BÜ BH 2014/352
BÜ BH 2014/352
2014.11.01.
Utólagosan folyósított önkormányzati lakáscélú támogatás esetén a kezes kötelezettsége csak akkor nem válik terhessé, ha a támogatást a célnak megfelelően használja fel [2033. évi XCII. tv. 127. §; 1994. évi LIII. tv. 165. §, 170. §; 1996. évi CXII. tv. 78. §; 12/2001. (I. 31.) Korm. r. 24. §].
[1] A felperes 2006. november 7. napján kötött az adósokkal ingatlan jelzálogjoggal biztosított devizában nyilvántartott lakáshitel kölcsönszerződést 7 200 000 forint összegben. A kölcsönből az állami készfizető kezességvállalással fedezett rész 2 880 000 forint volt.
[2] Az ingatlan-nyilvántartásba – a felperest követő rangsorba – 200 000 forint kamatmentes, visszatérítendő támogatáshoz kapcsolódóan M. Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) javára jegyeztek be jelzálogjogot 2007. október 1. napján. A felperes hozzájárult az Önkormányzat javára a jelzálogjog bejegyzéséhez. Az adósok az önkormányzati kölcsönt nem a fennálló hiteltartozás csökkentésére használták fel.
[3] Az adósok nem tettek eleget törlesztési kötelezettségüknek, ezért a felperes a szerződést felmondta, majd 2012. szeptember 5-én 4 458 158 forint és napi növekményei összegében kérte a kezesség beváltását.
[4] Az adóhatóság az állami kezességvállalás, garancia beváltás tárgyában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 117. § alapján ellenőrzést végzett, és annak alapján az elsőfokú hatóság elutasította a kérelmet.
[5] Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot – az indokolás kiegészítésével – helybenhagyta. Kifejtette, a felperes eljárásával a kezest hátrányosabb helyzetbe hozta, mint amilyenben a kezesség elvállalásakor volt. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. (a továbbiakban: Vht.) 165. § d)-f) pontjai alapján az Önkormányzat követelése megelőzné az állam, mint kezes követelését. Az Art. 2. § (1) bekezdés szerinti rendeltetés szerinti joggyakorlás követelménye az állami kezesség beváltásra is kiterjed. Az állami kezességvállalás nem adhat alapot a hitelintézetnek kevésbé körültekintő hitelezési tevékenységre, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. (a továbbiakban: Hpt.) 78. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak be nem tartására, a szokásos és kötelező szakmai gondosság hiányában folytatott hitelezésre. Összegezve megállapította, hogy a jelzálog jog bejegyzéshez való hozzájárulás megadásával olyan jogi helyzet létrejöttéhez járult hozzá tevőlegesen a felperes, melyben a kezesnek olyan követelés kielégítését is tűrnie kell, amely a támogatás célját tekintve egyébként okafogyottá vált, ezáltal pedig a kezesi követelés érvényesíthetőségnek esélye csökkent.
[6] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét. Indokolása szerint további jelzálogjog bejegyzés történt a felperes hozzájárulásával, mely a kezes érdekeivel össze nem egyeztethető fedezetelvonást eredményezett. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen utasította el az állami kezesség beváltására irányuló kérelmet. A kedvezőtlenebb helyzetre tekintettel helytállóan utalt az alperes a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 273. § (2) és 276. § (2) bekezdésére.
[7] A Hpt. 78. § (4) bekezdése kapcsán hivatkozott a KGD 2007/147. eseti döntésre, amely már tartalmazza, hogy az állami kezességvállalás nyújtotta biztonság nem adhat alapot a kölcsönt folyósító hitelintézetek számára kevésbé körültekintő hitelezési tevékenység folytatására, valamint a szokásos és kötelező szakmai gondosság előírásainak mellőzésére. Kiemelt figyelmet kellett volna fordítani arra, hogy a fedezet értékét és érvényesíthetőségét nyomon kövessék, ezen kötelezettségének azonban a felperes nem tett eleget.
[8] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, az elsőfokú adóhatóság új határozat hozatalra való kötelezését, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalra utasítását kérte.
[9] A Hpt. 78. § (4) bekezdésének megsértése kapcsán előadta, hogy minden olyan magatartás, ami nem növeli a hitelezés kockázatát, megfelel a Hpt. 78. §-ában foglaltaknak. A kölcsönszerződés már hivatkozott IV.1. pontja alapján a hozzájárulás megadásának csak az volt a feltétele, hogy az ne befolyásolja negatívan az ingatlan értékét és értékesíthetőségét. Erre pedig nem került sor. Ha nem járul hozzá a bejegyzéshez a felperes, nem valósul meg a támogatásra vonatkozó jogalkotói cél, illetőleg arra, hogy a Magyar Állam otthonteremtési támogatást nyújtó és kezesi pozíciója nem választható el.
[10] Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
[11] A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
[12] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a KGD 2007/147. eseti döntés kapcsán helytállóan elemezte az állami kezességvállalás és a Hpt. 78. § (4) bekezdésének kapcsolatát, a kötelező szakmai gondosság követelményét a kezességgel biztosított hitelezés során.
[13] A Hpt. 78. § (1) bekezdése alapján a hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez, illetőleg a leszámítolt váltóhoz kell csatolni. A 78. § (4) bekezdése szerint a kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat.
[14] A felperes felülvizsgálati kérelmében előadottakkal szemben a jogintézmény célja nem egyszerűsíthető le a hitelintézet fizetőképességének fenntartására, abba átfogóan bele értendő a hitelkihelyezés minden kockázatának mérséklésére való törekvés. A jogintézmény kapcsán a Kúria lényegesnek tekinti, hogy meglévő kölcsön összegének bármilyen jogcímen történő növelése, a hitelezés kockázatának növelését jelenti, továbbá azt, hogy a kezes helyzetének terhesebbé válása nem csupán a kezest terhelő kötelezettségek, hanem a kezest megillető jogok szempontjából is vizsgálandó.
[15] Az állami kezességvállalás tehát egyrészt nem mentesíti a felperest a kellő szakmai gondosság tanúsításának követelménye alól, másrészt azt csak akkor tanúsítja, ha a kezes érdekeit védő valamennyi intézkedést megteszi.
[16] A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) perbeli időszakban hatályos 24. § (7) bekezdés szerint, ha a (6) bekezdés alapján a lakást az állam javára jelzálogjog terheli és hitelintézet utóbb a lakás felépítését, vásárlását, bővítését, illetőleg korszerűsítését szolgáló kölcsönt vagy munkáltatói, illetőleg helyi önkormányzati támogatást folyósít, valamint, ha utóbb lakás-takarékpénztári áthidaló-, illetőleg lakáskölcsön folyósítására kerül sor, úgy ezek biztosítékául a jelzálogjog az állam képviselőjének a hozzájárulása nélkül jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.
[17] A Kúria a Kfv. I. 35.745/2012/10. és Kfv. I. 35.303/2013/9. számú határozataiban az R. jelen perben alkalmazandó rendelkezése kapcsán már megfogalmazta, hogy az adósok részére az állam által folyósított otthonteremtési támogatásra tekintettel, az R. 24. § (7) bekezdése szerinti támogatásokhoz kapcsolódó jelzálogjogok bejegyzésére a felperesnek nincs érdemi ráhatása. Az esetleges megtagadás az R. szerinti célok megvalósulását akadályozná, és amennyiben a Magyar Állam hozzájárulását az R. jogszabályon alapuló hozzájárulásként rendezi, úgy a felperest sem terhelheti ennél szigorúbb elvárás.
[18] A korábbiakban kifejtettek kapcsán a Kúria jelen perben azt emeli ki, hogy már meglévő R. szerinti kölcsöntartozás esetén minderre a felperesnek csak abban az esetben van lehetősége, amennyiben az R. által preferált cél érdekében kerül felhasználásra az önkormányzati támogatás. Miként az elsőfokú bíróság kifejtette, a felperesnek valóban nincs tételesen megfogalmazott, jogszabályban rögzített kötelezettsége a kölcsön jogszerű felhasználásának kikényszerítésére, azonban arra sincs, hogy nem az R. szerinti kölcsön esetén hozzájáruljon a jogosult jelzálogjogának bejegyzéséhez. A nem támogatott célú kölcsön esetén fel sem merül a hozzájárulás megadásának kötelezettsége, támogatott cél esetén pedig alapvető elvárás a cél teljesülése, a támogatás felhasználása a fennálló – állami kezességvállalással biztosított – tartozás tőkéjének törlesztésére. Azzal, hogy a felperes a megvalósult, felhasználást tekintve szabad felhasználású kölcsön jelzálogjoggal való biztosításához járult hozzá, megnövelte az ingatlant terhelő hitel összegét. Emellett az is megállapítható, hogy olyan jogosultat megillető tartozás összegével történt a növelés, aki a követelések kielégítése során, az őt megillető jelzálogjog folytán a Vht. 170. § (1) bekezdése alapján megelőzi a 165. § e) pontja alá tartozó állami kezességvállalást. A két tényező eredményezi együttesen a kezes helyzetének terhesebbé válását.
[19] Az ok-okozati összefüggésre tekintettel a Kúria nem tekintette helytállónak a felülvizsgálati kérelem azon hivatkozását, hogy a kezes helyzete nem emiatt, hanem kizárólag az alperes által nem is értékelt CHF árfolyamváltozás miatt következett volna be.
[20] A jogszabályon alapuló, a támogatás céljához rendelt Hpt. 78. § (4) bekezdés szerinti szakmai gondosság követelményének teljesítése nem vitatható azon az alapon sem, hogy a szerződés IV.1. pontjában a fedezeti ingatlan értékével, az R. szerintiektől eltérő szerződéses elemmel kapcsolták össze az újabb jelzálogjog bejegyzéshez való hozzájárulás megadását.
[21] A fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság az alapul szolgáló tényekből az irányadó jogszabályok alapján helytálló következtetést vont le. A Hpt. 78. §-a szerinti szakmai gondosság követelményének megsértésére figyelemmel megalapozottan és jogszerűen utasította el a felperes keresetét. A Kúria ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. I. 35.775/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás