GÜ BH 2014/374
GÜ BH 2014/374
2014.12.01.
Adósságrendezési eljárásban a hitelezői igény bejelentése elmulasztásának szankciója, hogy azt a hitelező az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két évig nem érvényesítheti az önkormányzattal szemben perindítás útján sem. Az ezen határidőn belül előterjesztett keresetleveleket idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani [1996. évi XXV. tv. (Har. tv.) 11. § (1), (4)–(5) bek., Pp. 130. § (1) bek. f) pont, 157. § a) pont, 158. § (1) bek., 270. § (1) bek., 275. § (2) bek.].
[1] A felperes és az I. r. alperes között 2009. február 27-én adásvételi szerződés jött létre az e.-i társasházi (mélygarázs) ingatlanra 1 400 000 000 Ft + áfa vételáron. E szerződés alapján az I. r. alperes a vételárat öt egyenlő részletben vállalta megfizetni a felperesnek: az első részletet a szerződés aláírásától számított öt banki napon belül, a további négy részletet 2009-2012. között, minden év szeptember 30-ig. A szerződés szerint az I. r. alperes a részletekben teljesítendő vételár-hátralék után ügyleti kamatot, fizetési késedelme esetén pedig késedelmi kamatot volt köteles teljesíteni.
[2] A vételár első két részletét az I. r. alperes a felperesnek megfizette.
[3] Az I. r. alperessel szemben a megyei bíróság 2010. november 25-i kezdőnappal adósságrendezési eljárás megindítását rendelte el. A felperes az adósságrendezési eljárásban a 3., 4. és 5. vételár-rész szerinti 1 008 000 000 Ft tőke, a 2009. december 31-éig számított 61 496 219 Ft ügyleti kamat, a 2010. december 21-éig számított 9 221 871 Ft késedelmi kamat, a 2010. szeptember 30-áig lejárt 99 372 000 Ft ügyleti kamat és a 2010. október 1-jétől 2010. december 21-éig lejárt 15 428 495 Ft késedelmi kamatkövetelést jelentett be a pénzügyi gondnoknak.
[4] Az adósságrendezési eljárás során az I. r. alperes, mint adós és a hitelezői egyezséget kötöttek, ezért a bíróság az adósságrendezési eljárást befejezetté nyilvánította, mely határozat közzétételére 2011. november 21-én került sor a Cégközlönyben. Az egyezség értelmében az I. r. alperes a felperes hitelezői igényének négy év alatti, négy egyenlő részletű kifizetését vállalta, minden év szeptember 30-ig. Ez alapján az I. r. alperes 2011. október 13-án és 2012. szeptember 25-én 292 217 055-292 217 055 Ft-ot fizetett ki, melyekből 252 000 000-252 000 000 Ft volt a tőketörlesztés összege.
[5] A felperes – a 2011. október 20-án kibocsátott fizetési meghagyással szemben benyújtott ellentmondás folytán perré alakult eljárásban – módosított keresetében az I. r. alperes 1 008 000 000 Ft vételár tartozása után annak a 2010. október 1-jétől a szerződés szerint számított ügyleti kamata és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az I. r. alperest.
[6] Arra hivatkozott, hogy a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (Har. tv.) 11. § (1) bekezdése szerint a peresített ügyleti kamatkövetelés nem járt le az adósságrendezési eljárás megindításának időpontjában, mert azt a hitelező a pénzügyi gondnoknak nem jelentette be. Késedelmi kamatot amiatt igényelhet, mert a Har. tv. 11. § (5) bekezdésében meghatározott tilalom csak a 11. § (4) bekezdés b) pontja szerinti követelésekre vonatkozik.
[7] Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a Har. tv. 11. § (1) bekezdése alapján a főkövetelés sorsát osztó ügyleti kamatkövetelés a tőkekövetelésre vonatkozó hitelezői igény bejelentésével lejárt. Az adósságrendezési egyezség tartalma módosította a felperes, valamint az I. r. alperes közötti adásvételi szerződés feltételeit. A be nem jelentett ügyleti kamatkövetelésre a felperes vállalta annak kockázatát, hogy annak érvényesíthetősége megszűnik, az adósságrendezési egyezség erre a követelésre nem terjed ki.
[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének részben helyt adott. A II. r. alperest kötelezte: tűrje, hogy az I. r. alperes a fenti ügyleti/késedelmi kamatokat közvetlenül a felperes részére fizesse meg és azt ne óvadéki számlára teljesítse.
[9] Megítélése szerint a Har. tv. 11. § (1), (2), (4) bekezdései lehetővé teszik az adósságrendezési eljárásban be nem jelentett hitelezői követelés peres eljárás útján történő utólagos érvényesítését. Önmagában az a tény, hogy a tőkekövetelés az adósságrendezési bejelentés folytán lejárttá vált, még nem változtat azon a szerződési kikötésen, hogy a vételár-részletek megfizetéséig az I. r. alperesnek ügyleti kamatfizetési kötelezettsége van.
[10] A perben a felperes igazolta, hogy az I. r. alperessel szemben az ügyleti kamat követelését csak 2010. szeptember 30-ig lejárt ügyleti kamat tekintetében jelentette be a pénzügyi gondnoknak, míg az utolsó három vételár részlet utáni ügyleti kamatkövetelését nem. A Har. tv. 11. § (2) bekezdésének korlátozása csak a bejelentett hitelezői követelésekre vonatkozik, és nem terjed ki a be nem jelentett követelésekre.
[11] Az I. r. alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyta.
[12] A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az I. r. alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét az I. r. alperessel szemben elutasító ítélet meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Har. tv. 11. § (1) és (2) bekezdésébe, 23. § (4) bekezdésébe ütköző módon állapította meg, hogy az adósságrendezési eljárásban be nem jelentett felperesi hitelezői igény a peres eljárásban érvényesíthető. Ezt a jogértelmezést támasztják alá a Har. tv. 1. § és 2. § c) pontjában foglalt célok is.
[13] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
[14] A Kúria megállapította, hogy az I. r. és a II. r. alperes a perben a Pp. 51. § a) pontjában szabályozott egységes pertársak, mert az I. r. alperessel szemben hozott döntés a II. r. alperesre a perben való részvétele nélkül is kiterjedne.
[15] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve, ha a pert hivatalból megszünteti.
[16] A Kúria megállapította, hogy a per hivatalból történő megszüntetésének feltételei a jelen ügyben megvalósultak az alábbi indokok miatt.
[17] A Har. tv. – felülvizsgálati kérelemben hivatkozott – 11. § (1) bekezdése, továbbá a (4) bekezdés b) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:
[18] 11. § (1) A helyi önkormányzattal szemben követeléseket az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően csak az adósságrendezési eljárásban lehet érvényesíteni az e törvényben meghatározott módon. Az adósságrendezés megindításának időpontjában a helyi önkormányzat és költségvetési szervének azon vagyoni jellegű kötelezettségei is lejárttá válnak, amelyeket a le nem járt követeléssel rendelkező hitelezők jelentettek be.
[19] (4) A hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló 60 napos határidő [10. § (2) bek. e) pont] elmulasztása esetén
[20] a) igazolási kérelemnek helye nincs;
[21] b) a hitelezők fennálló (lejárt és le nem járt) követeléseiket beszedési megbízás benyújtása, végrehajtás és adósságrendezési eljárás kezdeményezése útján csak az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 2 év eltelte után érvényesíthetik.
[22] Az EBH 1999.129. számú határozatában a Legfelsőbb Bíróság azt a jogi álláspontot foglalta el: „A helyi önkormányzat ellen megindított adósságrendezési eljárásban határidőben be nem jelentett követeléseket csak az adósságrendezési eljárás befejezését követő két év elteltével lehet perben érvényesíteni. A korábban megindított pert a követelés időelőttisége miatt meg kell szüntetni [1996. évi XXV. tv. 10. § (2) bek., 11. § (4) bek., Pp. 130. § (1) bek., 157. §]”.
[23] A másodfokú bíróság a jogerős ítéletben kifejtette: nem értett egyet az EBH 1999.129. szám alatt közzétett elvi bírósági határozatban foglaltakkal. Attól eltérő jogi álláspontot elfogadva akként érvelt, hogy az adósságrendezési eljárásban be nem jelentett hitelezői igénynek a Har. tv. 11. § (4) bekezdés b) pontja csak a tényleges behajtását korlátozza, így az ilyennek minősülő hitelezői követelésre a per lefolytatható, a marasztaló ítéletben mindössze azt kell kimondani, hogy végrehajtásnak csak a törvényi, kétéves határidő eltelte után van helye.
[24] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a Kúria ítélkező tanácsa az elvi bírósági határozatként közzétett határozatától jogkérdésben csak jogegységi eljárás kezdeményezésével, annak eredményeként térhet el.
[25] A Kúria felülvizsgálati tanácsa a jelen perben nem kíván eltérni az EBH 1999.129. számú elvi bírósági határozat szerinti jogértelmezéstől, ezért nem kezdeményezett jogegységi eljárást.
[26] A hivatkozott EBH-ban kifejtettek értelmében a Har. tv. 11. § (4) bekezdés b) pontját akként kell értelmezni, hogy az a határidőn belül a pénzügyi gondnokhoz be nem jelentett, az adósságrendezés megindításának időpontjában fennálló követelések vonatkozásában kifejezetten kizárja az adósságrendezési eljárás alatt és az azt befejező két éven belül az igény érvényesítésének lehetőségét. Az ilyen követeléseket tehát csak az adósságrendezési eljárás befejezését követő két év elteltével lehet perben érvényesíteni. A korábban megindított pert a követelés időelőttisége miatt meg kell szüntetni.
[27] A Kúria megítélése szerint a Har. tv. 11. § (4) bekezdés b) pontját a 11. § (1) bekezdésével összhangban az adósságrendezési eljárás céljára figyelemmel kell értelmezni. Az adósságrendezési eljárásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy az önkormányzat az adósságait a hitelezőkkel újratárgyalhassa, gazdasági tevékenységét reorganizálja, fizetőképességét helyreállítsa.
[28] Ezen jogszabályi cél alapján az állapítható meg, hogy a Har. tv. idézett rendelkezései szerint az adósságrendezési eljárás tartama alatt kizárt az adósságrendezés kezdő időpontjában már létező, de a pénzügyi gondnoknak 60 napon belül be nem jelentett hitelezői igény érvényesítése iránti peres eljárás megindítása.
[29] Az adósságrendezési eljárás tartamát és az azt követő, törvényben meghatározott két évet egységnek kell tekinteni. Az eljárás jellegéből, a Har. tv. 11. § (1) bekezdéséből és (4)–(5) bekezdéseiből csak az a következtetés vonható le, hogy a hitelezői igény bejelentése elmulasztásának szankciója az, hogy azt két évig nem érvényesíthetik az önkormányzattal szemben perindítás útján sem, illetve késedelmi kamatot sem érvényesíthetnek később a be nem jelentett követelésük után.
[30] A kifejtett indokokra tekintettel az elsőfokú bíróságnak a keresetet a Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania. Ennek elmulasztása esetén a másodfokú bíróságnak a pert a Pp. 157. § a) pontja alapján hivatalból meg kellett volna szüntetnie.
[31] A Pp. 158. §-ának (1) bekezdése értelmében a 157. § a) pontján alapuló permegszüntetési okot az eljárás bármely szakaszában hivatalból észlelni kell és a pert meg kell szüntetni.
[32] Mindezek alapján a Kúria a Pp. 270. § (1) bekezdése szerint irányadó 157. § a) pontja alapján – figyelemmel a Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontjára – a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette.
(Kúria Gfv. VII. 30.068/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás