362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet
a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról1
2015.01.01.
1. A betétbiztosítási alapok és intézményvédelmi alapok, valamint a befektető-védelmi alap
éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló
214/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása
„1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) alapján működő Országos Betétbiztosítási Alapra (a továbbiakban: OBA), az önkéntes betétbiztosítási alapokra és intézményvédelmi alapokra (a továbbiakban együtt: önkéntes alapok), a tőkepiacról szóló törvény (a továbbiakban: Tpt.) alapján működő Befektető-védelmi Alapra (a továbbiakban: Befektető-védelmi Alap), valamint a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szanálási törvény) alapján működő Szanálási Alapra (a továbbiakban: Szanálási Alap). (2) Az OBA, az önkéntes alapok, a Befektető-védelmi Alap és a Szanálási Alap a Tv. előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni.”
„IV. FEJEZET
SZANÁLÁSI ALAP
Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség
29/A. § (1) A Szanálási Alap az üzleti évről kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni. (2) Az éves beszámoló a 6. számú melléklet szerinti mérleget, a 7. számú melléklet szerinti eredménykimutatást és a 29/E. § szerinti kiegészítő mellékletet foglalja magában. Az éves beszámolóval egyidejűleg a 29/F. § szerinti üzleti jelentést is el kell készíteni. A mérleg tagolása, tételeinek tartalma
(2) Az intézményekkel szembeni követelések között elkülönítetten kell kimutatni:
a) a díjkövetelések soron a csatlakozási díjjal, a rendszeres éves befizetéssel és a rendkívüli befizetéssel összefüggésben fennálló követelések összegét;
b) a követelések hitelnyújtásból soron a Szanálási Alap által az intézményeknek nyújtott hitelekből származó követelések összegét;
c) az intézményekkel szembeni egyéb követelések között a díjkövetelésnek és a hitelnyújtásból származó követelésnek nem minősülő minden egyéb követelés összegét, amely az intézményekkel szemben áll fenn.
(3) Egyéb követelések között kell kimutatni minden olyan követelést, amelyet a 6. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell az intézményekkel szembeni követelések között külön tételként szerepeltetni. (4) Az állampapírok között kell kimutatni a Szanálási Alap szabad pénzeszközeinek állampapír vásárlására fordított összegét.
(5) Az egyéb értékpapírok között kell kimutatni – egyebek mellett – az intézmény szanálása során a Szanálási Alap tulajdonába került kötvények, részvények és egyéb értékpapírok értékének összegét, és az állam által a Szanálási Alap részére értékesített tagsági részesedések összegét.
29/C. § (1) A Szanálási Alap saját tőkéje a jegyzett tőkét, a tartalékot, az értékelési tartalékot és a mérleg szerinti eredményt foglalja magában. (2) Jegyzett tőkeként kell kimutatni az alaptőkét, amely az intézmények által a Szanálási Alapba fizetendő csatlakozási díjak összegéből áll.
(3) A tartalékon belül kell kimutatni a Szanálási Alap előző évben keletkezett nyereségéből a saját tőke növelésére fordított összeget, illetve az előző évi veszteségnek a saját tőkét csökkentő összegét.
(4) Az állammal szembeni kötelezettség soron kell kimutatni az állam által szanálási célra rendelkezésre bocsátott források összegét.
(5) Tartozások kötvénykibocsátásból soron kell kimutatni a Szanálási Alap által céljai megvalósítása érdekében kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.
(6) Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan hosszú lejáratú kötelezettséget, amelyet a tartozások kötvénykibocsátásból sor nem tartalmaz.
(7) Szanálási tevékenységből származó kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni:
a) a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény vagy szanálási vagyonkezelő eszközeivel, kötelezettségeivel kapcsolatban vállalt garancia beváltása,
b) az OBA-nak, tulajdonosoknak és hitelezőknek fizetendő kártalanítás,
c) egyéb szanálási tevékenységből származó költség, ráfordítás
miatt felmerülő kötelezettséget.
(8) Rövid lejáratú hitelek között kell kimutatni a Szanálási Alap által hitelintézettől felvett rövid lejáratú hitelek összegét.
(9) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan rövid lejáratú kötelezettséget, amelyet a 6. számú melléklet szerinti mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni. Az eredménykimutatás tartalma, tagolása
(2) A szanálási tevékenységgel összefüggésben az intézmények által befizetett rendszeres éves befizetés, rendkívüli befizetés és minden egyéb, intézményektől származó bevétel összegét a szanálási tevékenységgel kapcsolatos bevételek között kell elszámolni.
(3) Szanálási tevékenységgel kapcsolatos ráfordítások között kell kimutatni
a) a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény vagy szanálási vagyonkezelő eszközeivel, kötelezettségeivel kapcsolatban vállalt garancia beváltása,
b) a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény vagy szanálási vagyonkezelő részére nyújtott hitel miatti követelés hitelezési veszteségként történő leírása, illetve elengedése,
c) a szanálás alatt álló intézmény megvásárolt eszközeivel kapcsolatos értékcsökkenés, értékvesztés,
d) az OBA-nak, tulajdonosoknak és hitelezőknek fizetendő kártalanítás,
e) az egyéb szanálási tevékenységből származó ráfordítás
miatt felmerülő összeget.
(4) A működési költségek között ráfordításonkénti bontásban kell kimutatni a Szanálási Alap működésével kapcsolatban felmerült általános igazgatási és fenntartási költségek összegét, továbbá a kifizetésekkel kapcsolatban felmerült költségeknek az intézményekre át nem hárított összegét, és a válság megelőzésével, az intézmények gazdálkodásának ellenőrzésével és fejlesztésével kapcsolatban felmerült költségek intézményekre át nem hárított összegét.
(5) Mérleg szerinti eredményként – előjelének megfelelően – kell kimutatni az üzleti év bevételeinek és ráfordításainak (költségeinek) különbözeteként adódó nyereség vagy veszteség összegét.
(6) A Szanálási Alap nyereségének teljes összegét a tartalék növekedéseként kell elszámolni az üzleti évet követő évben.
(7) A Szanálási Alap veszteségének teljes összegét a tartalék csökkenéseként kell elszámolni az üzleti évet követő évben.
Kiegészítő melléklet
29/E. § A Szanálási Alap éves beszámolójának kiegészítő mellékletében a Tv. előírásain túlmenően be kell mutatni: 1. a Szanálási Alap üzleti évi költségvetésének végrehajtását, terv- és tényszámai közötti jelentős eltérések összegét és indoklását;
2. a befizetett csatlakozási díjnak, a rendszeres éves befizetésnek és a rendkívüli befizetéseknek a mérlegkészítés időpontjáig az üzleti évben és azt megelőző években együttesen teljesített összegét;
3. intézményenkénti bontásban az üzleti évben befolyt csatlakozási díj, rendszeres éves befizetés és rendkívüli befizetés összegét;
4. szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény és szanálási vagyonkezelő bontásban és az ilyen típusú szervezeteknek szervezetenkénti bontásban az előző üzleti év(ek)ben és az üzleti évben együttesen, valamint a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között nyújtott hitel, illetve a velük szemben vállalt garancia összegét;
5. a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény és szanálási vagyonkezelő bontásban és az ilyen típusú szervezeteknek szervezetenkénti bontásban az üzleti évben nyújtott hitel, illetve a velük szemben vállalt garancia összegét;
6. a szanálás során megvásárolt eszközök piaci értékét szanálás alatt álló intézményenként;
7. áthidaló intézménynek vagy szanálási vagyonkezelőnek az előző üzleti év(ek)ben és az üzleti évben együttesen, valamint a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között nyújtott végleges tőkejuttatás és egyéb hozzájárulás összegét intézményenként és jogcím szerint;
8. áthidaló intézménynek vagy szanálási vagyonkezelőnek az üzleti évben nyújtott végleges tőkejuttatás és egyéb hozzájárulás összegét intézményenként és jogcím szerint;
9. az előző üzleti év(ek)ben és az üzleti évben együttesen, valamint a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között fizetett, illetve fizetendő kártalanítás összegét jogosult személyek és szervezetek szerinti bontásban;
10. az üzleti évben fizetett, illetve fizetendő kártalanítás összegét jogosult személyek és szervezetek szerinti bontásban;
11. a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény és szanálási vagyonkezelő bontásban és az ilyen típusú szervezeteknek szervezetenkénti bontásban az előző üzleti év(ek)ben és az üzleti évben, továbbá a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott támogatás együttes összegét és a befolyt törlesztések összegét;
12. a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény és szanálási vagyonkezelő bontásban és az ilyen típusú szervezeteknek szervezetenkénti bontásban az üzleti évben visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott támogatás és a befolyt törlesztések összegét és célját;
13. a Szanálási Alap mindenkori saját tőke összegét és annak változását, továbbá a befektetési hozamokat, valamint a nem tagok általi pénzbeli hozzájárulások és az állam által szanálási célra rendelkezésre bocsátott források együttes összegét;
14. a Szanálási Alap által felvett hitelek, illetve azok felhasználásának feltételeit és indoklását;
15. az állam által szanálási célra visszatérítési kötelezettséggel rendelkezésre bocsátott források összegét, jogcímeit, illetve a már visszafizetett és még fennálló tartozások összegét és azok jogcímeit, a fizetett kamatokat táblázatos formában;
16. az állam által a Szanálási Alap részére értékesített tagsági részesedések piaci értékét;
17. a befektetett pénzügyi eszközöket;
18. egyéb, a Szanálási Alap belső szabályzatában rögzített, valamint a tagok által szükségesnek tartott további információs igényeket kielégítő adatokat.
Üzleti jelentés
29/F. § (1) Az üzleti jelentés az éves beszámoló adatainak értékelésével mutatja be a Szanálási Alap valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, és tájékoztat az Igazgatótanács által meghatározott feladatok végrehajtásáról, továbbá a Szanálási Alap jövőbeni célkitűzéseiről. (2) Az üzleti jelentésben ki kell térni:
a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra;
b) az Igazgatótanács által meghatározott feladatok teljesítésére és azok értékelésére;
c) a Szanálási Alap következő évi költségvetésére.”
2. A kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása
„(2) Az MNB összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem kötelezett.
(3) Az (1) bekezdés szerinti éves beszámoló az 1. számú melléklet szerinti mérlegből, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből áll. Az MNB a jegybank irányadó eszközének mindenkori állományát és annak kamatráfordítását a kapcsolódó mérleg- és eredménykimutatás-sorból külön kiemelve is bemutatja.”
„(7) A kamatozó értékpapírok beszerzésének piaci értékkülönbözetét, valamint a diszkont értékpapírok névértéke és vételára közötti különbözetet amortizálni kell. Az amortizációt a lejáratig hátralévő futamidő alatt lineáris módszer alapján kell elszámolni.”
(A kamatráfordítások között kell kimutatni többek között:)
„b) a hitelintézetek kötelező jegybanki (forint- és deviza-) tartalékai, valamint betétei után fizetendő és az MNB által visszavásárlási kötelezettséggel eladott értékpapírok után fizetett (fizetendő) kamatokat,
c) az MNB-vel munkaviszonyban álló munkavállalók fizetési számlái után fizetett kamatok összegét,”
„(2) A 6. § (5) bekezdés szerinti értékelési különbözet meghatározásakor az értékpapír piaci értékét az értékpapír könyv szerinti – a 6. § (7) bekezdése alapján amortizált – értékéhez kell viszonyítani.”
(10) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított 6. § (7) bekezdésének első alkalmazásakor a külföldi kamatozó értékpapírok esetében az átállás napjáig számított amortizáció teljes összegét a kamatjellegű eredménnyel szemben kell elszámolni. (11) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított 6. § (7) bekezdésének első alkalmazásakor a diszkont értékpapírok névértéke és vételára közötti különbözet, valamint a bekerülési értéken nyilvántartott értékpapírok beszerzésének piaci értékkülönbözete átállás napjáig időarányosan elszámolt összegét az időbeli elhatárolásból át kell vezetni a kapcsolódó bekerülési értékkülönbözet számlákra.”
1. 2. § 15. pontjában a „kötött, deviza-forint swap” szövegrész helyébe a „kötött swap” szöveg,
2. 4. § (8) bekezdésében a „kamatok összegét, továbbá a bekerülési értéken nyilvántartott értékpapírok beszerzésének – nyereség jellegű – piaci értékkülönbözetéből a tárgyidőszakra jutó időarányos összeget.” szövegrész helyébe a „kamatok összegét.” szöveg,
3. 5. § (7) bekezdésében a „kamatok összegét, a bekerülési értéken nyilvántartott értékpapírok beszerzésének – veszteség jellegű – piaci értékkülönbözetéből a tárgyidőszakra jutó időarányos összeget.” szöveg helyébe a „kamatok összegét.” szöveg,
(E rendelet alkalmazásában)
„b) ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, a pénztári befektetéseket, a működés eredményét, a saját tőkét, a nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási és kockázati célú tartalékokat, a pénztártagokkal kapcsolatos kötelezettségeket érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;”
„(3) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe jogszabály alapján történő visszalépés esetén a taggal szembeni kötelezettséget a külön jogszabályban meghatározott szervezettel szembeni kötelezettség nyilvántartásba vételével kell megszüntetni. A külön jogszabályban meghatározott szervezettel szemben keletkezett kötelezettséget a visszalépő tag követelésének megfelelő eszközöknek a külön jogszabályban meghatározott szervezet részére történő átadásával kell megszüntetni.”
„(7) A külön jogszabály szerint visszakapott, nyugdíjpénztári tagot megillető beazonosított függő befizetéseknek és azok hozamának megfelelő pénzeszközt a tag pénztárral szembeni követelését tartalmazó egyéni számla javára kell elszámolni. Egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból ki kell vezetni a függőportfolió fedezeteként átadott eszközök értékének ott kimutatott összegét.”
„59. § A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított 2. § b) pontját először a 2015. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de az már a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.”
18. § Hatályát veszti az Mnykr.
(E rendelet alkalmazásában)
„c) ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, a pénztári befektetéseket, a működés eredményét, a saját tőkét, a nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat, a pénztártagokkal kapcsolatos kötelezettségeket érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;”
„55. § A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított 2. § c) pontját először a 2015. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de az már a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.”
23. § Hatályát veszti az Önykr.
6. A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
„(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető civil szervezetnek a pénzügyileg rendezett bevételeit legalább tagdíj, alapítótól kapott befizetés, kapott támogatások, valamint egyéb bevételek, illetve pénzbevételt nem jelentő bevételek csoportosításban kell bemutatnia.
(4) A kettős könyvvitelt vezető civil szervezetnek, közalapítványnak a bevételeit legalább az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke, egyéb bevétel, pénzügyi műveletek bevétele és rendkívüli bevételek bontásban kell bemutatnia. Az egyéb bevételeken belül részletezni kell a tagdíj, az alapítótól kapott befizetések, valamint a kapott támogatások összegét, illetve a rendkívüli bevételeken belül az alapítótól kapott befizetések, valamint a kapott támogatások összegét.”
8. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása
„(7) A számviteli politika keretében el kell készíteni a határidős, opciós és swap ügyletek elszámolására, nyilvántartására, a fedezeti ügyletek meghatározására és elkülönített kezelésére vonatkozó szabályzatot. A valós értékelést nem alkalmazó pénzügyi intézmények esetében ugyancsak a számviteli politika keretében kell elkészíteni a határidős, opciós és swap ügyletek piaci értékének meghatározására vonatkozó szabályzatot. E szabályzat keretében kell rendelkezni – többek között – arról, hogy a pénzügyi intézmény a piaci értékek meghatározása során a 22. § (6) bekezdésében foglalt értékektől eltérő értékeket kíván-e alkalmazni, és amennyiben igen, akkor az egyes ügyletekre vonatkozóan milyen módszerrel kívánja meghatározni a piaci értéket.”
„(18) A saját és a vásárolt követelések könyv szerinti értékén túl befolyt (a bekerülési értéket meg nem haladó, legfeljebb a korábban elszámolt értékvesztésnek megfelelő) összegét értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni a befolyás időpontjára, de legkésőbb az azt követő értékelés időpontjára vonatkozóan. Amennyiben egy követelés az értékesítéstől eltérő más ok miatt kerül ki az állományból (például behajthatatlanság miatti leírás, a követelés egészének vagy egy részének elengedése), akkor a pénzügyi intézmény számviteli politikájában dönthet úgy, hogy a korábban elszámolt értékvesztést a visszaírás szabályai szerint számolja el.”
„(4) Ha a pénzügyi intézmény vásárolt követelést értékesít, akkor a követelés könyv szerinti értéke és az eladási ár különbözetét – jellegétől függően – az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaként, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként kell elszámolni. Amennyiben a pénzügyi intézménynek nem célja a követelések adásvétele, de célja a követelés portfolióban történő tartása, akkor választási lehetősége van abban, hogy a vásárolt követelés értékesítését bruttó módon számolja el, azaz annak könyv szerinti értékét az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaival szemben vezeti ki, míg a követelés eladási árának összegét egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként számolja el. A számviteli politikában rögzíteni kell, és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy a pénzügyi intézmény vásárolt követelés értékesítése esetén, a bruttó vagy nettó módon történő elszámolást választotta.”
„Visszavásárolt, saját kibocsátású kötvények bevonása
16/B. § (1) Amennyiben a hitelintézet a kibocsátott kötvényeit a futamidő előtt visszavásárolja, és azokat visszavonhatatlan és egyértelmű szándéka szerint nem kívánja a jövőben továbbértékesíteni, – mert csak korlátozottan vagy egyáltalán nem forgalomképesek, illetve a kibocsátási tájékoztató szerint azokat kötelező bevonni – az ügyletet a bevonás szabályai szerint kell elszámolni. A visszavonhatatlan szándék tényét és körülményeit a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. (2) Saját kibocsátású visszavásárolt kötvények bevonásának elszámolása során a hitelintézet:
a) a visszavásárolt és bevont kötvények után a visszavásárolt kötvények könyv szerinti értéke és névértéke közötti különbözetet – a különbözet jellegétől függően – a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeként, illetve ráfordításaként számolja el, és
b) a bevonásig elszámolt kamatbevételeket és kamatráfordításokat – a kisebbik összegében – egymással szemben összevezeti.”
„(2) A fedezeti ügylet eredményét a fedezett ügylet (ügyletek) eredményének realizálásakor – elszámolásakor – kell elszámolni azon bevételek, illetve ráfordítások között, amelyben a fedezett ügylet eredménye is elszámolásra került.”
(A fedezeti céllal kötött, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt,)
„c) a kamat-swap ügylet esetében a 23. § (6) bekezdése szerint kell meghatározni az ügylet üzleti évre időarányosan jutó eredményének a mérleg fordulónapjáig esedékes összegét. A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt fedezeti célú kamat-swap ügylet esetén, az üzleti év mérleg fordulónapjáig időarányosan számított fix és változó kamat közötti különbözetet az aktív időbeli elhatárolásokkal, illetve a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben azon bevételek és ráfordítások között kell elszámolni, amelyben a fedezett ügylet eredménye is elszámolásra került.”
„(9) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. §-ával megállapított 3. § (7) bekezdését, 30. §-ával megállapított 9. § (18) bekezdését, 31. §-ával megállapított 15. § (4) bekezdését, 32. §-ával megállapított 16/B. §-át, 33. §-ával megállapított 22. § (2) bekezdését, 34. §-ával megállapított 22. § (4) bekezdés c) pontját, a 36. §-ával megállapított 11. § (3) bekezdését, 12. § (14) bekezdés f) pontját, 24. § (14) bekezdését, 27/A. § (2) bekezdését először a 2015. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.”
1. 11. § (3) bekezdésében az „amelyek nem szerepelnek az eddigiekben felsorolt tételek között.” szövegrész helyébe az „amelyek nem szerepelnek az eddigiekben felsorolt tételek között, ideértve a visszavásárolt, a hitelintézet által korábban kibocsátott saját hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bevonásként történő elszámolása során számított bevételt, illetve ráfordítást.” szöveg,
9. Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása
(E rendelet alkalmazásában)
„b) ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, a pénztári befektetéseket, a saját tőkét, a működési, fedezeti, illetve likviditási alapok tartalékait érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások, a pénztár alapszabálya nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;”
„44. § A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. §-ával megállapított 2. § b) pontját először a 2015. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de az már a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.”
40. § Hatályát veszti az Öpkr.
„(3) Ha a nyilvántartásba vett személy az engedélyben (az igazolványon és a nyilvántartásban) korábban megjelölt szakképesítési szakterületétől eltérő további szakterület nyilvántartásba vételét és a szakterület megjelölését is tartalmazó új igazolvány kiállítását kérelmezi, akkor a kérelemhez mellékelni kell a kérelmezett szakterület szakképesítésének megszerzését igazoló oklevelet, bizonyítványt, valamint ezen szakképesítés megszerzését követően, de legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a kérelmezett szakterületre előírt 10/B. § (4) bekezdése szerinti továbbképzés során teljesített kreditpontok megszerzéséről szóló igazolást.”
„(4) Ha a nyilvántartásban szereplő személy engedélyében (az igazolványon és a nyilvántartásban) korábban megjelölt több szakképesítési szakterülete közül a számviteli törvény 151. § (7a) bekezdés b) pontja alapján valamely szakterületének (szakterületeinek) törlésére kerül sor, akkor a nyilvántartásba vételt végző szervezet hivatalból új igazolványt állít ki a nyilvántartásban maradó szakterület(ek) feltüntetésével. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a szakterület(ek) törléséről szóló határozat megküldésével egyidejűleg a nyilvántartásban szereplő személyt felszólítja a) a korábban kiállított eredeti igazolvány visszaszolgáltatására, amelyet a nyilvántartásba vételt végző szervezet az adatváltozás átvezetését követően haladéktalanul megsemmisít, valamint
(5) A (4) bekezdés szerinti dokumentumok benyújtására a nyilvántartásban szereplő személynek 30 nap áll rendelkezésére. (6) A (4) bekezdés szerinti szakterület-törlést követően új szakterület nyilvántartásba vételére a (3) bekezdésben foglaltak szerint kerülhet sor.”
[Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatási tevékenységet az a szervezet végezhet, amely megfelel az alábbi feltételeknek:]
„(5) A szervezetnek a 4. számú mellékletben meghatározott tartalmú akkreditáció iránti kérelméhez mellékelni kell: aa) név szerinti felsorolását,
ab) az oktatók szakirányú felsőfokú végzettségét igazoló oklevél másolatát,
ac) részletes szakmai önéletrajzát (különös tekintettel a szaknak megfelelő szakmai és oktatási gyakorlatra),
ad) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kérelemben meghatározott adataiknak – az akkreditációs feltételek fennállásának ellenőrzése érdekében – a szervezet és a nyilvántartásba vételt végző szervezet által történő kezeléséhez hozzájárulnak, valamint
ae) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szervezetnél oktatást vállalnak;
c) a (4) bekezdés f) pontja szerinti, az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentum másolatát, (6) Amennyiben a szervezet nem mellékeli a (5) bekezdés d) pontjában foglaltak igazolására szolgáló dokumentumot, akkor adószáma megadásával kérelmezheti, hogy ezen adatokat a nyilvántartásba vételt végző szervezet szerezze be az adatokról nyilvántartást vezető hatóságtól.”
„(11b) A (11) bekezdés szerinti ellenőrzésre a nyilvántartásba vételt végző szervezet által megbízólevéllel erre feljogosított személy jogosult. A megbízólevél tartalmazza az ellenőrzést végző személy nevét, továbbá, hogy mely szervezetnél, mely időszakban, mely kötelezettségek ellenőrzésére jogosult. Az ellenőrzés eredményéről a nyilvántartásba vételt végző szervezet jegyzőkönyv megküldésével értesíti az akkreditációval rendelkező szervezetet, amelyre az akkreditációval rendelkező szervezet 8 napon belül észrevétellel élhet. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a jegyzőkönyv és az akkreditációval rendelkező szervezet észrevétele alapján hoz határozatot az ellenőrzés eredményéről.”
„(9) A (7) bekezdés szerinti kreditpont elismerésének feltétele, hogy a (8) bekezdés szerinti szervezet kérje a szakmai szervezetként történő elismerését, valamint a (8a) bekezdés szerinti gazdálkodó kérje a szakmai szerveződés szakmai szervezetként történő elismerését a nyilvántartásba vételt végző szervezettől (a továbbiakban: szakmai szervezeti minősítési eljárás). Szakmai szervezeti minősítési eljárás iránti kérelmet foglaltak igazolására szolgáló dokumentumokat, valamint az eljárás miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjának befizetését igazoló dokumentumot mellékelve, a 12. számú mellékletben meghatározott adattartalommal nyújthatja be a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek.”
„(12) Amennyiben a továbbképzésre kötelezett az adott továbbképzési évben valamely 10/F. § szerint kreditpontra minősített – papír alapú vagy elektronikus – kiadványt vásárol, valamint a kiadvány megvásárlását számlával igazolja, akkor továbbképzési évenként a kiadvány minősítése során meghatározott kreditpont-értéke, de legfeljebb 2 kreditpont beszámítható a továbbképzés teljesítésébe. A kiadvány megvásárlásáért akkor számítható be kreditpont a továbbképzés teljesítésébe, ha a) a kreditpont elszámolását a továbbképzésre kötelezett az egységes Kormányzati Portálon erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül benyújtott, nevét és regisztrációs számát tartalmazó nyilatkozatban az adott továbbképzési évet követő január 31-ig kérelmezi, és a nyilatkozathoz mellékeli a kiadvány vásárlásakor kapott számla másolatát, és
b) a kreditpontra minősített kiadvány vásárlásáról szóló számla a minősített kiadvány egyértelmű beazonosítását (kiadás éve, kiadó, szerző, cím) lehetővé teszi, és kiállításának dátuma a kiadvány elszámolhatósági időszakába esik.
(13) A (12) bekezdés b) pontja szerinti számlán szereplő minősített kiadvány egyes példányai után legfeljebb három továbbképzésre kötelezett személy kérelmezheti a kreditpont elszámolását. Amennyiben a számlán szereplő minősített kiadvány alapján több továbbképzésre kötelezett kéri kreditpont elszámolását (ideértve azt is, ha a számlán több minősített kiadvány szerepel) a továbbképzésre kötelezett által benyújtott nyilatkozatban fel kell tüntetni a kreditpont elszámolását kérelmező többi továbbképzésre kötelezett nevét és regisztrációs számát is.”
a) az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának befizetéséről szóló dokumentumot,
b) a kérelemben megjelölt oktató(k)
ba) szakirányú felsőfokú végzettségét igazoló oklevelének másolatát,
bb) részletes szakmai önéletrajzát (különös tekintettel a kérelemben foglalt témakörnek és szakterületnek megfelelő szakmai és oktatási gyakorlatra),
bc) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kérelemben meghatározott adatai(k)nak – az akkreditációs feltételek fennállásának ellenőrzése érdekében – a szervezet és a nyilvántartásba vételt végző szervezet által történő kezeléséhez hozzájárulnak, valamint
bd) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szervezetnél oktatást vállalnak.
(2b) Amennyiben az akkreditált szervezet a kérelemben megjelölt oktatót az akkreditációs kérelmében – a 10/A. § (5) bekezdés a) pontja szerinti mellékletekkel – már bejelentette, akkor a (2a) bekezdés b) pont ba) és bb) pontjában meghatározott dokumentumokat nem kell a kérelemhez csatolni.”
„(1) Amennyiben a kreditpont-minősítési eljárás iránti kérelemben foglalt képzés elektronikus képzési formában valósul meg, a továbbképzési program akkor minősíthető kreditpontra, továbbá a megvalósított képzésért akkor adható ki a meghatározott kreditpont, ha a továbbképző szervezet elektronikus képzési rendszere által biztosítottan az elektronikus naplóban rögzíthető, valamint a továbbképzésen való részvételkor és azt követő 5 évig ellenőrizhető, hogy a továbbképzésre kötelezett személy
a) az elektronikus felületre bejelentkezve a továbbképzési programot (több oktatási egység, modul esetén az egyes egységeket, modulokat) megkezdte és a továbbképzési program (több oktatási egység, modul esetén az egyes egységek, modulok) befejezéséig a képzésben kijelentkezés nélkül részt vett (ideértve a program kezdeti és befejezési idejének óra/perc pontosságú rögzítését, valamint a jelenlét ellenőrzését),
b) a továbbképzés oktatási programjának pályázatban megadott teljes időtartama alatt jelen volt, ezáltal a továbbképzés oktatási programjának egészét (annak valamennyi oktatási egységét, modulját) teljesítette,
c) ugyanazon időtartam alatt csak egy továbbképzési programot kezdett meg, és annak befejezéséig újabb továbbképzési programot nem kezdett meg,
d) részére a továbbképzés teljesítéséről szóló igazolás a továbbképzési program teljes egészének teljesítése esetén, a teljesítést követően, de legkésőbb 10 napon belül kiállításra került.”
„(3) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus képzés formája e-learning vagy online képzés lehet.”
„(1) Szakmai kiadványok kiadására jogosult szervezetek kreditpont-minősítési eljárás keretében kérhetik szakmai kiadványaik kreditpont-értékének megállapítását a nyilvántartásba vételt végző szervezettől a 13. számú mellékletben meghatározott adattartalmú kérelem benyújtásával, amelyhez mellékelni kell az eljárás külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjának befizetését igazoló dokumentumot.”
(Az akkreditált szervezet a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggésben köteles:)
„c) legalább 10 nappal a továbbképzés időpontját megelőzően bejelenteni az 5. számú mellékletben meghatározott adattartalommal a tervezett továbbképzések helyét, időpontját; elektronikus képzés esetén e bejelentést 10 nappal az elektronikus képzési tevékenység megkezdését megelőzően kell megtenni, valamint ellenőrzés céljából folyamatos hozzáférést kell biztosítani az elektronikus képzés továbbképzési programjához a nyilvántartásba vételt végző szervezet számára, továbbá amennyiben a pályázatban megjelölt oktató személyében változás következett be, csatolni az új oktató 10/D. § (2a) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumokat,”
(Az akkreditált szervezet a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggésben köteles:)
„f) a továbbképzés lebonyolítását követő 30 napon belül a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére bejelenteni a jelenléti ív(ek)en feltüntetett adatok alapján a továbbképzésen résztvevők adatait – a továbbképzésen való részvételi kötelezettség teljesítésének igazolása céljából – a számviteli törvény 152. § (4) bekezdésében meghatározott adattartalommal, az egységes Kormányzati Portálon megjelenő tájékoztatóban közzétett címre,”
(Az akkreditált szervezet a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggésben köteles:)
„h) a jelenléti ív(ek)et a továbbképzés lebonyolítását követően lezárni, és legkésőbb 5 munkanapon belül megküldeni a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére az egységes Kormányzati Portálon megjelenő tájékoztatóban közzétett címre,
i) az általa vezetett nyilvántartásokat (ideértve a jelenléti íveket, az összesített jegyzéket és valamennyi továbbképzéssel összefüggő nyilvántartást) legalább 5 évig megőrizni.”
2. 10/A. § (4) bekezdés b) pontjában a „továbbképzéshez szükséges, szakmailag felkészült,” szövegrész helyébe a „továbbképzéshez szükséges (vállalt szakterületenként legalább 2 fő), szakmailag felkészült,” szöveg,
4. 10/G. § d) pontjában az „elektronikus képzés esetén regisztrálnia kell” szövegrész helyébe az „elektronikus képzés esetén elektronikus naplózással nyilvántartani” szöveg
50. § Hatályát veszti a Kszvr.
11. Az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 327/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
„(3) Az Szt. 60. § (2) bekezdésétől eltérően a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelés – ideértve a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is –, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség – ideértve a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is – forintértékét az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan nem lehet átszámítani.”
„19. § (1) A 2014. december 31-én hatályos 5. § (9) bekezdést először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell alkalmazni. (2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 52. §-ával megállapított 11. § (3) bekezdését először a 2015. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de az már a 2014-ben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.”
57. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–4. §, a 7–15. §, a 16. § 5. pontja, a 17–20. §, a 21. § 5. pontja, a 22–25. §, a 27. §, a 29–34. §, a 35. § (1) bekezdése, a 36–38. §, a 40–50. §, az 52–53. §, az 55–56. §, 1–12. melléklet 2015. január 1-én lép hatályba.
14. Az Európai Unió jogának való megfelelés
1. melléklet a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelethez
A Szanálási Alap mérlegének előírt tagolása
ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)
A. Befektetett eszközök
I. Immateriális javak
1. Alapítás, átszervezés aktivált értéke
2. Vagyoni értékű jogok
3. Szellemi termékek
4. Immateriális javakra adott előlegek
5. Immateriális javak értékhelyesbítése
II. Tárgyi eszközök
1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
2. Berendezések, felszerelések, járművek
3. Beruházások
4. Beruházásokra adott előlegek
5. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
III. Befektetett pénzügyi eszközök
B. Forgóeszközök
I. Készletek
1. Anyagok
2. Kereskedelmi áruk
3. Közvetített szolgáltatások
4. Készletekre adott előlegek
II. Követelések
1. Intézményekkel szembeni követelések
a) díjkövetelések
b) követelések hitelnyújtásból
c) intézményekkel szembeni egyéb követelések
2. Egyéb követelések
III. Értékpapírok
1. Állampapírok
2. Egyéb értékpapírok
IV. Pénzeszközök
1. Pénztár, csekkek
2. Bankbetétek
C. Aktív időbeli elhatárolások
D. FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)
E. Saját tőke
I. Jegyzett tőke
II. Tartalék
III. Értékelési tartalék
IV. Mérleg szerinti eredmény
F. Céltartalék
G. Kötelezettségek
I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
1. Állammal szembeni kötelezettségek
2. Tartozások kötvénykibocsátásból
3. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
II. Rövid lejáratú kötelezettségek
1. Szanálási tevékenységből származó kötelezettségek
a) kötelezettségek vállalt garancia beváltásából
b) fizetendő kártalanításból származó kötelezettségek
c) egyéb szanálási tevékenységből származó költség, ráfordítás miatti kötelezettségek
2. Intézményekkel szembeni kötelezettségek
3. Rövid lejáratú hitelek
4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
H. Passzív időbeli elhatárolások
”
2. melléklet a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelethez
A Szanálási Alap eredménykimutatásának előírt tagolása
I. Szanálási tevékenységgel kapcsolatos bevételek
II. Egyéb bevételek
III. Pénzügyi műveletek bevételei
IV. Rendkívüli bevételek
V. Szanálási tevékenységgel kapcsolatos ráfordítások
VI. Egyéb ráfordítások
VII. Pénzügyi műveletek ráfordításai
VIII. Rendkívüli ráfordítások
01. Anyagjellegű ráfordítások
02. Személyi jellegű ráfordítások
03. Értékcsökkenési leírás
IX. Működési költségek (01+02+03)
A. Mérleg szerinti eredmény (I+II+III+IV–V–VI–VII–VIII–IX)
”
3. melléklet a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelethez
Az Mnykr. 7. mellékletében a „862. Bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések” szövegrész helyébe a „862. Bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések, sérelemdíjak” szöveg lép.
4. melléklet a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelethez
Az Önykr. 9. számú mellékletében a „862. Bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések” szövegrész helyébe a „862. Bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések, sérelemdíjak” szöveg lép.
5. melléklet a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelethez
(Nyilatkozatok:)
„d) „Kijelentem, hogy az eljárás ................ Ft, azaz ................ Ft összegű igazgatási szolgáltatási díját megfizettem/helyettem és nevemben, a köztünk fennálló megállapodás alapján ................................ fizette meg.”
e) „Kijelentem továbbá, hogy jelen kérelmemhez csatolom:
– az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának befizetését igazoló .................................. számú fizetési számlák közötti átutalási/fizetési számlára postai úton történő készpénz-átutalási megbízás másolatát,
– a szakképesítést, a képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány másolatát,
– 90 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,
– 1 db 6 hónapnál nem régebbi 2,5Ű3,2 cm méretű, jó minőségű igazolványképet,
– a szakképesítés megszerzését követően megszerzett, legalább 3 éves számviteli, pénzügyi, vagy ellenőrzési gyakorlatot igazoló dokumentumokat,
– a jelen kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban (a kérelemben megjelölt szakterületre előírt) továbbképzési kötelezettség teljesítéséről szóló igazolásokat,
– az adatváltozást igazoló dokumentumokat,
– eredeti, fényképes igazolványt.” ”
6. melléklet a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelethez
7. melléklet a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelethez
(Az akkreditációhoz az adatlapon kötelezően szükséges megadni a következő adatokat:)
„h) a továbbképzéssel összefüggő kapcsolattartásra kijelölt személy vagy oktatásszervező neve, beosztása, elérhetősége,
i) a szervezet által vállalt továbbképzés szervezése (szakok megnevezése, azon belül csoportok száma),
j) a szervezet által az oktatásszervezés területén alkalmazott minőségirányítási rendszer leírása,
k) a szervezet elmúlt 3 éves szakmai (ezen belül külön kiemelve a pénzügyi-számviteli oktatási) tevékenységének rövid bemutatása,
l) a szervezet oktatói (vállalt továbbképzéseknek megfelelő) létszáma,
m) a szervezet oktatóinak név szerinti felsorolása, valamint szakmai és oktatói tevékenységének bemutatása,
n) az oktatás lebonyolításához szükséges tárgyi, technikai feltételek részletes bemutatása,
o) a tervezett továbbképzés paramétereinek részletes bemutatása (ár, helyszín, egyéb szolgáltatás stb.),
p) a továbbképzés tervezett vagy meglévő nyilvántartási rendszerének bemutatása.”
8. melléklet a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelethez
[A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének indításáról a továbbképzésben közreműködő szervezetnek (a továbbiakban: szervezet) a következő adatokat kell megadnia:]
„o) Várható (tervezett) létszám (fő)”
a) 5. számú melléklet 1. pontjában a „továbbképzésben közreműködő szervezetnek” szövegrész helyébe a „továbbképzés szervezésére és lebonyolítására akkreditációval rendelkező szervezetnek” szöveg, lép.
9. melléklet a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelethez
JELENLÉTI ÍV
A továbbképző szervezet akkreditációs sorszáma:
A továbbképző szervezet neve, címe:
A továbbképzés helye (pontos címe):
A továbbképzési program címe:
A továbbképzési program kreditpont-minősítési határozatának száma:
A továbbképzési program témaköre: □ számvitel □ nem számvitel
A továbbképzési program szakterülete: □ vállalkozási □ államháztartási □ pénzügyi □ egyéb szervezeti (nonprofit) □ IFRS
Előadó(k), oktató(k) neve:
RÉSZTVEVŐK:
Kezdési idő (év, hónap, nap, óra, perc) |
Sorszám |
Regisztrálási szám |
Résztvevő neve |
Aláírás |
Befejezési idő (év, hónap, nap, óra, perc) |
Sorszám |
Regisztrálási szám |
Résztvevő neve |
Aláírás |
Dátum (jelenléti ív lezárásának időpontja):
Bélyegző
Cégszerű aláírás
”
10. melléklet a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelethez
(A továbbképzési program minősítéséhez az adatlapon kötelezően szükséges megadni a következő adatokat:)
„l) akkreditált szervezet által a továbbképzéssel összefüggő kapcsolattartásra kijelölt személy vagy oktatásszervező neve, beosztása, telefonszáma, faxszáma, elektronikus elérhetősége,
m) elektronikus képzési formában tervezett megvalósítása esetén a technikai hátteret bemutató leírás (ideértve a képzés elektronikus rendszerének bemutatását, elérésének helyét, megvalósításának módját, a naplózást, ellenőrzés módszerét, igazolás kiállítását, a nyilvántartásba vételt végző szervezet tájékoztatásának módját stb.),
n) akkreditált szervezet által vállalt továbbképzési program oktatóinak név szerinti felsorolása.”
(Nyilatkozatok:)
(Nyilatkozatok:)
„e) „Kijelentem továbbá, hogy akkreditált szervezetünk
– a létesítő okirata alapján a felnőttek szakmai oktatására irányuló oktatási, képzési, oktatásszervezési tevékenységet folytat,
lép.
11. melléklet a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelethez
(Az igazolás kötelező tartalmi elemei a következők:)
„6. A továbbképzés
a) formája (előadás, e-learning, online)
b) időtartama (perc, szünetek nélkül)
c) szakterülete (vállalkozási, pénzügyi, egyéb szervezeti, államháztartási, IFRS)
d) témaköre (számvitel, nem számvitel)
e) helyszíne (ha nem elektronikus a képzés)
f) időpontja (év, hónap, nap)
g) kezdés és befejezés időpontja (óra, perc)
7. A teljesített továbbképzési program
a) címe
b) kreditpont-minősítési határozatának száma
c) elszámolhatósági időszaka
d) kreditpont-értéke a megjelölt szakterületen”
12. melléklet a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelethez
1. A Mikr. 3. mellékletében a „8673. Tao által elismert bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, pótlékok, kártérítések” szövegrész helyébe a „8673. Tao által elismert bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, pótlékok, kártérítések, sérelemdíjak” szöveg, 2. A Mikr. 3. mellékletében a „8674. Tao által el nem ismert bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, pótlékok, kártérítések” szövegrész helyébe a „8674. Tao által el nem ismert bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, pótlékok, kártérítések, sérelemdíjak” szöveg lép.
