalmi integrációjával, továbbá a c) pontban foglaltak kivételével a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal, valamint a gyermekek és a fiatal felnőttek védelmével kapcsolatos miniszteri hatáskörök tekintetében a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár,

j) a miniszter 7. függelék szerinti munkáltatói jogainak gyakorlása során – a (2) bekezdés c) pontjában foglalt ügyek kivételével – a közigazgatási államtitkár

helyettesíti.

(2) A miniszter nem helyettesíthető

a) a miniszteri rendelet, a miniszter által kiadott normatív utasítás, illetve a más miniszternek a miniszterrel egyetértésben kiadandó rendeletéhez adott egyetértési nyilatkozat aláírásában,

b) a miniszter irányítása alatt működő intézmény

ba) alapításával, átalakításával, megszüntetésével,

bb) szervezeti és működési szabályzatának kiadásával, módosításával – a középirányító szerv közreműködésével irányított szervek kivételével –

kapcsolatos döntések meghozatalában,

c)¹⁶ a miniszter 7. függelék I. alcímében foglalt táblázat 1., 2., 5. b) és 8. c) pontja, valamint II. alcímében foglalt táblázat 1., 2., 4. pontja szerinti munkáltatói jogainak gyakorlása során,

d) a Magyarország állami kitüntetéseinek adományozására a miniszterelnöknek adott javaslat megtétele tekintetében,

e) a miniszterelnöknek és – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a köztársasági elnöknek címzett ügyiratok aláírásában,

f) a miniszter által adományozható elismerés (díj, Miniszter Elismerő Oklevele) oklevelének aláírásában.

(3)¹⁷ A minisztert akadályoztatása vagy távolléte esetén külön jogszabály rendelkezései szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter helyettesíti az egyetemi rektorok megbízására és felmentésére, az egyetemi tanárok kinevezésére és felmentésére vonatkozó, a köztársasági elnök részére megküldendő miniszteri javaslat aláírása tekintetében, továbbá a köztársasági elnök egyéb intézkedésének kezdeményezésében, illetve ellenjegyzésében.

(4) A minisztert akadályoztatása vagy távolléte esetén a Kormány ülésén a parlamenti államtitkár, egyidejű akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a miniszter által egyedileg kijelölt államtitkár helyettesíti.

(5) A miniszter az Országgyűlés munkájával összefüggő miniszteri hatáskörök gyakorlása tekintetében – az (1) bekezdés a) pontjától eltérően – egyedileg a minisztérium más államtitkárát is kijelölheti.

4. A közigazgatási államtitkár

8. § (1) A közigazgatási államtitkár vezeti a minisztérium hivatali szervezetét, ennek keretében gyakorolja a Ksztv. 61. § (1) bekezdése szerinti – a minisztérium szervezetéhez tartozó, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény hatálya alá tartozó kormánytisztviselők és állami vezetők feletti igazgatási irányítás gyakorlásával összefüggő – hatásköröket.

(2) A közigazgatási államtitkár feladatkörében gyakorolja a Ksztv. 3. §-ában meghatározott irányítási jogokat.

9. § (1) A közigazgatási államtitkár

a)¹⁸ gyakorolja a munkáltatói jogokat a minisztérium állományába tartozó foglalkoztatottak felett,

b) a miniszternek aláírás céljából történő felterjesztés előtt jóváhagyja a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,

c) döntések, jogszabályok kiadását kezdeményezheti a miniszternél és az államtitkárnál,

d) gondoskodik az alárendeltségébe tartozó helyettes államtitkárok, illetve szervezeti egységek tekintetében a miniszter, államtitkár irányítási jogkörében hozott döntéseinek végrehajtásáról, valamint a szakmaterülettől független közigazgatási koordinációs kérdésekben a helyettes államtitkárokat közvetlenül irányítja és ellenőrzi,

e) az illetékes államtitkár útján kezdeményezi az államtitkárok, a nem közvetlen alárendeltségébe tartozó helyettes államtitkárok szakmai irányítási jogkörébe tartozó döntések meghozatalát, azok végrehajtásának ellenőrzését.

(2) A közigazgatási államtitkár irányítja a minisztérium egységes szempontok alapján történő jogszabály-előkészítési tevékenységét és a közigazgatási feladatok ellátását.

10. § (1) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi hivatali egységek összehangolt működésével kapcsolatos feladatkörében

a) előkészíti a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát,

b) javaslatot tesz a minisztérium jogalkotási, illetve intézményi munkatervére, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a jogalkotási, illetve intézményi munkatervi feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszter Kormány munkatervéhez tett javaslatainak az előkészítését,

c) ellenőrzi a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a jogalkotási, illetve intézményi munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,

d) nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatokat, és ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,

e) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja a helyettes államtitkárokat és az önálló szervezeti egységek vezetőit,

f) felel a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezésének és véleményezésének összehangolásáért, ellenőrzi az észrevételezési és véleményezési határidők megtartását,

g) felel a minisztérium szervezeti egységeinek a kormányüléssel, a közigazgatási államtitkári értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásáért,

h) koordinálja az általa létrehozott munkacsoport működését,

i) felelős a minisztérium és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) közötti kapcsolattartásért és ennek keretében a minisztérium érdekeinek képviseletéért,

j)¹⁹ a feladatellátáshoz szükséges együttműködés elősegítése és a koordinációs feladatok támogatása érdekében az államtitkári kabinetek mellé kihelyezett közigazgatási államtitkársági képviseletet biztosíthat.

(2) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi hivatali egységek tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében

a) meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés, valamint a gazdálkodás szabályainak megtartását,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a minisztérium személyzeti ügyei és a szervezet működése összhangban van-e a belső szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével; szervezetirányító feladataival összefüggésben szabályzat, valamint intézkedés kiadását kezdeményezheti,

c) koordinálja a személyzeti ügyek intézését, felelős a minisztérium humánerőforrás-gazdálkodásáért,

d) a vonatkozó külön jogszabályokra figyelemmel javaslatot tesz a minisztérium személyi juttatásainak, létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek, valamint a béralapot terhelő egyéb kifizetéseknek a meghatározására,

e) ellátja a költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, vagyongazdálkodási dokumentációs tevékenységeket,

f) koordinálja a külső források megszerzésével kapcsolatos feladatokat és a megítélt támogatások felhasználásának folyamatát,

g) figyelemmel kíséri a minisztérium informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos üzemeltetését, és

h) irányítja a minősített adatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátását.

(3) A közigazgatási államtitkár

a) a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő feladatkörben részt vesz a közigazgatási államtitkári értekezleten,

b) biztosítja a miniszteri döntésekhez szükséges információk, háttéranyagok ésszerű időben történő összeállítását, valamint a miniszteri döntésekből eredő feladatok megvalósulását,

c)²⁰

d) megkéri a minisztérium hivatali szervezete körébe tartozó személyek, valamint a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó intézmények vezetői kapcsán egyes munkajogi intézkedések esetén jogszabályban előírt Miniszterelnökséget vezető miniszteri előzetes egyetértési nyilatkozatot.

(4)²¹ A közigazgatási államtitkár gondoskodik a minisztérium minden szintjén érvényesülő belső kontrollrendszer kialakításáról, működtetéséről, fejlesztéséről, ennek keretében a belső ellenőrzés megfelelő működtetéséről, továbbá a külső ellenőrzések koordinációjáról.

(4a)²² A közigazgatási államtitkár gyakorolja a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben

a) a miniszterhez,

b) a miniszterhez mint a fejezetet irányító szerv vezetőjéhez,

c) a miniszterhez mint a költségvetési szerv vezetőjéhez

telepített jogköröket.

(4b)²³

(5) A közigazgatási államtitkár mint a minisztérium hivatali szervezetének vezetője gondoskodik

a) a minisztériumi szervezet a rá vonatkozó szabályoknak, a miniszter és a Kormány által meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működtetéséről (integritás),

b) a szervezet integritásának biztosítására irányuló, a belső kontrollrendszerbe illeszkedő vezetési és irányítási rendszer kialakításáról és működtetéséről (integritásirányítási rendszer),

c) az integritás tanácsadó kijelöléséről és munkája irányításáról,

d) a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadását és kivizsgálását működtető mechanizmusról.

(6) A közigazgatási államtitkár közreműködik az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős állami vezető által ellátott közreműködő szervezeti feladatok végrehajtásában.

11. §²⁴ A közigazgatási államtitkár irányítja

a) a személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár,

b) a jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár,

c) a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár,

d) a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár,

e) a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetőjének,

f) a Kontrolling Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

12. § (1) A közigazgatási államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A közigazgatási államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

13. §²⁵ A közigazgatási államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén a jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár, annak akadályoztatása vagy távolléte esetén a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.

5. Az államtitkárok

5.1. Általános rendelkezések

14. § A minisztériumban

a) parlamenti államtitkár,

b) egészségügyért felelős államtitkár,

c) család- és ifjúságügyért felelős államtitkár,

d)²⁶ oktatásért felelős államtitkár,

e)²⁷ nemzetközi ügyekért felelős államtitkár,

f) kultúráért felelős államtitkár,

g) sportért felelős államtitkár,

h) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár,

i) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár

működik.

15. § Az államtitkárok

a) a Szabályzatban meghatározott helyettes államtitkárok, valamint főosztályok tekintetében szakmai, politikai irányítási feladatkörükben eljárva gyakorolják a Ksztv. 3. §-a szerinti hatásköröket, amely hatáskörükben:

aa) részt vesznek az ágazat szakmai, politikai és fejlesztéspolitikai elveinek és stratégiáinak meghatározásában,

ab) eljárnak az ágazat szakmapolitikai ügyeiben, meghozzák a miniszteri döntést nem igénylő szakmapolitikai döntéseket, szükség esetén közvetlenül intézkednek vagy a miniszternél intézkedést kezdeményeznek,

ac) a miniszternek aláírás céljából történő felterjesztés előtt jóváhagyják a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,

ad) meghatározzák az ágazati költségvetési javaslat kidolgozásának alapelveit és irányítják az ágazati költségvetés tervezésének, a költségvetés végrehajtásának és a költségvetési beszámoló elkészítésének feladatait, továbbá gondoskodnak a költségvetési tervjavaslatok szakmai tartalmának meghatározásáról, az egyes szakmai programok számszaki megalapozásáról,

ae) részt vesznek az ágazattal kapcsolatos európai uniós és nemzetközi feladatok ellátásában,

af) részt vesznek az ágazati jogszabályok szakmai előkészítésében, illetve a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tekintetében gondoskodnak a feladat ellátásáról,

ag) kialakítják az ágazati gazdasági és gazdálkodási stratégiát,

ah) gondoskodnak szakpolitikájuk kidolgozása és végrehajtása során a társadalmi felzárkózási szempontok érvényesítéséről,

b)²⁸

c) intézik a miniszter által számukra meghatározott egyedi feladatokat, ezen belül koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoznak ki, kialakítják és képviselik a minisztériumi álláspontot,

d)²⁹ ágazatukat érintően javaslatot tesznek az európai uniós társfinanszírozású programok éves fejlesztési kereteinek, felhívásainak és szükség esetén operatív programjainak a tartalmára, módosítására, és azokat megküldik az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár számára,

e)³⁰

f)³¹

g) a miniszter utasításainak megfelelően, a Sajtó és Kommunikációs Főosztály szakmai iránymutatásai szerint ellátják a minisztérium sajtóképviseletét,

h)³²

i)³³

j) javaslatot tesznek a minisztérium jogalkotási, illetve intézményi munkatervének fő célkitűzéseire és tartalmára,

k) közreműködnek a miniszter döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában,

l) részt vesznek az érdekegyeztetésben és a miniszter által meghatározott tárcaközi bizottságok munkájában,

m) javaslatot tesznek a miniszter számára stratégiai partnerségi megállapodások megkötésére,

n) javaslatot tesznek a minisztériumi szervezet kialakítására és módosítására,

o) javaslatot tesznek a miniszter számára díjak, kitüntetések adományozására,

p) a parlamenti államtitkár megkeresésére soron kívül tájékoztatást adnak parlamenti ügyekben,

q) ellátják mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel őket megbízza,

r)³⁴ kötelesek egymással előzetesen egyeztetni, ha a fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban: kormányhivatalok) szakmai irányítása vagy a Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése szerinti hatáskörök gyakorlása (a továbbiakban: a Kincstár szakmai irányítása) keretében kiadott utasítások, körlevelek és egyéb intézkedések más államtitkár hatáskörét is érintik.

s)³⁵

t)³⁶

5.2. A parlamenti államtitkár

16. § A parlamenti államtitkár

a) miniszterhelyettesként ellátja a miniszter általános helyettesítését,

b) eljár a feladatkörébe tartozó ügyekben, valamint a minisztert helyettesítő, illetve a miniszter által rá átruházott ügyekben jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy e Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában,

c) közreműködik a minisztériumhoz tartozó ágazatok fő szakmai, politikai elveinek és stratégiáinak meghatározásában,

d) a miniszter által kijelölt ügyekben ellátja a minisztériumhoz tartozó ágazatok közötti koordinációs feladatokat,

e) koordinálja a minisztérium Országgyűléssel kapcsolatos feladatainak ellátását,

f) intézkedést kezdeményezhet az államtitkároknál, illetve akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a helyettes államtitkároknál,

g) irányítja a minisztérium sajtó és kommunikációs feladatainak ellátását.

17. § A parlamenti államtitkár irányítja

a)³⁷ az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár,

b) a Sajtó és Kommunikációs Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

18. § (1) A parlamenti államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A parlamenti államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

19. § A parlamenti államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén

a)³⁸

b) a sajtó és kommunikációs feladatok tekintetében a Sajtó és Kommunikációs Főosztály vezetője,

c)³⁹ a b) pontban nem említett ügyekben titkárságának vezetője

helyettesíti.

5.3. Az egészségügyért felelős államtitkár

20. § (1) Az egészségügyért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol

a) az egészségügyi és egészségbiztosítási ágazat működésével, hazai és európai uniós fejlesztésével,

b) az egészségügyi ágazati, valamint az ágazati gazdasági stratégiai tervezéssel,

c) az egészségügyi ágazati informatika kialakításával,

d) a területfejlesztési és területi tervezési folyamatokban való egészségügyi ágazati részvétellel,

e) a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátással,

f) az állami tulajdonban és fenntartásban levő egészségügyi intézmények esetében a közvetlen betegellátói tevékenységgel,

g) a népegészségüggyel,

h) az ápolással,

i) az egészségügyi ágazat védelmi feladataival,

j) az egészségügyi ágazati szakmai képzéssel, a humánerőforrás-fejlesztéssel,

k)⁴⁰ az egészségügyi ágazat területén – a nemzetközi ügyekért felelős államtitkárral együttműködve – a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatokkal és az európai uniós tagsággal,

l) a miniszter részére fenntartott jogkörök kivételével az állami tulajdonban és fenntartásban lévő egészségügyi intézmények fenntartói jogainak gyakorlásával,

m) a jogszabályban meghatározott kivétellel az egészségügyi ágazatban középirányító szerv közreműködésével irányított intézmények szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával,

n)⁴¹ a közegészségüggyel, környezet-egészségüggyel – különösen a település- és környezet-, az élelmezés- és táplálkozás-, a gyermek- és ifjúság-, valamint a sugáregészségüggyel és a kémiai biztonsággal –, járványüggyel és kórházhigiénével, egészségfejlesztéssel, valamint a szűrés és védőoltás koordinációjával,

o)⁴² az egészségügyi ellátórendszer hatósági felügyeletével,

p)⁴³ a kormányhivatalok és azok járási (fővárosi kerületi) hivatalai (a továbbiakban: járási hivatalok) szakmai irányításának koordinációjával

kapcsolatos feladatok tekintetében.

(2) Az egészségügyért felelős államtitkár képviseli az egészségügyi ágazatot a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottságban.

(3) Az egészségügyért felelős államtitkár gyakorolja az állami egészségügyi felsőoktatási intézmények egészségügyi szolgáltatói tekintetében az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakmai fenntartói jogokat, valamint jóváhagyja a jogszabályban meghatározott mértékű kapacitás módosulását eredményező szervezeti változásokat.

21. §⁴⁴ Az egészségügyért felelős államtitkár irányítja

a) az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár,

b) az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár,

c) az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár,

d)⁴⁵ az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár

tevékenységét.

22. §⁴⁶

23. § (1) Az egészségügyért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) Az egészségügyért felelős államtitkár irányítja kabinetfőnöke tevékenységét.

24. § Az egészségügyért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén szakmai ügyekben az irányítása alá tartozó, feladatköre szerint illetékes helyettes államtitkár, egyéb esetekben az egészségügyért felelős államtitkár kabinetfőnöke helyettesíti.

5.4. A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

25. § (1) A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol

a)⁴⁷ a családpolitika, a családtámogatás, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény keretében szabályozott csecsemőgondozási díjjal (a továbbiakban: CSED), gyermekgondozási díjjal (a továbbiakban: GYED), táppénzzel, baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos szakkérdések,

b) a kisgyermekes szülők munkavállalásának ösztönzése és segítése,

c) a gyermekek napközbeni ellátása, a koragyermekkori intervenció koordinációja, a gyermeki jogok védelme, az örökbefogadás,

d) a gyermek- és ifjúságpolitika,

e) az Új Nemzedék Jövőjéért ifjúságpolitikai keretprogramból adódó feladatok ellátása,

f) a nyugdíjpolitika, az időspolitika,

g) a nemzedékek közötti együttműködés ösztönzése,

h) az önkéntességgel kapcsolatos kormányzati politika,

i) a nőpolitika,

j)⁴⁸ a családbarát és szolidáris társadalom megerősítése,

k) a kapcsolati erőszak áldozatait fogadó intézményrendszer,

l)⁴⁹ a család- és ifjúságügyi ágazat területén – a nemzetközi ügyekért felelős államtitkárral együttműködve – a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatokkal és az európai uniós tagsággal összefüggő szakmai feladatok,

m)⁵⁰ a Nemzeti Tehetség Programmal összefüggő feladatok

tekintetében.

(2)⁵¹ A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár ellátja

a) az Idősek Tanácsa alelnöki feladatait,

b) az Emberi Jogi Munkacsoportról szóló 1039/2012. (II. 22.) Korm. határozat alapján létrejött Emberi Jogi Munkacsoport

ba) Idősek Jogaiért Felelős Tematikus Munkacsoportja,

bb) Nők Jogaiért Felelős Tematikus Munkacsoportja,

bc) Gyermekek Jogaiért Felelős Tematikus Munkacsoportja

elnöki feladatait,

c) a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum elnöki feladatait,

d) a Nemzeti Önkéntes Tanács elnöki feladatait,

e)⁵² a Családügyi Kabinet titkári feladatait.

26. § A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár irányítja

a) a család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár,

b) az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár,

c) a Család- és Ifjúságpolitikai Stratégiai és Koordinációs Főosztály

tevékenységét.

27. § (1) A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár irányítja kabinetfőnöke tevékenységét.

28. § A család- és ifjúságügyért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén

a) szakmai ügyekben a feladatkörében a család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár, illetve az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár,

b) az a) pontban nem említett ügyekben a kabinetfőnöke

helyettesíti.

5.5.⁵³ Az oktatásért felelős államtitkár

29. § Az oktatásért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol

a) a nemzeti köznevelés,

b) a nemzeti köznevelés tankönyvellátása,

c) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza,

d) a szakmai és idegen nyelvi célú képzések körébe nem tartozó felnőttképzés,

e) a társadalmi esélyegyenlőség oktatásban való érvényesítése,

f) az oktatási ágazat működése, hazai és európai uniós forrásokból történő fejlesztése,

g) az oktatási, valamint az ágazati költségvetési, gazdasági stratégia tervezése,

h)⁵⁴ az oktatási ágazat területén – a nemzetközi ügyekért felelős államtitkárral együttműködve – a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatok és az európai uniós tagsággal összefüggő szakmai feladatok,

i) a külföldi bizonyítványok, oklevelek és szakképzettségek elismerése,

j) a nemzeti felsőoktatás,

k) a minisztérium irányítása alá tartozó állami felsőoktatási intézmények fenntartói irányításából eredő feladatok koordinálása,

l) az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményekkel kapcsolatos egyes fenntartói feladatok ellátása,

m) a felsőoktatási törvényességi felügyeleti és a felsőoktatási ágazatot érintő személyügyi javaslatokkal kapcsolatos döntések előkészítése,

n) az oktatásban a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő igazgatási feladatok,

o) a külhoni magyarok oktatása

tekintetében.

30. § (1) Az oktatásért felelős államtitkár ellátja a következő – az oktatáspolitikai döntések meghozatala szempontjából illetékességgel rendelkező – testületekkel kapcsolatos, jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz útján meghatározott miniszteri feladatokat:

a) Országos Köznevelési Tanács,

b) Köznevelési Érdekegyeztető Tanács,

c) Országos Nemzetiségi Tanács,

d) Külhoni Magyar Oktatási Tanács,

e) Nemzeti Pedagógus Kar,

f)⁵⁵ Köznevelés-stratégiai Kerekasztal,

g) Felsőoktatási Kerekasztal.

(2) Az oktatásért felelős államtitkár kapcsolatot tart

a) a felsőoktatási intézmények rektoraival, kancellárjaival,

b) a Magyar Rektori Konferenciával,

c) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal,

d) a Felsőoktatási Tervezési Testülettel,

e) az MTA-val,

f) az Oktatási Hivatallal,

g) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal,

h)⁵⁶ a Klebelsberg Központtal,

i) a Duális Képzési Tanáccsal,

j)⁵⁷ a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanáccsal.

31. § (1) Az oktatásért felelős államtitkár irányítja

a) a köznevelésért felelős helyettes államtitkár,

b) a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár

tevékenységét.

(2) Az oktatásért felelős államtitkár irányítja

a) az Intézményirányítási Főosztály vezetőjének,

b) az Intézményfinanszírozási és Pénzügyi Monitoring Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

32. § (1) Az oktatásért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) Az oktatásért felelős államtitkár irányítja kabinetfőnöke tevékenységét.

33. § Az oktatásért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén

a) a közneveléssel és az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszával összefüggő államtitkári hatáskörök tekintetében a köznevelésért felelős helyettes államtitkár,

b) a felsőoktatással és a kormányzati tudománypolitikával összefüggő államtitkári hatáskörök tekintetében a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár,

c) az a) és a b) pontban meghatározott személy akadályoztatása vagy távolléte esetén az oktatásért felelős államtitkár kabinetfőnöke

helyettesíti.

5.6.⁵⁸ A nemzetközi ügyekért felelős államtitkár

34. §⁵⁹ A nemzetközi ügyekért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol

a) a minisztériumot érintően a nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel és a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő feladatok,

b) a szakterületek nemzetközi kapcsolatainak koordinációja,

c) az Európai Unió tagállamaival, valamint a nem európai uniós országokkal kötött nemzetközi szerződések, továbbá egyéb kétoldalú (tárcaközi) megállapodások előkészítése és végrehajtása,

d) az európai uniós döntéshozatalban való részvételhez kapcsolódó feladatok koordinációja,

e) a Kormány, illetve annak tagja és az Országgyűlés közötti, a tagállami működésből fakadó együttműködési kötelezettségek teljesítése, az Országgyűlés bizottságaival, egyéb politikai szerveivel, a képviselőcsoportokkal való kapcsolattartás során a képviselni szükséges kormányzati álláspont kialakítása, valamint az Európai Parlament magyar képviselőivel való kapcsolattartás,

f) a minisztérium tevékenységének nemzetközi megismertetése

tekintetében.

35. §⁶⁰ A nemzetközi ügyekért felelős államtitkár irányítja a nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.

36. § (1)⁶¹ A nemzetközi ügyekért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2)⁶² A nemzetközi ügyekért felelős államtitkár irányítja kabinetfőnöke tevékenységét.

37. §⁶³ A nemzetközi ügyekért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén a nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.

38. §⁶⁴ Az 59. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően a nemzetközi ügyekért felelős államtitkár kabinetfőnökét akadályoztatása vagy távolléte esetén az államtitkár kabinetjének ügyrendjében kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.

5.7. A kultúráért felelős államtitkár

39. § (1) A kultúráért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol

a) a muzeális intézményekről, a könyvtárakról, a közművelődésről és a levéltárakról, a művészettámogatásról, a mozgóképszakmáról, a kultúra finanszírozásáról szóló jogszabályok előkészítése,

b) az új kulturális értékek, kezdeményezések létrehozásával, a muzeális intézményekben, könyvtárakban, levéltárakban, valamint a kép-, hang- és audiovizuális archívumokban őrzött nemzeti és egyetemes tárgyi és szellemi kulturális örökség és érték (a továbbiakban együtt: kulturális örökség) megóvásával, tudományos feltárásával és közkinccsé tételével, valamint a művészeti alkotómunka és előadó-tevékenység állami támogatásával kapcsolatos és a mozgóképszakmai kérdésekkel összefüggő állami feladatok ellátása,

c) a magyar kultúra külföldi terjesztésére irányuló tevékenység fejlesztésének irányelvei és programjai meghatározása, ezek végrehajtásának megszervezése, összehangolása, más népek, nemzetek kultúrája magyarországi megismerésének elősegítése, a határokon túl élő magyarok kultúrájának támogatása,

d)⁶⁵ a kulturális ágazat területén – a nemzetközi ügyekért felelős államtitkárral együttműködve – a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatok és az európai uniós tagsággal összefüggő szakmai feladatok

tekintetében.

(2) A kultúráért felelős államtitkár ellátja a Magyarország UNESCO tagságából eredő kulturális és szellemi kulturális örökségi ügyekkel kapcsolatos feladatokat, valamint biztosítja az UNESCO Bizottságon belül működő egyes szakbizottságok titkársági teendőinek ellátását.

40. §⁶⁶ A kultúráért felelős államtitkár irányítja

a) a kultúráért felelős helyettes államtitkár,

b) a kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár,

c)⁶⁷ a Kulturális Igazgatási Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

41. § (1) A kultúráért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) A kultúráért felelős államtitkár irányítja kabinetfőnöke tevékenységét.

42. §⁶⁸ (1) A kultúráért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén protokoll feladatai ellátásában, valamint a kulturális fejlesztésekhez kapcsolódó szakmai ügyekben a kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár, egyéb esetben a kultúráért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.

(2) A kultúráért felelős helyettes államtitkár, valamint a kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a kultúráért felelős államtitkárt a kultúráért felelős államtitkár kabinetfőnöke helyettesíti.

5.8. A sportért felelős államtitkár

43. § (1) A sportért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol

a) a sportpolitikai,

b) a látvány-csapatsport támogatásával kapcsolatos,

c)⁶⁹ a sport ágazat területén – a nemzetközi ügyekért felelős államtitkárral együttműködve – a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatok és az európai uniós tagsággal összefüggő szakmai

feladatok tekintetében.

(2) A sportért felelős államtitkár

a) közreműködik a sport ágazat kormányzati irányítási és intézményrendszerének kialakításában és működtetésében, és biztosítja az ehhez szükséges szabályozási és egyéb feltételeket,

b) javaslatot tesz a miniszter számára a Papp László Budapest Sportaréna állami napjainak odaítélésére.

44. §⁷⁰ A sportért felelős államtitkár irányítja

a) a sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkár,

b) a nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár

tevékenységét.

45. §⁷¹

46. § (1) A sportért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) A sportért felelős államtitkár irányítja kabinetfőnöke tevékenységét.

47. §⁷² A sportért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén

a) általános sportszakmai, sportigazgatási, valamint sportágfejlesztési ügyekben a sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkár,

b) protokoll és sportkapcsolati feladatai ellátásában, valamint a nemzeti utánpótlás-neveléshez kapcsolódó szakmai ügyekben a nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár,

c) a sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, valamint a nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a sportért felelős államtitkár kabinetfőnöke

helyettesíti.

5.9. Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár

48. §⁷³ (1) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációja, a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése, valamint a nemzetiségpolitika tekintetében.

(2) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációja körében

a) irányítja

aa) a Kormány egyházpolitikai döntéseinek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását,

ab) az egyházakkal kapcsolatos feladatok kormányzati koordinációját, az egyeztetési rendszer kialakítását és működését, valamint az ágazati feladatok végrehajtását,

b) a kormányzati oldal delegáltjaként részt vesz a szentszéki magyar bizottság munkájában,

c) ellátja a kisebbségi vegyes bizottságokban az egyházakkal összefüggő ügyek képviseletét,

d) a nemzetközi ügyekért felelős államtitkárral együttműködve ellátja a nemzetközi egyházi kapcsolatokból eredő feladatokat,

e) együttműködik a feladat ellátásáért felelős államtitkárral az ágazati közcélú feladatot ellátó egyházi intézményekkel kapcsolatos kormányzati tevékenység ellátása során.

(3) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése körében

a) irányítja

aa) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal kapcsolatban külön jogszabályokban meghatározott feladatok ellátását,

ab) a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatban külön jogszabályokban meghatározott tevékenységeket,

b) felügyeli

ba) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) szerinti szakmai monitoring rendszerben rögzített iratok vizsgálatát és jóváhagyását,

bb) a Civil Információs Portál működtetését,

bc) a civil szervezetek működését elősegítő hálózatot,

c) ellátja a Karitatív Tanács elnöki feladatait.

(4) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a nemzetiségpolitika körében

a) összehangolja a nemzetiség- és nemzetpolitikai stratégiai szempontokat,

b) kezdeményezi az alaptörvény-ellenesen működő nemzetiségi önkormányzati testület feloszlatására vonatkozó előterjesztés Országgyűléshez történő benyújtását.

49. §⁷⁴ Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár irányítja az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.

50. §⁷⁵

51. § (1) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár irányítja kabinetfőnöke tevékenységét.

52. §⁷⁶ Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén

a) általánosan az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár kabinetfőnöke,

b) egyházi, nemzetiségi és civil szakmai ügyekben az egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár

helyettesíti.

5.10. A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár

53. § (1) A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol

a) a szociális – a gyermekek napközbeni ellátása kivételével –, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásokkal,

b) a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek esélyegyenlőségének elősegítésével,

c) a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek számára nyújtott pénzbeli ellátásokkal és szolgáltatásokkal,

d) a foglalkozási rehabilitációval,

e) a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásokkal,

f) a gyermekek és a fiatal felnőttek védelmével,

g) a kábítószer-megelőzéssel és kábítószerügyi koordinációval,

h) a romák társadalmi integrációjának elősegítésével,

i) a társadalmi felzárkózással,

j) a gyermekek esélyteremtésével, a hátrányos helyzetű gyermekek oktatási esélyegyenlőségének biztosításával,

k) az alacsony végzettségűek foglalkoztathatóságát javító komplex szolgáltatások biztosításával,

l) a szociális ágazati képzéssel, továbbképzéssel és humánerőforrás-fejlesztéssel,

m)⁷⁷ a szociális és társadalmi felzárkózási ágazat területén – a nemzetközi ügyekért felelős államtitkárral együttműködve – a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatokkal és az európai uniós tagsággal,

n) a mélyszegénységben élők, a romák és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi integrációjához kapcsolódó stratégiák és programok egységes kormányzati koordinációjával,

o) a társadalmi felzárkózás és a romák társadalmi integrációjának fő szakpolitikai elveinek, stratégiájának és koncepciójának meghatározásával, az ezekre vonatkozó döntési és költségvetési javaslatok kidolgozásával

kapcsolatos feladatok tekintetében.

(2) A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár

a) ellátja

aa) az Országos Fogyatékosságügyi Tanács,

ab) a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság,

ac) a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága,

ad)⁷⁸ a Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság

elnöki feladatait,

b)⁷⁹

54. § A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár irányítja

a) a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár,

b) a szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár

tevékenységét.

55. § A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár irányítja a Szociális és Társadalmi Felzárkózási Stratégiai Főosztály vezetőjének tevékenységét.

56. § (1) A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár irányítja kabinetfőnöke tevékenységét.

57. § A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörben jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén

a) feladatkörében a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár, illetve a szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár,

b) az a) pontban nem említett ügyekben a kabinetfőnöke

helyettesíti.

6. A miniszter kabinetfőnöke

58. § (1) A Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinetet főosztályvezetőként a miniszter kabinetfőnöke vezeti, akinek a tevékenységét a miniszter irányítja.

(2) A miniszter kabinetfőnöke

a) feladatait az állami vezetőkkel és a szervezeti egységekkel szoros együttműködésben látja el,

b) közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium vezető munkatársaival és a miniszter tanácsadó testületeivel,

c) együttműködik a közigazgatási államtitkárral a minisztérium feladatkiadási, utókövetési, számonkérési és határidő-figyelési rendszerének kialakításában, működtetésében, irányításában, figyelemmel kíséri a minisztériumi ügyintézést,

d) információt kérhet az állami vezetőktől és a szervezeti egységek vezetőitől,

e) intézkedést kezdeményezhet az államtitkároknál, illetve akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a helyettes államtitkároknál,

f) véleményt nyilváníthat a fejezeti és igazgatási előirányzatok felhasználásakor a tervezett kötelezettségvállalások megalapozottságáról és javaslatot tehet a teljesítés elfogadása tekintetében.

(3) A miniszter kabinetfőnöke

a) meghatározza a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet munkarendjét, közvetlenül vezeti a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinetet, irányítja a Kabinet tagjainak, különösen az ágazati tanácsadóknak a munkáját,

b) irányítja a Miniszteri Titkárság tevékenységét,

c) koordinálja a közvetlen miniszteri irányítás alá tartozó főosztályok tevékenységét.

(4) A miniszter kabinetfőnöke

a) a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet közreműködésével ellátja a miniszter és a parlamenti államtitkár által meghatározott feladatokat,

b) részt vesz a Kormány politikai döntéseinek az előkészítésében, közreműködik a Kormány általános politikája megvalósításának stratégiai irányításában,

c) részt vesz a miniszteri döntések előkészítésében, előzetes politikai egyeztetésében, előzetesen állást foglal a döntéstervezetek társadalompolitikai megalapozottságáról,

d) a miniszter utasítása alapján eseti jelleggel ellátja a minisztérium képviseletét meghatározott ügyekben,

e) elősegíti a miniszter országgyűlési munkáját, kapcsolatot tart a pártok képviselő-csoportjaival és a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel,

f) közreműködik a miniszter programjainak szervezésében, közszereplésekre, szakmai, hazai és nemzetközi programokra való felkészítésében,

g) szignálásra, aláírásra előkészíti a miniszterhez érkező iratokat, beadványokat,

h) a miniszterhez érkezett írásbeli megkeresések esetében előzetesen állást foglal a válaszadás módjáról, a miniszteri szintű válaszadás szükségességéről, áttekinti és értékeli a miniszteri válaszok tervezetét,

i) szakmailag előkészíti a miniszteri szintű értekezleteket és jóváhagyja azok napirendjét,

j) szervezi a miniszter hatáskörébe tartozó ügyek előkészítését, véleményezi a tervezett és végrehajtott intézkedéseket.

(5) A miniszter kabinetfőnökét a kabinetfőnök-helyettes helyettesíti.

7. Az államtitkár kabinetfőnöke

59. § (1) Ha e Szabályzat alapján a minisztériumban működő államtitkár munkáját kabinet segíti, akkor az államtitkár kabinetfőnöke

a) közreműködik az államtitkári döntések előkészítésében, kormányzati megalapozásuk elősegítésében, valamint végrehajtásuk ellenőrzésében,

b) közvetlenül vezeti az államtitkár kabinetjét,

c) feladatai hatékony végrehajtása érdekében folyamatos és közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium vezető munkatársaival és a miniszter tanácsadó testületeivel,

d) segíti az államtitkárt a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel kapcsolatos feladatai ellátásában,

e) közreműködik az államtitkár programjainak szervezésében, segíti az államtitkár munkáját,

f) részt vesz az államtitkári döntések előkészítésében, előzetes politikai egyeztetésében, előzetesen állást foglal a döntéstervezetek társadalompolitikai megalapozottságáról,

g) általános szakmapolitikai szempontból értékeli az államtitkár ágazatpolitikai irányítása körébe tartozó területeket érintő, előkészítés alatt álló jogszabályok koncepciótervezetét, és javaslatot tesz az azokban foglalt rendelkezésekkel összefüggő, a végrehajtást elősegítő, a szakmai, társadalmi elfogadást ösztönző szakmai intézkedésekre,

h) koordinálja a központi ügyfélszolgálat által saját hatáskörben nem megválaszolható, ágazati szakértelmet igénylő megkeresésekre adandó válaszok elkészítését,

i) összehangolja az ágazati civil kapcsolatok működtetését,

j) munkakapcsolatot tart a minisztérium szervezeti egységeivel és a társtárcákkal,

k) ellátja az államtitkár feladatkörébe tartozó feladatok előkészítését, illetve az előkészítés és a végrehajtás koordinációját, ellenőrzését,

l) koordinálja – az államtitkár közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységekkel, valamint az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok által irányított szervezeti egységekkel együttműködve – az ágazatot érintő ellenőrzési vizsgálatokat [Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ), Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI), Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: EUTAF), belső ellenőrzés] és vezeti ezek vonatkozásában az ott tett megállapítások, következtetések, javaslatok folyamatos nyilvántartására, a vállalt intézkedések rögzítésére, a határidőre történő megvalósulás nyomon követésére és a felelősök számonkérésére alkalmas nyilvántartást.

(2) Az államtitkár kabinetfőnöke a feladatait az állami vezetőkkel, a miniszteri kabinetfőnökkel és a szervezeti egységekkel szoros együttműködésben látja el.

(3)⁸⁰ A munkáltatói jogokat a kabinetfőnök felett az államtitkár, az államtitkári kabinet állományába tartozó foglalkoztatottak felett a kabinetfőnök gyakorolja.

(4) Az államtitkár kabinetfőnökét akadályoztatása vagy távolléte esetén – ha nem az államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – az államtitkár kabinetjének általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.

8. A helyettes államtitkárok

8.1. Általános rendelkezések

60. §⁸¹ A minisztériumban

a) személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár,

b) jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár,

c) gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár,

d) koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár,

e) üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár,

f) egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár,

g) egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár,

h) Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár,

i) országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár,

j) család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár,

k) ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár,

l) köznevelésért felelős helyettes államtitkár,

m) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár,

n) nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár,

o) kultúráért felelős helyettes államtitkár,

p) kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár,

q) sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkár,

r) nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár,

s) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár,

t) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár,

u) szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár

működik.

61. § (1) A helyettes államtitkár az általa irányított önálló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint a miniszter által meghatározott egyéb ügyekben – az érintett helyettes államtitkárokkal, valamint az államtitkárokkal együttműködve – gondoskodik a minisztérium szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt.

(2) A helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó önálló szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, ellenőrzi a szakterületén a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, illetve intézmények feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetőit és meghatározza a tevékenységük irányát.

(3) A helyettes államtitkár feladat- és hatáskörei elsősorban a következők:

a) feladatkörében, illetve megbízás alapján képviseli a minisztériumot,

b) szakterületén – a minisztérium ágazati célkitűzései és jogalkotási, illetve intézményi munkaterve alapján időszerű feladataival összhangban – gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számontartásáról, végrehajtásáról, programok, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, meghatározza az ehhez szükséges feltételeket,

c) feladatkörében, illetve meghatalmazás alapján képviseli a minisztériumot az Országgyűlés bizottságainak ülésén, képviseli a minisztériumot a társadalmi és állami szervek előtt, valamint tárcaközi bizottságokban, továbbá a hazai és a nemzetközi szervezetekben,

d) az irányítása alá tartozó területeken irányítja és ellenőrzi a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a miniszter és az államtitkár döntéseinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,

e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter, illetve az államtitkár állandó vagy eseti jelleggel megbízza,

f) feladatkörében részt vesz a szakmai, politikai és fejlesztéspolitikai elvek és stratégiák meghatározásában és az ágazati informatikai rendszerek kialakításával, működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában,

g) irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek tevékenységét, az általa közvetlenül felügyelt szakterületet, javaslatot tesz az ott felmerült problémák megoldására, meghatározza az aktuális feladatokat, és ellenőrzi a feladatok végrehajtását, az őt irányító államtitkár útján kezdeményezi más államtitkárok, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok irányítási jogkörébe tartozó döntések meghozatalát, feladatok előkészítését, azok végrehajtásának ellenőrzését,

h) gondoskodik a felelősségi körébe tartozó jogszabályok, döntések szakmai előkészítéséről, továbbá a jogszabályok, irányítási jogkörben hozott döntések végrehajtásáról,

i) ellátja a fejezet költségvetésének tervezésével, a fejezet költségvetési beszámolójának készítésével és végrehajtásával, valamint az igazgatási költségvetés készítésével és beszámolójának végrehajtásával kapcsolatos jogszabályban és belső szabályzatokban meghatározott – feladatkörébe tartozó – feladatokat, részt vesz a költségvetési tervjavaslatok szakmai tartalmának meghatározásában, az egyes szakmai programok számszaki megalapozásában,

j) a miniszter vagy az államtitkárok megbízása alapján – a feladatkörén túl is – ellátja a minisztérium képviseletét,

k) a hatáskörébe tartozó feladatok előkészítése kapcsán gondoskodik a társadalmi, szakmai kapcsolatok működtetéséről,

l) a g) pontban foglaltaktól eltérően, döntést nem igénylő kérdésekben állásfoglalás kialakítása céljából más helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységet megkereshet, az irányítási jogkört gyakorló helyettes államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett,

m)⁸² szakterülete tekintetében ellátja a miniszter által irányított, felügyelt intézményekkel kapcsolatosan a miniszteri munkáltatói jogkörök gyakorlásával összefüggő tájékoztatási, kiértesítési feladatokat,

n)⁸³ a szakterületét érintő szakképesítések tekintetében ellátja az Országos Képzési Jegyzék módosításával kapcsolatos, a miniszterhez telepített feladatokat,

o)⁸⁴ a szakterülete tekintetében – jogszabály kiadása, illetve jogszabály kiadásához történő miniszteri egyetértés megadása kivételével – ellátja a szakképzésről szóló törvény szerinti, a miniszterhez telepített feladatokat, illetve a miniszter nevében meghozza a hatósági döntéseket,

p)⁸⁵ együttműködik a közigazgatási államtitkárral a minisztérium belső kontrollrendszerének kialakításában és működtetésében, valamint a belső kontrollrendszer alrendszerét képző integritásirányítási rendszer kialakításában és működtetésében, továbbá a szakterülete tekintetében gyakorolja az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet szerinti, az integritás tanácsadó kijelöléséhez és a kijelölés visszavonásához kapcsolódóan a miniszterhez mint a felettes szerv vezetőjéhez telepített előzetes, írásbeli egyetértési jogkört,

q)⁸⁶ a szakterülete tekintetében ellátja a vámmentes vámeljárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 12/2016. (IV. 29.) NGM rendelet szerinti, a vámmentes vámkezelésre jogosító engedély kiadásához kapcsolódóan a miniszterhez telepített tájékoztatási feladatokat.

8.2.⁸⁷ A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár

62. § (1) A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítésével kapcsolatos feladatkörében a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőit.

(2) A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár a minisztérium személyügyi feladatai tekintetében irányítja

a) a minisztérium személyügyi politikájának megvalósítását,

b) a miniszter feladatkörébe tartozó ágazati és egyéb személyzeti döntések előkészítését,

c) az emberi erőforrásokkal kapcsolatos közszolgálati feladatok jogszerű ellátását,

d) a minisztérium személyi állománya kiválasztásával, jogviszonyának létrehozásával, módosításával és megszüntetésével összefüggő, valamint a miniszter által irányított, felügyelt intézményekkel kapcsolatos személyügyi feladatok ellátását, illetve ezen intézmények személyügyi tevékenységének összehangolását.

(3) A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár közreműködik az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős állami vezető által ellátott közreműködő szervezeti feladatok végrehajtásában.

(4) A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár irányítja a minisztérium igazgatási költségvetés-tervezéssel kapcsolatos tevékenységét.

(5) A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár gondoskodik a minisztérium államivagyon-kezeléshez kapcsolódó analitikus és főkönyvi nyilvántartási feladatainak szabályszerű és hatékony ellátásáról.

(6) A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár a belső kontrollrendszer vonatkozásában segíti a kontrollkörnyezet kialakítását és az integrált kockázatkezelés koordinatív teendőinek megvalósulását, valamint ellátja a szervezet működésével összefüggő integritási és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásával és kivizsgálásával összefüggő feladatokat.

63. §⁸⁸ A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Személyügyi Főosztály vezetőjének,

b) a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály vezetőjének,

c) a Gazdálkodási Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

64. § (1) A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

65. § A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkárt – ha nem a közigazgatási államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes főosztályvezető helyettesíti.

8.2/A.⁸⁹ A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár

65/A. § (1) A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítésével kapcsolatos feladatkörében

a) érvényesíti a szakmai irányítási jogkörben hozott döntések végrehajtását, valamint a minisztériumi szervezeti egységek összehangolt működése, az érintett minisztériumokkal történő egyeztetés körében ellátja a jogszabályok egységes szempontok alapján történő előkészítését a feladatköre szerint illetékes helyettes államtitkárral együttműködve,

b) koordinálja a minisztérium szervezeti és működési szabályzatának előkészítését,

c) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőit,

d) elősegíti a közigazgatási államtitkár 9. § (2) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását.

(2) A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatkörében

a) felelős a minisztérium közbeszerzéseinek és beszerzéseinek szabályozottságáért,

b) felelős a minisztérium közbeszerzési eljárásainak engedélyezéséért és szabályszerű lebonyolításáért, ennek keretében a közbeszerzési eljárásokat érintő köztes és érdemi döntések meghozataláért, továbbá a minisztérium közbeszerzési tervének és a közbeszerzési terv módosításainak elfogadásáért,

c) ellátja a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet szerinti kapcsolattartási, valamint a rendelet által szabályozott központosított közbeszerzési rendszert érintő, közbeszerzési jellegű feladatokat,

d) figyelemmel kíséri a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek nagy értékű közbeszerzési eljárásait.

(3) A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár irányítja a jogi képviseleti feladatok ellátását.

(4) A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár közreműködik az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős állami vezető által ellátott közreműködő szervezeti feladatok végrehajtásában.

65/B. § A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár irányítja

a) a Jogi Főosztály vezetőjének,

b) a Perképviseleti és Igazgatási Főosztály vezetőjének,

c) a Közbeszerzési Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

65/C. § (1) A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

65/D. §⁹⁰ (1) A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkárt – ha nem a közigazgatási államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes főosztályvezető helyettesíti.

(2) Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Közbeszerzési Szabályzatáról szóló 14/2017. (III. 31.) EMMI utasítás 1. melléklet 12. § (6) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott feladatkörével összefüggésben a jogi és közbeszerzési helyettes államtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén a Jogi Főosztály vezetője helyettesíti.

8.3. A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár

66. § A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár

a) felelős a költségvetési gazdálkodás szabályszerűségéért,

b) az államtitkárokkal együttműködve irányítja a szervezeti egységek fejezeti és a minisztérium irányítása, illetve fenntartói irányítása alá tartozó intézeti költségvetés-tervezéssel kapcsolatos tevékenységét,

c) gondoskodik a fejezeti költségvetési gazdálkodással összefüggő felügyeleti feladatok ellátásáról,

d) az ágazati államtitkárokkal együttműködve irányítja a makroelemzési feladatok ellátását (jogszabályokat megalapozó és egyéb intézkedéseket alátámasztó makro számítások), koordinálja a minisztérium stratégiai, elemzési tevékenységét, módszertanilag támogatja a szakmapolitikai döntések közgazdasági előkészítését,

e)⁹¹ felelős a minisztérium államivagyon-kezeléséhez kapcsolódó feladatainak szabályszerű és hatékony ellátásáért, irányítja a minisztérium vagyongazdálkodási, beruházási és felújítási tevékenységét,

f) támogatja a minisztérium fejlesztéspolitikai, területfejlesztési és ezekkel összefüggő tervezési feladatainak ellátását,

g)⁹²

h) irányítja, illetve a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek esetében felügyeli a vagyongazdálkodással összefüggő ágazati feladatokat,

i) az ágazati államtitkárokkal együttműködve ellátja a minisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szervek gazdálkodási felügyeletét,

j)⁹³

k)⁹⁴ a gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló utasításban foglaltak szerint ellátja a 4. függelék II. pontja szerinti gazdasági társaságok tekintetében a minisztérium hatáskörébe tartozó tulajdonosi jogosítványok gyakorlását,

l) közreműködik az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős állami vezető által ellátott közreműködő szervezeti feladatok végrehajtásában,

m)⁹⁵ az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkárral együttműködve ellátja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) vagyongazdálkodásával kapcsolatos egyes feladatokat.

67. § A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Költségvetési Főosztály vezetőjének,

b) a Portfóliókezelő Főosztály vezetőjének,

c)⁹⁶ a Vagyongazdálkodási Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

68. § (1) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

69. § A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes főosztályvezető helyettesíti.

8.4. A koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár

70. § A koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár koordinációs feladatkörében

a) koordinálja a minisztériumi jogalkotási munkaterv előkészítését,

b) a minisztérium előterjesztései (jelentései), továbbá a jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei esetében vizsgálja az irányadó tartalmi és formai követelményeknek való megfelelést, javaslatokat tesz azok egységes érvényesítése érdekében,

c) elősegíti a közigazgatási államtitkár 9. § (2) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását, e körben gondoskodik a szakmai vezető értekezlet előkészítéséről és lebonyolításáról, valamint a más tárcáktól érkező előterjesztések tárcán belüli egyeztetéséről, egységes tárcavélemény kialakításáról és továbbításáról, nyomon követi a jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket az előkészítéstől a megjelentetésig,

d) nyilvántartja a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a Kormány ülésein és munkatervében, a jogalkotási munkatervben és a miniszteri, közigazgatási államtitkári döntésekben előírt határidős feladatok végrehajtását, erre irányuló egyedi döntés esetén ellátja azokat, miniszteri döntés hiányában véleményeltérés esetén – a közigazgatási államtitkár döntése alapján – kijelöli a feladatokat végrehajtó szervezeti egységeket és határidőket, valamint figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását,

e) az érintett szakmai szervezeti egység és a Jogi Főosztály képviselője mellett közreműködik az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslatok bizottsági vitájában,

f) gondoskodik a tárca országgyűlési munkájának szervezését és összehangolását célzó műveletek ellátásáról, az Országgyűlés és a tárca közötti információs összeköttetésről, a tárcát érintő törvény-, országgyűlési határozati javaslatok, beszámolók és tájékoztatók benyújtásáról,

g) gondoskodik a minisztérium belső informatikai feladatainak ellátásáról, elősegíti a minisztérium ágazati informatikai feladatainak ellátását,

h) gondoskodik a minisztérium feladatkörét érintően az informatikai szakterületet érintő szabályzatok elkészítéséről,

i) gondoskodik a minisztérium feladatkörét érintően a biztonsági ügyeletre, az ágazati honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokra vonatkozó szabályok, az ágazati létfontosságú rendszerek és létesítmények kijelölésére vonatkozó jogszabályok szakmai javaslatának elkészítéséről és a kapcsolódó feladatok ellátásáról,

j) irányítja a tárca iratkezelési tevékenységét,

k) gondoskodik a tárca iratkezelési szabályzatának elkészítéséről és karbantartásáról,

l) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőit,

m)⁹⁷ gondoskodik a minisztériumba érkező, több ágazati államtitkár feladatkörét érintő írásbeli megkeresésre adott válaszlevelek előkészítéséről,

n)⁹⁸ koordinálja a Nemzeti Kommunikációs Hivatal részére teljesítendő adatszolgáltatások előkészítését,

o)⁹⁹ irányítja a minisztérium honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatainak ellátását.

71. § A koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Koordinációs Főosztály vezetőjének,

b) a Parlamenti Főosztály vezetőjének,

c) az Informatikai, Biztonsági és Dokumentációs Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

72. § (1) A koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

73. § A koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Koordinációs Főosztály vezetője helyettesíti.

8.5.¹⁰⁰ Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár

74. § Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár

a) a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi humanitárius tevékenységére figyelemmel, vele együttműködve koordinálja az üldözött keresztények megsegítését,

b) szervezi az üldözött keresztények helyzetét értékelő, elemző rendezvényeket,

c) gondoskodik a keresztényüldözéssel kapcsolatos jelenségek, sajtómegjelenések követéséről, összegyűjtéséről, elemzéséről és ezekkel összefüggésben a nyilvánosság tájékoztatásáról,

d) a Külgazdasági és Külügyminisztériummal együttműködve kapcsolatot tart a tevékenységéhez kapcsolódó nemzetközi szervezetekkel.

75. § Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár irányítja az Üldözött Keresztények Megsegítését Koordináló Főosztály vezetőjének tevékenységét.

76. § (1) Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

77. § Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a titkárságvezetője helyettesíti.

8.6.¹⁰¹ Az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár

78. § Az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár

a) kapcsolatot tart a feladatkörét érintő intézményekkel, szakmai szervezetekkel és szakmai kamarákkal,

b) ellátja az egészségügyi ágazati humánerőforrás fejlesztésével, valamint az egészségügyi ágazati oktatással és képzéssel kapcsolatos feladatokat,

c) koordinálja a Nemzeti Programok Programtanácsának működését, irányítja és koordinálja a nemzeti programok összeállítását és megvalósítását,

d) koordinálja a határon túli magyarok magyarországi egészségügyi ellátásának támogatásáról szóló jogszabály szerinti értékelőbizottság működtetését,

e) az egészségügyi ágazat tekintetében koordinálja és felügyeli a védelmi feladatok ellátását, vezeti az egészségügyi ágazat felelősségi körébe tartozó védekezési munkabizottságokat,

f) az egészségügyért felelős államtitkár hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséből adódó feladatok tekintetében együttműködik az e feladatok felügyeletét ellátó egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkárral,

g)¹⁰² koordinálja a bérkiegészítés támogatással, jövedelem kiegészítéssel, fiatal szakorvosi támogatással kapcsolatos feladatokat,

h)¹⁰³ irányítja a szakmai minőségértékeléssel, minőségfejlesztéssel és az egészségügyi szolgáltatók akkreditációjával kapcsolatos feladatokat,

i)¹⁰⁴ kapcsolatot tart a feladatköréhez tartozó kérdésekben a miniszteri biztosokkal,

j)¹⁰⁵ kapcsolatot tart a WHO hazai Országirodával,

k)¹⁰⁶ kapcsolatot tart Magyarország Európai Unióhoz rendelt állandó képviseletének egészségügyi szakdiplomatájával,

l)¹⁰⁷ koordinálja az egészségpolitikai feladatokat,

m)¹⁰⁸ az egészségügyi ágazat tekintetében koordinálja és felügyeli a gyógyszerészeti és gyógyszerellátási feladatokat, vezeti az egészségügyi ágazat felelősségi körébe tartozó munkabizottságokat.

79. § Az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár irányítja

a)¹⁰⁹ az Egészségpolitikai Főosztály vezetőjének,

b) a Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály vezetőjének,

c) a Népegészségügyi Főosztály vezetőjének,

d) az Egészségügyi Ágazati Humánerőforrás és Ápolásügyi Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

80. § (1) Az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

81. §¹¹⁰ Az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.

8.7.¹¹¹ Az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár

82. § Az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár

a) felügyeli az ágazati fenntartói feladatokkal, az ágazati intézményrendszerrel összefüggő irányítási, felügyeleti, ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátását,

b) az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkárral együttműködve felügyeli az államtitkárság hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséből eredő feladatokat,

c)¹¹²

d) koordinálja a minisztérium irányítása alá tartozó, állami feladatként meghatározott egészségügyi közszolgáltatások nyújtására kötelezett intézmények szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,

e) irányítja az egészségügyi ágazat fejlesztéspolitikai, területfejlesztési és ezekkel összefüggő tervezési feladatainak ellátását,

f) gondoskodik az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály 2. függelék 1.3.2.4. alcím c) pontjában foglalt feladatai ellátásának az általa irányított szervezeti egységek tekintetében történő érvényesítéséről,

g) gondoskodik az egészségügyi ágazat informatikai feladatainak ellátásáról.

83. §¹¹³ Az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) az Egészségügyi Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály vezetőjének,

b) az Egészségügyi Stratégiai és Tervezési Főosztály vezetőjének,

c) az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

84. § (1) Az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

85. §¹¹⁴ Az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár, az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.

8.7/A.¹¹⁵ Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár

85/A. § Az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár

a) kapcsolatot tart a feladatkörét érintő intézményekkel, szakmai szervezetekkel és szakmai kamarákkal,

b) ellátja az E. Alap éves működési költségvetési tervének koordinációját, irányítását,

c) koordinálja az E. Alaphoz kötődő pénzügyi, gazdálkodási és számviteli feladatokat,

d) koordinálja az E. Alaphoz kötődő szerződéskötéssel kapcsolatos tevékenységet,

e) koordinálja a NEAK E. Alapot érintő illetménygazdálkodásával kapcsolatos feladatait,

f) koordinálja a baleseti megtérítéssel kapcsolatos feladatokat,

g) irányítja a patika elővásárlási joggal kapcsolatos tevékenységet,

h) felügyeli a kormányhivatalok szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,

i) koordinálja az E. Alaphoz kapcsolódó statisztikai adatgyűjtési, valamint közadatokkal kapcsolatos tevékenységet,

j) koordinálja az orvosszakértői felügyeleti és egészségügyi szakmai ellenőrzési tevékenységet,

k) felügyeli az E. Alap felhasználásával kapcsolatos kontrolling tevékenységet,

l) az egészségügyért felelős államtitkár hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséből adódó feladatok tekintetében együttműködik az e feladatok felügyeletét ellátó egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkárral.

85/B. §¹¹⁶ Az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Működtetéséért Felelős Főosztály vezetőjének,

b) az Egészségbiztosítási Adatgazdálkodási Főosztály vezetőjének,

c) az Egészségbiztosítási Alap Kontrolling Főosztály vezetőjének,

d) az Egészségbiztosítási Igazgatási Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

85/C. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

85/D. §¹¹⁷ Az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár helyettesíti.

8.7/B.¹¹⁸ Országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár

85/E. § Az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár

a)¹¹⁹ közreműködik a népegészségügyi feladatkörében, továbbá a munkavédelmi és munkaügyi feladatkörében eljáró kormányhivatal, valamint a járási hivatal tekintetében a minisztert megillető szakmai irányítási jogkörök gyakorlásában,

b)¹²⁰ képzéseket és értekezleteket szervez a kormányhivatalok és a járási hivatalok számára, szakmai munkacsoportokat működtet,

c)¹²¹ meghatározza a kormányhivatalok és járási hivatalok számára az országos adatbázisok kialakítása és fenntartása érdekében szükséges adatgyűjtéseket, vezetendő nyilvántartásokat, különös tekintettel a szakmai informatikai rendszereken keresztüli feladatellátásra,

d)¹²² gondoskodik szakmai eljárásrendek, útmutatók, elvi állásfoglalások és iratminták kiadásáról a kormányhivatalok és a járási hivatalok számára,

e)¹²³ ellátja a járványügyi, a kórházhigiénés, a dezinfekciós, a dezinszekciós és deratizációs, a település- és környezet-egészségügyi, az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi, a sugáregészségügyi, a kozmetikai termékek egészségügyi megfelelősége, a kémiai biztonsági, a gyermek- és ifjúság-egészségügyi, az egészségfejlesztési, az egészségügyi igazgatási, valamint a munkahigiéné és foglalkozás-egészségügyi ellátás tárgykörben jogszabályban hatáskörébe utalt feladatait,

f) irányítja, szervezi és koordinálja az elfogadott népegészségügyi programok végrehajtásának területi és helyi feladatait,

g) működteti a Ritka Betegségek Központját, valamint vezeti a Veleszületett Rendellenességek Országos Felügyelete és Nyilvántartásának (a továbbiakban: VRONY) adatbázisát,

h) figyelemmel kíséri és értékeli az ország közegészségügyi, járványügyi helyzetét, a népesség egészségi állapotának alakulását, továbbá az egészségi állapotot befolyásoló környezeti, társadalmi, életmódbeli tényezőket és az ezekkel kapcsolatos kutatási feladatokat, epidemiológiai és hatásvizsgálatokat, kockázatelemzést kezdeményez, illetve végez,

i) kapcsolatot tart a feladatkörét érintő intézményekkel, szakmai kamarákkal, szakmai szervezetekkel,

j)¹²⁴

k) ellátja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek közegészségügyi-járványügyi feladatainak ellátására kijelölt szerv egészségügyi feladatainak szakmai felügyeletét,

l) folyamatosan értékeli az ország járványügyi helyzetét, szükség szerint kihirdeti a járványhelyzetet,

m) felügyeli és irányítja az oltóanyag biztosítására irányuló feladatokat, kezdeményezi új vagy módosított összetételű oltóanyagokkal vagy új módszerrel történő védőoltási tevékenység végzését és szükség esetén az oltás hatékonyságának megállapításához szükséges szűrővizsgálatok szervezésének és lefolytatásának engedélyezését,

n) figyelemmel kíséri a hazai védőoltási tevékenységeket.

85/F. § Az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Környezet- és Táplálkozás-egészségügyi Főosztály vezetőjének,

b) a Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály vezetőjének,

c) a Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztály vezetőjének,

d) az Egészségügyi Igazgatási Főosztály vezetőjének,

e) az Egészségfejlesztési és Szűrési Koordinációs Főosztály vezetőjének,

f) a Szakmai Irányítási Főosztály vezetőjének,

g) az Alapellátás-fejlesztési és Módszertani Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

85/G. § (1) Az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

85/H. § Az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár, az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.

8.8. Család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár

86. § A család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár

b) felelős az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok, stratégiai dokumentumok, programok és pályázatok szakmai előkészítéséért, kidolgozásáért, módosításuk kezdeményezéséért és azok végrehajtásáért, a terület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, a stratégiai és a költségvetési intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért, továbbá azok végrehajtásáért,

c)¹²⁵ kidolgozza a család- és népesedéspolitikával - ideértve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény keretében szabályozott CSED-del, a GYED-del, a táppénzzel, a baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítéssel kapcsolatos szakkérdéseket -, valamint a nyugdíj- és időspolitikával, a nőpolitikával kapcsolatos szakmapolitikai irányokat, fejlesztési koncepciókat, irányítja, összehangolja és fejleszti a család- és népesedéspolitikai eszközök rendszerét,

d)¹²⁶ a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár kijelölése alapján ellátja az Idősek Tanácsa titkári feladatait,

e)¹²⁷ a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár távolléte vagy akadályoztatása esetén ellátja a 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elnöki feladatokat.

87. §¹²⁸ A család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Családügyi és Nőpolitikai Főosztály vezetőjének,

b) a Népesedés- és Gyermekügyi Főosztály vezetőjének,

c) az Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

88. § (1) A család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

89. §¹²⁹ A család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkárt – ha nem a család- és ifjúságügyért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén szakmai ügyekben a közvetlen irányítása alá tartozó, a szakterület szerint illetékes főosztályvezető, egyéb esetekben a titkárságvezetője helyettesíti.

8.9. Az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár

90. § (1) Az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár

b) felelős az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért és azok végrehajtásáért, a terület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, a stratégiai és a költségvetési intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért, továbbá azok végrehajtásáért.

(2) Az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár jogszabályi keretek között működteti

a) a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsát,

b)¹³⁰

(3)¹³¹ Az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár szakmai koordinációs segítséget nyújt a Magyar Ifjúsági Konferencia számára a hazai és külhoni ifjúsági szervezetek közötti párbeszéd és határon átnyúló programok elősegítése érdekében.

(4)¹³² Az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár ellátja a Nemzeti Önkéntes Tanács alelnöki feladatait.

(5)¹³³ Az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár ellátja a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia Intézkedési Terve megvalósításának, végrehajtásának koordinációját a kéthetente ülésező szakterületi munkacsoport keretében.

91. § Az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) az Ifjúságügyi Főosztály vezetőjének,

b) az Esélyteremtési Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

92. § (1) Az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

93. §¹³⁴ Az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkárt – ha nem a család- és ifjúságügyért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén szakmai ügyekben a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes főosztályvezető, egyéb esetekben a titkárságvezetője helyettesíti.

8.10.¹³⁵ A köznevelésért felelős helyettes államtitkár

94. § (1) A köznevelésért felelős helyettes államtitkár

a) irányítja a köznevelést érintő nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel, a nemzetközi köznevelési szakmai együttműködéssel összefüggő ágazati feladatokat,

b) közreműködik a nemzetközi tárgyalásokra előterjesztendő anyagok előkészítésében, részt vesz Magyarország európai uniós tagságával kapcsolatos feladatok ellátásában,

c) gondoskodik a köznevelési ágazatot érintő jogszabályok szakmai előkészítéséről, módosításuk kezdeményezéséről, illetve azok végrehajtásáról,

d) felelős a köznevelési terület tárcaközi szakmai kapcsolatainak működtetéséért és a más társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartásért,

e) közreműködik és az illetékességébe tartozó ügyekben ellátja a köznevelési ágazattal kapcsolatos hazai pályázati tervezési feladatokat,

f) a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral együttműködve részt vesz az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztések programterveinek kialakításában,

g) gondoskodik a köznevelési ágazati-szakmai stratégiák előkészítéséről,

h) felelős a köznevelési stratégiai és a köznevelési költségvetési intézkedések közötti összhang kialakításáért, továbbá azok végrehajtásáért,

i) közreműködik a köznevelés információs rendszerével összefüggő szakmai feladatok ellátásában,

j) a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral együttműködésben közreműködik az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszakára vonatkozóan a köznevelési ágazatot érintő feladatok, a köznevelési ágazattal kapcsolatos európai uniós pályázati tevékenység ellátásában.

(2) A köznevelésért felelős helyettes államtitkár koordinálja az oktatási ágazatot érintő, a nemzetiségi oktatással, képzéssel és a társadalmi esélyegyenlőség oktatásban való érvényesítésével kapcsolatos ágazati feladatok végrehajtását.

95. § A köznevelésért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Köznevelés-igazgatási Főosztály vezetőjének,

b) a Köznevelési Stratégiai Főosztály vezetőjének,

c)¹³⁶ a Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

96. § (1) A köznevelésért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A köznevelésért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

97. §¹³⁷ A köznevelésért felelős helyettes államtitkárt – ha nem az oktatásért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén a Köznevelés-igazgatási Főosztály vezetője, annak akadályoztatása vagy távolléte esetén a Köznevelési Stratégiai Főosztály vezetője, a Köznevelés-igazgatási Főosztály vezetőjének és a Köznevelési Stratégiai Főosztály vezetőjének akadályoztatása vagy távolléte esetén a Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály vezetője helyettesíti.

8.11.¹³⁸ A nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár

98. § A nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár

a) ellátja a minisztériumot érintően a nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel és a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő feladatokat,

b) koordinálja a szakterületek nemzetközi kapcsolatait, mind a kétoldalú együttműködések, mind a kormányközi, nemzetközi szervezetekkel történő együttműködések tekintetében, ennek keretében gondoskodik különösen az Európa Tanács, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és szakosított szervei (WHO, UNESCO stb.), valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) munkájában a kormányzati képviselet biztosításának megszervezéséről,

c) gondoskodik az Európai Unió tagállamaival, valamint a nem európai uniós országokkal kötött nemzetközi szerződések, továbbá egyéb kétoldalú (tárcaközi) megállapodások előkészítéséről és végrehajtásáról,

d) koordinálja az európai uniós döntéshozatalban való részvételhez kapcsolódó feladatok ellátását, ennek keretében felügyeli az egyes intézmények és szervek ülésein Magyarországot képviselő személyek részvételének és állásfoglalásra való jogosultságának, valamint a nemzetközi tárgyalásokra előterjesztendő anyagoknak az előkészítését,

e) az illetékes helyettes államtitkárokkal együttműködve gondoskodik az Európai Unió Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanácsa (EPSCO) és az Oktatás, Ifjúsági, Kultúra és Sport Tanács (OIKST) ülésén történő részvételhez kapcsolódó feladatok ellátásáról,

f) ellátja a minisztérium Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban (a továbbiakban: EKTB) való képviseletét, ennek keretében – az illetékes államtitkárok bevonásával – koordinálja a minisztérium egységes álláspontjának kialakítását,

g) figyelemmel kíséri a Kormány, illetve annak tagja és az Országgyűlés közötti, a tagállami működésből fakadó együttműködési kötelezettségek teljesítését, az Országgyűlés bizottságaival, egyéb politikai szerveivel, a képviselőcsoportokkal való kapcsolattartás során a képviselni szükséges kormányzati álláspont kialakítását, az Európai Parlament magyar képviselőivel való kapcsolattartást,

h) ellátja a minisztérium tevékenységéhez köthetően a más országokban történő változások, fejlemények nemzetközi monitorozását,

i) szükség szerint tájékoztatja a magyar külképviseleteket a minisztérium felelősségi körébe tartozó, nemzetközi relevanciával bíró tevékenységekről, eseményekről, jogszabályi változásokról, gondoskodik a minisztérium tevékenységének nemzetközi megismertetéséről,

j) közreműködik a külföldi magyar intézetek kulturális és tudományos diplomáciai tevékenységének irányításában és a minisztérium illetékességi körét érintő programjainak koordinálásában,

k) figyelemmel kíséri a határon kívüli magyar szervezetekkel való kapcsolattartást,

l) koordinálja a minisztérium éves nemzetközi utazási tervének összeállítását,

m) szükség szerint képviseli a minisztériumot nemzetközi és európai uniós ügyekben,

n) a kulturális ágazattal egyeztetve, a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet előzetes véleményének kikérésével javaslatot tesz a külföldi magyar intézetek szakmai irányítására és felügyeletére, továbbá a szakmai programokra vonatkozó minisztériumi döntésekre.

99. § A nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) az EU és Nemzetközi Szervezetek Főosztálya vezetőjének,

b) a Bilaterális Kapcsolatokért Felelős Főosztály vezetőjének,

c) a Nemzetközi Igazgatási Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

100. § (1) A nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

101. § A nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az általa kijelölt, közvetlen irányítása alá tartozó főosztályvezető, kijelölés hiányában a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes főosztályvezető helyettesíti.

8.12.¹³⁹ A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár

102. § A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár

a) irányítja a felsőoktatást érintő nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel, a nemzetközi felsőoktatási szakmai együttműködéssel összefüggő ágazati feladatokat,

b) közreműködik a nemzetközi tárgyalásokra előterjesztendő anyagok előkészítésében, részt vesz Magyarország európai uniós tagságával kapcsolatos feladatok ellátásában,

c) gondoskodik a felsőoktatási ágazatot érintő jogszabályok szakmai előkészítéséről, módosításuk kezdeményezéséről, illetve azok végrehajtásáról,

d) felelős a felsőoktatási terület tárcaközi szakmai kapcsolatainak működtetéséért és a más társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartásért,

e) közreműködik és az illetékességébe tartozó ügyekben ellátja a felsőoktatási ágazattal kapcsolatos hazai pályázati tervezési feladatokat,

f) a köznevelésért felelős helyettes államtitkárral együttműködve részt vesz az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztések programterveinek kialakításában,

g) gondoskodik a felsőoktatási ágazati-szakmai stratégiák előkészítéséről,

h) felelős a felsőoktatási stratégiai és a felsőoktatási költségvetési intézkedések közötti összhang kialakításáért, továbbá azok végrehajtásáért,

i) a köznevelésért felelős helyettes államtitkárral együttműködésben közreműködik az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszakára vonatkozóan a felsőoktatási ágazatot érintő feladatok, a felsőoktatási ágazattal kapcsolatos európai uniós pályázati tevékenység ellátásában,

j) ellátja – az Oktatásért Felelős Államtitkári Kabinet koordinálásával – a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács Titkárságának működtetésével kapcsolatos feladatokat, működteti a Nemzeti Bologna Bizottságot,

k) közreműködik a felsőoktatási információs rendszerrel összefüggő szakmai feladatok és a felsőoktatással kapcsolatos pályázati tevékenység ellátásában,

l)¹⁴⁰ közreműködik – együttműködve a nemzetközi ügyekért felelős államtitkárral – a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő szakmai feladatok ellátásában, különös tekintettel a Stipendium Hungaricum ösztöndíjra,

m) közreműködik a felsőoktatási intézményben folytatott képzés költségének jóváhagyásában,

n) ellátja a határon túli magyarok szülőföldi, valamint anyaországi oktatásával összefüggő feladatokat.

103. § A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Felsőoktatási Képzési Főosztály vezetőjének,

b) a Felsőoktatás- és Kutatásstratégiai Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

104. § (1) A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

105. § A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárt – ha nem az oktatásért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén a Felsőoktatásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság titkárságvezetője, annak akadályoztatása vagy távolléte esetén a Felsőoktatási Képzési Főosztály vezetője helyettesíti.

8.13. A kultúráért felelős helyettes államtitkár

106. § (1)¹⁴¹ A kultúráért felelős helyettes államtitkár koordinálja a miniszter kultúráért való felelősségi körébe tartozó feladatainak ellátásához szükséges szakmai munkát, a kultúráért felelős államtitkár irányítása alá tartozó területeken ellátja a 61. §-ban meghatározott feladatokat.

(2) A kultúráért felelős helyettes államtitkár felelős az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért és azok végrehajtásáért, a terület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, a stratégiai és a költségvetési intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért, továbbá azok végrehajtásáért.

107. §¹⁴² A kultúráért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Közösségi Művelődési és Művészeti Főosztály vezetőjének,

b) a Közgyűjteményi Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

108. § (1) A kultúráért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A kultúráért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

109. § A kultúráért felelős helyettes államtitkárt – ha nem a kultúráért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen irányítása alá tartozó, általa a helyettesítésre esetileg írásban kijelölt vagy eseti kijelölés hiányában a szakterület szerint illetékes főosztályvezető helyettesíti.

8.13/A.¹⁴³ A kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár

109/A. § A kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár

a) koordinálja az ágazat felelősségi körébe tartozó, bruttó 1 milliárd forintos értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költségű beruházások ellátásához szükséges szakmai munkát,

b) koordinálja az ágazat szakpolitikai felelősségébe tartozó, európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztéseket,

c) feladatkörében a kultúráért felelős államtitkár irányítása alá tartozó területeken ellátja a 61. §-ban meghatározott feladatokat.

109/B. § A kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár felelős az európai uniós forrásból megvalósuló, a kulturális ágazat szakpolitikai felelősségébe tartozó konstrukciók szakmai koncepciójának és a felhívások tartalmának kidolgozásáért, a konstrukciók nyomon követéséért.

109/C. §¹⁴⁴ A kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Kulturális Kapcsolatok Főosztálya vezetőjének,

b) a Kulturális Fejlesztési és Monitoring Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

109/D. § A kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár a 109/A. §-ban meghatározott szakmai feladatok végrehajtása érdekében együttműködik a kultúráért felelős helyettes államtitkárral, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárral és a miniszteri biztosokkal. A kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár jelentősebb döntéseiről, állásfoglalásairól haladéktalanul tájékoztatja az érintett állami vezetőket, illetve a miniszteri biztosokat.

109/E. § (1) A kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

109/F. § A kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkárt – ha nem a kultúráért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén az általa egyedileg írásban kijelölt, közvetlen irányítása alá tartozó főosztályvezető vagy a titkárságvezetője helyettesíti.

8.14.¹⁴⁵ A sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkár

110. § A sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkár

c)¹⁴⁶ irányítja a nemzeti sportinformációs rendszerrel összefüggő szakmai feladatok ellátását,

d) felelős a látvány-csapatsport támogatásával kapcsolatos jogszabályokban előírt ellenőrzési feladatok lebonyolításáért, a jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért és végrehajtásukért, a látvány-csapatsport támogatás tekintetében a tárcaközi kapcsolatok működtetéséért és a más minisztériumi szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, továbbá a látvány-csapatsport támogatás stratégiai, költségvetési intézkedései kidolgozásában történő közreműködésért, ezen intézkedések végrehajtásáért,

e) koordinálja a sportcélú társasági adókedvezménnyel kapcsolatos feladatok ellátását,

f) koordinálja a sport és környezetvédelem kapcsolatából következő sportágazati feladatok ellátását,

g) koordinálja a sportágfejlesztési programok megvalósulását,

h) feladatai ellátásával összefüggésben kapcsolatot tart a sportköztestületekkel, sportszövetségekkel, sportszervezetekkel, valamint a sport más partnerszervezeteivel.

111. § A sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Sportszakmai Főosztály vezetőjének,

b) a Sportirányítási Főosztály vezetőjének,

c) a Támogatási és Kontrolling Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

112. § (1) A sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

113. §¹⁴⁷ A sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén szakmai ügyekben a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes főosztályvezető, egyéb esetekben a titkárságvezetője helyettesíti.

8.14/A.¹⁴⁸ A nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár

113/A. § A nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár

a) a feladatkörébe tartozó kérdésekben képviseli a minisztériumot a hazai és külföldi kormányzati, valamint egyéb intézmények, testületek, érdekvédelmi és érdekegyeztető fórumok munkájában, tájékoztatást ad az őket érintő kormányzati tervekről, döntésekről, állásfoglalásokról, amelynek során kapcsolatot tart a sportköztestületekkel, sportszövetségekkel, sportszervezetekkel, valamint a sport más partnerszervezeteivel,

c) koordinálja az állami utánpótlás-nevelési programokkal (különösen a Sport XXI. Programmal, a Héraklész Programmal és a sportiskolai rendszerrel, valamint az élutánpótlás-nevelési, akadémiai programokkal) összefüggő szakmai módszertani feladatok ellátását,

d) felelős a nemzeti utánpótlás-nevelés támogatásával kapcsolatos jogszabályokban előírt feladatok lebonyolításáért,

e) véleményezi a sportcélú társasági adókedvezménnyel kapcsolatos, utánpótlás-nevelés támogatását érintő feladatokat.

113/B. § A nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Főosztály vezetőjének,

b) a Sportkapcsolati Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

113/C. § (1) A nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

113/D. § A nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes főosztályvezető helyettesíti.

8.15.¹⁴⁹ Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár

114. § (1)¹⁵⁰ Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése körében

a) kialakítja a kormányzati és civil szektor közötti párbeszédet biztosító fórumokat, javaslatot tesz a kapcsolatok fejlesztésére és a partnerségek, az együttműködések, a konzultációk stratégiájára, részt vesz a Kormány partnerségi kapcsolattartással összefüggő feladatainak összehangolásában és az ezzel összefüggő stratégiai feladatok végrehajtásában,

b) irányítja a civil szektor működését, fejlesztését érintő – más minisztérium, illetve a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó – jogszabályok szakmai javaslatának kidolgozását,

c) működteti és monitorozza a civil szervezetek működését elősegítő hálózatot,

d) irányítja a civil szektorral kapcsolatos támogatások tervezését, ellátja a civil szervezetek állami támogatásával kapcsolatos monitoring műveleteket,

e) dönt a hatáskörébe utalt civil támogatási források felosztásáról,

f) gondoskodik

fa) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátásáról,

fb) a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatban külön jogszabályokban meghatározott tevékenységek ellátásáról,

fc) a Civil Információs Portál működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

g) koordinálja az európai uniós intézményekbe történő civil delegáltak kiválasztását, elősegíti a delegált tagok tevékenységét,

h)¹⁵¹ összehangolja a civil társadalmi kapcsolatok fejlesztésével kapcsolatos kormányzati feladatokat.

(2)¹⁵² Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a nemzetiségpolitika körében

a) rendszeres kapcsolatot tart a nemzetiségi önkormányzatokkal, a magyarországi nemzetiségi közösségek politikai, érdek-képviseleti, kulturális és más szervezeteivel és azok képviselőivel, ennek során közreműködik a sajátos nemzetiségi igények felmérésében,

b) összehangolja az állami szervek, valamint a hazai nemzetiségek közötti kapcsolattartást, ellátja az ezzel kapcsolatos kormányzati feladatokat,

c) előkészíti a miniszter nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos döntéseit, intézkedéseit,

d) irányítja a nemzetiségek jogaira vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatának kidolgozását,

e) felügyeli a magyarországi nemzetiségek kormányzati támogatási rendszerét és annak intézményeit, figyelemmel kíséri az e célra szolgáló költségvetési források felhasználását, azok hatékonyságát és átláthatóságát, továbbá felügyeli a támogatásokat nyilvántartó rendszert,

f) dönt a hatáskörébe utalt nemzetiségi támogatások felhasználásáról,

g) javaslatot készít a magyarországi nemzetiségi közösségek, illetve azokhoz tartozó személyek állami kitüntetésére, illetve véleményezi az erre vonatkozóan tett kezdeményezéseket,

h)¹⁵³ koordinálja a nemzetiségi jogok és sajátos nemzetiségi érdekek felmérését,

i)¹⁵⁴ kapcsolatot tart a nemzetiségi önkormányzatokkal, a magyarországi nemzetiségi közösségek politikai, érdek-képviseleti, kulturális és más szervezeteivel, képviselőivel,

j)¹⁵⁵ felügyeli az Európa Tanács Strasbourgban, 1992. november 5-én létrehozott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájában, továbbá az ugyancsak Strasbourgban 1995. február 1-jén létrehozott Kisebbségvédelmi Keretegyezményében foglaltak teljesítését.

(3)¹⁵⁶ Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár egyházi szakmai kérdésekben

a) meghatározza az egyházpolitikával kapcsolatos szakmapolitikai irányokat, fejlesztési koncepciókat,

b) felelős az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért és azok végrehajtásáért, a terület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, a stratégiai és a költségvetési intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért, továbbá azok végrehajtásáért,

c) részt vesz a Kormány egyházi kapcsolattartással összefüggő feladatainak összehangolásában, közreműködik az ezzel összefüggő stratégiai kérdések kialakításában,

d) gondoskodik az egyházakkal való folyamatos kapcsolattartásról, beleértve a rendszeres egyeztetéseket is,

e) részt vesz a szentszéki vegyes bizottság üléseinek előkészítésében, megszervezésében, lebonyolításában,

f) együttműködik és kapcsolatot tart a magyarországi és határon túli magyar egyházakkal,

g) feladatkörében figyelemmel kíséri és elősegíti a kistelepüléseken működő egyházak népességmegtartó munkájának kormányzati koordinációs munkáját,

h) felügyeli a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényben meghatározott, az egyházi jogi személyek nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátását,

i) gondoskodik

ia) az egyházakkal való folyamatos kapcsolattartásról, beleértve a rendszeres egyeztetéseket is,

ib) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényben az egyházak elismerésével és nyilvántartásával kapcsolatban a miniszter hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásáról, az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága megkeresésére az egyházi elismerési eljárásokkal összefüggésben adatok és információk szolgáltatásáról,

j) előkészíti a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 14/B. § (2) bekezdése szerinti hatósági döntést,

k) előkészíti a szentszéki-magyar vegyes bizottság üléseit,

l) lefolytatja az elszámolási eljárást a bevett egyházak jogutód nélküli megszűnése esetén,

m) kapcsolatot tart a határon túli magyar egyházi szervezetekkel,

n) közreműködik a kistelepüléseken működő egyházak népességmegtartó munkájának elősegítésében,

o) közreműködik az Európai Duna Stratégia, a regionális fejlesztési, transznacionális és határ menti operatív programok előkészítésében,

p) megszervezi és koordinálja az egyes államtitkárok által irányított ágazatok tekintetében az egyházakat érintő ügyekben az egyházakkal való kapcsolattartást, és szükség szerint egyeztetést kezdeményez az egyházakkal azok nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális és sporttevékenysége kapcsán.

115. §¹⁵⁷ Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Nemzetiségi Főosztály vezetőjének,

b) a Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztálya vezetőjének,

c) az Egyházi Koordinációs és Kapcsolattartási Főosztály vezetőjének,

d) a Tervezési, Fejlesztési és Egyházfinanszírozási Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

116. § (1)¹⁵⁸ Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2)¹⁵⁹ Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

117. §¹⁶⁰ Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárt – ha nem az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén a Tervezési, Fejlesztési és Egyházfinanszírozási Főosztály vezetője helyettesíti.

8.16.¹⁶¹

118–121. §

8.17. A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár

122. § (1) A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár

c) kidolgozza

ca)¹⁶² a társadalmi felzárkózást szolgáló programokat, együttműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal, a Partnerségi Együttműködési Főosztállyal, az EU fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárság illetékes szakmai főosztályaival, valamint a Végrehajtási Koordinációt Ellátó Főosztállyal a Strukturális Alapokból megvalósított programokra vonatkozó éves fejlesztési keretek és felhívások véglegesítésében, valamint a társadalmi felzárkózást támogató programok értékelési és monitoring-rendszerének kialakításában,

cb) a társadalmi felzárkózás érvényesítését biztosító horizontális szempontokat és útmutatásokat,

d)¹⁶³ felelős a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia végrehajtásával és értékelésével kapcsolatos feladatok ellátásáért, együttműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal a kapcsolódó értékelések lefolytatásában,

e) felelős – az érintett ágazatok együttműködésével – a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött megállapodásban foglalt célok elérését elősegítő végrehajtási és ösztönző mechanizmusok kialakításának és alkalmazásának nyomon követéséért, a kapcsolódó programok tervezéséért, a megállapodásban foglaltak előrehaladásának vizsgálatáért, valamint a bevont személyek számáról, illetve a program eredmény- és hatásindikátorairól, a roma személyek létszámáról legalább évente adatot szolgáltat,

f)¹⁶⁴ ellátja a Roma Integráció Évtizede Program Magyarország Nemzeti Koordinátori feladatkörét, valamint részt vesz a Nemzetközi Irányító Bizottság munkájában.

(2) A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár gondoskodik

a) a Roma Koordinációs Tanács,

b) a Cigányügyi Egyeztető Tanács,

c) a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság

titkársági feladatainak ellátásáról.

123. § A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Felzárkózási Fejlesztések Főosztálya vezetőjének,

b) a Gyermekesély Főosztály vezetőjének,

c)¹⁶⁵ a Felzárkózási Erőforrások Főosztálya vezetőjének

tevékenységét.

124. § (1) A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

125. §¹⁶⁶ A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes főosztályvezető, annak akadályoztatása vagy távolléte esetén a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár titkárságvezetője helyettesíti.

8.18. A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár

126. § (1) A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár

b) felelős az általa irányított, koordinált területre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért és azok végrehajtásáért, a terület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, a stratégiai és a költségvetési intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért, továbbá azok végrehajtásáért,

c) működteti a Központi Ügyfélszolgálati Irodát.

(2) A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár ellátja

a)¹⁶⁷ a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum,

b)¹⁶⁸

c) a Kábítószerügyi Koordinációs Tárcaközi Bizottság,

d) a Kábítószerügyi Tanács

elnöki feladatait.

127. § A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Segélyek és Támogatások Főosztálya vezetőjének,

b) a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya vezetőjének,

c) a Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály vezetőjének,

d) a Fogyatékosságügyi Főosztály vezetőjének,

e) a Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

128. § (1) A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

129. §¹⁶⁹ A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkárt – ha nem a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen irányítása alá tartozó, általa a helyettesítésre esetileg írásban kijelölt vagy eseti kijelölés hiányában a szakterület szerint illetékes főosztályvezető helyettesíti.

9. Az oktatási jogok biztosa

130. § (1) Az oktatási jogok biztosa a minisztériumban működik, jogállásáról, feladatairól és eljárásának szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

(2) Az oktatási jogok biztosa feladatai ellátása során a minisztérium szervezeti egységeitől tájékoztatást vagy szakvéleményt kérhet.

9/A.¹⁷⁰ Jogvédelmi Biztos

130/A. § (1) A jogvédelmi biztos a minisztériumban működik, jogállásáról, feladatairól és eljárásának szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

(2) A jogvédelmi biztos feladatai ellátása során a minisztérium szervezeti egységeitől tájékoztatást vagy szakmai állásfoglalást kérhet.

10. A miniszteri biztos

131. § (1) A minisztériumban működő miniszteri biztosok tevékenységét – a kinevezésükre vonatkozó miniszteri utasításnak megfelelően – a miniszter irányítja.

(2) A miniszteri biztos – megbízatásának keretei között – felel a feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek és vezetői döntések szakmai előkészítéséért és végrehajtásáért, összehangolja az abban közreműködő szervezeti egységek munkáját, ellenőrzi a kiadott feladatok végrehajtását.

(3) A miniszteri biztos tevékenységét a feladatköre szerint illetékes állami vezetőkkel szoros együttműködésben végzi.

(4)¹⁷¹

11. Az állami vezető titkárságának vezetője

132. § (1) Az állami vezető hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs előkészítését, valamint e Szabályzat szerint az állami vezető hatáskörébe tartozó feladatok folyamatos ellátását – ha e Szabályzat így rendelkezik – az állami vezető titkársága (e § vonatkozásában a továbbiakban: Titkárság) biztosítja.

(2) A Titkárságot vezető (e § vonatkozásában a továbbiakban: Titkárságvezető) tevékenységét – ha e Szabályzat eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdés szerinti állami vezető irányítja.

(3) A Titkárságvezető meghatározza a Titkárság munkatervét, elkészíti az ügyrendjét és annak mellékleteként a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását. A Titkárság ügyrendjét és a munkaköri leírásokat – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – az állami vezető hagyja jóvá.

(4) A Titkárságvezető

a) gondoskodik a beérkező iratok feldolgozásáról, az állami vezető döntése esetén annak intézéséről, továbbításáról, a titkársági ügyviteli munka megszervezéséről, a vezető hivatalos programjának szervezéséről és nyilvántartásáról, figyelemmel kíséri a vezető által kiadott feladatok határidőben történő végrehajtását,

b) részt vesz a szakmai anyagok előkészítésében, egyeztetésében, szakterületén koordinálja azok előkészítését, továbbá érdemi ügyintézői feladatokat lát el,

c) szervezi, koordinálja az állami vezető által tartott értekezleteket és gondoskodik az értekezletek technikai lebonyolításával kapcsolatos feladatokról,

d) ellátja mindazon ügyeket, amelyeket az állami vezető állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal,

e) ellátja a Titkárság feladatköréhez kapcsolódó, az a)–d) pontban nem említett egyéb ügyeket.

(5) A Titkárságvezetőt a feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben – akadályoztatása vagy távolléte esetén – a Titkárság eseti jelleggel vagy a Titkárság ügyrendjében állandó jelleggel kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.

(6) Ha e Szabályzat alapján a minisztériumban működő államtitkár munkáját kabinet segíti, akkor az államtitkár titkársága ellátja az (1)–(4) bekezdésben meghatározott feladatokat, valamint elősegíti az államtitkári kabinetfőnök 59. §-ban meghatározott feladatainak ellátását. Ebben az esetben az államtitkár titkárságának ügyrendjét és az annak mellékletét képező munkaköri leírásokat az államtitkári kabinetfőnök hagyja jóvá.

III. Fejezet

A MINISZTÉRIUM SZERVEZETI EGYSÉGEI

12. Az önálló szervezeti egység

133. § (1) Az önálló szervezeti egység ellátja a 2. függelékben, valamint a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető által meghatározott feladatokat.

(2) Az önálló szervezeti egység a feladatkörébe tartozó ügyekben aláírásra előkészíti az alapvető jogok biztosától érkezett megkeresésre adandó válaszlevél tervezetét.

(3) Az önálló szervezeti egység létszámát és a szervezeti egységen belül működő osztályok létszámát – e Szabályzatban meghatározott létszámkereten belül – a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető határozza meg.

13. A szervezeti egységek vezetői

134. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – az e Szabályzat szerint az irányítást gyakorló helyettes államtitkártól, miniszteri kabinetfőnöktől és az egyéb állami vezetőktől kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti az önálló szervezeti egység munkáját, és felelős az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetője – az (1) bekezdésben meghatározottakkal összefüggésben – elkészíti az önálló szervezeti egység ügyrendjét és annak mellékleteként a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, ha jogszabály, e Szabályzat vagy az irányítást gyakorló állami vezető eltérően nem rendelkezik.

135. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetőjének a helyettese

a) az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak, valamint a főosztályvezető utasítása szerint helyettesíti a főosztályvezetőt,

b) az általa vezetett osztály tekintetében ellátja az osztályvezetői feladatokat.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetőjének helyettese az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározott munkamegosztás szerint részt vesz a szervezeti egység feladatai elvégzésének irányításában és ellenőrzésében.

136. § (1) Az osztályvezető az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az önálló szervezeti egység vezetője utasítása szerint irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak teljesítéséért.

(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása vagy távolléte esetén az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint az önálló szervezeti egység másik osztályának vezetője vagy az osztály munkatársai közül az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.

(3) Az osztályvezető

a) ellenőrzi az osztályon készített tervezeteket, koordinálja az irányítása alá tartozók munkáját és ellenőrzi a folyamatban lévő ügyek intézését,

b) eljár mindazon ügyben, amellyel a főosztályvezető, illetve a főosztályvezető-helyettes megbízza,

c) vezetői rendelkezés, illetve az ügyrend alapján helyettesítheti a főosztályvezetőt, illetve a főosztályvezető-helyettest,

d) javaslatot tesz az osztályán dolgozók illetményemelésére, jutalmazására, kitüntetésére, a főosztályvezetőnek, valamint más, a főosztályvezető hatáskörébe tartozó munkáltatói jogkörök gyakorlására.

IV. Fejezet

A MINISZTÉRIUMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS FÓRUMAI

14. Miniszteri értekezlet

137. § (1) A miniszteri értekezlet a minisztérium legfőbb döntés-előkészítő szerve.

(2) A miniszteri értekezlet a miniszter vezetésével hetente áttekinti a minisztérium operatív feladatainak ellátását.

(3) A miniszteri értekezlet javaslatot tesz

a) intézkedés tételére,

b) intézkedés elfogadására,

c) egyeztetés megindítására,

d) szükség esetén a közigazgatási egyeztetés során képviselendő tárcaálláspontra.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően, valamint annak keretei között a miniszteri értekezlet megtárgyalja különösen a szakmai vezetői értekezlet által elé utalt kormány-előterjesztéseket, miniszteri rendeletek tervezeteit, jelentéstervezeteket, valamint egyéb döntés-előkészítő anyagokat és azokról politikai vezetői döntést hoz.

(5) A miniszteri értekezlet vizsgálja az intézkedések megvalósulását.

(6) A miniszteri értekezlet során a miniszter tájékoztatást ad a kormányülésen elhangzottakról és az azokkal kapcsolatos feladatokról.

(7) A miniszteri értekezletre a miniszter eltérő rendelkezése hiányában a kormányülést követően kerül sor. A miniszteri értekezlet pontos időpontjáról az érintettek írásban tájékoztatást kapnak.

(8) A miniszteri értekezletet a miniszter vezeti.

(9) A miniszteri értekezlet előkészítése és a napirendjének összeállítása a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet feladata.

(10) A miniszteri értekezlet állandó résztvevői a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkárok, a miniszteri biztosok, a miniszter kabinetfőnöke, a miniszter kabinetfőnök-helyettese és a sajtófőnök. A miniszteri értekezletre más személyeket a miniszter hív meg.

(11) A miniszteri értekezlet résztvevőinek tájékoztatása, javaslata alapján a miniszter döntéseket hoz és iránymutatásokat ad.

(12) A miniszteri értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet emlékeztetőt készít, amelyet az értekezlet résztvevői, valamint a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát.

15. Az államtitkári vezetői értekezlet

138. § (1) Az államtitkári vezetői értekezlet

a) a közigazgatási államtitkár vezetésével áttekinti a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok feladat- és hatáskörébe tartozó,

b) az államtitkár vezetésével áttekinti az államtitkár és az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok feladat- és hatáskörébe tartozó

feladatok ellátását.

(2) Az államtitkári vezetői értekezletet a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár által kijelölt szervezeti egység készíti elő.

(3) Az államtitkári értekezleten a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár a miniszteri értekezleten elhangzottakról tájékoztatót tart.

(4) Az államtitkári vezetői értekezlet résztvevői

a) a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok, valamint a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet tanácsadója,

b) az államtitkár és az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok, valamint a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet szakterület szerint érintett tanácsadója.

(5) Az államtitkári vezetői értekezletre más személyeket a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár hív meg.

(6) A közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár a résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján döntéseket hoz vagy iránymutatásokat ad.

(7) A közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár által kijelölt szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy az államtitkári vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról emlékeztető készüljön, amelyet az értekezlet résztvevői és a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát, valamint tájékoztatásul megküldi a közigazgatási államtitkárnak és a miniszter kabinetfőnökének.

16. Szakmai vezetői értekezlet

139. § (1) A szakmai vezetői értekezlet a közigazgatási államtitkár vezetésével áttekinti az egyes ágazati szakmai feladatok ellátását. A szakmai vezetői értekezlet a minisztérium összehangolt működésének biztosítása érdekében megtárgyalja a kormány-előterjesztések és jelentések tervezeteit, a miniszteri rendeletek tervezeteit, a jelentéstervezeteket, valamint – az államtitkárok, a helyettes államtitkárok javaslata, illetve a közigazgatási államtitkár döntése alapján – az egyéb döntés-előkészítő anyagokat (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: előterjesztés tervezete). Az értekezlet – politikai vezetői döntést igénylő kérdések kivételével – dönt a szakterületek közötti vitás kérdésekben.

(2) A szakmai vezetői értekezlet dönt az előterjesztés tervezetének miniszteri értekezletre történő benyújtása kérdésében, illetve javaslatot tesz a kormány-előterjesztések, miniszteri rendeletek tervezetei, jelentéstervezetek előzetes véleményezés céljából történő megküldésére. A szakmai vezetői értekezlet által meghatározott formai és tartalmi követelmények az előterjesztés tervezetének elkészítése során irányadóak.

(3) A szakmai vezetői értekezletre a közigazgatási államtitkár eltérő rendelkezése hiányában heti rendszerességgel kerül sor.

(4) A szakmai vezetői értekezletet a közigazgatási államtitkár vezeti.

(5) A szakmai vezetői értekezlet résztvevői a minisztérium valamennyi helyettes államtitkára, a miniszter kabinetfőnöke, a miniszter kabinetfőnök-helyettese és a sajtófőnök. A helyettes államtitkárok számára a szakmai vezetői értekezleten való részvétel kötelező. Helyettes államtitkár szakmai vezetői értekezletről csak kivételesen, a közigazgatási államtitkár előzetes írásbeli jóváhagyása esetén vagy engedélyezett szabadság igénybevételének időtartama alatt maradhat távol.

(6) Ha az értekezleten valamely államtitkár közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egység által előkészített előterjesztés-tervezet megtárgyalására kerül sor, az értekezleten az érintett államtitkár is részt vesz. A közigazgatási államtitkár az egyes napirendi pontok tárgyalásához más vezető vagy szakértő jelenlétét is elrendelheti, illetve helyettes államtitkár kezdeményezése alapján engedélyezheti.

(7) A szakmai vezetői értekezletet a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár készíti elő.

(8) A közigazgatási államtitkár a résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján döntéseket hoz vagy iránymutatásokat ad.

(9) A szakmai vezetői értekezletről a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár emlékeztetőt készít és gondoskodik arról, hogy a szakmai vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök tájékoztatást kapjanak.

17. A vezetői felkészítő és tájékoztató értekezlet

140. § (1) A kormányülést, a közigazgatási államtitkári értekezletet közvetlenül megelőzően kerül sor a kormányzati döntéshozatali fórum adott ülésén részt vevő állami vezető vezetésével az ülésre történő felkészítésre.

(2) A felkészítő értekezlet résztvevői a kormányülésre történő felkészülés esetén a miniszter, továbbá valamennyi felkészítő esetén a közigazgatási államtitkár, a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár, a miniszter kabinetfőnöke, valamint az érintett államtitkár, helyettes államtitkár, főosztályvezető.

(3) A kormányülés, valamint a közigazgatási államtitkári értekezlet napirendje a beérkezését követően továbbításra kerül a miniszter, a közigazgatási államtitkár, továbbá valamennyi állami vezető részére. A napirendek megküldéséről a Koordinációs Főosztály gondoskodik.

(4) A Koordinációs Főosztály a kormányülés, valamint a közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjén szereplő előterjesztéseket, jelentéseket – ide nem értve a minisztérium jogszabály-előkészítési feladatkörébe tartozó előterjesztéseket, jelentéseket – megérkezésüket követően előzményekkel látja el, majd határidő tűzésével a közigazgatási államtitkár megbízásából, a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár döntése alapján kijelöli a szakmai véleményt adó helyettes államtitkárt.

(5) A szakmai véleményt tartalmazó feljegyzést a Koordinációs Főosztály részére az általa megadott határidőig kell eljuttatni.

(6) A felkészítőt – a (7) bekezdésben meghatározott kivételtől eltekintve – a Koordinációs Főosztály készíti el.

(7) A koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár döntése alapján – különös szakértelmet igénylő előterjesztések, jelentések esetén – az általa meghatározott határidőre a felkészítőt az érintett szakmai szervezeti egység készíti el. A felkészítőt ebben az esetben is a Koordinációs Főosztály részére kell megküldeni, amely gondoskodik a miniszter, valamint a közigazgatási államtitkár részére történő eljuttatásáról.

(8) Ha a felkészítőhöz beérkező szakmai vélemények nincsenek összhangban egymással, a Koordinációs Főosztály egyeztetést kezdeményez. Az egyeztetés sikertelensége esetén a tárca képviselni javasolt álláspontját a közigazgatási államtitkár határozza meg.

(9) A felkészítő tartalmazza

a) az előzmények leírását, ezen belül a közigazgatási egyeztetés eredményére, illetve a minisztérium álláspontjára vonatkozó információkat, valamint – ha volt ilyen – a korábbi közigazgatási államtitkári értekezlet, kormányülés, kabinetülések döntését,

b) az előterjesztés, jelentés rövid tartalmi összefoglalását, kiemelve az előterjesztésnek, jelentésnek a minisztérium feladat- és hatáskörét érintő elemeit,

c) a képviselni javasolt álláspontot.

(10) Az egységes formátum biztosítása érdekében a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár által (mintapéldány megadásával) meghatározott formában kell a felkészítőt elkészíteni.

(11) Saját előterjesztés, jelentés esetén az előkészítésért szakmailag felelős szervezeti egység a Jogi Főosztállyal szükség szerint egyeztetve készíti el a felkészítőt. Ebben az esetben a (9) bekezdésben meghatározottakon túl a felkészítő utolsó pontjában tájékoztatást kell adni a közigazgatási egyeztetés alapján várhatóan felmerülő kérdésekről és a lehetséges válaszokról. A felkészítőt a Koordinációs Főosztály részére az általa megadott határidőig kell eljuttatni.

(12) A kormányülés, valamint a közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjén szereplő előterjesztéseket, jelentéseket a közigazgatási egyeztetés során elküldött válaszlevél másolatát, továbbá a felkészítőket a Koordinációs Főosztály a felkészítő elkészültét követően haladéktalanul átadja az ülésen részt vevő állami vezetőnek.

17/A.¹⁷² A projektkoordináló munkabizottság

140/A. § (1) A miniszter a több államtitkár feladatkörét érintő, politikai vezetői döntést igénylő eseti feladat elvégzésére projektkoordináló munkabizottságot hozhat létre.

(2) A projektkoordináló munkabizottság célja a politikai vezetői döntés komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony előkészítése, az ehhez szükséges koncepcionális javaslatok felvázolása és kidolgozása, valamint a döntések végrehajtásának utánkövetése.

(3) A miniszter határozza meg a projektkoordináló munkabizottság feladatát, valamint kijelöli

a) a projektkoordináló munkabizottság vezetőjét,

b) a feladat ellátásáért felelős államtitkárokat és

c) a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet részéről a projektkoordináló munkabizottság munkájában részt vevő személyt vagy személyeket.

(4) A projektkoordináló munkabizottság vezetőjének államtitkár vagy helyettes államtitkár jelölhető ki. A projektkoordináló munkabizottság titkársági feladatait a vezetőjének a titkársága látja el.

(5) A projektkoordináló munkabizottságnak a (3) bekezdésben nem említett tagjait a felelős államtitkárok jelölik ki az államtitkárságuk vagy az irányítási jogkörükbe tartozó háttérintézmények munkatársai, illetve más szakértők közül. Államtitkárságonként legalább egy állami vezetőt ki kell jelölni tagnak.

(6) A projektkoordináló munkabizottság tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.

(7) A projektkoordináló munkabizottság a munkája eredményéről, javaslatairól és az esetleges vitás kérdésekről előterjesztést készít a miniszteri értekezlet részére. Az előterjesztés elfogadásáról és a vitás kérdésekről a miniszteri értekezlet dönt.

(8) Ha a miniszteri értekezlet döntésének végrehajtása jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítését igényli, azt a miniszteri értekezlet döntésének megfelelően, a 22.2. alcímben foglaltak szerint kell teljesíteni.

18. A munkacsoport

141. § (1) A közigazgatási államtitkár a több helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport létrehozásáról szóló utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét és tagjait.

(2) A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása.

(3) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.

142. § A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a több helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére munkacsoportot hozhat létre.

V. Fejezet

A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYES RENDELKEZÉSEK

19. Kiadmányozás

143. § A kiadmányozási jog

a) a miniszter hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntése aláírására,

b) – ha e Szabályzat így rendelkezik – a miniszter hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és a miniszter nevében történő aláírására vagy

c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára

ad felhatalmazást.

144. § (1) A miniszter kiadmányozza

a) a kormány-előterjesztést és a Kormányhoz benyújtandó jelentést,

b) a törvényjavaslat, országgyűlési határozati javaslat országgyűlési tárgyalása során a benyújtandó dokumentumokat a 145. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel, továbbá az Országgyűlés elé beterjesztendő törvényjavaslattal, határozati javaslattal kapcsolatos benyújtó levelet,

c) a miniszteri rendeletet, a miniszterrel egyetértésben kiadandó miniszteri rendelethez adott egyetértési nyilatkozatot, a közjogi szervezetszabályozó eszközt,

d) a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, továbbá a más országok politikai vezetőinek címzett ügyiratot,

e) a nemzetközi szervezetek és intézmények számára, valamint a külképviseletek vezetőinek címzett ügyiratokat,

f) – e Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a Kormány tagjainak szóló ügyiratot,

g) a miniszter irányítása alatt működő intézmény alapításával, átalakításával, megszüntetésével – a középirányító szerv közreműködésével irányított szervek kivételével –, szervezeti és működési szabályzatának kiadásával, módosításával kapcsolatos döntéseket,

h) a 7. függelék szerint a miniszter jogkörébe tartozó munkáltatói jogok gyakorlása során keletkezett ügyiratokat,

i) az e Szabályzatban meghatározott kivételekkel a kamarák feletti törvényességi felügyeleti jogkörben tett intézkedést,

j) a jogszabály által a miniszter hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyben hozott döntést.

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott iratokat a közigazgatási államtitkár terjeszti elő kiadmányozásra.

(3) A miniszter akadályoztatása vagy távolléte esetén a kiadmányozási jogkörébe tartozó, intézkedést igénylő ügyekben – a 7. § (2) és (3) bekezdése szerinti ügyiratok kivételével, valamint a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – helyettesítés keretében a parlamenti államtitkár, a miniszter és a parlamenti államtitkár egyidejű akadályoztatása vagy távolléte esetén helyettesítés keretében a közigazgatási államtitkár intézkedik és kiadmányoz.

(4) A miniszter akadályoztatása vagy távolléte esetén a miniszter 7. függelék szerinti munkáltatói jogainak gyakorlása körébe tartozó, intézkedést igénylő ügyekben – a 7. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével – helyettesítés keretében a közigazgatási államtitkár intézkedik és kiadmányoz.

(5) A miniszter – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az e Szabályzatban foglalt kiadmányozási rendtől írásbeli utasításával eltérhet.

145. § (1) A közigazgatási államtitkár kiadmányozza

a)¹⁷³

b) a munkáltatói jogköreinek gyakorlása során keletkezett személyügyi tárgyú ügyiratokat,

c) a törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása során benyújtandó támogatott módosító javaslatok listáját,

d) az alapvető jogok biztosának – több ágazati államtitkár feladatkörét érintő – írásbeli megkeresésére adott válaszleveleket,

e) a miniszteri rendelet kihirdetéséhez szükséges, miniszteri egyetértő nyilatkozatot kérő levelet,

f) a feladatkörébe tartozó egyéb ügyiratokat,

g)¹⁷⁴ az ÁSZ és a KEHI elnökének címzett ügyiratokat, ha a megkeresés több ágazati államtitkár feladatkörét érinti,

h)¹⁷⁵ a minisztériumhoz benyújtott panaszok és közérdekű bejelentések vizsgálatának befejezését követően a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről szóló értesítést, ha a megkeresés különböző ágazatok szakterületeit érinti.

(2)¹⁷⁶ A közigazgatási államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a kiadmányozási jogkörébe tartozó, intézkedést igénylő ügyekben – helyettesítés keretében – az e Szabályzat szerint a helyettesítését ellátó helyettes államtitkár intézkedik és kiadmányoz.

(3) A közigazgatási államtitkár kiadmányozási jogát helyettes államtitkári jogállású személyre ruházhatja át.

146. § (1) A szakterület szerint illetékes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot

a) a feladatkörébe tartozó ügyekben a miniszter, illetve a közigazgatási államtitkár kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyek kivételével,

b)¹⁷⁷ feladatkörében az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak, a Kúria elnökének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a legfőbb ügyésznek, – ha a megkeresés más ágazati államtitkár feladatkörét nem érinti – az ÁSZ és a KEHI elnökének, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) elnökének címzett ügyiratok, valamint az országgyűlési képviselő írásbeli megkeresésére adott válaszlevelek tekintetében,

c) az alapvető jogok biztosának írásbeli megkeresésére adott válaszlevelek tekintetében, ha a megkeresés más ágazati államtitkár feladatkörét nem érinti,

d) a 6. függelékben részére meghatározott ügyekben,

e) – a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár véleményének kikérésével – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti fenntartói nyilatkozatok tekintetében.

(2) Az államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a kiadmányozási jogkörébe tartozó, intézkedést igénylő ügyekben – helyettesítés keretében – az e Szabályzat szerint a helyettesítését ellátó helyettes államtitkár, államtitkári kabinetfőnök vagy főosztályvezető intézkedik és kiadmányoz.

146/A. §¹⁷⁸ A parlamenti államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot - a szakterületért felelős államtitkárok javaslata alapján - a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerinti, a minisztérium vagy annak jogelődje által alapított sajtótermékek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban.

147. § (1) A helyettes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot

a) a feladatkörébe tartozó ügyekben a miniszter, a parlamenti államtitkár, a közigazgatási államtitkár, valamint a szakterület szerint illetékes államtitkárok kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyek kivételével,

b) a 6. függelékben részére meghatározott ügyekben,

c)¹⁷⁹ a szakterületét érintően, a minisztériumhoz benyújtott panaszok és közérdekű bejelentések vizsgálatának befejezését követően a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről szóló értesítés tekintetében.

(2) A helyettes államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a kiadmányozási jogkörébe tartozó, intézkedést igénylő ügyekben – helyettesítés keretében – az e Szabályzat szerint a helyettesítését ellátó vezető intézkedik és kiadmányoz.

(3) A helyettes államtitkár a kiadmányozási jogát főosztályvezetőre ruházhatja át.

147/A. §¹⁸⁰ (1) A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár – a 152. § (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban – gyakorolja a kiadmányozási jogot a minisztérium tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában, valamint az egyéb – jogszabályon vagy jogügyleten alapuló – dologi jogának hatálya alatt álló ingóságok ügyében, így különösen az ingóságokkal összefüggő egy- vagy többoldalú jognyilatkozatok megtételében.

(2) A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot az emberi erőforrások minisztere feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 20/2015. (IV. 10.) EMMI rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatottak jogviszonyának létrehozását megelőző nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése, valamint a jogviszony megszűnése esetén a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójának szóló értesítés kiadása tekintetében.

147/B. §¹⁸¹ (1) A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot - a szakterület előkészítése alapján - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 102/D. § (6) bekezdésében megjelölt, a pályázatokkal összefüggésben felmerülő kifogások elbírálásával kapcsolatos jogkörök tekintetében.

(2) A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott, a címert, zászlót tartalmazó védjegy, vagy ilyen formatervezési minta oltalmának megadásához szükséges engedélyezéssel kapcsolatos véleményezési jogkör tekintetében.

147/C. §¹⁸² A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár egyetértésével gyakorolja a kiadmányozási jogot az Egészségbiztosítási Alap működési és ellátási vagyona vonatkozásában a minisztert mint tulajdonosi joggyakorlót jogszabály vagy szerződés alapján megillető jogok és kötelezettségek tekintetében.

148. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője gyakorolja a kiadmányozási jogot

a) a hatáskörébe tartozó olyan ügyekben, amelyekben az nincs a miniszter, a parlamenti államtitkár, a közigazgatási államtitkár, államtitkár vagy helyettes államtitkár részére fenntartva,

b) a 6. függelékben részére meghatározott ügyekben.

(2) A főosztályvezető akadályoztatása vagy távolléte esetén a kiadmányozási jogkörébe tartozó, intézkedést igénylő ügyben – helyettesítés keretében – a főosztályvezető-helyettes vagy a főosztály ügyrendjében meghatározott osztályvezető, illetve kormánytisztviselő intézkedik és kiadmányoz.

(3) A főosztályvezető a szervezeti egységén belüli egyéb kiadmányozási jog gyakorlását az ügyrendben, a munkaköri leírásokban vagy írásbeli meghatalmazásban szabályozza.

149. § A közigazgatási hatósági döntések kiadmányozását

a) az egyes ágazatok tekintetében a 6. függelékben meghatározott vezető,

b) a 6. függelék rendelkezése hiányában a miniszter nevében eljárva a szakterület szerint illetékes helyettes államtitkár,

c)¹⁸³ az országos tisztifőorvos nevében eljárva a 6/A. függelékben meghatározott, átruházott jogkörben eljáró szervezeti egység vezetője

látja el.

150. § A 4. függelék I. pontja szerinti, a miniszter által irányított, felügyelt költségvetési szervek irányításával, felügyeletével kapcsolatos jogkörök gyakorlása körében történő kiadmányozást

a) a miniszter kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyek,

b) a hatósági jogkörök és a 6. függelék szerinti egyéb jogkörök,

c) a 7. függelék II. pontja szerinti munkáltatói jogkörök, továbbá

d) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti fenntartói nyilatkozatok

tekintetében történő kiadmányozás kivételével a 4. függelék I. pontjában meghatározott állami vezető látja el.

151. §¹⁸⁴ A 4. függelék II. pontja szerinti gazdasági társaságokkal, alapítványokkal, közalapítványokkal kapcsolatos jogosítványok tekintetében a kiadmányozás a 4. függelék II. pontjában és a gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló utasításban foglaltak szerint történik.

152. § (1) A miniszter, illetve – ha a kiadmányozásra más személy jogosult – a kiadmányozásra jogosult személy, valamint a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy a döntését az előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, feladat- és hatáskörében eljárva, határidőben hozza meg.

(2) A kiadmányozási jog gyakorlásának részletes szabályait a szervezeti egység vezetője az ügyrendben határozza meg oly módon, hogy a jogszerűségi és a szakszerűségi követelmények érvényesülése mellett biztosítva legyen a gyors ügyintézés.

(3) Gazdálkodási jellegű vagy ilyen kihatású ügyekben a kiadmányozási, illetve a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítői jog a megfelelő szabályzatokban foglaltak megtartásával gyakorolható.

(4) Az ügyiratot átmeneti vagy központi irattárba – a szervezeti egység vezetőjével történt engedélyeztetést követően – az ügyintéző helyezheti. Az irattárba helyezés tényét a szervezeti egység ügykezelője rögzíti az iktató rendszerben.

153. § A nemzetközi és európai uniós ügyek kivételével a tárcaközi bizottságokban, vegyes bizottságokban a minisztérium képviseletére kijelölt munkatárs a bizottsági tagságból eredő ügyekben aláírási joggal rendelkezik, a munkahelyi vezető folyamatos tájékoztatása mellett.

20. Az utasítási jog gyakorlásának szabályai

154. § (1) A minisztériumon belül a vezetői utasítások írásbeliek és szóbeliek lehetnek.

(2) Az írott formában megjelenő normatív jellegű utasítások előkészítése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.

(3)¹⁸⁵ A miniszteri utasítások kiadását a tárgykör szerint illetékes szervezeti egység vezetője készíti elő, nyilvántartását a jogi és közbeszerzési helyettes államtitkári titkárság végzi.

21. A jogalkotási, illetve az intézményi munkaterv készítése

155. § (1) A minisztérium fő jogszabály-előkészítési és kormányzati döntés-előkészítési feladatait – a Kormány munkatervéhez igazodva – a félévenként összeállított minisztériumi jogalkotási munkaterv foglalja össze.

(2)¹⁸⁶ A jogalkotási munkaterv tervezetét féléves időszakra a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár készíti elő. A terv tartalmazza a Kormány munkatervében, valamint a jogszabályokban szereplő minisztériumi kötelezettségeket, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Kormány határozataiból, a tagállami státuszból származó, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggő egyéb, valamint a minisztériumi belső kezdeményezésű feladatokat. A végleges javaslatot a jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár a közigazgatási államtitkár útján terjeszti fel jóváhagyásra a miniszternek. A jogalkotási munkatervet a miniszter hagyja jóvá.

(3)¹⁸⁷ Ha a jogalkotási munkatervben szereplő feladat teljesítése az előírt határidőben nem lehetséges, a szakmai előkészítésért feladatkörénél fogva elsődlegesen érintett szervezeti egység vezetője a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkárt, a felügyeletet ellátó helyettes államtitkárt, a jogi és közbeszerzési helyettes államtitkárt és a közigazgatási államtitkárt – a megjelölt határidő lejárta előtt – köteles tájékoztatni. A jogalkotási munkatervben foglalt határidők egyszeri alkalommal történő halasztását – a halasztás szakmai indokát megjelölő, erre irányuló írásbeli kérés alapján – a közigazgatási államtitkár engedélyezheti.

(4) Az intézményi munkaterv a minisztériumi szervezeti célokat, programokat és intézkedéseket, azok teljesítési határidőit, a teljesítésükhöz szükséges feltételeket, valamint a teljesítésükért felelősöket tartalmazza.

(5)¹⁸⁸ Az intézményi munkaterv tervezetét egyéves időszakra a Stratégiai Főosztály készíti elő. Az intézményi munkatervet a miniszter hagyja jóvá.

(6) A jogalkotási, illetve az intézményi munkaterv előkészítése során figyelemmel kell lenni a két munkaterv közötti összhang megteremtésére, valamint arra, hogy a jogalkotási munkaterv is az intézményi célok megvalósítását szolgálja.

(7) A szervezeti egységek a minisztériumi jogalkotási, illetve intézményi munkaterv alapján elkészítik saját munkatervüket, amelyet a szervezeti egységet irányító állami vezető hagy jóvá.

22. A hivatali egyeztetés rendje

22.1. Az egyes minisztériumokban (kormányhivatalokban) előkészített tervezetek minisztériumon belül történő egyeztetési rendje

156. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés során a minisztérium egységes álláspontot alakít ki.

(2) A minisztériumok (kormányhivatalok) előterjesztés-, illetve jogszabálytervezeteinek (a továbbiakban együtt: tervezet) véleményezése során az egységes hivatali álláspont érvényesülése érdekében a beérkező tervezeteket a Koordinációs Főosztály – véleményezési határidő megjelölésével – elektronikus úton eljuttatja a feladatkörében érintett

a) szervezeti egység, intézmény vezetőjének tevékenységét közvetlenül irányító helyettes államtitkár titkárságának,

b) funkcionális szervezeti egységeknek,

c) – államtitkár által közvetlenül irányított – szakmai szervezeti egységeknek

annak feltüntetésével, hogy a tervezetet egyidejűleg mely további szervezeti egységek, intézmények részére küldte meg. Ha a véleményező szervezeti egység álláspontja szerint a tervezet további szervezeti egység feladatkörét is érinti, a Koordinációs Főosztálynál haladéktalanul kezdeményezi a véleményezésre való megküldést.

(3) A (2) bekezdés szerinti tervezetek – tájékoztatásul – elektronikus úton minden esetben megküldésre kerülnek a miniszter, az államtitkárok és a miniszteri kabinetfőnök vagy az általuk kijelölt személy részére.

(4) Ha egy államtitkár több helyettes államtitkárt irányít – az államtitkár döntésétől függően – a Koordinációs Főosztály – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az államtitkár irányítása alá tartozó, az államtitkár által a kormányzati döntés-előkészítés során kapcsolattartásra kijelölt helyettes államtitkárnak vagy önálló szervezeti egységnek küldi meg a beérkező tervezeteket.

(5) A (4) bekezdésben megjelölt helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység a beérkező tervezetet – szükség szerint – megküldi az államtitkár irányítása alá tartozó más helyettes államtitkárnak és önálló szervezeti egységeknek.

(6) A véleményező helyettes államtitkárságok szervezeti egységei, az intézmények az észrevételeiket helyettes államtitkárságonként összefoglalva és egyeztetve a (7) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a Koordinációs Főosztály részére juttatják el a számukra megadott határidőn belül.

(7) Ha egy államtitkár több helyettes államtitkárt vagy szervezeti egységet irányít, az államtitkárság egységes és egyeztetett véleményét a (4) bekezdésben megjelölt helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység küldi meg a Koordinációs Főosztálynak.

(8) A Koordinációs Főosztály a helyettes államtitkárok, az önállóan véleményező szervezeti egységek, intézmények észrevételeinek figyelembevételével elkészíti a minisztérium véleményét összefoglaló válaszlevél tervezetét.

(9)¹⁸⁹ Ha az egységes állásfoglalás kialakítása során kiderül, hogy a (2) vagy a (4) bekezdés alapján kijelölt helyettes államtitkárok, önállóan véleményező szervezeti egységek között véleménykülönbség áll fenn, akkor a Koordinációs Főosztály egyeztetést kezdeményez. Ha a véleményeltérés ezt követően is fennáll, a minisztérium véleményét összefoglaló válaszlevél tartalmáról a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár javaslata alapján, jogi kérdésekben a jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt. A döntési javaslatban ismertetni kell a helyettes államtitkárok, önállóan véleményező szervezeti egységek álláspontját.

(10) Ha a válaszadási határidő bármely okból nem tartható, a Koordinációs Főosztálynak erről és a válaszlevél várható elkészülési időpontjáról rövid úton tájékoztatnia kell a véleményt kérő minisztériumot (kormányhivatalt). Az esetlegesen késedelmesen elkészült válaszlevelet munkapéldányként elektronikus úton kell megküldeni a véleményt kérő minisztérium (kormányhivatal) részére.

(11) Ha az érintettek a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár által jelzett határidőben nem adnak véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a tervezetre észrevételt nem tesznek.

(12)¹⁹⁰ Az észrevételek alapján, illetve a szükséges egyeztetés után elkészített válaszlevél tervezetét a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár írja alá. A minisztériumi véleménynek a címzett részére történő megküldéséről a Koordinációs Főosztály gondoskodik.

(13)¹⁹¹

(14) Ha az előterjesztést küldő minisztérium (kormányhivatal) a beérkezett észrevételek tárgyában szóbeli egyeztetést tart, a minisztériumot az észrevételt megfogalmazó helyettes államtitkár vagy az általa irányított szervezeti egység – a Koordinációs Főosztállyal együttműködve – képviseli. A képviselet tekintetében fennálló véleménykülönbség esetén a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár jelöli ki a képviselő szervezeti egységet.

22.2. A minisztériumban előkészített tervezetek minisztériumon belül történő egyeztetési rendje

157. § (1) A jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogszabály) előkészítésére a jogalkotási munkaterv alapján, illetve – a közigazgatási államtitkár tájékoztatása mellett – állami vezető utasítása alapján kerülhet sor.

(2) A minisztériumon belül a jogszabályok előkészítésének a következő fő szakaszai vannak:

a) a szakmai javaslat megalkotása, előkészítése,

b) a szakmai javaslat véleményezése,

c) jogszabály kodifikációja a szakmai javaslat alapján,

d) az előterjesztés tárcaközi egyeztetését követő eljárás.

158. § (1) A jogszabály előkészítése érdekében elvi, tartalmi, szervezési kérdésekre is kitérő komplex, átfogó, a szakmai tartalmat kifejező szabályozási javaslatot kell készíteni (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szakmai javaslat), amelyhez mellékelni kell az előkészítés határidős ütemtervét (szakmai javaslat véglegesítése, belső egyeztetés, közigazgatási és egyéb egyeztetés, társadalmi egyeztetés módja, közigazgatási államtitkári értekezlet, kormányülés, Országgyűléshez benyújtás időpontja).

(2) A szakmai javaslat elkészítéséért, előzetes szakmai egyeztetésének lefolytatásáért, valamint tartalmának szakmai, gazdasági helytállóságáért és megvalósíthatóságáért a feladatkörénél fogva elsődlegesen érintett helyettes államtitkár, annak hiányában államtitkár (a továbbiakban együtt: előkészítésért felelős állami vezető) és a feladatkörénél fogva elsődlegesen érintett szervezeti egység vezetője (a továbbiakban: előkészítő) a felelős. A szakmai javaslat kidolgozásában részt vevő más szervezeti egységek feladatkörüknek megfelelő mértékben felelnek.

(3) A szakmai javaslatnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) a vonatkozó hatályos szabályozás bemutatását,

b) a hatályos szabályozás módosítására, illetve új szabály megalkotására okot adó körülmények, továbbá a javasolt megoldások részletes ismertetését, az előkészítő által támogatott megoldás megjelölésével,

c) a szükséges szabályozás szintjét és a szabályozás következményeit, a szabályozással elérni kívánt közpolitikai célt és a szabályozás szükségességének okait,

d) a szabályozással érintettek körét, az intézkedések személyi és szervezési feltételeit,

e) a döntés kapcsolódását más előkészítés alatt álló tervezetekhez, előterjesztésekhez,

f) általános költségértékelést, ideértve a szabályozásnak, illetve a szabályozás elmaradásának pénzügyi, gazdasági, foglalkoztatási és intézményfejlesztési kihatásait,

g) a társadalomra gyakorolt hatásokat és a jelentősebb társadalmi folyamatokat,

h) a szakmai javaslat általános szakmapolitikai értékelését,

i) a Kormány célkitűzéseihez fűződő viszonyt,

j) az európai uniós joggal és a nemzetközi normákkal való összefüggés elemzését,

k)¹⁹² a javasolt megoldások előzetes hatásvizsgálatát az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 12/2016. (IV. 29.) MvM rendelet szerint,

l) az előzetes szakmai egyeztetés során beérkezett vélemények bemutatását, a figyelembe nem vett javaslatok esetén az elutasítás indokának megjelölésével,

m) javaslatot arra nézve, hogy az egyeztetésbe mely civil, érdek-képviseleti, szakmai szervezeteket indokolt bevonni, illetve mely szakmai érdekegyeztető fórumnak indokolt azt megtárgyalnia.

(4) Kisebb jelentőségű, illetve technikai jellegű módosításokat tartalmazó jogszabály esetén a szakmai javaslatnak nem kell tartalmaznia a (3) bekezdés h) és l) pontjában szereplő elemeket.

159. § (1) A szakmai javaslatot – a kormány-előterjesztés, a miniszteri rendelet tervezete és a jelentéstervezet (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: előterjesztés) vezetői összefoglalójának és a jogszabály tervezetének elkészítése (a továbbiakban: kodifikáció) céljából – az előkészítő a szakmai vezetői értekezlet tervezett időpontját megelőző legalább 14 munkanappal korábban megküldi a Jogi Főosztálynak.

(2) Ha a szakmai javaslat tartalmi hiányosságainál fogva az előterjesztés elkészítésére, illetve a kodifikációra nem alkalmas, a Jogi Főosztály észrevételét a konkrét hiányosságok megjelölésével megküldi az előkészítőnek.

(3) A kodifikáció során a Jogi Főosztály felelős azért, hogy megteremtődjék az összhang az általános jogelvekkel, a hatályos jogszabályokkal, az európai uniós és a nemzetközi joggal, továbbá, hogy a tervezet szerkesztési és szövegezési szempontból megfelelő legyen.

(4) A Jogi Főosztály érvényesíti a jogalkotásról szóló törvényben, az egyéb jogszabályokban, valamint a Kormány ügyrendjében meghatározott, a jogalkotási eljárásra vonatkozó szabályokat.

(5) A kodifikációval egyidejűleg az előterjesztéshez kapcsolódó hatásvizsgálati lapot az előkészítő készíti el.

(6) A szakmai javaslat alapján elkészített előterjesztést és kodifikált normaszöveget a Jogi Főosztály a belső egyeztetés lefolytatása céljából visszaküldi az előkészítőnek.

(7) Az előterjesztés – a minisztérium állami vezetőivel, a miniszter kabinetfőnökével, az érintett szervezeti egységek vezetőivel, valamint a feladatkörüket tekintve érintett háttérintézmények vezetőivel történő – belső egyeztetését az előkészítő koordinálja. Ha az előterjesztésnek pénzügyi-gazdasági hatása van, a Költségvetési Főosztállyal, európai uniós és nemzetközi kapcsolódás esetén a nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó illetékes főosztállyal az egyeztetés kötelező. Az egyeztetés elektronikus úton történik. Az ennek során érkezett észrevételeket az előkészítő a Jogi Főosztály bevonásával értékeli. Az elfogadott észrevételeket a Jogi Főosztály, a hatásvizsgálati lapra adott észrevételeket az előkészítő vezeti át.

(8) Ha a belső egyeztetésre küldött előterjesztés tartalmát illetően az előkészítő és az érintett szervezeti egységek között érdemi véleményeltérés van, azt két- vagy többoldalú megbeszélés útján kell egyeztetni az előkészítésért felelős állami vezető tájékoztatása mellett.

(9) Az előterjesztés kommunikációs záradékát az előkészítő és a Sajtó és Kommunikációs Főosztály munkatársa együttműködve készíti el. Az előterjesztést az előkészítő megküldi a Sajtó és Kommunikációs Főosztály által kijelölt személy részére, aki a kommunikációs záradék áttekintését és szükség szerinti kiegészítését, módosítását követően visszaküldi azt a belső egyeztetést végző szervezeti egység részére.

(9a)¹⁹³ A szakmai vezetői értekezlet által megtárgyalandó előterjesztést a jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár küldi meg a Koordinációs Főosztálynak.

(10) A szakmai vezetői értekezlet – a politikai vezetői döntést igénylő kérdések kivételével – dönt

a) arról, hogy az előterjesztés miniszteri értekezletre történő benyújtása szükséges-e,

b) az előterjesztéssel kapcsolatos esetleges vitás kérdésekről,

c) a Miniszterelnökség részére előzetes véleményezés céljából történő megküldésről.

(11) A szakmai vezetői értekezletet követően az előterjesztést az előkészítő megküldi a Sajtó és Kommunikációs Főosztály vezetőjének a kommunikációs terv véglegezése és jóváhagyása érdekében.

(12) Ha

a) az előterjesztés politikai döntést igényel, vagy

b) a szakmai vezetői értekezlet az előterjesztést felterjeszti,

a miniszteri értekezlet dönt a (10) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakról.

(13) Az előterjesztés jóváhagyását követően a Jogi Főosztály gondoskodik az előterjesztés előzetes véleményezés céljából történő megküldéséről, egyidejűleg erről tájékoztatja a Koordinációs Főosztályt.

(14) A Jogi Főosztály az előzetes véleményezés eredményéről tájékoztatja az előkészítőt és a Koordinációs Főosztályt.

160. § (1) Ha az előzetes véleményezés eredménye alapján a kormány-előterjesztés, miniszteri rendelet tervezete közigazgatási egyeztetésre bocsátása engedélyezésre kerül, vagy elrendelték a jelentéstervezet közigazgatási egyeztetését, az előterjesztés közigazgatási egyeztetésre bocsátását a Jogi Főosztály végzi. A közigazgatási egyeztetéssel egyidejűleg az előkészítő megküldi az előterjesztést az érintett civil, szakmai szervezetek részére társadalmi egyeztetés céljából.

(2) A beérkezett véleményeket az előkészítő a Jogi Főosztállyal együttműködve értékeli. Az elfogadott észrevételeket a Jogi Főosztály vezeti át.

(3) Véleményeltérés esetén az előkészítő a Jogi Főosztály közreműködésével a szakmai-civil szervezetekkel közvetlenül megkísérli a vitás kérdések tisztázását. A minisztériumok közötti véleményeltérés egyeztetését először ügyintézői, majd főosztályvezetői szinten kell megkísérelni. Ebben az esetben az egyeztetésben az előkészítő és a Jogi Főosztály együttesen vesz részt. Ha azonban az egyeztetés eredménytelen volt, azt helyettes államtitkári, államtitkári, közigazgatási államtitkári, végül miniszteri szinten kell folytatni. Ennek kezdeményezése, szükség esetén a szóbeli egyeztetés megszervezése a Jogi Főosztály és az előkészítő feladata.

161. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter – miniszteri rendelet kihirdetéséhez szükséges – egyetértő nyilatkozatának beszerzéséről – a tervezetnek a Koordinációs Főosztály által elvégzett nyelvi lektorálását követően – a Jogi Főosztály gondoskodik.

(2) A miniszteri rendelet aláírattatásáról a Jogi Főosztály gondoskodik.

(3) Ha a miniszteri rendelet kihirdetéséhez jogszabály alapján más miniszter egyetértése szükséges, annak beszerzéséről a Jogi Főosztály gondoskodik.

(4) Az aláírt miniszteri rendelet kihirdetése iránt – a Koordinációs Főosztály egyidejű tájékoztatása mellett – a Jogi Főosztály intézkedik.

162. § (1) A kormány-előterjesztésnek és a jelentésnek a kormányzati döntéshozatalt előkészítő testületek, illetve a Kormány általi megtárgyalása céljából a Miniszterelnökség részére történő benyújtásáról a Koordinációs Főosztály gondoskodik.

(2) A kormányzati döntéshozatalt előkészítő testületek értekezleteire, illetve a kormányülésre történő felkészítés megszervezéséről a Koordinációs Főosztály gondoskodik.

(3) Az elfogadott kormány-előterjesztéssel és jelentéssel kapcsolatban előírt utóegyeztetés eredményéről a Jogi Főosztály – az előterjesztés Miniszterelnökség részére történő megküldésével egyidejűleg – tájékoztatja a Koordinációs Főosztályt.

(4) A kormány-előterjesztéssel és a jelentéstervezettel kapcsolatos sajtóközleményre vonatkozó javaslatnak a kormányszóvivő részére történő eljuttatásáról a Sajtó és Kommunikációs Főosztály gondoskodik.

163. § (1) A törvénytervezetet és az országgyűlési határozattervezetet tartalmazó kormány-előterjesztés alapján a törvényjavaslat, országgyűlési határozati javaslat – ideértve a beszámolót és a tájékoztatót is – (a továbbiakban együtt: javaslat) kormányülést követő véglegezését, az esetleg szükséges javítások, módosítások átvezetését a Jogi Főosztály végzi.

(2) Az Országgyűléshez történő benyújtással kapcsolatos feladatok ellátásáról a Parlamenti Főosztály gondoskodik. A Parlamenti Főosztály a javaslat egy példányát megküldi a Miniszterelnökség részére, a kormánydöntésnek való megfelelés ellenőrzése, továbbá az irományszám megkérése érdekében.

(3) A Miniszterelnökség egyetértése esetén a Jogi Főosztály elkészíti a benyújtó levelet, amelyet közigazgatási államtitkári jóváhagyást követően a miniszter ír alá. A benyújtó levelet és az egyeztetett javaslatot a Parlamenti Főosztály juttatja el a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárához. A javaslat benyújtáshoz szükséges sokszorosításáról és a javaslat Országgyűléshez történő eljuttatásáról a Parlamenti Főosztály gondoskodik.

(4) A miniszteri nyitóbeszéd és a zárszó elkészítéséért az előkészítő felelős. A szükséges koordinációt a Parlamenti Főosztály végzi.

(5) A javaslathoz benyújtott képviselői, bizottsági módosító javaslatokról a Parlamenti Főosztály tájékoztatja a területért felelős államtitkárt, a közigazgatási államtitkárt, az előkészítésért felelős más állami vezetőt, az előkészítőt és a Jogi Főosztályt az egységes minisztériumi álláspont kialakítása érdekében. A Jogi Főosztály – a minisztériumi álláspont kialakítását követően – az előkészítővel együttműködve készíti el a Kormány döntését megalapozó kormány-előterjesztést.

(6) Az Országgyűlés bizottságainak ülésein a minisztérium képviseletét a miniszter, illetve a minisztert helyettesítő jogkörében az államtitkár látja el. Az államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén – kijelölés alapján – a helyettes államtitkár vagy a minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői megbízatással rendelkező kormánytisztviselő helyettesíti.

(7) Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 46. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást a Jogi Főosztály állítja össze, és – a közigazgatási államtitkári jóváhagyást követően – a Parlamenti Főosztály juttatja el a Miniszterelnökségre.

(8) Az egységes javaslattervezetet a Jogi Főosztály készíti el, amelyet a miniszter ellenjegyez. Az egységes javaslattervezet benyújtását a Parlamenti Főosztály koordinálja.

(9) A zárószavazás előtti módosító javaslatot a Jogi Főosztály készíti el az előkészítő bevonásával.

(10) A zárószavazást követően az elfogadott törvény vagy országgyűlési határozat szövegét a Jogi Főosztály készíti el. A javaslat végleges szövegét – miniszteri aláírást követően – a Parlamenti Főosztály küldi meg az Országgyűlés elnökének.

164. § (1) A nem kormány-előterjesztésben előkészített közjogi szervezetszabályozó eszközök tekintetében a 157–159. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A minisztérium belső szabályzatainak elkészítését, belső egyeztetését, valamint szakmai vezetői értekezletre való előkészítését az előkészítő végzi. A szabályzatok belső egyeztetését, szakmai vezetői értekezletre történő benyújtását az illetékes helyettes államtitkár, közvetlenül a miniszter alá rendelt szervezeti egység esetében pedig a szervezeti egység vezetője engedélyezi.

(3)¹⁹⁴ A belső szabályzatoknak a minisztérium belső honlapján történő megjelentetése kötelező. A Hivatalos Értesítőben közzétett belső szabályzatoknak a minisztérium belső honlapján történő megjelentetését a Jogi Főosztály kezdeményezi a Sajtó és Kommunikációs Főosztálynál. A miniszter vagy a közigazgatási államtitkár által jóváhagyott, de a Hivatalos Értesítőben közzé nem tett belső szabályzatok belső honlapon történő közzétételét az előkészítő kezdeményezi a Sajtó és Kommunikációs Főosztálynál.

23. Ügyintézési határidő

165. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a Kormány ügyrendje és a felettes vezető által előírt határidőben történik.

(2) Az ügyintézési határidő a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan az irányadó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidő.

(3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.

(4) A határidőket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a minisztériumban történő érkeztetés, ennek hiányában az első iktatás napja, befejező napja pedig a regisztrált továbbítás napja.

(5) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, ésszerű időben beszerezhető legyen.

(6) Ha a beadvány az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben az illetékes helyettes államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.

24. Az ügyintézés általános szabályai

166. § (1) A szervezeti egység dolgozója köteles a tudomására jutott hivatalos információt ahhoz az érintett szervezeti egységhez eljuttatni, amelynek arra feladata elvégzéséhez szüksége van, illetve amely szükség esetén az információ alapján hivatalból köteles eljárást kezdeményezni.

(2) A miniszter, az államtitkárok, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, a kabinetfőnökök és a főosztályvezetők, ha jogszabály másként nem rendelkezik

a) a feladat- és hatáskörük gyakorlását az alárendeltségükbe tartozó vezetőre írásban eseti jelleggel vagy visszavonásig átruházhatják,

b) az alárendeltségükbe tartozó személyektől bármely ügyet magukhoz vonhatnak,

c) az ügyek intézésére – a jogszabályok keretei között – szükség szerint érdemi és eljárási utasítást adhatnak,

d) a jogszabályok keretei között megsemmisíthetik vagy megváltoztathatják az alárendeltségükbe tartozó szervezeti egység bármely vezetője, ügyintézője által hozott döntést, illetve a döntés megsemmisítését, megváltoztatását az illetékes vezetőnél kezdeményezhetik.

(3) Az ügyintézésért felelős az eljárás során a következőket látja el:

a) áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat és más információt tartalmazó anyagokat, szükség szerint intézkedik az ügyben előzőleg keletkezett iratok pótlólagos összegyűjtéséről, csatolásáról,

b) ha az ügyben más szervezeti egység álláspontjának bekérése szükséges, erről indokolt esetben felettesét külön tájékoztatja, az egyeztetést az illetékessel szóban, szükség szerint írásban elvégzi,

c) az ügyben folytatott jelentősebb tárgyalásról, értekezletről, megbeszélésről, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről feljegyzést készít és azt az ügyiratban elhelyezi, fontosabb ügyeknél a lényeges vezetői utasításokat – indokolt esetben – az ügyiratra, illetve az ügyet kísérő lapon külön feljegyzi,

d) az országgyűlési bizottsági üléseken történtekről rövid összefoglalót készít, és azt a Parlamenti Főosztály útján bocsátja az állami vezetők rendelkezésére,

e) megállapításait, javaslatát az ügyiratban röviden összegzi és elkészíti a kiadmány tervezetét,

f) az ügyiratot kiadmányozza vagy továbbítja a kiadmányozásra jogosulthoz,

g) az előadói ívre feljegyzi a kezelői és kiadói utasításokat.

(4) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat – ha a közvetlen vezető másként nem rendelkezett – szolgálati úton kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogosulthoz. A miniszter által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat, a miniszternek címzett előterjesztéseket, jelentéseket, feljegyzéseket ellenkező miniszteri rendelkezés hiányában a szervezeti egység közvetlen irányítását ellátó helyettes államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a szakterületért felelős ágazati államtitkár, illetve a kabinetfőnök útján kell felterjeszteni.

(5) A miniszterhez címzett

a) hivatalos megkereséseket a miniszter, a miniszteri kabinetfőnök vagy a miniszter által megbízott munkatárs szignálja ki az illetékes államtitkárnak, illetve a közigazgatási államtitkárnak,

b) egyedi ügyekben érkezett beadványokra az a) pontban foglaltak az irányadóak azzal, hogy a szignálás az illetékes államtitkárnak, közigazgatási államtitkárnak, helyettes államtitkárnak szól.

(6) Az államtitkárok, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárok nevére érkező ügyiratokat a címzettek hatáskörükben szignálják ki az általuk irányított állami vezetőknek, illetve az illetékes szervezeti egységek vezetőjének, vagy keresik meg a válaszadásra feladatköre szerint illetékes államtitkárt. A közvetlenül a szervezeti egységhez címzett ügyiratokkal kapcsolatos teendőket – ha az ügyiratot kiszignáló felsővezető annak helyben való iktatását nem rendelte el, iktatás után – a főosztályvezetők saját hatáskörükben végzik.

25. Együttműködési kötelezettség, csoportos munkavégzés

167. § (1) A minisztérium valamennyi vezetője és munkatársa köteles a minisztériumi feladatok végrehajtásában együttműködni. Az önálló szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért az önálló szervezeti egységek vezetői a felelősek. Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, az a minisztériumi egység felelős, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy akit erre a miniszter kijelölt.

(2) A miniszter az összetett megközelítést és több szakterület szoros együttműködését igénylő feladat elvégzése érdekében a feladatkörükben érintett vezetők és tárgykör szerint illetékes ügyintézők hatékony együttműködésével megvalósuló csoportos munkavégzést rendelhet el.

(3) A csoportos munkavégzés során a feladatkörükben érintett vezetőket és tárgykör szerint illetékes ügyintézőket a komplex feladat megfelelő határidőben történő elvégzése érdekében kiemelt együttműködési kötelezettség és felelősség terheli.

26. Az alapvető jogok biztosával és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökével való kapcsolattartás

168. § (1) Az alapvető jogok biztosa, illetve a NAIH elnöke által végzett vizsgálatot a minisztérium önálló szervezeti egységeinek elő kell segíteniük.

(2) Az érintett minisztériumi szervezeti egységek

a) bevonásával a Jogi Főosztály által előkészített, a NAIH elnökének,

b) által előkészített, az alapvető jogok biztosának

megkeresésére, jelentésére és ajánlására adott – az adatvédelmi kérdéseket érintő esetekben a belső adatvédelmi felelőssel egyeztetett – válasz tervezetét a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább három munkanappal megelőzően kell aláírásra felterjeszteni.

(3) A miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szerveknek az alapvető jogok biztosának, illetve a NAIH elnökének kezdeményezéseiről, illetve vizsgálatának megállapításairól – az adatvédelmi kérdéseket érintő esetekben a belső adatvédelmi felelős bevonásával – rendszeresen tájékoztatniuk kell az irányításukban, illetve felügyeletükben közreműködő államtitkárt, helyettes államtitkárt, félévente tájékoztatót kell készíteniük a közigazgatási államtitkár részére.

27. A minisztérium képviselete

169. § (1) A minisztériumot a miniszter képviseli. A miniszter akadályoztatása vagy távolléte esetén a képviselet rendjére e Szabályzatnak a miniszter helyettesítésének rendjére irányadó rendelkezései az irányadók; az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a minisztériumot a miniszter kabinetfőnöke képviseli.

(2) A képviseleti kapcsolatok irányától függően a munkamegosztási rend a következő:

a) a kormány-, illetve tárcaközi bizottságokban az adott bizottság szintjének és feladatkörének megfelelően a miniszter kijelölése alapján a parlamenti államtitkár, a közigazgatási államtitkár vagy a miniszteri kabinetfőnök, illetve a szakterület szerint érintetten az államtitkár vagy az általuk kijelölt helyettes államtitkár, illetve személy képviseli a minisztériumot,

b) a minisztériumokkal, a központi közigazgatási, valamint az érdek-képviseleti szervekkel való kapcsolattartásban az adott témakör fontosságának és jellegének megfelelően a miniszter, a miniszteri kabinetfőnök, a közigazgatási államtitkár, a szakterület szerint érintett államtitkár, a feladatkörével összefüggésben érintett helyettes államtitkár, illetve az érintett főosztályvezető a kapcsolattartás rendje szerint képviseli a minisztériumot,

c) a minisztériumoknál, a központi közigazgatási és egyéb szerveknél megtartott értekezleteken és tárgyalásokon a minisztérium képviseletére a miniszter vagy a miniszteri kabinetfőnök, illetve a szakterület szerint érintett államtitkár, továbbá annak kabinetfőnöke által kijelölt személy, ennek hiányában a téma szerint érintett helyettes államtitkár, a szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt személy jogosult, aki az értekezlet tárgya szerint – e Szabályzat előírásai alapján – érdekelt,

d) az önkormányzati szervekkel való kapcsolattartásban a kabinetfőnökök, a szakterület szerint érintett helyettes államtitkárok és szervezeti egység vezetői, illetve az általuk megbízott kormánytisztviselők képviselik a minisztériumot.

(3)¹⁹⁵ A minisztériumnak a bíróságok és a hatóságok előtti jogi képviseletét a jogszabályi keretek között a jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár engedélyével jogtanácsosi névjegyzékbe felvett és jogtanácsosi igazolvánnyal rendelkező, vagy a jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár által meghatalmazott, a Perképviseleti és Igazgatási Főosztály képviseleti joggal bíró jogásza látja el.

(4) A hatósági döntések elleni bírósági felülvizsgálati ügyekben a döntéshozatalban részt vevő főosztály vezetője által kijelölt személy a Képviseleti Osztály megkeresésére közreműködik a képviselet ellátásához szükséges felkészülésben.

(5) Az Országgyűlés bizottsága előtti képviseletre a 163. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(6) Az Országgyűlés bizottságai előtti képviselet módjáról a képviseletet ellátó vezetők listájával a Parlamenti Főosztályt legkésőbb az ülés napján reggel 8 óráig tájékoztatni kell.

170. § (1) Nemzetközi programokon és a protokolleseményeken a minisztérium képviseletére a 169. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések az irányadók.

(2)¹⁹⁶ Ha a nemzetközi programokon és a protokolleseményeken való részvételre a minisztérium több állami vezetője jogosult, akkor – a nemzetközi ügyekért felelős államtitkár javaslata alapján – a miniszter határozza meg a minisztérium képviseletének rendjét ezeken az eseményeken, és jelöli ki a részt vevő személyt.

171. § A minisztériumnak a külső gazdálkodó vagy civil szervezetek által szervezett képzéseken előadói minőségben történő képviseletét, illetve az ilyen képzéseken történő, a minisztérium által fizetett hallgatói részvételt a közigazgatási államtitkár engedélyezi.

28. A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás

172. § (1) A sajtó tájékoztatását az érdekelt minisztériumi szervezeti egységek bevonásával a Sajtó és Kommunikációs Főosztály végzi. E Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a sajtó részére tájékoztatást a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok és a Sajtó és Kommunikációs Főosztály adhat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Sajtó és Kommunikációs Főosztály egyedi esetekben nyilatkozattételre külön jogosult személyt is kijelölhet a sajtó tájékoztatása céljából.

(3) Nyilatkozatot – állami vezető eltérő döntése hiányában – csak a Sajtó és Kommunikációs Főosztály tudomásával (sajtónyilvános esemény) vagy előzetes engedélyével (szervezett sajtómegjelenés) lehet adni.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a szakmai folyóiratok számára készített, szakmai vagy egyébként ismeretterjesztési, tudományos célból készült írásos anyagok tekintetében.

(5) A sajtó útján nyilvánosságra hozandó közlemény kiadásáról a Sajtó és Kommunikációs Főosztály gondoskodik a feladatkör szerint illetékes államtitkár vagy helyettes államtitkár előterjesztését követően.

(6) A minisztériumra vonatkozó javaslatokra és bírálatokra a sajtónyilvános választ a feladatköre szerint érintett főosztályvezető, a miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló szervek tekintetében pedig a szerv vezetője készíti elő a törvényes határidőben. A válaszoknak a sajtóhoz történő eljuttatásáról a Sajtó és Kommunikációs Főosztály gondoskodik az (5) bekezdés szerinti eljárásrendben.

(7) A Sajtó és Kommunikációs Főosztállyal – a szakterület szerint illetékes államtitkári kabinetbe kihelyezett sajtó és kommunikációs feladatokat ellátó munkatársakon keresztül – mindig kapcsolatba kell lépni, illetve tájékoztatni kell, ha bármely szervezeti egységtől, felsővezetőtől, szakértőtől újságíró vagy bármely sajtóorgánum szerkesztősége háttérinformációt, nyilatkozatot, konkrét ügyben reagálást kér, vagy ha a minisztérium tervezett intézkedése a lakosság valamely csoportjának életviszonyára kihatással van. Közvetlen megkeresés esetén tájékoztatni kell az újságírót, hogy kérését előzetesen szükséges egyeztetnie a Sajtó és Kommunikációs Főosztállyal. Az egyeztetésre a nyilatkozattétel előtt kerül sor.

(8) Megkeresés esetében a Sajtó és Kommunikációs Főosztály referál a minisztérium vezetőinek, és a döntésről soron kívül értesíti a megkeresett szervezeti egységet. Rendkívüli nyilatkozattétel esetén – a szakterület szerint illetékes államtitkári kabinetbe kihelyezett sajtó és kommunikációs feladatokat ellátó munkatársakon keresztül – soron kívül tájékoztatni kell a parlamenti államtitkárt a nyilatkozattétel tartalmának lehető legalaposabb ismertetése mellett.

(9) Ha a hírközlő szerveken keresztül a Sajtó és Kommunikációs Főosztály vagy az államtitkári kabinet jut olyan információhoz, amelynek ismeretében azonnal intézkednie kell, akkor a miniszteri kabinetfőnök vagy a sajtófőnök értesíti a parlamenti államtitkárt vagy az ő távollétében a minisztériumban tartózkodó legfelsőbb vezetőt.

(10) A nyilatkozónak hosszabb, elemző nyilatkozattétel, írásbeli interjú esetén joga van kérni a publikálni kívánt anyag megtekintését. A szöveget visszaküldés előtt ellenőrzi a Sajtó és Kommunikációs Főosztály. A sajtó számára csak az ellenőrzött anyag kerülhet visszaküldésre.

(11) A Sajtó és Kommunikációs Főosztály a közvéleményt érintő minisztériumi döntésekről, illetve ezek előkészületeiről tájékoztatást kap.

(12) A minisztérium közleményeit kizárólag a Sajtó és Kommunikációs Főosztállyal történt előzetes egyeztetés alapján és a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet fejlécével ellátott hivatalos papíron lehet kiadni.

(13) A sajtótájékoztatók zökkenőmentes lebonyolítása és jó szakmai előkészítése érdekében a sajtótájékoztató tartalmáról, a résztvevők pontos köréről három nappal az esemény előtt értesíteni kell a Sajtó és Kommunikációs Főosztályt. A sajtóanyagot 24 órával az eseményt megelőzően kell megküldeni a Sajtó és Kommunikációs Főosztály részére.

29. A külföldi kiküldetések engedélyezésének rendje

173. § A kiküldetések engedélyezésére és elrendelésére a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár a következők szerint jogosult:

a) a miniszter engedélyezi és rendeli el az államtitkárok külföldi kiküldetését,

b) a közigazgatási államtitkár látja el (elrendelőként) kézjegyével a miniszter „Kiküldetés engedélyezése” formanyomtatványát; a Kormány tájékoztatásáról, a miniszter kiutazásának engedélyeztetéséről a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet gondoskodik,

c) az ágazati államtitkár kezdeményezésére a közigazgatási államtitkár engedélyezi és rendeli el a helyettes államtitkárok külföldi kiküldetéseit,

d) a helyettes államtitkár kezdeményezésére a közigazgatási államtitkár és a szakterületért felelős ágazati államtitkár engedélyezi és rendeli el a külsős személyek és az a)–c) pontban felsoroltakon kívül minden további személy külföldi kiküldetését.

30.¹⁹⁷ A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő irányításával és az Egészségbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatos döntések előkészítése

174. § Az E. Alap kezelését végző NEAK központi hivatali szervének irányítási jogkörét a miniszter a következők szerint látja el:

a) az egészségügyért felelős államtitkár a 4. függelékben foglaltak szerint irányítja a NEAK tevékenységét,

b) az egészségügyért felelős államtitkár irányításával az Egészségügyi Stratégiai és Tervezési Főosztály koordinálja és miniszteri döntésre előkészíti az E. Alap költségvetési fejezet egészségbiztosítási ellátások kiadásainak pénzügyi és járulékbevételeinek tervezésével, végrehajtásával, ezen költségvetési tételek időarányos teljesülésével kapcsolatos feladatokat,

c) az érintett szakmai főosztályokkal együttműködve a nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkárság koordinálja és miniszteri döntésre előkészíti az egészségbiztosítást érintően már megkötött nemzetközi egyezmények végrehajtását és ellenőrzését,

d)¹⁹⁸

31.¹⁹⁹ A Nyugdíjbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatos döntések előkészítése

175. § A család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár és az Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztály részt vesz az Ny. Alap költségvetésének tervezésében, figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtását és annak időarányos teljesülését, valamint a jogszabályban meghatározott keretek között javaslatot tesz miniszteri intézkedésre.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

176. § (1) A miniszter kiadja

a) a minősített adatok védelméről szóló szabályzatot,

b) a közérdekű adatok közzétételi szabályzatát.

(2) A közigazgatási államtitkár kiadja

a) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés a)–g) pontjában foglaltakat is tartalmazó gazdálkodási szabályzatot vagy szabályzatokat,

b) a közszolgálati szabályzatot,

c) az iratkezelési szabályzatot,

d) a belső ellenőrzési kézikönyvet,

e) a kockázatkezelésről, a szabálytalanságok kezeléséről és a gazdálkodási tevékenységek ellenőrzési nyomvonaláról szóló szabályzatot,

f) a korrupciós kockázatokra vagy eseményekre irányuló bejelentések fogadásáról, feldolgozásáról és kivizsgálásáról szóló szabályzatot.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő szabályzatokon túl a miniszter további szabályzatok kiadásáról is rendelkezhet, a közigazgatási államtitkárt további szabályzatok kiadására jogosíthatja fel.

(4) A közigazgatási államtitkár a belső honlapon közzéteszi a minisztériumban alkalmazandó belső szabályzatok listáját a szabályzat címe, normatív utasításban kiadott szabályzatok esetében a szabályzat száma, továbbá az előkészítéséért felelős szervezeti egység és a kiadására jogosult állami vezető megjelölésével.

177. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetői e Szabályzat végrehajtására, így különösen az egyes osztályok feladatkörének meghatározására ügyrendet készítenek.

(2) Az ügyrendet az önálló szervezeti egység vezetője írja alá, és jóváhagyásra a tevékenységét irányító állami vezető elé terjeszti, majd a jóváhagyott ügyrendet másolatban megküldi a közigazgatási államtitkárnak.

178. § Ahol e Szabályzat átruházott hatáskörben történő feladatellátást említ, a hatáskör gyakorlására e Szabályzat alapján kerül sor.

1. függelék²⁰⁰

A minisztérium szervezeti felépítése

a) A közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket az 1/a. függelék tartalmazza.

b) A parlamenti államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket az 1/b. függelék tartalmazza.

c) Az egészségügyért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket az 1/c. függelék tartalmazza.

d) A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket az 1/d. függelék tartalmazza.

e) Az oktatásért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket az 1/e. függelék tartalmazza.

f) A nemzetközi ügyekért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket az 1/f. függelék tartalmazza.

g) A kultúráért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket az 1/g. függelék tartalmazza.

h) A sportért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket az 1/h. függelék tartalmazza.

i) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket az 1/i. függelék tartalmazza.

j) A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket az 1/j. függelék tartalmazza.

1/a. függelék²⁰¹

A közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1/b. függelék²⁰²

A parlamenti államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1/c. függelék²⁰³

Az egészségügyért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1/d. függelék²⁰⁴

A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1/e. függelék²⁰⁵

Az oktatásért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1/f. függelék²⁰⁶

A nemzetközi ügyekért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1/g. függelék²⁰⁷

A kultúráért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1/h. függelék²⁰⁸

A sportért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1/i. függelék²⁰⁹

Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1/j. függelék²¹⁰

A szociális ügyekért és társadalmi felzáskóztatásért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

2. függelék

A minisztérium szervezeti egységeinek feladatai

1. A miniszter irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1.0.0.1. Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet

a) A Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinetben minden ágazat vonatkozásában szakmai, miniszteri, politikai tanácsadók, illetve főtanácsadók (a továbbiakban együtt: tanácsadók) dolgoznak.

b) A Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet koordinációs feladatai körében

1. munkakapcsolatot tart az államtitkári kabinetekkel, titkárságokkal és a helyettes államtitkárok titkárságával, szükség esetén munkakapcsolatba lép a minisztérium szervezeti egységeivel, háttérintézményeivel és a Kormány más szerveivel,

2. a tanácsadók útján figyelemmel kíséri a szakterületi munkát, kapcsolatot tart a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek kapcsán az ágazati államtitkárságok kabinetfőnökeivel, helyettes államtitkáraival, az egyes ügyekben teljes körűen tájékozódik,

3. a tanácsadók útján részt vesz a miniszter és a miniszteri kabinetfőnök által meghatározott projektek és programok koordinálásában,

4. tájékoztatást kérhet a jogalkotási, illetve az intézményi munkaterv megvalósításáról, az aktuális hazai és európai uniós finanszírozású programokról,

5. véleményezi a minisztériumon belül az állami és szakmai kitüntetésekkel és díjakkal, elismerésekkel kapcsolatos felterjesztéseket, előterjesztéseket és folyamatokat,

6. tanácsadói megküldik a Miniszteri Titkárságnak a részükre heti rendszerességgel eljuttatott államtitkári, helyettes államtitkári programot,

7.²¹¹ támogatja a Hungary Helps utazó nagykövet (a továbbiakban: utazó nagykövet) részvételét a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés Koordinációs Tárcaközi Bizottságban,

8.²¹² támogatja az utazó nagykövetet a Hungary Helps Programról szóló 244/2017. (VIII. 28.) Korm. rendeletben foglalt feladatok végrehajtásában.

c) A Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet funkcionális feladatai körében

1. az általános jellegű funkcionális feladatok tekintetében:

1.1. részt vesz a miniszteri döntések előkészítésében, előzetes politikai egyeztetésében, közreműködik a minisztériumhoz tartozó ágazatok politikai arculatának kialakításában, formálásában, a miniszter és az államtitkárok politikai döntéseinek, továbbá a Kormány általános politikájának megvalósításához kapcsolódó miniszteri feladatok előkészítésében, végrehajtásában és annak ellenőrzésében,

1.2. eljár a miniszter által meghatározott ügyekben,

1.3. a miniszter döntése szerint részt vesz az egyes szervezeti egységek feladatainak tervezésében, előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében,

1.4. a miniszter által meghatározott módon figyelemmel kíséri a minisztérium gazdálkodását,

1.5. az érintett ágazati államtitkárságokkal együttműködve, véleményük kikérésével előkészíti a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Együttműködési Alap miniszteri keretével kapcsolatos döntéseket,

1.6.²¹³ támogatja az utazó nagykövetet a Hungary Helps Program nemzetközi és magyarországi kommunikációja kapcsán felmerülő feladatai ellátásában,

1.7.²¹⁴

1.8. gondoskodik a civil szektorral kapcsolatos ágazati politika kialakításáról, megvalósításának összehangolásáról és ellenőrzéséről, szükség szerint az államtitkárságokkal közösen, előre egyeztetett esetekben és körben ellátja a minisztérium képviseletét az országos érdekegyeztetés rendszerében, valamint a társadalmi és civil fórumokon,

1.9. szervezi a stratégiai partnerségi megállapodások megkötését, előkészíti a megállapodásokkal kapcsolatos miniszteri döntéseket,

1.10. folyamatosan figyelemmel kíséri a miniszteri programokat, javaslatot tesz a meghívások tekintetében, az ágazatoktól kért és kapott szakmai anyagok alapján,

1.11. a miniszteri programokkal összefüggésben a szakmai ágazatok, a Protokoll Osztály és a Sajtó és Kommunikációs Főosztály bevonásával elkészíti a háttéranyagokat és a beszédtervezeteket, és megküldi azokat a Miniszteri Titkárság munkatársai részére,

1.12. folyamatosan figyelemmel kíséri a heti miniszteri programokat, szükség esetén az egyes egyeztetésekhez, megbeszéléshez, találkozókhoz megfelelő anyagokat készít,

1.13. tanácsadói útján részt vesz az ágazati államtitkárságok államtitkári vezetői értekezletein;

2. protokoll jellegű funkcionális feladatai tekintetében:

2.1. az e Szabályzatban meghatározott esetek kivételével a szakterületért felelős államtitkári kabinetek útján megkeresett szervezeti egységek közreműködésével irányítja a miniszteri válaszadást igénylő megkeresések választervezeteinek elkészítését,

2.2. kapcsolatot tart az ágazati államtitkári kabinetekben dolgozó rendezvényszervezési és protokoll feladatokat ellátó munkatársakkal,

2.3. elkészíti a minisztérium protokoll programtervét az államtitkári kabinetekben dolgozó protokoll feladatokat ellátó munkatársak bevonásával,

2.4. előkészíti és megszervezi a miniszter, a parlamenti államtitkár, a miniszteri kabinetfőnök és az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek protokolláris programjait, rendezvényeit,

2.5. – állami vezető meghívására – részt vesz a minisztérium vezetői értekezletein,

2.6. előkészíti a szakmai államtitkárságok bevonásával és felterjeszti az állami és szakmai kitüntetésben, díjban és elismerésben részesülő személyekre vonatkozó javaslatokat,

2.7. javaslatot tesz az állami és szakmai elismerések miniszteri hatáskörbe tartozó szabályozásának módosítására, új elismerések alapítására, a régiek megszüntetésére vagy módosítására,

2.8. előkészíti és a szakmai államtitkárságok bevonásával szervezi a miniszter által adományozható elismerésekkel kapcsolatos rendezvényeket, ünnepségeket,

2.9. az utazási és protokollterv alapján koordinálja és ellenőrzi az ágazati államtitkárságok vezetőinek és munkatársainak hazai protokoll szerepléseit.

d) A Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet egyéb feladatai körében közreműködik az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős állami vezető által ellátott közreműködő szervezeti feladatok végrehajtásában.

1.0.0.1.1. Miniszteri Titkárság

A Miniszteri Titkárság funkcionális feladatai körében

1. továbbítja a miniszter által meghatározott feladatokkal kapcsolatos iratokat, nyilvántartja a határidőket, számon kéri a feladatok végrehajtását,

2. szervezi a miniszter programját, közreműködik az ahhoz kapcsolódó anyagok előkészítésében,

3. tájékoztatja az államtitkárságokat a miniszter programjairól.

1.0.0.2. Oktatási Jogok Biztosának Hivatala

a) Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Hivatal) külön jogszabállyal létrehozott, a miniszter közvetlen felügyelete alatt álló, az oktatási jogok biztosa által vezetett önálló szervezeti egység (főosztály).

b) A Hivatal ügyrendjét – amely tartalmazza a Hivatal működését, szervezeti felépítését és külső kapcsolatrendszerét – az oktatási jogok biztosa készíti elő, és a miniszter hagyja jóvá.

c) Az oktatási jogok biztosához érkezett beadványokat kizárólag a Hivatal kezeli. A beadványokban foglaltakat a minisztérium más szervezeti egységei más, a minisztériumon kívülről érkező megismerési kérelmek teljesítésével azonos módon, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a Ket. rendelkezései szerint ismerhetik meg. a Hivatal irattárának kialakítására a minisztériumétól elkülönítetten kerül sor.

d) A Hivatal által kezelt ügyekben a kiadmányozás joga az oktatási jogok biztosát illeti meg. a Hivatal által kezelt ügyek tekintetében az oktatási jogok biztosa tart kapcsolatot a sajtóval.

e) Az oktatási jogok biztosa feladatai ellátása során kezdeményezéssel, ajánlással, illetve jogalkotási javaslattal fordulhat a miniszterhez, továbbá a minisztérium szervezeti egységeitől tájékoztatást vagy szakvéleményt kérhet.

1.0.0.3.²¹⁵ Stratégiai Főosztály

a) A Stratégiai Főosztály koordinációs feladatai körében

1. összehangolja a több szakpolitikai területet, illetve a minisztérium egészét érintő stratégiai tervezést,

2. nyomon követi a minisztérium által előkészített és előterjesztett, átfogó nemzetstratégiai jelentőségű kormányzati és miniszteri döntések megvalósulását,

3. elősegíti a több szakpolitikai terület felelősségébe tartozó kiemelt jelentőségű programok megvalósítását.

b) A Stratégiai Főosztály funkcionális feladatai körében

1. stratégiai jelentőségű témákban a döntések előkészítését segítő, társadalmi hatásait vizsgáló, a kommunikációs megjelenéseket támogató felméréseket, adatgyűjtéseket, összehasonlító elemzéseket készít,

2. véleményezi a miniszter által irányított szervezeti egységek és háttérintézmények stratégiai dokumentumait és kezdeményezéseit,

3. véleményezi a miniszter számára a kiemelt társadalmi jelentőségű kormányzati előterjesztéseket a kormányzati stratégiai célkitűzésekhez és az emberi erőforrás fejlesztési stratégiához való hozzájárulásuk szempontjából,

4. figyelemmel kíséri a társadalmi folyamatokat, szakpolitikai területeken túlnyúló javaslatot tesz az esetleges beavatkozásokra,

5. javaslatot dolgoz ki a minisztérium által felügyelt adatvagyon hasznosítására,

6. javaslatot tesz a stratégiai irányítási eszközök minisztériumon belüli alkalmazására,

7. társadalmi innovációra irányuló kezdeményezéseket tehet,

8. munkája során kapcsolatot tart a stratégiai tervezéssel és elemzéssel foglalkozó minisztériumi szervezeti egységekkel, kormányzati szervekkel és kutatóintézetekkel.

1.0.0.4.²¹⁶ Integrált Jogvédelmi Szolgálat

a) Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Szolgálat) külön jogszabállyal létrehozott, a miniszter közvetlen felügyelete alatt álló, a jogvédelmi biztos által vezetett önálló szervezeti egység (főosztály).

b) A Szolgálat ügyrendjét – amely tartalmazza a Szolgálat működését, szervezeti felépítését és külső kapcsolatrendszerét – a jogvédelmi biztos készíti elő, és a miniszter hagyja jóvá.

c) A jogvédelmi biztoshoz érkezett beadványokat kizárólag a Szolgálat kezeli. A beadványokban foglaltakat a minisztérium más szervezeti egységei más, a minisztériumon kívülről érkező megismerési kérelmek teljesítésével azonos módon, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a Ket. rendelkezései szerint ismerhetik meg. A Szolgálat irattárának kialakítására a minisztériumétól elkülönítetten kerül sor.

d) A Szolgálat által kezelt ügyekben a kiadmányozás joga a jogvédelmi biztost illeti meg. A Szolgálat által kezelt ügyek tekintetében a jogvédelmi biztos tart kapcsolatot a sajtóval.

e) A jogvédelmi biztos feladatai ellátása során kezdeményezéssel, ajánlással, illetve jogalkotási javaslattal fordulhat a miniszterhez, továbbá a minisztérium szervezeti egységeitől tájékoztatást vagy szakmai állásfoglalást kérhet.

f) A jogvédelmi biztos közreműködik a Szolgálat feladatkörét érintő nemzetközi és európai uniós projektekben.

1.1. A közigazgatási államtitkár által irányított szervezeti egységek

1.1.0.1. Közigazgatási Államtitkári Titkárság

a) A Közigazgatási Államtitkári Titkárság az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatain túl koordinációs feladatai körében

1. folyamatosan figyelemmel kíséri a jogalkotási, illetve az intézményi munkatervi feladatok teljesítését,

2. figyelemmel kíséri a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a jogalkotási, illetve az intézményi munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,

3. figyelemmel kíséri a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatok végrehajtását, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,

4. koordinálja – a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok által irányított szervezeti egységekkel együttműködve – az ágazatot érintő ellenőrzési vizsgálatokat (ÁSZ, KEHI, EUTAF, belső ellenőrzés) és vezeti ezek vonatkozásában az ott tett megállapítások, következtetések, javaslatok folyamatos nyilvántartására, a vállalt intézkedések rögzítésére, a határidőre történő megvalósulás nyomon követésére és a felelősök számonkérésére alkalmas nyilvántartást.

b)²¹⁷

1.1.0.2. Belső Ellenőrzési Főosztály

a) A Belső Ellenőrzési Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti a belső ellenőrzéssel kapcsolatos szabályzatokat.

b) A Belső Ellenőrzési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. a belső ellenőrzési kézikönyv alapján ellenőrzési tevékenységet végez, amely kiterjed

1.1. a minisztérium minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára, valamint a minisztérium felelősségi körébe tartozó európai uniós források felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátásának vizsgálatára,

1.2. a miniszter által irányított és felügyelt költségvetési szervek tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára,

1.3. a minisztérium által nyújtott költségvetési támogatások felhasználásának vizsgálatára a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szerveknél,

1.4. a 4. függelék II. pont 1. alpontjában szereplő gazdasági társaságok tevékenységének vizsgálatára;

2. bizonyosságot adó tevékenysége körében szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer-, teljesítmény- és informatikai ellenőrzéseket végez, amelyek során

2.1. elemzi, vizsgálja és értékeli a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét,

2.2. elemzi, vizsgálja a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódiságát,

2.3. a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat fogalmaz meg a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében, valamint a működés eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében,

2.4. nyilvántartja és nyomon követi a belső ellenőrzési jelentések alapján tett intézkedéseket;

3. tanácsadó tevékenysége keretében a közigazgatási államtitkár felkérésére elemzéseket és értékeléseket végez, javaslatokat fogalmaz meg, konzultációkat folytat a belső kontrollrendszer működésének javítása érdekében;

4. ellátja a miniszter által irányított költségvetési szervek belső ellenőrzési tevékenységének szakmai felügyeletét;

5. koordinálja a miniszter által irányított költségvetési szervek belső ellenőrzési tevékenységét, elkészíti az összefoglaló éves ellenőrzési tervet és az összefoglaló éves ellenőrzési jelentést;

6. ellátja a minisztériumot érintő külső ellenőrzések – így az ÁSZ és a KEHI által történő ellenőrzések – koordinációját, figyelemmel kíséri a felsorolt ellenőrző szervek ellenőrzései során javasolt intézkedések realizálását, és éves bontásban nyilvántartást vezet a külső ellenőrzések javaslatai alapján készült intézkedési tervek végrehajtásáról;

7. a közigazgatási államtitkár kezdeményezésére soron kívüli ellenőrzést végez.

1.1.0.3. Kontrolling Főosztály

A Kontrolling Főosztály funkcionális feladatai körében

1. elkészíti a minisztérium kontrolling szabályzatát és gondoskodik az abban foglaltak megvalósításáról, valamint a kontrollingrendszer folyamatos fejlesztéséről,

2. megtervezi és kialakítja a minisztérium és a miniszter irányítási, felügyeleti háttérintézményi, valamint az alapítói, tulajdonosi joggyakorlás körébe tartozó szervezetek közötti kapcsolattartás és információáramlás rendjét,

3. javaslatot tesz a minisztérium és a miniszter irányítási, felügyeleti háttérintézményi, valamint az alapítói, tulajdonosi joggyakorlás körébe tartozó szervezetek kontrollingrendszereinek összehangolt működtetésére és ezek fejlesztésének lehetőségeire,

4. ellátja a kontrollingrendszer keretében gyűjtött adatok feldolgozásával, elemzésével és értékelésével kapcsolatos feladatokat,

5. összeállítja a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet alapján a kontrollingrendszer kialakításának, működtetésének és minőségének értékelésére szolgáló vezetői nyilatkozatot,

6. meghatározza a kontrollingtevékenység informatikai támogatásával szemben támasztott igényeket,

7. közreműködik a minisztériumot érintő külső ellenőrzések – így az ÁSZ, a KEHI, illetve az EUTAF által történő ellenőrzések – során javasolt intézkedések figyelemmel kísérésében,

8. kidolgozza a tervezési folyamatokhoz és az erőforrások hatékony felhasználásához szükséges elemzési módszertant,

9. a rendelkezésre álló adatok és információk alapján elvégzi a vezetői döntésekhez szükséges költségelemzéseket és a jóváhagyott programok kontrolling szempontú értékelését.

1.1.1.²¹⁸ A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

1.1.1.1.²¹⁹ Személyügyekért és Gazdálkodásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Személyügyekért és Gazdálkodásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokon túl koordinációs feladatkörében koordinálja a minisztérium és a KEF szolgáltatási megállapodásában foglalt feladatok végrehajtását.

1.1.1.2. Személyügyi Főosztály

a) A Személyügyi Főosztály kodifikációs feladatai körében a vonatkozó, hatályos munkajogi előírások minisztériumban történő végrehajtása érdekében előkészíti a szükséges belső szabályzatokat.

b) A Személyügyi Főosztály koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a minisztérium személyügyi politikája megvalósításának végrehajtását,

2. gondoskodik a minisztériumi vezetők személyzeti döntéseinek előkészítéséről.

c) A Személyügyi Főosztály funkcionális feladatai körében

1. a minisztérium irányítása, felügyelete alá tartozó intézmények emberierőforrás-gazdálkodási feladatainak ellátásához szakmai, módszertani segítséget nyújt,

2. ellátja a fegyelmi ügyekkel kapcsolatos feladatokat, továbbítja a periratok előkészítéséhez szükséges dokumentumokat,

3. ellátja a munkajogi tárgyú egyedi megkeresésekkel kapcsolatos koordinációs és ügyintézési feladatokat, megválaszolja a jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos leveleket,

4. ellátja a minisztérium teljes állományát érintő munkaügyi feladatokat,

5. ellátja a miniszter kinevezési jogkörébe tartozó kormánytisztviselők, intézményvezetők, gazdasági vezetők, valamint az államtitkárok és a helyettes államtitkárok kinevezési és egyéb munkáltatói jogkörébe tartozó minisztériumi kormánytisztviselők, közalkalmazottak alkalmazásával, foglalkoztatásával kapcsolatos munkaügyi feladatokat,

6. gondoskodik a minisztérium miniszteri biztosainak kinevezésével és megbízásuk megszüntetésével összefüggő koordinációs feladatok ellátásáról,

7. kiállítja a munkáltatói igazolásokat, előkészíti engedélyezésre a fizetés nélküli szabadságokat,

8. végzi a munkaügyi tevékenység körébe tartozó nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatokat, biztosítja a jogszerű adatkezelést,

9. kezeli a személyi anyagokat,

10. elkészíti az ÁSZ, a KEHI és az EUTAF ellenőrzésekhez kapcsolódó adatszolgáltatásokat,

11. működteti a Szolgáltatási és Ellátási Alapadat Tár (SZEAT-) és a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszer (KSZSZR-) rendszereket,

12. kapcsolatot tart a Gazdálkodási Főosztállyal, valamint a Kincstárral,

13. nyomon követi a minisztérium engedélyezett létszáma változásait, havi létszámtáblákat készít, vezeti az üres álláshelyekről szóló kimutatásokat, együttműködik a létszámgazdálkodással,

14. végzi a nemzetbiztonsági ellenőrzésekhez kapcsolódó feladatokat és a titkos adatkezelést,

15. ellátja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben a vagyonnyilatkozatok őrzésével összefüggésben meghatározott műveleteket,

16. részt vesz a cafetériával összefüggő egyes előkészítő feladatokban,

17. felhatalmazás alapján képviseli a munkáltatót az érdekegyeztetések során,

18. részt vesz a szakszervezetekkel történő egyeztetéseken,

19. koordinálja az állami vezetők nyelvi képzésekben való részvételét,

20. ellátja a foglalkoztatottakat érintő szociális ügyeket, kegyeleti feladatokat; kezeli az albérleti támogatásokat, működteti a lakástámogatási és szociális bizottságot,

21. ellátja a lakáskölcsönök nyújtásával kapcsolatos koordinációs feladatokat, valamint működteti a minisztérium lakáskölcsön-bizottságát,

22. koordinálja a foglalkoztatottakkal kapcsolatos szociális és jóléti feladatokat (üdültetés, foglalkozás-egészségügy),

23. közreműködik a minisztérium esélyegyenlőségi tervének előkészítésében és karbantartásában,

24. a Hivatalos Értesítőben történő közzétételre előkészíti a minisztérium személyügyi híreit,

25.²²⁰ ellátja az elektronikus személyügyi dokumentumok ügyintézésével kapcsolatos feladatokat,

26. ellátja a rendőrségről szóló törvényben meghatározott védett állománnyal kapcsolatos feladatokat,

27. ellátja a foglalkoztatottak tekintetében a munkavédelemhez kapcsolódó feladatokat, a képzési feladatok kivételével.

d) A Személyügyi Főosztály egyéb feladatai körében felhatalmazás alapján képviseli a tárcát, munkabizottságokban vesz részt.

1.1.1.3. Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály

a) A Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály kodifikációs feladatai körében a humánerőforrások fejlesztésével kapcsolatos jogszabályi előírások minisztériumban történő végrehajtása érdekében előkészíti a szükséges belső szabályzatokat.

b) A Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a minisztériumban foglalkoztatottak humánerőforrás-fejlesztési, valamint képzési politikája megvalósításának végrehajtását,

2. a toborzás, kiválasztás rendszerének bevezetésével, a kilépő (exit) interjúk alkalmazásával, a minisztérium szervezetének és emberi erőforrásainak tudatos fejlesztésével, képzésével, valamint a kiválasztás folyamatának koordinálásával – szükség esetén speciális, a munkakör-specifikus követelmények alapján meghatározott kompetenciamérési szakmai módszerek alkalmazásával – támogatja a minisztérium hatékony működését és a vezetőket a kiválasztásban.

c) A Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. szakmai, módszertani segítséget nyújt a minisztérium irányítása, felügyelete alá tartozó intézmények humánerőforrás-fejlesztési feladatainak ellátásához,

2. kialakítja a vezetői és nem vezetői munkakörökre vonatkozóan a minisztériumban a toborzás, kiválasztás rendszerét, valamint bevezeti és működteti a kilépő (exit) interjúk alkalmazását a humánerőforrás tekintetében fejlesztendő területek feltárása és fejlesztése érdekében, szükség esetén külső szakértő igénybevételével,

3. szükség esetén pályázati rendszer alkalmazásával gondoskodik a pályázatok hivatalos lapokban történő, illetve elektronikus közzétételéről, az előkészítési és bírálati folyamatok határidőre való végrehajtásáról,

4. figyelemmel kíséri az üres álláshelyek alakulását, felveszi a kapcsolatot az érintett szervezeti egységek vezetőivel a kilépő (exit) interjúk lefolytatása, valamint a megüresedő és üres álláshelyek mielőbbi betöltése érdekében,

5. az érintett vezetőket támogatja a munkaköri feladatukat magas színvonalon és minőségben ellátó, munkakör-specifikus kompetenciákkal rendelkező, motivált munkaerő kiválasztásában,

6. működteti a minisztérium minősítési és teljesítményértékelési rendszerét, ennek keretében összeállítja a minisztérium éves teljesítmény-célkitűzéseit, és végzi a teljesítményértékeléssel kapcsolatos humánpolitikai feladatokat,

7. tervezi és szervezi a kormánytisztviselők közigazgatási és szakmai továbbképzését, a vezetőképzést,

8. elkészíti a minisztérium középtávú, illetve éves képzési tervét,

9. szervezi, koordinálja a szakmai és – az állami vezetők nyelvi képzése kivételével – a nyelvi képzésekben való részvételt, előkészíti és nyilvántartja a tanulmányi szerződéseket,

10. végzi a közigazgatási vizsgákkal összefüggő tervezési és szervezési feladatokat, felhatalmazás alapján ellátja a tárca képviseletét a képzési feladatokkal összefüggésben,

11. központi programokat működtet, így különösen az ösztöndíjas programot,

12. koordinálja a minisztériumba jelentkező szakmai gyakorlatosokkal kapcsolatos teendőket.

d) A Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály egyéb feladatai körében felhatalmazás alapján képviseli a tárcát, munkabizottságokban vesz részt.

1.1.1.4. Gazdálkodási Főosztály

a) A Gazdálkodási Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti és aktualizálja a gazdálkodással kapcsolatos szabályzatokat, ide nem értve a külföldi kiküldetéssel kapcsolatos szabályozást.

b) A Gazdálkodási Főosztály koordinációs feladatai körében

1. adatot és információt szolgáltat az ellenőrzést végző szervezetek – különös tekintettel az ÁSZ-ra – részére, illetve biztosítja a gazdálkodási dokumentumokba való betekintés lehetőségét,

2. közreműködik a Perképviseleti és Igazgatási Főosztállyal a feladatkörében szükségessé váló szerződések, megállapodások előkészítésében,

3. közreműködik a folyamatba épített vezetői ellenőrzési rendszer összehangolásában, a szabálytalanságok kezelésének rendje és a kockázatkezelési rend kialakításában.

c) A Gazdálkodási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. ellátja az Emberi Erőforrások Minisztériuma Igazgatása cím éves intézményi költségvetés tervezését, a hatáskörébe tartozó előirányzatok módosítását,

2. pénzügyileg bonyolítja az Emberi Erőforrások Minisztériuma Igazgatása és az átcsoportosított fejezeti kezelésű előirányzatok és egyéb (így különösen az Európai Unió, UNESCO) forrásból származó pénzeszközök felhasználását,

3. ellátja az európai uniós projektek társfinanszírozásával kapcsolatos feladatokat,

4. ellátja a kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzését, nyilvántartását és a pénzügyi teljesítések utalványozását, ellenjegyzését, érvényesítését,

5. nyilvántartja a kötelezettségvállalásokat, szerződéseket,

6. ellátja a pénzkezelési feladatokat (készpénzkezelés, valutakezelés, deviza-, forint- és kártyafedezeti kincstári bankszámlák, cafetéria-elemek kezelése és nyilvántartása),

7. biztosítja az adatszolgáltatást a jogszabályokban előírt beszámolási kötelezettség teljesítéséhez,

8. teljesíti a jogszabályi előírások alapján a likviditási, pénzellátási és egyéb adatszolgáltatásokat,

9. üzemelteti a házipénztárakat (forint és valuta),

10. elkészíti az adóbevallásokat (általános forgalmi adó, rehabilitációs hozzájárulás, cégautóadó, személyi jövedelemadó),

11. ellátja az értékesítéssel, szolgáltatással kapcsolatos számlázási feladatokat, illetve kezdeményezi a követelések behajtását,

12. igényli és nyilvántartja a VIP-kártyákat és intézményi kártyákat,

13. vezeti a szállítói és vevői analitikus nyilvántartásokat,

14. kapcsolatot tart a szakmai szervezeti egységekkel,

15. adatot és információt szolgáltat az ellenőrzésre jogosult – különös tekintettel a minisztérium belső ellenőrzését ellátó szervezeti egységre és az ÁSZ-ra – szervezeteknek, illetve biztosítja az Igazgatás gazdálkodására vonatkozó dokumentumokba való betekintést,

16. gondoskodik a beruházási terv összeállításáról,

17. vezeti és egyezteti a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat,

18. teljesíti a jogszabályokban előírt beszámolási kötelezettséget (éves és féléves beszámoló),

19. teljesíti az időközi mérlegjelentéseket,

20. nyilvántartja és leltározza a minisztérium vagyonkezelésében lévő eszközöket,

21. vezeti a raktárral kapcsolatos analitikus nyilvántartásokat,

22. gondoskodik az éves beszámoló leltárral való alátámasztásáról,

23. ellátja a lakáskölcsön-állomány név szerinti analitikus és főkönyvi nyilvántartását,

24. teljesíti a vagyongazdálkodással összefüggő adatszolgáltatási, statisztikai kötelezettségeket,

25. lebonyolítja a kezelésében lévő eszközök hasznosítását, selejtezését,

26. ellátja a havi, negyedéves és éves zárlati teendőket,

27. teljesíti a rendszeres személyi juttatásokhoz kapcsolódó, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeket,

28. számfejti a nem rendszeres és külső személyi juttatásokat, teljesíti azok GIRO-ban történő átutalását,

29. elvégzi a bérgazdálkodási feladatokat, adatot szolgáltat az intézményi költségvetés és beszámoló személyi juttatások és létszámadatainak összeállításához,

30. végzi a különböző jogviszonyban foglalkoztatottakat (így különösen a prémiumévek programban részt vevőket, ösztöndíjasokat) megillető juttatások elszámolását, teljesíti az ezzel összefüggő adatszolgáltatásokat,

31. közreműködve a Kincstárral végzi a társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségpénztári, adóval összefüggő bevallások, adatszolgáltatások teljesítését,

32. koordinálja a foglalkoztatottakat megillető cafetéria-juttatások választását; gondoskodik a foglalkoztatottakat megillető cafetéria-juttatások megrendeléséről, havi feladásáról az illetményszámfejtő hely részére,

33. elkészíti a jutalmazási tervjavaslatot, gondoskodik a kifizetendő jutalmak számfejtéséről, nyilvántartásáról,

34. folyamatosan kapcsolatot tart és egyeztet a Kincstár Illetményszámfejtési Irodájával,

35. kapcsolatot tart a KEF munkatársaival a minisztérium és a KEF közötti szolgáltatási megállapodás feltételeinek és folyamatainak betartása és betartatása érdekében,

36. biztosítja az igénybe vehető szolgáltatások nyújtásához szükséges információkat, engedélyezi az ellátottak igényeit, és a KEF felé továbbítja azokat,

37. a minisztérium kezdeményezése esetén előkészíti a szolgáltatási megállapodás kiegészítését, részt vesz a KEF által kezdeményezett megállapodáskiegészítések előkészítésében, egyedi megállapodásokat készít elő,

38. kezeli a szolgáltatással kapcsolatban felmerült problémákat,

39. nyilvántartja a minisztérium által megkötött megbízási szerződéseket,

40. a nemzetközi és európai ügyekért felelős helyettes államtitkár titkársága adatai alapján, minisztériumi szinten összefogja a vezetők külföldi hivatalos utazásaira vonatkozó adatbázis elkészítését és aktualizálását,

41. ellátja a közreműködő szervezet és az irányító hatóság beolvadását követően átkerült feladatok miatti európai uniós forrásokkal kapcsolatos elkülönített nyilvántartási és elszámolási feladatokat, a projektekkel kapcsolatos adatszolgáltatásokat.

d) A Gazdálkodási Főosztály vezetője a minisztérium tekintetében ellátja a külön jogszabályban meghatározott gazdasági vezetői feladatokat.

1.1.2.²²¹ A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

1.1.2.1. Jogi és Közbeszerzési Helyettes Államtitkári Titkárság

A Jogi és Közbeszerzési Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

1.1.2.2. Jogi Főosztály

a) A Jogi Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a jogszabályok és a kormány-előterjesztések tervezetét,

2. részt vesz a minisztérium jogszabály-előkészítési feladatkörébe tartozó jogszabályok tervezetének előkészítésében az erre vonatkozó munkamegosztás szerint,

3. véleményt nyilvánít a szakmai szervezeti egységek által elkészített szabályozási javaslatokról,

4. közigazgatási egyeztetésre előkészíti és megküldi a jogszabálytervezeteket, kormányelőterjesztés-tervezeteket,

5. az érintett szakmailag felelős szervezeti egységekkel együtt értékeli a beérkezett véleményeket, ügyintézői, főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői szinten egyeztet, illetve javaslatot tesz a felsővezetői szintű egyeztetésre,

6. szükség esetén megszervezi a jogszabálytervezet, kormány-előterjesztés szóbeli egyeztetését,

7. az érintett szakmai szervezeti egységekkel együtt részt vesz a jogszabálytervezetek egyeztetésén,

8. aláírásra előkészíti a jogszabálytervezeteket, kormány-előterjesztéseket,

9. kijelölés alapján – az érintett szakmai szervezeti egység kormánytisztviselője mellett – részt vesz az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslatok bizottsági vitájában, továbbá az érintett szakmai szervezeti egységgel és a Parlamenti Főosztállyal együttműködve ellátja a törvényjavaslatokhoz benyújtásra kerülő módosító javaslatokkal kapcsolatos jogi feladatokat,

10. intézkedik az elfogadott miniszteri rendelet kihirdetése iránt, ellenőrzi a kihirdetett jogszabályok helyességét,

11. előkészíti a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát, kezdeményezi és előkészíti annak módosítását,

12. előkészíti a közérdekű adatok közzétételi szabályzatát, kezdeményezi és előkészíti annak módosítását,

13. véleményezi a minisztérium egyéb belső szabályzatainak, illetve azok módosításának tervezetét,

14. véleményezi az Európai Bíróságnak a minisztériumhoz tartozó szakterületekkel összefüggő ítéleteit, jogeseteit, meghatározza, illetve ellátja az ebből fakadó jogalkotási feladatokat.

b) A Jogi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. a szakmai szervezeti egység felkérésére jogi szempontból véleményezi a közigazgatási döntések tervezeteit, illetve kötelező jogi kontrollt gyakorol a szakterületet érintő miniszteri határozatok tervezetei esetén, előkészíti az Oktatási Hivatal által a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény alapján hozott döntések ellen benyújtott fellebbezések tárgyában hozott másodfokú miniszteri határozatokat,

2. felkérésre véleményezi a szakmai szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, jogi szakértelmet is igénylő, az 1. pont alá nem tartozó döntések tervezetét,

3. a szakmai főosztályok bevonásával elkészíti a választervezeteket az Alkotmánybíróságtól, az ügyészségtől és a NAIH-tól érkezett megkeresésekre,

4. a szakmai főosztályok felkérésére jogi szempontból véleményezi az alapvető jogok biztosának írt választervezeteket.

c) A Jogi Főosztály funkcionális feladatai körében

1. megkeresésre jogi véleményt ad a minisztérium irányítása, illetve felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, valamint gazdasági társaságok, alapítványok és közalapítványok számára,

2. ellátja az alapító okiratok elkészítésével, módosításával kapcsolatos egyeztetési feladatokat, továbbá előkészíti az alapító okiratokat miniszteri jóváhagyásra

2.1. a miniszter által irányított, felügyelt háttérintézmények, valamint a minisztérium alapítói joggyakorlása alatt lévő alapítványok tekintetében a feladatkör szerint illetékes szakmai szervezeti egység által – a háttérintézmény, alapítvány bevonásával – összeállított tervezet alapján,

2.2. a középirányító szerv közreműködésével irányított háttérintézmények esetében a középirányító szerv által az illetékes szakmai szervezeti egység közreműködésével összeállított tervezet alapján,

3. jogi szempontból felülvizsgálja és ellenjegyzi az oktatási ágazathoz kapcsolódó fejezeti költségvetési keret terhére kötendő szerződés-tervezeteket, valamint a köznevelési szerződés-tervezeteket.

d) A Jogi Főosztály egyéb feladatai körében

1. ellátja a tárcaközlönyök szerkesztési feladatait,

2. külön szabályzatban foglalt munkamegosztás szerint figyelemmel kíséri a tárca honlapján kötelezően megjelenítendő jogi jellegű tartalmakat és javaslatot tesz e tartalmak frissítésére,

3. a belső adatvédelmi felelős útján ellátja a minisztériumban az adatvédelemmel kapcsolatos jogi feladatokat, ellenőrzi a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél az adatkezelés szabályszerűségét,

4. a külön szabályzatokban foglaltak szerint a belső adatvédelmi felelős útján állást foglal a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek teljesíthetősége tekintetében, valamint előkészíti a közérdekű adatigénylésekre megküldendő válaszokat, a nyilvánosságra hozatal szempontjából ellenőrzi a tárca honlapján kötelezően közzéteendő közérdekű adatköröket, vezeti a személyes adatkezelésekről készült belső adatvédelmi nyilvántartást és kezdeményezi a törvény alapján bejelentés alá eső, személyes adatokat tartalmazó adatkezeléseknek a NAIH felé történő bejelentését.

1.1.2.3. Perképviseleti és Igazgatási Főosztály

A Perképviseleti és Igazgatási Főosztály funkcionális feladatai körében

2. véleményezi a szakmai szervezeti egységek által előkészített szerződéseket, egyéb megállapodásokat,

3. ellátja – az érintett szakmai szervezeti egységek bevonásával – a minisztérium jogi képviseletét,

4. elkészíti a minisztérium által használt szerződésmintákat,

5. jogi szempontból felülvizsgálja és ellenjegyzi az Emberi Erőforrások Minisztériuma Igazgatása, illetve fejezeti költségvetési keret terhére kötendő – az 1.1.2.2. alcím c) pont 3. alpontja körébe nem tartozó – szerződések tervezeteit.

1.1.2.4. Közbeszerzési Főosztály

a) A Közbeszerzési Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti a minisztérium Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatát.

b) A Közbeszerzési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. felméri és összesíti az önálló szervezeti egységek éves visszterhes beszerzési igényeit, és összeállítja a minisztérium éves közbeszerzési tervét, valamint annak módosítását,

2. közbeszerzési szempontból vizsgálja és véleményezi a részére megküldött szerződéseket és szabályzatokat, a minisztérium szervezeti egységeinek megkeresése alapján közbeszerzési jogi és szakmai állásfoglalásokat készít,

3. ellátja a közbeszerzési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott ajánlatkérői feladatokat,

4. nyilvántartja a minisztérium közbeszerzési eljárásait, valamint a közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletei által szabályozott beszerzéseket,

5. közbeszerzési szempontból vizsgálja a minisztérium közbeszerzési kötelezettséggel nem érintett visszterhes beszerzéseit,

6. bonyolítja és koordinálja a minisztérium közbeszerzési eljárásait,

7. a közigazgatási államtitkár erre irányuló döntése esetén ellátja a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek nagy értékű közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos előzetes vagy utólagos ellenőrzési feladatokat,

8. ellátja a központosított közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos feladatokat,

9. a külön jogszabályban meghatározott előírások szerint kezdeményezi a közbeszerzések előzetes engedélyezési és ellenőrzési eljárását, valamint ennek keretében kapcsolatot tart a Miniszterelnökséggel vagy az ellenőrzést végző más szervezettel,

10. a Koordinációs Főosztály közreműködésével gondoskodik a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet szerinti feladatok ellátásáról,

11. gondoskodik a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségekről szóló kormányrendelet által előírt ajánlatkérési feladatok év eleji, illetve év közbeni ellátásáért, valamint az e kormányrendelet végrehajtásához kapcsolódóan kiadott miniszteri rendeletben felsorolt termékek vonatkozásában a beszerzési igények felméréséért, az e rendeletek hatálya alá tartozó beszerzések nyomon követéséért, a büntetés-végrehajtás központi ellátó szerve által kijelölt gazdasági társasággal történő ellátási szerződés megkötéséért.

1.1.3.²²² A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

1.1.3.1. Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

1.1.3.2. Költségvetési Főosztály

a) A Költségvetési Főosztály koordinációs feladatai körében véleményezi a költségvetést érintő jogszabályok tervezeteit, közreműködik a fejezet által kezdeményezett – feladatkörébe tartozó – jogszabályok előkészítésében.

b) A Költségvetési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. a fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek tekintetében

1.1. véleményezi az alapító okiratok, illetve azok módosításainak tervezetét,

1.2. miniszteri jóváhagyást követően kezdeményezi az alapító okiratok, illetve módosításaik nyilvántartásba vételét,

1.3. véleményezi a szervezeti és működési szabályzatok tervezetét,

2. ellátja a fejezet éves költségvetési tervjavaslatának elkészítésével kapcsolatos feladatokat,

3. a költségvetési törvényjavaslat előkészítése során elkészíti az elemző számításokat, elősegíti a mindenkori költségvetési és pénzügy-politikai irányelvek érvényesítését,

4. ellátja a fejezet éves zárszámadási törvényjavaslatának elkészítésével kapcsolatos feladatokat,

5. jogszabályi előírások alapján, illetve hivatali kezdeményezéssel az illetékes szervezeti egységekkel, osztályokkal együttműködve összeállítja a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos szabályokat, ellátja a főosztály tevékenységi körébe tartozó költségvetési vonatkozású szabályozási feladatokat, együttműködve a szakmai szervezeti egységekkel,

6. ellátja a FEUVE Szabályzatban a főosztály tevékenységét érintő feladatokat,

7. részt vesz a fejezet gazdálkodását érintő tárcaközi egyeztetéseken,

8. figyelemmel kíséri az intézmények tartozásállományának alakulását, a szakmai szervezeti egységekkel együttműködve javaslatot tesz annak felszámolására,

9. gazdasági-pénzügyi szempontból véleményezi a szakmai főosztályok által elkészített, valamint a külső szervek által egyeztetésre megküldött előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket,

10. ellátja a fejezet gazdálkodását érintő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat,

11. ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodás keretében a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzési feladatait,

12. a belső szabályzatok által meghatározott – összeférhetetlenséget kizáró – hatáskörök szerint utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítői jogkört gyakorol, a Kincstár által az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet részére megnyitott számlák esetében a Kincstárhoz bejelentett módon aláírási jogosultsággal rendelkezik,

13. feladatainak ellátása során kapcsolatot tart külső szervezetekkel, minisztériumi szervezeti egységekkel, irányított intézményekkel,

14. kidolgozza a fejezet számviteli politikáját, számlarendjét, vizsgálja és figyelemmel kíséri a szabályozás hatását,

15. végzi a fejezeti kezelésű előirányzatok éves pénz/előirányzat-maradvány elszámolását, végzi a fejezeti szintű összesítést és a jóváhagyással összefüggő feladatokat,

16. működteti a fejezeti kezelésű előirányzatok pénzügyi információs rendszerét, a fejezeti nyilvántartó programokat,

17. összeállítja a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó, jogszabályban előírt adatszolgáltatásokat,

18. végzi a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek teljesítési (pénzügyi, előirányzat-átadási) feladatait,

19. ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos évközi számviteli pénzellátási feladatokat, illetve az erre vonatkozó pénzügyi-szakmai irányítási teendőket, kezeli és ellenőrzi a számviteli-gazdálkodási adatszolgáltatásokat; ennek keretében elkészíti és nyomon követi a fejezeti kezelésű előirányzatok, bevételek és kiadások várható alakulása havi és negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségeit és egyéb eseti adatszolgáltatási kötelezettségekkel összefüggő feladatokat, végzi a fejezeti szintű összesítést,

20. ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos főkönyvi és analitikus könyvelést,

21. elkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári és elemi költségvetését, az időközi mérleg- és költségvetési jelentéseket, valamint az éves költségvetési beszámolót,

22. naprakész nyilvántartást vezet (a fejezeti nyilvántartó rendszer működtetésével) az érvényes kötelezettségvállalásokról és azok teljesítéséről meghatározott időnként, illetve szükség esetén egyeztetést végez az előirányzatot kezelő szakmai szervezeti egységekkel,

23. végzi a fejezeti kezelésű előirányzatok keretnyitási-finanszírozási feladatait, koordinálja a szakmai szervezeti egységek előirányzat-finanszírozási tervi adatszolgáltatását, összeállítja az időszaki adatszolgáltatási kötelezettségeket és továbbítja a Kincstár felé,

24. kezeli a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlákat és a fejezet egyéb kincstári számláit,

25. feldolgozza a fejezeti számlákhoz kapcsolódó banki bizonylatokat és végrehajtja a főkönyvi könyvelést,

26. kezeli és karbantartja a törzsadattári nyilvántartást, koordinálja a fejezeti címrend változásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,

27. nyilvántartja a fejezeti kezelésű előirányzatok éven túli kötelezettségvállalásait, koordinálja az éven túli kötelezettségvállalás-bejelentés intézményi és fejezeti kezelésű előirányzatok adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését, végrehajtja a Kincstár részére történő továbbítását,

28. a szakmai szervezeti egységek és az ágazati költségvetési osztályok bevonásával irányítja a fejezethez tartozó intézmények tervező munkáját,

29. nyilvántartja a fejezethez tartozó intézmények előirányzatait, előirányzat-módosításait,

30. értesíti az intézményeket a jóváhagyott költségvetési előirányzataikról a részletes, elemi költségvetés összeállítása érdekében,

31. ellátja a központilag előírt költségvetési gazdálkodással kapcsolatos felméréseket, ellenőrzi az intézmények adatszolgáltatásait, összesíti azokat az előírások szerint,

32. koordinációs munkakapcsolatot tart az intézmények gazdasági vezetőivel az előirányzat-nyilvántartás, a keretnyitás, a pénzellátás végrehajtása, egyeztetése érdekében, szükség esetén pénzügyi-szakmai konzultációkat szervez,

33. végzi a nem intézményi hatáskörbe tartozó előirányzat-módosítási feladatok végrehajtását az intézményi szektorra vonatkozóan,

34. a szakmai szervezeti egység indokolással ellátott javaslata alapján miniszteri engedélyezésre felterjeszti az intézmények létszámának meghatározására, fejezeten belüli átcsoportosítására és egyéb módon történő változtatására irányuló kérelmet,

35. felügyeli az intézmények jóváhagyott költségvetésének szabályszerű végrehajtását és végzi a tárca felügyeleti jogköréből adódó előirányzat gazdálkodási (előirányzat-nyitási, -módosítási, -átcsoportosítási) feladatokat,

36. koordinálja az intézmények éves pénz/előirányzat-maradvány elszámoltatását, valamint a maradvány felhasználáshoz kapcsolódó eseti adatszolgáltatást.

1.1.3.3.²²³ Portfóliókezelő Főosztály

a) A Portfóliókezelő Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti a gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló utasítást.

b) A Portfóliókezelő Főosztály koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a minisztérium portfóliókezelési politikája megvalósításának végrehajtását,

2. koordinálja a gazdasági társaságokkal történő kapcsolattartást, szükség esetén pénzügyi-szakmai konzultációkat szervez.

c) A Portfóliókezelő Főosztály funkcionális feladatai körében

1. a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása vagy szakmai felügyelete alatt lévő gazdasági társaságok tekintetében – a gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló utasítás szerint – előkészíti a miniszter, illetve a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár döntéseit, illetve javaslatait,

2. előkészíti a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása vagy szakmai felügyelete alatt lévő gazdasági társaságokkal kapcsolatban a minisztérium és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. között megkötött szerződésekkel kapcsolatos döntéseket, javaslatokat,

3. megkeresésre szakmai véleményt ad a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása vagy szakmai felügyelete alatt lévő gazdasági társaságok számára,

4. ellátja a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása vagy szakmai felügyelete alatt lévő gazdasági társaságokat érintő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat,

5. előkészíti a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok vezetői munkajogviszonyának létesítésével, módosításával és megszűnésével kapcsolatos szerződéseket,

6. elemzéseket, hatásvizsgálatokat készít a vezetői döntések megalapozása érdekében, szükség esetén az érintett szervezeti egységek bevonásával,

7. véleményezi a gazdasági társaságokat érintő jogszabályok tervezeteit.

1.1.3.4.²²⁴ Vagyongazdálkodási Főosztály

a) A Vagyongazdálkodási Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti a feladatkörébe utalt tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatokat, továbbá ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását.

b) A Vagyongazdálkodási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. irányítja, felügyeli a műszaki-tervezési programok elkészítését,

2. előkészíti az év közben rendkívüli sürgősséggel felmerülő, a beruházási tartalékkeret terhére elvégezhető feladatok jóváhagyására vonatkozó vezetői előterjesztéseket,

3. részt vesz az egyes beruházások helyszíni ellenőrzésében,

4. kialakítja és feldolgozza a fejezeti vagyonkataszter adatbázisát,

5. kijelöli az átfogó vagyonhasznosítási projektek kereteit, és előkészíti a szükséges felsővezetői jóváhagyásokat, vezetői előterjesztéseket,

6. a Központi Állami Beruházás Ellenőrzési Rendszerrel kapcsolatban ellátja a minisztérium háttérintézményeivel mint adatszolgáltatásra kötelezettekkel kapcsolatos koordinációs és kapcsolattartási feladatokat,

7. előkészíti a tárca költségvetésén belül a beruházási és felújítási tárgyú döntéseket,

8. a minisztérium vagyonkezelésében álló ingatlanvagyonnal kapcsolatos feladatai ellátása során keletkező valamennyi dokumentumot – különösen a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet, birtokbavételi adatlapot, aláírt lezárt szerződéseket – 8 munkanapon belül átadja a Gazdálkodási Főosztály részére.

c) A Vagyongazdálkodási Főosztály a NEAK-kal összefüggésben ellátott vagyongazdálkodási operatív feladatai körében

1. elvégzi a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó és a NEAK vagyonkezelésében lévő egyes ingatlanok vonatkozásában a jóléti funkciók működtetésével kapcsolatos, a vagyongazdálkodással összefüggő egyes operatív feladatokat,

2. ellátja az Egészségbiztosítási Alap ellátási vagyonába tartozó, jogutódlással szerzett ingatlanok (társasházi albetétek) üzemeltetésével, állagmegóvásával kapcsolatos feladatokat,

3. elvégzi a NEAK szervezeti egységei részére szükséges ingó tárgyi eszközök beszerzésével – ide nem értve a közbeszerzés keretében történő beszerzéseket, valamint az informatikai-telekommunikációs eszközök beszerzését – kapcsolatos feladatokat, az eszközellátás biztosítása érdekében kapcsolatot tart a KEF-fel,

4. felügyeli a kormányhivataloknak ingyenes használatra átengedett ingatlanok működtetését, továbbá szakmai szempontból ellenőrzi a kormányhivatalok által megelőlegezett és elszámolt költségeket,

5. felügyeli a NEAK szervezeti egységeinek ingatlanhasználatát, valamint elvégzi az ingatlanhasználatból adódó költségek szakmai szempontú ellenőrzését,

6. előkészíti a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak, illetve az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkárnak a vagyongazdálkodási operatív feladatokkal kapcsolatos döntéseit,

7. a vagyongazdálkodási operatív feladatok ellátása során együttműködik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Működtetéséért Felelős Főosztállyal.

d) A Vagyongazdálkodási Főosztály a NEAK-kal összefüggésben ellátott vagyongazdálkodási koordinációs feladatai körében

1. ellátja az Egészségbiztosítási Alap működési vagyonával és ellátási vagyonával, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alappal közös vagyonnal kapcsolatos vagyongazdálkodási és vagyonjogi feladatokat,

2. elkészíti az Egészségbiztosítási Alap működési vagyonába tartozó, a NEAK vagyonkezelésében lévő ingatlanokra vonatkozó vagyongazdálkodási koncepciót és beruházási tervet,

3. ellátja az Egészségbiztosítási Alap működési vagyonába tartozó iroda és jóléti célú ingatlanok hasznosításával kapcsolatos feladatokat,

4. előkészíti a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak, az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkárnak, valamint a tulajdonosi joggyakorlási jogkörében eljáró miniszternek a vagyongazdálkodási feladatok körébe tartozó döntéseit,

5. a vagyongazdálkodási koordinációs feladatok ellátása során együttműködik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Működtetéséért Felelős Főosztállyal,

6. ellátja az Egészségbiztosítási Alap működési vagyonába tartozó, a NEAK állami feladatellátása, közvetlen intézményi elhelyezése szempontjából felesleges ingatlanokkal kapcsolatos eseti vagyongazdálkodási feladatokat.

e) A Vagyongazdálkodási Főosztály vezetője vagy a Vagyongazdálkodási Koordinációs Osztály vezetője önálló aláírási joggal megköti a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, hazai forrásokból, továbbá európai uniós programokból finanszírozott támogatási szerződésekhez, támogatói okiratokhoz kapcsolódó biztosítéki szerződéseket (így különösen az ingatlan jelzálogszerződéseket, kezességvállalást tartalmazó szerződéseket), továbbá megteszi a biztosítéki szerződésekhez kapcsolódó egyoldalú jognyilatkozatokat.

1.1.4.²²⁵ A koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

1.1.4.1. Koordinációs Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Koordinációs Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

1.1.4.2. Koordinációs Főosztály

A Koordinációs Főosztály koordinációs feladatkörében

1. előkészíti a minisztériumi jogalkotási munkaterv tervezetét,

2. nyilvántartja a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a Kormány ülésein és munkatervében, a minisztérium jogalkotási munkatervében és a miniszteri, közigazgatási államtitkári döntésekben előírt határidős feladatok végrehajtását, miniszteri döntés hiányában – véleményeltérés esetén a közigazgatási államtitkár részére – javaslatot tesz a feladatokat végrehajtó szervezeti egységekre és határidőkre, valamint figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását,

3. szervezi a szakmai vezetői értekezletet, melynek keretében javaslatot tesz a napirendre, az értekezlet jóváhagyott napirendjét a kapcsolódó ülésanyagokkal együtt megküldi a résztvevők részére,

4. a szakmai vezetői értekezletre benyújtásra kerülő kormány-előterjesztések, jelentések tervezetei, miniszteri rendeletek tervezetei, valamint egyéb döntés-előkészítő anyagok kapcsán írásos szakmai álláspontot alakít ki, ennek során vizsgálja az irányadó tartalmi és formai követelményeknek való megfelelést, javaslatokat tesz azok egységes érvényesítése érdekében,

5. a szakmai vezetői értekezletről emlékeztetőt készít, intézkedik annak jóváhagyása iránt, nyomon követi az értekezleten kiadott feladatok végrehajtását,

6. koordinálja a más tárcáktól érkező tervezetek tárcán belüli egyeztetését, amelynek keretében elkészíti az egységes tárcavéleményt, intézkedik annak aláírása iránt és kiküldi azt; az esetleges egyeztetéseken képviseli a tárcavéleményt vagy gondoskodik a tárcavélemény képviseletének megszervezéséről,

7. nyomon követi a tárca által előkészített jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit az előkészítéstől a megjelentetésig,

8. kijelölés esetén részt vesz az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslatok bizottsági vitájában,

9. gondoskodik a kormányülés és a közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjén szereplő előterjesztések, jelentések kapcsán felkészítő feljegyzések elkészítéséről, illetve beszerzéséről, valamint az elkészült felkészítők állami vezetők részére történő eljuttatásáról,

10. figyelemmel kíséri a más minisztériumtól érkező együttes előterjesztések miniszteri aláírásra történő előkészítését,

11. gondoskodik a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatszolgáltatások előkészítéséről, ennek érdekében az ágazati államtitkároktól tájékoztatást kér, és az adatszolgáltatás tervezetét a Sajtó és Kommunikációs Főosztály részére jóváhagyás céljából megküldi,

12. a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól érkező, több ágazati államtitkár feladatkörét érintő megkeresés esetében koordinálja a válaszlevél előkészítését, és azt a Sajtó és Kommunikációs Főosztály részére jóváhagyás céljából megküldi.

1.1.4.3. Parlamenti Főosztály

A Parlamenti Főosztály koordinációs feladatai körében

1. támogatja a miniszter és az államtitkárok országgyűlési munkáját, felel az országgyűlési munka előkészítéséért,

2. ellátja a minisztérium feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok, határozati javaslatok, beszámolók, tájékoztatók benyújtásával, tárgyalásával kapcsolatos szervezési és operatív feladatokat,

3. figyelemmel kíséri a minisztérium feladatkörét érintő képviselői indítványokat, gondoskodik az azokkal kapcsolatos szakértői vélemények, kötelező nyilatkozatok elkészíttetéséről,

4. gondoskodik a plenáris ülések minisztériumot érintő napirendi anyagainak elkészíttetéséről, a szakértők részvételének biztosításáról,

5. tájékoztatja a minisztert, az államtitkárokat, valamint az érintett vezetőket az Országgyűlés plenáris ülésének napirendjéről, az ott elhangzottakról, a minisztérium feladatkörét érintő képviselői hozzászólásokról és indítványokról, a miniszteri vagy államtitkári intézkedést igénylő felszólalásokról,

6. felel az Országgyűlés és a minisztérium közötti információs összeköttetésért, az Országgyűlés állandó, eseti és vizsgálóbizottságaival, albizottságaival, az országgyűlési képviselőcsoportokkal és a képviselőkkel történő kapcsolattartásért, a bizottsági üléseken való szakértői képviselet szervezéséért,

7. felel az Országgyűlés hivatali szerveivel, a Miniszterelnökséggel, valamint az egyes minisztériumok parlamenti szervezeti egységeivel való kapcsolattartásért,

8. gondoskodik a napirenden kívüli felszólalások, az interpellációk, kérdések, azonnali kérdések válaszainak elkészíttetéséről, a válaszadáshoz szükséges információk beszerzéséről, a szakmai és közéleti szempontoknak megfelelő választervezetek elkészítéséről, valamint ezekhez kapcsolódóan a miniszter, illetve az államtitkárok felkészítéséről,

9. ellátja a képviselők megkereséseire adandó válaszok tervezeteinek elkészítésével kapcsolatos feladatokat,

10. gondoskodik a miniszter, illetve az államtitkárok részvételéről az Országgyűlés plenáris ülésein,

11. gondoskodik az Országgyűlés plenáris ülésein, illetve a bizottsági üléseken rendszeresen résztvevő minisztériumi munkatársak állandó és eseti országgyűlési belépőjéről,

12. intézkedik az Országgyűlés állandó, al- és ideiglenes bizottságai ülésein a minisztérium képviseletét ellátó személyek részvétele érdekében,

13. tájékoztatást ad az Országgyűlés plenáris ülésein, az állandó, al- és ideiglenes bizottságok ülésein elhangzott, minisztériumot érintő témákról,

14. tájékoztatást ad a házszabályról és az ügyrendi javaslatokról, valamint az Országgyűlés működésével kapcsolatos egyéb kérdésekről,

15. az országgyűlési ülésszakok ideje alatt hetente tájékoztatást készít a miniszter és a közigazgatási államtitkár részére az Országgyűléshez benyújtásra váró, az Országgyűléshez újonnan benyújtott, valamint az országgyűlési tárgyalás alatt álló – a minisztériumot érintő – törvényjavaslatokról, országgyűlési határozati javaslatokról és azok tárgyalási menetrendjéről,

16. az egyes ülésszakokat követően tájékoztatást ad az ülésszak alatt kifejtett minisztériumi tevékenységről,

17. gondoskodik a bizottságok tagjai, továbbá a képviselőcsoportok szakmai tájékoztatásának megszervezéséről,

18. az államtitkári kabinetektől parlamenti ügyekben szükség szerint tájékoztatást kérhet.

1.1.4.4. Informatikai, Biztonsági és Dokumentációs Főosztály

a) Az Informatikai, Biztonsági és Dokumentációs Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. elkészíti és folyamatosan karbantartja a minisztérium feladatkörét érintően az informatikai szakterületet érintő szabályzatokat,

2. elkészíti és folyamatosan karbantartja a minisztérium iratkezelési szabályzatát, annak mellékleteit és az irattári tervet,

3. kidolgozza a minisztérium feladatkörét érintően a biztonsági ügyeletre, az ágazati honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokra vonatkozó szabályok, valamint az ágazati létfontosságú rendszerek és létesítmények kijelölésére vonatkozó jogszabályok szakmai javaslatát,

4. vizsgálja a 3. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) Az Informatikai, Biztonsági és Dokumentációs Főosztály koordinációs és funkcionális feladatai körében

1. ellátja a minisztérium informatikai szolgáltatásainak, a belső információs és kommunikációs rendszer működtetésével és üzemeltetésével kapcsolatos műveleteket, részt vesz azok fejlesztésében,

2. kidolgozza és döntésre előterjeszti az elektronikus információbiztonság kialakítására, annak megfelelő elérésére, illetve fenntartására vonatkozó terveket és szabályokat, informatikai biztonsági szempontból véleményezi a minisztérium által használt informatikai rendszereket érintő szerződéseket,

3. ellátja a minisztérium által üzemeltetetett, illetve a minisztérium adatait feldolgozó informatikai rendszerek informatikai biztonságával összefüggő felügyeleti tevékenységet, ellenőrzi az informatikai biztonsági előírások betartását,

4. közreműködik az ágazati létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosítására, kijelölésére és védelmére vonatkozó feladatok ellátásában,

5. közreműködik a minisztérium által felhasznált informatikai rendszerek és szolgáltatások működéséhez és továbbfejlesztéséhez szükséges tervszerű eszközgazdálkodásban,

6. közreműködik a fejezet gazdálkodásával összefüggő informatikai rendszerek fejlesztésében, a döntés-előkészítő és vezetői információs rendszerek kialakításában,

7. szakértőként közreműködik az ágazatot érintő nemzetközi és kormányzati szintű fejlesztésekben az informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai rendszerekre vonatkozóan, képviseli a minisztérium érdekeit, valamint döntés-előkészítő tevékenységet lát el,

8. közreműködik a minisztérium kezelésében lévő informatikai és telekommunikációs eszközök használatból történő kivonási eljárásának szakszerű előkészítésében, lefolytatásában, valamint a felesleges eszközök hasznosítási folyamatának szabályszerű lebonyolításában,

9. ellátja, koordinálja és ellenőrzi a minisztérium nyílt iratkezelési és titkos ügyiratkezelési feladatait, megszervezi és szakmailag ellenőrzi a hivatali iratállomány selejtezését,

10. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően végrehajtja a minisztériumban keletkezett maradandó értékű iratok levéltári átadását, illetve a szükséges selejtezést,

11. koordinálja a dokumentáció kezelésével kapcsolatos postai és egyéb szerződésekkel összefüggő feladatokat,

12. nyilvántartást vezet a minisztériumban használatban lévő bélyegzőkről,

13. működteti a minisztériumban a TÜK irodákat,

14. a minisztériumban és egyes telephelyein működteti az irattárakat,

15. rendszeresen ellenőrzi a nyílt iratok kezelését és irattározását a minisztériumban,

16. rendszeresen ellenőrzi a titkos ügyiratkezelést a minisztériumban és a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél,

17. ellátja a minisztérium használatában lévő elektronikus iratkezelő rendszer(ek) szakmai felügyeletét,

18. megszervezi és biztosítja a minisztérium épületei közötti ügyirat-, illetve irattovábbítást, valamint gondoskodik az iratok postai úton történő továbbításáról,

19. ellátja a minősített iratok kezelésével kapcsolatos teendőket, ennek keretében gondoskodik a minisztérium minősített adatvédelmével kapcsolatos személyi, fizikai, elektronikus feladatok ellátásáról, kidolgozza az ezek végrehajtásához szükséges követelményrendszereket, elkészíti és aktualizálja a minisztérium biztonsági szabályzatát, továbbá felügyeli a minisztérium ezzel kapcsolatos tevékenységét,

20. biztosítja a hatáskörébe tartozó, a minisztérium épületeibe belépésre jogosító igazolványok kezelését, ellátja a kapcsolódó nyilvántartási rendszerek alkalmazásgazdai műveleteit,

21. az ágazatok bevonásával ellátja a minisztérium minősített időszaki honvédelmi és katasztrófavédelmi tervezési műveleteit,

22.²²⁶ működteti a minisztérium biztonsági ügyeletét, koordinálja a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központtal, illetve egyéb védekezési munkabizottságokkal kapcsolatos feladatok ellátását,

23. biztonsági szempontból véleményezi a minisztérium biztonsági helyzetét érintő előterjesztéseket, szabályozási és fejlesztési javaslatokat, koordinálja azok végrehajtását, részt vesz az ilyen tárgyú fejlesztési programok megvalósításának ellenőrzésében,

24. ellátja a minisztérium hivatali kapu és ügyfélkapu hozzáférésével kapcsolatos feladatokat,

25.²²⁷ ellátja és koordinálja a minisztérium honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatait,

26.²²⁸ elkészíti és karbantartja a Riasztási-Berendelési Tervet.

1.2. A parlamenti államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1.2.0.1. Parlamenti Államtitkári Titkárság

A Parlamenti Államtitkári Titkárság az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokon túl koordinációs feladatai körében

1. közreműködik az Országgyűlés képviselőcsoportjaival (a képviselőcsoportok kabinetjeivel) történő kapcsolattartás megszervezésében,

2. elősegíti a parlamenti államtitkár parlamenti, érdekegyeztetési, döntés-előkészítő tevékenységét,

3. gondoskodik a parlamenti államtitkár részvételéről az Országgyűlés plenáris ülésein,

4. figyelemmel kíséri a minisztérium feladatkörét érintő képviselői indítványokat,

5. kezeli a parlamenti államtitkárhoz érkezett országgyűlési képviselői megkereséseket,

6. elősegíti a parlamenti államtitkár sajtó és kommunikációs feladatainak ellátását.

1.2.0.2. Sajtó és Kommunikációs Főosztály

a) A Sajtó és Kommunikációs Főosztály funkcionális feladatai körében

1. irányítja, szervezi és összefogja a minisztérium kommunikációját, gondoskodik a folyamatos, összehangolt és kiegyenlített minisztériumi kommunikáció megteremtéséről, ellátja a minisztérium sajtó, PR, marketing és belső kommunikációs feladat- és hatásköreit,

2. kampányokat tervez és folytat a minisztérium döntéseinek társadalmi elfogadtatása, a minisztérium arculatának kialakítása, javítása érdekében, jóváhagyja a minisztérium szervezeti egységeinek tervezett kampányait,

3. megtervezi, szervezi, illetve jóváhagyja a minisztérium által alkalmazott marketing eszközöket, online és nyomtatott kiadványokat,

4. ellátja a minisztérium külső és belső honlapja arculatának és – a szervezeti egységek közreműködésével – tartalmának meghatározásához kapcsolódó feladatokat, szerkeszti a minisztérium kezelésében vagy fenntartásával működő honlapokat,

5. vezeti és szakmailag irányítja az ágazati államtitkári kabinetekbe kihelyezett sajtó- és kommunikációs feladatokat ellátó munkatársakat, szoros együttműködésben a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet tanácsadóival,

6. elkészíti a minisztérium heti, havi és éves kommunikációs tervét az államtitkári kabinetekben dolgozó sajtó- és kommunikációs feladatokat ellátó munkatársak bevonásával,

7. koordinálja a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó intézmények sajtó- és kommunikációs munkáját,

8. előkészíti és szükség szerint aktualizálja a szervezeten belüli információ és kommunikáció rendjéről és a miniszter irányítása alá tartozó intézmények nyilatkozati rendjéről szóló szabályzatot,

9. előkészíti és szervezi a miniszter, valamint a minisztérium vezetőinek sajtószereplését, gondoskodik a minisztérium sajtóközleményeinek kiadásáról,

10. a szakmai felelősökkel együttműködve elősegíti a minisztériumhoz tartozó bármely ágazatot érintő új jogszabályok megismerését és társadalmi elfogadtatását,

11. válaszol a sajtó megkereséseire a szakterületért felelős államtitkár útján megkeresett szervezeti egységek közreműködésével,

12. az államtitkárságok kérésére vagy saját hatáskörben kezdeményezi a sajtóval kapcsolatos helyreigazításokat,

13. előkészíti a miniszter nyilvános programjához szükséges beszédeket, biztosítja a rögzített beszédek leiratát,

14. biztosítja a minisztérium vezetőinek a napi sajtószemlét.

15.²²⁹ kommunikációs szakmai szempontból jóváhagyja a Nemzeti Kommunikációs Hivatal részére megküldésre kerülő, a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés a) és b) pontja által előírt adatszolgáltatások tartalmát,

16.²³⁰ előkészíti - a szakterületért felelős államtitkárok javaslata alapján - a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerinti, a minisztérium vagy annak jogelődje által alapított sajtótermékek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban az adatszolgáltatás teljesítését.

b) A Sajtó és Kommunikációs Főosztály koordinációs feladatai körében a kommunikációs terv alapján koordinálja és ellenőrzi az ágazati államtitkárságok vezetőinek és munkatársainak sajtószerepléseit.

1.2.1.²³¹ Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1.2.1.1. Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

Az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

1.2.1.2. Üldözött Keresztények Megsegítését Koordináló Főosztály

Az Üldözött Keresztények Megsegítését Koordináló Főosztály koordinációs feladatai körében

a) gondoskodik az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár által meghatározott feladatok végrehajtásáról,

b) együttműködik a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési és Humanitárius Főosztályával,

c) kapcsolatot tart az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár tevékenységéhez kapcsolódó tudományos intézményekkel,

d) kapcsolatot tart az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár tevékenységéhez kapcsolódó nemzetközi karitatív és egyházi szervezetekkel.

1.3. Az egészségügyért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek

1.3.0.1. Egészségügyért Felelős Államtitkári Kabinet

Az Egészségügyért Felelős Államtitkári Kabinet az 1. melléklet 59. §-ában meghatározott feladatokon túl koordinációs feladatai körében

1. közreműködik az egészségügyi ágazat politikai arculatának kialakításában, az államtitkár politikai döntéseinek, a Kormány általános politikájának megvalósításához kapcsolódó államtitkári program végrehajtásának előkészítésében,

2. általános szakmapolitikai szempontból értékeli az előkészítés alatt álló jogszabályok koncepciótervezetét és javaslatot tesz a benne foglalt rendelkezések szakmai, illetve országgyűlési elfogadtatásának elősegítésével kapcsolatos teendőkre, véleményezi a jogszabálytervezeteket,

3. előkészíti, koordinálja, szükség esetén megvalósítja az egészségpolitikai szempontból stratégiailag fontos programokat, illetve gondoskodik azok megvalósításáról, ennek érdekében együttműködik a helyettes államtitkárokkal, a főosztályvezetőkkel és a háttérintézmények vezetőivel,

4. előkészíti az államtitkár programjához szükséges beszédek, előadások anyagát a tárgy szerint illetékes szervezeti egységek közreműködésével,

5. napi munkakapcsolatot tart az állami vezetői titkárságokkal és a szervezeti egységek vezetőivel,

6. külön jogszabályban meghatározott módon koordinálja a kapcsolattartást a Nemzeti Betegfórum és a minisztérium vezetése között.

1.3.0.2.²³²

1.3.1.²³³ Az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

1.3.1.1. Egészségügyi Ágazati Koordinációs Helyettes Államtitkári Titkárság

Az Egészségügyi Ágazati Koordinációs Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

1.3.1.1.1. Egészségügyi Tudományos Tanács Titkársága

a) Az Egészségügyi Ágazati Koordinációs Helyettes Államtitkári Titkárság feladatai körében ellátja az Egészségügyi Tudományos Tanács (a továbbiakban: ETT) Titkársága működtetésével kapcsolatos feladatokat, ennek keretében

1. ellátja az ETT szervei (elnökség, egészségügyi területen működő igazságügyi szakértői testület, tudományos és kutatásetikai bizottság, klinikai farmakológiai etikai bizottság, humán reprodukciós bizottság, klinikai és kutatási, valamint kutatási és fejlesztési bizottság) döntés-előkészítő, szervező, koordináló és adminisztratív feladatait;

2. biztosítja az ETT szervei jogszabályban előírt feladatai ellátásának feltételeit, előkészíti, szervezi az állásfoglalásaik és határozataik végrehajtását;

3. koordinálja az egészségügyi ágazat kutatásszervező tevékenységét az ETT kutatási és fejlesztési bizottságának javaslatai alapján, ennek keretében

3.1. javaslatokat dolgoz ki a hazai egészségügyi ágazati kutatásokra, ezen belül a prioritásokra,

3.2. a miniszter, illetve az államtitkár döntése és az ETT illetékes szerveinek véleménye alapján ellátja a pályázatok kiírásával kapcsolatos feladatokat,

3.3. gondoskodik a jóváhagyott pályázatok tekintetében a támogatások teljesítéséről,

3.4. ellenőrzi a támogatási összegek felhasználását és beszámoltatja a témavezetőket,

3.5. összeállítja és szerkeszti a tárcakutatásokkal kapcsolatos kiadványokat, elemzi a kutatások eredményeit, értékelő jelentést készít;

4. megbízás alapján képviseli a minisztériumot az MTA Orvosi Tudományok Osztályában, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal illetékes szakmai bizottságaiban, az MTA akadémiai kutatási pályázati tanácsaiban és más tudományirányítási szervezetekben, az egészségügyi ágazati tudománypolitikai és tudományszervezési kérdések területén előterjesztéseket készít a minisztérium vezetése részére;

5. az érintett szervezeti egységekkel együttműködve előkészíti, szervezi az egészségügyi ágazati kutatásokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködést, ellátja a kormányközi tudományos és technológiai együttműködések területén felmerült szakmai feladatokat, az európai uniós tudományos kutatási programok koordinálását, és kapcsolatot tart az Európa Tanács szakmai bizottságaival;

6. koordinálja a bioetikai és az ehhez kapcsolódó jogi – különösen a biotechnológia, géntechnológia, az emberi genetikai állományra vonatkozó kutatások, vizsgálatok, beavatkozások, szűrések, a személyek emberi jogainak és méltóságának a biológiai és az orvostudomány alkalmazásakor történő védelme – területekre vonatkozó szakmai anyagok előkészítését, a bioetika és a tudomány fejlődését figyelemmel kísérve ezekre javaslatot tesz;

7. figyelemmel kíséri az Európa Tanácsnak az ember emberi jogainak és méltóságának védelméről, tekintettel a biológia és az orvostudomány alkalmazására, az emberi jogokról és a biomedicináról szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezményében foglaltak végrehajtását és annak kormányzati szintű végrehajtása módjára javaslatot tesz;

8. szakmailag előkészíti a bioetikai tárgyú – különösen az Európa Tanácsnak az ember emberi jogainak és méltóságának védelméről, tekintettel a biológia és az orvostudomány alkalmazására, az emberi jogokról és a biomedicináról szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezményéhez kapcsolódó, illetve azzal összefüggő – nemzetközi dokumentumok Magyarország által tervezett jóváhagyását;

9. közreműködik a bioetika és a hozzá kapcsolódó jogterület hazai kommunikációjában (ideértve tudományos és ismeretterjesztő anyagok előkészítését, elkészítését is), megismertetésében, népszerűsítésében;

10. ellátja a kormányzati koordinációs feladatokat a Magyar Köztársaságnak az Európa Tanácsnak az ember emberi jogainak és méltóságának védelméről, tekintettel a biológia és az orvostudomány alkalmazására, az emberi jogokról és a biomedicináról szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye végrehajtásával kapcsolatos feladatairól szóló 2022/2002. (II. 1.) Korm. határozatban foglaltak alapján.

b) Az ETT Titkársága az ETT szerveinek működtetésével kapcsolatos pénzügyi feladatokat az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) közreműködésével végzi.

1.3.1.2.²³⁴ Egészségpolitikai Főosztály

a) Az Egészségpolitikai Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti

1.1. az alap- és sürgősségi ellátással, a járó- és fekvőbeteg szakellátással, az ápolási feladatokkal, a mentésirányítással, a betegszállítással és az egészségügyi intézményhálózat szabályozásával,

1.2. az egészségügyi intézményhálózat struktúrájával,

1.3. az Egészségügyi Igazgatási Főosztállyal szükség szerint együttműködve az egészségügyi szolgáltatások szakmai feltételrendszerével,

1.4. az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet működésével, a Fenntartható Fejlődési Célkitűzésekkel összefüggő közegészségüggyel-járványüggyel, különösen – együttműködésben az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettel (a továbbiakban: OGYÉI) – az élelmezés- és táplálkozás-egészségüggyel, valamint – együttműködésben az Országos Közegészségügyi Intézettel (a továbbiakban: OKI) – a környezet-egészségüggyel,

1.5. a katasztrófavédelmi és honvédelmi tárgyú egészségügyi feladatok ellátásával,

1.6. a Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztállyal együttműködve a gyógyhelyekkel, a gyógyfürdő-intézményekkel, a gyógyvizekkel, valamint a természetes gyógytényezők és a klimatikus gyógyhelyi adottságok hasznosításával,

1.7. a nem konvencionális gyógyító eljárásokkal kapcsolatos orvosi tevékenységekkel és eljárásokkal összefüggő feltételek szabályozásával,

1.8. a mentés, az alapellátás területén a bérekkel, humánerőforrás fejlesztéssel,

1.9. az egészségügyi ellátás szakmai minimumfeltételeivel

kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát, továbbá közreműködik az azokra vonatkozó kormány-előterjesztések előkészítésében;

2. vizsgálja az 1. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) Az Egészségpolitikai Főosztály koordinációs feladatai körében

1. az alap- és sürgősségi ellátással, a járó- és fekvőbeteg szakellátással, az ápolási feladatokkal, a mentésirányítással, a betegszállítással és az egészségügyi intézményhálózat szabályozásával kapcsolatos feladatok tekintetében

1.1. koordinálja az egészségügyi szakmai kollégium munkáját,

1.2. a minőségfejlesztés keretében koordinálja a szakmai irányelvek és standardok kidolgozását és aktualizálását, gondoskodik ezek egységes szerkezetben történő nyilvánosságra hozataláról,

1.3. koordinálja az egészségügyi ellátás szakmai minimumfeltételeinek megalkotását,

1.4. együttműködik a Magyar Vöröskereszttel, végzi és koordinálja a nemzetközi humanitárius jog terjesztésével és érvényre jutásával foglalkozó Nemzeti Tanácsadó Bizottsági tagságból eredő, egészségügyet érintő feladatok végrehajtását,

1.5. koordinálja a transzplantációs tevékenységgel, valamint az ebből adódó nemzetközi kapcsolattartással összefüggő feladatokat,

1.6. a Népegészségügyi Főosztállyal, valamint a Népesedés- és Gyermekügyi Főosztállyal együttműködve előkészíti a védőnői tevékenységek szakmai fejlesztési koncepcióit, javaslatot tesz a védőnői szolgáltatások és szolgálatok fejlesztésére;

2. koordinálja a katasztrófavédelmi és honvédelmi tárgyú egészségügyi feladatok ellátását;

3. ellátja a szakmai minőségértékeléssel, minőségfejlesztéssel és az egészségügyi szolgáltatók akkreditációjával kapcsolatos feladatokat.

c) Az Egészségpolitikai Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében

1. szakmai illetékességi körében részt vesz nemzeti és nemzetközi szervezetekben, intézményekben, bizottságokban, szakértői munkacsoportokban a kormányzati, illetve tárcaképviselet biztosításában;

2. az európai uniós, a WHO és az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (a továbbiakban: ECDC) tagságból adódóan közreműködik a tárgyalási álláspontok, szakértői anyagok, tagállami jelentések elkészítésében;

3. az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek első helyi felelőssége mellett együttműködik a WHO átdolgozott Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak (a továbbiakban: NER) végrehajtása koordinálásában;

4. részt vesz a WHO, az európai uniós és a NATO tagságból adódó egészségügyi válságkezelési feladatok tervezésében, ellátásában és koordinálásában, a minisztérium képviseletének biztosításában;

5. az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek első helyi felelőssége mellett együttműködik az Európai Unió korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszereinek működtetésében.

d) Az Egészségpolitikai Főosztály egyéb feladatai körében

1. végzi az élelmezés- és táplálkozáspolitikát, környezet-egészségügyi politikát érintő ágazati stratégiai feladatok előkészítését, ennek keretében közreműködik a szakpolitikai anyagok, nemzeti tervek készítésében;

2. koordinálja a betegszállítással kapcsolatos ügyeket, részt vesz a mentéssel kapcsolatosan felmerülő, a minisztériumot érintő ügyek intézésében, részt vesz a betegszállítási bizottság munkájában;

3. részt vesz a fogyatékos személyek egészségügyi ellátásának szervezésében, az erre irányuló stratégiai feladatok kidolgozásában;

4. ellátja az egészségügyi ágazati honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokat, ennek körében

4.1. koordinálja a katasztrófavédelmi és honvédelmi tárgyú egészségügyi felkészülést,

4.2. közreműködik az egészségügyi ágazat speciális védelmi feladataiban, a gyakorlatok szervezésében és végrehajtásában, részt vesz az ágazatot érintő válságkezelési és katasztrófaelhárítási feladatok kezelésében és irányításában;

5. részt vesz az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszakára vonatkozó előkészületekben, a kapcsolódó dokumentum- és jogszabálytervezetek humán ágazati álláspontjainak kialakításában, a tárcaálláspont kialakításában, különös tekintettel a Kormány általános politikájával való összhangra;

6. felkérésre részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó fejlesztéspolitikai tárgyú egyeztetéseken és megbeszéléseken;

7. elősegíti az egészségügyi ellátórendszer szakmai fejlesztésével összefüggő projektekhez kapcsolódó információk szervezeten belüli áramlását és szervezeten kívüli kommunikációját;

8. közreműködik az egészségügyi ágazat stratégiai szempontból kiemelt – elsősorban a Semmelweis Terv által előírt –
feladatainak ütemezett végrehajtásában, a végrehajtás ellenőrzése érdekében az érintett szervezeti egységekkel való együttműködésben;

9. közreműködik az egészségügy területén – különösen a Semmelweis Terv végrehajtásából fakadó – különböző szintű egyedi projekttervek, elemzések elkészítésében, és ennek érdekében az érintett szervezeti egységek munkájának irányításában, összehangolásában;

10. közreműködik az egészségügyi ágazatot érintő döntés-előkészítő elemzések elkészítésében, valamint a döntések végrehajtásának értékelésében, ellenőrzésében.

1.3.1.3. Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály

a) A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. a gyógyszerügyek területén előkészíti

1.1. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek gyártásának, fogalomba hozatalának feltételeivel,

1.2. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek rendelésével,

1.3. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek kereskedelmi gyakorlatával és ismertetésével,

1.4. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek címkéjével és betegtájékoztatójával,

1.5. a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásával és ellenőrzésével,

1.6. a helyes klinikai gyakorlat alkalmazásával és ellenőrzésével,

1.7. a gyógyszerek minőségbiztosítása érdekében a gyártást érintően a meghatalmazott személy képesítési feltételeivel,

1.8. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek speciális és egyedi beszerzési formáival,

1.9. a forgalomba hozatalra engedélyezett és az E. Alapból támogatott gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásával,

1.10. az egészségbiztosítási szerv véleményének, valamint a hazai és nemzetközi orvos- és gyógyszerészszakmai vélemények ismeretében, az új, még nem támogatott hatástani gyógyszercsoportok támogatási kategóriákba történő felvételével, a maximális támogatási mértékek meghatározásával,

1.11. a kiemelt és emelt, indikációhoz kötött támogatási csoportba tartozó betegségcsoportok és indikációs területek, valamint a támogatással történő felírásra jogosultak körének meghatározásával,

1.12. a gyógyszer-támogatási rendszerrel kapcsolatos intézkedésekkel,

1.13.²³⁵ – az OGYÉI-vel szoros együttműködésben – a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek forgalomba hozatalával, orvosi rendelésével, gyógyszertári forgalmazásával, egészségügyi szolgáltatóknál történő felhasználásával, valamint nyilvántartásával és tárolásával,

1.14.²³⁶ – az OGYÉI-vel együttműködésben – az egészségügyért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítási jogkörébe tartozó szakterületek feladatkörébe tartozó, a kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal és új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekkel

kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát, közreműködik az azokra vonatkozó kormány-előterjesztések előkészítésében, továbbá vizsgálja azok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat;

2. a gyógyszerügyek területén közreműködik a gyógynövény teák és gyógynövény drogok forgalmazására vonatkozó szabályozás előkészítésében;

3. a gyógyszerellátás területén előkészíti

3.1. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek gyógyszertárból való kiszolgáltatásával,

3.2. a gyógyszertárak (intézeti, közforgalmú, fiók, kézi gyógyszertárak) létesítésével és működésével,

3.3. a gyógyszerek nagykereskedelmi és kiskereskedelmi forgalmazásának szakmai követelményrendszerével,

3.4. a gyógyszertárban forgalmazható gyógyszerek és egyéb termékek körével,

3.5. a gyógyszertáron kívül forgalmazható gyógyszerek körével,

3.6. a gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazásával,

3.7. a lakosságnál keletkező gyógyszerhulladék kezelésével,

3.8. a gyógyszertári ügyeleti rendszer más egészségügyi szolgáltatók által végzett ügyeleti ellátásokhoz való illesztésének kialakításával,

3.9. a gyógyszertárak működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meghatározásával,

3.10. a gyógyszertárak által vényre kiadott gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásának elszámolásával

4. a gyógyszerellátás területén együttműködik az érintett szakmai főosztállyal a szociális intézményekben alkalmazott gyógyszerek rendelésére, felhasználására vonatkozó szabályozás szakmai javaslatának előkészítésében;

5. az orvostechnikai eszközökkel összefüggő feladatok területén koordinálja az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatának előkészítését, közreműködik az azokra vonatkozó kormány-előterjesztések előkészítésében, továbbá vizsgálja azok szakmai megalapozottságát, hatását és figyelemmel kíséri hatályosulásukat;

6. a gyógyászati segédeszközökkel összefüggő feladatok területén előkészíti

6.1. a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeivel, az egyes gyógyászati segédeszközök egészségügyi ellátás keretében történő kiszolgálásának, továbbá házhoz szállításának feltételeivel,

6.2. a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadási eljárásával, a befogadás alapelveivel és szempontrendszerével, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyászati segédeszközök hivatalból történő felülvizsgálatával,

6.3. a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati segédeszközök támogatásával, ennek keretében a támogatás formájának, alapjának, mértékének megállapítására vonatkozó hatásköri és eljárási szabályokkal,

6.4. az új, még nem támogatott gyógyászati segédeszköz funkcionális csoportok támogatásba történő felvételével, – az egészségbiztosítási szerv és az orvosszakmai vélemények ismeretében – a támogatási mértékek és támogatási kategóriák meghatározásával,

6.5. a különböző támogatási csoportokhoz tartozó indikációs területek meghatározásával,

6.6. a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati segédeszköz-rendelés szakmai követelményeivel és a rendelésre jogosultak körével,

6.7. a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatással történő kölcsönzésével és javításával,

6.8. az egészségbiztosítói ellenjegyzéssel kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközök körének meghatározásával, az egészségbiztosítói ellenjegyzés feltételeivel és a mérlegelés szempontjaival, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos eljárással,

6.9. a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati segédeszközök támogatásának elszámolásával,

6.10. a gyógyászati segédeszközök kereskedelmi gyakorlatával és ismertetésével,

6.11. az egészségbiztosítási szerv által működtetett internetes gyógyászati segédeszköz katalógussal,

6.12. az egyes gyógyászati segédeszköz funkcionális csoportok vagy alcsoportok támogatási technikájának megállapításával

7. a gyógyászati ellátásokkal összefüggő feladatok területén előkészíti

7.1. az egyes gyógyászati ellátások társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásával,

7.2. a gyógyászati ellátások társadalombiztosítási támogatásával, a gyógyászati ellátások körének meghatározásával és az árukhoz nyújtott támogatás alapjával és mértékével, továbbá a gyógyászati ellátások rendelésének szakmai követelményeivel és a rendelésre jogosultak körének meghatározásával,

7.3.²³⁷ – az Egészségpolitikai Főosztállyal együttműködésben – a gyógyhelyekkel, a gyógyfürdő-intézményekkel, a gyógyvizekkel, valamint a természetes gyógytényezők hasznosításával

b) A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály koordinációs feladatai körében

1. a gyógyszerügyek területén

1.1. az egészségügyi stratégiai tervek alapján koordinálja a gyógyszereket érintő szakmai döntések előkészítését, különös tekintettel az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek előállításának, gyártásának, minőségének, minőség-ellenőrzésének, klinikai vizsgálatának, valamint beavatkozással nem járó vizsgálatának, forgalomba hozatalának, rendelésének, kereskedelmi gyakorlatának, az engedélyezést követő felügyeletének (farmakovigilancia), helyes laboratóriumi gyakorlatának, valamint társadalombiztosítási támogatásának szabályaira és az ellátás folyamatosságára,

1.2.²³⁸ együttműködik a NEAK-kal a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásával kapcsolatos feladatok és finanszírozási kérdések kidolgozásában,

1.3. figyelemmel kíséri a gyógyszertámogatási előirányzat teljesülését;

2. a gyógyszerellátás területén

2.1. az egészségügyi stratégiai tervek alapján koordinálja a gyógyszerellátás területét érintő szakmai döntések előkészítését, különös tekintettel az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalmazásának, kiszolgáltatásának szabályaira és az ellátás folyamatosságára,

2.2. a minőség és a hatékonyság érvényesítése érdekében részt vesz a szakmai szervezetekkel együtt a gyógyszertári minőségi standardok kidolgozásában,

2.3. segíti a közforgalmú gyógyszerellátás kapcsolódását a népegészségügyi programokba,

2.4.²³⁹ a gyógyszerellátás feltételeinek biztosítása érdekében az OGYÉI-vel együttműködik az új közforgalmú gyógyszertár létesítésére irányuló országos pályázat kiírásában,

2.5. együttműködik a szakmai szervezetekkel a szakmai irányelvek kidolgozásában, különös tekintettel a nagy népegészségügyi kockázatú betegségek gyógyszerészi gondozására, a gyógyszeres terápia-menedzsment kialakítására, a gyógyszerelési problémák kiszűrésére és a betegek gyógyszereléssel kapcsolatos együttműködésének megteremtésére;

3. az orvostechnikai eszközök, a gyógyászati segédeszközök és a gyógyászati ellátások területén

3.1. az egészségügyi stratégiai tervek alapján koordinálja az orvostechnikai eszközellátást, a gyógyászati segédeszköz ellátást és a gyógyászati ellátásokat érintő szakmai döntések előkészítését, különös tekintettel a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeire vonatkozó szabályokra, a társadalombiztosítási támogatásra és az ellátás folyamatosságára,

3.2.²⁴⁰ együttműködik a NEAK-kal a gyógyászati segédeszközök és a gyógyászati ellátások társadalombiztosítási támogatásával kapcsolatos feladatok és finanszírozási kérdések kidolgozásában,

3.3. figyelemmel kíséri a gyógyászati segédeszköz és a gyógyászati ellátások támogatási előirányzatok teljesülését,

3.4. együttműködik a szakmai szervezetekkel a szakmai irányelvek kidolgozásában.

c) A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében

1. közreműködik a nemzetközi és európai uniós szabályozásra vonatkozó javaslatok véleményezésében, a hazai gyakorlatra vonatkozó hatás bemutatásának feltérképezésében;

2. részt vesz az európai uniós szabályozásból eredő jogharmonizációs, valamint a nemzetközi megállapodásokból (WHO, EDQM, OECD, ENSZ INCB) eredő feladatok végrehajtásában;

3. figyelemmel kíséri az Európai Parlament szakbizottságaiban, az Európai Tanács illetékes munkacsoportjában és az Európai Bizottság által működtetett szakértői testületekben folyó munkát, és javaslatot tesz európai uniós jogalkotási és szabályozási kérdésekben a kormányzati álláspontra;

4. közreműködik a gyógyszer- és orvostechnikai ügyeket (ideértve a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos ügyeket is) érintő, az Európai Bíróság részére előterjesztendő beadványok készítésében, és nyomon követi az európai bírósági eljárásokat;

5. figyelemmel kíséri a minisztérium háttérintézményei által a nemzetközi és európai uniós gyógyszerügyi és orvostechnikai területen (ideértve a gyógyászati segédeszköz területet is) folytatott tevékenységet;

6. biztosítja a nemzeti jogalkotáshoz szükséges külföldi tapasztalatok gyűjtését és feldolgozását.

d) A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály egyéb feladatai körében

1. ellátja a főosztály ügykörét érintő, jogszabályon alapuló statisztikai adatgyűjtési és adatszolgáltatási feladatokat;

2. részt vesz a gyógyszerrendelést és a vényírást segítő számítógépes program minősítési eljárására vonatkozó szabályozás kialakításában;

3. javaslatot tesz a szakgyógyszerész, a gyógyszertári asszisztens és szakasszisztensképzés, valamint továbbképzés szervezésére;

4. részt vesz a közgyógyellátási rendszert érintően a főosztály illetékességébe tartozó szabályozás módosításában;

5. részt vesz az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban az illetékes szakmai főosztállyal együttműködésben a vonatkozó szabályozás kidolgozásában, módosításában;

6. feladatkörét érintően kapcsolatot tart a szakmai szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel;

7. képviselteti magát a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületben, és részt vesz a gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport munkájában;

8. ellátja a főosztály hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséből eredő feladatokat.

1.3.1.4. Népegészségügyi Főosztály

a) A Népegészségügyi Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. közreműködik az ágazati stratégia népegészségügyi területének meghatározásában,

2. előkészíti a népegészségügyi tárgyú beszámolókat, jelentéseket az Országgyűlés, illetve a Kormány részére,

3. előkészíti a népegészségügyi jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök, illetve azok módosításának szakmai koncepcióját, a közegészségügyi, járványügyi, egészségügyi igazgatási tárgyú jogszabályok kivételével,

4. együttműködik az érintett szakmai főosztályokkal a népegészségügyet érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai koncepciójának előkészítésében,

5. előkészíti az 1–3. ponthoz kapcsolódó és az egyéb népegészségügyi tárgyú előterjesztéseket.

b)²⁴¹ A Népegészségügyi Főosztály koordinációs feladatai körében

1. részt vesz az új népegészségügyi program kidolgozásában, majd elfogadását követően szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására,

2. figyelemmel kíséri a népegészségügyi program megvalósulását,

3. javaslatot tesz a népegészségügyi program éves cselekvési tervére,

4. részt vesz az egészségfejlesztés, egészségnevelés, egészségvédelem stratégiai irányainak meghatározásában,

5. elősegíti és támogatja a gyógyszerészek részvételét a népegészségügyi programokban,

6. részt vesz az egészségfejlesztési, népegészségügyi tárgyú stratégiák, programok, cselekvési tervek kidolgozásában,

7. képviselet biztosításával részt vesz a megelőzéssel kapcsolatos tanácsadó fórumok munkájában,

8. részt vesz a készülő, népegészségügyet érintő nemzeti programok összeállításában, melyben együttműködik a társfőosztályokkal,

9. képviselet biztosításával részt vesz a népegészségügyhöz kapcsolódó, illetve a népegészségügyi tárgyú nemzeti programok, stratégiák megvalósulásának és koordinálásának érdekében felállított testületek, munkacsoportok munkájában,

10. részt vesz a nem fertőző betegségek megelőzéséhez kapcsolódó programok előkészítésében, felügyeletében és megvalósításának támogatásában,

11. javaslatot tesz a szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatos egészségügyi ágazati feladatokra, a drogprevenció kapcsán együttműködik a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztályával,

12. részt vesz a HIV/AIDS prevencióval kapcsolatos feladatok ellátásában,

13. részt vesz a hátrányos helyzetű lakosságcsoportok esélyegyenlőségét célzó kormányzati feladatok ellátásában, továbbá koordinálja azok egészségügyi ágazatot érintő feladatait,

14. koordinálja a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat közötti keretmegállapodásban foglaltak egészségügyi ágazatot érintő feladatainak megvalósítását,

15. koordinálja a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, valamint intézkedési terv egészségügyi ágazatot érintő feladatainak megvalósítását,

16. együttműködik az egészségproblémák hátterének feltárásában,

17. részt vesz a népegészségügyi problémák tudományos kutatásának tervezésében,

18. részt vesz az európai uniós és más pénzügyi alapok támogatásával megvalósuló népegészségügyi tárgyú fejlesztések szakmai tartalmának kidolgozásában és koordinálja azokat,

19. együttműködik az egészségügyi szakmai szervezetekkel az egészségügyi szakmai irányelvek kidolgozásában,

20. részt vesz az egészségügyi alapellátás népegészségügyi fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásában, együttműködésben az Egészségpolitikai Főosztállyal,

21. részt vesz a foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos, népegészségügyi vonatkozású stratégiai feladatok ellátásában, együttműködésben az Egészségpolitikai Főosztállyal,

22. koordinálja a lelki egészséggel kapcsolatos feladatokat, együttműködésben az érintett szakfőosztályokkal, további ágazatokkal,

23. koordinálja a keringési betegségek prevenciójával kapcsolatos tervezési és megvalósítási feladatokat, együttműködésben az érintett szakfőosztályokkal, további ágazatokkal,

24. koordinálja a rendszeres fizikai aktivitáshoz kapcsolódó népegészségügyi tervezést és feladatellátást,

25. részt vesz a teljes körű óvodai és iskolai intézményi egészségfejlesztéshez, ifjúságügyhöz, családügyhöz, idősügyhöz kapcsolódó népegészségügyi feladatok ellátásában,

26. koordinálja az alacsony dózisú CT vizsgálattal történő tüdőrákszűrés bevezetésének előkészítését,

27. ellátja a Nemzeti Betegfórummal kapcsolatos szakmai együttműködési és szervezési feladatokat.

c) A Népegészségügyi Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében az európai uniós, a WHO és ECDC tagságból adódóan közreműködik a tárgyalási álláspontok, szakértői anyagok, tagállami jelentések elkészítésében. Szakmai illetékességi körében részt vesz a szakértői munkacsoportokban.

1.3.1.5. Egészségügyi Ágazati Humánerőforrás és Ápolásügyi Főosztály

a) Az Egészségügyi Ágazati Humánerőforrás és Ápolásügyi Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. az ágazati humánpolitikai stratégiai tervezéssel összefüggő feladatok területén

1.1. előkészíti az egészségügyi ágazati képzést érintő jogszabályok szakmai javaslatát,

1.2. közreműködik az egészségügyi ágazati képzés szakmai feltételei egységes elveinek és programjainak meghatározásában,

1.3. véleményezi az egészségügyi ágazati képzés átalakításának, fejlesztésének, támogatásának szakmai koncepcióját, valamint az egészségügyi ágazati képzést érintő jogszabályok tervezetét,

1.4. előkészíti az ápolásügyet érintő jogszabályokat,

1.5. közreműködik az alapellátás, valamint a járó- és fekvőbeteg-szakellátás, továbbá az otthoni szakápolás területén a szakdolgozói tevékenységeket, ápolási szolgáltatásokat érintő jogszabályok előkészítésében,

1.6. figyelemmel kíséri és véleményezi az ápolásügyet érintő európai uniós jogszabályokat, valamint előkészíti a jogharmonizációs jogszabályokat;

2. az egészségügyi felsőoktatási és az egészségügyi ágazati képzésekkel kapcsolatos feladatok tekintetében

2.1. előkészíti az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzéssel, az egészségügyi szakmai továbbképzéssel, valamint az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzéssel kapcsolatos szakmai koncepciókat, gondoskodik azoknak az egészségügyi szakmai kollégiummal, szakmai kamarákkal, valamint a szervezeti egységekkel való egyeztetéséről,

2.2. közreműködik az egészségügyi tevékenység gyakorlásához szükséges képesítési rendszer meghatározásában, a közalkalmazotti jogviszony speciális kérdéseinek, köztük a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (képesítés) megszerzése, a képesítés alóli végleges mentesítés szabályainak meghatározása, valamint az egészségügyi ellátás személyi feltételeinek meghatározása tekintetében;

3. a középfokú szakképzés tekintetében előkészíti, meghatározza a szakképesítések rendeletben történő közzétételéhez a szakmai és vizsgakövetelményeket, a rendeletek szakmai tartalmát.

b) Az Egészségügyi Ágazati Humánerőforrás és Ápolásügyi Főosztály koordinációs feladatai körében

1. az egészségügyi felsőoktatás és az egészségügyi ágazati képzések tekintetében

1.1.²⁴² ellátja az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszer működtetésével összefüggő szervezési feladatokat, együttműködik a finanszírozási feladatok ellátásában az illetékes szervezeti egységekkel, valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (a továbbiakban: ÁEEK),

1.2. ellátja az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzési rendszer működtetésével összefüggő koordinációs feladatokat,

1.3. közreműködik az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács bizottságai döntés-előkészítő munkájának szakmai és adminisztratív szervezésében,

1.4. kapcsolatot tart az egészségügyi képzést folytató egyetemekkel és főiskolákkal, figyelemmel kíséri azok egészségügyi területen nyújtott szakmai és képzési programjait,

1.5.²⁴³ a külföldön szerzett szakképesítések elismerésével kapcsolatos koordinációs feladatokban felkérésre együttműködik az ÁEEK-kel;

2.²⁴⁴ a középfokú szakképzés tekintetében a külföldön szerzett szakképesítések elismerésével kapcsolatos koordinációs feladatokban felkérésre együttműködik az ÁEEK-kel;

3. az ápolásügyet és szakdolgozókat érintő feladatai tekintetében

3.1. előkészíti az ápolási és egészségügyi szakdolgozói tevékenységek szakmai fejlesztési koncepcióit, javaslatot tesz az egészségügyi dolgozók humánerőforrás-fejlesztésére,

3.2. együttműködik az egészségügyi szakdolgozói humánerőforrás kríziskezelése érdekében az érintett szakmai szervezetekkel, érintett háttérintézményekkel,

3.3.²⁴⁵ együttműködik az ápolási és szakdolgozói szakterületekre vonatkozó egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeleti és minőségügyi vezetőivel, az Egészségügyi Igazgatási Főosztállyal.

c) Az Egészségügyi Ágazati Humánerőforrás és Ápolásügyi Főosztály egyéb feladatai körében

1.²⁴⁶ az ágazati humánpolitikai stratégiai tervezéssel összefüggő feladatok tekintetében – a hazai és európai uniós fejlesztések esetén az Egészségpolitikai Főosztállyal együttműködve –

1.1. az ágazatban foglalkoztatottak (közalkalmazottak, munkavállalók, illetve egyéb jogviszonyban állók) foglalkoztatási feltételeit és munkajogi helyzetét érintő humánpolitikai intézkedések megtételéhez javaslatokat készít, amelyek segítik az ágazati szakmai célkitűzések, tervek és döntések meghozatalát és megvalósítását,

1.2. az 1.1. pontban foglaltak érdekében elemzi és értékeli az ágazati létszámgazdálkodást, a munkaidő alakulását, valamint az ágazatban foglalkoztatottak bérhelyzetét,

1.3. állást foglal az egészségügyi ágazatban foglalkoztatottak létszám- és bérfejlesztésének elveiről, feltételeiről,

1.4. ellenőrzi a nem felsőoktatási szintű egészségügyi képzések, szakképzések és továbbképzések támogatásával kapcsolatos pályázatok megvalósulását,

1.5. elemzi és értékeli az egészségügyi képzésben, szakképzésben, továbbképzésben résztvevők számának alakulását, a várható egészségügyi képesítéssel, szakképesítéssel rendelkezők létszámát és szakirány szerinti összetételét, az elemzés eredményei alapján kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét,

1.6. javaslatot tesz az egészségügyi ágazati képzés területén a teljesítmények értékelésének rendszerére,

1.7.²⁴⁷ az egészségügyi ágazat humánerőforrásának a biztosítása érdekében az Egészségügyi Ellátási és Közegészségügyi Főosztállyal együttműködve részt vesz az egészségügy fejlesztési koncepciójának szakmai kidolgozásában az illetékes intézmények, illetve szakértők bevonásával,

1.8. részt vesz az országos fejlesztéspolitikai koncepciók egészségpolitikai, valamint a humánerőforrást érintő fejezeteinek a kidolgozásában,

1.9. részt vesz a nemzeti fejlesztési tervek, illetve regionális fejlesztési tervek népegészségügyi részeinek egészségügyi ágazati humánerőforrás szempontú előkészítésében,

1.10. humánerőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos szempontból közreműködik a stratégiai tervek (helyzetelemzés, stratégia, operatív program, pénzügyi terv) egészségügyi fejezetei elkészítésében,

1.11. közreműködik a stratégiai tervek egészségügyi fejezeteinek elkészítése érdekében kialakított munkacsoportokban,

1.12. gondoskodik az egészségügyi ágazati humánerőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos szempontok integrálásáról a tervezés során,

1.13. felkérésre részt vesz a tervdokumentumok megvitatása céljából szervezett szakmai fórumokon, találkozókon,

1.14. figyelemmel kíséri és véleményezi a tervezést érintő hazai és európai uniós jogszabályokat, politikákat,

1.15. együttműködik a pályázati kiírások előkészítése során az illetékes főosztállyal, humánerőforrás szempontból részt vesz a pályázatok elbírálásában, monitorozásában,

1.16. közreműködik a stratégiai tervek ápolási fejezeteinek elkészítésében, valamint az ennek érdekében kialakított munkacsoportokban részt vesz,

1.17. együttműködik az ápolói, szakdolgozói területeket érintő hazai és európai uniós pályázati kiírások előkészítése során az illetékes főosztállyal, részt vesz a pályázatok elbírálásában,

1.18–1.20.²⁴⁸

2. az egészségügyi felsőoktatás és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés tekintetében

2.1. ellátja az Nftv.-ből adódó, valamint az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, az egészségügyi felsőoktatásra és az egészségügyi szakirányú szakképzésre vonatkozó feladatokat, ennek keretében elkészíti a feladat- és hatáskörébe utalt ügyek ellátásához rendelt költségvetési keretek felhasználására vonatkozó javaslatot, ellenőrzi és értékeli a támogatás felhasználását,

2.2. képviseli az egészségügyi ágazati humánerőforrás-fejlesztési, valamint egyéb egészségpolitikai érdekeket a felsőoktatással kapcsolatos bizottságokban,

2.3. az egészségügyi ellátás szakemberigényének, szakember-utánpótlási igényének figyelembevételével kezdeményezi a graduális és posztgraduális programok megindítását;

3. a középfokú szakképzés tekintetében az egészségügyről, a szakképzésről, a felnőttképzésről, a nemzeti köznevelésről, valamint a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvények alapján ellátja a miniszter hatáskörébe tartozó egészségügyi szakmai képzés irányításával, szervezésével, koordinációjával kapcsolatos feladatokat, ennek keretében

3.1. előkészíti, közleményben közzéteszi a szakképzések központi programjait, biztosítja az utánkövetést és a felülvizsgálatot,

3.2. ellátja a tankönyvvé nyilvánítással és a tankönyvellátással kapcsolatos egészségügyi ágazati feladatokat,

3.3. ellátja a komplex szakmai vizsgáztatással kapcsolatos egészségügyi ágazati feladatokat, valamint az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet alapján lefolytatja a névjegyzékre vételi eljárást és gondoskodik a névjegyzék vezetéséről és megjelentetéséről,

3.4. előkészíti a szakképzéssel kapcsolatos minisztériumi döntéseket (így különösen az Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálata, új szakképesítések bevezetése) és a döntéseknek megfelelően koordinálja, irányítja a fejlesztéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását,

3.5. együttműködik az Oktatási Hivatallal az iskolarendszeren kívüli szakmai képzést követő szakmai vizsga megszervezésének engedélyezési eljárásában,

3.6. ellátja a szakmai vizsgák eseti ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

3.7. a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával együttműködve előkészíti a gyakorlati képzések szintmérő vizsgáinak szakmai követelményeit,

3.8.²⁴⁹ gondoskodik a moduláris vizsgák vizsgabizottsági elnökeinek megbízásáról akkor, ha a képző vagy a vizsgát szervező intézmény az ÁEEK,

3.9.²⁵⁰ előkészíti a szabadon választott elméleti továbbképzések pontértékének meghatározásáról rendelkező döntéseket, ha a továbbképzést szervező az ÁEEK.

1.3.2.²⁵¹ Az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

1.3.2.1. Egészségügyi Ellátórendszer Működtetéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

Az Egészségügyi Ellátórendszer Működtetéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

1.3.2.2.²⁵² Egészségügyi Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály

a)²⁵³ Az Egészségügyi Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. közreműködik a fenntartói feladatokkal, az irányítási, felügyeleti és ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos szabályozás előkészítésében, illetve az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó intézmények vonatkozásában szabályozási javaslatokat tesz, szakmai javaslatot alakít ki, továbbá vizsgálja a szabályozás szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulását;

2. közreműködik

2.1. az állami tulajdonban és fenntartásban lévő egészségügyi intézményekkel,

2.2. az egészségügyi intézmények szervezeti felépítésével, működésével és szakmai szabályaival kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatának előkészítésében, továbbá az ezekre vonatkozó előterjesztések előkészítésében;

3. vizsgálja

3.1. az 1. pont szerinti, továbbá az érintett szakmai főosztályokkal együttműködésben vizsgálja a 2. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat, szükség esetén – az ÁEEK bevonásával – javaslatot tesz azok módosítására,

3.2. az intézmények irányításával, felügyeletével és ellenőrzésével összefüggő szabályozó dokumentumok tartalmát, szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására.

b)²⁵⁴ Az Egészségügyi Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály koordinációs feladatai körében a gyógyító tevékenységet végző intézményekre vonatkozóan

1. közreműködik az egészségügyről szóló törvény által a miniszter hatáskörébe telepített fenntartói jogokkal és szakmai fenntartói jogokkal összefüggő feladatok ellátásában;

2. közreműködik az ÁEEK által miniszteri fenntartói döntésre előkészített ügyek kezelésében;

3. figyelemmel kíséri az állami tulajdonban és fenntartásban lévő egészségügyi intézmények tekintetében a fenntartói döntések végrehajtását, szükség esetén tájékoztatást kér a fenntartói döntések végrehajtásának folyamatáról;

4. közreműködik a gyógyító tevékenységet végző intézményekkel kapcsolatos fenntartói stratégia kidolgozásában, összehangolva az egészségügyi ellátórendszer szakmai és strukturális változásait a fenntartói stratégia követelményeinek megfelelően;

5. szükség esetén egyedi ügyekben ellenőrzést folytat, illetve tájékoztatást kér az ÁEEK, illetve az állami tulajdonban és fenntartásban lévő egészségügyi intézmények szakmai tevékenységével, a szakmai minimumfeltételek megvalósításához szükséges feladatok ellátásával, a jogszabályok, illetve a fenntartói döntések végrehajtásával összefüggő feladatok teljesítésével, valamint a fejlesztések végrehajtásával kapcsolatosan.

c)²⁵⁵ Az Egészségügyi Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály egyéb feladatai körében

1. szükség esetén vizsgálja – az ÁEEK bevonásával – az állami tulajdonban és fenntartásban lévő egészségügyi intézmények működési struktúráját, a működés szervezeti formáját, javaslatokat tesz a működés hatékonyságát javító intézkedésekre;

2.²⁵⁶ a fenntartói jogokkal, illetve a szakmai fenntartói jogokkal kapcsolatos feladatai körében együttműködik az Egészségpolitikai Főosztállyal, az Egészségügyi Stratégiai és Tervezési Főosztállyal, továbbá a Költségvetési, a Jogi és a Személyügyi Főosztállyal, szakmai javaslatainak megtételét, szakmai előkészítő tevékenységét ezen szervezeti egységekkel közösen végzi;

3.²⁵⁷ a Vagyongazdálkodási Főosztállyal együttműködve részt vesz az egészségügyi ágazat háttérintézményeivel kapcsolatos vagyongazdálkodási feladatok ellátásában.

d)²⁵⁸ Az Egészségügyi Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály funkcionális feladatai körében

1. ellátja a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma költségvetési fejezetben szereplő és az ágazathoz tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzata által a szakterületi kontrollt ellátó személy számára meghatározott feladatokat, így különösen

1.1. ellátja az egészségügyi ágazat alá tartozó főosztályok szakmai javaslattevői jogkörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a tervezésre, felhasználásra, évközi módosításra, elszámolásra, valamint ellenőrzésre vonatkozó tevékenységet,

1.2. koordinálja az egészségügyi ágazat részére beérkező támogatási kérelmek elbírálását,

1.3. közreműködik a pályázatok kiírásában, szervezésében, lebonyolításában,

1.4. közreműködik a támogatás biztosításához szükséges kötelezettségvállalási dokumentumok elkészítésében, támogatási szerződések, megállapodások megkötésében, a támogatás pénzügyi teljesítésében, valamint a támogatás felhasználásáról szóló szakmai és pénzügyi beszámoló ellenőrzésében, helyszíni ellenőrzés lebonyolításában,

1.5. gondoskodik az egészségügyi ágazat szakmai felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása tekintetében adattábla vezetéséről, az aktuális szabad keret naprakész nyilvántartásáról;

2. elősegíti a szakmai javaslattevő vezető részére előírt feladatok végrehajtását azáltal, hogy közreműködik az ágazat hatáskörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási irányaira vonatkozó szakmai javaslat előkészítésében;

3. összehangolja az ágazat diszpozíciós jogkörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok tervezését és felhasználását, összeállítja az erre irányuló vezetői döntés-előkészítő anyagokat;

4. összeállítja az ágazati szintű fejezeti kezelésű előirányzat-módosítási és zárszámadási javaslatot;

5. felügyeli az egészségügyi háttérintézmények előirányzat-, létszám- és bérgazdálkodását, közbeszerzési tevékenységét.

1.3.2.3.²⁵⁹ Egészségügyi Stratégiai és Tervezési Főosztály

a)²⁶⁰ Az Egészségügyi Stratégiai és Tervezési Főosztály kodifikációs feladatai körében

1.²⁶¹ az E. Alap tervezésével kapcsolatos feladatai területén a NEAK együttműködésével

1.1. összefogja az E. Alap költségvetésének tervezését, elvégzi a szakmai és finanszírozási egyeztetéseket, részletesen kidolgozza az egyes szakfeladatok forrásigényét, szakmailag képviseli a minisztériumot az Országgyűlés szakbizottságai előtt,

1.2. rendszeresen figyelemmel kíséri az E. Alap költségvetésének végrehajtását, ennek alapján intézkedéseket kezdeményez az egyensúly megtartása érdekében,

1.3. pótköltségvetés esetén részt vesz annak előkészítésében és kidolgozásában,

1.4. véleményezi az E. Alap zárszámadását, és részt vesz annak megtárgyalásában;

2.²⁶² a finanszírozás szakmai szabályozása területén a NEAK együttműködésével

2.1. koordinálja az egészségügyi finanszírozás korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat a területi ellátási kötelezettséget és a progresszivitási szinteket figyelembe véve,

2.2. javaslatot tesz az egészségügyi technológiák befogadásával és felülvizsgálatával kapcsolatosan a szükséges finanszírozási jogszabályok kidolgozására, módosítására,

2.3. részt vesz a finanszírozási eljárásrendekkel kapcsolatos jogszabályok szakmai javaslatának előkészítésében;

3. az E. Alap allokációjához kapcsolódóan

3.1. előkészíti az egészségügyi finanszírozás természetbeni és pénzbeli szolgáltatásainak (a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz szolgáltatások kivételével) általános és részletes szabályait,

3.2. felügyeli az ellátórendszer kapacitásának megtervezését, az ellátási kötelezettséggel összefüggésben lévő kapacitásszabályozást.

b)²⁶³ Az Egészségügyi Stratégiai és Tervezési Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében végzi az egészségbiztosítás területét érintő, az Európai Unióval és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatokat.

c)²⁶⁴ Az Egészségügyi Stratégiai és Tervezési Főosztály funkcionális feladatai körében

1.²⁶⁵ az egészségügyi szolgáltatók gazdálkodása területén a NEAK együttműködésével rendszeresen figyelemmel kíséri az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók pénzügyi helyzetét, elemzi és értékeli a finanszírozási változások hatását az egészségügyi hálózat működésére, az ellátás színvonalára;

2. ellátja az egészségügyi ellátórendszer átfogó tervezési feladatait a mindenkor érvényben lévő ágazati tervezési módszertan alapján, az érvényes tervezési időrend szerint azzal, hogy az átfogó tervezési feladat magában foglalja különösen az egészségügyi ágazat szakmai és költségvetési tervezési folyamatainak koordinációját, felügyeletét, irányítását, melynek keretében

2.1. egyeztetéseket végez az érintett intézményekkel a tervezési folyamat megbeszélést igénylő kérdéseiben,

2.2. biztosítja, hogy a tervezési folyamat az előre meghatározott időrendben, az előre meghatározott határidők betartásával valósuljon meg,

2.3. rendszeres jelentéseket készít a teljesítés alakulásáról, a tény-terv eltérésekről és ezek okairól,

2.4. kezdeményezi a teljesítés során a szükséges vezetői beavatkozásokat;

3. javaslatot tesz a tervezési módszertan és időrend átalakítására.

d)²⁶⁶ Az Egészségügyi Stratégiai és Tervezési Főosztály egyéb feladatai körében

1. a finanszírozás szakmai szabályozása területén

1.1. irányítja a finanszírozási kódokra javaslatot tevő bizottságok (Finanszírozási Kódkarbantartó Bizottság, ad hoc bizottságok) munkáját, részt vesz a Finanszírozási Kódkarbantartó Bizottság munkájában, biztosítja működési feltételeit, ellátja a titkársági teendőket,

1.2.²⁶⁷ a NEAK-kal együttműködve gondoskodik a finanszírozási kódok alkalmazási szabályait előíró Szabálykönyvek, Besorolási Kézikönyvek aktualizálásáról,

1.3. elvégzi az országos díjak bevezetéséhez, módosításához szükséges számításokat, hatáselemzéseket, előkészíti azok bevezetését,

1.4. végzi az alapellátással kapcsolatos finanszírozási feladatokat és a külön kasszák finanszírozásának karbantartását,

1.5. részt vesz az egészségügyi szakellátás finanszírozási paramétereinek folyamatos monitorozásában, a szükséges módosítások előkészítésében, egyeztetések lefolytatásában, a kapcsolódó hatásszámítások elkészítésében;

2. az E. Alap allokációjához kapcsolódóan részt vesz a kapacitásokkal kapcsolatos – jogszabályokban meghatározott – eljárásokban, feladatokban;

3. az egészségbiztosítással összefüggően részt vesz a biztosítási jogviszonnyal összefüggő adatszolgáltatással, az egészségügyi adatnyilvántartással kapcsolatos feladatok előkészítésében és végrehajtásában;

4. közreműködik a sportegészségügy fejlesztési stratégiáinak, koncepcióinak, cselekvési programjainak elkészítésében.

e)²⁶⁸ Az Egészségügyi Stratégiai és Tervezési Főosztály az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztállyal együttműködésben a stratégiai-tervezési koordinációs feladatok tekintetében

1. előkészíti az ágazati stratégia meghatározását,

2. részt vesz a nemzeti stratégiai tervek egészségügyi ágazati fejezeteinek összeállításában,

3. koordinálja az egészségügyi ágazat stratégiai tervezéssel, stratégiaalkotással kapcsolatos tevékenységét,

4. irányítja és koordinálja az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának kidolgozására irányuló munkát, ennek keretében együttműködik a tervezési folyamat szempontjából illetékes szervezeti egységekkel, intézményekkel,

5. koordinálja az egészségügyi ellátórendszer működése hatékonyságának javítására irányuló szakmapolitikai intézkedések előkészítését,

6. átruházott hatáskörében koordinálja az egészségügyért felelős államtitkár irányítása alá tartozó intézmények alapításával, átszervezésével és megszüntetésével összefüggő feladatokat.

f)²⁶⁹ Az Egészségügyi Stratégiai és Tervezési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. közreműködik a jelentős költségigényű, különleges jártasságot és műszerezettséget igénylő, ritkábban végzett ellátásokkal kapcsolatos döntések előkészítésében,

2. ellátja az egyedi elbírálást igénylő beavatkozásokhoz kapcsolódó engedélyezési feladatokat.

1.3.2.4.²⁷⁰ Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály

a) Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály kodifikációs feladatai körében javaslatot tesz az egészségügyi fejlesztések jogi keretrendszerének felülvizsgálatára, kezdeményezi az ehhez szükséges jogalkotást, jogszabály-módosításokat.

b) Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály koordinációs feladatai körében

1. koordinálja az egészségügyi fejlesztésekkel kapcsolatos ágazati stratégiai tervek kidolgozását, elfogadását, illetve ezek operatív tervekre történő lebontását és ezáltal azok végrehajtását, ennek keretében

1.1. összehangolja az egészségügyi fejlesztések tartalmát, figyelemmel az elfogadott ágazati stratégiai döntésekre,

1.2. szükség esetén kezdeményezi az ágazati szintű stratégiai döntések meghozatalát a programok tartalmát, összehangolását, továbbfejlesztését vagy végrehajtását érintően,

1.3. folyamatosan kapcsolatot tart az egészségügyi projektekben érintett egészségügyi ágazaton kívüli szervezetekkel;

2. koordinálja az egészségügyi fejlesztéseket végző háttérintézmények által kidolgozott projekteket, szükség esetén kezdeményezi azoknak az elfogadott stratégiai irányok szerinti módosítását, ezáltal gondoskodik az egészségügyi ágazat európai uniós forrásokból és nemzetközi alapokból finanszírozott projektjei koherenciájának biztosításáról, ennek keretein belül

2.1. folyamatosan monitorozza az ágazati stratégiák végrehajtását, ennek érdekében kapcsolatot tart a projektekben, fejlesztési programokban részt vevő intézményekkel,

2.2. szakmai-módszertani segítséget nyújt az ágazati stratégia végrehajtását megvalósító háttérintézményeknek, szervezeteknek,

2.3. a folyamatban lévő és kidolgozás alatt álló fejlesztési programok és stratégiák eredményes kidolgozása és végrehajtása érdekében szükség esetén munkacsoportot működtet;

3. az ágazati fejlesztési célkitűzések hatékony megvalósítása érdekében koordinálja

3.1. a nemzeti stratégiai tervek egészségügyi ágazati fejlesztési fejezeteinek összeállítását, valamint az egészségügy területét érintő fejlesztések ágazati véleményeinek összeállítását, képviseletét, ennek keretében felügyeli az egészségügyi ágazat érintett szakterületei által készítendő stratégiai dokumentumok előkészítését, illetve azok tartalmát,

3.2. az egészségügyi ágazat stratégiai szempontból kiemelt, az ágazati fejlesztési célkitűzéseket meghatározó stratégiai tervdokumentumokban, valamint az azokhoz kapcsolódó cselekvési tervekben szereplő feladatainak ütemezett végrehajtását, a végrehajtás ellenőrzése érdekében az érintett szervezeti egységekkel való együttműködést,

3.3. az egészségügyi ágazatban, különösen az ágazati fejlesztési célkitűzéseket meghatározó stratégiai tervdokumentumok, valamint az azokhoz kapcsolódó cselekvési tervek végrehajtásából fakadó különböző szintű egyedi projekttervek, elemzések elkészítését, és ennek érdekében az érintett szervezeti egységek munkájának irányítását, összehangolását,

3.4. a projektek, kiemelt feladatok előrehaladottságának rendszeres vizsgálatát, az egyes szervezeti egységek és háttérintézmények felügyeletét azok végrehajtásának megvalósítása érdekében,

3.5. az egészségügyi ágazatot érintő fejlesztési stratégiai jellegű döntés-előkészítő elemzések elkészítését, valamint a döntések végrehajtásának értékelését, ellenőrzését,

3.6. folyamatosan kapcsolatot tart az egészségügyi ágazatban feladatot ellátó miniszteri biztosokkal.

c) Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály fejlesztéspolitikai feladatai körében

1. ellátja a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján az egészségügyért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek kötelezettségei körébe tartozó hosszú és középtávú tervezési és területfejlesztési feladatokat,

2. az európai uniós fejlesztési programok tekintetében

2.1. együttműködik az Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért Felelős Államtitkárság szervezeti egységeivel,

2.2. a 2014–2020 programozási időszakkal kapcsolatos szakmai feladatai körében

2.2.1. megküldi véleményezésre és miniszteri jóváhagyásra való előkészítésre a miniszter által irányított és felügyelt szervezetek stratégiai tervdokumentumait és tervezeteit,

2.2.2. részt vesz az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszakára vonatkozó előkészületekben, a kapcsolódó dokumentum- és jogszabálytervezetek ágazati álláspontjainak kialakításában, a tárcaálláspont kialakításában,

2.2.3. elvégzi a szakpolitikai területek stratégiai tervezési feladatait, különös tekintettel a Kormány általános politikájával való összhangra,

2.2.4. közreműködik az Európai Bizottsággal folytatandó, az EU2020 stratégia megvalósítását és az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszakában megvalósítandó stratégiai tervdokumentumok elfogadását célzó magas szintű tárgyalások előkészítésében, a vonatkozó mandátum kialakításában,

2.2.5. közreműködik a stratégiai kérdésekben döntések előkészítését segítő, hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések készítésében,

2.2.6. előkészíti a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó ágazati javaslatokat és közreműködik az operatív programok, éves fejlesztési keretek és fejlesztési konstrukciók előkészítésében,

2.3. az éves fejlesztési keretek és felhívások előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos szakmai feladatai körében

2.3.1. részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósításának nyomon követésében,

2.3.2. közreműködik az értékelések véleményezésében,

2.3.3. megküldi a pályázati konstrukció szakmai koncepcióját, közreműködik az éves fejlesztési keretek és felhívások, illetve pályázatokkal kapcsolatos mandátumok előkészítésében,

2.3.4. elkészíti a kiemelt projekt vonatkozásában a megfelelőségi nyilatkozatot és a fenntartói támogató levelet.

d) Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály egyéb feladatai körében

1. folyamatosan egyeztet az egészségügyi ágazat érintett szereplőivel, szakmai szervezeteivel, illetve szakértőivel az egészségügyi ágazat aktuális informatikai stratégiai kérdéseivel kapcsolatban,

2. működteti az egészségügyi ellátórendszer szakmai fejlesztésével összefüggő projektek és kiemelt feladatok monitoring-rendszerét,

3. előkészíti a 2. pont szerinti projektekkel kapcsolatos felsővezetői döntéseket,

4. az egészségügyért felelős államtitkár által meghatározott feladatok tekintetében irányítja és koordinálja az egyes, stratégiai jelentőségű feladatok tekintetében az egészségügyi szakterületen érintett szervezeti egységek tevékenységét,

5. végzi az európai uniós és nemzetközi finanszírozású projektek, programok, pályázatok, kiemelt projektek fenntartásával kapcsolatos háttérszámításokat, javaslatokat tesz a fenntartásra vonatkozó intézkedésekre, ezen feladatának ellátása során együttműködik a társfőosztályokkal és az egészségügyi intézményekkel.

1.3.3.²⁷¹ Az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

1.3.3.1. Egészségbiztosítási Alap Működtetéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

Az Egészségbiztosítási Alap Működtetéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

1.3.3.2. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Működtetéséért Felelős Főosztály

a) A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Működtetéséért Felelős Főosztály kodifikációs feladatai körében javaslatot tesz az E. Alap felhasználásával kapcsolatos szabályozásra.

b)²⁷² A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Működtetéséért Felelős Főosztály funkcionális feladatai körében

1. ellátja az E. Alap ellátási költségvetésének, illetve a működési bevételek és kiadások előirányzatainak tervezésével összefüggő feladatokat,

2. nyomon követi az ellátási költségvetés végrehajtásának alakulását, elkészíti a jelentéseket, információs adatszolgáltatásokat,

3. elkészíti az E. Alap ellátási bevételi és kiadási előirányzatai vonatkozásában a havi előirányzat-felhasználási és finanszírozási tervet,

4. ellátja az ellátási költségvetési előirányzatok nyilvántartásával, előirányzat-módosításokkal kapcsolatos feladatokat,

5. közreműködik az E. Alap költségvetésének tervezésében és végrehajtásának elemzésében, ahhoz módszertani segítséget nyújt,

6. elkészíti a működési költségvetés végrehajtásának alakulását nyomon követő jelentéseket, információs adatszolgáltatásokat,

7. elkészíti az E. Alap működési költségvetésének bevételi és kiadási előirányzatai vonatkozásában a havi előirányzat-felhasználási, finanszírozási tervet,

8. ellátja a működési költségvetési előirányzatok nyilvántartásával, előirányzat-módosításokkal kapcsolatos feladatokat,

9. irányítja az E. Alap működéséhez kapcsolódó – a főosztály hatáskörébe tartozó – központi banki átutalások lebonyolítását, a kiadások-bevételek pénzügyi teljesítését,

10. követi és irányítja a NEAK működése tekintetében a pénzforgalmat,

11. közreműködik az E. Alap intézményi gazdálkodásával kapcsolatos számviteli rend, belső szabályozások kialakításában,

12. ellátja a működéssel kapcsolatos könyvviteli és analitikus nyilvántartási feladatokat,

13. végrehajtja a könyvviteli adatok és az önálló szervezeti egységek által vezetett egyéb analitikus nyilvántartások közötti egyeztetést,

14. teljesíti a vonatkozó jogszabályokban előírt adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat,

15. irányítja és szabályozza a NEAK leltározási tevékenységével kapcsolatos feladatok végrehajtását, kiértékeli az elkészített leltárt,

16. figyelemmel kíséri a NEAK által előkészített szerződéseket, azok megkötését, nyilvántartását és teljesítését a vonatkozó szabályzat alapján,

17. közreműködik a szerződésekkel kapcsolatos adatszolgáltatásban,

18. irányítja, felügyeli és ellenőrzi a NEAK illetménygazdálkodással összefüggő feladatait,

19. koordinálja a jóváhagyott személyi juttatások, továbbá a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatával való gazdálkodást, az ezzel összefüggő fejezetszintű tervezési és végrehajtási, valamint zárszámadási és beszámolási feladatokat,

20. közreműködik a NEAK központosított illetmény- és bérszámfejtési feladataival kapcsolatban a rendszeres személyi juttatások számfejtését végző hivatal tevékenységében, a nem rendszeres személyi juttatások számfejtésében,

21. ellátja a személyi juttatások és munkaadói közterhek előirányzataihoz kapcsolódó pénzügyi feladatokat,

22. ellenőrzi a pénzügyi elszámolásokra és kifizetésekre vonatkozó előírások maradéktalan betartását,

23. teljesíti a kötelező adatszolgáltatásokat és a vezetést rendszeres tájékoztatja ezen előirányzatok teljesítéséről.

1.3.3.3.²⁷³ Egészségbiztosítási Adatgazdálkodási Főosztály

a) Az Egészségbiztosítási Adatgazdálkodási Főosztály kodifikációs feladatai körében javaslatot tesz az egészségbiztosítási adatokkal kapcsolatos szabályozásra.

b) Az Egészségbiztosítási Adatgazdálkodási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. gyűjti, elemzi és értékeli a megtérítési tevékenységgel összefüggő statisztikai adatokat,

2. kialakítja és működteti a jogszabály által meghatározott statisztikai rendszert,

3. koordinálja és összefogja az évente kiadásra kerülő Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programhoz kapcsolódó, valamint az egyes személyazonosításra alkalmatlan ágazati (egészségügyi, szakmai) adatok körét, összeállítja az egészségbiztosítást érintő adatgyűjtések feldolgozására vonatkozó dokumentációt, összefoglalót készít az adatgyűjtés fő vonásairól, legfontosabb változásairól,

4. közreműködik az egészségbiztosítást érintő adatgyűjtési és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályzatok előkészítésében,

5. közreműködik, illetve segítséget nyújt az egészségbiztosítási ágazat adatkezeléssel összefüggő döntéseinek meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában,

6. ellenőrzi az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és az adatkezelésre vonatkozó más jogszabályok megtartását,

7. kivizsgálja az adatkezeléssel kapcsolatos bejelentéseket, jogosulatlan adatkezelés észlelése esetén felhív annak megszüntetésére az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felé,

8. közreműködik az egészségbiztosítási szervek részére adatvédelmi ismeretek oktatásában,

9. részt vesz a NEAK Adatvédelmi Szabályzatának kialakításában,

10. közreműködik az ágazati adatvagyonnal kapcsolatos gazdálkodás feltételeinek kialakításában, működtetésében,

11. ellátja az adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó koordinációs, tervezési, adat-előállítási és szakmai elemzési feladatokat,

12. közreműködik a külső és a belső adatkérésekre vonatkozó szabályozás kidolgozásában, aktualizálásában,

13. elemzi az egészségbiztosításra ható tényezők közgazdasági összefüggéseit, részt vesz a döntés-előkészítésben,

14. közreműködik a szolgáltatói minőségi indikátor rendszer kialakításában, az indikátorok elemzésében, értékelésében és fejlesztésében,

15. analitikus és költségvetési szemléletű elemzéseket, hatásvizsgálatokat készít a természetbeni és a pénzbeli ellátásokra vonatkozóan,

16. közreműködik az ágazati adatvagyonnal összefüggő, E. Alapot érintő statisztikai adatgyűjtési, valamint közadatokkal kapcsolatos tevékenység koordinálásában.

1.3.3.4.²⁷⁴ Egészségbiztosítási Alap Kontrolling Főosztály

Az E. Alap Kontrolling Főosztály funkcionális feladatai körében

1. elkészíti a szakmai elemzéseket az E. Alap terhére finanszírozott szolgáltatások szempontjából lényeges adatokból, ezek alapján ellenőrzéseket rendel el,

2. végzi egyes kórképek diagnosztikus és terápiás finanszírozási eljárásrendjének és azok háttéranyagának kidolgozását, valamint részt vesz a hatályos finanszírozási eljárásrendek fejlesztésében, felülvizsgálatában,

3. koordinálja a NEAK országos szakmai ellenőrzési tevékenységét,

4. országosan koordinálja a keresőképtelenség felülvéleményezését, az adatok elemzése alapján javaslatot tesz a felülvizsgálat rendjének egységes működésére,

5. elkészíti az egységes módszertani útmutatókat a NEAK részére az E. Alap védelmében történő ellenőrzések gyakorlati kivitelezéséhez,

6. elkészíti a pénzügyi vonatkozású elemzéseket az egészségügyi szolgáltatások E. Alap terhére történő finanszírozása szempontjából,

7. kidolgozza a finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatók tekintetében az országos hatáskörű pénzügyi vonatkozású ellenőrzéseket, elrendeli, koordinálja és végrehajtja azokat,

8. elkészíti az egységes módszertani útmutatókat a pénzügyi ellenőrzések gyakorlati kivitelezéséhez.

1.3.3.5.²⁷⁵ Egészségbiztosítási Igazgatási Főosztály

a) Az Egészségbiztosítási Igazgatási Főosztály kodifikációs feladatai körében javaslatot tesz a baleseti megtérítési eljárásokkal és a patika elővásárlási joggal kapcsolatos szabályozásra.

b) Az Egészségbiztosítási Igazgatási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. közreműködik a kormányhivatalok baleseti megtérítési tevékenységének szakmai irányításával kapcsolatos feladatok ellátásában, ideértve a kormányhivatalok által lefolytatott baleseti megtérítési eljárások törvényességi és szakszerűségi ellenőrzését, kezdeményezi továbbá a feltárt hiányosságokkal kapcsolatosan szükséges intézkedéseket,

2. koordinálja a baleseti megtérítési tevékenység szakmai informatikai rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatokat, ellátja az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatást,

3. közreműködik a megtérítési tevékenységgel összefüggő statisztikai adatok gyűjtésében és feldolgozásában,

4. részt vesz a megtérítési kötelezettség teljesítésére vonatkozó szerződéses eljárásokban,

5. előkészíti a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban üzletrészre vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos intézkedéseket és jognyilatkozatokat, előkészíti és lebonyolítja a pályáztatási eljárásokat,

6. nyilvántartást vezet a magyar állam nevében gyakorolt tulajdonosi jogok vonatkozásában a közforgalmú gyógyszertárak tulajdoni hányada alakulásáról, együttműködve az OGYÉI-vel,

7. ellátja az egészségbiztosítást érintő hatósági igazgatási feladatokat, így különösen a baleseti

megtérítési ügyekben eljáró kormányhivatal kijelölésével kapcsolatos feladatokat.

1.3.4.²⁷⁶ Az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

1.3.4.1. Az Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

Az Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

1.3.4.2. Környezet- és Táplálkozás-egészségügyi Főosztály

a) A Környezet- és Táplálkozás-egészségügyi Főosztály kodifikációs feladatkörében az Egészségpolitikai Főosztállyal együttműködésben előkészíti a feladatkörét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát.

b) A Környezet- és Táplálkozás-egészségügyi Főosztály koordinációs feladatkörében különösen

1. a település- és környezet-egészségügyi feladatok területén

1.1. irányítja az emberi használatra (üdülés, fürdés, vízi sport, ivóvízkivétel) szolgáló felszíni vizekre, a medencés fürdőkre vonatkozó közegészségügyi követelmények, valamint az ivóvíz és a fürdésre használt vizek higiénés határértékeinek kidolgozását, az ivóvíz, az ásvány- és gyógyvizek minőségének és az ezekre vonatkozó közegészségügyi követelmények betartásának, illetve érvényesülésének a rendszeres ellenőrzését,

1.2. közreműködik a talajjal, a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékokkal, egyéb szennyvizekkel és szennyvíziszapokkal, valamint a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények kidolgozásában,

1.3. közreműködik a belső terekben érvényesülő levegő-, zaj- és rezgéshatárértékek kimunkálásában és ellenőrzésében, illetve a környezeti immissziós zaj- és rezgéshatárértékek kidolgozásában,

1.4. közreműködik a kémiai és biológiai légszennyezettség (immisszió) egészségügyi határértékeinek kidolgozásában,

1.5. koordinálja a települések rendezése, a gyógykezelés és munkavégzés céljára szolgáló épületek, létesítmények tervezése, létesítése, használata, üzemeltetése, átalakítása, felújítása, megszüntetése, működtetése, valamint a közlekedési eszközök használata során a közegészségügyi előírások érvényesítését,

1.6. irányítja, szakmailag felügyeli és koordinálja a nemdohányzók védelmében történő ellenőrzéseket,

1.7. közreműködik a temetkezéssel, valamint a halottakkal kapcsolatos hatósági eljárások felülvizsgálatában,

1.8. vizsgálja és értékeli a természeti, a települési, a lakóhelyi környezet – emberi szervezettel közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatban álló – fizikai, kémiai, biológiai tényezőinek mindenkori állapotát, valamint ezeknek a lakosság egészségére gyakorolt hatásait,

1.9. környezet-egészségügyi területet érintő ellenőrzési módszereket dolgoz ki;

2. az élelmezés- és a táplálkozás-egészségügyi feladatok érdekében

2.1. koordinálja az étrend-kiegészítő készítmények – cumik, cuclik és a különleges táplálkozási célú élelmiszerek – ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységet,

2.2. közreműködik az európai uniós tagországokban működő, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző rendszeren keresztül (RASFF) érkezett riasztások, tájékoztatók, értesítések haladéktalan kivizsgálásának koordinációjában,

2.3. ellátja a szakterületet érintő országos akció-ellenőrzések felügyeletét,

2.4. közreműködik az élelmiszerek útján (közvetítésével) bekövetkezett egészségkárosodások okainak feltárását célzó szakmai tevékenység koordinációjában, kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét,

2.5. közreműködik a lakosság táplálkozási helyzetével, tápláltsági állapotával, a táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggésekkel kapcsolatos feladatok végrehajtásában, ezek alapján az OGYÉI-vel együttműködve táplálkozási ajánlásokat dolgoz ki;

3. a kozmetikumokkal és gyermekjátékokkal kapcsolatos feladatai körében

3.1. kezdeményezi a kozmetikai készítményekben, a gyermekjátékokban, valamint az ezek készítéséhez használt anyagok összetevőiben előforduló vagy kezelésük során belekerülő vegyi, fizikai, illetve biológiai egészségkárosító anyagokra vonatkozó közegészségügyi határértékek és követelmények megállapítását, felügyeli ezeknek a termelés, feldolgozás, tárolás és forgalmazás során való érvényesülését,

3.2. közreműködik az európai uniós tagországokban működő, nem élelmiszerekre vonatkozó gyorsvészjelző rendszeren (RAPEX) keresztül érkezett, kozmetikumokra és gyermekjátékokra vonatkozó riasztások, tájékoztatások haladéktalan kivizsgálásának koordinációjában;

4. a sugáregészségüggyel kapcsolatos feladatkörében

4.1. kezdeményezi a sugárzó anyagokkal, a sugárzást kibocsátó berendezésekkel, a nem ionizáló sugárzással, valamint az elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos munkahelyi és környezeti sugárvédelmi normákat, közegészségügyi követelményeket, és közreműködik azok kidolgozásában,

4.2. vizsgálatokat kezdeményez a lakosság egészségét érintő környezeti tényezők, az ionizáló és a nem-ionizáló sugárzás, valamint az egészségi állapot közötti összefüggésekre vonatkozóan, ezek alapján az OKI-val együttműködve ajánlásokat dolgoz ki,

4.3. irányítja, koordinálja, szakmailag felügyeli a sugáregészségügy területén történő ellenőrzéseket,

4.4. közreműködik a szakemberek folyamatos továbbképzésében,

4.5. módszertani ajánlásokat készít;

5. a klímaváltozás és környezeti egészséghatás elemzésének területén

5.1. részt vesz a klímaváltozásból eredő közvetlen és közvetett egészségi hatások korai felismerését (prognózisát) szolgáló módszerek, eljárások kidolgozásában, ezeket kezdeményezi, koordinálja, irányítja,

5.2. javaslatot tesz a klímaváltozással összefüggésbe hozható növekvő egészségteherből fakadó új feladatok, funkciók és szervezeti megoldások megfogalmazására és rendszerbe állítására,

5.3. szakmailag irányítja a hőségriasztás országos rendszerét, felelős a hőségriasztást megalapozó döntés szakmai indoklásáért,

5.4. felelős a környezet-egészségügyi felügyeleti rendszer működtetéséért az Országos Szakrendszeri Információs Rendszer keretein belül, a környezeti expozíciók, többek között az extrém időjárási helyzetek, biológiai és kémiai légszennyezés és egészségi végpontok összefüggéseinek statisztikai elemzéséért,

5.5. a környezet-egészségügyi indikátorokon alapuló információs rendszer segítségével rendszeresen értékeli az ország környezet-egészségügyi állapotát és erről szakértői jelentést készít,

5.6. folyamatos ismeretterjesztő tevékenységet folytat és hozzájárul a veszélyhelyzetekben szükségessé váló kríziskommunikáció szervezeti kialakításához;

6. a munkaegészségügy területén

6.1. kidolgozza a munkahigiénés ellenőrzések egységes módszertani protokollját a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok részére,

6.2. monitorozza a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok és szakellátó helyek tevékenységét,

6.3. felügyelet gyakorol az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1485. nyilvántartási számú adatgyűjtése felett,

6.4. koordinálja és biztosítja a tanulók szakmaválasztást megelőző pályaválasztási tanácsadását,

6.5. módszertani útmutatókat, protokollokat, szakmai irányelveket dolgoz és ad ki szakmai alkalmasságot végző iskolaorvosok és védőnők részére,

6.6. irányítja az ifjúsági pálya- és szakmai alkalmasság elbírálásához szükséges foglalkozási rehabilitáció fejlesztését,

6.7. felügyeli a repülőorvosi képzést és továbbképzést,

6.8. szakmai felügyeletet biztosít a bejelentett foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek adatgyűjtése felett,

6.9. koordinálja a lőfegyverek megszerzését és tartását igénylő ún. I. csoportú személyek pszichológiai alkalmasságának vizsgálatát végző vizsgálóhelyek tevékenységét, konzultációkat tart a vizsgálóhelyek vezetőivel,

6.10. koordinálja a közterület-felügyelők munkaköri alkalmassági vizsgálatát végző vizsgálóhelyek tevékenységét,

6.11. szakmai irányítást gyakorol a foglalkozási betegségek bejelentése tekintetében.

c) A Környezet- és Táplálkozás-egészségügyi Főosztály a közegészségüggyel kapcsolatos hatósági feladatkörében ellátja a jogszabályokban meghatározott elsőfokú hatósági, szakhatósági feladatokat.

d) A Környezet- és Táplálkozás-egészségügyi Főosztály a Magyar Biocid Kompetens Hatóság szervezési feladatai körében

1. összefogja a hatóanyag-értékelésben részt vevő szakértőkből álló biocid munkabizottság tevékenységét,

2. részt vesz az Európai Bizottság és az Európai Vegyianyag Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) által szervezett Kompetens Hatósági (CA) és egyéb szakértői bizottsági üléseken,

3. részt vesz a biocid termékekkel foglalkozó bizottság (BPC) alá tartozó munkacsoportok (WG) ülésein, ha saját hatóanyag kerül értékelésre,

4. tanulmányozza és véleményezi más tagállamok hatósági jelentéseit (CIRCA),

5. kapcsolatot tart az Európai Bizottság és a tagállamok kompetens hatóságaival,

6. részt vesz a tagországok kompetens hatóságai közötti megállapodás keretében a Közép-európai BIOCID Együttműködés (MEGB) fórumának munkájában, ülésein,

7. kezeli az európai uniós e-konzultációt,

8. információt szolgáltat (helpdesk) telefonon és e-mailben a hazai és külföldi ipar szereplői részére,

9. kezeli a biocid termékek nyilvántartásában (R4BP) szereplő adatbázist.

1.3.4.3. Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály

a) A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály kodifikációs feladatkörében az Egészségpolitikai Főosztállyal együttműködésben előkészíti a feladatkörét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát.

b) A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály a kémiai biztonsággal kapcsolatos feladatai körében

1. felügyeli a munkakörnyezet, a technológia, a tevékenységhez alkalmazott anyagok, készítmények egészségkárosító kockázatai meghatározásának elveit és gyakorlatát, kidolgozza a megelőzés általános stratégiáját,

2. ellátja az európai uniós tagországokban működő, nem élelmiszerekre vonatkozó gyorsvészjelző rendszeren (RAPEX) keresztül érkezett, a kémiai biztonsággal kapcsolatos riasztások, tájékoztatások haladéktalan kivizsgálásával kapcsolatos koordinációs feladatokat,

3. ellátja az irányító és koordináló feladatokat (National Focal Point) az Ügynökségtől, más tagállamtól vagy a hazai végrehajtó hatóságtól érkező megkeresés esetén az európai parlamenti és tanácsi rendeletekkel összefüggő ellenőrzésekben és hatósági eljárásokban,

4. felügyeli a kémiai biztonság szabályainak érvényesülését, valamint nyomon követi a kémiai biztonságot érintő változásokat, a vegyi anyagok egészségre gyakorolt hatását.

c) A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály a kémiai biztonsági kockázatértékelési feladatai körében

1. feladatkörében szakértői tevékenységet végez, humán toxikológiai szakvéleményeket készít és hangol össze a lakosságot érintő kémiai ártalmak felismerésére és csökkentésére,

2. szakértőként részt vesz a veszélyes anyagok és keverékek veszélyes tulajdonságainak humán toxikológiai kockázatértékelésében a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben (a továbbiakban: Kbtv.), a vegyi anyagok regisztrálásáról, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendeletben (a továbbiakban: REACH rendelet) és az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendeletben (a továbbiakban: CLP rendelet) meghatározott módon,

3. ellátja a biocid termékek szakvéleményezési feladatait,

4. szakértőként részt vesz a potenciálisan veszélyes vegyi anyagok kémiai biztonsági kockázatának becslésében, az illetékes hatóságok felkérésére a veszélyesség meghatározásában, valamint a felhasználás közegészségügyi feltételeinek megadásában,

5. szakértőként részt vesz a veszélyes vegyi anyagok egészségkárosító hatásainak meghatározásában és vizsgálatában,

6. részt vesz a veszélyes vegyi anyagok és keverékek, illetve a biocid készítmények bejelentésének értékelésében.

d) A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály CLP Kompetens Hatósági és bejelentési feladatai körében

1. ellátja a CLP rendelet 43. és 44. cikke alapján a nemzeti Kompetens Hatóság és a Tájékoztató Szolgálat feladatait,

2. ellátja a veszélyes anyagok és keverékek bejelentésével kapcsolatos feladatokat a CLP rendelet 45. cikke, a Kbtv., valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján, elvégzi a bejelentésekkel kapcsolatos szakmai és adminisztratív feladatokat és továbbítja a feladat ellátásához szükséges információkat és dokumentumokat az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálathoz (a továbbiakban: ETTSZ), továbbá fogadja a biocid termékek bejelentését a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló miniszteri rendelet előírásainak megfelelően,

3. a bejelentési feladatok keretében

3.1. összeállítja, valamint naprakészen tartja és közzéteszi a veszélyes anyagok magyarországi jegyzékét, előkészíti az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzéke magyar változatának közzétételét,

3.2. végzi az Európai Unió és az OECD tagországok, valamint a nemzetközi szervezetek, méregközpontok, illetve az információs központok részére a veszélyes anyagokra vonatkozó adatok cseréjét,

3.3. javaslatot tesz az Országos Szakrendszeri Információs Rendszer Kémiai biztonsági szakrendszerének módosítására és fejlesztésére,

4. a CLP Kompetens Hatósági feladatok keretében

4.1. felelős a vegyi anyagok harmonizált besorolására és címkézésére vonatkozó javaslatokért, valamint a CLP rendeletben a tagállamra megállapított kötelezettségek végrehajtásáért,

4.2. elősegíti a vegyi anyagok CLP rendelet szerinti osztályozása, címkézése és csomagolása tekintetében illetékes valamennyi hatóság együttműködését és koordinációját,

4.3. felelős a többi tagállam CLP Kompetens Hatóságával, valamint CLP rendelettel kapcsolatos ügyekben az Európai Bizottsággal és az Ügynökséggel való kapcsolattartásért,

4.4. kijelölés alapján ellátja a különböző nemzetközi testületekben a magyar CLP kompetens hatóság képviseletét, valamint az ezen testületek munkájával összefüggő hazai feladatokat,

5. a CLP Tájékoztató Szolgálati feladatok keretében

5.1. felelős a CLP rendelettel összefüggésben a szállítók és más érdekelt felek felelősségeire és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatásért,

5.2. kapcsolatot tart a többi tagállam és az Ügynökség CLP Információs Szolgálataival (Helpdeskekkel),

5.3. javaslatot tesz a CLP szakmai tájékoztatás céljából a minisztérium által fenntartott Internetes oldalak naprakésszé tételére, bővítésére, szakmai tartalmára.

e) A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály a REACH és PIC Kompetens Hatósági feladatai körében

1. ellátja a REACH rendelet alapján a nemzeti Kompetens Hatóság és a Tájékoztató Szolgálat feladatait, valamint egyéb, hazai kijelölés, felkérés alapján a tagállam feladatkörébe utalt REACH vonatkozású feladatokat,

2. ellátja a veszélyes anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 649/2012/EU rendelet (a továbbiakban: PIC rendelet) szerinti kijelölt hatóság feladatait az ipari vegyi anyagokra és készítményekre vonatkozóan,

3. a REACH Kompetens Hatósági feladatok keretében

3.1. felelős a REACH rendelet 121–124. cikke alapján a nemzeti Kompetens Hatóságra ruházott feladatok végrehajtásáért, a rendelet végrehajtása érdekében együttműködik az Európai Bizottsággal, az Ügynökséggel és a többi tagállam kompetens hatóságával, tájékoztatja a nyilvánosságot a vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatokról, és szükség szerint adatokat szolgáltat az Ügynökségnek,

3.2. kijelölés alapján ellátja a különböző testületekben a magyar REACH kompetens hatóság képviseletét, valamint az ezen testületek munkájával összefüggő hazai feladatokat, részt vesz az Ügynökség, illetve az Európai Bizottság által működtetett testületek, munkacsoportok munkájában, valamint ellátja az ezen testületek munkájával összefüggő hazai feladatokat,

3.3. részt vesz a REACH vonatkozású kockázatkezelési intézkedésekre irányuló javaslatok kidolgozásában,

4. a REACH Tájékoztató Szolgálati feladatok keretében

4.1. felelős a gyártók, importőrök, továbbfelhasználók és más érdekelt felek számára azok felelősségeire és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatásért,

4.2. kapcsolatot tart a többi tagállam és az Ügynökség, valamint a REACH Információs Szolgálataival (Helpdeskek),

4.3. felelős az egyes ipari szervezetek, vegyipari érdekképviseletek által felállított REACH információs szolgáltatókkal való kapcsolattartásért,

4.4. javaslatot tesz a REACH és PIC szakmai tájékoztatás céljából a minisztérium által fenntartott internetes oldalak naprakésszé tételére, bővítésére, szakmai tartalmára vonatkozóan,

5. a PIC rendelet alapján Kijelölt Hatósági feladatok keretében

5.1. fogadja a kiviteli bejelentéseket az exportálóktól, és azokat továbbítja az Európai Bizottságnak,

5.2. a jogszabályi feltételek fennállása esetén az importáló ország kijelölt hatóságának hozzájárulását kéri a kivitelhez,

5.3. fogadja az import bejelentéseket az Európai Bizottságtól, illetve az exportálóktól, valamint az exportálóktól beérkezett jelentéseket továbbítja az Európai Bizottságnak,

5.4. támogatja az export-import ellenőrző hatóságok munkáját,

5.5. PIC kérdésekben felelős a többi tagállam PIC kijelölt hatóságával, valamint az Európai Bizottsággal és az Ügynökséggel való kapcsolattartásért, valamint a PIC rendeletben előírt jelentések elkészítéséért.

f) A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály az ETTSZ feladatai körében

1. ellátja a Kbtv. és a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet által meghatározott feladatokat,

2. ellátja az Országos Transzplantációs Nyilvántartás (a továbbiakban: OTNY) feladatait a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó miniszteri rendelettel összhangban 24 órás ügyelet formájában,

3. nyilvántartja a Magyarországon forgalomban lévő és bejelentett veszélyes anyagokat és veszélyes keverékeket, valamint gyűjti, feldolgozza és rendszerezi a felsoroltakkal kapcsolatos toxikológiai, közegészségügyi és klinikai adatokat,

4. gyűjti és feldolgozza az egészségügyi intézmények által bejelentett emberi mérgezési eseteket, ebből éves jelentést készít az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program előírásai alapján, az elkészített jelentést megküldi a jogszabályban meghatározott szerveknek,

5. kapcsolatot tart az Európai Unió tagállamaiban működő méregközpontokkal, valamint együttműködik ilyen kérdésekben az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságaival, így különösen a Környezetvédelmi, az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági és a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóságokkal,

6. felelős a forgalomba hozott és egészségre gyakorolt hatásaik vagy fizikai hatásaik alapján a szállító által veszélyesnek besorolt vagy ítélt keverékekre vonatkozó információk fogadásáért és ezen információk titkosságának a jogszabály szerinti fenntartásáért,

7. a nyilvántartásában szereplő veszélyes anyagokkal és keverékekkel kapcsolatos megkeresésre 24 órás ügyelet formájában – sürgősségi esetben telefonon, egyéb esetben levélben, e-mailben, illetve faxon – információt ad az emberi élet és egészség védelme, valamint a környezetvédelem érdekében toxikológiai kérdésekben.

g) A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály az OTNY feladatai körében

1. fogadja, tartalmilag ellenőrzi, nyilvántartja és visszaigazolja az agyhalál utáni szerv- és szövetátültetés ellen tiltakozók nyilatkozatait,

2. felveszi a kapcsolatot a hiányos tiltakozások esetén a tiltakozóval,

3. ellátja az OTNY feladataihoz rendelt nyilvántartások vezetését és folyamatos karbantartását,

4. megküldi az egészségügyi intézmény által kért tiltakozó nyilatkozatot,

5. ügyfélfogadást tart a tiltakozó, illetve visszavonó személyek részére, valamint tájékoztatja (telefonon, illetve írásban) a lakosságot,

6. menti az ügyviteli dokumentációt, valamint éves statisztikát készít.

h) A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály egyéb feladatai körében

1. részt vesz a kémiai biztonságot érintő ellenőrzési módszerek kidolgozásában,

2. ellátja a kémiai biztonsági koordinációs tanács titkárságához kapcsolódó feladatokat.

1.3.4.4. Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztály

a) A Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztály kodifikációs feladatkörében az Egészségpolitikai Főosztállyal együttműködésben előkészíti a feladatkörét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát.

b) A Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztály közigazgatási hatósági hatáskörök gyakorlásával kapcsolatos feladatai körében

1. ellátja a járványügyi szakterületet érintő hatósági feladatokat,

2. engedélyezésre előkészíti az OKI szakértői szakvéleménye alapján a biocid termékeknek az 1. főcsoportja (Fertőtlenítőszerek) szerinti,

2.1. az 1. terméktípusba (humán-egészségügyi biocid termékek) tartozó fertőtlenítőszerek forgalomba hozatalát,

2.2. a 2. terméktípusba (nem közvetlenül embereken vagy állatokon való felhasználásra szánt fertőtlenítőszerek és algásodás elleni szerek) és a 3. terméktípusba (állat-egészségügyi biocid termékek) tartozó fertőtlenítőszerek forgalomba hozatalát,

3. engedélyezésre előkészíti az OGYÉI szakértői szakvéleménye alapján a biocid termékek 1. főcsoportja (fertőtlenítőszerek) szerinti, a 4. terméktípusba (élelmiszer- és takarmány közelében használt fertőtlenítőszerek) sorolt fertőtlenítőszerek forgalomba hozatalát,

4. engedélyezésre előkészíti a biocid termékek 3. főcsoportja (kártevők elleni védekezésre használt szerek) szerinti, a 14. terméktípusba (rágcsálóirtó-szerek), a 18. terméktípusba (rovarölő, atkaölő és más ízeltlábúak elleni szerek) és a 19. terméktípusba (riasztó- és csalogatószerek) sorolt rágcsálóirtó, illetve rovarirtó szerek és riasztószerek forgalomba hozatalát,

5. előkészíti a biocid terméktípusba tartozó készítmények külföldi törzskönyvezéséhez (és törzskönyvi megújításához) szükséges nemzetközi hatósági bizonyítványt.

c) A Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztály járványügyi szakterületet érintő egyéb feladatai körében

1. feladatkörében kapcsolatot tart a WHO járványügyi tevékenységet irányító, koordináló részlegeivel, kielégítve a magyar járványügyi tevékenységre vonatkozó jelentéskérést is,

2. együttműködik az ECDC-vel, mint nemzeti koordinátor, valamint a nemzeti koordinátor által kijelölt betegségspecifikus és népegészségügyi funkciókat ellátó fókuszpontok és helyetteseik révén, illetve ellátja a nemzeti koordináló kompetens szerv képviseletét, továbbá részt vesz az irányító testület, a tanácsadó testület ülésein, a fókuszpont üléseken és véleményezi a testület szakmai munkaanyagait,

3. teljesíti a járványügyi szakterületet érintő – szakmai állásfoglalást igénylő – megkereséseket,

4. az oltóanyag beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásokban biztosítja a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelmet,

5. szakmailag indokolt esetben gondoskodik a Legionella Szemlebizottság összehívásáról,

6. részt vesz módszertani fejlesztést támogató és megalapozó nemzetközi kutatásokban és vizsgálatokban.

d) A Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztály

1. járványügyi koordinációs feladatai körében

1.1. figyelemmel kíséri az ország járványügyi helyzetének alakulását, szükség esetén javaslatot tesz a kiemelt járványügyi eseménynek minősülő, illetve több megyére vagy az egész országra kiterjedő járványveszély vagy járvány fennállásának megállapítására és az annak megelőzése, illetve megszüntetése érdekében teendő intézkedések elrendelésére,

1.2. szükség esetén felkéri az OKI főigazgatóját területi járványok, kórházi járványok soron kívüli kivizsgálására, valamint járványügyi vonatkozású szakmai útmutatók, tájékoztató anyagok, értékelések elkészítésében közreműködésre,

1.3. szükség esetén javaslatot tesz kiemelt járványügyi esemény, illetve a lakosság egészét vagy több megye lakosságát érintő megbetegedési veszély és annak elhárítása érdekében indokolt védőoltások elrendelésére,

1.4. szükség esetén javaslatot tesz szűrővizsgálatok kezdeményezésére, ha a járványügyi helyzet alapján indokolt a lakosság egészének vagy több megye lakosságának, illetve külföldről érkező személyeknek a vizsgálata,

1.5. nyilvántartja és elemzi a járványok adatait,

1.6. folyamatosan figyelemmel kíséri a fertőző betegségek előfordulását, a bejelentésre kötelezett fertőző betegségek járványtani sajátosságait,

1.7. figyelemmel kíséri a jelentések alapján a tudomására jutott járványok és a sürgősen jelentendő fertőző betegségek kivizsgálását, szükség esetén közreműködik a járványok kivizsgálásában,

1.8. az egyes fertőző betegségek járványügyi helyzetének változásai alapján javaslatokat tesz e betegségek megelőzésére és leküzdésére szolgáló intézkedések, programok bevezetésére,

1.9. értékeli a kormányhivatalok védőoltással kapcsolatos tevékenységét,

1.10. megtervezi a nemzeti immunizációs programban szereplő védőoltásokhoz, valamint a megbetegedési veszély elhárítása érdekében szükséges és a járványügyi tartalékot biztosító oltóanyagok országos mennyiségét,

1.11. rendkívüli járványügyi események előfordulásakor, illetve ezek megelőzése érdekében közreműködik az intézkedések kidolgozásában és gyakorlati végrehajtásában,

2. a kórházhigiénés terület tekintetében

2.1. figyelemmel kíséri az országban folyó kórházhigiénés/infekciókontroll tevékenységet és a nosocomiális járványügyi helyzetet,

2.2. végzi az országos infekciókontroll stratégia kidolgozását és közreműködik a meghatározott célok megvalósításában,

2.3. figyelemmel kíséri az ECDC, az Európai Bizottság és a WHO infekciókontrollal kapcsolatos ajánlásait, és javaslatot tesz az ajánlások hazai végrehajtására,

2.4. kapcsolatot tart ECDC, a WHO és az Európai Bizottság képviselőjével „az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és ellenőrzését is magában foglaló betegbiztonságról” szóló hatályos Európa Tanácsi Ajánlás tagállami végrehajtásáról szóló tárgykörben,

2.5. ellátja az Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság titkársági feladatait, szakmai javaslatokkal támogatja a Megyei Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottságok tevékenységét,

2.6. kidolgozza a kórházhigiénés és infekciókontroll módszertani leveleket, és előzetesen véleményezi a minisztérium egészségügyi háttérintézményeinek ilyen témájú szakmai kiadványait,

2.7. működteti az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és vonatkozó területek felügyelete céljából a Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszert (a továbbiakban: NNSR), biztosítja karbantartását, ellátja az NNSR-rel kapcsolatos nyilvántartási, validálási, elemző, értékelő, közzétételi, oktatási és egyéb feladatokat,

2.8. kapcsolatot tart az OKI referencia laboratóriumaival a kórházhigiénés és infekciókontroll területre vonatkozó tevékenységek működtetése érdekében,

2.9. részt vesz a kórházhigiénés és infekciókontroll témájú nemzetközi kutatásokban és vizsgálatokban,

3. a fertőző betegségek megelőzése és surveillance feladatok tekintetében

3.1. figyelemmel kíséri és elemzi a lakosság egészségi állapotát a fertőző betegségek területén,

3.2. meghatározza a járványok leküzdésének, valamint a fertőző betegségek megelőzésének hatékony módszereit,

3.3. folyamatosan vizsgálja nemzetközileg elismert új módszerek, tudományos eredmények hazai bevezetésének lehetőségeit,

3.4. gyűjti, nyilvántartja és elemzi a bejelentésre kötelezett fertőző betegségekre vonatkozó adatokat, és rendszeresen adatokat szolgáltat az egészségügyi kormányzati szervek, illetve az ECDC és a WHO részére,

3.5. tájékoztatást ad az aktuális járványügyi helyzetről, az e körben felmerült kérdésekről, az előidéző tényezőkről és azok várható következményeiről, továbbá a megoldás lehetőségeiről,

3.6. működteti a hatósági (járványügyi) döntéshozatalt megalapozó betegség specifikus surveillance-okat, végzi a surveillance-ok karbantartását, fejlesztését, kapcsolatot tart az OKI referencia laboratóriumaival a betegség-specifikus surveillance-ok működtetése érdekében,

3.7. az influenza surveillance keretében megszervezi és októbertől májusig működteti a klinikai adatgyűjtést, a nemzeti influenza referencia laboratóriumtól kapott virológiai eredményeket is felhasználva az influenza szezonális időszakában a 40. héttől a következő év 20. hetéig heti jelentést készít,

3.8. gyűjti és elemzi a járási hivatalokkal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal közös adatbázison keresztül beérkező, az életkorhoz kötött kötelező védőoltások teljesítésére vonatkozó adatokat, elemzi és értékeli az oltások teljesítését, az átoltottságot, rendszeresen adatokat szolgáltat azokról az egészségügyi kormányzati szervek és a WHO részére,

3.9. előkészíti az évente kiadásra kerülő védőoltási módszertani levelet,

3.10. figyelemmel kíséri a szexuális úton terjedő fertőző betegségek és a tbc járványügyi helyzetét, szükség esetén javaslatot tesz azok megelőzésével, illetve megszüntetésével kapcsolatos intézkedések meghozatalára,

4. a dezinszekciós és deratizációs feladatok tekintetében

4.1. bejelentésre folyamatosan tájékozódik a betegséget terjesztő egészségügyi kártevők (rágcsálók, rovarok, egyéb ízeltlábúak) előfordulásából adódó közegészségügyi ártalmakról, illetve az irtásukra tett intézkedésekről, szükség esetén javaslatot tesz további intézkedésekre,

4.2. irányítja az invazív szúnyogfajok magyarországi surveillance programját,

4.3. természeti csapás, egyéb rendkívüli esemény, járvány vagy járványveszély előfordulásakor felkérésre közreműködik a szükséges intézkedések szervezési, szakmai irányítási munkáiban,

4.4. az egészségügyi kártevők elleni védekezésre engedélyezett készítményekről online adatbázist működtet,

4.5. közreműködik az irtószerek és riasztószerek biocid felülvizsgálati programjában,

4.6. értékeli a légi úton történő csípőszúnyog irtás éves adatait,

4.7. feldolgozza, elemzi és értékeli a kormányhivatalok jelentéseiben feltüntetett adatokat,

5. a dezinfekciós feladatok tekintetében

5.1. részt vesz az európai „biocid” felülvizsgálati programban,

5.2. feldolgozza, elemzi és értékeli a kormányhivatalok jelentéseiben feltüntetett adatokat,

5.3. rendkívüli események előfordulásakor, illetve ezek megelőzése érdekében közreműködik az intézkedések kidolgozásában és gyakorlati végrehajtásában.

1.3.4.5. Egészségügyi Igazgatási Főosztály

a) Az Egészségügyi Igazgatási Főosztály kodifikációs feladatkörében az Egészségpolitikai Főosztállyal együttműködésben előkészíti a feladatkörét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát.

b) Az Egészségügyi Igazgatási Főosztály az egészségügyi igazgatással kapcsolatos hatósági feladatkörében

1. ellátja a jogszabályokban meghatározott hatósági, szakhatósági feladatokat,

2. előkészíti az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyét, ha az engedély kiadása az országos tisztifőorvos hatáskörébe tartozik,

3. előkészíti a közszolgáltatást végző egészségügyi szolgáltatók szakellátási kapacitása és az ehhez kapcsolódó ellátási terület meghatározását, módosítását,

4. vezeti az egészségügyi szakellátás kapacitás és ellátási területről szóló nyilvántartást,

5. szakhatósági állásfoglaláshoz előkészíti és ennek figyelembevételével engedélyezi az emberen végzett orvostudományi kutatásokat,

6. vezeti az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyének nyilvántartását,

7. előkészíti a kormányhivatal által hozott döntések felülvizsgálata során szükségessé váló felügyeleti intézkedéseket,

8. vezeti a bejelentés keretében egészségügyi tevékenységet végzők jogszabályban meghatározott adatait,

9. vezeti a jogszabályban meghatározott adattartalommal az egészségügyi dolgozók humánerőforrás nyilvántartását,

10. koordinálja az alapellátási körzetek nyilvántartásának vezetését,

11. közreműködik a sejtekkel, szövetekkel kapcsolatos kompetens hatósági feladatok ellátásában az EUROTRANSZPLANT szerződés alapján,

12. közreműködik a szervátültetéssel kapcsolatos hatósági feladatok végzésében, ezen feladatok keretében együttműködve az Országos Vérellátó Szolgálattal és az ÁEEK-kel,

13. felméri, és adatot szolgáltat az EUROCET projekt tekintetében a sejt- és szövetgyűjtésről, -tárolásról és transzplantációról,

14. évente adatgyűjtést végez és jelentést készít a szövetek vizsgálatához, feldolgozásához, tárolásához, elosztásához kapcsolódó súlyos káros eseményekről, illetve a szövetek beültetése vagy kivétele során észlelt súlyos szövődményekkel kapcsolatosan,

15. hozzájárulást ad a szervek, szövetek Magyarországról külföldre, illetve külföldről Magyarországra szállításához, a kiadott engedélyekről vezeti a nyilvántartást,

16. közreműködik a határterületnek minősülő tevékenységek azonosításában, egészségügyi szolgáltatásnak minősülés megítélésében,

17. végzi az általa kiadott engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók tevékenységének ellenőrzését.

c) Az Egészségügyi Igazgatási Főosztály koordinációs és szakmai irányítói feladatai körében

1. végzi a hatósági szakfelügyeleti rendszer koordinálásával kapcsolatos feladatokat, vezeti a szakfelügyelők nyilvántartását,

2. figyelemmel kíséri az Európai Unió jogalkotását és bírósági gyakorlatát és a szakterületét, valamint a kormányhivatalt és a járási hivatalt érintő jogszabályokról, illetve bírósági döntésekről tájékoztatja az érdekelteket,

3. IMI-koordinációval (Internal Market Information system) kapcsolatos feladatokat lát el,

4. végzi az egészségügyi szakterületre vonatkozó éves beszámoló jelentések feldolgozását, statisztikát készít, az adatok elemzése után értékeli az ápolás helyzetét,

5. szervezi, összehangolja a kormányhivatal és a járási hivatal keretében működő ápolási szakfelügyeleti tevékenységet, közreműködik az ápolási szakfelügyelet szakmai irányításában, közvetíti az egységes szakmai irányelveket és segíti azok szakmai, gyakorlati érvényesítését,

6. tájékoztatja az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkárt az ápolás területét érintő tapasztalatokról, valamint részt vesz az ápolással kapcsolatos szakmai irányelvek kidolgozásában, elősegíti a korszerű ápolási, gondozási szemlélet kialakítását, az új módszerek bevezetését és megvalósítását,

7. közreműködik az egészségügyi ellátás javítását célzó szervezeti és szervezési intézkedések előkészítésében, végrehajtásában, felkérésre véleményt nyilvánít az egészségügyi ellátórendszer szervezetével és feladatával kapcsolatos módosító elképzelésekről,

8. szükség szerint felmérést készít az egészségügyi ellátásról.

1.3.4.6. Egészségfejlesztési és Szűrési Koordinációs Főosztály

a) Az Egészségfejlesztési és Szűrési Koordinációs Főosztály kodifikációs feladatkörében az Egészségpolitikai Főosztállyal együttműködésben előkészíti a feladatkörét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát.

b) Az Egészségfejlesztési és Szűrési Koordinációs Főosztály

1. egészségfejlesztési általános feladatkörében

1.1. egészségfejlesztési (egészségvédelmi, egészségnevelési és egészségmegőrzési) tevékenységet folytat, illetve részt vesz a lakosságot érintő és a megelőzést szolgáló programok kidolgozásában és végrehajtásában,

1.2. az egészségfejlesztés, a betegségek, balesetek, sérülések megelőzése, az egészséget veszélyeztető tényezőkre való felkészülés érdekében szaktudást, információt és támogató eszközöket fejleszti ki, programokat dolgoz ki és tesz elérhetővé a lakosság, az állami és civil intézmények, az egészségügy, az államigazgatás és a döntéshozók számára,

1.3. a lakosság egészségét támogató egészségfejlesztési modelleket dolgoz ki a különböző színterek (munkahely, iskola, település) közösségi egészségfejlesztéséhez,

1.4. komplex adat- és információgyűjtést végez a kockázati magatartás és az egészségfejlesztés szempontjából kiemelt szakterületekkel, az egészséges táplálkozással és a fizikai aktivitással kapcsolatban, valamint adatot szolgáltat a döntéshozók, a szakma és a lakosság számára, nemzeti és nemzetközi szinten,

1.5. részt vesz a hazai és nemzetközi szakpolitikák, programok, ajánlások, módszertani útmutatók kidolgozásában, véleményezésében, megvalósulásának és hatásának monitorozásában,

1.6. javaslatot tesz a lakosság egészségi állapotának, egészségmagatartásának nyomon követésére alkalmas indikátorok kialakítására és gyűjtésére, valamint az egészségben megnyilvánuló egyenlőtlenségek mérsékelésére,

1.7. végzi a népegészségügyi hálózathoz tartozó szervezetek egészségfejlesztési tevékenységének támogatását, koordinálását, a megvalósított egészségfejlesztési programokról adatok gyűjtését, összegző jelentés készítését,

1.8. szakmai irányelveket, útmutatókat készít, készíttet, illetve kezdeményezi azok kidolgozását és közreműködik azok véleményezésében, közvetítésében, megvalósításában,

1.9. feladatainak ellátása érdekében együttműködik az egészségvédelemmel, egészségmegőrzéssel kapcsolatos feladatot ellátó kormányzati és nem kormányzati szakmai szervezetekkel, non-profit civil szervezetekkel, helyi önkormányzatokkal,

1.10. kapcsolatot tart nemzetközi szervezetekkel (ENWHP, EuroHealthnet), részt vesz munkájukban; ellátja az Európai Bizottság pályázati portál adatkezelői feladatait (Lear),

2. országos szűrési koordinátori feladatkörében

2.1. szakmailag támogatja a szervezett, célzott népegészségügyi szűrővizsgálatokat, különösen a lakosság részvételének növelését biztosító területeken,

2.2. szervezi, összehangolja és szakmailag felügyeli a szervezett, célzott népegészségügyi onkológiai szűrésben részt vevő, illetve abban érintett szervezetek, intézmények tevékenységét,

2.3. menedzseli a szervezett, célzott népegészségügyi onkológiai szűrési programot, nem alapfeladatai ellátása körében a szűréssel kapcsolatos szakmai, módszertani és szervezési, kommunikációs, minőségbiztosítási és projekttervezési feladatok megoldásához tanácsadói, szakértői támogatást vehet igénybe,

2.4. elősegíti a népegészségügyi program szűrési céljainak megvalósulását,

2.5. a folyamatos szűrési tevékenység végzése érdekében együttműködik a szűrésben érintett szervezetekkel,

2.6. szakmailag felügyeli, irányítja a területi szűrőközpontok tevékenységét,

2.7. biztosítja az Onkológiai Szűrési Rendszer működését,

2.8. összefogja a szűrésekhez szükséges szűrési kapacitástervezést, ellenőrzi a ténylegesen rendelkezésre álló kapacitásokat,

2.9. méri, elemzi, értékeli a szűrési tevékenységek végrehajtását, a szűrési rendszerek teljesítményét,

2.10. biztosítja a szűrővizsgálatok tekintetében meghatározott minőségi követelmények megvalósulását.

c) Az Egészségfejlesztési és Szűrési Koordinációs Főosztály az egészségmagatartási és mentálhigiénés feladatkörében

1. egészségfejlesztési tevékenységet folytat, programokat és színtér alapú egészségfejlesztési modelleket dolgoz ki,

2. kiterjeszti az általános egészségfejlesztési és egészségkommunikációs feladatokat a lelki egészség fejlesztésének és a betegségmegelőzésnek (ezen belül a mentális megbetegedések, a szenvedélybetegségek, valamint az önkárosító magatartásformák prevenciójának) területeire, továbbá foglalkozik az egészségmagatartás lélektani összetevőivel,

3. szakmailag irányítja és koordinálja a Lelki Egészségközpontok (LEK-ek) és általában az egészségfejlesztési és népegészségügyi hálózathoz tartozó intézmények, szervezetek, szakemberek tevékenységét módszertani támogatást nyújtva,

4. a 3. pontban említett körben jelentési rendszert működtet, komplex adat- és információgyűjtést, adatszolgáltatást valósít meg, összegző jelentéseket készít a döntéshozók, a szakma és a lakosság számára nemzeti és nemzetközi szinten,

5. javaslatot tesz a lakosság egészségi állapotának, egészségtudatosságának, egészségmagatartásának nyomon követésére alkalmas indikátorok kialakítására és gyűjtésére, valamint az egészségben megnyilvánuló egyenlőtlenségek mérsékelésére,

6. támogatja az egészségügyi ellátórendszer lelki egészségfejlesztéssel, mentális prevencióval kapcsolatos feladatait, közreműködik a szemlélet kialakításában,

7. javaslatot tesz az éves egészségfejlesztési munkaterv prioritásaira, felügyeli, figyelemmel kíséri és értékeli végrehajtásukat, javaslatot tesz a fejlesztésre irányuló változtatásokra, és közreműködik azok egységes irányelvek szerint történő megvalósításában,

8. ösztönzi és szakmailag segíti a lakosság felé irányuló egészségkommunikációs tevékenységet, valamint a különböző érdekhordozók által végzett egészségpromóciós és prevenciós programok összehangolását,

9. szakmailag segíti az Egészségfejlesztési Irodák (a továbbiakban: EFI) működését, egészségfejlesztési módszertani támogatást nyújt az EFI munkatársainak és más egészségfejlesztési szakembereknek,

10. a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendelet alapján végzi az iskolai egészségfejlesztési programok ajánlását (szakmai kritériumrendszert alkalmaz), minősítési rendszert dolgoz ki és működtet,

11. egészségfejlesztési egészségkommunikációs feladatkörében

11.1. ösztönzi, szakmailag segíti, támogatja a lakosság felé irányuló egészségkommunikációs tevékenységet tájékoztatással, felvilágosítással, egészséggel kapcsolatos információk továbbításával a közösségek és egyének egészségtudatos magatartásának kialakítása és javítása, továbbá a primer, szekunder és tercier megelőzési feladatok megvalósítása céljából,

11.2. segíti az állami, helyi önkormányzati és a civil szervezetek, természetes személyek által végzett, az egészséges életmódot támogató, illetve prevenciós programok megvalósítását, összehangolását,

11.3. az egészségfejlesztési tartalmú programok – az iskolai egészségmegőrzés, a települési, kistérségi és színtéri egészségtervek készítése, munkahelyi egészségfejlesztés – megvalósulásának érdekében részt vesz országos kiterjesztésű programok kidolgozásában,

11.4. az egészségfejlesztési tartalmú programok megvalósulásának érdekében felkérésre helyszíni látogatást tesz, és szakmai javaslatokkal támogatja a kormányhivatal és a járási hivatal által elindított és működtetett programokat,

12. az egészségügyi ellátórendszerek áthangolásának segítése érdekében

12.1. végzi a lakosság egészséggel kapcsolatos attitűd vizsgálatainak szakmai támogatását,

12.2. végzi az EFI szolgáltatásait igénybe vevők szükségleteinek felmérését, szempontjaik beépítését feladat-ellátásának fejlesztésébe,

12.3. feltérképezi az egészségkultúra támogatásához a kapcsolódási pontokat, azokat szakmai információkkal látja el.

d) Az Egészségfejlesztési és Szűrési Koordinációs Főosztály az addiktológiai fókuszpontok működtetése körében

1. Dohányzás Fókuszpont feladatai tekintetében

1.1. működteti a Dohányzás Fókuszpontot,

1.2. komplex adat- és információgyűjtést végez a kockázati magatartás és az egészségfejlesztés szempontjából kiemelt szakterülettel, a dohányzással kapcsolatban adatot szolgáltat a döntéshozók, a szakma és a lakosság számára, nemzeti és nemzetközi szinten,

1.3. részt vesz a dohányzással kapcsolatos hazai és nemzetközi joganyagok megalkotásának előkészítésében, illetve azok módosításában, szakpolitikák, programok, ajánlások kidolgozásában,

1.4. részt vesz a WHO Dohányzás-ellenőrzési keretegyezményével kapcsolatos előkészítő, megvalósító és értékelő folyamatokban, az egyezmény magyarországi megvalósításában,

1.5. részt vesz a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/40/EU irányelv átültetésével kapcsolatos előkészítő, megvalósító és értékelő folyamatokban,

1.6. részt vesz a nemzetközi szervezetek tevékenységében, ellátja a részvételből adódó feladatokat, koordinálja az országjelentések elkészítését,

1.7. átfogó monitorozási és értékelési feladatokat lát el, továbbá ellátja a dohányfogyasztással kapcsolatos társadalmi, gazdasági és egészségi indikátorok gyűjtésének felügyeletét, kutatását, szervezését és koordinációját,

1.8. végzi a dohányzás visszaszorításával kapcsolatos több szektorra kiterjedő stratégiai tervezési és egyeztetési tevékenységet, a dohányzás visszaszorítását célzó rövid, közép- és hosszú távú terveket készít, irányítja azok végrehajtását, nyomon követi azok megvalósulását és az eredmények értékelését,

1.9. a fiatalokat érintő dohányzásmegelőzési tevékenységet folytat, illetve a prevenciót szolgáló programokat dolgoz ki, összegyűjti a legjobb gyakorlatokat, katasztert készít és programajánlást végez az oktatási intézmények részére, kidolgozza az országos elterjesztés módszertanát és részt vesz a megvalósításában,

1.10. részt vesz átfogó monitorozási és értékelési feladatok ellátásában, a dohányzással kapcsolatos társadalmi, gazdasági és egészségi indikátorok gyűjtésének felügyeletében, kutatásokban, szervezési és koordinációs feladatokban, modellprogramok megvalósításában és hatékonyságának vizsgálatában,

1.11. gyűjti és elemzi a dohányzás visszaszorítását szolgáló intézkedések hazai és nemzetközi hatásvizsgálatainak eredményeit, javaslatokat dolgoz ki a nemdohányzók arányának növelésére, valamint a dohánytermékek fogyasztásának csökkentésére,

1.12. végzi a modellprogramok megvalósítását és hatékonyságának vizsgálatát,

1.13. ellátja nemzetközi és hazai programok megvalósítását, együttműködik a dohányzás visszaszorításában aktív, különböző külföldi, országos, regionális és helyi partnerekkel, beépíti a nemzetközi tapasztalatokat a hazai programalkotásba,

1.14. nyomon követi a civil szervezetek munkáját, együttműködik velük, közös programalkotásban vesz részt,

1.15. adatbázist hoz létre és tart fenn a dohányzás visszaszorítására vonatkozó jogszabályokból, rendelkezésekből és az alkalmazásukra vonatkozó információkból,

1.16. működteti a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény rendelkezéseinek betartásával kapcsolatosan beérkező lakossági észrevételek rögzítésére szolgáló telefonvonalat, illetve a w w w. leteszemacigit . hu honlapot, feldolgozza a beérkezett információkat, és javaslatot tesz a felmerülő kihívások megoldására,

2. Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ feladatai körében

2.1. az európai uniós tagállami kötelezettségből adódóan működteti a Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központot (Nemzeti Drog Fókuszpont), összhangban a kapcsolódó, a magyar Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ feladatainak ellátásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 28/2004. (II. 28.) Korm. rendelettel,

2.2. az Európai Unió Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központja (a továbbiakban: EMCDDA), illetve az EMCDDA-hoz kapcsolódó Kábítószerek és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Hálózat (REITOX) munkájában ellátja a magyar nemzeti központ adat- és információgyűjtő, -feldolgozó és -értékelő, illetve kapcsolattartó feladatait, valamint információt, adatot szolgáltat a magyar Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ feladatainak ellátásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 28/2004. (II. 28.) Korm. rendelet szerint,

2.3. állandó meghívottként részt vesz a Kábítószerügyi Koordinációs Tárcaközi Bizottság munkájában,

3. a Nemzeti Addiktológiai Fókuszpont feladatai körében

3.1. komplex adat- és információgyűjtést végez a kockázati magatartás és az egészségfejlesztés szempontjából kiemelt szakterületekkel, alkoholfogyasztással kapcsolatban adatot szolgáltat a döntéshozók, a szakma és a lakosság számára, nemzeti és nemzetközi szinten,

3.2. végzi az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény alapján meghatározott feltételezett új pszichoaktív anyagok szakmai értékelését és az új pszichoaktív anyagok kockázatértékelését a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló kormányrendelet alapján,

3.3. közreműködik az egyes személyazonosításra alkalmatlan ágazati (egészségügyi, szakmai) adatok körének meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott adatgyűjtésekben,

3.4. részt vesz nemzetközi szervezetek tevékenységében (WHO National Counterparts for Mental Health and Substance Abuse, WHO National Counterparts for Alcohol Policy).

e) Az Egészségfejlesztési és Szűrési Koordinációs Főosztály egészségmonitorozási feladatai körében

1. nem fertőző epidemiológiai tevékenysége tekintetében

1.1. információt szolgáltat a lakosság egészségével – kiemelten a nem fertőző, krónikus betegségekkel – kapcsolatos, az egészséges életmódhoz, annak feltételeihez, a betegségek megelőzéséhez, ellátásához a lakosság egészségét érintő szektoron belüli és más szektorok döntéshozói, az egészségfejlesztési szakemberek számára,

1.2. koordinálja a kutatási tevékenységet az egészségfejlesztéshez szükséges információk előállításához,

1.3. szakmai felügyeletet lát el és koordinál az egészségfejlesztést érintő valamennyi egészségmonitorozási tevékenység (adat- és információgyűjtés, elemzés, értékelés, információszolgáltatás) vonatkozásában országos szinten,

1.4. módszertani segítséget nyújt a kutatásban közreműködő szakmai szervezeti egységek részére,

1.5. meghatározza a magyar lakosság egészségi állapotának, egészségmagatartásának indikátorait, továbbá az egészségben megnyilvánuló egyenlőtlenségek nyomon követésére alkalmas indikátorokat, és véleményezi az ezekkel kapcsolatos nemzetközi megkereséseket,

1.6. részt vesz az Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Munkacsoport tevékenységében,

1.7. adatot szolgáltat az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló miniszteri rendelet szerint az iskola-egészségügyi munkáról, valamint elkészíti a védőnői jelentés összesítőjét.

f) Az Egészségfejlesztési és Szűrési Koordinációs Főosztály szakmai elemzési feladatok körében

1. feladatai ellátásának érdekében adatot, információt gyűjt, felvilágosítást kér az országos intézettől, valamint a kormányhivataltól és a járási hivataltól,

2. részt vesz az ország közegészségügyi-járványügyi helyzetére vonatkozó adatgyűjtések megtervezésében, vizsgálati protokollok elkészítésében, adatbázisok megtervezésében,

3. figyelemmel kíséri és elemzi az ország közegészségügyi-járványügyi helyzetére vonatkozó adatokat, ennek keretében különösen epidemiológiai, egészséggazdasági elemzéseket végez, illetve részt vesz ilyen vizsgálatokban,

4. módszertani iránymutatást ad, illetve segítséget nyújt a tervezés alapjául szolgáló hazai és nemzetközi adatok elemzéséhez,

5. az egészségügyi ellátás során újonnan alkalmazásra kerülő terápiás és diagnosztikai eljárások bevezetése kapcsán egészséggazdasági elemzéseket, összehasonlító értékeléseket végez,

6. feladatainak ellátása érdekében orvostechnikai kérdésekben együttműködik az OGYÉI-vel,

7. közreműködik az egészségügyi ellátás szakmai minimumfeltételeinek fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátásában,

8. elemzései, illetve az elvégzett értékelések alapján kezdeményezi szakmai irányelvek, útmutatók kidolgozását, illetve közreműködik azok véleményezésében és készítésében,

9. az elemzések és értékelések alapján támogató segítséget nyújt az egyes eljárások bevezetése kapcsán az egészségpolitikai döntések meghozatalához, valamint szakmai támogatást nyújt az egészségügyi szolgáltatóknak.

1.3.4.7. Szakmai Irányítási Főosztály

a) A Szakmai Irányítási Főosztály kodifikációs feladatkörében az Egészségpolitikai Főosztállyal együttműködésben előkészíti a feladatkörét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát.

b) A Szakmai Irányítási Főosztály koordinációs és szakmai irányítási feladatai körében

1. a miniszter jogszabály által meghatározott szakmai irányítása keretében koordinálja

1.1. a kormányhivatal és a járási hivatal szakmai tevékenységével kapcsolatos jelentésekre vonatkozó javaslatokat, ellátja a jelentések kialakításával, módosításával, felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat,

1.2. egyezteti a kormányhivatal és a járási hivatal szakmai tevékenységével kapcsolatos munkatervi – ellenőrzési és mintavételi – feladatokra vonatkozó javaslatokat, illetve ezek szakmai egyeztetését, valamint ellátja a munkatervek kialakításával, módosításával, karbantartásával és közzétételével kapcsolatos feladatokat,

2. a kormányhivatal és a járási hivatal szakmai tevékenységével kapcsolatos jelentéseket összegyűjti, feldolgozza, gondoskodik a közérdekű adatoknak a honlapon történő megjelentetéséről,

3. a kormányhivatal és a járási hivatal, valamint az országos intézet éves jelentései alapján kiadványt állít össze a területi népegészségügyi szervezeti egységek népegészségügyi tevékenységéről, gondoskodik a kiadvány érintett szervekhez történő eljuttatásról,

4. egyezteti az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek belső, éves jelentési kötelezettségeit, ellátja a jelentések összesítésével kapcsolatos feladatokat,

5. szakmai felügyeleti feladatokat lát el a kormányhivatal és a járási hivatal jelentési és adatgyűjtési rendszerét érintő ügyiratkezelő, egységnyilvántartó és jelentéskészítő alkalmazások kapcsán, részt vesz az alkalmazások kezelésében, azok adatainak gondozásában, valamint ellátja a kormányhivatal és a járási hivatal ügyiratkezelő, illetve egység- és tevékenység nyilvántartó programjainak alkalmazásgazdai feladatait,

6. működteti a kormányhivatal és a járási hivatal szakmai létszámadatainak rögzítésére szolgáló elektronikus rendszert, az ennek során keletkezett adatokat elemzi és a 2. pont szerinti jelentések értékelése során indikátorként felhasználja,

7. koordinálja a kormányhivatal és a járási hivatal éves hatósági ellenőrzési feladatainak összeállítását, összegzi a hatósági ellenőrzési terv végrehajtásával kapcsolatos kormányhivatali és járási hivatali beszámolókat, gondoskodik közzétételükről,

8. megszervezi az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkatervi feladatainak összeállítását,

9. szükség esetén kezdeményezi a munkaterv évközi felülvizsgálatát, valamint a teljesítésére vonatkozó éves beszámolást, végzi annak értékelését,

10. elektronikus adatbázisok kapcsán ellátja az MTA-KIK EISZ Irodával az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek részvételéből adódó kapcsolattartási és koordinációs feladatokat,

11. összeállítja a kormányhivatal és a járási hivatal részére szervezett képzések, továbbképzések, munkaértekezletek éves rendezvénytervét, biztosítja annak közzétételét és folyamatos karbantartását.

c) A Szakmai Irányítási Főosztály egyéb feladatai körében

1. részt vesz a feladatkörébe tartozó különböző adatgyűjtési, jelentési és ügyiratkezelési rendszerek használatával kapcsolatos ismeretek oktatásában,

2. ellátja a kormányhivatali ellenőrzésekkel kapcsolatos koordinációs és kapcsolattartási feladatokat, az illetékes szervezeti egységek bevonásával összeállítja az átfogó, téma-, cél- és utóellenőrzéseket tartalmazó éves ellenőrzési tervet és – az egyes átfogó ellenőrzések kapcsán az illetékes szervezeti egységek által megadott ellenőrzési szempontok alapján – az ellenőrzési javaslatokat, továbbá helyszíni vizsgálattal részt vesz a kormányhivatal és a járási hivatal átfogó ellenőrzéseiben,

3. a 2. ponthoz kapcsolódóan elkészíti az átfogó ellenőrzések Miniszterelnökség számára megküldendő részjelentéseit,

4. a szakterület tekintetében ellátja az ügyiratkezeléshez kapcsolódó központi érkeztetési és postázási feladatokat, valamint részt vesz az ügyiratkezeléssel kapcsolatos feladatok szakmai felügyeletében.

d) A Szakmai Irányítási Főosztály a Közegészségügyi Veszélyhelyzeti Központ feladatai körében

1. megszervezi az Operatív Vezetési Csoport (a továbbiakban: OVCS) riasztásának rendszerét, és naprakészen tartja az ezzel kapcsolatos dokumentumokat, különleges jogrendben és egészségügyi válsághelyzetben tevékenyen segíti és támogatja az OVCS irányítási, vezetési feladatainak ellátását,

2. működésre kész állapotban tartja a Kríziskezelő Központot, az OVCS vezetési pontját, gondoskodik a központ folyamatos alkalmazásra kész állapotának biztosítottságáról, a különleges körülmények közötti működés biztosítottságáról,

3. tervezi, szervezi és ellátja a feladatkörébe tartozó hazai együttműködési feladatokat,

4. biztosítja az Egészségügyi Központi Ügyelet (a továbbiakban: EKÜ) folyamatos működését, szorosan együttműködik a Járványügyi Készenléti Szolgálattal és az ETTSZ-szel, szakmailag irányítja és felügyeli az országos intézet készenléti-ügyeleti szolgálatait, valamint a miniszter által gyakorolt szakmai irányítással kapcsolatos közreműködés keretében közreműködik a kormányhivatal készenléti-ügyeleti szolgálatainak irányításában és felügyeletében, melynek keretén belül

4.1. elkészíti és folyamatosan karban tartja az EKÜ ellátására vonatkozó szakmai eljárásrendet, valamint a szakmai irányítás keretében elkészíti a kormányhivatal készenléti szolgálatai ellátására vonatkozó szakmai eljárásrendjét,

4.2. összesíti és nyilvántartja az alárendelt, illetve a kormányhivatal készenléti ügyeleti szolgálatainak negyedéves vezényléseit,

4.3. különleges jogrendben és egészségügyi válsághelyzetekben irányítja és koordinálja a teljes készenléti ügyeleti szolgálati rendszer munkáját,

4.4. veszélyhelyzet, rendkívüli esemény – beleértve a terrorgyanús cselekményeket is – esetén, a vezetői utasításoknak megfelelően, az EKÜ és a megyei készenléti ügyeletesek útján, átmenetileg irányítja és koordinálja a halaszthatatlanul szükséges közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátását,

4.5. tervezi, szervezi és működteti a 24/7 rendben működő EKÜ-t, annak keretén belül a NER Tájékoztató Központot,

4.6. gondoskodik a központi ügyeleti szolgálatot adó állomány felkészítéséről, vezényléséről, a működtetéstechnikai feltételeinek biztosítottságáról és üzemkész állapotban tartásáról,

4.7. munkaidőben közvetlenül, azon túl pedig az EKÜ útján, jogszabályi kijelölés alapján – hazai végpontként – részt vesz az EU CCA rendszerben, az EU EWRS rendszerben, az EMMI Kormányügyeleti rendszerben, valamint ellátja a NER tájékoztatási feladatokat,

5. a Környezet- és Táplálkozás-egészségügyi Főosztály szakmai javaslata alapján kiadja a hőségriasztást.

1.3.4.8. Alapellátás-fejlesztési és Módszertani Főosztály

a) Az Alapellátás-fejlesztési és Módszertani Főosztály kodifikációs feladatkörében az Egészségpolitikai Főosztállyal együttműködésben előkészíti a feladatkörét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát.

b) Az Alapellátás-fejlesztési és Módszertani Főosztály védőnői módszertani, valamint prevenciós, surveillance, veleszületett rendellenességek és ritka betegségek feladatai körében

1. közreműködik a TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori Projekt fenntartási feladataiból származó tevékenységek ellátásában,

2. közreműködik a TÁMOP 6.1.3/A projekt fenntartási feladataiból származó tevékenységek ellátásában, a védőnői méhnyakszűrés támogatásában, a szűrés szervezésében, koordinálja a szűrést végző védőnők tevékenységét, felülvizsgálja a védőnői méhnyakszűrés tananyagát, a szűrés eredményeiről értékelő beszámolót készít,

3. közreműködik a korszerű védőnői módszertanok elterjesztésében, fejlesztésében és más módon történő szakmai támogatásában,

4. kezdeményezi, segíti a modellprogramok, jó gyakorlatok gyakorlatban történő bevezetését, megvalósítását,

5. együttműködik a védőnőket érintő képzések, továbbképzések tervezésében, szervezésében, tananyagok akkreditációra való előkészítésében, az akkreditáció megújításában,

6. működteti a védőnői informatikai rendszert, valamint a szülői és szakmai honlapokat,

7. felkérésre közreműködik a védőnői szakterületek szempontjából releváns kutatásokban, felmérésekben, nyilvántartást vezet a területhez köthető kutatásokról,

8. részt vesz a védőnőket érintő népegészségügyi feladatok, projektek, rendkívüli adatgyűjtések, felmérések tervezésében, szervezésében,

9. feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart, rendszeres együttműködést alakít ki szakmai (egészségügyi, szociális, oktatási, társadalmi felzárkózási, kulturális, egyházi) és civil szervezetekkel, személyekkel, projektekkel,

10. végzi a területi és iskolavédőnői tevékenységgel kapcsolatos adatgyűjtéseket, együttműködve egészségügyi és más szakemberekkel, adatot szolgáltat az iskola-védőnői munkáról, valamint elkészíti a területi védőnői jelentés összesítőjét,

11. közreműködik az iskolavédőnők által a köznevelési intézményekben megvalósítható prevenciós programok kidolgozásában és megvalósításában,

12. részt vesz a népegészségügyi program egészségfejlesztéssel összefüggő feladatainak tervezésében és lebonyolításában,

13. részt vesz az egészségfejlesztés tartalmi elemeinek szakmódszertani összeállításában a védőnői munkával összefüggésben,

14. a veleszületett rendellenességek felügyeleti és koordinátori feladatkörében országos szinten felügyeli, szervezi, összehangolja a népegészségügyi célból, törvény által elrendelt, veleszületett fejlődési rendellenességekre vonatkozó adatgyűjtést, valamint együttműködik a klinikai, kórházi és az alapellátásban dolgozó orvosokkal, védőnőkkel, civil és betegszervezetekkel, európai és nemzetközi szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel,

15. menedzseli, illetve ellátja a veleszületett fejlődési rendellenességek országos surveillance tevékenységét és a veleszületett rendellenességekkel kapcsolatos szakmai, módszertani, kommunikációs, minőségbiztosítási és projekttervezési feladatokat, a folyamatosan gyűjtött adatokat elemzi, statisztikai-epidemiológiai módszerekkel feldolgozza és értékeli, az eredményeket publikálja, adatot szolgáltat hazai és nemzetközi szakadatbázisok részére,

16. biztosítja az eVRONY folyamatos működésének szakmai felügyeletét, a szakmai feladatok meghatározásával részt vesz a szakrendszer fejlesztésében,

17. a ritka betegségekkel kapcsolatos feladatkörében országosan koordinálja, felügyeli és értékeli a ritka betegségekkel kapcsolatos szakpolitikai program végrehajtását, kapcsolatot tart a végrehajtásban részt vevő, érdekelt szervezetekkel,

18. együttműködik a Ritka Betegségek Szakértői Bizottságával a betegségekre vonatkozó ellátási protokollok fejlesztésében, betegség specifikus betegút menedzsment kialakításában, kezdeményezi és koordinálja a ritka betegségekkel kapcsolatos orvosi kommunikációs protokollok kidolgozását,

19. támogatja a határokon átívelő diagnosztikus és terápiás együttműködést, kutatást és fejlesztést,

20. irányítja a ritka betegségekkel kapcsolatos információk összegyűjtését, megszervezi a ritka betegségek országos adatgyűjtését és nyilvántartást hoz létre a ritka betegségek szűrési gyakorlatáról, felügyeli az adatok és eredmények közzétételét.

c) Az Alapellátás-fejlesztési és Módszertani Főosztály a védőnők szakmai irányításával, fejlesztésével, felügyeletével kapcsolatos feladatkörében

1. szakmailag irányítja, felügyeli, értékeli a védőnői – területi védőnői, iskolavédőnői, kórházi védőnői és a Családvédelmi Szolgálatban dolgozó védőnői (a továbbiakban: CSVSZ védőnő) – ellátást érintő feladatok megvalósítását a vezető-védőnők közreműködésével,

2. szakmai segítséget nyújt a jogszabályok és szakmai szabályok gyakorlati megvalósításában,

3. szakmai tájékoztatást, iránymutatást ad az egységes védőnői ellátás, vezető-védőnői tevékenység megvalósítása érdekében,

4. ellátja a területi, az iskolai, a kórházi, a CSVSZ védőnői és a vezető-védőnői munka szakfelügyeletének szakmai, módszertani irányítását,

5. a rendelkezésére álló adatok alapján elemzi, értékeli a védőnői ellátást és a vezető-védőnők tevékenységét,

6. feladatainak ellátásában együttműködik szakmai és civil szervezetekkel, valamint a védőnőképző intézményekkel,

7. javaslatot tesz, illetve kezdeményezi a védőnői és a vezető-védőnői tevékenység fejlesztését és szükséges feltételeinek javítását,

8. ellátja a védőnői és a vezető-védőnői szakterületek képviseletét.

d) Az Alapellátás-fejlesztési és Módszertani Főosztály

1. a felnőtt alapellátás feladatai tekintetében

1.1. ajánlásokat tesz a szakterületét érintő vizsgálati és terápiás eljárások rendjére, új megelőzési módszerek bevezetésére, illetve hatékonyságuk javítására, az adott ellátás tekintetében a személyi és tárgyi követelmények meghatározására, illetve módosítására,

1.2. összegyűjti és elemzi az új terápiás és vizsgálati eszközök gyakorlati tapasztalatait és megosztja ezek eredményeit a háziorvosokkal,

1.3. közreműködik a felnőtt alapellátás szociális, egészségügyi és más határterületei vonatkozásában a feladatok összehangolásában, megtervezésében és megvalósításában, értékelésében,

1.4. szakterülete szerinti pilot programok keretében megvalósított modellszerű működésének elemzésével módszertanilag támogatja az alapellátás szervezését, működtetésének fejlesztését,

1.5. részt vesz a szakterülete adatgyűjtési rendszerének kialakításában, korszerűsítésében, javaslatot tesz az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program módosítására,

1.6. részt vesz a felnőtt alapellátás minőségügyi rendszere feltételeinek, szakmai irányelveinek a kidolgozásában, minőségfejlesztésében,

1.7. az eredményes megvalósítás érdekében részt vesz a népegészségügyi tárgyú programok kutató, értékelőtervező és végrehajtó munkájában, a modellprogramok végrehajtásában,

2. a gyermekegészségügyi alapellátás feladatai tekintetében

2.1. ellátja a gyermekegészségügyi alrendszer sajátos feladatainak és igényeinek, szubspecialitásainak képviseletét,

2.2. nyomon követi a TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori Projekt fenntartási feladataiból származó tevékenységek házi gyermekorvosi és háziorvosi alapellátásában történő megvalósulását,

2.3. figyelemmel kíséri a Svájci Projekt praxisközösségek koncepciójának teljes körű kiterjesztését a házi gyermekorvosi praxisokra,

2.4 részt vesz a gyermekek egészségét, egészségfejlesztését, a gyermekegészségügyet érintően adat- és információgyűjtésekben, elemzésekben és értékelésekben, hazai és nemzetközi kutatásokban, hazai és nemzetközi szervezetek munkájában,

2.5. rendszeresen értékeli a hazai gyermekpopuláció egészségét, gondoskodik a vonatkozó adatok gyűjtéséről és elemzéséről, vizsgálja a fejlődésre és egészségi állapotra jellemző szűrési eredményeket, elemzi a betegségekre vonatkozó adatokat, továbbá a populációs jelentőségű adatok hasznosítása érdekében javaslatokat fogalmaz meg,

2.6. iskola-egészségügyi jelentést készít, elősegíti az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program módosítását a gyermekegészségügyi alrendszer tekintetében,

2.7. családtervezési és szülői szerepet támogató, egyéb prevenciós és egészségfejlesztési modellprogramokat fejleszt ki és működtet, végzi széles körű elterjesztésüket,

2.8. ellátja a gyermekek egészségét, egészségfejlesztését érintő szakmai feladatok országos képviseletét, széles körű együttműködést folytat az egészségügyi ágazat szereplőivel,

2.9. szakmai és kormányzati felkérésre a gyermekek egészségéhez kapcsolódó szakértői feladatokat lát el,

2.10. szakmai továbbképzéseket szervez és ahhoz kapcsolódó háttéranyagokat készít gyermekegészségügyi és határterületi témákban, különösen a gyermekbalesetek, valamint a gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzése, korai fejlődés és rehabilitáció, fenntartható fejlődés és életmód területén, gondoskodik a háttéranyagok hozzáférhetővé tételéről, illetve lakossági tájékoztatást szervez,

2.11. működteti a Neonatológiai Intenzív Centrumok adatgyűjtését, támogatja az adatok értékelését, felhasználását a stratégiai tervezésben, módszertani munkában,

2.12. segíti az oktatási rendszerben a gyermekegészségügyi szemlélet megvalósulását, beleértve az Alaptantervet, az egészséges, balesetmentes, gyermek- és családbarát környezet és attitűd kialakítását, továbbá a gyermekegészségügyi jogok hazai adaptálását és megvalósítását, ehhez szükséges feltételrendszer biztosítását,

2.13. segíti az egészségügyi alapellátók közötti elektronikus adatáramlás kialakítását.

1.4. A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek

1.4.0.1.²⁷⁷ Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkári Kabinet

a) A Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkári Kabinet ellátja az 1. melléklet 59. §-ában meghatározott feladatokat

b)²⁷⁸ A Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkári Kabinet koordinációs feladatai körében

1. részt vesz a Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság értekezleteinek előkészítésében,

2. részt vesz a hazai és nemzetközi kutatások és tanulmányok, valamint a szakmai háttéranyagok készítésében a Család- és Ifjúságpolitikai Stratégiai és Koordinációs Főosztály közreműködésével,

3. részt vesz a szakmai anyagok és előterjesztések véleményezésében, az európai uniós fejlesztési programok, szerződések, költségvetési feladatok koordinációjában,

Az utasítást a 16/2018. (VII. 26.) EMMI utasítás 3. §-a hatályon kívül helyezte 2018. július 27. napjával.

A 4–8. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Az 1. melléklet 1. § (2) bekezdés g) pontja a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴

Az 1. melléklet 1. § (2) bekezdés n) pontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁵

Az 1. melléklet 3. § (4) bekezdés b) pontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁶

Az 1. melléklet 4. § (2) bekezdés l) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁷

Az 1. melléklet 4. § (2) bekezdés m) pont md) alpontja a 9/2015. (III. 6.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁸

Az 1. melléklet 4. § (2) bekezdés n) pontját a 9/2015. (III. 6.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁹

Az 1. melléklet 4. § (2) bekezdés u) pontja a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁰

Az 1. melléklet 5. § e) pontja a 16/2016. (V. 2.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹¹

Az 1. melléklet 5. § f) pontját a 16/2016. (V. 2.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹²

Az 1. melléklet 5. § n) pontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹³

Az 1. melléklet 5. § o) pontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁴

Az 1. melléklet 7. § (1) bekezdés d) pontja a 16/2016. (V. 2.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵

Az 1. melléklet 7. § (1) bekezdés e) pontját a 16/2016. (V. 2.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁶

Az 1. melléklet 7. § (2) bekezdés c) pontja a 16/2016. (V. 2.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁷

Az 1. melléklet 7. § (3) bekezdése a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁸

Az 1. melléklet 9. § (1) bekezdés a) pontja a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹

Az 1. melléklet 10. § (1) bekezdés j) pontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁰

Az 1. melléklet 10. § (3) bekezdés c) pontját a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

²¹

Az 1. melléklet 10. § (4) bekezdése a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²²

Az 1. melléklet 10. § (4a) bekezdését a 6/2016. (II. 10.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, szövwege a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²³

Az 1. melléklet 10. § (4b) bekezdését a 16/2016. (V. 2.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a.

²⁴

Az 1. melléklet 11. §-a a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁵

Az 1. melléklet 13. §-a a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁶

Az 1. melléklet 14. § d) pontja a 16/2016. (V. 2.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁷

Az 1. melléklet 14. § e) pontját a 16/2016. (V. 2.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁸

Az 1. melléklet 15. § b) pontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

²⁹

Az 1. melléklet 15. § d) pontja a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁰

Az 1. melléklet 15. § e) pontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

³¹

Az 1. melléklet 15. § f) pontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

³²

Az 1. melléklet 15. § h) pontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

³³

Az 1. melléklet 15. § i) pontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

³⁴

Az 1. melléklet 15. § r) pontját a 14/2015. (IV. 24.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁵

Az 1. melléklet 15. § s) pontját a 46/2015. (X. 9.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a.

³⁶

Az 1. melléklet 15. § t) pontját a 46/2015. (X. 9.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a.

³⁷

Az 1. melléklet 17. § a) pontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

³⁸

Az 1. melléklet 19. § a) pontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

³⁹

Az 1. melléklet 19. § c) pontja a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁰

Az 1. melléklet 20. § (1) bekezdés k) pontja a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a, a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴¹

Az 1. melléklet 20. § (1) bekezdés n) pontját a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴²

Az 1. melléklet 20. § (1) bekezdés o) pontját a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴³

Az 1. melléklet 20. § (1) bekezdés p) pontját a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁴

Az 1. melléklet 21. §-a a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁵

Az 1. melléklet 21. § d) pontját a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴⁶

Az 1. melléklet 22. §-át a 40/2015. (VIII. 13.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

⁴⁷

Az 1. melléklet 25. § (1) bekezdés a) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁸

Az 1. melléklet 25. § (1) bekezdés j) pontja a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁹

Az 1. melléklet 25. § (1) bekezdés l) pontja a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a, a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁵⁰

Az 1. melléklet 25. § (1) bekezdés m) pontját a 46/2015. (X. 9.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁵¹

Az 1. melléklet 25. § (2) bekezdése a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁵²

Az 1. melléklet 25. § (2) bekezdés e) pontját a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁵³

Az 1. melléklet 5.5. alcíme (29–33. §) a 16/2016. (V. 2.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁴

Az 1. melléklet 29. § h) pontja a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a, a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁵⁵

Az 1. melléklet 30. § (1) bekezdés f) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁶

Az 1. melléklet 30. § (2) bekezdés h) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁷

Az 1. melléklet 30. § (2) bekezdés j) pontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁵⁸

Az 1. melléklet 5.6. alcímét (34–38. §) a 16/2016. (V. 2.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, címének szövege a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁵⁹

Az 1. melléklet 34. § nyitó szövegrésze a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁶⁰

Az 1. melléklet 35. §-a a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁶¹

Az 1. melléklet 36. § (1) bekezdése a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁶²

Az 1. melléklet 36. § (2) bekezdése a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁶³

Az 1. melléklet 37. §-a a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁴

Az 1. melléklet 38. §-a a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁶⁵

Az 1. melléklet 39. § (1) bekezdés d) pontja a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a, a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁶⁶

Az 1. melléklet 40. §-a a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁷

Az 1. melléklet 40. § c) pontját a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁶⁸

Az 1. melléklet 42. §-a a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁹

Az 1. melléklet 43. § (1) bekezdés c) pontja a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a, a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁷⁰

Az 1. melléklet 44. §-a a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁷¹

Az 1. melléklet 45. §-át a 6/2016. (II. 10.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

⁷²

Az 1. melléklet 47. §-a a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁷³

Az 1. melléklet 48. §-a a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁴

Az 1. melléklet 49. §-a a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁵

Az 1. melléklet 50. §-át a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

⁷⁶

Az 1. melléklet 52. §-a a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁷

Az 1. melléklet 53. § (1) bekezdés m) pontja a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a, a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁷⁸

Az 1. melléklet 53. § (2) bekezdés a) alpont ad) alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁷⁹

Az 1. melléklet 53. § (2) bekezdés b) pontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

⁸⁰

Az 1. melléklet 59. § (3) bekezdése a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁸¹

Az 1. melléklet 60. §-a a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁸²

Az 1. melléklet 61. § (3) bekezdés m) pontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁸³

Az 1. melléklet 61. § (3) bekezdés n) pontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁸⁴

Az 1. melléklet 61. § (3) bekezdés o) pontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁸⁵

Az 1. melléklet 61. § (3) bekezdés p) pontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁸⁶

Az 1. melléklet 61. § (3) bekezdés q) pontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁸⁷

Az 1. melléklet 8.2. alcíme (62–65. §) a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁸

Az 1. melléklet 63. §-a a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁹

Az 1. melléklet 8.2/A. alcímét (65/A–65/D. §) a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁹⁰

Az 1. melléklet 65/D. §-a a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁹¹

Az 1. melléklet 66. § e) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁹²

Az 1. melléklet 66. § g) pontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

⁹³

Az 1. melléklet 66. § j) pontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

⁹⁴

Az 1. melléklet 66. § k) pontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁵

Az 1. melléklet 66. § m) pontját a 40/2015. (VIII. 13.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁶

Az 1. melléklet 67. § c) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁹⁷

A 70. § m) pontját az 5/2015. (I. 23.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁹⁸

A 70. § n) pontját az 5/2015. (I. 23.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 40/2015. (VIII. 13.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁹

Az 1. melléklet 70. § o) pontját a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁰⁰

Az 1. melléklet 8.5. alcímét (74–77. §) a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁰¹

Az 1. melléklet 8.6. alcíme (78–81. §) a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰²

Az 1. melléklet 78. § g) pontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁰³

Az 1. melléklet 78. § h) pontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁰⁴

Az 1. melléklet 78. § i) pontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁰⁵

Az 1. melléklet 78. § j) pontját a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁰⁶

Az 1. melléklet 78. § k) pontját a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁰⁷

Az 1. melléklet 78. § l) pontját a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁰⁸

Az 1. melléklet 78. § m) pontját a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁰⁹

Az 1. melléklet 79. § a) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított, a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹¹⁰

Az 1. melléklet 81. §-a a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított, a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹¹¹

Az 1. melléklet 8.7. alcíme (82–85. §) a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹¹²

Az 1. melléklet 82. § c) pontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

¹¹³

Az 1. melléklet 83. §-a a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁴

Az 1. melléklet 85. §-a a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított, a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹¹⁵

Az 1. melléklet 8.7/A. alcímét (85/A–85/D. §-t) a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹¹⁶

Az 1. melléklet 85/B. §-a a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁷

Az 1. melléklet 85/D. §-a a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹¹⁸

Az 1. melléklet 8.7/B. alcímét (85/E–85/H. §) a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹¹⁹

Az 1. melléklet 85/E. § a) pontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállaptott szöveg.

¹²⁰

Az 1. melléklet 85/E. § b) pontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹²¹

Az 1. melléklet 85/E. § c) pontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹²²

Az 1. melléklet 85/E. § d) pontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹²³

Az 1. melléklet 85/E. § e) pontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹²⁴

Az 1. melléklet 85/E. § j) pontját a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

¹²⁵

Az 1. melléklet 86. § c) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁶

Az 1. melléklet 86. § d) pontja a 46/2015. (X. 9.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹²⁷

Az 1. melléklet 86. § e) pontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹²⁸

Az 1. melléklet 87. §-a a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁹

Az 1. melléklet 89. §-a a 6/2016. (II. 10.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított, a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹³⁰

Az 1. melléklet 90. § (2) bekezdés b) pontját a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

¹³¹

Az 1. melléklet 90. § (3) bekezdését a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹³²

Az 1. melléklet 90. § (4) bekezdését a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹³³

Az 1. melléklet 90. § (5) bekezdését a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹³⁴

Az 1. melléklet 93. §-a a 46/2015. (X. 9.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁵

Az 1. melléklet 8.10. alcíme (94–97. §) a 16/2016. (V. 2.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁶

Az 1. melléklet 95. § c) pontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹³⁷

Az 1. melléklet 97. §-a a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁸

Az 1. melléklet 8.11. alcímét (98–101. §) a 16/2016. (V. 2.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹³⁹

Az 1. melléklet 8.12. alcíme (102–105. §) a 16/2016. (V. 2.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴⁰

Az 1. melléklet 102. § l) pontja a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a, a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁴¹

Az 1. melléklet 106. § (1) bekezdése a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁴²

Az 1. melléklet 107. §-a a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴³

Az 1. melléklet 8.13/A. alcímét (109/A–109/F. §) a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁴⁴

Az 1. melléklet 109/C. §-a a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴⁵

Az 1. melléklet 8.14. alcíme (110–113. §) a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴⁶

Az 1. melléklet 110. § c) pontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴⁷

Az 1. melléklet 113. §-a a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴⁸

Az 1. melléklet 8.14/A. alcímét (113/A–113/D. §-t) a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁴⁹

Az 1. melléklet 8.15. alcím címe a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁵⁰

Az 1. melléklet 114. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁵¹

Az 1. melléklet 114. § (1) bekezdés h) pontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁵²

Az 1. melléklet 114. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁵³

Az 1. melléklet 114. § (2) bekezdés h) pontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁵⁴

Az 1. melléklet 114. § (2) bekezdés i) pontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁵⁵

Az 1. melléklet 114. § (2) bekezdés j) pontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁵⁶

Az 1. melléklet 114. § (3) bekezdését a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁵⁷

Az 1. melléklet 115. §-a a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵⁸

Az 1. melléklet 116. § (1) bekezdése a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁵⁹

Az 1. melléklet 116. § (2) bekezdése a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁶⁰

Az 1. melléklet 117. §-a a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶¹

Az 1. melléklet 8.16. alcímét (118–121. §) a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁶²

Az 1. melléklet 122. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶³

Az 1. melléklet 122. § (1) bekezdés d) pontja a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁶⁴

Az 1. melléklet 122. § (1) bekezdés f) pontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁶⁵

Az 1. melléklet 123. § c) pontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁶⁶

Az 1. melléklet 125. §-a a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶⁷

Az 1. melléklet 126. § (2) bekezdés a) pontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶⁸

Az 1. melléklet 126. § (2) bekezdés b) pontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁶⁹

Az 1. melléklet 129. §-a a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷⁰

Az 1. melléklet 9/A. alcímét (130/A. §-t) a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁷¹

A 131. § (4) bekezdését az 5/2015. (I. 23.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁷²

Az 1. melléklet 17/A. alcímét (140/A. §) a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁷³

Az 1. melléklet 145. § (1) bekezdés a) pontját a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁷⁴

Az 1. melléklet 145. § (1) bekezdés g) pontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁷⁵

Az 1. melléklet 145. § (1) bekezdés h) pontját a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁷⁶

Az 1. melléklet 145. § (2) bekezdése a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷⁷

Az 1. melléklet 146. § (1) bekezdés b) pontja a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷⁸

Az 1. melléklet 146/A. §-t a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁷⁹

Az 1. melléklet 147. § (1) bekezdés c) pontját a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁸⁰

Az 1. melléklet 147/A. §-át a 40/2015. (VIII. 13.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸¹

Az 1. melléklet 147/B. §-át a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁸²

Az 1. melléklet 147/C. §-át a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁸³

Az 1. melléklet 149. § c) pontját a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁸⁴

Az 1. melléklet 151. §-a a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸⁵

Az 1. melléklet 154. § (3) bekezdése a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁸⁶

Az 1. melléklet 155. § (2) bekezdése a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸⁷

Az 1. melléklet 155. § (3) bekezdése a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁸⁸

Az 1. melléklet 155. § (5) bekezdése a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸⁹

Az 1. melléklet 156. § (9) bekezdése a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁹⁰

Az 1. melléklet 156. § (12) bekezdése a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹¹

Az 1. melléklet 156. § (13) bekezdését a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁹²

Az 1. melléklet 158. § (3) bekezdés k) pontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹³

Az 1. melléklet 159. § (9a) bekezdését a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

¹⁹⁴

Az 1. melléklet 164. § (3) bekezdése a 6/2016. (II. 10.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹⁵

Az 1. melléklet 169. § (3) bekezdése a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹⁶

Az 1. melléklet 170. § (2) bekezdése a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a, a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁹⁷

Az 1. melléklet 30. alcíme (174. §) a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹⁸

Az 1. melléklet 174. § d) pontját a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

¹⁹⁹

Az 1. melléklet 31. alcíme (175. §) a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁰⁰

Az 1. melléklet 1. függeléke a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁰¹

Az 1. melléklet 1/a. függeléke a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁰²

Az 1. melléklet 1/b. függeléke a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁰³

Az 1. melléklet 1/c. függeléke a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁰⁴

Az 1. melléklet 1/d. függeléke a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁰⁵

Az 1. melléklet 1/e. függeléke a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁰⁶

Az 1. melléklet 1/f. függelékét a 16/2016. (V. 2.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁰⁷

Az 1. melléklet 1/g. függeléke a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁰⁸

Az 1. melléklet 1/h. függeléke a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁰⁹

Az 1. melléklet 1/i. függeléke a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²¹⁰

Az 1. melléklet 1/j. függeléke a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²¹¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.0.0.1. alcím b) pont 7. alpontját a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

²¹²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.0.0.1. alcím b) pont 8. alpontját a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

²¹³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.0.0.1. alcím c) pont 1. alpont 1.6. pontját a 46/2015. (X. 9.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

²¹⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.0.0.1. alcím c) pont 1. alpont 1.7. pontját a 46/2015. (X. 9.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

²¹⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.0.0.3. alcímét a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

²¹⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.0.0.4. alcímét a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

²¹⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.1.0.1. alcím b) pontját a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

²¹⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.1.1. alcíme a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²¹⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.1.1.1. alcíme a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²²⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.1.1.2. alcím c) pont 25. alpontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²²¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.1.2. alcíme a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²²²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.1.3. alcíme a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²²³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.1.3.3. alcíme a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²²⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.1.3.4. alcíme a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²²⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.1.4. alcímét a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

²²⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.1.4.4. alcím b) pont 22. alpontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²²⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.1.4.4. alcím b) pont 25. alpontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²²⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.1.4.4. alcím b) pont 26. alpontját a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

²²⁹

A 2. függelék 1.2.0.2. alcím a) pont 15. alpontját az 5/2015. (I. 23.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²³⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.2.0.2. alcím a) pont 16. alpontját a 40/2015. (VIII. 13.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²³¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.2.1. alcímét a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

²³²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.0.2. alcímét a 40/2015. (VIII. 13.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

²³³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.1. alcíme a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²³⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.1.2. alcíme a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²³⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.1.3. alcím a) pont 1.13. alpontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²³⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.1.3. alcím a) pont 1.14. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²³⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.1.3. alcím a) pont 7.3. alpontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²³⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.1.3. alcím b) pont 1.2. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²³⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.1.3. alcím b) pont 2. alpont 2.4. pontja a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁴⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.1.3. alcím b) pont 3.2. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁴¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.1.4. alcím b) pontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁴²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.1.5. alcím b) pont 1.1. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁴³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.1.5. alcím b) pont 1.5. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁴⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.1.5. alcím b) pont 2. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁴⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.1.5. alcím b) pont 3.3. alpontja a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁴⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.1.5. alcím c) pont 1. alpont nyitó szövegrésze a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁴⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.1.5. alcím c) pont 1.7. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁴⁸

Az 1. melléklet 2. függelék. 1.3.1.5. alcím c) pont 1.18–1.20. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a.

²⁴⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.1.5. alcím c) pont 3.8. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁵⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.1.5. alcím c) pont 3.9. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁵¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.2. alcíme a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁵²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.2.2. alcím címe a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁵³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.2.2. alcím a) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁵⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.2.2. alcím b) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁵⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.2.2. alcím c) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁵⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.2.2. alcím c) pont 2. alpontja a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a, a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁵⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.2.2. alcím c) pont 3. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁵⁸

Az 1. melléklet 2. függelék. 1.3.2.2. alcím d) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁵⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.2.3. alcím címe a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁶⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.2.3. alcím a) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁶¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.2.3. alcím a) pont 1. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁶²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.2.3. alcím a) pont 2. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁶³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.2.3. alcím b) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁶⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.2.3. alcím c) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁶⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.2.3. alcím c) pont 1. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁶⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.2.3. alcím d) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁶⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.2.3. alcím d) pont 1.2. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁶⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.2.3. alcím e) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁶⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.2.3. alcím f) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁷⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.2.4. alcíme a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁷¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.3. alcímét a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁷²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.3.2. alcím b) pontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁷³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.3.3. alcíme a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁷⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.3.4. alcíme a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁷⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.3.5. alcímét a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁷⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.3.4. alcímét a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁷⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.0.1. alcíme a 46/2015. (X. 9.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁷⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.0.1. alcím b) pontja a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁷⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.0.2. alcíme a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.0.2. alcím a) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁸¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.0.2. alcím a) pont 3.11. alpontját a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁸²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.0.2. alcím a) pont 4. alpontját a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁸³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.0.2. alcím c) pont 1. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.0.2. alcím c) pont 2. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.0.2. alcím c) pont 8. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

²⁸⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.0.2. alcím d) pontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁸⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.1. alcíme a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.1.2. alcím a) pont 1. alpontja a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított, a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁸⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.1.2. alcím c) pont 1. alpontja a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított, a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁹⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.1.2. alcím c) pont 3. alpont 3.1. pontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁹¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.1.2. alcím c) pont 3.2. alpontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁹²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.1.2. alcím c) pont 3.3. alpontja a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított, a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a, a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁹³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.1.2. alcím d) pont 4. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

²⁹⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.1.2. alcím e) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁹⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.1.2. alcím f) pont 1. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁹⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.1.2. alcím f) pont 2. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁹⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.1.2. alcím f) pont 5. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

²⁹⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.1.2. alcím f) pont 16. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

²⁹⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.1.3. alcím a) pontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁰⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.1.3. alcím c) pontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁰¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.1.3. alcím d) pont nyitó szövegrésze a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁰²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.1.3. alcím d) pont 3. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

³⁰³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.1.3. alcím e) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁰⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.1.3. alcím f) pontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁰⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.1.4. alcím a) pont 2. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁰⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.1.4. alcím d) pont 7. alpont 7.1. pontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁰⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.1.4. alcím d) pont 7.2. alpontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁰⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.2.2. alcím a) pont 1. alpontja a 46/2015. (X. 9.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁰⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.2.2. alcím b) pont 1. alpontja a 46/2015. (X. 9.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³¹⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.2.2. alcím b) pont 2. alpontja a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³¹¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.2.2. alcím c) pont 1. alpontját a 46/2015. (X. 9.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

³¹²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.2.2. alcím c) pont 4. alpontja a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³¹³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.2.2. alcím c) pont 5. alpontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³¹⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.2.2. alcím d) pontja a 46/2015. (X. 9.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³¹⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.2.2. alcím e) pont 1. alpontja a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³¹⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.2.2. alcím e) pont 1. alpont 1.6. pontja a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³¹⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.2.2. alcím e) pont 2. alpontja a 46/2015. (X. 9.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³¹⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.2.3. alcím a) pont 1. alpontja a 46/2015. (X. 9.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított, a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³¹⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.2.3. alcím c) pont 1. alpontja a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³²⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.2.3. alcím c) pont 2. alpontja a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³²¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.2.3. alcím c) pont 3. alpontját a 46/2015. (X. 9.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

³²²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.4.2.3. alcím e) pontja a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³²³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5. fejezete (1.5.0.1–1.5.2.3. alcím) a 16/2016. (V. 2.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³²⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.0.1. alcím d) ponta a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³²⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.0.2. alcím a) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³²⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.0.2. alcím c) pont 4. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³²⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.0.2. alcím c) pont 6. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³²⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.0.2. alcím c) pont 7. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

³²⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.0.2. alcím c) pont 11. alpontja a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a, a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³³⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.0.2. alcím c) pont 12. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³³¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.0.2. alcím c) pont 14. alpontját a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³³²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.0.3. alcím 5. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³³³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.0.3. alcím 6. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³³⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.1.2. alcím b) pont 6. alpontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³³⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.1.2. alcím b) pont 7. alpontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³³⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.1.2. alcím b) pont 11. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³³⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.1.2. alcím b) pont 17. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³³⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.1.2. alcím b) pont 22. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

³³⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.1.2. alcím b) pont 23. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

³⁴⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.1.2. alcím b) pont 24. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

³⁴¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.1.2. alcím b) pont 25. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

³⁴²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.1.2. alcím d) pont 10. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁴³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.1.2. alcím d) pont 11. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

³⁴⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.1.2. alcím d) pont 12. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

³⁴⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.1.2. alcím d) pont 13. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

³⁴⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.1.2. alcím d) pont 14. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

³⁴⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.1.3. alcím a) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁴⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.1.3. alcím a) pont 17. alpontja a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁴⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.1.3. alcím b) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁵⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.1.3. alcím d) pont 1. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁵¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.1.3. alcím d) pont 11. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁵²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.1.4. alcímét a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

³⁵³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.2.1. alcím 9. pontját a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

³⁵⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.2.3. alcím a) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁵⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.2.3. alcím a) pont 7. alpontja a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁵⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.2.3. alcím a) pont 17. alpontja a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁵⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.2.3. alcím c) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁵⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.2.3. alcím c) pont 1. alpont 1.7. pontja a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁵⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.5.2.3. alcím c) pont 2. alpont nyitó szövegrésze a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁶⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.6. fejezetét a 16/2016. (V. 2.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁶¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.6.0.1. alcíme a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁶²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.6.1.2. alcím b) pontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁶³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.6.1.2. alcím c) pontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁶⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.6.1.3. alcím b) pont 4. alpontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁶⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.6.1.3. alcím b) pont 5. alpontját a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

³⁶⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.6.1.3. alcím c) pontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁶⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.7. fejezete a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁶⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.7.0.2. alcímét a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

³⁶⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.7.1.1. alcím b) pontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

³⁷⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.7.1.1. alcím c) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁷¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.7.1.2. alcíme a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁷²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.7.1.2. alcím d) pont 4. alpontját a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

³⁷³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.7.1.3. alcím a) pont 32. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

³⁷⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.7.1.3. alcím a) pont 33. alpontját a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

³⁷⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.7.1.3. alcím c) pont 6. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁷⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.7.1.3. alcím c) pont 9. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁷⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.7.1.3. alcím e) pont 1. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁷⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.7.1.3. alcím e) pont 2. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁷⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.7.1.3. alcím e) pont 3. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁸⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.7.1.3. alcím e) pont 8. alpontját a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

³⁸¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.7.1.4. alcímét a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

³⁸²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.7.2.1. alcím b) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁸³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.7.2.2. alcíme a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁸⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.7.2.3. alcímét a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁸⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.0.1. alcím b) pont 4. alpontja a 6/2016. (II. 10.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁸⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.0.2. alcímét a 6/2016. (II. 10.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

³⁸⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.1. alcím címe a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁸⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.1.1. alcíme a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁸⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.1.2. alcíme a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁹⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.1.2. alcím b) pont 1. alpontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁹¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.1.2. alcím d) pont 5. alpontját a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

³⁹²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.1.3. alcíme a 6/2016. (II. 10.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁹³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.1.3. alcím a) pont 1. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁹⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.1.3. alcím b) pontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁹⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.1.3. alcím b) pont 1. alpontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁹⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.1.3. alcím c) pont 3. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁹⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.1.3. alcím c) pont 4. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

³⁹⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.1.3. alcím c) pont 5. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

³⁹⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.1.3. alcím e) pontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁰⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.1.3. alcím e) pont 19. alpontját a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴⁰¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.1.4. alcímét a 6/2016. (II. 10.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴⁰²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.1.4. alcím c) pont 7. alpontját a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴⁰³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.1.4. alcím d) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁰⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.2. alcímét a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴⁰⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.2.2. alcím d) pont 3. alpontját a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴⁰⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.2.3. alcím b) pont 5. alpontját a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴⁰⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.2.3. alcím c) pont 3. alpontját a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴⁰⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.2.3. alcím e) pont 2. alpontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁰⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.2.3. alcím e) pont 9. alpontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴¹⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.9.0.2. alcímét a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

⁴¹¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.9.1. alcíme a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴¹²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.9.1.2. alcím b) pont 7. alpontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴¹³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.9.1.2. alcím b) pont 7. alpont 7.3. pontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴¹⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.9.2. alcímét a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

⁴¹⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.0.2. alcím b) pontja a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴¹⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.0.2. alcím c) pont 4. alpontja a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴¹⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.0.2. alcím e) pont 9. alpontját a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴¹⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.0.2. alcím f) pontja a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴¹⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.0.2. alcím f) pont 2. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴²⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.1.1. alcím b) pont 5. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴²¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.1.1. alcím b) pont 6. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴²²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.1.1. alcím b) pont 7. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴²³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.1.2. alcím a) pontja a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴²⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.1.2. alcím c) pont 2. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

⁴²⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.1.2. alcím c) pont 3. alpontját a 6/2016. (II. 10.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴²⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.1.2. alcím c) pont 4. alpontját a 6/2016. (II. 10.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a.

⁴²⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.1.3. alcím b) pont 3. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴²⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.1.3. alcím c) pont 2. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴²⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.1.3. alcím c) pont 3. alpontja a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴³⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.1.3. alcím c) pont 4.2. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

⁴³¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.1.3. alcím c) pont 4.5. alpontját a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

⁴³²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.1.3. alcím c) pont 4.6. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴³³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.1.3. alcím d) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴³⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.1.3. alcím d) pont 2. alpontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴³⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.1.4. alcímet a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴³⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.1.4. alcím c) pont 1. alpontja a 47/2016. (X. 14.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴³⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.1.4. alcím e) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴³⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.1. alcím a) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított, a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴³⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.2. alcím a) pont 1.7. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴⁴⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.2. alcím b) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított, a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁴¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.2. alcím e) pont 5. alpontja a 14/2015. (IV. 24.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁴²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.2. alcím e) pont 5. alpont 5.1. pontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁴³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.2. alcím e) pont 5.2. alpontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁴⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.2. alcím e) pont 7. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított, a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a, a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁴⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.2. alcím e) pont 8. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴⁴⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.2. alcím e) pont 9. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁴⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.3. alcím b) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁴⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.3. alcím e) pont 6. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a, a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a, a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁴⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.3. alcím e) pont 7. alpontja a 14/2015. (IV. 24.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁵⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.3. alcím e) pont 7. alpont 7.1. pontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁵¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.3. alcím e) pont 7.2. alpontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁵²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.3. alcím e) pont 8. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

⁴⁵³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.3. alcím e) pont 10. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁵⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.3. alcím e) pont 15. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴⁵⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.3. alcím e) pont 16. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴⁵⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.3. alcím f) pont fc) alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁵⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.3. alcím f) pont fe) alpont 1. pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁵⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.3. alcím f) pont fe) alpont 8. pontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte.

⁴⁵⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.4. alcím a) pontja a 46/2015. (X. 9.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁶⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.4. alcím a) pont 1. pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁶¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.4. alcím a) pont 2. alpontja a 16/2016. (V. 2.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁶²

Az 1. melléklet 1.10.2.4. alcím b) pontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁶³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.4. alcím c) pont 4. alpontját a 46/2015. (X. 9.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 41/2016. (VIII. 31.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁶⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.4. alcím d) pontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁶⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.4. alcím e) pont 6. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a, a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a, a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁶⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.4. alcím e) pont 7. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított, a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁶⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.4. alcím e) pont 8. alpontja a 14/2015. (IV. 24.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁶⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.4. alcím e) pont 8. alpont 8.1. pontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁶⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.4. alcím e) pont 8. alpont 8.2. pontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁷⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.4. alcím e) pont 11. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.4. alcím e) pont 13. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴⁷²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.4. alcím e) pont 14. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴⁷³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.4. alcím e) pont 15. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴⁷⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.4. alcím e) pont 16. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴⁷⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.5. alcím b) pont 1. alpontja a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷⁶

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.5. alcím d) pont 9. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴⁷⁷

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.5. alcím d) pont 10. alpontját a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be.

⁴⁷⁸

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.6. alcíme a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷⁹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.6. alcím a) pont 1. alpontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a, a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁸⁰

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.6. alcím d) pont 2. alpontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁸¹

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.6. alcím e) pont 1. alpontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁸²

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.6. alcím e) pont 8. alpontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁸³

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.6. alcím e) pont 10. alpont 10.1. pontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁸⁴

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.6. alcím e) pont 10.2. alpontja a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁸⁵

Az 1. melléklet 2. függelék 1.10.2.6. alcím e) pont 11. alpontja a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a, a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁸⁶

Az 1. melléklet 3. függeléke a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított, a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a, a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a, a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

⁴⁸⁷

⁴⁸⁸

Az 1. melléklet 5. függelék 1. pont 1.2. alpontja a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁸⁹

⁴⁹⁰

Az 1. melléklet 6/A. függelékét a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a iktatta be, szövege a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹¹

Az 1. melléklet 7. függeléke a 14/2015. (IV. 24.) EMMI utasítás 1. §-a, a 16/2016. (V. 2.) EMMI utasítás 1. §-a, a 67/2016. (XII. 30.) EMMI utasítás 1. §-a, a 15/2017. (IV. 3.) EMMI utasítás 1. §-a, a 44/2017. (IX. 15.) EMMI utasítás 1. §-a, a 7/2018. (II. 15.) EMMI utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek