BÜ BH 2014/364
BÜ BH 2014/364
2014.12.01.
Ha a terhelt nem jelenti be a tartózkodási helyének megváltozását, a hatóság által ismert címére megküldött idézés pedig „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a másodfokú nyilvános ülés – amennyiben meghallgatása nem szükséges – a terhelt távollétében is megtartható [Be. 70. § (7) bek., 362. § (3) bek.].
[1] A terheltet a városi bíróság a 2012. október 8. napján kelt ítéletével az 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: Btk.) 317. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés II. fordulat c) pontjára figyelemmel a (6) bekezdés b) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 2 évi – 4 évi próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte, és vele szemben 37 405 310 forint vagyonelkobzást rendelt el.
[2] A kétoldalú fellebbezés folytán eljáró törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2013. november 6. napján jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta, és a cselekményt a Btk. 317. § (1) bekezdésének I. fordulatába ütköző és a (2) bekezdés II. fordulat c) pontjára figyelemmel a (6) bekezdés b) pontja szerint minősítette, a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, a terheltet a közügyek gyakorlásától 3 évre eltiltotta, és a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fogházban határozta meg, egyebekben helybenhagyta.
[3] A bíróság által megállapított tényállás a következő.
[4] A terhelt 2000. március 28-tól 2007. június 14. napjáig a bt. önálló cégjegyzési jogosultsággal rendelkező képviselője és üzletvezetője volt.
[5] A terhelt 2006. évben több alkalommal, összesen 14 288 925 forintot vett fel készpénzben a bt. bankszámlájáról, míg a bt. házipénztárából 23 261 075 forintot, és azt saját céljaira fordította.
[6] A jogerős ítélet ellen védője útján a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.
[7] A felülvizsgálati indítvány sérelmezi, hogy a terheltnek nem állt módjában részt venni a másodfokú eljárásban, mert a tárgyalás – helyesen nyilvános ülés – kitűzéséről sem értesítést, sem idézést nem kapott. Ennek következtében a terhelt nem élhetett a védekezés jogával, következésképpen a másodfokú bíróság feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést követett el. Ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy egyébként sem biztos, hogy a terhelt a másodfokú eljárásban személyesen gyakorolhatta volna jogait, ugyanis súlyos betegsége következtében pszichiátriai kezelés alatt állt.
[8] A kifejtett indokokra figyelemmel a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozza.
[9] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva a megtámadott határozat hatályában fenntartására tett indítványt.
[10] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[11] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálati ok a 373. § (1) bekezdés II. pontjának d) alpontjában meghatározott, s egyben a 428. § (2) bekezdése szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező.
[12] A terhelt védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványával a törvényszék határozatát támadta meg arra hivatkozással, hogy a másodfokú bíróság a megfellebbezett elsőfokú ítéletet a terhelt távollétében tartott nyilvános ülésen bírálta el.
[13] A Be. 423. § (4) bekezdése szerint a Kúria a megtámadott határozatot – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül.
[14] E törvényi rendelkezés szerint tehát a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány alapján a Kúria elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a másodfokú bíróság sértett-e eljárási szabályt akkor, amikor az ügyet nyilvános ülésre tűzte, és azt a terhelt távollétében tartotta meg.
[15] A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság eljárása minden tekintetben törvényes volt, ugyanis az elsőfokú bíróság ítélete ellen a terhelt és védője kizárólag enyhítés érdekében, míg az ügyész a terhelt terhére jelentett be fellebbezést.
[16] A másodfokú bíróság akkor is törvényesen járt el, amikor erről a tényről a terheltet és a védőt a Be. 360. § (3) bekezdésének megfelelően tájékoztatta, és a (4) bekezdésben írt nyilatkozat megtételére is felhívta a figyelmet.
[17] A terhelt részére küldött értesítés a másodfokú bírósághoz 2013. október 28-án azzal érkezett vissza, hogy a címzett a postai küldeményt a részére 2013. október 9-én és október 16-án hagyott kétszeri értesítés ellenére a megadott címen nem vette át.
[18] A törvényszék, mint másodfokú bíróság ennek ismeretében a nyilvános ülést 2013. november 6. napján megtartotta, a terhelt és védője fellebbezését is elbírálva a határozatot részben megváltoztatta, a cselekmény minősítését pontosította, a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzte és a terheltet a közügyek gyakorlásától három évre eltiltotta, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[19] A felülvizsgálati indítványnak a terhelt távolmaradásával, illetve a másodfokú bíróság eljárásával kapcsolatosan a Kúria a következőkre mutat rá.
[20] A terhelt értesítését illetően a Be. 70. § (1) és (7) bekezdése az irányadó, amely szerint a bíróság hivatalos irata postai úton is kézbesíthető.
[21] A kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabály – a 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet – szerint történik.
[22] A (7) bekezdés szerint „A kézbesítési bizonyítvánnyal (tértivevénnyel) feladott hivatalos iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át.”.
[23] Tényként állapítható meg, hogy a terhelt a bíróságnak rendelkezésére álló címen, Zs. u. 11. szám alatt valamennyi, a bíróság által küldött egyéb hivatalos iratot átvette.
[24] A terhelt védője által a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében iratellenesen hivatkozik arra, hogy a terhelt bejelentett lakcíme V. tér 20. 2/1. szám volt, és ezt a lakcímet jelentette be az elsőfokú bíróságnak.
[25] Tény ugyanis, hogy az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság három alkalommal nyilatkoztatta meg a terheltet a lakcímét illetően, és valamennyi esetben a Zs. u. 11. szám alatti lakást jelölte meg, nevezetesen 2011. november 16-án (5. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv 2. oldala), 2012. február 15-én (8. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv 2. oldala) és 2012. október 8-án (15. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv 2. oldala), sőt 2012. október 12-én az elsőfokú ítélet ellen írásban bejelentett fellebbezésnek külzetén is ugyanezt a lakcímet tüntette fel.
[26] A Be. 361. § (3) bekezdése szerint a másodfokú bíróság a vádlottat, valamint kötelező védelem esetén a védőt a nyilvános ülésre idézi, a fogva lévő vádlott előállítása iránt – idézésével egyidejűleg – intézkedik.
[27] A 362. § (3) bekezdése szerint azonban a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében is meg lehet tartani, s ha annak eredményeként megállapítható, hogy meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható.
[28] A 362. § (4) bekezdése szerint a nyilvános ülés elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
[29] E rendelkezések értelmében a nyilvános ülés csak a szabályszerűen idézett vádlott távollétében tartható meg, következésképpen a másodfokú bíróságnak kizárólag azt kell vizsgálnia, hogy az idézés szabályszerű volt-e, és a terhelt meghallgatása szükséges-e.
[30] Ez egyben – értelemszerűen – azt jelenti, hogy a szabályszerű kézbesítésre vonatkozó Be. 70. § (4) bekezdése szerinti rendelkezés alapján a szabályszerű idézéshez kötődő eljárási következményeknek kellett érvényesülnie (kézbesítési vélelem), így a 362. § (3) bekezdésének alkalmazására törvényes lehetőség nyílt meg.
[31] Következésképpen az adott helyzetben a másodfokú bíróság törvényesen tartotta meg a nyilvános ülést, részéről nem történt sem mulasztás, sem eljárási szabálysértés.
[32] A másodfokú bíróság eljárásnak törvényessége viszont az elsőfokú ítéletnek a terhelt terhére történő megváltoztatásának okán nem kérdőjelezhető meg, és annak sincs jelentősége, hogy a terhelt a másodfokú nyilvános ülés időpontjában milyen egészségi állapotban volt, az esetlegesen gátolta volna a védekezési szabadság gyakorlásában, vagy sem.
[33] Úgyszintén nem képezheti felülvizsgálat tárgyát a nyilvános ülésen részt vevő védő eljárásának vizsgálata, történt-e részéről bármilyen mulasztás, amely a másodfokú bíróság törvényes eljárását érinthette volna.
[34] A felülvizsgálati indítvány azon hivatkozása, miszerint a végrehajtandó szabadságvesztés a terhelt egészségi állapotára, két kiskorú gyermekes családos állapotára, tartásra szoruló hozzátartozójára figyelemmel méltánytalanul súlyos lenne, figyelembe nem vehető, ugyanis a jogerősen kiszabott büntetés neme és mértéke önmagában felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat, csak akkor, ha az törvénysértő, amelynek kiszabását vagy a cselekmény törvénysértő minősítése, vagy az anyagi büntető jog más szabályainak megsértése okozta.
[35] Jelen ügyben erre nem került sor, és maga a felülvizsgálati indítvány sem hivatkozott a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt körülményekre.
[36] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan, az indítványban nem szereplő feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálata egyébként a Be. 423. § (5) bekezdésében írtak szerint hivatalból kötelező – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott másodfokú határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. III. 368/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás