BÜ BH 2014/354
BÜ BH 2014/354
2014.11.01.
A teljes kártalanítás elvéből fakadóan a bíróságnak a többletkártalanítási igényről a perben beszerzett szakvélemény alapján kell dönteni, szakértői hibahatárra utalással többletigényt nem utasíthat el [1952. évi III. tv. 177. §, 206. §; 2007. évi CXXIII. tv. 1. § (1) bek., 19. § (1) bek., 9. § (3) bek.].
[1] A II. r. alperes mint kisajátítást kérő kérelmére az I. r. alperes kisajátítási eljárásokat folytatott le az M86 gyorsforgalmi út Szeleste-Csorna közötti útszakasz II. üteme építése miatt szükségessé vált területek igénybevételére.
[2] Az I. r. alperes a 2012. augusztus 3-án meghozott határozatával kisajátított az I. r. felperes tulajdonában álló v.-i .../7 hrsz.-ú, szántó művelési ágú ingatlanból 11 485 m2 területű részt, amelynek ellenértékeként 1 952 450 forint kártalanítást állapított meg. A kisajátítás folytán visszamaradó .../28 és a .../30 hrsz.-ú ingatlanokat érintő 60%-os mértékű értékcsökkenés után 919 122 forint kártalanítást határozott meg. A II. r. felperes részére zöldkár címén 86 640 forint kártalanítást állapított meg.
[3] Az ugyanazon a napon meghozott határozatával az I. r. alperes kisajátította a felperesek közös tulajdonában álló v.-i .../9 hrsz.-ú ingatlan 33 072 m2 területrészét 5 622 240 forint kártalanítás ellenében. A visszamaradó .../34 hrsz.-ú ingatlanra 35%-os értékcsökkenést állapított meg, mely után 356 226 forint kártalanítást határozott meg.
[4] A szintén ugyanazon a napon meghozott határozattal az I. r. alperes teljes egészében kisajátította a II. r. felperes tulajdonában álló v-i .../8 hrsz.-ú ingatlant 3 741 530 forint kártalanítás ellenében, és zöldkár címén 380 580 forint kártalanítást állapított meg.
[5] A felperesek mindhárom határozat ellen keresetet nyújtottak be, amelyben 230 Ft/m2 forgalmi érték – majd keresetüket leszállítva 186 Ft/m2 forgalmi érték – után többletkártalanítás megítélését kérték, 90%-os, illetve 60%-os értékcsökkenés mellett – amelyet 65%-ra, illetve 45%-ra leszállítottak – további kártalanításra tartottak igényt, továbbá a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 18. §-a alapján elmaradt haszonra is igényt tartottak, valamint a zöldkárhoz kapcsolódóan elmaradt hozam címén többletkártalanítást igényeltek.
[6] Az elsőfokú bíróság felperesi indítványra szakértői bizonyítást folytatott le, a szakértő a szakvéleményét két ízben kiegészítette. A szakértő 186 forint/m2 fajlagos forgalmi értéket vett alapul a kártalanítás megállapításához, az értékcsökkenés mértékét is magasabb mértékben határozta meg, 60% helyett 65%-ban, 35% helyett 45%-ban. A zöldkár tekintetében a szakértő további elmaradt hozamokat állapított meg és így további kártalanítás megítélését javasolta két ingatlan vonatkozásában. A Kstv. 18. §-ára alapított elmaradt haszon címén további kártalanítást számított ki.
[7] Az elsőfokú bíróság a szakértői véleményt ítélkezése alapjául elfogadta, de a Kstv. 18. §-a alapján kimunkált, elmaradt haszon címén meghatározott összegeket a szakértői véleménytől eltérően, az igazolt évi 6% kamatjövedelem figyelembevételével átszámított összegben ítélte meg mindhárom ingatlan tekintetében.
[8] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság az I. r. alperesi határozatokat megváltoztatta, a felperesek részére többletkártalanításként ítélte meg a Kstv. 18. §-a alapján kért és átszámított elmaradt hasznot, továbbá a II. r. felperesi földhasználónak az elmaradt hozam miatti kárt, valamint a .../9 hrsz.-ú ingatlanhoz kapcsolódóan további értékcsökkenést. Kötelezte az I. r. alperesi határozat megváltoztatásával a II. r. alperest ezeknek a többletkártalanítási összegeknek és ezek után az összegek után 2012. augusztus 4. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű kamatnak a megfizetésére.
[9] Ezt meghaladóan a bíróság a felperesek keresetét mindhárom ingatlan vonatkozásában igényelt, magasabb forgalmi érték után járó többletkártalanítás tekintetében, továbbá a .../7 hrsz.-ú ingatlan részbeni kisajátítása után visszamaradó ingatlanok értékcsökkenésének tekintetében kért többletkártalanítási igény vonatkozásában arra való hivatkozással utasította el, hogy a határozat mérlegelésen alapul, a mérlegelési hibahatár 15-20%-os mértékben elfogadott. Ezt a hibahatárt a szakértői vélemény alapján megállapítható forgalmi értékkülönbözetek, és a .../28 és a .../30 hrsz.-ú ingatlanokra megállapított értékcsökkenés különbözetek mértéke nem haladja meg, ezért ez okból az I. r. alperesi határozat jogszabálysértő volta – a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 164. § (1) bekezdése értelmében – nem bizonyított.
[10] A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérték annak hatályon kívüli helyezését és a keresetet elutasító rendelkezés hatályon kívül helyezésével a keresetüknek teljes egészében helyt adó határozat hozatalát.
[11] Álláspontjuk szerint mindhárom ingatlan tekintetében a szakértői vélemény szerinti, forgalmi értékkülönbözetből adódó többletkártalanítás, továbbá a visszamaradó ingatlanokra vonatkozó értékcsökkenés különbözetből adódó többletkártalanítás megilleti őket. Az elsőfokú bíróság jogszabályi hivatkozás nélkül, a Kstv. 1. § (1) bekezdésébe ütközően, mérlegelési hibahatárra hivatkozással utasította el ezeket a többletkártalanítási igényeket. Kérték ezért a forgalmi értékkülönbözet miatt további 183 760 forint, 529 152 forint, 352 144 forint többletkártalanítás, valamint a visszamaradó területek értékcsökkenés-különbözeteként 170 428 forint, illetve a 144 894 forint többletkártalanítás megítélését.
[12] A felülvizsgálati kérelem alapos.
[13] Az elsőfokú bíróság törvénysértően, a Kstv. 1. § (1) bekezdésébe és 19. § (1) bekezdésébe ütközően utasította el ezeket a többletkártalanítási igényeket. A többletkártalanítási igények alapját szakértői vélemény határozta meg, amelyet az elsőfokú bíróság is megalapozottnak, aggálymentesnek fogadott el, ennek ellenére jogszabályi hivatkozás nélkül utasította el ezeknek a többletkártalanítási igényeknek a megítélését csupán arra való hivatkozással, hogy a különbözetként mutatkozó összegek nagysága a mérlegelési hibahatárt nem haladja meg, ezért azok többletkártalanítási igényként nem ítélhetők meg.
[14] Az elsőfokú bíróság álláspontja téves. A kisajátítási eljárásban beszerzett szakértői vélemény és a perben beszerzett igazságügyi szakértői vélemény között mutatkozó különbségek, mint többletkártalanítási igények a felpereseket megilletik, ez alól felmentést a szakértői mérlegelési hibahatárra való hivatkozás – az alábbiakban kifejtettek szerint – nem ad. A perben kirendelt szakértő az ingatlan forgalmi értékét 186 Ft/m2 fajlagos forgalmi értéken határozta meg, ez ellen a felek felülvizsgálati kérelemmel nem éltek, így azt elfogadottnak kell tekinteni.
[15] Az értékcsökkenés mértékének 60% helyett 65%-os mértékben való meghatározását a felek felülvizsgálati kérelemmel nem támadták, így ezt is elfogadottnak kell tekinteni. Mivel a szakértő az ingatlanok forgalmi értékét, továbbá az értékcsökkenést magasabb mértékben állapította meg, mint a kisajátítási eljárásban beszerzett szakértői véleményen alapuló I. r. alperesi határozat, ezért a felperesek megalapozottan hivatkoztak arra, hogy az így mutatkozó különbözetet, mint többletkártalanítást részükre a teljes kártalanítás igényére, továbbá a kisajátítással kapcsolatos értékveszteség megtérítésére való kötelezettségre tekintettel az eltérés mértékétől függetlenül meg kell ítélni a Kstv. 1. § (1) bekezdése és 19. § (1) bekezdése értelmében.
[16] Az elsőfokú bíróság a szakértői hibahatárra való tekintettel az igény elutasításának jogszabályi indokát nem tudta megjelölni, a jogszabályi hivatkozás nélkül tett megállapítása nem tekinthető jogszerűnek és törvényesnek. A Legfelsőbb Bíróság a Kfv. II. 39.363/2006/7. számú eseti döntésében már rámutatott arra, hogy az I. r. alperes határozata nem tekinthető jogszerűnek, ha szakértői bizonyítás a forgalmi értékben eltérést – még, ha csekélyet is – állapít meg.
[17] A bíróság – mivel szakkérdésben kell döntenie –, a Pp. 177. § (1) bekezdése értelmében szakértői bizonyítást folytat le, az ítéletét a szakértői véleményre alapozva hozza meg, ítélkezése alapjául a megalapozott szakértői véleményt fogadja el. A szakértői bizonyítás alapján megállapított forgalmi értéket, értékcsökkenést a bíróságnak ítéletében meg kell ítélnie, még akkor is, ha az eltérés csekély mértékű, mert az ítélet alapjául szolgáló szakvélemény az ingatlan értékét meghatározta, a szakvélemény szerinti értéktől való eltérésre nincs megalapozott indok, sem jogszabályi rendelkezés.
[18] A Pp. 206. § (1) bekezdése értékben a bíróság a beszerzett bizonyítékot (szakvéleményt) nem hagyhatja figyelmen kívül. Nem osztotta ezért a Kúria az I., II. r. alpereseknek a felülvizsgálati ellenkérelmekben kifejtett álláspontját a szakértői mérlegeléssel összefüggésben hivatkozott hibahatár elfogadottságára és ennek folytán a határozatok megalapozottságára. A szakértői értékbecslés a szakma által általánosan elfogadott módszertani szabályokon, szakmai értékelési alapelveken alapul, a piaci összehasonlító értékelés módszerével határozva meg a Kstv. 9. § (3) bekezdése a) pontja szerint a forgalmi értéket az egyedi értékjellemzők feltárását követően.
[19] Az értékelési mechanizmus az értékelés szempontjainak feltárását, az egyes szempontoknak az értékre gyakorolt hatásának meghatározását jelenti. A szakértői vélemények közti eltérés oka lehet eltérő szakmai mérlegelés, de ez nem eredményezheti azt, hogy a hibahatár mértékétől függően kellene megalapozottnak tekinteni azt a szakvéleményt, amely alacsonyabb értéket határoz meg az adott ingatlanra. A bíróság törvényességi felügyeleti hatásköre ugyanis annak megállapítása, hogy a kisajátításkor az adott ingatlan milyen értéket képviselt, milyen összegű kártalanítás felel meg a teljes kártalanítás elvének. Ennek megállapításához a bíróságnak a szakértői véleményt kell alapul vennie és annak megalapozottsága esetén az abban foglalt értéket kell megítélnie.
[20] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályt megsértette, ezért a jogerős ítéletet – annak felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintve –, a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezések tekintetében a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[21] A bíróságnak az új eljárásban mindhárom ingatlan tekintetében a forgalmi értékkülönbözetként és .../28 és a .../30 hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában kimutatott értékcsökkenés különbözetként mutatkozó összegeket többlet-kártalanításként meg kell ítélnie a felperesek részére.
[22] A Kúria felhívja az elsőfokú bíróság figyelmét arra, hogy a Pp. 213. § (1) bekezdése és 215. §-a értelmében a kamatfizetés kezdő időpontja a felperesek által megjelölt időponttól állapítható meg, attól eltérő, korábbi időpontot a bíróság hivatalból nem állapíthat meg. Kisajátítási határozat felülvizsgálata iránt indított perekben a pertárgy értéke nem az igényelt többletkártalanítás összege. Az eljárás illetéke az 1990. évi XCIII. törvény 43. § (3) bekezdésében meghatározott tételes illeték, határozatonként számítva, ugyanis a többletkártalanítási igény nem minősül adójellegű kötelezettségnek.
(Kúria Kfv. II. 37.174/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás