BÜ BH 2014/333
BÜ BH 2014/333
2014.11.01.
A vádlott nyilvános ülés (vagy tárgyalás) tartására irányuló kérelme ellenére a védelmi fellebbezésnek tanácsülésen való másodfokú elbírálása – akkor is, ha az ügyviteli hiba következménye – feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, amely felülvizsgálat alapja lehet [Be. 360. § (4) bek., 361. § (1) bek., (3), (4) bek., 373. § (1) bek. I. pont d) alpont, 416. § (1) bek. c) pont, 428. § (2) bek.].
[1] Az eljárt elsőfokú bíróság a 2012. június 12-én kihirdetett ítéletével a terheltet nemzetiszocialista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntette [1978. évi IV. tv. (korábbi Btk.) 269/C. § I. ford.] miatt 1 év 6 hónapi, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, elrendelve pártfogó felügyeletét. Külön magatartási szabályként előírta, hogy a terhelt ne látogasson politikai rendezvényeket, demonstrációkon ne vegyen részt; legalább három alkalommal látogasson el a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba, és az ott látottak alapján összegezze gondolatait; vagy egyszer tekintse meg az Auschwitzi Emlékhelyet vagy a Jeruzsálemi Yad Vashem Emlékparkot, és írja meg véleményét.
[2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a törvényszék a 2012. december 7-én meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt a védője útján a Be. 416. § (1) bekezdés b) és c) pontjaira hivatkozással terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.
[4] Álláspontja szerint az alapügyben eljárt másodfokú bíróság a 2012. július 24-én benyújtott írásbeli kérelmével ellentétesen az ügyben sem tárgyalást, sem nyilvános ülést nem tartott; az ügyet tanácsülésen bírálta el, helybenhagyva az elsőfokú bíróság ítéletét. Ezáltal korlátozta a védekezéshez való jogát, megsértve az Alaptörvényben, valamint a Be. 43. § (2) bekezdésének b), illetve d) pontjaiban foglaltakat. Megkérdőjelezte a támadott határozat megalapozottságát, és hivatkozott arra, hogy a kiszabott büntetés mértéke eltúlzott, az intézkedés pedig indokolatlan és jogsértő.
[5] Ezért a másodfokú végzés hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.
[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltak szerint az indítvány nem alapos.
[7] Kétségtelen, hogy a másodfokú bíróság – a terheltnek a védelmi fellebbezést tárgyaláson vagy nyilvános ülésen történő elbírálására vonatkozó és megfelelő időben előterjesztett kérelme ellenére – tanácsülésen bírálta felül az elsőfokú határozatot. Ez az eljárási szabálysértés azonban a felülvizsgálati eljárásban nem orvosolható; nem szerepel ugyanis a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában felsorolt felülvizsgálati okok között, tekintve, hogy az alapul szolgáló ügyben a védelem nem volt kötelező. A büntetés mértéke, intézkedés jogszerűsége pedig – más anyagi vagy eljárásjogi szabálysértés hiányában – felülvizsgálat alapja ugyancsak nem lehet.
[8] Indítványozta ezért a támadott határozat hatályában fenntartását.
[9] A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint alapos.
[10] A Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontja szerint helye van a bíróság jogerős ügydöntő határozata felülvizsgálatának, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdése I. pontjának b) vagy c) alpontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
[11] A Be. 423. § (5) bekezdése értelmében a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be.
[12] A Be. 373. § (1) bekezdése II. pontjának d) alpontja szerint feltétlen eljárási szabálysértés, ezáltal nem mellőzhető a bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és a bíróság új eljárásra utasítása, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező.
[13] Az indítvánnyal érintett ügy másodfokú eljárásában lényegileg ez történt.
[14] Az ügy irataiból megállapítható:
[15] - a másodfokú bíróság 2012. július 13-án rendelkezett a tanácsülésen elbírálásról szóló tájékoztatás kiadásáról; mely felhívást a terhelt a tértivevény szerint 2012. július 20-án kézhez vett;
[16] - a terhelt a 2012. július 23-án keltezett, a törvényszékhez ügyszáma megjelölésével címzett beadványában a másodfokú elbírálásra tárgyalás, másodlagosan nyilvános ülés tartását kérte;
[17] - ez a beadvány 2012. július 24-én érkezett az első fokon eljárt bírósághoz.
[18] Az iraton található, 2012. július 25-én kelt bírói utasítás szerint a terhelt beadványát a főügyészségen keresztül pótlólag meg kell küldeni a törvényszéknek.
[19] Az utasítás teljesítése az irodai feljegyzés szerint megtörtént; ugyanakkor a beadvány eredeti példánya az elsőfokú bíróságon kezelt iratok közé került lefűzésre 13-as sorszámon;
[20] - a lefűzött és folyamatosan sorszámozott másod-fokú iratokban nincs annak nyoma, hogy a terhelt beadványa a törvényszékhez megérkezett volna. Erre tekintettel hozta meg 2012. december 7-én tanácsülésen a törvényszék a másodfokú helybenhagyó határozatát.
[21] - Az elsőfokú bírósághoz visszaküldött, ott irattározni rendelt iratok 19. sorszámú, 2013. március 11-én kelt feljegyzése szerint az iratokat rendezni kellett; annak során megállapítást nyert, hogy a „kisítélet” hiányzik, az eredeti aláírással ellátott ítélet pedig nem teljes, nem volt a helyére lefűzve.
[22] A másodfokú bíróság eljárására vonatkozó törvényi szabályozás – a Be. 358. § (2) bekezdése – szerint a tanács elnöke a fellebbezés elbírálására tanácsülést, nyilvános ülést vagy tárgyalást tűz ki. A Be. 360. § (4) bekezdése értelmében, ha az elsőfokú ítélet ellen kizárólag a vádlott javára jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott, a tanács elnöke tájékoztatja a vádlottat, a védőt, az ügyészt és azt, aki fellebbezett az ügyben eljáró tanács összetételéről és arról, hogy nyolc napon belül kérheti nyilvános ülés, vagy ha annak feltételei fennállnak, tárgyalás kitűzését; ha nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését senki nem kérte, a másodfokú bíróság az ügyet tanácsülésen intézheti el.
[23] Az egyébként 2006. április 1-je óta hatályos szabályozás szerint tehát a másodfokú bíróság tanácsülésen akkor intézheti el a fellebbezést, ha
[24] - kizárólag a terhelt javára fellebbeztek,
[25] - a tényállás megalapozott,
[26] - a felek egyaránt értesítést kaptak a tanácsülésen elintézésről és
[27] - senki nem ellenezte a tanácsülésen elintézést.
[28] E feltételek hiányában nyilvánvalóan eljárási szabályt sért a fellebbezés elintézése tanácsülésen.
[29] A tanácsülésen való elbírálhatóság egyes feltételeinek figyelmen kívül hagyása azonban eltérő eljárásjogi következménnyel jár. Amíg a megalapozatlan tényállás ellenére, de más feltételek teljesültsége esetében a tanácsülési elbírálás a Be. 375. § (1) bekezdése szerinti relatív eljárási szabálysértés, így felülvizsgálattal nem érinthető, addig az ügynek a terhelt terhére bejelentett fellebbezés ellenére, avagy a felek (ügyész, vádlott, védő stb.) Be. 360. § (4) bekezdésének megfelelő értesítése nélküli, illetőleg e személyeknek tárgyalás vagy nyilvános ülés tartása iránt előterjesztett szabályszerű kérelme ellenére tanácsülésen történő elbírálása többnyire feltétlen eljárási szabálysértés.
[30] A tanácsülésre, a nyilvános ülésre és a tárgyalásra vonatkozó eljárási szabályok (Be. 360., 361., 363. §-ok) egymásra vetített értelmezéséből arra kell jutni, hogy az ügy másodfokon történő elbírálásának fő formája a nyilvános ülés. Ezt egyértelművé teszi a Be. 361. § (1) bekezdése, amikor kivételként szabályozza az ügy tárgyaláson vagy tanácsülésen történő másodfokú elbírálását.
[31] Ebből következik – a 2/2013. BKv-vel felülvizsgált 1. BKv C. részében a 360-365. §-hoz kapcsolódó magyarázatának 9. és 10. pontjaival is megerősített – az az értelmezés, ami szerint, ha a vádlott, az ügyész vagy más erre jogosult [a Be. 360. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás alapján vagy ettől függetlenül] kéri az ügy tárgyaláson vagy nyilvános ülésen való elbírálását, ez a kérelem a nyilvános ülésen való elbíráláshoz (és kizárólag ehhez) alanyi jogosultságot teremt. [A tárgyalás tartási kérelem ellenére a nyilvános ülésen való elbírálás csak relatív természetű eljárási szabálysértés lehet akkor is, ha a nyilvános ülésen a Be. 361. § (2) bekezdését meghaladó körben kerül sor bizonyításfelvételre.]
[32] A nyilvános ülésre a Be. 361. § (3) és (4) bekezdése szerint idézni kell a vádlottat, kötelező védelem esetén a védőt, illetőleg az ügyészt és kötelező védelem esetén kívül a védőt, valamint az eljárás más résztvevőit a nyilvános ülés határnapjáról értesíteni kell. A szabályszerűen meg nem idézett vádlott távollétében a nyilvános ülés nem tartható meg [Be. 362. § (3) bek.].
[33] Mindebből kétségtelenül az következik: a nyilvános ülés tartására alanyi jogosultságot eredményező kérelem ellenére az ügynek a tanácsülésen – tehát kizárólag a bíróság tanácsának tagjai és a jegyzőkönyvvezető részvételével – való elbírálása, történjék az akár olyan ügyviteli hiba következtében, amelyről a bíróság nem tehet, tartalmilag azt jelenti, hogy a bíróság az ügyet nyilvános ülésen, de olyan személyek távollétében bírálja el, akiknek a részvétele a nyilvános ülésen kötelező.
[34] Az pedig nem vitatható, hogy amennyiben a nyilvános ülés tartására vonatkozó kérelem ellenére, annak figyelmen kívül maradásával pusztán a bíróság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek a részvételével történik az elbírálás, értelemszerűen nem kerül sor a vádlott, kötelező védelem esetén a védő megidézésére. Ehhez képest pedig a vádlott (kötelező védelem esetén a védő) távollétében a fellebbezéssel támadott határozat nem bírálható felül. Erre ugyanis
[35] - csak a szabályszerűen idézett vádlott távollétében;
[36] - szabályszerű idézés hiányában pedig akkor, ha a távol maradó vádlott bizonyíthatóan tud a nyilvános ülés időpontjáról;
[37] - továbbá kötelező védelem esetén a szabályszerűen megidézett védő részvételével van jogi lehetőség.
[38] Az elbírált ügyben, minthogy a védő részvétele nem volt kötelező, a védő távollétében való elbírálás, valamint a nem értesített ügyész távollétében való elbírálás csupán relatív eljárási szabálysértés.
[39] Azonban – mivel tényszerűen megállapítható, hogy a vádlott a tárgyalás, illetőleg másodlagosan a nyilvános ülés megtartását kérte – a megidézése nélkül való elbírálással a Be. 373. § (1) bekezdés II. pontjának d) alpontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértés, ezáltal a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósult.
[40] A másodfokú bíróság a fent részletezett peradatok szerint kétségkívül nem volt ismeretében annak, hogy a terhelt a védelmi fellebbezésének tárgyaláson vagy nyilvános ülésen történő elbírálására vonatkozó kérelmét a megfelelő időben előterjesztette. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a másodfokú felülbírálatra a meg nem idézett terhelt távollétében feltétlen eljárási szabálysértéssel (és a nem értesített ügyész, illetve védő távollétében relatív eljárási szabálysértéssel) nem kerülhetett volna sor.
[41] Végezetül, amennyiben a bíróság a felek alanyi jogát sértve a törvény kötelező rendelkezése ellenére nyilvános ülés vagy tárgyalás helyett tanácsülést tart, akkor ezáltal szükségképpen – formális végzés meghozatala nélkül is – megvalósul a nyilvánosság törvényes ok nélküli kizárása, amely a Be. 373. § (1) bekezdés II. pontjának f) alpontjában meghatározott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ezáltal felülvizsgálati ok.
[42] A tanácsülésen ugyanis a törvény erejénél fogva – eltérően a tárgyalástól, nyilvános üléstől – csupán a bíróság tagja és a jegyzőkönyvvezető vesz, vehet részt. Ennek azonban a Be. 373. § (1) bekezdés II. pontjának d) alpontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértés mellett – minthogy eljárásjogi következménye azonos – már nincs jelentősége.
[43] A fent kifejtettek folytán a Kúria – a Be. 424. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen eljárva – a támadott másodfokú határozatot a Be. 428. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította.
(Kúria Bfv. III. 697/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás