34/2014. (IV. 24.) BM rendelet
34/2014. (IV. 24.) BM rendelet
a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet módosításáról1
2014.05.02.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d), n) és q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a Rendelet 2. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A kártérítési eljárás az állományilletékes parancsnok által hozott határozat alapján indul meg.
(1a) A határozat tartalmazza az ügy számát, az eljárás alá vont személy nevét, adatait, az eljárás megindításának közlését, a kötelezettségszegés és az okozott kár megnevezését, az ügy vizsgálójának nevét, rendfokozatát és beosztását, az eljárás időtartamát, a jogi képviselő igénybevételének lehetőségéről szóló tájékoztatást, az egyéb jogokra történő figyelmeztetést, a költségek viselésére vonatkozó felhívást, a rövid tényállást, az eljárás elrendelésének a napját és az elrendelő parancsnok aláírását.”
2. § A Rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az állományilletékes parancsnok – az eljárás alá vont személy egyidejű értesítése mellett – az eljárást felfüggeszti:
a) ha az eljárás alá vont személlyel szemben a kártérítési üggyel összefüggésben büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult, annak jogerős elbírálásáig,
b) ha a kártérítési ügy elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amely eldöntéséhez szakértői vélemény szükséges, annak megszerzéséig.
(2) A felfüggesztés időtartama alatt az állományilletékes parancsnok elrendelheti meghatározott bizonyítási eljárás lefolytatását, ha annak késedelme hátrányos következménnyel járna, illetőleg később pótolhatatlan vagy jelentős nehézséggel jár.
(3) Az állományilletékes parancsnok az eljárást felfüggesztheti:
a) ha a kártérítés elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek tárgyában munkaügyi-, polgári per, vagy szolgálati panasz elbírálására irányuló eljárás van folyamatban, ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig,
b) az eljárás alá vont személy tartós távolléte, illetve egészségügyi szabadsága esetén a körülmény megszűnéséig.
(4) A felfüggesztés tartama az elintézési határidőbe nem számít be.”
3. § (1) A Rendelet 8. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az eljárás lefolytatásával megbízott személy, a kijelölt bizottság tagja (a továbbiakban együtt: eljáró személy) a Hszt. szerinti közeli hozzátartozója ügyében nem járhat el.
(2) Az állományilletékes parancsnok határozatával szemben benyújtott panasz elbírálásában nem vehet részt
a) az első fokú eljárás lefolytatásában részt vevő személy;
b) az, aki a határozat meghozatalában részt vett;
c) az, aki az ügyben tanúvallomást tett;
d) az, aki az ügyben szakértőként vett részt.”
(2) A Rendelet 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, ha a másodfokú eljárás elbírálására jogosult állományilletékes parancsnok az első fokú határozatot hozó állományilletékes parancsnok elöljárója, az országos parancsnok egy másik szervet jelöl ki a másodfokú határozat meghozatalára, vagy ő maga hozza meg az adott ügyben a másodfokú határozatot.”
4. § A Rendelet „Kizárás” alcíme a 8. §-t követően a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) A tanúvallomást megtagadhatja az, aki nem tagja a fegyveres szerv hivatásos állományának, vagy a miniszter irányítása alá tartozó egyéb szerv állományának.
(2) A fegyveres szerv hivatásos állományának tagja, vagy a miniszter irányítása alá tartozó egyéb szerv tagja megtagadhatja a tanúvallomást:
a) ha nem várható el tőle elfogulatlan tanúvallomás;
b) ha az eljárás alá vont személy 8. § (1) bekezdés szerinti hozzátartozója;
c) ha magát vagy a 8. § (1) bekezdés szerinti hozzátartozóját bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével vádolná, vagy terhelő tényeket állítana, az ezzel kapcsolatos kérdésben;
d) olyan tényekre, adatokra, körülményekre nézve, amelyre titoktartási kötelezettség terheli, és ez alól a jogosult nem mentette fel.
(3) A tanút meghallgatása előtt mentességi jogaira figyelmeztetni kell, a figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell foglalni.”
5. § (1) A Rendelet 11. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Ha a rendelkezésre álló adatok a tényállás tisztázásához nem elegendőek, az eljáró szerv bizonyítási eljárást folytat le. A 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a (6) bekezdésben meghatározott bizonyítási eszközök beszerzése érdekében a szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnok megkereséssel élhet a károkozás helye szerinti állományilletékes parancsnok felé.”
(2) A Rendelet 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Bizonyítási eszközök különösen
a) az eljárás alá vont személy nyilatkozata;
b) az irat;
c) a tanúvallomás;
d) a szemle és
e) a szakértői vélemény.”
6. § (1) A Rendelet 14. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szakértőként a fegyveres szervnek az eljáráshoz szükséges képesítéssel rendelkező tagját kell bevonni az eljárásba, ha ilyen személy nincs, az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 2. § (1) bekezdés a)–e) pontja szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére feljogosított szakértőt vagy a szakértői feladat ellátásához szükséges szakértelemmel rendelkező eseti szakértőt kell igénybe venni.
(3) Szakértőként nem járhat el az eljáró személy, a kártérítési eljárásban döntésre jogosult állományilletékes parancsnok, valamint az, akivel szemben az eljáró személyre vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja.”
(2) A Rendelet 14. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szakértő bevonásának költségeit az eljáró szerv indítványozása esetén az eljáró szerv, az eljárás alá vont személy indítványozása esetén az eljárás alá vont személy előlegezi és – az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel – az eljáró szerv viseli.
(5) Az eljárás alá vont személyt kell kötelezni a szakértői díj megfizetésére, ha
a) a szakértő bevonására azért került sor, mert kirendelését az eljárás alá vont személy vagy a képviselője indítványozta, és
b) az eljárás alá vont személy kártérítési felelőssége megállapításra került.
(6) Ha a szakértő bevonására azért került sor, mert kirendelését az eljárás alá vont személy vagy képviselője indítványozta és a felelősség megállapítása során kármegosztásnak van helye, az eljárás alá vont személyt olyan mértékben kell kötelezni a szakértői díj megfizetésére, amilyen mértékben az eljárás alá vont személy kártérítési felelőssége megállapításra került.”
7. § A Rendelet „A tényállás tisztázása” alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) A kártérítési eljárást – a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével – az eljárás megindításakori szolgálati hely szerint illetékes eljáró szerv folytatja le abban az esetben is, ha a károkozás óta eltelt idő alatt a károkozásért felelősnek tartott személy vagy az eljárás alá vont személy szolgálati helye megváltozott és így a károkozás nem a jelenlegi, hanem olyan korábbi szolgálati helyhez kapcsolódik, ahol a hivatásos állomány tagja korábban szolgálatot teljesített.
(2) Ha a károkozás helye szerint illetékes állományilletékes parancsnok már elrendelte a kártérítési eljárás lefolytatását, az ügyet átteszi a szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnokhoz, így az eljárás alá vont személy folyamatban lévő eljárása a szolgálati helyének megváltozása esetén az új szolgálati helyen folytatódik tovább. Az eljárás áttétele esetén az eljárási határidőbe nem számít bele az iratok megküldésétől az eljárás lefolytatására jogosult szolgálati hely szerint illetékes állományilletékes parancsnokhoz történő megérkezéséig eltelt idő.
(3) Ha a kártérítési eljárás még nincs elrendelve, a károkozás helye szerint illetékes állományilletékes parancsnok a szolgálati hely szerint illetékes állományilletékes parancsnokot tájékoztatja a károkozás tényéről. Ebben az esetben a kártérítési eljárást a szolgálati hely szerint illetékes állományilletékes parancsnok rendeli el. A szolgálati hely szerint illetékes állományilletékes parancsnok az eljárási cselekmények elvégzése érdekében megkeresi a károkozás helye szerint illetékes állományilletékes parancsnokot, aki szükség esetén közreműködik az eljárás lefolytatásában, az adott ügyre vonatkozó iratokat és egyéb kapcsolódó anyagokat megküldi az eljárás lefolytatása érdekében, valamint a kártérítési határozat tartalmára vonatkozóan javaslatot tesz, amely azonban nem kötelezi az eljáró állományilletékes parancsnokot.
(4) A kártérítési határozat egy példányát az eljáró állományilletékes parancsnok megküldi a károkozás helye szerint illetékes állományilletékes parancsnok részére.
(5) Az állományilletékes parancsnok a kártérítési határozatban dönt a kártérítési összeg károkozás helye szerint illetékes szerv részére történő kifizetéséről.”
8. § (1) A Rendelet 15. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A határozatnak tartalmaznia kell:)
„c) az indokolásában a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a kártérítésre kötelezés, valamint annak mellőzése okait, a felmerült költségek viselésének rendjét, az esetleges méltánylást eredményező körülményeket, valamint azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az állományilletékes parancsnok a határozatot hozta;”
(2) A Rendelet 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a határozat kötelezést tartalmaz, rendelkezni kell a kártérítés összegéről, a felmerült költségekről, a teljesítési határidőről, valamint a teljesítés feltételeiről.”
9. § A Rendelet 24. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az állományilletékes parancsnok méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti az eljárás alá vont személyt terhelő szakértői díj megfizetését figyelemmel a károkozás és a károkozó körülményeire, különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére és gyakoriságára.”
10. § A Rendelet a következő 48. §-sal egészül ki:
„48. § A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet módosításáról szóló 34/2014. (IV. 24.) BM rendelet (a továbbiakban: 1. módosító rendelet) hatályba lépésekor folyamatban lévő kártérítési eljárásokban e rendeletnek az 1. módosító rendelet hatályba lépését megelőző napon hatályos szabályait kell alkalmazni.”
11. § A Rendelet 2. § (3) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe a „valamint”, és az „(a továbbiakban: eljáró szerv)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban együtt: eljáró szerv)” szöveg lép.
12. § Hatályát veszti a Rendelet 31. § (3) bekezdés g) pontja.
13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2014. május 3. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás