GÜ BH 2014/371
GÜ BH 2014/371
2014.12.01.
Önmagában a csődegyezség megkötése (a bíróság általi jóváhagyása) a csődegyezséget kötött személyes kötelezettel szembeni követelést kötelmi jogilag nem szünteti meg. Ebből következően a személyes kötelezettel szemben lejárt követelés esetén a hitelezőnek a csődegyezség teljesítéséig joga van a dologi kötelezettel szemben fellépni a zálogtárgy értéke erejéig, azaz a dologi kötelezett helytállási kötelezettsége az eredeti követelésért fennmarad egészen a csődegyezség valamennyi, a csődegyezség hatálya alá tartozó hitelező követelésének teljesítéséig [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek., 28. § (3) bek., 49/D. § (1) bek.; 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 259. § (3) bek., 286. § (1) bek.].
[1] Az adós felszámolását a bíróság a 2011. május 27-én benyújtott kérelem alapján indult eljárásban 2011. szeptember 9-én indította meg.
[2] A hitelező a felszámolási eljárásban 2011. október 7-én bejelentette igényét, melyből a felszámoló az adós által az A. T. Kft. személyes kötelezett tartozásáért dologi adósként – ingatlanra kikötött jelzálogjog alapján – vállalt helytállási kötelezettségét 250 000 000 Ft tőke, 2 381 944 Ft ügyleti kamat és 29 542 707 Ft késedelmi kamat jogcímén és összegben fogadta el, sorolta be. A hitelező befizetett 200 000 Ft nyilvántartásba vételi díjat, melyet a felszámoló szintén nyilvántartásba vett.
[3] Az A. T. Zrt. adóssal szemben csődeljárás volt folyamatban. Az adós és a hitelezői 2012. február 29-én kötötték meg a csődegyezséget, mely szerint a biztosított hitelezők a tőkekövetelésükhöz kötődő járulékos követeléseiket teljes mértékben elengedték (ügyleti kamat, késedelmi kamat, pótlék, kötbér, végrehajtási eljárás díja, költsége). A csődegyezség 4.4. pontja azt tartalmazza, hogy azon biztosított hitelezők részére, akik esetében kezesek megfizetést nem vállaltak, a követelés nem kezességen alapul, az adós a tőkekövetelés 5%-os megfizetésére köteles a csődegyezséget jóváhagyó bírósági végzésnek a Cégközlönyben történő közzététele napját követő 90 napon belül.
[4] A felszámoló a jelen eljárásbeli adós felszámolási eljárásában 4 265 712 Ft-ot utalt át a hitelezőnek 2012. július 30-án „előleg elszámolás A. M. Zrt. Fa” közleménnyel.
[5] A felszámoló a 2012. augusztus 31-én kelt, a hitelező által 2012. szeptember 17-én átvett levelében módosította a hitelezői igény visszaigazolását. A hitelezőnek megfizetett előlegek és az A. T. Zrt. jogerősen jóváhagyott csődegyezsége figyelembevételével a dologi kötelezettség alapján az adós tartozását 12 469 097 Ft-ban határozta meg.
[6] A 2012. szeptember 13-án kelt elszámolás szerint a felszámoló a jelen eljárás adósának a vagyonából az A. T. Zrt.-ért vállalt dologi kötelezettség alapján megállapított 12 469 097 Ft-ot kifizette a hitelezőnek, s tájékoztatta a hitelezőt, hogy a kifizetésre tekintettel már csak a nyilvántartásba vételi díjat és a késedelmi kamatot fogja a hitelezői nyilvántartásban szerepeltetni.
[7] A hitelező kifogást nyújtott be a felszámoló 2012. augusztus 31-én keltezett intézkedése ellen, amelyben a felszámoló módosította a hitelezői igénybejelentés visszaigazolását, sérelmezte továbbá a 2012. szeptember 13. és 14. napján teljesített felszámolói kifizetéseket és az elszámolást.
[8] Kérte, a bíróság a felszámoló jogszabálysértő intézkedéseit semmisítse meg és kötelezze a hitelező követeléseinek az eredeti visszaigazolása szerinti nyilvántartására, továbbá arra, hogy az adósnak a hitelező zálogjogával terhelt vagyontárgyai értékesítéséből befolyt bevétellel számoljon el a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 49/D. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a hitelező, mint zálogjogosult felé és a követelését annak megfelelően fizesse ki.
[9] A felszámoló a hitelező kifogásának elutasítását kérte.
[10] Az elsőfokú bíróság a hitelező kifogását elutasította.
[11] A hitelező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a felszámoló 2012. augusztus 31-én keltezett „Hitelezői igénybejelentés visszaigazolás módosítása” tárgyú DN-NY-AM-12. iktatószámú intézkedése ellen benyújtott kifogást elutasító részében helybenhagyta, az ezt meghaladó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
[12] A végzés indokolásában kiemelte: a felszámolói magatartás jogszerű vagy jogsértő voltának elbírálásánál a jelen eljárásban abban a kérdésben kellett dönteni, hogy az A. T. Zrt. csődeljárásában megkötött és a 2012. május 24-én jogerőre emelkedett bírósági végzéssel jóváhagyott csődegyezség alapján, a hitelező felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett hitelezői igényét, a felszámoló jogosult volt-e 2012. augusztus 31-én a hitelezővel közöltek szerint módosítani.
[13] Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a hitelezővel kötött kölcsönszerződésekből keletkezett jogviszonyban főadós A. T. Zrt. csődeljárásában kötött, és jogerős bírósági végzéssel jóváhagyott, közzétett csődegyezség, mint hitelezőre kiható kényszeregyezség a hitelezőnek az adóssal, mint dologi kötelezettel szemben folytatott végrehajtási eljárásában érvényesíthető hitelezői igényére is vonatkozik. Ebből következően, a dologi biztosíték nyújtásából eredően, a kifogással élő hitelező részére 12 469 097 Ft összegű tőkekövetelése teljesítendő. Nem sértett tehát jogszabályt a felszámoló, amikor a hitelezőnek a bejelentése szerint nyilvántartásba vett és visszaigazolt követelését ennek megfelelően utóbb módosította.
[14] A hitelező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős végzés kifogást elutasító rendelkezésének hatályon kívül helyezését és új határozat hozatalával a kifogásolt felszámolói intézkedés megsemmisítését, valamint a felszámoló kötelezését arra, hogy a hitelezőnek az A. T. Zrt.-vel szemben fennálló valós követeléséhez igazodó módon készítse el és küldje meg a visszaigazolást az adóssal szembeni hitelezői igényéről. A hitelező adóssal szembeni követeléseként tehát „B” sorban 236 912 847 Ft követelést, illetve annak kifizetéséig felmerülő késedelmi kamatait G sorban igazolja vissza.
[15] Állította a Ptk. 251. § (1)–(3) bekezdéseinek, 259. § (1) és (5) bekezdésének, továbbá a Ptké. 48. § (2) bekezdésében, 221. § (1) bekezdésében és 254. § (3) bekezdésében foglaltak megsértését.
[16] Tévesnek állította a másodfokú bíróság álláspontját abban a körben, hogy a hitelező tőkekövetelése 95%-ban megszűnt, mert a csődegyezség nem tartalmaz ilyen rendelkezést. A hitelezők a csődegyezségben nem mondtak le tőkekövetelésük 95%-áról, csak a járulékok elengedéséről rendelkeztek. A Csődegyezség és a Cstv. 28. § (3) bekezdése szerint, a hitelezői tőkekövetelések 5%-ot meghaladó része bizonyos feltételek fennállása esetén utóbb érvényesíthető, ezért a 95%-nyi követelés a csődegyezség hatályba lépésével nem szűnt meg.
[17] Mindezek alapján a hitelező adóssal szembeni, jelzálogjogon alapuló dologi követelése, a Ptk. kifejezett rendelkezései hiányában nem tekinthető sem megszűntnek, sem naturalis obligációnak amiatt, hogy az egyenes adós követelése azzá vált.
[18] A felszámoló felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását.
[19] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint és megállapította, hogy a jogerős végzés felülvizsgálattal támadott rendelkezése jogszabálysértő az alábbi indokok miatt.
[20] I. A Kúria elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy a Cstv. szabályait is figyelembe véve megszünteti-e a csődegyezség jóváhagyása, illetve a jogerősen jóváhagyott csődegyezség alapján történt teljesítés a személyes adós által a hitelezővel kötött szerződésben vállalt kötelezettséget.
[21] A jogerősen jóváhagyott csődegyezség hatálya alatt a hitelező a csődegyezséget kötött adóstól valóban csak a csődegyezségben megállapított és az adóst annak alapján terhelő összeget követelheti. Az adóssal szemben a csődegyezség nem teljesítése miatt utóbb esetleg meginduló felszámolási eljárásban azonban a hitelező bejelentheti a korábbi csődeljárásban bejelentett, elismert vagy nem vitatott azt a követelését, amely nem térült meg [Cstv. 28. § (3) bekezdés]. A Cstv.-nek ebből a rendelkezéséből egyértelműen megállapítható, hogy a hitelezők követelése a csődegyezség jóváhagyásával kötelmi jogi szempontból nem szűnik meg, csak az egyezségben meghatározott összegen felüli követelésük adóssal szembeni érvényesíthetőségének a joga szűnik meg. Ebből eredően az egyezségben meghatározott összegen felüli követelés behajtása érdekében a hitelezők nem érvényesíthetik az adóssal szemben a biztosítékaikat sem.
[22] Amint azt a Kúria a Pfv.VII.20.199/2012/8. számú határozatában is kifejtette, „ha a Cstv. szabályainak megfelelően létrejött kényszeregyezséget az adós az abban foglaltak szerint teljesíti, akkor a kötelezettsége teljesítettnek minősül akkor is, ha a csődegyezségben meghatározott összeg kisebb a hitelező eredeti követelésénél. Ilyen esetben a biztosítékkal rendelkező hitelező sem élhet a biztosíték nyújtotta jogosítványokkal, követelésének – a szabályos csődegyezségnek megfelelően történt – kielégítésével a biztosíték is megszűnik.”
[23] Figyelemmel kell lenni azonban a felszámolási eljárás speciális szabályaira is. A Cstv. 27. § (2) bekezdés d) pontjának és a 28. § (3) bekezdésének együttes értelmezéséből következően ugyanis a csődegyezség nem teljesítése miatt bármelyik hitelező kérelmére kezdeményezhető a felszámolási eljárás és a megindult felszámolásban a hitelező a teljes, a csődeljárásban bejelentett, ki nem egyenlített követelését érvényesítheti az adóssal szemben. A hitelező teljes követelése tehát nem szűnik meg az adóssal szemben egészen addig, amíg a csődegyezségben vállalt valamennyi kötelezettségét, valamennyi hitelezőjével szemben nem teljesítette.
[24] A Kúria jogi álláspontja szerint tehát a csődegyezségben foglalt, s annak alapján teljesített hitelezői követelés-rész a hitelezőnek történt teljesítés következtében szűnik meg. A csődegyezség folytán elengedett hitelezői követelés-rész pedig akkor és annak folytán szűnik meg, ha az adós a csődegyezséget minden tekintetben teljesítette valamennyi, a csődegyezség hatálya alá eső hitelezője felé, s ezért a Cstv. 27. § (2) bekezdés d) pontja, illetve 28. § (3) bekezdése alapján már nem áll fenn a lehetőség ezen követelés-részek törvény szerinti érvényesítésére.
[25] II. Ahogyan arra a másodfokú bíróság helyesen rámutatott, a személyi és dologi kötelezettség szétválásakor a személyes kötelezett tartozásának mértéke erejéig köteles a dologi kötelezett tűrni, hogy a zálogtárgyból a jogosult a személyes kötelezett tartozása értékének erejéig kielégítést keressen. A Ptk. 251. § (3) bekezdése a zálogtárggyal való felelősség terjedelmét ahhoz a követeléshez igazította, amelynek a biztosítékául szolgál a zálogjog. A Ptk. 259. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a zálogjog akkor szűnik meg, ha a követelés megszűnik.
[26] A fent kifejtetteknek megfelelően a hitelező követelése a csődegyezség valamennyi, csődegyezség hatálya alá tartozó hitelező követelése teljesítésének az igazolásáig a személyes kötelezett adóssal szemben nem szűnik meg, fennmarad, csak az egyezségben elengedett részében a követelés a személyes kötelezett adóssal szemben nem érvényesíthető.
[27] A dologi kötelezettel szemben azonban a személyes adós kötelezettségének megszűnéséig nincs ilyen érvényesíthetőségi korlát. A csődegyezségnek a kötelezettség megszűnéséig fennálló végrehajthatóságot korlátozó hatálya a személyes kötelezettel szembeni lejárt követelés esetén, a Cstv. szabályai szerint, a dologi kötelezettre nem hat ki, a személyes kötelezett csődeljárásának ez a kedvezménye a dologi kötelezettet nem illeti meg –, ebből következően a hitelező követelését biztosító zálogjog a követelés fennállása miatt érvényesíthető a dologi kötelezettel szemben.
[28] A dologi kötelezett felszámolási eljárásában, ha a zálogtárgy értékesítéséig a személyes kötelezett csődegyezségének a teljes terjedelmű teljesítése még nem történt meg – azaz az egyezségben meghatározott kötelezettség feletti rész nem szűnt meg –, akkor a felszámolónak a hitelező kielégítésénél az eredeti követelésnek megfelelő összeget kell figyelembe vennie, és a dologi biztosíték értékesítéséből befolyt összegből a hitelezőt a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerint – a zálogtárgy értéke erejéig – haladéktalanul, annak alapján kell kielégítenie.
[29] A Ptk. 286. § (1) bekezdése szerint nem vitásan a dologi kötelezettnek, mint harmadik személynek joga van a teljesítést felajánlani a jogosult részére, hiszen törvényes érdeke, hogy a teljesítés megtörténtével a vagyontárgyát (a zálogtárgyat) a kielégítési igény alól mentesítse.
[30] A dologi kötelezett felszámolási eljárásában azonban a felszámoló nem fizethette ki a személyes kötelezett helyett a csődegyezségben vállalt kötelezettséget, mert számára a Cstv. felszámolási eljárásra irányadó szabályai kötelezőek [Cstv. 49/D. § (1) bekezdés], mely szerint zálogtárgy értékesítéséből befolyt – költségekkel csökkentett – vételárat a hitelezőnek kell kifizetni, követelése teljes kielégítése erejéig.
[31] Amennyiben a jelen eljárásban a zálogtárgy értékesítésre került, a felszámoló – miután a csődegyezséget kötött személyes adós nem teljesítette a csődegyezségben foglaltakat – a fentiekben kifejtettek szerint nem tekinthette úgy, hogy a személyes adós kötelezettsége lecsökkent a csődegyezségben meghatározott mértékre, a hitelező igényét tehát teljes összegében kellett nyilvántartania és a Cstv. zálogjogosult részére történő kielégítésének szabályai szerint eljárnia.
[32] Ha a csődegyezség teljes terjedelmű teljesítése előtt a dologi kötelezett felszámolási eljárásában a zálogtárgyat értékesítik, és az abból befolyt vételárból a Cstv. szabályai szerint a felszámoló a jogosult hitelezőt kifizeti, akkor a dologi kötelezett felszámolási eljárásában a zálogjogosult hitelezőnek már nincs további igénye. Ugyanakkor ezt a teljesítést a személyes kötelezett adós csődegyezsége teljesítésének a vizsgálatakor figyelembe kell venni.
[33] Ha azonban a csődegyezség teljes terjedelmű teljesítése nem történt meg a zálogtárgynak a dologi kötelezett felszámolásában történt értékesítéséig, akkor a zálogjogosult követelése nem csökken le.
[34] A tényállásból megállapíthatóan a csődegyezséget a csődeljárásbeli személyes adós valamennyi hitelező, de legalábbis a kifogást előterjesztő hitelező tekintetében nem teljesítette, ezért a jelen eljárás dologi kötelezett adósa által történt fizetés időpontjában a személyes adós kötelezettsége a csődegyezségben vállalt kötelezettségen felüli részre nem szűnt meg, így a dologi kötelezett adós nem a csődegyezségben megállapított csökkentett összegért tartozik felelősséggel.
[35] Mindebből következően jogszabálysértően járt el a felszámoló, amikor a dologi kötelezett felszámolási eljárásában a dologi kötelezettséget csökkentett összegben határozta meg és azt így fizette ki, mert a hitelező igényét a dologi kötelezett felszámolásában a zálogtárgy értékesítését követően az eredeti kötelezettség összegét és a befolyt vételárat figyelembe véve kellett volna kiegyenlítenie.
[36] Figyelemmel arra, hogy a jogerős végzés a fentiekben kifejtett indokok alapján jogszabálysértő, ezért a Kúria azt a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatva, a kifogásnak helyt adva kötelezte a felszámolót arra, hogy a hitelező tűrésre irányuló követelését a zálogtárgy értékéből az eddigi kifizetések után fennmaradt összegben tartsa nyilván.
(Kúria Gfv. VII.30.376/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás