379/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet
379/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet
a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról1
2015.01.01.
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Az Intézményfenntartó Központ központi szervből és területi szervekből áll.
(2) Az Intézményfenntartó Központ területi szerve a járási és a fővárosi kerületi tankerület, valamint a megyeközponti és a fővárosi tankerület.
(3) A megyeközponti tankerület az illetékességi területén lévő járási tankerületet érintő funkcionális feladatokat lát el és gondoskodik a járási tankerületek tevékenységének összehangolásáról.
(4) A megyeközponti tankerület az illetékességi területén működő szakképző iskolák, gimnáziumok, kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálati feladatokat és a pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó köznevelési intézmények, valamint gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények és az ilyen feladatokat ellátó többcélú intézmények tekintetében ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat, valamint a székhelye szerinti járási tankerület tekintetében ellátja a járási tankerületi feladatokat.
(5) A járási tankerület az illetékességi területén működő általános iskolák, alapfokú művészeti iskolák fenntartásával kapcsolatosan ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat.
(6) A fővárosi tankerület az illetékességi területén működő szakképző iskolák, kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálati feladatokat és a pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó köznevelési intézmények, valamint gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények és az ilyen feladatokat ellátó többcélú intézmények tekintetében – a (7) bekezdésben foglalt kivételekkel – ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat.
(7) A fővárosi kerületi tankerület az illetékességi területén működő általános iskolák, alapfokú művészeti iskolák és gimnáziumok, valamint a kizárólag ilyen intézményeket és kollégiumokat megában foglaló többcélú intézmények fenntartásával kapcsolatosan ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat.
(8) A járási és fővárosi kerületi tankerület feladatellátása során tevékenységét – az (5) és (7) bekezdésben foglalt feladatok kivételével – a megyeközponti és fővárosi tankerület szakmai és koordinációs iránymutatásainak megfelelően látja el.
(9) Pest megyében a megyeközponti tankerület Cegléd székhellyel működik.”
2. § Az R. 4. § (3)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a 4. § a következő (7)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes helyettesíti.
(4) Általános elnökhelyettesnek az nevezhető ki, aki egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdasági vagy műszaki képzési területen szerzett szakképzettséggel, vagy egyetemi szintű jogász szakképzettséggel, a központi vagy területi közigazgatásban szerzett legalább ötéves vezetői gyakorlattal, valamint közigazgatási szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával rendelkezik.
(5) Szakmai elnökhelyettesnek az nevezhető ki, aki a pedagógus munkakör betöltésére jogosító mester (egyetemi szintű) felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, a központi vagy területi közigazgatásban szerzett legalább ötéves vezetői gyakorlattal, valamint pedagógus szakvizsgával, közigazgatási szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával rendelkezik.
(6) Szakképzési elnökhelyettesnek az nevezhető ki, aki pedagógus munkakör betöltésére jogosító mester (egyetemi szintű) felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, a központi vagy területi közigazgatásban szerzett legalább hároméves vezetői gyakorlattal vagy legalább hároméves szakképzőintézmény-vezetői gyakorlattal, valamint pedagógus-szakvizsgával, közigazgatási szakvizsgával vagy jogi szakvizsgával rendelkezik.
(7) Az Intézményfenntartó Központ általános és szakmai elnökhelyettesét, valamint gazdasági vezetőjét – az elnök javaslatára – a miniszter nevezi ki és menti fel.
(8) Az Intézményfenntartó Központ szakképzési elnökhelyettesét – a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter javaslatára és egyetértésével – a miniszter nevezi ki és menti fel.”
3. § Az R. 5. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A járási és fővárosi kerületi tankerületet, valamint a megyeközponti és fővárosi tankerületet a tankerületi igazgató vezeti.
(2) Tankerületi igazgatónak az nevezhető ki, aki felsőfokú végzettséggel és
a) pedagógus,
b) jogász vagy
c) közgazdasági, természettudományi, bölcsészettudományi, társadalomtudományi képzési területen szerzett
szakképzettséggel, valamint az oktatási igazgatás területén teljesített legalább öt éves gyakorlattal és – pedagógus- vagy közigazgatási, illetve jogi – szakvizsgával rendelkezik.”
4. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az elnök – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (a továbbiakban: Nkt.) 61. § (6) és (8) bekezdésében és e rendelet 4. § (5) bekezdésében meghatározott egyes munkáltatói jogok kivételével – gyakorolja az Intézményfenntartó Központban foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat. A munkáltatói jogok gyakorlását az elnök vezető beosztású kormánytisztviselőre, magasabb vezetői megbízással rendelkező közalkalmazottra átruházhatja, továbbá a köznevelési intézmény magasabb vezetői megbízással rendelkező közalkalmazottjára az Nkt.-ban foglaltak szerint átruházza.
(2) A tankerületi igazgatót – a tankerület székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal kormánymegbízottja véleményének kikérésével – a miniszter egyetértésével az elnök nevezi ki és menti fel.”
5. § (1) Az R. 7. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Intézményfenntartó Központ a köznevelési közfeladat-ellátásban részt vevő, fenntartásában lévő köznevelési intézmények tekintetében)
„k) ellátja a jogszabályokban meghatározott fenntartói feladatokat,”
(2) Az R. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Intézményfenntartó Központ feladatkörében – a miniszter ágazati irányítási feladataihoz kapcsolódóan –
a) javaslatot tesz a miniszternek a tankerületek illetékességi területe módosításának kezdeményezésére, közreműködik a miniszteri kezdeményezés előkészítésében,
b) elemzi az Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő köznevelési intézményben lefolytatott ellenőrzések eredményeit, és ennek alapján javaslatot tesz a miniszternek a köznevelés közép- és hosszú távú fejlesztési terveinek kidolgozására, módosítására,
c) jogszabályban foglalt feladatkörében statisztikai adatokat gyűjt,
d) közreműködik valamennyi az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéssel kapcsolatos szakmai vizsga központi írásbeli tételeinek, központi gyakorlati feladatainak, valamint azok megoldásainak szétosztásában, mint a szakképző intézmények fenntartója, és
e) ellátja a jogszabályban és az Intézményfenntartó Központ alapító okiratában meghatározott további feladatokat.”
(3) Az R. 7. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3b) A megyeközponti tankerület és a fővárosi tankerület szakképzésért felelős szervezeti egységének vezetője a szakképzés-specifikus szakmai feladatok tekintetében a szakképzési elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt áll és a szakképzési elnökhelyettes egyetértésével az elnök nevezi ki és menti fel.”
(4) Az R. 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Intézményfenntartó Központ biztosítja a szakszervezeti érdekegyeztetés rendszerének működését. A közalkalmazottak élet- és munkakörülményeit érintő munkajogi döntések meghozatala előtt egyeztet a reprezentatív szakszervezetekkel. Az Intézményfenntartó Központ tevékenysége során együttműködik a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatokkal. Az Intézményfenntartó Központ biztosítja a Nemzeti Pedagógus Kar javaslattevő és véleményezési jogkörét a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint az Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzata kialakítása, kiadása vonatkozásában.”
6. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § E rendelet alkalmazásában:
1. fővárosi kerületi tankerület: a köznevelési feladatok ellátásának egysége, melynek illetékességi területe megegyezik az adott fővárosi kerület közigazgatási területével, székhelye az adott kerületben található,
2. fővárosi tankerület: a köznevelési feladatok ellátásának egysége, melynek illetékességi területe megegyezik Budapest közigazgatási területével, székhelye megegyezik az Intézményfenntartó Központ székhelyével,
3. funkcionális feladat: a fenntartói funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított szervezeti egységek által ellátott szervi működést szolgáló – nem szakmai feladatellátáshoz kötődő – belső igazgatási feladat, különösen a humánpolitikai és humán-erőforrás gazdálkodási, költségvetési gazdálkodási, pénzügyi-számviteli, eszköz- és vagyongazdálkodási, iratkezelési, jogi (peres képviseleti), nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására szolgáló, ellenőrzési, koordinációs, saját szervi működtetését szolgáló informatikai és informatikai rendszerfenntartási, kommunikációs feladatok, valamint a személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi feltételek biztosítását szolgáló műveletek,
4. járási tankerület: a köznevelési feladatok ellátásának egysége, melynek illetékességi területe megegyezik az adott járás közigazgatási területével, székhelye megegyezik az adott járási hivatal székhelyével,
5. megyeközponti tankerület: a köznevelési feladatok ellátásának egysége, melynek illetékességi területe megegyezik az adott megye közigazgatási területével, székhelye – Pest megye kivételével – megegyezik az adott megyeszékhellyel.”
7. § Hatályát veszti az R.
a) 3. § (3) bekezdése, és
8. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. január 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás