GÜ BH 2014/372
GÜ BH 2014/372
2014.12.01.
I. A Cstv. 5/A. §-a nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az egymással tulajdonosi vagy egyéb kapcsolatban álló hitelezők ki lennének zárva a hitelezői választmány alakításából.
II. A felszámolás kezdő időpontját követően, a felszámoló által már nyilvántartásba vett több hitelezői igény engedményezés útján történt megszerzése esetén, a hitelezői választmány jogszerű megalakulásának vizsgálatakor figyelembe kell venni azt is, hogy a hitelezőnek hány jogelődje volt. [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 5/A. §; Pp. 8. §.]
[1] Az adós csődeljárását – annak eredménytelensége miatt – a bíróság megszüntette, a felszámolását 2012. december 20-án indította meg.
[2] A felszámoló 28 hitelezőt vett nyilvántartásba, de az általa 2013. február 26-án tartott hitelezői értekezleten nem alakult hitelezői választmány.
[3] Ezt követően három, a felszámoló által nyilvántartásba vett hitelező a követelését engedményezte az N. Kft, az A. Kft. és a D. Kft. társaságokra, melyről az engedményezők 2013. június 11-én, 19-én, illetve július 5-én kelt, azonos szövegű levelükben értesítették a felszámolót. A levél szövege szerint az engedményező az adóssal szemben fennálló, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 57. § (1) bekezdés f) kielégítési kategóriába sorolt teljes követelését, „illetve ezen összegnek a hitelezői igénybejelentés időpontjától számítva felmerült késedelmi kamatait, annak valamennyi járulékával, az azokat biztosító mellékkötelezettségekkel egyetemben” ruházta át.
[4] Az engedményezők a felszámolónak 2013. augusztus 29-én írt levelükben megerősítették, hogy a teljes követelésüket, beleértve a regisztrációs díjkövetelésüket is, engedményezték az engedményesek részére.
[5] 10 hitelező 2013. július 10-én hitelezői választmányt alakított, melynek elnökeként a D. Zrt.-t választották meg. A Hitelezői Választmány létrejöttét a felszámolónak bejelentették. A felszámoló a 2013. július 24-én kelt levelében a választmány létrejöttét elismerte, július 31-én azonban közölte, hogy miután 31 nyilvántartott hitelezője van az adósnak, ezért a 10 hitelezővel létrehozott választmány nem felel meg a Cstv. 5/A. § (4) bekezdésében foglaltaknak. A felszámoló a Hitelezői Választmány elismerésének megtagadásáról 2013. augusztus 6-án kelt levelében is tájékoztatta a D. Zrt.-t.
[6] 2013. augusztus 13-án E. Város Önkormányzata is csatlakozott a hitelezői választmányt létrehozó hitelezőkhöz.
[7] A Hitelezői Választmány 2013. július 22-én, augusztus 2-án és 14-én írt leveleiben tájékoztatást, elszámolást kért a felszámolótól.
[8] A D. Zrt. hitelező a Hitelezői Választmány elnökeként 2013. szeptember 6-án nyújtotta be elsődlegesen a felszámoló felmentésére irányuló kérelmét a felszámolóbiztos súlyos és ismétlődő jogszabálysértő intézkedései és mulasztása miatt, a Cstv. 27/A. § (7) bekezdése és a Cstv. 39. § (5) bekezdése alapján.
[9] Álláspontja szerint a felszámoló által nyilvántartott 28 hitelezőre tekintettel a Választmányt megalakító 10 hitelező számarányában megfelelt a Cstv. 5/A. § (4) bekezdésében megkövetelt egyharmados aránynak. Kifejtette, hogy a Cstv. 5/A. § (4) bekezdése szerinti részvételi arány számításánál nem kell figyelembe venni a Cstv. 5/A. § (7) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő 6 hitelezőt – az adós tulajdonosát, vezető tisztségviselőjét, a hozzátartozóját és a hozzá kapcsolódó vállalkozásokat. E. Város Önkormányzatának csatlakozásával pedig még a felszámoló helytelen nyilvántartásba vétele esetén is megállapítható, hogy a hitelezők egyharmada hozta létre a hitelezői választmányt.
[10] A felszámoló a felmentés iránti kérelem elutasítását elsősorban azért kérte, mert álláspontja szerint a Hitelezői Választmánynak nincs legitimációja, annak létrehozása ugyanis nem felel meg a Cstv. 5/A. § (4) bekezdésében foglalt követelményeknek. Érvelése szerint az engedményezési nyilatkozatok nem tartalmazták a nyilvántartásba vételi díjra vonatkozó engedményezésre utalást, ezért a hitelezők száma 31-re nőtt és a 10 fős választmányi létszám nem érte el a törvényi minimumot. E. Város Önkormányzatának csatlakozása pedig nem legitimálhatja a Választmányt, ha annak megalakulásakor a jogszabályi feltételek nem teljesültek.
[11] Állította, hogy a Hitelezői Választmány létrehozásához szükséges létszámarány teljesítése csak látszólagos.
[12] Vitatta érdemben azt is, hogy a felszámoló jogszabálysértően járt volna el.
[13] Az elsőfokú bíróság a felszámolót tisztségéből felmentette.
[14] A felmentett felszámoló fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[15] A felmentett felszámoló nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte elsődlegesen a jogerős végzés – elsőfokú bíróság határozatára is kiterjedő – hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását azzal, hogy a felülvizsgálati bíróság írja elő az elsőfokú bíróság számára a Hitelezői Választmány megalakításához szükséges hitelezői létszám-követelmények megkerülésével kapcsolatos felszámolói álláspont érdemi vizsgálatát.
[16] Másodlagosan kérte – a jogerős végzés hatályon kívül helyezésével a Hitelezői Választmány szabályszerű megalakítása hiányában – a felszámoló felmentésére irányuló kérelem alaptalanságának megállapítását.
[17] Állította a Cstv. 5/A. § (4) bekezdésének és a Pp. 8. § (1) bekezdésének a megsértését arra hivatkozva, hogy a Hitelezői Választmány 10 tagjából négy a D. Zrt. kizárólagos irányítása alatt álló gazdálkodó szervezet, melyek azzal a céllal kerültek hitelezői pozícióba, hogy a Hitelezői Választmánnyal szemben támasztott formai követelmények biztosíthatóak legyenek. Miután a hitelezői választmány széles körű ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik, a Cstv. korlátok alkalmazásával törekszik megakadályozni, hogy a hitelezői választmány partikuláris érdekek kiszolgálójává válhasson.
[18] Az arra jogosultak felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtottak be.
[19] A Kúria megállapította, hogy a jogerős végzés nem jogszabálysértő.
[20] A Kúria a Cstv. fogalmainak megfelelő használata érdekében kiemeli, hogy a hitelezői választmányt létrehozó (működtető) hitelezők nem azonosak a hitelezői választmánnyal. A hitelezői választmányt a hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátása érdekében alakítják [Cstv. 5/A. § (1) bekezdés]. A Cstv. 5/A. § (5) bekezdésében foglalt egyértelmű rendelkezések alapján megállapítható, hogy a hitelezői választmány, a hitelezői választmányt működtető hitelezők által maguk közül választott képviseleti csoport, legalább 3, legfeljebb 7 taggal.
[21] A Cstv. 5/A. § (7) bekezdése szerint az adóssal összefonódásban álló hitelezők a választmányi tagságból vannak kizárva (hitelezői választmányt működtető hitelezőként részt vehetnek a választmány alakításában és működtetésében), a hitelezők számának megállapításakor – az arány számításához – tehát figyelembe kell venni őket.
[22] A Kúria álláspontja szerint a felmentett felszámolónak a jogok rendeltetésszerű gyakorlásával kapcsolatos előadása tekintetében a másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy nincs eltérő rendelkezés azoknak a hitelezőknek a jogaira vonatkozóan, akik/amelyek szoros kapcsolatban állnak egymással.
[23] A felszámoló a hitelezői igény bejelentésekor nem vizsgálhatja, hogy a hitelezők milyen kapcsolatban állnak egymással. Ha a hitelezői igény fennáll, és a nyilvántartásba vételi díjat befizették, a követelést nyilvántartásba kell vennie. A felszámolónak ugyancsak nincs lehetősége arra sem, hogy a már nyilvántartásba vett hitelezőtől engedményezéssel megszerzett követelés új jogosultjának a többi hitelezőhöz való viszonyát vizsgálja.
[24] A Cstv. 5/A. §-a nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy az egymással tulajdonosi vagy egyéb kapcsolatban álló hitelezők ki lennének zárva hitelezői választmány alakításából. A törvény még az adóssal kapcsolatban álló hitelezőket is csak a választmányi tagságból zárja ki, a hitelezői választmány alakításából azonban nem.
[25] A Kúria rámutat arra, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámoló által nyilvántartásba vett több hitelezői igény megszerzésével az azt megszerző hitelező annyi hitelezőnek minősül, ahány nyilvántartásba vett követelést megszerzett.
[26] A Cstv. 5/A. § (4) bekezdése szerint ugyanis a választmány megalakításának a feltétele, hogy azt legalább a 28. § (2) bekezdésének f) pontja szerint bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre. Ha tehát a hitelezőként történő nyilvántartásba vételére sor került, a már nyilvántartásba vett hitelező jogutódja jogosult a hitelezői választmány létrehozásában részt venni, ezért ha több követelést is megszerzett, akkor több jogelőd nevében jár el. Ebből következően tehát nincs jelentősége annak, hogy maga, vagy a vele szoros kapcsolatban álló más szervezetek válnak jogutódaivá a bejelentett hitelezői igényeknek. A szavazat számlálásakor – Cstv. 5/A. § (4) bekezdésében foglaltak alapján – azt kell figyelembe venni, hogy a felszámoló eredetileg hány hitelezőt vett nyilvántartásba.
[27] Amennyiben az eredetileg nyilvántartásba vett hitelezők számának alapulvételével számított hitelezők egyharmada hozza létre a hitelezői választmányt, s ők rendelkeznek az egyezségkötésre jogosult hitelezői követelések legalább egyharmadával, a hitelezői választmányt szabályszerűen megalakítottnak kell tekinteni. A választmány megalakításakor azonban ügyelni kell arra, hogy a választmányban legalább 3 hitelező részt vegyen [Cstv. 5/A. § (4)–(5) bekezdés], mert a törvénynek a tagság számára vonatkozó rendelkezése miatt nem alkalmazható a jogutódlással kapcsolatban az előzőekben kifejtett levezetés.
[28] A kifejtett indokokra tekintettel a felszámoló alaptalanul állította, hogy a hitelezők jogaikat rendeltetésellenesen gyakorolták (Pp. 8. §). A Kúria megállapította, hogy a jogerős végzés nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.015/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás