BÜ BH 2014/348
BÜ BH 2014/348
2014.11.01.
A Ve. hatálya alá nem tartozó szervek esetében részletesen meg kell vizsgálni az alaptevékenység kampányra gyakorolt hatását. Önkormányzati alapfeladat esetében nem vethető fel a Ve. alap-elveinek sérelme [2013. évi XXXVI. tv. 2. § (1) bek.].
[1] Budapest 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága 23/2014. (III. 21.) számú határozatában a kérelmezők jelöltje által benyújtott kifogást elutasította.
[2] A határozat indokolása szerint a kifogás arra irányult, hogy a Budapest V. kerületben megjelenő „M. B.” című újság 2014. március 7-i számának cikkében, valamint szórólapokon olvasható felhívás szerint Budapest V. kerületi Önkormányzat almaosztást rendez 2014. március 22. napján. A felhívást Budapest V. kerület polgármestere – aki egyben a Fidesz-KDNP egyéni képviselőjelöltje – jegyzi.
[3] Az OEVB határozatának indokolásában arra hivatkozott, hogy a kerületi önkormányzat 41/2012. (X. 18.) számú rendeletének 3. § (4) bekezdése alapján a polgármester jogosult a természetbeni juttatásokról dönteni. A juttatásra csak azok jogosultak, akik a kiadványban megnevezett egyéb szociális juttatásban is részesülnek és egyben V. kerületi lakosok. Erre tekintettel nem sérült a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott alapelv.
[4] A kérelmezők fellebbezése alapján a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 27. napján meghozott 886/2014. számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[5] A Nemzeti Választási Bizottság megjegyezte továbbá azt is, hogy a kérelmezők által hivatkozott Kvk. III. 37.328/2014/6. sorszámú végzés a jelen ügy által érintett kérdéskörtől eltérően a politikai reklám közzétételére vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket, ezért azt a fellebbezés elbírálása során nem lehetett figyelembe venni.
[6] A Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen a kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, melyben a határozat megváltoztatását és a kifogásnak helyt adó döntés meghozatalát kérték, valamint az érintettek eltiltását további jogsértéstől, és bírság szankció alkalmazását.
[7] A kérelmezők hivatkoztak a Kúria 2014. március 21. napján meghozott Kvk. IV. 37.359/2014/2. sorszámú végzésének indokolására, mely a helyi közhatalom választási kampányban betöltött pozíciójára vonatkozik.
[8] Kiemelték, hogy más képviselőjelölt, így a kérelmezők jelöltje sem kapott fényképes megjelenési lehetőséget a „M. B.” című időszaki lapban. A kérelmezők álláspontja szerint a választási alapelvek sérelme valósul meg, ha kampányidőszakban dönt a képviselőjelölt polgármester szociális akcióról. A kifogásolt akcióhoz kapcsolt almaosztást a képviselőjelölt nem a magánvagyonából, hanem az Önkormányzat terhére, közpénzből finanszírozta, és erre tekintettel nem indokolt képviselőjelölt fényképes megjelenése az időszaki lapban.
[9] A kérelmezők álláspontja szerint a kifogásolt tevékenység alkalmas a Ve. 140. és 141. § szerint a választói magatartás befolyásolására és ezáltal sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban meghatározott alapelveket. Hivatkoztak továbbá arra is, hogy a sérelmezett tevékenység a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 4. § (2) bekezdése alapján is megkérdőjelezhető, de sérti az országgyűlési képviselők választási kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésének rendelkezését, valamint a Ve. 140. §-át is.
[10] A bírósági felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[11] A tényállást illetően a Kúria elsődlegesen azt emeli ki, hogy a kérelmezők által kifogásolt tevékenység helyi önkormányzati feladathoz kapcsolódik, így elsődlegesen abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy a választási eljárásban érvényesülő jogoknak és kötelezettségeknek mennyiben alanya az Önkormányzat.
[12] A választási eljárásban, mint közjogi jogviszonyban résztvevők jogait és kötelezettségeit a Ve. határozza meg. A Kúria a Kvk. II. 37.307/2014/3. számú határozatában elvi tartalommal mondta ki, hogy a választási jogviszonyban kizárólag a Ve. szabályai az irányadók, más típusú szabályozás alkalmazására a Ve. felhatalmazása alapján van lehetőség. Hangsúlyozni kell, hogy a Ve. nem érintette a hatálya alá nem tartozó szervezetek tevékenységét és eljárását, tehát olyan típusú kifejezett szabályozást nem tartalmaz, amely arra utalna, hogy az egyes választásokkal érintett időszakokban a választási eljárásban részt nem vevő állami szervezeteknek alaptevékenységükhöz kötődő feladat- és hatáskörüket a korábbitól eltérően kellene gyakorolniuk.
[13] Önmagában nem kizárt, hogy ezen szervek tevékenysége választási időszakban a Ve. szerinti jogviszonyokat is érintse, azonban a Ve. hatálya alá egyébként nem tartozó szervek vonatkozásában minden ilyen esetben részletesen kell vizsgálni – az adott tényállás sajátosságaihoz kötődően – a választási jogviszonyok tényleges érintettségét.
[14] Ennek alapján téves a kérelmezők által felhívott Kvk. IV. 37.359/2014/2. szám alatti végzésre történő utalás, mivel abban az ügyben alapul fekvő tényállás több – jogilag releváns – pontban eltér. Jelen ügyben a választási bizottságoknak azt kellett vizsgálniuk, hogy a helyi önkormányzat a kifogással érintett tevékenységét milyen jogi keretek között végzi, és a tevékenység alapján megállapítható-e a Ve. alapelveinek sérelme.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság helytállóan hivatkozott arra, hogy a kifogással érintett Önkormányzatnál egy jelölő szervezet jelöltje polgármesteri tisztséget tölt be, mely a törvény szerint nem összeférhetetlen. A képviselőjelölt polgármesteri feladatainak ellátását a Ve. nem korlátozza, illetve olyan közjogi kötöttségeket sem tartalmaz, amely a kampányidőszakban a polgármesteri hatáskör gyakorlásának módját érintené.
[16] Helytálló volt a Választási Bizottság azon eljárása is, amelyben elemezte a kifogásolt tevékenység tartalmát és vizsgálta annak választási eljárásra gyakorolt hatását. E vonatkozásban annak van jelentősége, hogy a kifogással érintett tevékenység jogszabályhoz kapcsolódik, és a juttatás címzettjei olyan módon kerültek meghatározásra, mely korábban is ismert helyi jogszabályi feltételrendszerhez kapcsolódik.
[17] A Kúria azt emeli ki, hogy jelen ügyben világosan el kell különíteni az önkormányzati feladatokat a kampánytevékenységtől. Ennek értelmében a kifogásban megjelölt tevékenységek az Önkormányzat szociális feladatkörébe tartoztak, s így megítélését csak az erre vonatkozó jogszabályi keretek között lehetett elvégezni. Az önkormányzati feladat meghatározta a helyi sajtóban való megjelenés jogi megítélését is, valamint értelemszerűen eldönti a finanszírozás kérdéseit is. Ebből következően sem a kérelmezők által hivatkozott sajtótermékre vonatkozó szabályok, sem pedig kampányfinanszírozás szabályainak sérelme nem állapítható meg.
[18] Helyes volt továbbá a Nemzeti Választási Bizottság hivatkozása a kérelmező által korábban felhívott Kvk. III. 37.328/2014/6. sorszámú végzésben foglaltak mellőzésére is, mivel jelen ügyben nem a politikai reklám fogalma volt eldöntendő kérdés, hanem a választási eljárás hatálya alá nem tartozó szervezet által végzett alaptevékenység választási eljárásra gyakorolt hatása.
[19] A Kúria utal arra is a bírósági jogorvoslati kérelemmel összefüggésben, hogy a kérelmezők Nemzeti Választási Bizottság 886/2014. számú határozatának felülvizsgálatát kérték, ebben az eljárásban „hivatalból” nincs lehetőség más határozatban foglalt tényállás figyelembevételére, még abban az esetben sem, ha a kifogásolt tevékenységek összefüggést mutatnak.
[20] Mindezek értelmében a Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárás hatálya alá nem tartozó szervezet által végzett alaptevékenység tartalmát és választási eljárásra gyakorolt hatását helyesen értékelte, döntésével kapcsolatban a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogsértések nem voltak megállapíthatók, így a Kúria a határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
(Kúria Kvk. II. 37.398/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás