34/2014. (X. 30.) NGM rendelet
34/2014. (X. 30.) NGM rendelet
az aeroszol termékek és aeroszol csomagolások forgalmazásának követelményeiről
A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya a legalább 50 ml, fém palack esetében legfeljebb 1000 ml, nem szilánkvédett üveg és szilánkokra törő vagy repedő műanyag palack esetében legfeljebb 150 ml, valamint műanyaggal bevont vagy más módon tartósan szilánkvédett üveg palack és nem szilánkokra törő vagy repedő műanyag palack esetében legfeljebb 220 ml névleges űrtartalmú aeroszol termékek forgalmazására terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. aeroszol csomagolás: a palack, a szelep, a kupak és a hajtógáz együtteséből álló csomagolás;
2. aeroszol termék: a palack, a szelep, a kupak, a hajtógáz és a töltet együtteséből álló olyan termék, amely
a) palackja fémből, üvegből vagy műanyagból készül,
b) egyszer használható,
c) cseppfolyósított, sűrített vagy nyomás alatt oldott hajtógázt tartalmaz,
d) folyékony, paszta, por alakú vagy gáz halmazállapotú anyaggal töltött vagy ilyen töltet nélküli, és
e) olyan adagoló szerkezettel (szeleppel) rendelkezik, amely lehetővé teszi a tartalom kijuttatását akár úgy, hogy szilárd vagy folyékony részecskék vannak a gázban diszpergálva, akár habként, pasztaként, porként vagy folyékony állapotban;
3. anyag: olyan természetes állapotban előforduló vagy gyártási folyamatból származó kémiai elem és vegyületei, amely stabilitásának megőrzéséhez szükséges adalékanyagot és az alkalmazott folyamatból származó szennyező anyagot is tartalmazhat, de nem tartalmaz olyan oldószert, amely stabilitásának befolyásolása vagy összetételének megváltoztatása nélkül elkülöníthető;
4. deformációs vizsgálati nyomás: az a nyomás, amelynek a palack 25 másodpercig úgy áll ellen, hogy semmilyen tömítetlenséget nem mutat, ezen túlmenően fém palack esetében az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott alakváltozás, valamint műanyag palack esetében semmilyen torzulás nem következik be;
5. folyékony fázis térfogata: a nem gáz fázisú rész térfogata az aeroszol termékben, ml-ben;
6. keverék: kettő vagy több anyagot tartalmazó elegy vagy oldat;
7. névleges térfogat: nyitott palack térfogata ml-ben, a palackszáj pereméig mérve;
8. névleges töltőtérfogat: a szeleppel, szeleptányérral és felvezető csővel szerelt palack össztérfogata ml-ben;
9. nyomás: a palackban uralkodó belső túlnyomás bar-ban kifejezve;
10. nyomásállósági vizsgálat: hidraulikus úton, 20—5 °C-on végzett deformációs és roncsoló vizsgálat;
11.1 piacfelügyeleti hatóság: fogyasztóknak szánt termékek esetében a fogyasztóvédelmi hatóság, gazdasági célfelhasználású termékek esetében a piacfelügyeleti feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala;
12. roncsolási vizsgálati nyomás: az a legkisebb nyomás, amely a palackot megrepeszti vagy eltöri.
3. Műszaki biztonsági követelmények
3. § (1) Az aeroszol csomagolás nyomásállóságával és nyomásával kapcsolatos követelményeket a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A szilánkvédett üvegpalack bevonatának műanyagból vagy más olyan anyagból kell készülnie, amely törés esetén védelmet nyújt a szétrepülő üvegrészecskékkel szemben. A palack bevonatát úgy kell megtervezni, hogy megfeleljen az 1. melléklet 3. pontja szerinti vizsgálat követelményeinek.
(3) Arra a műanyag palackra, amely szilánkokra törhet vagy repedhet, a nem szilánkvédett üveg palackra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(4) Arra a műanyag palackra, amely nem törik vagy reped szilánkokra, a szilánkvédett üveg palackra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
4. § (1) Az aeroszol termék szelepének biztosítania kell, hogy szivárgásmentesen zárjon a raktározás, a szállítás és a használat átlagos feltételei esetén.
(2) A védőkupaknak vagy más megoldásnak védelmet kell nyújtania az akaratlan működtetés ellen, és védenie kell a szelepet sérülés vagy károsodás ellen is.
(3) A töltet hatására az aeroszol csomagolás mechanikai szilárdsága nem csökkenhet, még meghosszabbított idejű tárolás során sem. A töltet anyaga a palack anyagával nem léphet kémiai kölcsönhatásba.
4. Jelölésre vonatkozó rendelkezések
5. § (1)2 Minden aeroszol terméken vagy – ha ez a legfeljebb 150 ml töltéstartalmú aeroszol termék esetében annak kis méretei miatt nem megvalósítható, akkor – a ráhelyezett címkén fel kell tüntetni jól látható, olvasható és letörölhetetlen módon a következő adatokat:
a) a forgalomba hozatalért felelős nevét és címét vagy védjegyét,
b) a „3” (fordított epszilon) jelet, amely tanúsítja, hogy az aeroszol termék megfelel e rendelet előírásainak,
c) a töltet gyártási tételét azonosító kódot,
d) nettó tartalom mennyiségét tömegben és térfogatban megadva,
e) tartalmától függetlenül a 3. melléklet táblázatában megadott és részletezett figyelmeztető és óvintézkedésekre vonatkozó mondatokat, valamint piktogramokat,
f) ha az aeroszol termék a 4. mellékletben szereplő kritériumok alapján nem minősül tűzveszélyesnek, a »Figyelem« szót, valamint az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) I. melléklet 2.3.1. táblázatában az aeroszolok 3. kategóriája tekintetében előírt egyéb címkeelemeket,
g) ha az aeroszol termék a 4. mellékletben szereplő kritériumok alapján tűzveszélyesnek minősül, a »Figyelem« szót, valamint a CLP rendelet I. melléklet 2.3.1. táblázatában a tűzveszélyes aeroszolok 2. kategóriája tekintetében előírt egyéb címkeelemeket,
h) ha az aeroszol termék a 4. mellékletben szereplő kritériumok alapján rendkívül tűzveszélyesnek minősül, a »Veszély« figyelmeztetést, valamint a CLP rendelet I. melléklet 2.3.1. táblázatában a tűzveszélyes aeroszolok 1. kategóriája tekintetében előírt egyéb címkeelemeket,
i) ha az aeroszol termék fogyasztási cikk, a CLP rendelet IV. melléklet 1. rész 6.1. táblázatában előírt, a P102 óvintézkedésre vonatkozó mondatot,
j) a működtetésre vonatkozó bármely kiegészítő óvintézkedést, amely felhívja a fogyasztók figyelmét a termék sajátos veszélyeire; ha az aeroszol termékhez külön használati utasítást mellékelnek, ez utóbbinak szintén tükröznie kell az említett óvintézkedéseket.
(2) Ha az aeroszol termék megfelel a 5. mellékletben szereplő térfogat értéksoroknak, annak nettó tömegét nem kötelező feltüntetni.
(3) Az aeroszol termék térfogata folyékony fázisban 50 °C-on nem haladhatja meg a névleges töltőtérfogat 90%-át.
6. § Ha az aeroszol termék tűzveszélyes összetevőket tartalmaz, de az e rendeletben meghatározott kritériumok szerint nem minősül „tűzveszélyesnek” vagy „rendkívül tűzveszélyesnek”, az aeroszol termékben lévő tűzveszélyes anyag mennyiségét olvasható és eltávolíthatatlan formában fel kell tüntetni a termék címkéjén azzal, hogy százalékos arányban meg kell jelölni a töltet tűzveszélyességét.
5. Vizsgálatok
7. § Az aeroszol termék e rendelet előírásainak való megfelelőségét a vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentumokkal kell igazolni.
8. §3
9. § (1) A palackon a forgalomba hozatalt megelőzően a következő vizsgálatokat és mintavételt kell az 1. mellékletben meghatározottak szerint elvégezni:
a) deformációs vizsgálat,
b) roncsolási vizsgálat,
c) mintavétel homogén tételből.
(2) Az aeroszol terméken a forgalomba hozatalt megelőzően a következő vizsgálatok valamelyikét kell az 1. mellékletben meghatározottak szerint elvégezni:
a) forró vizes (vízfürdős) vizsgálat,
b) végső vizsgálat hevítéssel, vagy
c) hevítés nélküli végső vizsgálat.
(3) Az aeroszol terméken a forgalomba hozatalt megelőzően tűzveszélyességi vizsgálatot kell az 5. mellékletben meghatározottak szerint végezni.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti vizsgálatokat a gyártó köteles lefolytatni.
(5) Az aeroszol termék forgalomba hozataláért felelős személy köteles veszélyelemzést végezni az általa forgalmazott aeroszol termékek veszélyeinek azonosítására. A veszélyelemzésnek ki kell térnie a rendeltetésszerű vagy ésszerűen előrelátható használat során az aeroszol termékből kibocsátott permet belélegzéséből fakadó kockázatokra, figyelembe véve a cseppméretet és a cseppméret-eloszlást a töltet fizikai és kémiai tulajdonságaival összefüggésben. Az aeroszol terméket forgalomba hozó személy az elemzést figyelembe véve tervezi meg, állítja elő és vizsgálja meg az aeroszol terméket, valamint szükség esetén írja meg a különleges használati előírásokat.
6.4
10. §
7. Záró rendelkezések
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
12. § (1) E rendeletet – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a hatálybalépését követően gyártott aeroszol termékekre és csomagolásokra kell alkalmazni.
(2) A keverékeket tartalmazó aeroszol termékek tekintetében 2015. május 31-éig a címkézésre vonatkozó előírásokra az aeroszol termékek és aeroszol csomagolások forgalmazásának követelményeiről szóló 1/2010. (I. 8.) NFGM rendelet e rendelet hatálybalépése előtti szabályai is alkalmazhatóak.
(3) A 2015. június 1-je előtt forgalomba hozott, e rendelet szabályainak meg nem felelő, keverékeket tartalmazó aeroszoladagolókat legkésőbb 2017. június 1-jéig kell újracímkézni.
13. § Ez a rendelet
a) az aeroszol termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1975. május 30-i 75/324/EGK tanácsi irányelvnek,
b) az aeroszol termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 75/324/EGK tanácsi irányelv kiigazításáról szóló 1994. január 6-i 94/1/EK bizottsági irányelvnek,
c) az aeroszol termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 75/324/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló 2008. április 8-i 2008/47/EK bizottsági irányelvnek,
d) az aeroszol termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 75/324/EGK tanácsi irányelv címkézési rendelkezéseinek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló 2013. március 19-i 2013/10/EU bizottsági irányelvnek,
e)5 a 75/324/EGK tanácsi irányelvnek az aeroszoladagolók megengedett nyomásának felső határértéke tekintetében és címkézési rendelkezéseinek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2016. november 21-i 2016/2037/EU bizottsági irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
14. §6
1. melléklet a 34/2014. (X. 30.) NGM rendelethez
1. A palack deformációs vizsgálata
A különböző anyagú palackok deformációs vizsgálatát hidraulikus nyomáspróba formájában kell végrehajtani. A műszaki követelményeket a 2. melléklet tartalmazza. A vizsgálatkor az egyes palackokat 25 másodpercig kell az előírt nyomásnak kitenni. Amennyiben a véletlenszerűen kiválasztott öt palack bármelyike nem felel meg a vizsgálatnak, további tíz palackot kell kiválasztani véletlenszerűen ugyanabból a tételből és ezeken is el kell végezni a vizsgálatot. Ha e palackok bármelyike nem felel meg a vizsgálatnak, az egész tételt használatra alkalmatlannak kell minősíteni.
Az olyan fém palackot, amely aszimmetrikus vagy jelentősebb eltorzulást, vagy más hasonló sérülést mutat, selejtnek kell minősíteni. Nem minősül jelentősebb eltorzulásnak a palackfal alján vagy a palackfal felső profilján fellépő csekély aszimmetrikus alakváltozás, ha a palack egyébként megfelel a roncsolási vizsgálat követelményeinek.
2. Fém palack roncsolási vizsgálata
A gyártónak biztosítani kell, hogy a fém palack roncsolási nyomása legalább 20%-kal magasabb legyen, mint a fém palack anyagának megfelelő deformációs vizsgálati nyomás.
3. Szilánkvédett üvegpalackos aeroszol csomagolás ejtő vizsgálata
Az aeroszol termék 1,8 m magasságból, 20 °C hőmérsékleten beton alapra ejtésekor nem keletkezhetnek szétrepülő üvegrészecskék. A gyártónak biztosítani kell, hogy a védőbevonattal ellátott üvegpalack e követelménynek megfelel.
4. Mintavétel
A palackok mintavételét a deformációs és roncsolási vizsgálatokhoz véletlenszerűen kiválasztott, 2500 palackból álló homogén tételből kell elvégezni. Homogénnek tekintendő az a tétel, amely azonos anyagokból folyamatosan készül, vagy az egy óra leforgása alatt termelt mennyiség.
5. Az aeroszol termék tömörségi vizsgálata
A töltés során minden aeroszol terméket ellenőrzésnek kell alávetni a 6. pont szerinti, vagy az Európai Gazdasági Térségben elfogadott más vizsgálat szerint.
6. Az aeroszol termék végső vizsgálata
a) Forró vizes (vízfürdős) vizsgálat
Minden egyes aeroszol terméket forró vízfürdőbe kell meríteni.
aa) A vízfürdő hőmérsékletének és a bemerítés időtartamának olyannak kell lennie, hogy a belső nyomás elérje azt az értéket, amelyet a töltet egyenletes 50 °C hőmérsékleten gyakorolna.
ab) Minden olyan aeroszol terméket, amely látható, tartós alakváltozást vagy szivárgást mutat, le kell selejtezni.
b) Végső vizsgálatok hevítéssel
Az aeroszol termék töltetének felhevítésére egyéb módszereket is lehet használni, amennyiben azokkal is minden egyes aeroszol termékben ugyanakkora nyomást és hőmérsékletet el lehet érni, mint amekkorát a forró vizes vizsgálat vált ki, és ha az alakváltozásokat és a szivárgást ugyanolyan pontossággal kimutatják, mint a forró vizes vizsgálat.
c) Hevítés nélküli végső vizsgálatok
Hevítés nélküli alternatív vizsgálatot is lehet alkalmazni, amennyiben az megfelel a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény 1. melléklet 6.2.6.3.2. pontjában kifejtett, az aeroszol termékek forró vizes vizsgálatát kiváltó módszerekről szóló rendelkezéseknek. Az olyan aeroszol terméket, amelynek töltete olyan fizikai vagy kémiai átalakuláson megy keresztül, amely megváltoztatja nyomást az aeroszolcsomagolás feltöltése után és az első használat előtt a 9.§ (2) bekezdés c) pontnak megfelelően hevítés nélküli vizsgálatnak kell alávetni.
2. melléklet a 34/2014. (X. 30.) NGM rendelethez7
|
Jellemző |
Fém palack |
Szilánkvédett üveg és nem szilánkokra törő |
Egyéb üveg és műanyag palack |
|||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
a. |
b. |
c1. |
c2. |
d. |
e. |
f. |
g. |
h. |
i. |
j. |
k. |
l. |
1. |
Névleges térfogat |
50–1000 |
Névleges térfogat |
50–80 |
< > 80–160 |
< > 160–220 |
Névleges térfogat |
50–70 |
< > 70–150 |
||||
|
|||||||||||||
2. |
Belső nyomás (bar) |
Cseppfolyó- sított gáz vagy gázkeverék |
amely levegővel érintkezve |
Gáz tömeg szerinti részaránya a töltetben |
20% |
≤3,5 |
≤3,2 |
≤2,8 |
Gáz tömeg szerinti részaránya a töltetben |
20% |
≤1,5 |
≤1,5 |
|
3. |
nem rendelkezik |
rendelkezik |
50% |
≤2,8 |
≤2,5 |
≤2,1 |
50% |
≤1,5 |
≤1,5 |
||||
4. |
≤13,2 bar |
≤12 bar |
80% |
≤2,5 |
≤2,2 |
≤1,8 |
80% |
≤1,25 |
≤1,0 |
||||
5. |
Sűrített gáz |
≤15 bar |
≤9 bar 50 °C-on |
Nem engedélyezett |
|||||||||
6. |
Nyomás alatt oldott gáz |
≤8 bar 50 °C-on |
≤8 bar 50 °C-on |
||||||||||
|
|||||||||||||
7. |
Deformációs vizsgálati nyomás |
Csepp- folyósított gáz |
Töltéskori 50 °C-on, |
≥10 bar |
A belső nyomás 1,5-szerese, de legalább 12 bar. |
||||||||
8. |
Sűrített gáz |
A belső nyomás 1,5-szerese, de legalább 12 bar. |
Nem engedélyezett |
||||||||||
9. |
Nyomás alatt oldott gáz |
Töltéskori 50 °C-on, 6,7 bar vagy nagyobb belső nyomásnál a belső nyomás 1,5-szerese |
A belső nyomás 1,5-szerese, de legalább 12 bar. |
A belső nyomás 1,5-szerese, de legalább 12 bar. |
|||||||||
|
|||||||||||||
10. |
A folyékony fázis aránya a névleges töltőtérfogathoz |
≤0,90 |
<0,90 |
≤0,90 |
3. melléklet a 34/2014. (X. 30.) NGM rendelethez
A. Osztályozás |
B. 1. veszélyességi kategória: Rendkívül tűzveszélyes aeroszol |
C. 2. veszélyességi kategória: Tűzveszélyes aeroszol |
D. 3. veszélyességi kategória: Nem tűzveszélyes aeroszol |
---|---|---|---|
1. GHS Piktogram |
– |
||
2. Figyelmeztetés |
Veszély |
Figyelem |
Figyelem |
3. Figyelmeztető mondat |
Rendkívül tűzveszélyes aeroszol (H222) |
Tűzveszélyes aeroszol (H223) |
– |
Az edényben túlnyomás uralkodik: hő hatására megrepedhet (H229) |
|||
4. Óvintézkedésre vonatkozó mondat, Megelőzés |
Hőtől, forró felületektől, szikrától, nyílt lángtól és más gyújtóforrástól távol tartandó. Tilos a dohányzás (P210) |
||
Tilos nyílt lángra vagy más gyújtóforrásra permetezni (P211) |
– |
||
Ne lyukassza ki vagy égesse el, még használat után sem (P251) |
|||
5. Óvintézkedésre vonatkozó mondat, Tárolás |
Napfénytől védendő. Nem érheti 50 °C/122 °F hőmérsékletet meghaladó hő (P410+P412) Gyermekektől elzárva tartandó (P102) |
4. melléklet a 34/2014. (X. 30.) NGM rendelethez
1. Tűzveszélyes tartalom
A töltetet tűzveszélyesnek kell tekinteni, ha bármilyen tűzveszélyesnek minősülő összetevőt tartalmaz:
a) „tűzveszélyes folyadék”: olyan folyadék, amelynek lobbanáspontja nem haladja meg a 93 °C-ot;
b) „tűzveszélyes szilárd anyag”: olyan szilárd anyag vagy keverék, amely könnyen ég, és súrlódás hatására tüzet okozhat vagy hozzájárulhat a tűz kitöréséhez. „Könnyen égő szilárd anyagok”: olyan porított, granulált vagy képlékeny anyagok vagy keverékek, amelyek veszélyesek, ha a gyújtóforrással – például égő gyufával – való rövid érintkezést követően könnyen meggyulladnak, és ha a láng gyorsan terjed;
c) „tűzveszélyes gáz”: olyan gáz vagy gázkeverék, amely levegővel érintkezve 20 °C hőmérsékleten és 1,013 bar légköri nyomás mellett tűzveszélyes tartománnyal rendelkezik.
Ez a meghatározás nem terjed ki a piroforos, önmelegedő és a vízzel reakcióba lépő anyagokra és keverékekre, mivel az ilyen összetevőket soha nem alkalmazzák aeroszol termékek részeként.
2. Tűzveszélyes aeroszol termék
E rendelet alkalmazásában az aeroszol termék kémiai égéshőjének és a tűzveszélyes összetevői tömegszázalékának megfelelően lehet „nem tűzveszélyes”, „tűzveszélyes” és „rendkívül tűzveszélyes” az alábbiak szerint:
a) az aeroszol termék „rendkívül tűzveszélyesnek” minősül, ha legalább 85%-ban tűzveszélyes összetevőkből áll, valamint kémiai égéshője legalább 30 kJ/g;
b) az aeroszol termék „nem tűzveszélyesnek” minősül, ha összetevőinek legfeljebb 1%-a tűzveszélyes, valamint kémiai égéshője nem haladja meg a 20 kJ/g-ot;
c) minden egyéb aeroszol terméket az alábbi tűzveszélyességi besorolási eljárásoknak kell alávetni, vagy „rendkívül tűzveszélyesnek” kell minősíteni. A gyulladási távolság vizsgálatának, a zárt téri vizsgálatnak és a hab tűzveszélyességi vizsgálatának meg kell felelnie az 6. mellékletben leírtaknak.
3. Tűzveszélyes permetaeroszol termék
A permetaeroszol termék besorolása a kémiai égéshő és a gyulladási távolság vizsgálatának eredményei alapján történik az alábbiak szerint:
a) Amennyiben a kémiai égéshő nem haladja meg a 20 kJ/g-ot:
aa) ha a gyulladási távolság legalább 15 cm, de nem haladja meg a 75 cm-t, az aeroszol termék „tűzveszélyesnek” minősül;
ab) ha a gyulladási távolság legalább 75 cm, az aeroszol termék „rendkívül tűzveszélyesnek” minősül;
ac) ha a gyulladási távolság vizsgálata során nem következik be gyulladás, zárt téri vizsgálatot kell végezni; ebben az esetben az aeroszol termék akkor minősül „tűzveszélyesnek”, ha az időekvivalens legfeljebb 300 s/m3 vagy a deflagrációs sűrűség legfeljebb 300 g/m3; minden egyéb esetben az aeroszol termék a „nem tűzveszélyes” besorolást kapja.
b) Legalább 20 kJ/g kémiai égéshő mellett az aeroszol termék akkor minősül „rendkívül tűzveszélyesnek”, ha a gyulladási távolság meghaladja a 75 cm-t; minden egyéb esetben az aeroszol termék a „tűzveszélyes” besorolást kapja.
4. Tűzveszélyes habaeroszol termék
A habaeroszol terméket a hab tűzveszélyességi vizsgálatának eredményei alapján kell besorolni.
a) Az aeroszol termék „rendkívül tűzveszélyesnek” minősül, amennyiben:
aa) a láng magassága legalább 20 cm, időtartama legalább 2 s; vagy
ab) a láng magassága legalább 4 cm, időtartama legalább 7 s.
b) Az az aeroszol termék, amelyik nem tesz eleget az a) pontban leírt kritériumoknak, akkor minősül „tűzveszélyesnek”, ha a láng magassága legalább 4 cm és időtartama legalább 2 s.
5. Kémiai égéshő
A kémiai égéshőt AHC az alábbi módszerek valamelyikével kell meghatározni:
a) elismert műszaki eljárások, amelyek leírása például az ASTM D 240, ISO 13943 86.1-86.3 és a NFPA 30B szabványban, valamint a szakirodalomban található, vagy
b) az alábbi számítási módszer:
ahol:
Az aeroszol termék forgalomba hozataláért felelős személynek le kell írnia, hogy milyen módszert használt a kémiai égéshő meghatározására. A leírást tartalmazó dokumentumot valamelyik hivatalos közösségi nyelven kell írni, és könnyen hozzáférhetően azon a címen kell tartani, amelyet fel kell tüntetni az aeroszol termék címkéjén, amennyiben a kémiai égéshő volt az a paraméter, amelyet az aeroszol termék tűzveszélyességének megállapítására használtak a rendelet rendelkezéseinek értelmében.
5. melléklet a 34/2014. (X. 30.) NGM rendelethez
1. Fém palackban forgalomba kerülő termék
A. A termék űrtartalma folyékony fázisban, ml-ben |
B. A palack űrtartalma (ml-ben) |
||
|
folyékony hajtógázzal |
sűrített hajtógázzal, vagy |
|
1. |
35 |
49 |
75 |
2. |
50 |
75 |
89 |
3. |
60 |
89 |
110 |
4. |
75 |
110 |
140 |
5. |
100 |
140 |
175 |
6. |
125 |
175 |
210 |
7. |
150 |
210 |
270 |
8. |
200 |
270 |
335 |
9. |
250 |
335 |
405 |
10. |
300 |
405 |
520 |
11. |
400 |
520 |
650 |
12. |
500 |
650 |
800 |
13. |
600 |
800 |
1000 |
14. |
750 |
1000 |
… |
2. Átlátszó vagy nem átlátszó üveg- vagy műanyag palackos csomagolásban forgalomba kerülő termék
a folyékony fázis adagnagysága ml-ben
25-50-75-100-125-150
6. melléklet a 34/2014. (X. 30.) NGM rendelethez
A. Dátum |
B. Hőmérséklet: … °C |
||||
|
C. Relatív páratartalom: …% |
||||
1. |
A termék elnevezése |
|
|
|
|
2. |
Nettó térfogat |
|
1. aeroszol termék |
2. aeroszol termék |
3. aeroszol termék |
3. |
Kezdeti töltési szint |
|
% |
% |
% |
4. A szelep és |
Vizsgálat |
1 2 3 |
1 2 3 |
1 2 3 |
|
5. |
15 cm |
Gyulladás? |
|
|
|
|
Igen/nem |
|
|
|
|
6. |
30 cm |
Gyulladás? |
|
|
|
|
Igen/nem |
|
|
|
|
7. |
45 cm |
Gyulladás? |
|
|
|
|
Igen/nem |
|
|
|
|
8. |
60 cm |
Gyulladás? |
|
|
|
|
Igen/nem |
|
|
|
|
9. |
75 cm |
Gyulladás? |
|
|
|
|
Igen/nem |
|
|
|
|
10. |
90 cm |
Gyulladás? |
|
|
|
|
Igen/nem |
|
|
|
|
11. |
Megfigyelések – többek között az aeroszol termékkel kapcsolatban |
|
|
|
|
35 mm-re (széles sugárban permetező aeroszol termékek esetében közelebb) legyen. El kell indítani a kronométert (a stopperórát), majd a termék használati utasításait követve a permetet a henger másik (fedéllel és műanyag fóliával fedett) végének közepe felé kell irányítani. Az aeroszol terméket abban a helyzetben kell tartani vizsgálat közben, mint rendeltetésszerű használata során, tehát álló helyzetben vagy fordítva;
A 2. § 11. pontja a 62/2016. (XII. 29.) NGM rendelet 29. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
A 8. §-t az 51/2017. (XII. 29.) NGM rendelet 25. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. alcímet (10. §) az 51/2017. (XII. 29.) NGM rendelet 25. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § e) pontját a 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelet 11. §-a iktatta be.
A 14. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 2. melléklet a 19/2017. (VII. 12.) NGM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás