38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet
az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet, valamint a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet módosításáról1
2014.06.01.
„(6) Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet, valamint a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet módosításáról szóló 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelettel (a továbbiakban: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet) meghatározott képzési és kimeneti követelményeket a felsőoktatási intézményeknek az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett szakindítás időpontját követően az első évfolyamra felvételt nyert és hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra felmenő rendszerben kell alkalmazniuk. (7) A nemzetközi tanulmányok alapképzési szakon, a nemzetközi tanulmányok mesterképzési szakon 2015. tavaszi félévében, valamint a vallástörténet mesterképzési szakon 2014. tavaszi félévében hallgatói jogviszonnyal rendelkezők esetében, továbbá mindhárom szakon a hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező, már végbizonyítványt (abszolutóriumot) szerzett vagy záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett volt hallgatók esetében az adott szakon a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 3. §-ával, 17. § (2) bekezdésével és 19. § (1) bekezdésével módosított idegennyelvi követelményekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók, rájuk a hallgatói jogviszony létesítésének időpontjában hatályos idegennyelvi követelményeket kell alkalmazni. (8) A molekuláris bionika mérnöki alapképzési és a mérnökinformatikus mesterképzési szakon 2014. tavaszi félévében hallgatói jogviszonnyal rendelkezők esetében és a hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező, már végbizonyítványt (abszolutóriumot) szerzett vagy záróvizsgát tett volt hallgató számára kiadható oklevelet a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdésével, illetve 41. § (2) bekezdésével megállapított rendelkezés szerint kell kiállítani. (9) Az építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan képzésen 2012. szeptember 1. után hallgatói jogviszonyt létesítők részére, akik tanulmányi követelményeiket eredményesen teljesítik, az oklevelet a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 42. § (3) bekezdésével megállapított rendelkezés szerinti szakmegnevezéssel kell kiállítani. (10) Nem indítható új évfolyam 2014. szeptember 1. után az igazgatásszervező alapképzési szak képzési követelményei alapján.
(12) A közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület szakjaira vonatkozó, 2014. május 31-én hatályban lévő rendelkezéseket kifutó rendszerben kell alkalmazni.”
„8. § E rendeletnek a 2. számú melléklet IX. fejezet 1. alcíme, valamint a 3. számú melléklet III. fejezet 13. alcíme, IV. fejezet 10. alcíme, VI. fejezet 4., 5., 6. alcíme és VIII. fejezet 25. alcíme a szakmai képesítések elismeréséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelv 24., 31., 34., 38., 40., 44. és 46. cikkének való megfelelést szolgálja.”
3. § A Rendelet 2. számú melléklet III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga szükséges, amelyek közül legalább az egyik a társadalomtudomány, a jogi, a gazdaságtudományok vagy a közigazgatási, katonai és rendészeti képzési területnek megfelelő szaknyelvi (nemzetközi kapcsolatok, diplomáciai, gazdálkodási menedzsment, gazdasági, idegenforgalmi, idegenforgalmi-vendéglátóipari, jogi és közigazgatási, katonai, kereskedelmi, közgazdasági, pénzügyi, üzleti) nyelvvizsga, a másik általános nyelvvizsga, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.”
4. § (1) A Rendelet 2. számú melléklet IV. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. GAZDASÁGINFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „Alapfokozat birtokában a gazdaságinformatikusok – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek:” című felsorolás a következő franciabekezdéssel egészül ki:
„– az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre.”
(2) A Rendelet 2. számú melléklet IV. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. GAZDASÁGINFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– természettudományos alapismeretek: 20–40 kredit
analízis, valószínűségszámítás, statisztika, operációkutatás, matematika, számítástudomány, egyéb természettudományos ismeretek;
– gazdasági és humán ismeretek: 30–40 kredit
közgazdaságtani, vállalatgazdaságtani, gazdaságtudományi, pénzügyi, jogi ismeretek, EU-ismeretek, menedzsment, vezetéselméleti (döntéselmélet, módszertan);
– szakmai törzsanyag: 65-110 kredit
rendszertechnikai modul (számítógép-architektúrák, operációs rendszerek, számítógép-hálózatok), szoftvertechnológia modul (programozáselmélet, programnyelvek, programtervezés); információrendszer modul (adatbázis-kezelés, IR-architektúrák, -fejlesztés,
-menedzselés, minőségbiztosítás, integrált fejlesztőeszközök, fejlesztési támogatások, informatikai audit, integrált vállalatirányítási rendszerek, speciális alkalmazások, IT szolgáltatás legjobb ipari gyakorlata, információbiztonsági ismeretek); differenciált szakmai ismeretek.”
(3) A Rendelet 2. számú melléklet IV. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 2. MÉRNÖK INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. MÉRNÖKINFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK”
(4) A Rendelet 2. számú melléklet IV. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 2. MÉRNÖK INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „Az alapfokozat birtokában a mérnökinformatikusok képesek:” című felsorolás a következő franciabekezdéssel egészül ki:
„– az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre.”
(5) A Rendelet 2. számú melléklet IV. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 2. MÉRNÖK INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– természettudományos alapismeretek: 40-45 kredit
matematika (analízis, algebra, valószínűségszámítás, matematikai statisztika, diszkrét matematika), számításelmélet és algoritmuselmélet, fizika, egyéb természettudományos ismeretek;
– gazdasági és humán ismeretek: 20-25 kredit
közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, jogi, államigazgatási, menedzsment ismeretek;
– szakmai törzsanyag: 100-150 kredit
rendszertechnika modul (mérés és szabályozástechnika, érzékelők és beavatkozó rendszerek; elektronika, digitális rendszerek, számítógép architektúrák, operációs rendszerek, számítógépes és távközlő hálózatok); szoftvertechnológia modul (programozási paradigmák és programnyelvek, programtervezés, szoftvertechnológia, egyes programozási feladatok); informatikai rendszerek modul (adatbázis-kezelés, tudásreprezentáció, informatikai rendszerek felépítése, modellezése és analízise, informatikai rendszerek megvalósítása, biztonsága, információbiztonsági ismeretek, IT szolgáltatás legjobb ipari gyakorlata); differenciált szakmai ismeretek.”
(6) A Rendelet 2. számú melléklet IV. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 3. PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában az „Az alapfokozat birtokában a programtervező informatikusok alkalmasak:” című felsorolás a következő franciabekezdéssel egészül ki:
„– az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre.”
(7) A Rendelet 2. számú melléklet IV. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 3. PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– matematikai és természettudományos alapismeretek: 30-60 kredit
analízis (kalkulus), numerikus analízis, diszkrét matematika, lineáris algebra, operációkutatás, valószínűségszámítás és statisztika, egyéb matematikai és természettudományos ismeretek;
– számítástudományi ismeretek: 20-35 kredit
logikai alapok a programozáshoz, számításelmélet, algoritmusok tervezése és elemzése, automaták és formális nyelvek, mesterséges intelligencia alapjai, egyéb számítástudományi ismeretek;
– szakmai törzsanyag: 60-100 kredit
szoftvertechnológia modul (a programozás módszertani alapjai, programozási technológia, programozási nyelvek, fordítóprogramok, alkalmazások fejlesztése, programozási környezet, nemzetközi jó gyakorlatok); rendszertechnikai modul (számítógép-architektúrák, operációs rendszerek, számítógépes-hálózatok, osztott rendszerek, internet eszközök és szolgáltatások); információs rendszerek modul (az adatbázisok elméleti alapjai, adatbázisok tervezése, megvalósítása, menedzselése, információs rendszerek, további informatikai ismeretek, információbiztonsági ismeretek); differenciált szakmai ismeretek (informatikai alkalmazások: számítógépes grafika, szakértői rendszerek, multimédia alkalmazások), gazdasági és humán ismeretek: makro- és mikroökonómia, számviteli és pénzügyi ismeretek, jogi informatikai ismeretek).”
(8) A Rendelet 2. számú melléklet IV. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. GAZDASÁGINFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. MÉRNÖK INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK és 3. PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat egyéni vagy csoportmunkában erre alkalmas szervezetnél vagy a felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő legalább 8 hétig tartó (320 igazolt munkaórát tartalmazó) projekt-struktúrájú gyakorlat.”
„V. JOGI KÉPZÉSI TERÜLET”
6. § A Rendelet 2. számú melléklet VII. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 2. GAZDASÁGELEMZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. GAZDASÁG- ÉS PÉNZÜGY-MATEMATIKAI ELEMZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK”
7. § (1) A Rendelet 2. számú melléklet VIII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 19. MOLEKULÁRIS BIONIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím címe, valamint 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„19. MOLEKULÁRIS BIONIKA MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: molekuláris bionika mérnöki (Molecular Bionics Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: molekuláris bionikus mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Molecular Bionics Engineer”
9. § (1) A Rendelet 2. számú melléklet X. PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. ÓVODAPEDAGÓGUS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A nemzetiségi szakirányon végzettek esetén a záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.”
(2) A Rendelet 2. számú melléklet X. PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 2. TANÍTÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A nemzetiségi szakirányon és az idegen nyelv műveltségi területen végzettek esetén a záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.”
(3) A Rendelet 2. számú melléklet X. PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 4. GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség:
a) gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon
b) gyógypedagógus, hallássérültek pedagógiája szakirányon
c) gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakirányon
d) gyógypedagógus, logopédia szakirányon
e) gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirányon
f) gyógypedagógus, szomatopedagógia szakirányon
g) gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon
h) gyógypedagógus, autizmus spektrum pedagógiája szakirányon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
a) Special Needs Educator and Therapist (Intellectual and Multiple Disabilities)
b) Special Needs Educator and Therapist (Hearing Impairment)
c) Special Needs Educator and Therapist (Visual Impairment)
d) Special Needs Educator and Therapist (Speech and Language Therapy)
e) Special Needs Educator and Therapist (Behavioural Disorders)
f) Special Needs Educator and Therapist (Physical Disabilities)
g) Special Needs Educator and Therapist (Learning Disabilities and Difficulties)
h) Special Needs Educator and Therapist (Autism Spectrum Disorders)
– választható szakirányok: értelmileg akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia, szomatopedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája, autizmus spektrum pedagógiája (Intellectual and Multiple Disabilities, Hearing Impairment, Visual Impairment, Speech and Language Therapy, Behavioural Disorders, Physical Disabilities, Learning Disabilities and Difficulties, Autism Spectrum Disorders)”
(4) A Rendelet 2. számú melléklet X. PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 4. GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontja a következő ch) alponttal egészül ki:
[c) A szakon végzettek rendelkeznek a választott szakirányuknak megfelelő gyógypedagógiai tevékenységek végzéséhez szükséges kommunikációs, szocális és kreatív képességekkel, készségekkel; valamint együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, felelősségtudattal, önismerettel, továbbá a gyógypedagógusok]
„ch) az autizmus spektrum pedagógiája szakirányon képesek, illetve alkalmasak:
– az autizmussal élő gyermekek, fiatalok és felnőttek speciális nevelési, fejlesztési szükségleteinek megállapítására, fejlesztési tervek kidolgozására az egyéni felmérés alapján, valamint állapotának és élethelyzetének javítására irányuló gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós és rehabilitációs feladatok ellátására, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel;
– a gyógypedagógiai folyamat eredményeinek értékelésére;
– az egészségügyi, korai fejlesztési, oktatási, valamint szociális intézményekben a fejlesztő tevékenység területeinek és eszközeinek meghatározására;
– szakmai irányítás mellett az autizmussal, az autizmussal élő személyekkel, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatok elvégzésére.”
(5) A Rendelet 2. számú melléklet X. PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 4. GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pontja a következő bh) alponttal egészül ki:
[8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
b) differenciált szakmai modul: 50–70 kredit
a szakirányhoz tartozó adott népességcsorortokra vonatkozó elméleti, gyakorlati és módszertani ismeretek (a sérülés típusa szerinti szakirányok közül egy kötelezően választandó):]
„bh) az autizmus spektrum pedagógiája szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:
szakirányú alapozó ismeretek: az autizmus spektrum etiológiája, epidemiológiája, tüneti képe, pszichológiai háttere, tudománytörténeti vonatkozások, bevezetés az autizmus spektrum diagnózisába; a gyógypedagógiai felmérés (diagnózis), az autizmus spektrum gyógypedagógiája;
szakirányú szakterületi ismeretek: speciális gyógypedagógusi képességek fejlesztése (személyiségfejlesztés, mentálhigiéné, pedagógiai kommunikáció fejlesztése); autizmus-specifikus terápiás megközelítések egyénre szabott alkalmazása (pl. protetikus környezet kialakítása, alternatív-augmentatív kommunikáció autizmussal élő személyeknél); autizmussal élő felnőttek rehabilitációja, közös és eltérő szükségletek az autizmus spektrumán (súlyosan, halmozottan sérült, illetve jó képességű személyek differenciált ellátása); viselkedési problémák hátterének feltérképezése, megértése, kezelése, specifikus szakmai kompetenciák, kiemelt fejlesztési területek (szociális-kommunikációs készségek, önállóság, szabadidős készségek, munkakészségek és munkaviselkedés); társuló zavarok felismerése, kezelése; együttműködés a partnerekkel; ellátórendszer színterei, jellegzetességei;”
12. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet I. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 2. MÉRNÖK INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. MÉRNÖKINFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK”
(2) A Rendelet 3. számú melléklet I. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 2. MÉRNÖK INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pont a) alpontjában az első franciabekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
[a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:]
„– a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, hardver és szoftver ismeretek, informatikai rendszerek, adatbázis-elmélet, adatbázis-tervezés, teljesítményelemzés, adatbiztonság, megfelelő szintű manualitás, mérési készség – ezek laboratóriumi szintű használata,”
(3) A Rendelet 3. számú melléklet I. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 3. PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pont b) alpont harmadik franciabekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
[A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:]
„– rendszerek tervezésére, készítésére, működtetésére, ilyen területen irányító feladatok ellátására,”
(4) A Rendelet 3. számú melléklet I. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 3. PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:
– természettudományos alapismeretek: 20–30 kredit
folytonos és diszkrét matematika és alkalmazásaik belső specializációtól függő tartalommal az ajánlott ismeretkörökből: algebrai, lineáris algebrai, számelméleti módszerek és alkalmazásaik a számítástudományban; a matematikai analízis speciális területei, numerikus módszerek és alkalmazásaik; diszkrét matematika, gráfelmélet, logika és alkalmazásaik; sztochasztikus modellezés és statisztika elméleti alapjai és alkalmazásai; operációkutatás; algoritmikus módszerek a matematikában (min. 10 kredit);
a számítástudomány formális modelljei és eszközei belső specializációtól függő tartalommal az ajánlott ismeretkörökből: algoritmuselmélet: korszerű algoritmusok, algoritmusok bonyolultság- és hatékonyság-elmélete, alkalmazási területek speciális algoritmusai, lineáris programozás alkalmazásai; programozás elmélete: formális és programozási nyelvek, számítási modellek, programtervezés, szintézis és verifikálás, logikai programozás; informatika alapjai: információelmélet, kódelmélet, kriptográfia (10-20 kredit);
– gazdasági és humán ismeretek: 5–8 kredit
szervezési és menedzsment ismeretek, vezetői és kontrolling ismeretek, minőségbiztosítás.
8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei: 30–55 kredit
legalább öt témakör az alábbi ismeretkörökből: modellelemzés, tudományos számítási módszerek, szoftvertechnológia módszerei, modern programozási nyelvek és paradigmák, a korszerű programozási nyelvek használata, információs rendszerek elméleti alapjai és alkalmazásai, osztott és párhuzamos rendszerek, információs technológiai és alkalmazásbiztonsági ismeretek, számítógépes jel- és képfeldolgozás, mesterséges intelligencia módszerei, operációkutatás és optimalizálás;
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 30-55 kredit
differenciált szakmai ismeretek:
speciális ismeretkörök: információs rendszerek, modellalkotási módszerek, térinformatika, egészségügyi informatikai rendszerek felépítése és szervezése, információmenedzselés és szervezés új módszerei, vállalati ügyvitelszervezés, képfeldolgozás, számítógépes jel- és képfeldolgozás, komputergrafika, matematika új alkalmazásai, médiainformatika, mesterséges intelligencia, operációkutatás, számítástudomány, szoftvertechnológia;
diplomamunka: 15 kredit.”
(5) A Rendelet 3. számú melléklet I. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. GAZDASÁGINFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 2. MÉRNÖK INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK és 3. PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat legalább 6 hétig tartó (240 igazolt munkaórát tartalmazó) gyakorlat, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.”
(6) A Rendelet 3. számú melléklet I. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. GAZDASÁGINFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 2. MÉRNÖK INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK és 3. PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 10. pontja a következő mondattal egészül ki:
„A hallgatónak rendelkeznie kell szaknyelvi ismeretekkel is.”
13. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet III. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 13. ÉPÍTÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN KÉPZÉS”
(2) A Rendelet 3. számú melléklet III. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 18. VÉDELMI VEZETÉSTECHNIKAI RENDSZERSZERVEZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. VÉDELMI VEZETÉSTECHNIKAI RENDSZERTERVEZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK”
(3) A Rendelet 3. számú melléklet III. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 34. LÉTESÍTMÉNYMÉRNÖK MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. LÉTESÍTMÉNYMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK”
„V. JOGI KÉPZÉSI TERÜLET”
16. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet VI. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 8. KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:)
„4.2. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe elsősorban a konduktor, a gyógypedagógia, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés alapképzési szakok, valamint az egészségszervező alapképzési szak egészségturizmus-szervező specializációja.”
17. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 2. POLITIKA TUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. POLITIKATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK”
(2) A Rendelet 3. számú melléklet VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 6. NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Idegennyelvi követelmények
A mesterfokozat megszerzéséhez szükséges
két idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga, amelyek közül legalább az egyik a társadalomtudomány, a jogi, a gazdaságtudományok vagy a közigazgatási, katonai és rendészeti képzési területnek megfelelő szaknyelvi (nemzetközi kapcsolatok, diplomáciai, gazdálkodási menedzsment, gazdasági, idegenforgalmi, idegenforgalmi-vendéglátóipari, jogi és közigazgatási, katonai, kereskedelmi, közgazdasági, pénzügyi, üzleti) nyelvvizsga, a másik legalább általános nyelvvizsga, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél,
vagy
egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga és további két idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, amelyek közül a felsőfokú (C1) komplex típusú, vagy a két középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga a társadalomtudomány, a jogi, a gazdaságtudományok vagy a közigazgatási, katonai és rendészeti képzési területnek megfelelő szaknyelvi (nemzetközi kapcsolatok, diplomáciai, gazdálkodási menedzsment, gazdasági, idegenforgalmi, idegenforgalmi-vendéglátóipari, jogi és közigazgatási, katonai, kereskedelmi, közgazdasági, pénzügyi, üzleti) nyelvvizsga, a másik legalább általános nyelvvizsga, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.”
18. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 9. INTERMEDIA-MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. INTERMÉDIA-MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN KÉPZÉS”
(2) A Rendelet 3. számú melléklet VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 10. KLASSZIKUS HANGSZERMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség (szakirányok szerint):
okleveles zongoraművész
okleveles zongorakísérő-korrepetitor
okleveles orgonaművész
okleveles csembalóművész
okleveles hárfaművész
okleveles gitárművész
okleveles cimbalomművész
okleveles harmonikaművész
okleveles hegedűművész
okleveles mélyhegedűművész
okleveles gordonkaművész
okleveles gordonművész
okleveles fuvolaművész
okleveles klarinétművész
okleveles szaxofonművész
okleveles oboaművész
okleveles fagottművész
okleveles kürtművész
okleveles trombitaművész
okleveles harsonaművész
okleveles tubaművész
okleveles ütőhangszerművész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése (szakirányok szerint):
Pianist
Piano Accompanist and Repetitor
Organist
Harpsichord player
Harpist
Guitarist
Cimbalom/Dulcimer player
Accordion player
Violinist
Violist
Cellist
Double Bassist
Flautist
Clarinetist
Saxophonist
Oboist
Bassoonist
Horn Player
Trumpeter
Trombonist
Tubist
Percussionist
– választható szakirányok: zongora, zongorakísérő-korrepetitor, orgona, csembaló, hárfa, gitár, cimbalom, harmonika, hegedű, mélyhegedű, gordonka, gordon, fuvola, klarinét, szaxofon, oboa, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, ütőhangszer (Piano, Piano Accompaniment and Repetition, Organ, Harpsichord, Harp, Guitar,
Cimbalom/Dulcimer, Accordion, Violin, Viola, Cello, Double Bass, Flute, Clarinet, Saxophone, Oboe, Basson, Horn, Trumpet, Trombone, Tuba, Percussion).”
(3) A Rendelet 3. számú melléklet VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 13. RÉGI-ZENE HANGSZERMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség (szakirányok szerint):
okleveles régi-zene művész (csembaló)
okleveles régi-zene művész (fortepiano)
okleveles régi-zene művész (barokk hegedű)
okleveles régi-zene művész (viola da gamba)
okleveles régi-zene művész (barokk gordonka)
okleveles régi-zene művész (blockflöte)
okleveles régi-zene művész (barokk fuvola)
okleveles régi-zene művész (barokk oboa)
okleveles régi-zene művész (barokk fagott)
okleveles régi-zene művész (cornetto)
okleveles régi-zene művész (natúrtrombita)
okleveles régi-zene művész (natúrkürt)
okleveles régi-zene művész (barokk harsona)
okleveles régi-zene művész (lant)
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése (szakirányok szerint):
Early Music Performer (Harpsichord)
Early Music Performer (Fortepiano)
Early Music Performer (Baroque Violin)
Early Music Performer (Viola da Gamba)
Early Music Performer (Baroque Cello)
Early Music Performer (Recorder)
Early Music Performer (Baroque Flute)
Early Music Performer (Baroque Oboe)
Early Music Performer (Baroque Bassoon)
Early Music Performer (Cornett)
Early Music Performer (Natural Trumpet)
Early Music Performer (Natural Horn)
Early Music Performer (Baroque Trombone)
Early Music Performer (Lute)
– választható szakirányok: csembaló, fortepiano, barokk hegedű, viola da gamba, barokk gordonka, blockflöte, barokk fuvola, barokk oboa, barokk fagott, cornetto, natúrtrombita, natúrkürt, barokk harsona, lant (Harpsichord, Fortepiano, Baroque Violin, Viola da Gamba, Baroque, Cello, Recorder, Baroque Flute, Baroque Oboe, Baroque Bassoon, Cornett, Natural Trumpet, Natural Horn, Baroque Trombone, Lute).”
(4) A Rendelet 3. számú melléklet VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 17. ZENESZERZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az alkotóművészet és muzikológia alapképzési szak zeneszerzés, alkalmazott zeneszerzés, elektronikus zenei médiaművészet szakirányai, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű zeneszerzés, tanár szak.”
19. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 3. VALLÁSTÖRTÉNET MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez két idegen nyelvből (egyikük élő idegen nyelv) államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy felsőfokú (C1) nyelvvizsga egy élő idegen nyelvből, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.”
(3) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 64. RUSZISZTIKAI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„64. RUSZISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK”
20. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 2. MASTER OF BUSINESS ADMINISTRATION (MBA) MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles közgazdász MBA szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist (Master of Business Administration)”
(2) A Rendelet 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 3. MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles közgazdász marketing szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Marketing”
(3) A Rendelet 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 5. PÉNZÜGY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles közgazdász pénzügy szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Finance
– választható specializációk: vállalati pénzügy, befektetés-elemző, monetáris és közpénzügyek (Corporate Finance, Investments, Monetary Policy and Publuc Finance)”
(4) A Rendelet 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 6. REGIONÁLIS ÉS KÖRNYEZETI GAZDASÁGTAN MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség: okleveles közgazdász regionális és környezeti gazdaságtan szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Regional and Environmental Economic Studies
– választható specializációk: területfejlesztési, környezetfejlesztési, városfejlesztési (Regional Development, Environment Development, Urban Development)”
(5) A Rendelet 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 7. SZÁMVITEL MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles közgazdász számvitel szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Accountancy
– választható specializációk: vezetői számvitel, ellenőrzés és könyvvizsgálat (Management Accounting, Control and Audit)”
(6) A Rendelet 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 9. VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles közgazdász vállalkozásfejlesztés szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Business Development”
(7) A Rendelet 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 10. VEZETÉS ÉS SZERVEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles közgazdász vezetés és szervezés szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Management and Leadership
– választható specializációk: szervezetalakítás és folyamatszervezés, controlling és teljesítménymenedzsment, emberi erőforrás menedzsment és szervezetfejlesztés, üzletviteli tanácsadás, termelés- és szolgáltatásmenedzsment, információmenedzsment (Organization Development and Process Management, Controlling and Performance Management, Human Resource Management and Organization Development, Management Consulting, Production and Service Management, Information Management)”
(8) A Rendelet 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 12. BIZTOSÍTÁSI ÉS PÉNZÜGYI MATEMATIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles biztosítási és pénzügyi matematikus-közgazdász
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Actuarial and Financial Mathematician-Economist
– választható specializációk: aktuárius, kvantitatív pénzügyek (Actuarial Science, Quantitative Finance)”
(9) A Rendelet 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 13. GAZDASÁG-MATEMATIKAI ELEMZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles közgazdász gazdaság-matematikai elemző szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Quantitative Economic Analysis
– választható specializációk: gazdaságmodellezés, operációkutatás, ökonometria-statisztika (Economic Modelling, Operations Research, Econometrics-Statistics)”
(10) A Rendelet 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 14. LOGISZTIKAI MENEDZSMENT MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles logisztikai menedzser
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Logistics Manager”
21. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. ALKALMAZOTT MATEMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles alkalmazott matematikus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Applied Mathematician
– választható specializációk: alkalmazott analízis, sztochasztika, pénzügy-matematika, diszkrét matematika, operációkutatás, számítástudomány, műszaki matematika (Applied Analysis, Stochastics, Financial Mathematics, Discrete Mathematics, Operatons Research, Computer Science, Engineering Mathematics)”
(2) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 2. BIOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles biológus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biologist
– választható specializációk: ökológia, evolúció- és konzervációbiológia; molekuláris, immun- és mikrobiológia; molekuláris genetika, sejt- és fejlődésbiológia; növénybiológiai; idegtudomány és humánbiológia (Ecology, Evolutionary and Conservation Biology; Molecular- Immuno- and Microbiology; Molecular Genetics, Cell- and Developmental Biology; Plant Biology; Neuroscience and Human Biology)”
(3) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 3. CSILLAGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles csillagász
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Astronomer”
(4) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 4. FIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles fizikus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Phyisicist
– választható specializációk: alkalmazott fizika, biofizika, informatikus fizika, nukleáris technika, környezetfizika, orvosi fizika (Applied Phyisics, Biophysics, Information Technology for Physics, Nuclear Technology, Environmental Physics, Medical Physics)”
(5) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 5. GEOFIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles geofizikus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Geophyisicist
– választható specializációk: kutató geofizikus, űrkutató-távérzékelő (Geophysical Exploration, Space Science and Remote Sensing)”
(6) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 6. GEOGRÁFUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles geográfus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Geographer
– választható specializációk: geoinformatika, geomorfológia, regionális elemzés, táj- és környezetkutatás, terület- és településfejlesztés, turizmusföldrajz, erőforrás- és kockázatelemző, régiómenedzser (Geoinformatics, Geomorphology, Regional Analysis, Landspace and Environmental Research, Regional and Urban Development, Tourism Geography, Risk and Resource Analyzer, Regional Management)”
(7) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 6. GEOGRÁFUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pont b) alpontja a következő rendelkezéssel egészül ki:
/A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:/
„az erőforrás- és kockázatelemző specializáción szerzett ismeretek birtokában:
– erőforrás- és a kockázatadatok gyűjtésének irányítására, rendszerezésére és feldolgozására,
– a tudományos alapok és a társadalmi feltételek együttes alkotó felhasználására,
– folyamatos nemzetközi tájékozódásra és a helyi sajátosságokon alapuló adaptációra,
– eligazodásra a különböző szintű hatóságok és szervezetek közötti munkamegosztásban,
– az erőforrások kiaknázásának és a kockázatok mérséklésének gyakorlati irányítására;
a régiómenedzser specializáción szerzett ismeretek birtokában:
– a pontos területfejlesztési helyzetfeltárás elkészítésére, a fontosabb telepítő tényezők, könnyen áttekinthető, tematikus térképes ábrázolásával,
– megalapozott operatív és térségi marketing stratégiák felállítására, pénzügyi tervezéssel, pályázati lehetőségek hozzárendelésével,
– települési, és térségi projektek lebonyolítására, a helyi szereplők összefogására, számukra szakmai, technikai segítség nyújtására,
– workshopok, lakossági tájékoztatók, térségi rendezvények szervezésére és moderációjára,
– a helyi tudásbázis dinamizálására, térségi kutatások hálózatba szervezésére, az oktatási és kutatóintézetekkel való együttműködések kialakítására.”
(8) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 6. GEOGRÁFUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pont 8.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8.2. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:
Differenciált szakmai ismeretek 35-60 kredit:
– geoinformatika specializáció: adatgyűjtés, -elemzés, -megjelenítés szempontjából legismertebb térinformatikai szoftverek (ArcGIS, Idrisi, Goemédia, Grass stb.) ismerete, adatbázis-kezelés, modellalkotás, szakági programozás, webtérképezés, műszaki informatika;
– geomorfológia szakirány: geomorfológia, negyedidőszak-kutatás, alkalmazott geomorfológiai térképezés, természeti veszélyek, geomorfológiai tervezés, geomorfológiai értékek meghatározása;
– regionális elemzés specializáció: társadalmi térelmélet, társadalomstatisztikai adatbázisok, földrajzi információs rendszerek, terepi társadalom-földrajzi adatgyűjtés, regionális elemzési módszerek, tematikus társadalom-földrajzi térképezés, térelemzési és regionális modellek, területi hatáselemzések, a regionális vizsgálatok prezentációs eszközei;
– táj- és környezetkutatás szakirány: környezet- és tájtervezés, környezeti hatásértékelés, tájvédelem, környezetinformatika, környezetgazdálkodás, minőségirányítás, környezeti, táji ágazati tervezés, geoökológiai tervezés;
– terület- és településfejlesztés specializáció: terület- és településfejlesztés, vidékfejlesztés, falufejlesztés, területi tervezés, alkalmazott térinformatika, városok fejlesztésének kérdései, projekttervezés-projektmenedzsment, nemzetközi regionális kapcsolatok, határmenti térségek közötti együttműködés, kistérségek és fejlesztési kérdéseik, helyi gazdaságfejlesztés, közösségfejlesztés;
– turizmusföldrajz specializáció: térségi turizmustervezés módszerei, a turisztikai terméktervezés és -fejlesztés térségi kapcsolatai, tematikus kínálatok és utak tervezése és fejlesztése, az Európai Unió turizmuspolitikája, hatáselemzések a turizmusban, turisztikai régiók a globális piacon, a turizmus nemzetközi és hazai intézményrendszere, régió- és településmarketing, desztinációfejlesztés és térségi menedzsment, a fenntartható fejlődés és a turizmus, idegenforgalmi területfejlesztés, térorientált turisztikai termékek, a turizmus humánökológiája, a turizmustervezés geoinformatikai alapjai;
– erőforrás- és kockázatelemző specializáció: a földi szférák, mint erőforrás és mint kockázat, a társadalom, mint erőforrás és kockázat, a gazdaság fenntarthatósága és sérülékenysége, az éghajlatváltozás, ennek hatásai és a társadalmi válaszadás lehetőségei, a fenntarthatóság és a kockázatmérséklés hazai és nemzetközi dokumentumai, a katasztrófavédelem és a kárenyhítés elvei és gyakorlata, a fenntarthatóság és a kockázatok tudatosítása a társadalomban;
– régiómenedzser specializáció: építés- és környezetföldtan, települési stresszforrások, fenntarthatóság a helyi tervezésben, hulladékgazdálkodás, az ingatlan-gazdaságtan földrajzi vonatkozásai, szervezetfejlesztés és helyi irányítási modellek, vállalati gazdaságtan, vállalkozások finanszírozása, helyi termékpálya és erőforrás menedzsment, térség- és településmenedzsment, helyi fejlesztési koncepcióalkotás, marketing-kommunikációs és PR eszközök.
Diplomamunka: 30 kredit.”
(9) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 7. GEOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles geológus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Geologist
– választható specializációk: földtan-őslénytan; vízföldtan, szénhidrogénföldtan, környezetföldtan; ásványtan-kőzettan-geokémia, ásványi nyersanyagok, archeometria; EU medencekutató (Geology and Paleontology; Hydrogeology, Petroleum and Environmental Geology; Mineralogy, Petrogogy, Geochemistry, Mineral Exploration and Archaeometry; EU Basin Researcher)”
(10) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 8. KÖRNYEZETTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles környezetkutató
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Environmental Researcher
– választható specializációk: alkalmazott ökológia, környezethidrológia, környezetfizika, környezet-földtudomány, levegőkörnyezet, limnológia, műszeres környezeti analitika (Applied Ecology, Environmental Hydrology, Environmental Physics, Environmental Earth Science, Atmospheric Environment, Limnology, Instrumental Methodology in Environmental Science)”
(11) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 9. MATEMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles matematikus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mathematician”
(12) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 10. METEOROLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles meteorológus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Meteorologist
– választható specializációk: időjárás-előrejelző, éghajlatkutató (Weather Forecasting, Climate Research)”
(13) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 11. VEGYÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles vegyész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Chemist (MSc)
– választható specializációk: analitikai kémia, anyagkutatás, gyógyszerkutatás, szerkezetkutatás, informatikai kémia, környezetkémia, szintetikus kémia (Analytical Chemistry, Materials Science, Pharmaceutical Chemistry, Structural Chemistry, Chemical Informatics, Environmental Chemistry, Syntetic Chemistry)”
(14) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 12. ANYAGTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles anyagkutató
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Materials Scientist”
(15) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 13. MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles molekuláris biológus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Molecular Biologist”
(16) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 15. TÉRKÉPÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles térképész
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cartographer”
(17) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 16. ÖKOTOXIKOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles ökotoxikológus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Ecotoxicologist”
(18) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 17. FÖLDTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles földtudományi kutató
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Earth Scientist”
(19) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 18. BIOFIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles biofizikus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biophysicist”
(20) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 19. IMMUNOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles immunológus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Immunologist”
(21) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 20. HUMÁNBIOLÓGA-ANTROPOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles humánbiológus-antropológus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Human Biologist Anthropologist”
(22) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 21. BIOTECHNOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles biotechnológus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biotechnologist
– választható specializációk: gyógyszer-biotechnológia, környezet-biotechnológia (Pharmaceutical Biotechnology, Environmental Biotechnology)”
23. § A Rendelet 4/A. számú melléklet 1. Az első tanári szakképzettség megválasztásához megfelelőnek tekintendő alapképzési szak vagy alapképzési szak szakiránya (a 4. számú melléklet 11.2.1. alpontjához) alcím a) A közoktatás műveltségi területein választható közismereti tanári szakképzettségek pontot követő táblázathoz tartozó 3 lábjegyzet helyébe a következő rendelkezés lép:
„3 Az első szakképzettség második vagy újabb tanári szakképzettségként való választásakor a *-gal jelölt tanári szakképzettség felvételének feltétele felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga; a portugáltanár és az ukrántanár/ukrán- és nemzetiségiukrán-tanár szakképzettség felvételének feltétele felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvismeret.”
24. § (1) A Rendelet 5. számú melléklet I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„I. VALAMENNYI HITÉLETI KÉPZÉST FOLYTATÓ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN”
(2) A Rendelet 5. számú melléklet IV. A HETEDNAPI ADVENTISTA EGYHÁZ, A MAGYARORSZÁGI BAPTISTA EGYHÁZ, EVANGÉLIUMI PÜNKÖSDI KÖZÖSSÉG, A GOLGOTA KERESZTÉNY GYÜLEKEZET HITÉLETI SZAKJAI fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„IV. A HETEDNAPI ADVENTISTA EGYHÁZ, A MAGYARORSZÁGI BAPTISTA EGYHÁZ, AZ EVANGÉLIUMI
PÜNKÖSDI KÖZÖSSÉG, A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ, A GOLGOTA KERESZTÉNY GYÜLEKEZET
HITÉLETI SZAKJAI”
25. § (1) A Rendelet 5. számú melléklet V. MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE fejezet 1. FELEKEZETI SZOCIÁLIS MUNKÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím a következő 3. ponttal egészül ki, egyidejűleg az azt követő 3–5. pontok számozása 4–6.-ra változik:
„3. Képzési terület: hitéleti”
28. § (1) A Rendelet 2. számú melléklet I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. FÖLDMÉRŐ ÉS FÖLDRENDEZŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK és 3. TÁJRENDEZŐ ÉS KERTÉPÍTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 2. pontjában a „választható szakirányok:” szövegrész helyébe a „választható specializációk:”,
b) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
c) 8. pontjában a „szakirányokhoz tartozó” szövegrész helyébe a „specializációkhoz tartozó” szöveg lép.
(2) A Rendelet 2. számú melléklet I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 6. INFORMATIKUS ÉS SZAKIGAZGATÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 2. pontjában a „választható szakirányok:” szövegrész helyébe a „választható specializációk:”,
b) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
ca) a) alpontjában az „informatika szakirányhoz” szövegrész helyébe az „informatika specializációhoz”,
cb) b) alpontjában a „szakigazgatási szakirányhoz” szövegrész helyébe a „szakigazgatási specializációhoz”
(3) A Rendelet 2. számú melléklet I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 7. ÉLELMISZERMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 8. KERTÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 9. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető” szöveg lép.
(4) A Rendelet 2. számú melléklet I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 8. KERTÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pontjában a „szakirányokhoz tartozó” szövegrész helyébe a „specializációkhoz tartozó” szöveg lép.
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
b) 3. pontjában a „bölcsészettudományi” szövegrész helyébe a „bölcsészettudomány”,
c) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz” szövegrész helyébe a „specializációhoz”,
da) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
db) a „szakiránnyal” szövegrész helyébe a „specializációval”,
e) 8. pontjában a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”
aa) a „(muzeológia vagy levéltár szakirány választása esetén megjelölve az adott szakirányt)” szövegrész helyébe a „(megjelölve a szakirányt)”,
ab) a „szakirány választása esetén Specialized in Muzeology,” szövegrész helyébe a „specializáció választása esetén Specialized in Muzeology,”
ac) a „választható szakirányok: történelem, levéltár, muzeológia, régészet (History, Archives, Museology, Archaeology)” szövegrész helyébe a „választható szakirány: történelem, régészet (History, Archaeology), választható specializációk: levéltár, muzeológia (Archives, Museology)”,
b) 3. pontjában a „bölcsészettudományi” szövegrész helyébe a „bölcsészettudomány”,
c) 6. pont 6.2. alpontjában
ca) a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „szakirányhoz, specializációhoz rendelhető”,
cb) a „történelem, levéltár és muzeológia szakirányon 50 kredit; régészet szakirányon 110 kredit” szövegrész helyébe a „régészet szakirányon 110 kredit; történelem szakirányon, levéltár és muzeológia specializáción: 50 kredit”,
da) a „tartózó szakirányokon szerzett” szövegrész helyébe a „tartozó szakirányon, specializációkon szerzett”,
db) a „levéltár szakirányon végzettek” szövegrész helyébe a „levéltár specializáción végzettek”,
dc) a „muzeológia szakirányon végzettek” szövegrész helyébe a „muzeológia specializáción végzettek”,
ea) bb) alpontjában a „levéltár szakirány:” szövegrész helyébe a „levéltár specializáció:”,
eb) bc) alpontjában a „muzeológia szakirány:” szövegrész helyébe a „muzeológia specializáció:”,
fa) a „levéltár szakirányon” szövegrész helyébe a „levéltár specializáción”,
fb) a „muzeológia szakirányon” szövegrész helyébe a „muzeológia specializáción”
(3) A Rendelet 2. számú melléklet II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 3. NÉPRAJZ ALAPKÉPZÉSI SZAK, 5. GERMANISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 6. ROMANISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 7. ROMOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 8. SZLAVISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 9. ÓKORI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPKÉPZÉSI SZAK és 10. KELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 3. pontjában a „bölcsészettudományi” szövegrész helyébe a „bölcsészettudomány” szöveg lép.
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
b) 3. pontjában a „bölcsészettudományi” szövegrész helyébe a „bölcsészettudomány”,
c) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”
d) 8. pont ca) alpontjában az „alapszak másik szakiránya vagy az alapszak adott szakirányának” szövegrész helyébe az „alapképzési szak másik specializációja vagy az alapképzési szak adott specializációjának”
szöveg lép.
a) 2. pontjában a „választható szakirányok:” szövegrész helyébe a „választható specializációk:”,
b) 3. pontjában a „bölcsészettudományi” szövegrész helyébe a „bölcsészettudomány”,
c) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
da) a „– figyelemmel a választható szakirányokra is –” szövegrész helyébe a „– figyelemmel a választható specializációkra is –”,
db) a „választott szakirányhoz kapcsolódó” szövegrész helyébe „a választott specializációhoz kapcsolódó”,
dc) a „szakirányon ismerik” szövegrész helyébe a „specializáción ismerik”,
e) 8. pont b) alpontjában a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
f) 9. pontjában a „választott szakiránynak” szövegrész helyébe a „választott specializációnak”
(6) A Rendelet 2. számú melléklet II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 12. PEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK és 13. PSZICHOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 3. pontjában a „bölcsészettudományi” szövegrész helyébe a „bölcsészettudomány”,
b) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”
a) 2. pontjában a „választható szakirányok:” szövegrész helyébe a „választható specializációk:”,
b) 3. pontjában a „bölcsészettudományi” szövegrész helyébe a „bölcsészettudomány”,
c) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
d) 7. pontjában az „egyes szakirányok diszciplináris sajátosságainak” szövegrész helyébe az „egyes specializációk diszciplináris sajátosságainak”,
ea) a „szakirány” szövegrész helyébe „specializáció”,
eb) a „szakirányból” szövegrész helyébe „specializációból”,
ec) a „szakirányának” szövegrész helyébe „specializációjának”
30. § (1) A Rendelet 2. számú melléklet III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. POLITOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 3. SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 4. SZOCIÁLPEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 7. KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 8. SZOCIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK és 9. TÁRSADALMI TANULMÁNYOK ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 3. pontjában a „társadalomtudományi” szövegrész helyébe a „társadalomtudomány” szöveg lép.
(2) A Rendelet 2. számú melléklet III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 5. INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS ALAPKÉPZÉSI SZAK és 6. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 3. pontjában a „társadalomtudományi” szövegrész helyébe a „társadalomtudomány”,
b) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
c) 8. pontjában a „szakirányokhoz tartozó” szövegrész helyébe a „specializációkhoz tartozó”
31. § (1) A Rendelet 2. számú melléklet IV. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. GAZDASÁGINFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. MÉRNÖK INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK és 3. PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető” szöveg lép.
a) 1. pontjában a „(Business Information Technology)” szövegrész helyébe a „(Business Informatics)”,
b) 2. pontjában a „Business Information Technologist” szövegrész helyébe a „Business Informatics Engineer”,
c) 7. pontjában az „– a várható szakirányokat is figyelembe véve –” szövegrész helyébe az „–a várható specializációkat is figyelembe véve –”
a) 1. pontjában az „(Engineering Information Technology)” szövegrész helyébe a „(Computer Science Engineering)”,
b) 2. pontjában az „Engineering Information Technologist” szövegrész helyébe a „Computer Science Engineer”,
ca) a „mérnök informatikusok” szövegrész helyébe a „mérnökinformatikusok”,
cb) a „mérnök informatikusoktól” szövegrész helyébe a „mérnökinformatikusoktól”
a) 1. pontjában a „(Software Information Technology)” szövegrész helyébe a „(Computer Science)”,
b) 2. pontjában a „Software Information Technologist” szövegrész helyébe a „Computer Scientist”
a) 3. pontjában a „jogi és igazgatási” szövegrész helyébe a „jogi”,
b) 4. pontjában az „igazgatási” szövegrész helyébe az „igazságügyi”
(2) A Rendelet 2. számú mellékletének V. JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 4. MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
b) 3. pontjában a „jogi és igazgatási” szövegrész helyébe a „jogi”,
c) 4. pontjában az „igazgatási” szövegrész helyébe a „munkajogi”
d) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
ea) a „munkaügyi kapcsolatok tanácsadó” szövegrész helyébe a „munkaügyi kapcsolatok specializáción végzett munkaügyi és társadalombiztosítási szakember”,
eb) a „társadalombiztosítási tanácsadó” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási igazgatási specializáción végzett munkaügyi és társadalombiztosítási szakember”,
f) 8. pontjában a „szakirányokhoz tartozó” szövegrész helyébe a „specializációkhoz tartozó”
33. § (1) Rendelet 2. számú melléklet VII. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. ALKALMAZOTT KÖZGAZDASÁGTAN ALAPKÉPZÉSI SZAK és 3. KÖZSZOLGÁLATI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető” szöveg lép.
a) 1. pontjában a „gazdaságelemzés (Economic Analysis)” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés (Economic and Financial Mathematical Analysis)”,
ba) a „közgazdász gazdaságelemzés alapképzési szakon” szövegrész helyébe a „közgazdász gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés alapképzési szakon”,
bb) az „Economist in Economic Analysis” szövegrész helyébe az „Economist in Economic and Financial Mathematical Analysis”,
c) 6. pont 6.2. alpontjában az „Az akkreditált szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe az „A specializációhoz rendelhető”,
d) 7. pontjában a „gazdaságelemzés alapképzési szakon végzettek” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakon végzettek”,
(3) A Rendelet 2. számú melléklet VII. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 4. GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK, 5. KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPKÉPZÉSI SZAK és 8. PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
b) 8. pontjában a „választható szakirányok,” szövegrész helyébe a „választható specializációk,”
a) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
b) 8. pontjában a „továbbá specializációk, szakirányok,” szövegrész helyébe a „továbbá specializációk,”
a) 2. és 7. pontjában a „nemzetközi gazdálkodási alapképzési szakon” szövegrész helyébe a „nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon”,
b) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
c) 8. pontjában a „választható szakirányok,” szövegrész helyébe a „választható specializációk,”
a) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
b) 7. pontjában a „választott szakiránynak” szövegrész helyébe a „választott specializációnak”,
c) 8. pontjában a „választható szakirányok,” szövegrész helyébe a „választható specializációk,”
a) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
ba) a „molekuláris bionikus szakemberek” szövegrész helyébe a „molekuláris bionikus mérnökök”,
bb) a „molekuláris bionika alapképzési szakon” szövegrész helyébe a „molekuláris bionika mérnöki alapképzési szakon”,
c) 9. pontjában a „molekuláris bionika alapszakhoz” szövegrész helyébe a „molekuláris bionika mérnöki alapképzési szakhoz”
(2) A Rendelet 2. számú melléklet VIII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. ANYAGMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. FAIPARI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 3. KÖNNYŰIPARI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 5. KÖRNYEZETMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 15. ENERGETIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK és 20. JÁRMŰMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
b) 7. pontjában a „várható szakirányokat” szövegrész helyébe a „várható specializációkat”
(3) A Rendelet 2. számú melléklet VIII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 4. BIOMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 6. VEGYÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK és 7. ÉPÍTŐMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
ba) a „várható szakirányokat” szövegrész helyébe a „várható specializációkat”,
bb) a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
b) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
c) 7. pontjában a „szakiránynak megfelelően” szövegrész helyébe a „specializációnak megfelelően”,
d) 8. pontjában a „szakirányokhoz tartozó” szövegrész helyébe a „specializációkhoz tartozó”
(5) A Rendelet 2. számú melléklet VIII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 9. ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK és 10. IPARI TERMÉK- ÉS FORMATERVEZŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 4. pontjában az „ipari termék és formatervezői” szövegrész helyébe az „ipari termék- és formatervező mérnöki”,
b) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
c) 7. pontjában a „várható szakirányokat” szövegrész helyébe a „várható specializációkat”
(6) A Rendelet 2. számú melléklet VIII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 11. GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK és 13. MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 4. pontjában a „gépész-, közlekedési, mechatronikai mérnöki” szövegrész helyébe a „gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki”,
b) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
c) 7. pontjában a „várható szakirányokat” szövegrész helyébe a „várható specializációkat”
a) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
ba) a „szakiránytól” szövegrész helyébe a „specializációtól”,
bb) a „várható szakirányokat” szövegrész helyébe a „várható specializációkat”
a) 4. pontjában a „villamos- és energetikai mérnök” szövegrész helyébe a „villamos- és energetikai mérnöki”,
b) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
ca) a „(szakirányban)” szövegrész helyébe a „(specializációban)”
cb) a „várható szakirányokat” szövegrész helyébe a „várható specializációkat”,
(9) A Rendelet 2. számú melléklet VIII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 17. MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető” szöveg lép.
35. § (1) A Rendelet 2. számú melléklet IX. ORVOS-ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. ÁPOLÁS ÉS BETEGELLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontjában a „diatetikus,” szövegrész helyébe „dietetikus,”szöveg lép.
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
b) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
ca) az „egészségügyi ügyvitelszervező szakirányon” szövegrész helyébe az „egészségügyi ügyvitelszervező specializáción”,
cb) az „egészségbiztosítási szakirányon” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítás specializáción”,
cc) az „egészségturizmus-szervező szakirányon” szövegrész helyébe az „egészségturizmus-szervező specializáción”,
da) az „egészségbiztosítás szakirány” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítás specializáció”,
db) az „egészségügyi ügyvitelszervezői szakirány” szövegrész helyébe az „egészségügyi ügyvitelszervező specializáció”,
dc) az egészségturizmus-szervező szakirány” szövegrész helyébe az „egészségturizmus-szervező specializáció”
(3) A Rendelet 2. számú melléklet IX. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 4. ORVOSI LABORATÓRIUMI ÉS KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI ANALITIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szöveg rész helyébe a „választható specializációk”,
b) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
ca) az „orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus” szövegrész helyébe az „orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitika specializáción végzett orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus”,
cb) az „orvosi kutatólaboratóriumi analitikus” szövegrész helyébe az „orvosi kutatólaboratóriumi analitika specializáción végzett orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus”,
cc) a „képalkotó diagnosztikai analitikus” szövegrész helyébe a „képalkotó diagnosztikai analitika specializáción végzett orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus”,
cd) az „optometrista” szövegrész helyébe az „optometria specializáción végzett orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus”,
da) az „orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus szakirány” szövegrész helyébe az „orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitika specializáció”,
db) az „orvosi kutatólaboratóriumi analitikus szakirány” szövegrész helyébe az „orvosi kutatólaboratóriumi analitika specializáció”,
dc) a „képalkotó diagnosztikai analitikus szakirány” szövegrész helyébe a „képalkotó diagnosztikai analitika specializáció”,
dd) az „optometria szakirány” szövegrész helyébe az „optometria specializáció”
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
b) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
c) 6. pont 6.5. alpontjában
ca) a „tanítói szakirányon” szövegrész helyébe a „tanító specializáción”,
cb) az „óvodapedagógus szakirányon” szövegrész helyébe az „óvodapedagógus specializáción”,
ca) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
cb) a „szakirányokat” szövegrész helyébe a „specializációkat”,
cc) a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
d) 8. és 9. pontjában a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”
a) 7. pont b) alpontjában az „1–10. évfolyamon, a fejlesztő iskolai oktatás” szövegrész helyébe az „1–12. évfolyamon, a fejlesztő nevelés, oktatás”,
b) 8. pont a) alpontjában az „1–10.” szövegrész helyébe az „1–12.”
37. § (1) A Rendelet 2. számú melléklet XI. SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. TESTNEVELŐ-EDZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím a 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető” szöveg lép.
(2) A Rendelet 2. számú melléklet XI. SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 3. REKREÁCIÓSZERVEZÉS ÉS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
b) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
c) 8. pontjában a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
38. § (1) A Rendelet 2. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. BIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK és 5. FÖLDTUDOMÁNYI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
ba) a „szakirányokhoz” szövegrész helyébe a „specializációkhoz”,
bb) a „tanári szakirány” szövegrész helyébe a „tanári modul”
a) 3. pontjában a „természettudományi” szövegrész helyébe a „természettudomány”,
b) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
c) 7. pontjában a „várható szakirányokat” szövegrész helyébe a „várható specializációkat”,
da) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
db) a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
dc) a „szakirányú” szövegrész helyébe a „specializációs”,
dd) a „tanári szakirány” szövegrész helyébe a „tanári modul”
a) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
b) 7. pontjában a „várható szakirányokat” szövegrész helyébe a „várható specializációkat”,
ca) a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
cb) a „tanári szakirány” szövegrész helyébe a „tanári modul”
a) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
ba) a „szakirányokhoz” szövegrész helyébe a „specializációkhoz”,
bb) a „tanári szakirányon a” szövegrész helyébe a „tanári modul:”,
bc) az „egyéb szakirányok” szövegrész helyébe az „egyéb specializációk”
a) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
b) 7. pontjában a „tanári szakirányt” szövegrész helyébe a „tanári modult”,
c) 8. pontjában a „szakirányokhoz” szövegrész helyébe a „specializációkhoz”
a) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető”,
b) 7. pontjában a „várható szakirányokat” szövegrész helyébe a „várható specializációkat”,
ca) a „matematikus szakirány:” szövegrész helyébe a „matematikus képzés szakmai ismeretei:”,
cb) a „tanári szakirány:” szövegrész helyébe a „tanári modul:”
a) a „klasszikus harmónika” szövegrész helyébe a „klasszikus harmonika”,
b) a „klasszikus ütőhangszeres előadóművészet” szövegrész helyébe a „klasszikus ütőhangszerek”,
c) az „egyházzene- orgona” szövegrész helyébe az „egyházzene-orgona”,
d) az „egyházzene- kórusvezető” szövegrész helyébe az „egyházzene-kórusvezetés”,
e) a „nagybőgő-cselló-ütőgordon” szövegrész helyébe a „nagybőgő-cselló-ütőgardon”,
f) a „furlya-duda” szövegrész helyébe a „furulya-duda”
aa) a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
ab) a „kortárs tánc” szövegrész helyébe a „kortárstánc”,
b) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz” szövegrész helyébe a „specializációhoz”,
c) 7. pontjában a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”,
da) a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
db) a „szakirányú” szövegrész helyébe a „speciális”,
dc) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
aa) a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
ab) a „kortárs tánc” szövegrész helyébe a „kortárstánc”,
b) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz” szövegrész helyébe a „specializációhoz”,
ca) a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”,
cb) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
da) a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
db) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
a) 2. pontjában a „ szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
b) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz” szövegrész helyébe a „specializációhoz”,
c) 8. pontjában a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
a) 3. pontjában a „művészeti” szövegrész helyébe a „művészet”,
b) 4. pontjában a „film- és videoművészeti” szövegrész helyébe a „film- és videoművészet”
a) 3. pontjában a „művészeti” szövegrész helyébe a „művészet”,
b) 4. pontjában az „iparművészeti” szövegrész helyébe az „iparművészet”
a) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz” szövegrész helyébe a „specializációhoz”,
ba) a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
bb) a „szakirányú modulok (szakirányok)” szövegrész helyébe a „specializációk”,
bc) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
(8) A Rendelet 2. számú melléklet XIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 19. TELEVÍZIÓS MŰSORKÉSZÍTŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK, 20. KAMERAMAN ALAPKÉPZÉSI SZAK és 21. GYÁRTÁSSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 3. pontjában a „film- és videoművészet” szövegrész helyébe a „képzési ág: film- és videoművészet” szöveg lép.
40. § (1) A Rendelet 2. számú melléklet XIV. MŰVÉSZETKÖZVETÍTÉS KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. ELEKTRONIKUS ÁBRÁZOLÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. KÉPI ÁBRÁZOLÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK, 3. KÉZMŰVES ALAPKÉPZÉSI SZAK és 4. KÖRNYEZETKULTÚRA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 2. pontjában a „ szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
b) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz” szövegrész helyébe a „specializációhoz”,
c) 8. pontjában a „szakirányokhoz” szövegrész helyébe a „specializációkhoz”
(2) A Rendelet 2. számú melléklet XIV. MŰVÉSZETKÖZVETÍTÉS KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 5. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
aa) a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
ab) a „mozgókép-készítő” szövegrész helyébe a „mozgóképkészítő”,
b) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz” szövegrész helyébe a „specializációhoz”,
c) 8. pontjában a „multi-médiafejlesztő szakirányokhoz” szövegrész helyébe a „multimédia-fejlesztő specializációkhoz”
aa) a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
ab) a „díszítő szobrász” szövegrész helyébe a „díszítőszobrász”,
b) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz” szövegrész helyébe a „specializációhoz”,
c) 8. pontjában a „szakirányokhoz” szövegrész helyébe a „specializációkhoz”
a) 2. pontjában a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
ba) a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”,
bb) a „szakirányuknak” szövegrész helyébe a „specializációjuknak”,
c) 8. pontjában a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
a) 1. pontjában a „(Business Information Technology)” szövegrész helyébe a „(Business Informatics)”,
b) 2. pontjában a „Business Information Technologist” szövegrész helyébe a „Business Informatics Engineer”,
c) 3. pontjában az „informatikai” szövegrész helyébe az „informatika”,
da) 4.2. alpontjában a „gazdaságelemzés” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés”,
db) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”
aa) a „mérnök informatikus” szövegrész helyébe a „mérnökinformatikus”,
ab) az „(Engineering Information Technology)” szövegrész helyébe a „(Computer Science Engineering)”,
ba) a „mérnök informatikus” szövegrész helyébe a „mérnökinformatikus”,
bb) az „Engineering Information Technologist” szövegrész helyébe a „Computer Science Engineer”,
c) 3. pontjában az „informatikai” szövegrész helyébe az „informatika”,
da) 4.1. alpontjában a „mérnök informatikus” szövegrész helyébe a „mérnökinformatikus”,
db) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”
a) 1. pontjában a „(Software Information Technology)” szövegrész helyébe a „(Computer Science)”,
b) 2. pontjában a „Software Information Technologist” szövegrész helyébe a „Computer Scientist”,
c) 4. pont 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”
42. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet III. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. ANYAGMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 2. KOHÓMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 4. KÖNNYŰIPARI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 5. KÖRNYEZETMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 6. VEGYÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 7. MŰANYAG- ÉS SZÁLTECHNOLÓGIAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 9. OLAJ- ÉS GÁZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 10. HIDROGEOLÓGUS MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 11. ELŐKÉSZÍTÉS-TECHNIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 12. FÖLDTUDOMÁNYI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 14. MECHATRONIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 15. BIZTONSÁGTECHNIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 16. KATASZTRÓFAVÉDELMI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 17. KATONAI LOGISZTIKAI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 18. VÉDELMI VEZETÉSTECHNIKAI RENDSZERSZERVEZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK, 28. ENERGETIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 29. FA- ÉS BÚTORIPARI TERMÉKTERVEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 30. FORMA- ÉS VIZUÁLIS KÖRNYEZETTERVEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 31. GÉPÉSZETI MODELLEZÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 32. GÉPÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 33. IPARI TERMÉKTERVEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 34. LÉTESÍTMÉNYMÉRNÖK MESTERKÉPZÉSI SZAK 4. pontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,” szöveg lép.
a) 1. és 2. pontjában, valamint 4. pont 4.1. alpontjában a „bánya” szövegrész helyébe a „bánya-”
b) 4. pont 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”
(3) A Rendelet 3. számú melléklet III. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 13. ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS alcím 1. pontjában az „építész” szövegrész helyébe az „építészmérnöki” szöveg lép.
aa) 6.2. alpontjában a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
ab) 6.3. alpontjában a „szakirányhoz” szövegrész helyébe a „specializációhoz”,
b) 7. pont b) alpontjában a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”,
c) 8. pont 8.2. alpontjában
ca) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
cb) a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”,
d) 8. pont 8.3. alpontjában a „szakirányokhoz” szövegrész helyébe a „specializációkhoz”
(5) A Rendelet 3. számú melléklet III. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 24. JÁRMŰMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 25. KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK és 26. LOGISZTIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.1. alpontjában a „közlekedésmérnöki alapképzési szak” szövegrész helyébe a „közlekedésmérnöki, a járműmérnöki és a logisztikai mérnöki alapképzési szak” szöveg lép.
a) 4. pontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”
b) 7. pont b) alpontjában az „a területfejlesztés,” szövegrész helyébe az „a településfejlesztés,”
szöveg lép
a) 6.2. alpontjában a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
b) 6.3. alpontjában a „szakirányhoz” szövegrész helyébe a „specializációhoz”
43. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet IV. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 4. KERTÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 5. MEZŐGAZDASÁGI BIOTECHNOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 7. TÁJÉPÍTÉSZ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 9. VADGAZDA MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 11. ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 12. TAKARMÁNYOZÁSI ÉS TAKARMÁNYBIZTONSÁGI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK és 13. VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,” szöveg lép.
(2) A Rendelet 3. számú melléklet IV. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 3. ÉLELMISZERMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK és 8. TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont
a) 4.2. alpontjában a „természettudományi” szövegrész helyébe a „természettudomány”,
b) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”
(3) A Rendelet 3. számú melléklet IV. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 18. BIRTOKRENDEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 1. pontjában a „birtokrendező mérnök” szövegrész helyébe a „birtokrendező mérnöki” szöveg lép.
44. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet V. JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 3. JOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS alcím 3. pontjában a „jogi és igazgatási” szövegrész helyébe a „jogi” lép.
(2) A Rendelet 3. számú melléklet V. JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 5. MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 2. pontjában a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
b) 3. pontjában a „jogi és igazgatási” szövegrész helyébe a „jogi”,
ca) a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
cb) a „szakirányokhoz” szövegrész helyébe a „specializációkhoz”,
d) 8. pont 8.3. alpontjában a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
e) 9. pontjában a „szakirányokhoz” szövegrész helyébe a „specializációkhoz”
a) 3. pontjában a „jogi és igazgatási” szövegrész helyébe a „jogi”,
b) 4. pont 4.1. alpontjában a „jogász egységes, osztatlan” szövegrész helyébe a „jogász osztatlan”,
c) 6. pont 6.3. alpontjában a „szakmai anyaghoz/szakirányhoz” szövegrész helyébe a „szakmai anyaghoz/specializációhoz”
45. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet VI. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 2. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
b) 4. pont 4.2. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
c) 7. pontjában és 8. pont 8.2. alpontjában a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”
(2) A Rendelet 3. számú melléklet VI. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 3. EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 3. pontjában az „orvos- és egészségtudományi” szövegrész helyébe az „orvos- és egészségtudomány”,
b) 4. pont 4.2. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”
(3) A Rendelet 3. számú melléklet VI. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 10. KLINIKAI LABORATÓRIUMI KUTATÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.1. alpontjában a „szakiránya” szövegrész helyébe a „specializációja”szöveg lép.
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
ba) 4.1. pontjában a „diagnosztika szakiránya” szövegrész helyébe a „diagnosztika specializációja”,
bb) 4.2. pontjában az „analitika szakirányai” szövegrész helyébe az „analitika specializációi”,
c) 7. pont b) alpontjában és 8. pont 8.2. alpontjában a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
d) 9. pontjában a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”
46. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. SZOCIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont
a) 4.2. alpontjában a „gazdaságelemzés” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés”,
b) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”
a) 3. pontjában a „társadalomtudományi” szövegrész helyébe a „társadalomtudomány”,
b) 4. pont 4.2. alpontjában a „gazdaságelemzés” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés”
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
b) 4. pont 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
c) 8. pont 8.3. alpontjában a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
b) 4. pont 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
ba) 4.2. alpontjában a „gazdaságelemzés,” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés,”,
bb) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
c) 8. pont 8.3. alpontjában
ca) a „szakirányt nem-választók” szövegrész helyébe a „specializációt nem választók”,
cb) az „antropológia szakirányt” szövegrész helyébe az „antropológia specializációt”
a) 2. pontjában a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
ba) 4.2. alpontjában a „gazdaságelemzés,” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés,”,
bb) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”
(7) A Rendelet 3. számú melléklet VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 8. A TÁRSADALMI NEMEK TANULMÁNYA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
ba) 4.1. pontjában a „bármely bölcsészettudományi, társadalomtudományi, gazdaságtudományi vagy jogi és igazgatási képzési terület” szövegrész helyébe az „a bölcsészettudomány, társadalomtudomány, gazdaságtudományok, jogi képzési terület vagy a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület közigazgatási képzési ágának bármely”,
bb) 4.2. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
c) 7. pontjában a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
d) 8. pont 8.3. alpontjában és 9. pontjában a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
b) 8. pont 8.3. alpontjában
ba) a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
bb) az „Internet technológia” szövegrész helyébe az „Internet-technológia”,
bc) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
(9) A Rendelet 3. számú melléklet VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 13. EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
b) 7. pontjában a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
c) 8. pont 8.3. alpontjában
ca) a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
cb) a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción
(10) A Rendelet 3. számú melléklet VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 14. KÖZÖSSÉGI ÉS CIVIL TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont
a) 4.1. alpontjában a „gazdaságtudományok és a jogi és igazgatási képzési terület” szövegrész helyébe a „gazdaságtudományok, jogi képzési terület vagy a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület közigazgatási képzési ágának”,
b) 4.2. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
47. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. FILMDRAMATURG MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS alcím
a) 3. pontjában a „művészeti képzési terület, film- és videóművészet” szövegrész helyébe a „művészet képzési terület, film- és videoművészet”,
b) 7. pont 7.3. alpontjában a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”
(2) A Rendelet 3. számú melléklet VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 2. SZÍNHÁZI DRAMATURG MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS alcím
a) 3. pontjában a „művészeti” szövegrész helyébe a „művészet”,
b) 7. pont 7.3. alpontjában
ba) a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
bb) a „szakirányú” szövegrész helyébe a „specializációs”
(3) A Rendelet 3. számú melléklet VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 3. SZÍNHÁZRENDEZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS alcím
a) 3. pontjában a „művészeti képzési terület, színházművészeti” szövegrész helyébe a „művészet képzési terület, színházművészet”,
b) 7. pont 7.3. alpontjában a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”
(4) A Rendelet 3. számú melléklet VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET fejezetének 4. SZÍNMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS alcím
a) 3. pontjában a „művészeti képzési terület, színművészet” szövegrész helyébe a „művészet képzési terület, színházművészet”,
b) 7. pont 7.3. alpontjában a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”
(5) A Rendelet 3. számú melléklet VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 7. GRAFIKUSMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS alcím
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
ba) a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”,
bb) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
(6) A Rendelet 3. számú melléklet VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 8. RESTAURÁTORMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS alcím
a) 2. pontjában a „választható szakirány” szövegrész helyébe a „választható specializáció”,
b) 6. pont b) alpontjában a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”
(7) A Rendelet 3. számú melléklet VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 9. INTERMÉDIA-MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS alcím 3. pontjában a „művészeti” szövegrész helyébe a „művészet” szöveg lép.
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
b) 7. pont c) alpontjában és 11. pontjában a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”
a) 2. pontjában és 8. pont 8.3. alpontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
b) 7. pont c) alpontjában a „szakiránynak megfelelő” szövegrész helyébe a „specializációnak megfelelő”
(10) A Rendelet 3. számú melléklet VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 26. FILM- ÉS TELEVÍZIÓS PRODUCER MESTERKÉPZÉSI SZAK, 27. TELEVÍZIÓS MŰSORKÉSZÍTŐ MŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK és 29. ANIMÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK 3. pontjában a „film- és videóművészet” szövegrész helyébe a „film- és videoművészet” szöveg lép.
a) 3. pontjában a „művészeti képzési terület, iparművészeti” szövegrész helyébe a „művészet képzési terület, iparművészet”,
b) 4. pont 4.2. alpontjában a „művészeti képzési terület képzőművészeti, iparművészeti,” szövegrész helyébe a „művészet képzési terület képzőművészet, iparművészet képzési ág”
(12) A Rendelet 3. számú melléklet VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 30. FOTOGRÁFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 32. TERVEZŐGRAFIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 35. DESIGNELMÉLET MESTERKÉPZÉSI SZAK, 36. DESIGN- ÉS MŰVÉSZETMENEDZSMENT MESTERKÉPZÉSI SZAK és 38. FÉMMŰVESSÉG MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 3. pontjában az „iparművészeti” szövegrész helyébe az „iparművészet” szöveg lép.
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szöveg rész helyébe a „választható specializációk”,
b) 3. pontjában az „iparművészeti” szövegrész helyébe az „iparművészet”,
c) 8. pont 8.3. alpontjában a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
(14) A Rendelet 3. számú melléklet VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 34. ÉPÍTŐMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK 3. pontjában az „építőművészeti” szövegrész helyébe az „építőművészet”szöveg lép.
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
b) 3. pontjában az „iparművészeti” szövegrész helyébe az „iparművészet”,
c) 8. pont 8.3. alpontjában
ca) a „bútor-formatervezés szakirány” szövegrész helyébe a „bútor-formatervező specializáció”,
cb) a „formatervezés szakirány” szövegrész helyébe a „formatervező specializáció”,
cc) a „jármű-formatervezés szakirány” szövegrész helyébe a „jármű-formatervező specializáció”
48. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. SZÍNHÁZTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 3. pontjában a „bölcsészettudományok” szövegrész helyébe a „bölcsészettudomány” szöveg lép.
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
b) 4. pont 4.1. alpontjában a „szakiránya” szövegrész helyébe a „specializációja”,
c) 7. pontjában a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”,
d) 8. pont 8.1. alpontjában a „szakirányhoz” szövegrész helyébe a „specializációhoz”,
e) 8. pont 8.3. alpontjában
ea) a „vallástörténeti szakirány” szövegrész helyébe a „vallástörténet specializáció”,
eb) a „valláselméleti szakirány” szövegrész helyébe a „valláselmélet specializáció”,
ec) a „vallás a modern világban szakirány” szövegrész helyébe a „vallás a modern világban specializáció”
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
b) 4. pont 4.2. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
c) 7. és 8. pontjában a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
d) 10. pontjában a „tanári szakirány történelem szakmai moduljából” szövegrész helyébe a „történelem szakmai ismeretköreiből”
aa) a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
ab) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
b) 8. pont 8.3. alpontjában
ba) a „szakirányú” szövegrész helyébe a „specializációs”,
bb) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
b) 6. pont 6.3. alpontjában a „(szakirányokhoz)” szövegrész helyébe a „(specializációkhoz)”,
c) 7. pontjában a „szakirányon” és „szakirányokon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
d) 8. pont 8.3. alpontjában a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
e) 9. pontjában a „szakirányokhoz” szövegrész helyébe a „specializációkhoz”
(6) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 6. ANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 7. AMERIKANISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
b) 4. pont 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
c) 8. pont 8.3. alpontjában a „szakirányokhoz” szövegrész helyébe a „specializációkhoz”
a) 8. pont 8.3. alpontjában a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
b) 11. pontjában a „szakirányának” szövegrész helyébe „specializációjának”
a) 3. pontjában a „bölcsészettudományok” szövegrész helyébe a „bölcsészettudomány”,
b) 6. pont 6.3. alpontjában a „ szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
(9) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 13. ESZTÉTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában a „bölcsészettudományi” szövegrész helyébe a „bölcsészettudomány” szöveg lép.
(10) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 14. KLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak” szöveg lép.
(11) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 16. IRODALOM- ÉS KULTÚRATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.1. alpontjában a „szakiránnyal” szövegrész helyébe a „specializációval” szöveg lép.
(12) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 17. TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában a „bölcsészettudományi, társadalomtudományi, természettudományi, jogi és igazgatási, nemzetvédelmi és katonai képzési terület, valamint a gazdaságtudományi” szövegrész helyébe az „a bölcsészettudomány, társadalomtudomány, természettudomány, jogi, valamint közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület, továbbá a gazdaságtudományok” szöveg lép.
(13) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 18. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontjában és 8. pont 8.3. alpontjában a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk” szöveg lép.
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
ba) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
bb) a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
c) 8. pont 8.3. alpontjában
ca) a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
cb) a „Munka- és szervezetpszichológiai” szövegrész helyébe a „Munka- és szervezetpszichológia”,
cc) a „Klinikai és egészségpszichológiai” szövegrész helyébe a „Klinikai és egészségpszichológia”,
cd) a „Társadalom és szervezetpszichológia” szövegrész helyébe a „Társadalom- és szervezetpszichológia”
aa) 4.1. alpontjában a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
ab) 4.2. alpontjában a „bölcsészettudományi” szövegrész helyébe a „bölcsészettudomány”,
b) 8. pont 8.3. alpontjában a „szakirányú” szövegrész helyébe a „specializációs”
(16) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 28. ALTAJISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 10. pontjában az „a magyar alapképzési szak elméleti nyelvészeti, illetve finnugor szakiránya” szövegrész helyébe az „a magyar alapképzési szak finnugor specializációja, illetve a szabad bölcsészet alapképzési szak elméleti nyelvészet specializációja” szöveg lép.
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
ba) a „művészettörténet szakiránya” szövegrész helyett a „művészettörténet specializációja”,
bb) a „művészeti képzési terület képzőművészeti, iparművészeti képzési ágak alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakjai,” szövegrész helyébe a „művészet képzési terület képzőművészet, iparművészet képzési ág alapképzési, osztatlan vagy mesterképzési szakjai,”,
c) 8. pont 8.3. pontjában
ca) a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
cb) a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”,
d) 10. pontjában a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
e) 11. pontjában a „szakirányának” szövegrész helyébe a „specializációjának”
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
b) 3. pontjában a „bölcsészettudományi” szövegrész helyébe a „bölcsészettudomány”,
c) 4. pont 4.1. pontjában a „levéltár szakiránya” szövegrész helyébe a „levéltár specializációja”,
d) 8. pont 8.3. pontjában
da) a „közép és kora-újkori szakirány” szövegrész helyébe a „közép és kora-újkor specializáció”,
db) az „új- és jelenkori szakirány” szövegrész helyébe az „új- és jelenkor specializáció”,
e) 9. pontjában a „Magyar Országos Levéltár” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Levéltár”,
f) 11. pontjában a „közép- és koraújkori szakirányon” szövegrész helyébe a „közép-és koraújkor specializáción”
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
ba) 4.1. alpontjában a „szakirányai” szövegrész helyébe a „specializációi”,
bb) 4.2. alpontjában a „bölcsészettudományi” szövegrész helyébe a „bölcsészettudomány”,
c) 8. pont 8.3. alpontjában
ca) a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializácók”,
cb) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
aa) 4.1. alpontjában a „szakiránya” szövegrész helyébe a „specializációja”,
ab) 4.2. alpontjában a „bölcsészettudományi” szövegrész helyébe a „bölcsészettudomány”,
ba) a „szakiránnyal” szövegrész helyébe a „specializációval”,
bb) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
ba) 4.1. alpontjában a „szakirányának” szövegrész helyébe a „specializációjának”,
bb) 4.2. alpontjában a „bölcsészettudományi” szövegrész helyébe a „bölcsészettudomány”,
ca) a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”
cb) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
da) 8.2 alpontjában a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
db) 8.3. alpontjában a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
e) 10. pontjában a „szakirányának” szövegrész helyébe a „specializációjának”
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szöveg rész helyébe a „választható specializációk”,
ba) a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”,
bb) a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
c) 8. pont 8.2. alpontjában
ca) a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
cb) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
(23) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 52. RÉGÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk” szöveg lép.
a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
b) a 7. pontjában a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”.
c) 8. pont 8.3. alpontjában az „a szakirányok ismeretei válaszható szakirányok” szövegrész helyébe az „a specializációk ismeretei, válaszható specializációk”
(25) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 59. LOGIKA ÉS TUDOMÁNYELMÉLET MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 4. pont 4.1. alpontjában a „szabad bölcsész alapképzési szak filozófia szakiránya; a magyar alapképzési szak elméleti nyelvészet szakiránya” szövegrész helyébe a „szabad bölcsészet alapképzési szak filozófia vagy elméleti nyelvészet specializációja”,
b) 10. pontjában a „szakirányai” szövegrész helyébe a „szakirányai, specializációi”
(26) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 60. BUDDHIZMUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában a „bölcsészettudományi” szövegrész helyébe a „bölcsészettudomány” szöveg lép.
a) 2. pontjában és 4. pont 4.2. alpontjában a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
b) 4. pont 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
ca) a „Szakirány” szövegrész helyébe a „Specializáció”,
cb) a „szakirányuknak” szövegrész helyébe a „specializációjuknak”,
cc) a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”,
d) 8. pont 8.3. alpontjában
da) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
db) a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
ea) a „Szakirány” szövegrész helyébe a „Specializáció”,
eb) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
ec) a „szakiránynál” szövegrész helyébe a „specializációnál”
(28) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 62. A TERMÉSZETTUDOMÁNY TÖRTÉNETE ÉS FILOZÓFIÁJA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 2. pontjában és 8. pont 8.3. alpontjában a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
b) 4. pont 4.2. alpontjában a „szakiránnyal” szövegrész helyébe a „specializációval”
aa) a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk”,
ab) a „cigány kisebbségi népismeret szakirány” szövegrész helyébe a „cigány nemzetiségi népismeret specializáció”,
b) 4. pont 4.2. alpontjában a „bölcsészettudományi” szövegrész helyébe a „bölcsészettudomány”,
ca) a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”,
cb) a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
cc) a „kisebbségpedagógiai” szövegrész helyébe a „nemzetiségpedagógiai”,
cd) a „kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi”,
da) a „kisebbségpolitikájának” szövegrész helyébe a „nemzetiségpolitikájának”,
db) a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
dc) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
dd) a „kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi”,
de) a „kisebbségekkel” szövegrész helyébe a „nemzetiségekkel”,
e) 9. pontjában a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
(30) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 66. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK akcím
a) 4. pont 4.1. alpontjában
aa) a „társadalomtudományi” szövegrész helyébe a „társadalomtudomány”,
ab) a „szabad bölcsész” szövegrész helyébe a „szabad bölcsészet”,
ac) a „szakirányai” szövegrész helyébe a „specializációi”,
ba) 4.2. alpontjában az „a jogi és igazgatási, és a gazdaságtudományok képzési terület” szövegrész helyébe a „gazdaságtudományok, a jogi képzési terület vagy a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület közigazgatási képzési ágának bármely”,
bb) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
c) 8. pont 8.2. pontjában az „átörökítás” szövegrész helyébe az „átörökítés”
(31) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 67. TERMINOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 10. pontjában a „bölcsész” szövegrész helyébe a „bölcsészettudomány” szöveg lép.
(32) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 68. VIZUÁLIS KULTÚRATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont
aa) a „bölcsészettudományi” szövegrész helyébe a „bölcsészettudomány”,
ab) a „szakirányai” szövegrész helyébe a „specializációi”,
b) 4.2. alpontjában a „bölcsészettudományi, a társadalomtudományi, a művészeti” szövegrész helyébe a „bölcsészettudomány, a társadalomtudomány, a művészet”,
c) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”
(33) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 69. ÖSSZEHASONLÍTÓ IRODALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 2. pontjában és 8. pont 8.3. alpontjában a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk” szöveg lép.
a) 4.2. alpontjában a „jogi és igazgatási,” szövegrész helyébe a „jogi képzési terület, a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület közigazgatási képzési ága,”,
b) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”
aa) 4.1. alpontjában a „szakiránya” szövegrész helyébe a „specializációja”,
ab) 4.2. alpontjában a „művészettörténeti szakiránya,” szövegrész helyébe a „művészettörténet specializációja,”,
ac) 4.3. alpontjában az „orvostudományi, az agrártudományi a műszaki és a természettudományi terület alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakjai” szövegrész helyébe az „orvos- és egészségtudomány, az agrár, a műszaki és a természettudomány képzési terület alap- vagy mesterfokozatot adó szakjai”,
b) 6. pont 6.3. alpontjában a „szakirányhoz” szövegrész helyébe a „specializációhoz”,
c) 7. pont b) alpontjában az „országos-,” szövegrész helyébe az „országos,”
(36) A Rendelet 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 72. KULTURÁLIS MEDIÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pont a) és b) alpontjában a „kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg lép.
a) 4. pont 4.2. alpontjában a „szakiránya,” szövegrész helyébe a „specializációja,”,
b) 7. pont a) alpontjában
ba) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
bb) a „szakirányra,” szövegrész helybe a „specilaizációra,”
a) 2. pontjában a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
b) 8. pont 8.2. alpontjában
ba) a „fizioterápia-,” szövegrész helyébe a „fizioterápia,”,
bb) a „mozgástanulás- és szabályozás” szövegrész helyébe a „mozgástanulás és -szabályozás”,
bc) a „rekreáció-, turizmus” szövegrész helyébe a „rekreáció, a turizmus”,
c) 8. pont 8.3. alpontjában
ca) a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
cb) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
d) 9. pontjában a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”,
e) 11. pontjában a „60” szövegrész helyébe az „55”
(3) A Rendelet 3. számú melléklet X. SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 3. SPORTMENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában a „gazdaságelemzés” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügyi-matematikai elemzés” szöveg lép.
a) 2. pontjában a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
ba) a „tudomány területek” szövegrész helyébe a „tudományterületek”,
bb) a „terhelés-élettan” szövegrész helyébe a „terhelésélettan”,
bc) a „(tehetség-felismerés)” szövegrész helyébe a „(tehetségfelismerés)”,
bd) a „terhelésélettani” szövegrész helyébe a „terhelés-élettani”,
c) 8. pont 8.3. alpontjában
ca) a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
cb) a „geronto-kineziológiai:” szövegrész helyébe a „geronto-kineziológia:”,
cc) a „szakirányokhoz” szövegrész helyébe a „specializációkhoz”,
cd) a „szakirányoknak” szövegrész helyébe a „specializációknak”,
d) 9. pontjában a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”
a) 3. pontjában a „gazdaságtudomány” szövegrész helyébe a „gazdaságtudományok”,
ba) 4.1. alpontjában a „gazdaságelemzés” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés”,
bb) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”
(2) A Rendelet 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 2. MASTER OF BUSINESS ADMINISTRATION (MBA) MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont
a) 4.2. alpontjában a „gazdaságelemzés” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés”,
b) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”
a) 4.1. alpontjában az „emberi erőforrás” szövegrész helyébe az „emberi erőforrások”,
b) 4.2. alpontjában a „gazdaságelemzés” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés”,
c) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”
(4) A Rendelet 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 4. NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 2. pontjában a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
ba) 4.2. alpontjában a „gazdaságelemzés” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés”,
bb) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
c) 7. pont b) alpontjában a „két idegen nyelven” szövegrész helyébe az „idegen nyelven”,
d) 8. pont 8.3. alpontjában
da) a „nemzetközi gazdasági elemzés” szövegrész helyébe a „nemzetközi gazdaság-elemzés”,
db) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
dc) a „nemzetközi gazdaságfejlesztési” szövegrész helyébe a „nemzetközi fejlesztés”
a) 4. pont 4.2. alpontjában
aa) az „alkalmazott gazdaságtan” szövegrész helyébe az „alkalmazott közgazdaságtan”,
ab) a „gazdaságelemzés” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés”,
ac) a „gazdálkodás és menedzsment” szövegrész helyébe a „gazdálkodási és menedzsment”,
b) 4. pont 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”
c) 7. pont a) alpontjában a „szakirányának” szövegrész helyébe a „specializációjának”,
d) 8. pont 8.3. alpontjában
da) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
db) a „befektetés-elemző” szövegrész helyébe a „befektetéselemző”,
dc) a „monetáris- és közpénzügy” szövegrész helyébe a „monetáris és közpénzügyek”
(6) A Rendelet 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 6. REGIONÁLIS ÉS KÖRNYEZETI GAZDASÁGTAN MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
aa) 4.2. alpontjában a „gazdaságelemzés” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés”,
ab) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
b) 7. pontjában a „regionális-” szövegrész helyébe a „regionális”,
c) 8. pont 8.3. alpontjában a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
a) 4. pont 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
b) 8. pont 8.3. alpontjában a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
a) 2. pontjában a „Managment” szövegrész helyébe a „Management”,
ba) 4.2. alpontjában a „gazdaságelemzés” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés”,
bb) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”
(9) A Rendelet 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 9. VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont
a) 4.2. alpontjában a „gazdaságelemzés” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés”,
b) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”
aa) 4.2. alpontjában a „gazdaságelemzés” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés”,
ab) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
ba) a „szakirányuknak” szövegrész helyébe a „specializációjuknak”,
bb) a „szakirányának” szövegrész helyébe a „specializációjának”,
bc) a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”,
c) a 8. pont 8.3. alpontjában
ca) a „szakirányokhoz” szövegrész helyébe a „specializációkhoz”,
cb) az „üzletviteli tanácsadó” szövegrész helyébe az „üzletviteli tanácsadás”,
cc) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
cd) a „termelés és szolgáltatásmenedzsment” szövegrész helyébe a „termelés- és szolgáltatásmenedzsment”
(11) A Rendelet 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 11. KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 2. pontjában a „szakirányok:” szövegrész helyébe a „specializációk:”,
ba) 4.1. alpontjában a „gazdaságelemzés” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés”,
bb) 4.2. alpontjában az „igazgatásszervező” szövegrész helyébe az „igazgatásszervező, közigazgatás-szervező”,
bc) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
c) 8. pont 8.3. alpontjában
ca) a „szakirányokba” szövegrész helyébe a „specializációkba”,
cb) a „közpolitika elemző” szövegrész helyébe a „közpolitika elemzés”,
cc) a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”
(12) A Rendelet 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 12. BIZTOSÍTÁSI ÉS PÉNZÜGYI MATEMATIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
aa) 4.1. alpontjában a „gazdaságelemzés” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés”,
ab) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
b) 7. pont b) alpontjában a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
c) 8. pont 8.3. alpontjában a „szakirány:” szövegrész helyébe a „specializáció:”
(13) A Rendelet 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 13. GAZDASÁG-MATEMATIKAI ELEMZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
a) 4. pont 4.1. alpontjában a „gazdaságmatematikai elemző” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügyi-matematikai elemzés”,
b) 8. pont 8.3. alpontjában a „szakirány:” szövegrész helyébe a „specializáció:”
(14) A Rendelet 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 14. LOGISZTIKAI MENEDZSMENT MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában
a) a „gazdaságelemzés” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés”,
b) a „mérnök informatikus” szövegrész helyébe a „mérnökinformatikus”,
c) a „gépészmérnök” szövegrész helyébe a „gépészmérnöki”,
51. § (1) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. ALKALMAZOTT MATEMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
aa) 4.2. alpontjában a „gazdaságelemzés” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés”,
ab) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
ba) a „szakirányokon” szövegrész helyébe a „specializációkon”,
bb) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
bc) a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
bd) az „Operációkutatási” szövegrész helyébe az „Operációkutatás”,
be) a „Számítástudományi” szövegrész helyébe a „Számítástudomány”,
c) 8. pont 8.3. alpontjában a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
aa) 4.2. alpontjában az „erdőmérnök, a kertészmérnök, a növénytermesztő mérnök, a tájrendező és kertépítő mérnök, a környezetgazdálkodási agrármérnök, a természetvédelmi mérnök,” szövegrész helyébe az „erdőmérnöki, a kertészmérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a tájrendező és kertépítő mérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a természetvédelmi mérnöki,”,
ab) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
b) 8. pont 8.3. alpontjában a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
aa) 4.1. alpontjában a „fizika alapképzési szak, környezetfizika szakiránya, földtudományi alapképzési szak csillagászati szakiránya” szövegrész helyébe a „fizika alapképzési szak környezetfizika specializációja, földtudományi alapképzési szak csillagászati specializációja”,
ab) 4.2. alpontjában a „szakiránnyal” szövegrész helyébe a „specializációval”,
ac) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
b) 8. pont 8.3. alpontjában a „szakirányú” szövegrész helyébe a „specializációs”
aa) 4.2. alpontjában a „tanári szakirány fizika szakmai moduljával” szövegrész helyébe a „tanári modul fizika szakmai ismeretkörével”,
ab) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
b) 7. pontjában a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
c) 8. pont 8.3. alpontjában a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
aa) 4.1. alpontjában a „földtudományi alapképzési szak, geofizikus szakirány” szövegrész helyébe a „földtudományi alapképzési szak geofizikus specializáció”,
ab) 4.2. alpontjában a „földtudományi alapképzési szak, geológus szakirány, a fizikus alapképzési szak, geofizikus szakirány, a földtudományi alapképzési szak, meteorológus szakirány, a környezettudomány” szövegrész helyébe a „földtudományi alapképzési szak geológus, geofizikus, meteorológus specializáció, a környezettan”,
ac) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
b) 7. pontjában a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”,
c) 8. pont 8.3. alpontjában a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
d) 9. pontjában a „szakiránytól” szövegrész helyébe a „specializációtól”
aa) 4.2. alpontjában a „mérnök” szövegrész helyébe a „mérnöki”,
ab) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
b) 7. pont b) alpontjában
ba) a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
bb) a „turizmusföldrajzi” szövegrész helyébe a „turizmusföldrajz”
aa) 4.1. alpontjában a „szakiránya” szövegrész helyébe a „specializációja”,
ab) 4.2. alpontjában a „környezettudomány” szövegrész helyébe a „környezettan”,
ac) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
b) 7. pont b) alpontjában a „szakirányok”szövegrész helyébe a „specializációk”,
c) 8. pont 8.3. alpontjában
ca) a „hidrogeológia” szövegrész helyébe a „vízföldtan”,
cb) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
aa) a „környezetmérnök” szövegrész helyébe a „környezetmérnöki”,
ab) a „földtudomány” szövegrész helyébe a „földtudományi”,
ac) a „tanári szakirány környezettan szakmai moduljával” szövegrész helyébe a „tanári modul környezettan szakmai ismeretkörével”,
ad) a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
b) 7. pontjában a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
c) 8. pont 8.3. alpontjában a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
da) a „Szakirány” szövegrész helyébe a „Specializáció”,
db) a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”
a) 4.2. alpontjában a „gazdaságelemzés” szövegrész helyébe a „gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés”,
b) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”
aa) a „szakiránya” szövegrész helyébe a „specializációja”,
ab) a „környezettan alapképzési szak meteorológus” szövegrész helyébe a „környezettan alapképzési szak meteorológiai”,
ac) a „szakirányai” szövegrész helyébe a „specializációi”,
ad) a „nem meteorológus” szövegrész helyébe a „nem meteorológiai”,
ae) a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”
b) 8. pont 8.3. alpontjában
ba) az „időjárás előrejelző” szövegrész helyébe az „időjárás-előrejelző”,
bb) a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”
aa) 4.1. alpontjában a „szakiránytól” szövegrész helyébe a „specializációtól”,
ab) 4.2. alpontjában a „biomérnök, az anyagmérnök, a környezetmérnök” szövegrész helyébe a „biomérnöki, az anyagmérnöki, a környezetmérnöki”,
b) 7. pont b) alpontjában a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
c) 8. pont 8.3. alpontjában
ca) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
cb) a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”
a) 4. pont 4.2. alpontjában a „földtudomány” szövegrész helyébe a „földtudományi”,
b) 7. pont b) alpontjában a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”
a) 4. pont 4.2. alpontjában
aa) az „agrártudományi” szövegrész helyébe az „agrár”,
ab) az „orvos- és egészségtudományi” szövegrész helyébe az „orvos- és egészségtudomány”,
b) 8. pont 8.3. alpontjában a „bioanalitikai” szövegrész helyébe a „bioanalitika”
a) 2. pontjában a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
ba) a „szakiránya” szövegrész helyébe a „specializációja”,
bb) a „szakirányai” szövegrész helyébe a „specializációi”,
bc) a „mérnök” szövegrész helyébe a „mérnöki”,
ca) a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
cb) a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
d) 8. pont 8.3. alpontjában
da) a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
db) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
dc) a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”
a) 4.1. alpontjában a „szakiránya” szövegrész helyébe a „specializációja”,
ba) a „szakirányai” szövegrész helyébe a „specializációi”,
bb) az „informatika” szövegrész helyébe az „informatikus”,
bc) a „mérnök” szövegrész helyébe a „mérnöki”
(16) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 16. ÖKOTOXIKOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában
a) a „táj rendező” szövegrész helyébe a „tájrendező”,
b) a „földtudomány” szövegrész helyébe a „földtudományi”
(17) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 17. FÖLDTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4 2. alpontjában
a) a „környezetmérnök” szövegrész helyébe a „környezetmérnöki”,
b) a „földtudomány” szövegrész helyébe a „földtudományi”
(18) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 18. BIOFIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4 2. alpontjában
a) a „földtudomány” szövegrész helyébe a „földtudományi”,
b) a „biomérnök, a vegyészmérnök, a környezetmérnök” szövegrész helyébe a „biomérnöki, a vegyészmérnöki, a környezetmérnöki”
(19) A Rendelet 3. számú melléklet XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 20. HUMÁNBIOLÓGA-ANTROPOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 1. pontjában a „humánbiológus-antropológus” szövegrész helyébe a „humánbiológia-antropológia” szöveg lép.
a) 7. pontjában a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
ba) a „Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 30-40 kredit” szövegrész helyébe a „8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 30-40 kredit”,
bb) a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”
a) 2. pontjában a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk”,
b) 6. pont 6.3. alpontjában a „(szakirányokhoz)” szövegrész helyébe a „(specializációkhoz)”,
ca) a „szakiránynak” szövegrész helyébe a „specializációnak”,
cb) a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
cc) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”,
cd) a „szakirányán” szövegrész helyébe a „specializációján”,
ce) a „szakiránya” szövegrész helyébe a „specializációja”,
d) 8. pont 8.3. alpontjában
da) a „szakirányon” szövegrész helyébe a „specializáción”,
db) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció”
aa) 4.2. alpontjában a „jogi és igazgatási,” szövegrész helyébe a „jogi képzési terület, a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület közigazgatási képzési ága,”,
ab) 4.3. alpontjában a „mesterfokozatot adó alapképzési szakok,” szövegrész helyébe a „mesterfokozatot adó szakok,”,
b) 11. pont 11.1. alpontjában a „jogi és igazgatási,” szövegrész helyébe a „jogi képzési terület, a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület közigazgatási képzési ága,”
a) I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN fejezet 1. KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. KÁNTOR ALAPKÉPZÉSI SZAK, 3. EGYHÁZI/FELEKEZETI KÖZÖSSÉGSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK, 4. TEOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS, 5. (KERESZTÉNY) EGYHÁZ- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím,
b) II. KATOLIKUS HITÉLETI SZAKOK fejezet 1. KATOLIKUS TEOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS, 2. KATOLIKUS KÁNONJOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK, 3. PASZTORÁLIS TANÁCSADÁS ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím,
c) III. REFORMÁTUS HITÉLETI SZAKOK fejezet 1. DIAKÓNIA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. PASZTORÁLIS TANÁCSADÁS ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím,
d) IV. A HETEDNAPI ADVENTISTA EGYHÁZ, A MAGYARORSZÁGI BAPTISTA EGYHÁZ, EVANGÉLIUMI PÜNKÖSDI KÖZÖSSÉG, A GOLGOTA KERESZTÉNY GYÜLEKEZET HITÉLETI SZAKJAI fejezet 1. TEOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. TEOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím,
e) V. MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE fejezet 2. JUDAISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 3. RABBIHELYETTES ALAPKÉPZÉSI SZAK, 4. ZSIDÓ LITURGIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 6. ZSIDÓ KULTÚRATÖRTÉNET MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím,
f) VI. A TAN KAPUJA BUDDHISTA EGYHÁZ fejezet 1. BUDDHISTA TANÍTÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. BUDDHISTA TANÍTÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím,
g) VII. MAGYARORSZÁGI KRISNA-TUDATÚ HÍVŐK KÖZÖSSÉGE fejezet 1. A VAISNAVA TEOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK és 2. A VAISNAVA JÓGAMESTER ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
3. pontjában a „hittudományi” szövegrész helyébe a „hitéleti” szöveg lép.
a) I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN fejezet 1. KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. KÁNTOR ALAPKÉPZÉSI SZAK, 3. EGYHÁZI/FELEKEZETI KÖZÖSSÉGSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK, 4. TEOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS alcím 6. pontjában, 5. (KERESZTÉNY) EGYHÁZ- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában,
b) II. KATOLIKUS HITÉLETI SZAKOK fejezet 1. KATOLIKUS TEOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS alcím 6. pontjában, 2. KATOLIKUS KÁNONJOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK, 3. PASZTORÁLIS TANÁCSADÁS ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában,
c) III. REFORMÁTUS HITÉLETI SZAKOK fejezet 1. DIAKÓNIA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában, 2. PASZTORÁLIS TANÁCSADÁS ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában,
d) IV. A HETEDNAPI ADVENTISTA EGYHÁZ, A MAGYARORSZÁGI BAPTISTA EGYHÁZ, EVANGÉLIUMI PÜNKÖSDI KÖZÖSSÉG, A GOLGOTA KERESZTÉNY GYÜLEKEZET HITÉLETI SZAKJAI fejezet 1. TEOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában, 2. TEOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 7. pontjában,
e) V. MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE fejezet 1. FELEKEZETI SZOCIÁLIS MUNKÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 5. pontjában, 2. JUDAISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 3. RABBIHELYETTES ALAPKÉPZÉSI SZAK, 4. ZSIDÓ LITURGIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 6. ZSIDÓ KULTÚRATÖRTÉNET MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában,
f) VI. A TAN KAPUJA BUDDHISTA EGYHÁZ fejezet 1. BUDDHISTA TANÍTÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. BUDDHISTA TANÍTÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 6. pontjában,
g) VII. A MAGYARORSZÁGI KRISNA-TUDATÚ HÍVŐK KÖZÖSSÉGE fejezet 1. A VAISNAVA TEOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 8. pontjában, 2. A VAISNAVA JÓGAMESTER ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím 10. pontjában
az „A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény” szövegrész helyébe az „A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény” szöveg lép.
a) az „az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság” szövegrész helyébe az „a pedagógus-továbbképzés rendszere működésének véleményezésére jogosult szakértői testület (a továbbiakban: testület)”,
b) az „Az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság” szövegrész helyébe az „A testület”
aa) I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. FÖLDMÉRŐ ÉS FÖLDRENDEZŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 3. TÁJRENDEZŐ ÉS KERTÉPÍTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 6. INFORMATIKUS ÉS SZAKIGAZGATÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím,
ab) II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 4. ANGLISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 11. ANDRAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 14. SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím,
ac) VIII. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 8. MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím,
ad) IX. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 3. EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK, 4. ORVOSI LABORATÓRIUMI ÉS KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI ANALITIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím,
ae) XIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 4. TÁNCMŰVÉSZ ALAPKÉPZÉSI SZAK, 5. TÁNCOS ÉS PRÓBAVEZETŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím,
af) XIV. MŰVÉSZETKÖZVETÍTÉS KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. ELEKTRONIKUS ÁBRÁZOLÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. KÉPI ÁBRÁZOLÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK, 3. KÉZMŰVES ALAPKÉPZÉSI SZAK, 4. KÖRNYEZETKULTÚRA ALAPKÉPZÉSI SZAK, 5. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ALAPKÉPZÉSI SZAK, 6. PLASZTIKAI ÁBRÁZOLÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK és 7. ÉNEK-ZENE ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
2. pontjában a „(megjelölve a szakirányt)” szövegrész,
ba) II. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. MAGYAR ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím,
bb) X. PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 3. KONDUKTOR ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím,
bc) XI. SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 3. REKREÁCIÓSZERVEZÉS ÉS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím,
bd) XIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 7. ALKALMAZOTT LÁTVÁNYTERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím
2. pontjában a „(zárójelben megjelölve a szakirányt)” szövegrész,
c) 2. számú melléklet V. JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. BŰNÜGYI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK, 2. IGAZGATÁSSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK, 5. NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK és 6. RENDÉSZETI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK alcíme,
e) 3. számú melléklet I. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 4. INFO-BIONIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcíme,
g) 3. számú melléklet V. JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. RENDÉSZETI VEZETŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK, 2. KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 4. EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcíme,
ha) VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 20. KOREOGRÁFUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím és
hb) IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 2. VALLÁSTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím
2. pontjában a „(zárójelben megjelölve a szakirányt)” szövegrész,
i) 3. számú melléklet VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 7. SURVEY STATISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.3. alpontjában a „képzési” szövegrész,
j) 3. számú melléklet VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 9. KOGNITÍV TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK alcíme,
ka) III. MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 20. EGÉSZSÉGÜGYI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában, 36. BIOMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 37. ÉPÜLETGÉPÉSZETI ÉS ELJÁRÁSTECHNIKAI GÉPÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK és 38. MŰSZAKI MENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.3. alpontjában,
kb) IV. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 14. NÖVÉNYTERMESZTŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 15. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 16. DÍSZKERTÉSZETI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK, 17. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK és 18. BIRTOKRENDEZŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.3. alpontjában,
kc) VI. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 3. EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában, 7. TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.3. alpontjában, 11. EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában,
kd) VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. SZOCIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 5. KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 10. INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában, 11. KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK, 12. KISEBBSÉGPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.3. alpontjában és 13. EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában,
ke) IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 8. ELMÉLETI NYELVÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában, 9. NÉDERLANDISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 10. ALKALMAZOTT NYELVÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK, 13. ESZTÉTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.3. alpontjában, 14. KLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 15. SKANDINAVISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában, 16. IRODALOM- ÉS KULTÚRATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK, 17. TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK, 18. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.3. alpontjában, 19. NÉMET NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 20. NÉMET NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK, 21. OLASZ NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 22. SPANYOL NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 23. FRANCIA NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 24. ROMÁN NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 25. PORTUGÁL NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában, 27. FILOZÓFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.3. alpontjában, 28. ALTAJISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 32. FILMTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában, 33. ETIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 34. FINNUGRISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 35. SZLAVISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 36. BOLGÁR NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK, 37. CSEH NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK, 38. HORVÁT NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK, 39. LENGYEL NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK, 40. OROSZ NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK, 41. SZERB NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK, 42. SZLOVÁK NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK, 43. SZLOVÉN NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK, 44. UKRÁN NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.3. alpontjában, 45. INDOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 46. SINOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában, 47. INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA ÉS PEDAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 48. ARABISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 49. EGYIPTOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 50. MONGOLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 51. TIBETOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 53. JAPANOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 54. TURKOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.3. alpontjában, 55. ASSZÍRIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában, 56. IRANISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 57. HEBRAISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.3. alpontjában, 73. NYELVTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK és 74. LATIN-AMERIKAI TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában,
kf) X. SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 3. SPORTMENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.3. alpontjában,
kg) XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 14. LOGISZTIKAI MENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.3. alpontjában,
kh) XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 12. ANYAGTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK, 13. MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK, 14. HIDROBIOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK, 15. TÉRKÉPÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.3. alpontjában, 16. ÖKOTOXIKOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. és 4.3. alpontjában, 17. FÖLDTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.3. alpontjában, valamint a 21. BIOTECHNOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában
az „egységes,” szövegrész,
la) IV. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 11. ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában,
lb) IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 66. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában
az „ , egységes” szövegrész,
ma) VI. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 7. TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.1. alpontjában,
mb) VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 2. POLITIKA TUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában,
mc) VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 34. ÉPÍTŐMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában
md) XII. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 13. MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 4. pont 4.2. alpontjában
az „egységes” szövegrész,
n) 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 3. MARKETING MESTERKÉPÉSI SZAK 8. pont 8.3. alpontjában a „szakirányok,” szövegrész,
o) 3. számú melléklet XI. GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 11. KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím 10. Idegennyelv-ismeret követelményei pontja,
pa) IV. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 10. ÁLLATORVOSI MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS,
pb) V. JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 3. JOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS,
pc) VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. FILMDRAMATURG MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS, 2. SZÍNHÁZI DRAMATURG MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS, 3. SZÍNHÁZRENDEZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS, 4. SZÍNMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS és a 25. ÉPÍTŐMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS
alcím címében az „ , EGYSÉGES” szövegrész,
qa) IV. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 20. ERDŐMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS,
qb) VI. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 4. ÁLTALÁNOS ORVOS MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS, 5. FOGORVOS MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS és 6. GYÓGYSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS, qc) VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 5. FESTŐMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS, 6. SZOBRÁSZMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS, 7. GRAFIKUSMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS és 8. RESTAURÁTORMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS alcím címében
az „EGYSÉGES,” szövegrész,
r) 3. számú melléklet IX. BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 9. NÉDERLANDISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK 10. pontjának utolsó mondata,
sa) I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN fejezet 4. TEOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS,
sb) II. KATOLIKUS HITÉLETI SZAKOK fejezet 1. KATOLIKUS TEOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS
alcím címében az „ , EGYSÉGES” szövegrész.
57. § Ez a rendelet 2014. június 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelethez
„
17. LÓTENYÉSZTŐ, LOVASSPORT SZERVEZŐ AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki (Equine Horse Breeding, Equestrian Sport Manager)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Horse Breeding, Equestrian Sport Manager
– választható specializációk: lovassport menedzser, lovasedző (Equestrian Sport Manager, Riding Instructor)
3. Képzési terület: agrár
4. Képzési ág: mezőgazdasági
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke:
6.2. A specializációkhoz rendelhető kreditérték: 18-24 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 120 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit.
7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan lovassport szervezők képzése, akik természettudományi, agrárműszaki és mezőgazdasági technológiai, valamint állattenyésztési ismereteik birtokában képesek a lótenyésztés, a lovassport szervezés területén a tudásukat alkalmazni. Ismerik a lovassport szervezés különböző szervezeti formáit és azok működését. Az alapfokozatot szerzett szakemberek megfelelő ismeretekkel rendelkeznek ahhoz, hogy tanulmányaikat a felsőoktatásban mesterképzésben folytathassák.
Az alapfokozat birtokában a lótenyésztő, lovassport szervezők ismerik:
– a lótenyésztéshez, a lótartáshoz, a lovassport szervezéséhez szükséges legújabb természettudományi, agrárműszaki, agrárgazdasági elméleti és gyakorlati ismereteit,
– a lótenyésztés, a lótartás, valamint a lovassport-szervezés ismereteinek versenyszférában történő alkalmazását;
– a lótenyésztés és a lótartás területén az üzemi és egyesületekbe tömörülő kistenyésztők igényeit;
– a lótenyésztés és lótartás technológiáit, módszereit;
– a sport- és alternatív hasznosítású lovak tenyésztéséhez szükséges szakmai és marketing ismereteket;
– a lovasversenyek és egyéb, a lóhoz köthető szakmai rendezvények szervezését és lebonyolítását;
– a nemzetközi és a magyar lovaskultúrát és hagyományait;
– a lótenyésztés, a lótartás és a kiképzés minőségi, minőségbiztosítási, környezetvédelmi és munkavédelmi előírásait, a jogi és közgazdasági szabályozórendszert, a rendelkezések alkalmazásának módszereit, technikáit;
– a lótenyésztés és lótartás területén a legújabb kutatási eredményeket.
Az alapfokozat birtokában a lótenyésztő, lovassport szervezők alkalmasak:
– a lótenyésztési és takarmányozási, a tenyészállat-értékesítési módszerek, technológiák és munkaműveletek alkalmazására;
– új, korszerű tartási és takarmányozási technológiák bevezetése és alkalmazására;
– a lovas ágazathoz szervesen kapcsolódó takarmánytermesztési, takarmányozási technológiai munkák szervezésére;
– a tenyésztő és nemesítő munka végzésére;
– a lóállomány betegségmegelőzési feladatainak ellátására és szervezésére;
– a tenyészállatok és a kiképzett sport-, verseny- vagy más használatú lovak szakszerű kezelésére és azok értékesítésére;
– a lótenyésztés, a lótartás és a kiképzés során minőségi, minőségbiztosítási, és munkavédelmi előírások megtartására, jogi és közgazdasági szabályozórendszerének alkalmazására;
– a környezetvédelemmel és állatvédelemmel kapcsolatos előírások betartására;
– a gazdálkodás pénzügyi feltételeinek tervezésére és gyakorlati megvalósítására;
– gazdasági folyamatok elemzésére és az azzal kapcsolatos nyilvántartási folyamatok végzésére;
– az ágazathoz tartozó szakigazgatási feladatok ellátására;
– lótenyésztéssel, lótartással, lovas oktatással foglalkozó egységek irányítói munkaköreinek ellátására;
– ló-lovas együttesek kiképzésére, lovassport-edzések vezetésére és versenyeztetésre;
– lovaskultúra és lovasetika oktatására;
– vállalkozói és farmtípusú lovas gazdaságok önálló vezetésére.
Rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel és felelősségtudattal, képesek csoportmunkában dolgozni.
.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– természettudományos alapismeretek: 34-37 kredit
matematikai, kémiai, növénytudományi, állattudományi, genetikai, informatikai és természetvédelmi, környezetvédelmi, minőségvédelmi alapismeretek;
– mezőgazdasági, műszaki és technológiai alapismeretek: 10-14 kredit
műszaki, mikrobiológiai, földművelési és földhasználati alapismeretek;
– gazdaságtudományi, társadalomtudományi alapismeretek: 12-16 kredit
lótenyésztő és lovas szervezetek felépítése és működése, jogi ismeretek, EU agrárpolitika, pedagógiai ismeretek, lovas kultúra és hagyományok, lovasetika;
– szakmai törzsanyag: 70-75 kredit
takarmánynövény-termesztés, gyepgazdálkodás, a ló funkcionális anatómiája és mozgása, speciális ló-egészségügyi ismeretek, általános állattenyésztéstan, lótenyésztés, takarmányozástan, sport- és versenyló-tenyésztés, lovak takarmányozása, lóbírálat és -kereskedelem, lovak tartástechnológiája, etológia, szakági ismeretek, környezetgazdálkodás, számvitel és pénzgazdálkodás, üzemgazdaságtan, vezetés és szervezés, marketing, vállalkozási ismeretek, mezőgazdasági géptan, szakmai gyakorlat;
– A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 63-69 kredit
differenciált szakmai ismeretek: 18-24 kredit
a) lovassport menedzser specializáción: lovas turizmus, alternatív lóhasznosítás, állattenyésztési biotechnológia, teljesítményvizsgálat és tenyészérték-becslés, lovas terápia, lovas versenyek szervezése;
b) lovasedző specializáción: humán anatómia és élettan, pedagógia, gimnasztika, edzéselmélet, a lovaglásoktatás elmélete, a lovaglásoktatás gyakorlata, sportszervezési és vezetési ismeret, lovaglás; továbbá
mind a két specializáción közös ismeretkörök: szakmai idegen nyelv, díjugrató pályaépítő és bíró képzés, lovas tusa tereppálya tervező és építő, lovaskultúra és hagyományok, sportjogi ismeretek, lovas marketing, lószállítási ismeretek;
összefüggő szakmai gyakorlat:30 kredit;
szakdolgozat:15 kredit.
9. Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen legalább három hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritériumfeltétel, valamint a képzés utolsó félévében a kétszer öt héten át tartó összefüggő szakmai gyakorlatból. Az összefüggő szakmai gyakorlat a választott specializáció szerinti szakterületnek megfelelő gyakorlati terepen, azonos gyakorlati óraszámmal megvalósuló képzés.
10. Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
”
2. melléklet a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelethez
„
21. LOGISZTIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: logisztikai mérnöki (Logistics Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség: logisztikai mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Logistics Engineer
3. Képzési terület: műszaki
4. Képzési ág: gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki képzési ág
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: -
6.2. A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretek 25-30%. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: -
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan logisztikai mérnökök képzése, akik a szakterülethez kapcsolódó természettudományos, specifikus műszaki, gazdasági/menedzsment, informatikai, ipari és közlekedési technológiai ismereteik birtokában alkalmasak a vállalatokon belüli és a vállalatok közötti anyagáramlást, valamint az ahhoz kapcsolódó információáramlást megvalósító logisztikai (áruszállítási, anyagmozgatási, raktározási, komissiózási, rakodási, anyagellátási/beszerzési, áruelosztási, hulladékkezelési) folyamatok és rendszerek elemzésére, szervezésére és irányítására, valamint a logisztikai rendszerek elemeit képező logisztikai gépek, eszközök, berendezések gyártásában, minőségellenőrzésében való közreműködésre, üzemeltetésük irányítására. A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
a) Az alapképzési szakon végzettek ismerik:
– a mérnöki tevékenységhez szükséges természet- és műszaki tudományos, valamint gazdaságtudományi ismereteket;
– a logisztikai mérnöki tevékenységhez kapcsolódó informatikai, ipari és közlekedéstechnológiai ismereteket;
– a vállalatokon belüli és a vállalatok közötti anyag- és információ-áramlás folyamatait, eszközrendszerét.
b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
– felismerni az ipari termelési és gazdasági rendszerekben a közlekedési, szállítási, anyag-mozgatási folyamatot, a logisztikai rendszer megvalósításához szükséges eszköz-igényeket;
– logisztikai rendszerek üzemeltetésének megszervezésére, lebonyolítására, irányítására;
– a logisztikai rendszerek egyes részleteinek tervezésével, gyártásával és javításával, illetve ezek szervezésével kapcsolatos mérnöki alapfeladatok elvégzésére;
– integrált ismeretek alkalmazására a közlekedés, a mobilgépek, a folyamatelmélet, az ipari termelési folyamatok, az elektronika, és informatika szakterületeiről;
– a logisztikai rendszerek részfolyamatainak, és azok fizikai realizálását végző részegységek (anyagmozgatógépek, szenzorok, aktuátorok, irányítórendszerek, adatbázisrendszerek stb.) összekapcsolására;
– a munkavédelmi feladatok megoldására;
– az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására;
– a környezetvédelmi feladatok alkalmazására.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:
A szakon végzettek rendelkeznek szervezési, irányítási és kommunikációs készségekkel, együttműködésre, kooperációra és csoportmunkában való részvétel képességével, kapcsolatteremtő képességgel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.
8. Az alapfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Alapozó ismeretek: 60-80 kredit
természettudományi alapozó ismeretek: 40-50 kredit
matematika (min. 12 kredit), mechanika, fizika, műszaki kémia, hő- és áramlástan, elektrotechnika, anyagismeret, környezetvédelmi ismeretek, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben.
társadalomtudományi, jogi és közgazdaságtudományi alapozó ismeretek: 20-30 kredit
mikro- és makroökonómia, menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan, közlekedési és logisztikai jog, számviteli ismeretek, vámeljárások, munkavédelem, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben.
8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 70-100 kredit
géptan (általános járműgéptan), járművek és mobil gépek, infokommunikáció, műszaki ábrázolás, járműelemek, járműszerkezeti anyagok és technológiák, irányítástechnika, közlekedési rendszerek és technológiák, bevezetés a logisztikába, logisztikai hálózatok, logisztikai menedzsment, ipari gyártó rendszerek, termeléstervezés és irányítás, anyagmozgatógépek és eszközök, folyamatmodellezés és szimuláció, logisztikai rendszerek irányításának automatizálása, egyéb, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag.
8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 43-47 kredit
differenciált szakmai ismeretek: 28-32 kredit
a szakmai törzsanyagból választható ismeretek
szakdolgozat: 15 kredit.
9. Szakmai gyakorlat:
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó üzemi gyakorlat.
10. Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
”
3. melléklet a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelethez
Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 2. számú melléklet IX. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 2. EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK alcíme helyébe a következő rendelkezés lép: „
2. EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: egészségügyi gondozás és prevenció (Health Care and Disease Prevention)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
– szakképzettség:
a) népegészségügyi ellenőr,
b) védőnő,
c) dentálhigiénikus,
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
a) Public Health Supervisor,
b) Health Visitor,
c) Dental Hygienest,
– választható szakirányok: népegészségügyi ellenőr, védőnő, dentálhigiénikus (Public Health Care Inspector, Health Visitor, Dental Hygienest)
3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány
4. Képzési ág: egészségtudományi
5. A képzési idő félévekben: 8 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit;
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 100 kredit;
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit;
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit;
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kredit: 95 kredit;
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték.
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az egészségtudomány eredményei alapján az emberi egészség megőrzése törvényszerűségeinek megismerésével gondozzák a társadalom egyéneit, közösségeit és elősegítik az egészségük fejlesztésének lehetőségeit. Kellő ismerettel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.
Közös kompetenciák az egészségügyi gondozási és prevenció alapképzési szakon
Az alapfokozattal rendelkező szakemberek ismerik:
– az egészségügyi kockázatot hordozó helyzeteket, a baleset-megelőzési előírásokat;
– az egészséges emberi szervezet alapvető biológiai és pszichológiai működését;
– az egészségmagatartás meghatározóit;
– az egészségügyi rendszer felépítését és működésének elemeit;
képesek:
– sürgős szükség esetén elsősegélyt nyújtani;
– az idegen nyelvű szakirodalomban tájékozódni;
– a megfelelő és helyes szakmai kommunikációra;
– a számítástechnika felhasználói szintű alkalmazására;
– az általános etikai normák betartására;
– az egészség megőrzését szolgáló alapvető tevékenységek társadalommal történő megismertetésére.
A népegészségügyi ellenőr ismeri:
– a népegészségügyi hatósági feladatok végzésének szabályait;
– a járványügyi állapotjelentés alapján megfelelő járványügyi vizsgálatok, baktériumhordozók felkutatásának és ellenőrzésének, továbbá a fertőző betegek nyilvántartásának és statisztikáinak értékelését;
– a levegő-, víz-, talajszennyeződés, a szennyvíz, valamint a hulladék emberre és a környezetére gyakorolt hatásait, az esetlegesen kialakuló környezeti károsodások megelőzésének és/vagy felszámolásának módozatait és lehetőségét, továbbá képesek azok végrehajtására;
– az élelmiszerekkel kapcsolatos egészségkárosodásokat, azok vizsgálati módszereit, továbbá az ételfertőzésre, ételmérgezésre gyanús megbetegedések tüneteit, valamint a szükséges intézkedéseket és az élelmiszerek előállítását, forgalmazását szabályozó előírásokat;
– az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, a megfelelő munkakörnyezet kialakításának feltételeit;
– kórházak, üzemek és intézmények üzemeltetésének higiénés feltételeit;
– valamint a szakterülettel összefüggő információs és kommunikációs rendszereket és képes azok alkalmazására;
alkalmas:
– népegészségügyi hatósági tevékenység ellátásra a jogszabályok alapján szükséges intézkedések megtételére és ellenőrzésére,
– a vonatkozó jogszabályok alapján a megfelelő hatósági ellenőrzés eredményes lefolytatására,
– járványügyi feladatok kezdeményezésére, megszervezésére és lebonyolítására,
– járványügyi vizsgálatok eredményeinek elemzésére, értelmezésére, felhasználására és kritikus alkalmazására,
– szakterületével összefüggésben vizsgálata eredményeinek és a szükséges intézkedéseknek közérthető formában történő kommunikálásra,
– a lakosság egészségi állapotát javító helyi és központi egészségpolitikai kidolgozására és megvalósítására,
– nosocomialis surveillance megtervezésére és kivitelezésére,
– a lakosság egészségi állapotának monitorizálására, betegségmegelőző programok tervezésére, szervezésére, lebonyolítására és értékelésére.
A védőnő ismeri:
– az egészségvédelmi szűrővizsgálatok rendszerét és elvi alapjait,
– a méhnyakszűrési vizsgálat elveit, módszereit, eljárásait és az egészségügyi rendszerben a szűrővizsgálat helyét, működését,
– egészségmegőrzés, egészségfejlesztés gyakorlati ismereteit,
– a védőnői munka során alkalmazható eljárásokat és módszereket,
– az egyes életkorokhoz kapcsolódó funkcionális és diszfunkcionális működéseket és a hozzájuk kapcsolódó ellátást,
– gondozási, egészségfejlesztési és prevenciós modelleket,
– a szakterülettel összefüggő információs és kommunikációs rendszereket,
– a kliensek, gondozottak jogait és azok érvényesítési módját,
– a hátrányos helyzetű családok egészségügyi és szociális ellátásának sajátosságait;
alkalmas:
– az egészségügyi és szociális szolgáltatások rendszerében, tervezésében, fejlesztésében, kivitelezésében és értékelésében együttműködni,
– méhnyakszűrés végzésére,
– az egyén, család, közösség szintjén a kliensek, gondozottak – egészségügyi és szociális – szükségleteinek feltárására és megállapítására, segítséget nyújt ezen igények megállapítására, kielégítésére,
– az egészségi és szociális problémák felismerésére, rangsorolására, lehetőség szerint megoldására, illetve a megfelelő szakemberek ezen feladatok megoldására történő bevonására,
– a rendelkezésre álló és feltárható erőforrások gazdaságilag optimális hasznosítására, kliensek, illetve közösségek ellátására,
– a népegészségügyi adatok kezelésére és értékelésére, illetve kutatások végzésére, meghatározott szűrővizsgálatok, diagnosztikus eljárások elvégzésére, értékelésére és az eredmények dokumentálására,
– otthoni és intézeti körülmények között nővédelmi szűrővizsgálatok szervezésében való részvételre,
– családtervezéssel kapcsolatos tanácsadásra, anyaságra és szülői szerepre való felkészítésre,
– várandós anyák célzott gondozására, szűrővizsgálatok elvégzésére, szükség esetén szociális támogatás, anyaotthoni vagy sürgősség esetén kórházi elhelyezés kezdeményezésére,
– a gyermekágyas, szoptatós anyák ápolására, gondozására és az aktuális állapotuknak és szükségleteiknek megfelelő ellenőrző vizsgálatok elvégzésére,
– az anyatejes táplálás, a szoptatás módszereinek a tanítására,
– a koraszülöttek, újszülöttek, az egészséges és veszélyeztetett csecsemők állapotának és fejlődésének a figyelemmel kísérésére, a jogszabályokban meghatározott szűrővizsgálatok végzésére,
– folyamatos egyéni, igény szerint célzottan 0-18 éves gyermekek ápolására, gondozására, a nevelés, a szocializáció és az egészséges táplálás területén történő útmutatásra, illetve e területen történő szűrővizsgálatok elvégzésére,
– gyermekek és ifjak közösségi-egészségügyi gondozására (3-18 éves),
– segítséget nyújtani a magatartási zavarok, káros szokások és szenvedélyek megelőzésében, a serdülőkor problémáinak a megoldásában, illetve megfelelő szakemberhez való irányításban,
– gyermekvédelemmel kapcsolatos „jelzőfunkció” szerepének betöltésére,
– családok mentálhigiénés támogatására, krízis prevencióra,
– a családot érintő szociális és jogi ismeretek átadására,
– a védőoltásokkal kapcsolatos szervezési feladatok ellátására,
– egyéneknek, családoknak és közösségeknek egyaránt az egészséges életmódra vonatkozó és az egészség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadni.
A dentálhigiénikus ismeri:
– az egészségkárosodások etiológiai tényezőit, megelőzési lehetőségeit, fontosabb morfológiai és funkcionális jellemzőit, patomechanizmusát;
– a gyakoribb betegségek etiopatogenezisét, diagnosztikájában alkalmazott vizsgáló módszereket, kezelési módozatait, a prevenció, a rehabilitáció lehetőségeit, valamint az egyén általános egészségi állapota és a szájüreg egészségi állapota közötti összefüggést;
– a gyakoribb orális betegségek rizikójának felmérésében és diagnosztikájában alkalmazott korszerű feltáró eljárások és módszerek lényegét, azok várható információit, e vizsgálatok indikációit és kontra-indikációit, kockázati tényezőit és az eredmények diagnosztikus értékét;
– az egyes életkorokhoz vagy különleges kezelést igénylő (krónikus betegséggel, testi vagy szellemi fogyatékkal élők) helyzetekhez kapcsolódó funkcionális és diszfunkcionális orális működéseket, fog- és szájbetegségek és a szájtünetekkel is járó általános betegségek etiopatogenezisét, azok bizonyítékon alapuló, probléma-alapú, betegközpontú és minőségi professzionális dentálhigiénikus prevenciós, diagnosztikus, terápiás és rehabilitációs feladatait;
– a dentálhigiénés ellátás/gondozás során előforduló nosocomialis ártalmakat, az ellátással összefüggő fertőzések extrinsic tényezőinek kiküszöbölésére szolgáló infekciókontroll elvét, gyakorlati alkalmazását;
– az orális egészség intézményrendszerének felépítését és működését, az abban elfoglalt helyét és szerepét, etikai és jogi felelősségét, különösen a fogorvosi praxis működésének etikai, jogi, adminisztratív és gazdasági szabályozásának előírásait, finanszírozási technikáit;
– az orális egészségmegőrzésben, egészségfejlesztésben alkalmazható egyéni és közösségi stratégiák és módszerek elvi alapjait, gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit;
– a dentálhigiénikus munkája során alkalmazható eljárásokhoz és módszerekhez kapcsolódó etikai elvárásokat és jogi felelősségi alakzatokat;
alkalmas:
– felmérni, kiértékelni és dokumentálni a betegek orális egészségi állapotát, annak változását, a betegek egyéni szájhigiénés igényeit, valamint annak testi, pszichológiai, szociális és kulturális hátterét,
– felismerni, hogy mikor van szükség a fogorvoshoz történő irányításra, illetve a fogorvossal vagy más szakmákkal történő konzultációra;
– különböző életkorú, különböző egészségi állapotú (krónikus betegséggel, testi vagy szellemi fogyatékkal élők), továbbá szociálisan és/vagy kulturálisan hátrányos helyzetű egyének és közösségek felmért, azonosított és értékelt dentálhigiénés szükségleteiből kiinduló, reális célokat és kezelési stratégiákat tartalmazó szájhigiénés gondozási tervet készíteni, az elkészült gondozási terv alapján bizonyítékon alapuló, problémaalapú, betegközpontú és minőségi professzionális dentálhigiénés gondozást végezni, az általa nyújtott gondozást teljes körűen és pontosan adminisztrálni, dokumentálni;
– egyéni és közösségi kockázati tényezők azonosítása után, a rendelkezésre álló erőforrások felmérését és a megfelelő beavatkozási stratégiák kidolgozását követően – az orális egészség megőrzése és fejlesztése érdekében egyéni és csoportos egészségfejlesztő tevékenységet tervezni, szervezni, kivitelezni és értékelni, ha szükséges motiválni az egyéneket, közösségeket orális egészségmagatartásuk optimalizálására, életmódjuk változtatására;
– a fertőzéseket az ellátás során megelőzni;
– a munkájában előforduló biztonsági és minőségi kockázatokat minimalizálni;
– a fogak és az állkapocs friss baleseti sérüléseit elsődlegesen ellátni, valamint a fogászati ellátás során fellépő sürgősségi ellátást igénylő állapotokat felismerni, kompetenciájába tartozóan ellátni, vagy ellátásában közreműködni;
– saját és a hozzá tartozó munkatársak munkáját szervezni, dentálhigiénés szolgáltatások tervezésében, fejlesztésében, kivitelezésében és értékelésében más szakmák képviselőivel együttműködni, információkat megosztani;
– munkájában az etikai alapelveket és erkölcsi normákat betartani, a dentálhigiénikusi szakmát szabályozó jogi szabályok változását követni, a jogi szabályokat munkájában betartani;
– kompetenciájába tartozóan a betegek részére a tájékozott beleegyezésükhöz szükséges tájékoztatást nyújtani és az ebből adódó felelősség következményeit felmérni, a részvételi szándék és a személyes felelősség növelése érdekében támogatni a betegeket és hozzátartozóikat;
– az orális egészséggel kapcsolatosan releváns irodalmat és információt keresni, analizálni, adatokat kezelni és kritikusan értékelni, kutatómunkában közreműködni, új eredmények, új tudás alkalmazását javasolni;
– szakterületével összefüggésben idegen nyelven kommunikálni, szakmai idegen nyelv tudása birtokában szakmai tudását bővíteni;
– saját szakmai fejlődése érdekében az élethosszig tartó tanulás keretében szakmai ismereteit bővíteni, képességeit fejleszteni;
az alábbi kompetenciák és értékek birtokában képes a dentálhigiénikustól elvárt szakmai viselkedésre:
– személyes kompetenciák (elhivatottság, elkötelezettség, hitelesség, érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság, empátia, törődő magatartás, feltétel nélküli elfogadás, türelmesség, kitartás, szervezőkészség, proaktív viselkedés, állóképesség, jó szem-kéz koordináció, kézügyesség, önállóság, precizitás, stabil kéztartás, megbízhatóság, fejlődőképesség, felelősségtudat, monotónia tűrés, terhelhetőség);
– társas kompetenciák (interperszonális rugalmasság, udvariasság, segítőkészség, határozottság, meggyőzőkészség, együttműködési készség, asszertivitás, közérthetőség, prezentációs készség, meghallgatási készség, hatékony kérdezés készsége, fogalmazó készség, nyelvhelyesség, kommunikációs rugalmasság, kompromisszumkészség, konfliktusmegoldó készség, stressztűrő képesség);
– módszerkompetenciák (ismeretek helyén való alkalmazása, kritikus gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás, gyakorlatias feladatértelmezés, döntéshozatali képesség, körültekintés, elővigyázatosság, módszeres munkavégzés, kreativitás, eredményorientáltság); valamint
– értékek (a beteg méltóságának a tisztelete, partnerség, a beteg autonómiájának tisztelete).
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
– alapozó ismeretek: 25-35 kredit
biológia, kémia, ökológia, pszichológia, szociológia, kommunikáció, bioetika, jogi alapismeretek, népegészségtan, elsősegélynyújtás, informatika
– szakmai törzsanyag: 50-65 kredit
anatómia, biokémia, sejtbiológia, genetika, élettan, gyógyszertan, mikrobiológia, egészségpszichológia, ápolástan, egészségszociológia, pedagógia, egészségfejlesztés, klinikai propedeutika, egészségügyi informatika, egészségügyi menedzsment, latin nyelv
– differenciált szakmai anyag: 100-115 kredit
népegészségügyi ellenőr szakirány: biostatisztika, epidemiológia, népegészségügyi medicina, környezetegészségtan, táplálkozás egészségtan, munka- és sugáregészségtan, gyermek- és ifjúság-egészségügy, egészségfejlesztés, közigazgatási és jogi ismeretek; népegészségügyi terep- és laboratóriumi gyakorlatok;
védőnő szakirány: szakápolástan, klinikai ismeretek, egészségfejlesztés gyakorlata, védőnői módszertan, táplálkozástan, speciális gondozási ismeretek, szakmai vezetési és irányítási ismeretek;
dentálhigiénikus szakirány: gnatológia és dentális anatómia, orális mikrobiológia és immunitástan, orális patológia, orális medicina, fogászati gyógyszertan, fogászati radiológia, preventív fogászat, konzerváló fogászat és endodoncia, parodontológia, fogpótlástan és odontotechnológia, fogászati implantológia, fogszabályozás szájsebészet, gyermekfogászat, gerodontológia, orális onkológia, fogászati infekciókontroll, helyi érzéstelenítés, fájdalom management, orális egészség fejlesztése, fogászati műszertan és anyagtan, munkabiztonság, praxismenedzsment, szakmai idegen nyelv, egészségügyi informatika dentálhigiénikusoknak.
9. Szakmai gyakorlat:
A gyakorlati képzés magában foglalja a gyakorlati órákat és a területi gyakorlatokat. A területi szakmai gyakorlat a gyakorlati készségek elsajátítása és elmélyítése érdekében az intézményen kívüli szakmai területen az intézmény által irányított, ellenőrzött, oktató vezetésével tanóra keretében végzett szakmai tevékenység. A külső szakmai helyen végzett összefüggő szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.
10. Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió tagállamainak valamely hivatalos idegen nyelvéből vagy orosz nyelvből vagy nemzetiségi nyelvből egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
”
4. melléklet a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelethez
Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 2. számú melléklet XIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 1. ALKOTÓMŰVÉSZET ÉS MUZIKOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK alcíme helyébe a következő rendelkezés lép: „
1. ALKOTÓMŰVÉSZET ÉS MUZIKOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: alkotóművészet és muzikológia (Musical Creative Arts and Musicology)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség:
a) zeneszerző
b) jazz-zeneszerző
c) muzikológus
d) zeneteoretikus
e) zenei asszisztens
f) elektronikus zenei médiaasszisztens
g) alkalmazott zeneszerző
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
a) Composer
b) Jazz Composer
c) Musicologist
d) Music Theoretician
e) Music Assistant
f) Electronic Music Assistant
g) Composer of Applied Music
– választható szakirányok: zeneszerzés, jazz-zeneszerzés, muzikológia, zeneelmélet, zeneismeret, elektronikus zenei médiaművészet , alkalmazott zeneszerzés (Composition, Jazz Composition, Musicology, Music Theory, General Studies in Music, Electronic Music Media Art, Applied Music Composition)
3. Képzési terület: művészet
4. Képzési ág: zeneművészet
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-30 kredit
6.2. A szakirányokhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 65 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 6 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 65 kredit.
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik zeneszerzői vagy elméleti tudományos teljesítményükkel a magyar és az európai zenekultúrát gyarapítani és terjeszteni tudják. Megszerzett gyakorlati és elméleti tudásuk birtokában kiművelt ízléssel gyarapítják a zenei alkotások és a zenéről szóló tudás repertóriumát. A zenei élet intézményeiben hasznos segítő szerepet tudnak vállalni. Aktívan részt vesznek a zenei köztudat formálásában. Kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.
a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:
– a professzionális zenész szakmai tudásához szükséges általános elméleti és történeti zenei anyag;
– a zenei szerkezet mélyebb megértését szolgáló átfogó zeneelméleti, ellenponttani, zenetörténeti, elemző stúdiumok;
– egyszerűbb zeneszerzési, elméleti feladatok megoldásához (pl. hangszerelés, continuo-játék, tudományos adatgyűjtés, irodalomfeldolgozás, műelemzés) szükséges ismeretanyag,
– zeneirodalmi ismeretek.
b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
– zeneművek önálló értékelésére;
– saját környezetükben egyszerűbb zeneszerzési, harmonizálási, hangszerelési vagy elméleti feladatok megoldására;
– asszisztensként történő közreműködésre;
– zenei együttesekben, kortárs-zenei formációkban, zenekarokban és énekkarokban, valamint a művelődés intézményeiben a zene értelmezésére és közvetítésére;
– a zene ismeretét és szeretetét szóban, írásban, hangszeren, énekkel terjeszteni;
– zenei együtteseket, művelődési intézményeket a szakirányuknak megfelelő művészi szolgálattal alkotó módon segíteni és alsóbb fokon irányítani;
– a zenei élet intézményeiben hasznos segítő szerepet vállalni;
– a zenei köztudat formálásában részt venni.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
– zeneművészeti alkotás megértésének képessége;
– jól megalapozott és kifejlesztett hallás és formálókészség;
– kiművelt zenei ízlés;
– a saját tevékenységük megítélésének képessége;
– az értékek feltárására és megtartására törekvő céltudatos magatartás;
– minőség- és felelősségtudat;
– jó együttműködő és kommunikációs képességek.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:
Az alapozó ismeretek: 20-30 kredit
filozófia, esztétika, etika, művelődési és művészettörténeti ismeretek, általános és magyar zenetörténet, népzene, műismeret (hangverseny tapasztalat), akusztika
Szakmai törzsanyag: 115-153 kredit
a) általános szakterületi ismeretek: 40-60 kredit
zeneelmélet, szolfézs, ellenponttan, zongora, partitúra olvasás-transzponálás, kamarazene/kamaraének, kortárszenei gyakorlat, zenekar-/kórusszolgálat, hallásfejlesztés, zenei informatika és médiaismeretek, pszichoakusztika, elektronikus zenei lejegyzés, előadói gyakorlat;
b) differenciált szakterületi ismeretek: 65-70 kredit
zeneszerzés és jazz-zeneszerzés szakirány: zeneszerzői technikák, stílusgyakorlatok, ellenponttan, műbírálat, hangszerelés, prozódia, harmonizálás, betanítás, kortárs stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat, elektronikus zeneszerzési technikák;
muzikológia szakirány: általános és magyar zenetörténet, historiográfia, zenei filológia, zenei szociológia, kutatási technika, bibliográfia;
zeneelmélet szakirány: magasabb szintű összhangzattani, formatani, ellenponttani ismeretek, stílustanulmányok, zeneelmélet, -történet, kottaolvasási készség, continuo-játék;
zeneismeret szakirány: összhangzattani, formatani, ellenponttani, zenetörténeti és népzenei ismeretek, stílustanulmányok, magas szintű kottaolvasási és hallási fejlesztés, hangképzés;
elektronikus zenei médiaművészet szakirány: elektronikus és számítógépes zeneszerzői technikák, zeneszerzői technikák, elektronikus zenei stílusgyakorlatok, elektronikus és kortárs zenei stílus- és repertoárismeret, hangszintézis- és analízis, betanítás, előadói gyakorlat, műbírálat;
alkalmazott zeneszerzés szakirány: zeneszerzői technikák, stílusgyakorlatok, ellenponttan, hangszerelés, prozódia, előadói gyakorlat, filmzene analízis, digitális hangszerelés és hangfelvétel (zenei editing), hanganalízis, elektronikus hangszerismeret.
c) egyéb, szabadon választható szakterületi ismeretek: 10-23 kredit.
A tanári mesterképzési szak választása esetén ezen ismeretek terhére biztosított a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modul, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.
9. Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
”
5. melléklet a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelethez
„
8. DRÁMAINSTRUKTOR ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: drámainstruktor (Drama Instruction)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)
– szakképzettség: drámainstruktor
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Drama Instructor
– választható specializáció: színjáték, drámajáték (Specialization in Acting; Specialization in Educational Drama).
3. Képzési terület: művészetközvetítés
4. Képzési ág: drámakultúra
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 25-30 kredit
6.2. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.3. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 8 kredit
6.4. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: az összes kredit legalább 60%-a.
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja: olyan drámainstruktorok képzése, akik közművelődési és művészeti intézményekben vagy a médiában képesek a kulturális tervezésben és szervezésben, illetve a drámajátékok tervezésében és vezetésében való jártasságot igénylő feladatkörök ellátására. Képesek továbbá színházaknál, filmekben színészi feladatok, illetve szabadidő-szervezői feladatok ellátására. A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
a) Az alapképzési szakon végzettek ismerik:
– a művelődéstörténeti és művészettörténeti folyamatokat
– a műelemzés, a dráma- és színházelemzés eljárásait
– a színházi menedzsment főbb kérdéseit
– a színház gyakorlati működését
– a színházi és kulturális szervezés kérdéseit
– a színpadi zene és mozgás főbb kifejezőeszközeit
– az előadáskészítés és az előadáselemzés műveleteit
– a dráma- és színháztörténet főbb korszakait
– a drámapedagógia főbb területeit
Drámajáték specializáción továbbá:
– a drámajáték általános alkalmazását, gyakorlatát
– a drámapedagógia történetét, iskoláit és válfajait
– a drámapedagógia gyakorlatának főbb kérdéseit, a dráma mint módszeregyüttes pedagógiai programokba történő építését és tanterven túli iskolai alkalmazását
– a (kulturális) szabadidő szervezésének speciális módjait
Színjáték specializáción továbbá:
– a beszédtechnika eszközeit
– általános színészi eszközöket
– zenés és bábszínészi eszközöket
b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:
– közművelődési és művészeti intézményekben, a médiában és az igazgatás területén olyan feladatkörök ellátására, amelyek a kulturális tervezésben és szervezésben, illetve a drámajátékok tervezésében és vezetésében való jártasságot igénylik;
– művész szakképzettséggel rendelkező szakemberek mellett referensi feladatok ellátására;
– színházaknál, filmekben színészi feladatok ellátására;
– közművelődési intézményekben szabadidő-szervezői feladatok ellátására;
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:
– készségek fejlesztésére, új kompetenciák kialakítására irányuló igény;
– vizuális intelligencia;
– jó együttműködési és kommunikációs készségek;
– saját tevékenység reális megítélésének képessége, kritikai szemlélet;
– kreativitás, sikerorientáltság;
– a minőség iránti elkötelezettség és felelősségtudat;
– az értékek feltárására és megtartására törekvő céltudatos magatartás;
– jó szervezőkészség.
8. Az alapfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
– Alapozó ismeretek: 15-20 kredit
alapvető művelődéstörténet, vizuális művészeti ismeretek, társadalomtudományi, gazdaságtudományi, vezetés- és szervezéstudományi alapismeretek, drámapedagógiai alapismeretek,
– Szakmai törzsanyag:123-168 kredit
a) szakmai alapozó modul: 35-50 kredit
műelemzés, drámaelemzés, színpadi zene és színpadi mozgás, színházi menedzsment, a színház gyakorlati működése, színházi és kulturális szervezés, az előadás-készítés és az előadáselemzés általános ismeretei
b) differenciált szakmai ismeretek: 88-118 kredit
választható specializációk: 60-70 kredit
drámajáték specializáción: alkalmazott színházismeret, előadás-készítés és előadáselemzés, alkalmazott drámajátékosi ismeretek, drámajátékosi gyakorlatok, drámapedagógia, kulturális szabadidő tervezés és szervezés
színjáték specializáción: alkalmazott színházismeret, előadás-készítés és előadáselemzés, beszédtechnika, általános színészi ismeretek, zenés színészi ismeretek, bábszínészi ismeretek
szakmai gyakorlat: 20-40 kredit
szakdolgozat: 8 kredit
c) egyéb választható ismeretek: 8-12 kredit
a (továbblépésként) tanári mesterképzési szak választása esetén a tanári felkészítéshez szükséges 10 kredit-értékű pedagógiai és pszichológiai modul ismeretei (a szabadon választható tárgyak terhére).
9. Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat színházakban, közművelődési intézményekben, színházi terápiát végző centrumokban végzett, minimum 150 órás évközi gyakorlat, amely az adott felsőoktatási intézménytől függően meghatározott heti óraszámban, 15 hét/félév időintervallumban, vagy 8 óra/nap időtartamban folyik.
10. Idegennyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
”
6. melléklet a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelethez
Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 3. számú melléklet I. INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 5. ORVOSI BIOTECHNOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK alcíme helyébe a következő rendelkezés lép: „
5. ORVOSI BIOTECHNOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: orvosi biotechnológia (Medical Biotechnology)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles orvosi biotechnológus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Medical Biotechnologist
– választható specializációk: alkalmazott bioinformatika, molekuláris biotechnológia (Applied Bioinformatics, Molecular Biotechnology)
3. Képzési terület: informatika
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a molekuláris bionika vagy molekuláris bionika mérnöki alapképzési szak.
4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető szakok: az általános orvos, fogorvos, gyógyszerész osztatlan mesterképzési szakok; a biomérnöki, vegyészmérnöki, orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus, biológia, valamint kémia alapképzési szakok, valamint az 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű okleveles vegyész, biológus, biológiatanári, kémiatanári szakok. 4.3. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- és mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-40 kredit;
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 15-35 kredit
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-50 kredit;
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit;
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 25 kredit;
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 20 %.
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A szak képzési célja orvosi biotechnológusok képzése, akik szilárd elméleti alapokra épülő, a tudásuk fejlesztését hosszú távon biztosító képzés alapján természettudományos, informatikai és orvostudományi ismeretekkel egyaránt rendelkező szakemberekként képesek a biomedicinális tudományterületeken önállóan kutatási és alkalmazási, fejlesztési és működtetési tevékenységet egyaránt végezni. A képzés jellegéből adódóan rendelkeznek továbbá e tevékenységek magas színvonalon történő kivitelezéséhez nélkülözhetetlen problémamegoldó és együttműködési készséggel is. A végzettek felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– a biotechnológiai módszereket és a biomedicinális alkalmazásokat,
– a biotechnológiai méréstechnikai módszereket,
– a biológiai folyamatok molekuláris mechanizmusát és modellezését,
– a biotechnológia alapvető etikai kérdéseit,
– a biotechnológiához szükséges informatika kérdéseit,
– a szellemi tulajdonjogot,
– a vezetési menedzsment, a szervezés, a szervezet elméleti alapjait,
– az együttműködéshez szükséges kommunikációt.
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
ba) alkalmazott bioinformatika specializáción:
– a számítógépes biológia és kémia eszköz- és módszertárának alkalmazására, különös tekintettel a genomikai, proteomikai, metabonomikai, metabolonikai és toxikológiai alkalmazásokra,
– adatbázisok tervezésére, létrehozására, módosítására, kezelésére és alkalmazására korszerű adatbázis-kezelő rendszerekben, különösen orvosi biotechnológiai területeken,
– biológiai rendszerek számítógépes modellezésére és szimulációjára (bioinspirált rendszerek);
bb) molekuláris biotechnológia specializáción:
– molekuláris interakciók leírására, molekuláris és rendszerszemléletű biológiai (’systems biology’) és genetikai ismeretek biotechnológiai kutatásban és fejlesztésben való alkalmazására,
– molekuláris biotechnológiai és farmakogenomikai ismeretek révén korszerű metabonomikai, metabolonikai és toxikológiai vizsgálómódszerek kifejlesztésére,
– preklinikai és klinikai gyógyszerkutatás és -fejlesztés fázisainak ismerete alapján biotechnológiai gyógyszerkutatási és fejlesztési tevékenységre,
– molekuláris diagnosztikai módszerek kifejlesztésére és alkalmazására,
– molekuláris támadáspontok ismerete révén új terápiás módszerek, illetve hatóanyagok kifejlesztésére, különös tekintettel az onkológiai vonatkozásokra.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
– kreativitás,
– logikus gondolkodás- és látásmód,
– jó kommunikációs és együttműködési készség,
– csapatmunkára való alkalmasság,
– hatékony konfliktuskezelés.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 20-40 kredit
természettudományos alapismeretek: 15–25 kredit
molekuláris biológiai ismeretek, biokémiai, kémiai biológiai ismeretek, élettani ismeretek, informatikai ismeretek;
gazdasági és humán ismeretek: 5–15 kredit
közgazdaságtani ismeretek, marketing és menedzsment ismeretek, jogi és etikai ismeretek.
8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 15-35 kredit
fehérjék, fehérjehálózatok ismerete, nukleinsavakkal kapcsolatos technikák, sejtbiológiai ismeretek, molekuláris patológiai ismeretek;
8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően válaszható ismeretkörei:
differenciált szakmai ismeretek: 30-50 kredit
– alkalmazott bioinformatika specializáción: számítógépes biológiai és kémiai ismeretek, adatbázisok tervezése és alkalmazása, modellezés és szimuláció, szerkezeti bioinformatikai ismeretek, különösen bioinformatikai vonatkozásban, statisztikai ismeretek biológiai rendszerek vonatkozásában, nanotechnológiai és nanobiotechnológiai ismeretek, hatóanyag-felszabadító rendszerek ismerete, biofarmáciai-farmakokinetikai ismeretek, immunbiológiai ismeretek, metabolizmus és toxikológia, szemészeti ismeretek, nagy teljesítőképességű módszerek ismerete, bioanalitikai módszerek ismerete, növényi biotechnológiai ismeretek;
– molekuláris biotechnológia specializáción: molekuláris genetikai és genomikai ismeretek, molekuláris toxikológiai ismeretek, gyógyszerkutatás és -fejlesztés folyamatának ismerete, molekuláris diagnosztikai ismeretek, molekuláris támadáspontok ismerete, különösen molekuláris biológiai vonatkozásban statisztikai ismeretek biológiai rendszerek vonatkozásában, nanotechnológiai és nanobiotechnológiai ismeretek, hatóanyag-felszabadító rendszerek ismerete, biofarmáciai-farmakokinetikai ismeretek, immunbiológiai ismeretek, metabolizmus és toxikológia, szemészeti ismeretek, nagy teljesítőképességű módszerek ismerete, bioanalitikai módszerek ismerete, növényi biotechnológiai ismeretek.
9. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 80 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudományi ismeretek: analízis, algebra, diszkrét matematika, valószínűségszámítás, matematikai statisztika, szerves kémia, biokémia, molekuláris biológia, molekulafizika; gazdasági és humán ismeretek: közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, menedzsment ismeretek, tudománytörténet, jogi ismeretek, egyéb humán ismeretek; elektronikai és számítástechnikai ismeretek: elektronikai áramkörök, elektronfizika, jelfeldolgozás, információelmélet, számítás- és algoritmuselmélet, programnyelvek, programtervezés, digitális rendszerek, adatbázis-kezelés, bioinformatika; biofizikai és idegtudományi ismeretek: biofizika, genetika, neurobiológia, biológiai képalkotás alapjai, elektrofiziológia, biolaboratóriumi mérések.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
”
7. melléklet a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelethez
„
43. OLAJMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK (KIZÁRÓLAG ANGOL NYELVŰ KÉPZÉS)
1. A mesterképzési szak megnevezése: olajmérnöki / Petroleum Engineering
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles olajmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Petroleum Engineer
3. Képzési terület: műszaki / Engineering
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a műszaki földtudományi alapképzési szak.
4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a gépészmérnöki és a vegyészmérnöki alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 25-35 kredit;
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 15-20 kredit;
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz/specializációhoz rendelhető kreditek száma: 30-35 kredit;
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma: 6 kredit;
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 35 kredit.
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan olajmérnökök képzése angol nyelven, akik rendelkeznek a kőolaj-, földgáz- és vízkészletek feltárásához, kitermeléséhez, előkészítéséhez és szállításához szükséges technológiai és infrastrukturális rendszerek tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének elméleti és gyakorlati ismereteivel, a mérnöki tevékenység végzéséhez elengedhetetlen kész-ségekkel, képességekkel, továbbá alkalmasak nemzetközi szinten megfelelni a szakterület feladatainak végzésére és irányítására és felkészültek tanulmányaik doktori képzésben (PhD) történő folytatására.The program aims to prepare in English petroleum engineers who will have the skills to design, assemble, and operate the technological and infrastructural systems necessary to explore, exploit, process and transfer crude oil, natural gas and water resources. Graduates will possess the necessary knowledge and skills to conduct engineering work; their theoretical knowledge will enable them to succeed in the international job market even at the supervisory level. Graduates are prepared to continue their studies at the doctoral level.
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik / Graduates know:
– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat / Generally applicable problem solution techniques needed for research or scientific work;
– a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat / Global social and economic processes;
– a kőolaj-, földgáz- és vízkutak létesítéséhez (fúrásához) szükséges berendezéseket, módszereket; a tipikusan előforduló üzemzavarok elhárításának módszereit / The pieces of equipment and methods necessary to drill oil, gas, and water wells; the ways to alleviate typical operational problems;
– a kőolaj-, földgáz- és vízkutak (felszálló vagy mechanikus) termelésére használatos berendezéseket; a szükséges berendezések, eljárások megfelelő kiválasztását biztosító módszereket / The various pieces of equipment required for producing (by flowing or by artificial lift methods) of crude oil, natural gas and water wells along with the methods used for selecting the proper equipment and processes;
– a kőolaj-, földgáz- és víztelepek, a bennük található fluidumok, valamint a tároló kőzetek tulajdonságait; az ilyen telepekben történő szivárgás jellemzőit; a földalatti rezervoárok termelési mechanizmusait; az optimális kihozatalt biztosító elsődleges vagy fokozott kitermelési mechanizmusokat; a földalatti tárolók numerikus szimulációjának alapjait / The physical properties of crude oil, natural gas and water reservoirs, their fluids and fluid bearing rocks; the underground seepage of fluids in such reservoirs; the operating mechanisms of underground reservoirs; the primary or EOR methods providing optimum fluid recovery; the basics of numerical simulation of underground reservoirs;
– a kőolaj, földgáz és víz csővezetéki szállításával kapcsolatos berendezéseket, eljárásokat; a mezőbeli és távvezetéki szállítás tervezésének és üzemeltetésének alapjait / The various pieces of equipment along with the required processes needed to transfer crude oil, natural gas and water by pipelines;
– a számítógépes tervezés és elemzés alkalmazói szintű használatát / User level application of computerized design and analysis.
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak / Graduates are capable of:
– törvényszerűségek, összefüggések megértésére, a megszerzett tudás alkalmazására / Understand the basic laws and interrelations and apply their knowledge;
– komplex tervezési munkák irányítására és projektmenedzseri feladatok ellátására, illetve azokban való részvételre / Run complex design projects as project managers or to take part in such projects;
– kőolaj-, földgáz- és vízkutak létesítésének (fúrásának) tervezésére, mélyfúrások lebonyolítására; a mélyfúrások költségeinek optimalizálására; mélyfúrás közben fellépő üzemzavarok elhárítására / Design the drilling of oil, gas, and water wells; manage the drilling of a well, and mitigate typical operational problems;
– kőolaj-, földgáz- és vízkutak (felszálló vagy mechanikus) termelésének tervezésére, az optimális termelési viszonyok megvalósítására; a szükséges berendezések, eljárások célszerű kiválasztására; a maximális profitot biztosító megoldások megvalósítására / Design the production (by flowing or by artificial lift methods) of crude oil, natural gas and water wells, achieve the optimum operating conditions, properly select the necessary equipment and procedures, to create the system achieving the maximum profit;
– kőolaj-, földgáz- és víztelepek termelési mechanizmusainak célszerű megválasztására; a legnagyobb kihozatalt biztosító elsődleges vagy fokozott termelési mechanizmusok (EOR, IOR) optimális kiválasztására; legkedvezőbb „reservoir management” megvalósítására / Select the proper operational mechanism for crude oil, natural gas and water reservoirs; select the optimal primary or secondary (EOR, IOR) mechanism providing maximum of recovery; conduct the most advantageous reservoir management;
– kőolaj, földgáz és víz olajmezőben történő szállításának tervezésére és üzemeltetésére / Design and operate the transfer of crude oil, natural gas and water in the oil field.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek / Graduates use professional skills to:
– kreativitás, problémafelismerő és -megoldó készség / Creativity, problem identification and solution skills;
– intuíció es módszeresség / Insight and systematism;
– tanulási készség és jó memória / Learning ability and good memory;
– megfelelő motiváció a gyakran változó munka- és földrajzi körülmények közötti tevékenységek végzésére / Proper motivation to work under frequently changing working and geographical conditions;
– jó kommunikációs készség / Good communication abilities;
– igény a szakmai ismeretek folyamatos megújítására / Desire to renew one’s professional skills;
– kezdeményező, döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás / Ability to initiate, to make decisions, to take personal responsibility;
– megfelelő vezetői képesség és együttműködési készség team-ben történő munkavégzésre / Proper managerial and cooperative skills to work in a team;
– aktív szakmai angol nyelvtudás / Active knowledge of the professional English language.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: / Core Foundation Courses: 25-35 kredit
– természettudományos alapismeretek / Core Foundation Courses in Natural Sciences 20-25 kredit
numerikus módszerek és optimalizálás, számítógépes alkalmazások, rezervoár geológia, olajipari kémia, geotermikus energia, áramlástan, alkalmazott geofizika / Numerical Methods and Optimization, Computer Applications, Reservoir Geology, Petroleum Chemistry, Geothermal Energy, Fluid Mechanics, Applied Geophysics.
– gazdasági és humán ismeretek / Core Foundation Courses in Economic and Human Sciences 5-10 kredit
kutatási ismeretek, olajipari gazdaságtan, egészség, biztonság és környezetvédelem az olajiparban / Graduate Research Seminar, Petroleum Economics, Petroleum Industry HSE.
8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei / Specialised Core Courses: 15-20 kredit
mélyfúrás, a rezervoármechanika alapjai, az olajtermelés alapjai, szénhidrogén szállítás, labor ismeretek: rezervoár fluidumok, rezervoár kőzetek / Drilling Engineering, Reservoir Engineering Fundamentals, Production Engineering Fundamentals, Transport of Hydrocarbons, Reservoir Fluid Properties Lab, Reservoir Rock Properties Lab.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei / Obligatory differenciated elements of the core curriculum: 65-70 kredit
differenciált szakmai ismeretek / Specialized Differetiated Courses: 30-35 kredit
kútkiképzés tervezése, áramlás porózus közegben, anyagmérleg egyenletek, mechanikus olajtermelés, rezervoár menedzsment és EOR módszerek, mélyfúrás tervezése, labor ismeretek: termelési labor, kitörésvédelmi labor, rezervoár menedzsment és szimulációs labor, NODAL elemzési alkalmazások / Well Completion Design, Flow in Porous Media, Material Balance, Artificial Lifting, Reservoir Management and EOR Methods, Production Technology Lab, Drilling Design, Well Control Lab, Reservoir Management, Simulation Lab, NODAL Analysis Applications
diplomamunka / Thesis project: 35 kredit.
9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: / Requirements for the compulsory field internship
A szakmai gyakorlat a második félévet követő négyhetes, a diplomamunkához kapcsolódó nyári gyakorlat, amelyen a hallgató a feladat megoldásához szükséges ipari adatok összegyűjtését, a megoldási lehetőségek felderítését végzi. / The compulsory field practice is part of the thesis process. Students must take part in a four-week summer internship after the second semester when they collect industrial data required to solve their thesis project as well as investigate the different ways of solution. The field consultant will certify fulfillment of this requirement.
10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A képzésbe való felvétel feltétele angol nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél / Students having BSc degrees issued in Hungary must possess a complex intermediate level (B2) certificate or an equivalent high school certificate in the English language.
Külföldön kiadott diplomával rendelkezők esetében angol tannyelvű, a kiállító ország belső joga szerint elismert felsőoktatási intézményben megszerzett BSc fokozat / Students with degrees issued in a foreign country must demonstrate their English language skills with an BSc degree issued from an institution (a) where the language of tuition was English, and (b) which is fully accredited by the local government.
A 4.2. pontban meghatározott szakok esetében a mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 80 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: / Students are eligible to apply to the program if they possess a minimum of 80 credits from their previous studies in the following fields:
– természettudományos ismeretek / Natural Sciences 25 kredit:
matematika, fizika, kémia, informatika, ábrázoló geometria, mechanika, földtudományi ismeretek / mathematics, physics, chemistry, informatics, descriptive geometrics, mechanics;
– gazdasági és humán ismeretek / economic and human sciences 10 kredit:
közgazdaságtan, menedzsment, jogi ismeretek, vállalat-gazdaságtan, humán ismeretek / economics, management, legal studies, project economics, human studies;
– szakmai ismeretek / professional studies 45 kredit:
anyagismeret, földtan, geofizika, környezetvédelem, geodézia, folyadékok mechanikája, termodinamika, mélyfúrás, rezervoármechanika, szénhidrogén-termelő rendszerek, szénhidrogén-szállító rendszerek / material science, geology, geophysics, environmental protection, geodesy, fluid mechanics, thermodynamics, drilling, reservoir mechanics, hydrocarbon producing systems, hydrocarbon transporting systems.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni / The requirement for enrollment is that the applicant must have a minimum of 50 credits in the fields listed above. Credits missing must be collected during normal studies but not later than two semesters after enrollment and in accordance with the university’s standard requirements.
44. INFO-BIONIKA MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: info-bionika mérnöki (Info-Bionics Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles info-bionikus mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Info-Bionics Engineer
– választható specializációk: bionikus interfészek, bio-nano mérőeszközök és képalkotók (Bionic Interfaces, Bio-nano Measuring and Imaging Instruments)
3. Képzési terület: műszaki
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a molekuláris bionika vagy a molekuláris bionika mérnöki alapképzési szak
4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a biomérnöki, villamosmérnöki, mérnökinformatikus, vegyészmérnöki, biológia, kémia alapképzési szakok, valamint az általános orvos, fogorvos, gyógyszerész osztatlan mesterképzési szakok.
4.3. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- és mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-40 kredit;
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 14-25 kredit;
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-50 kredit;
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit;
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit,
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 20%.
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzési cél olyan info-bionikus mérnökök képzése, akik szilárd elméleti alapokra épülő, a tudásuk fejlesztését hosszú távon biztosító képzés alapján természettudományos, elektronikai, információs technológiai és orvostudományi ismeretekkel egyaránt rendelkező szakemberekként képesek a bio-info-medicinális tudományterületeken önállóan kutatási, alkalmazási-fejlesztési és működtetési tevékenységet egyaránt végezni. A képzés jellegéből adódóan rendelkeznek továbbá e tevékenységek magas színvonalon történő kivitelezéséhez nélkülözhetetlen problémamegoldó és együttműködési készséggel is.
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– az információtechnika matematikai alapjait; tér-időbeli jeleket és rendszereket; modell-hierarchiát a fizikai szinttől a különböző szintű funkcionális modellekig (molekula, eszköz, áramkör, hardver-rendszer, működtető program, funkció-modell) és a szerves anyag (molekulák, DNS, sejtek, neuronok) kémiai biológiáját és fizikáját (a „soft matter science” alapjai, nanobiotechnológia);
– az életet kísérő fizikai-kémiai jelenségeket megfigyelő diagnosztikai eszközöket és képalkotó rendszereket [computer tomográf (CT), funkcionális mágneses rezonancia elven működő képalkotó rendszer (fMRI); atomerő mikroszkóp (AFM); pásztázó alagút-mikroszkóp (STM), speciális optikai mikroszkópok (NSOM, stb.)];
– a szoftvertechnológia alapjait; orvosi képdiagnosztikát és adatbányászatot;
– szervezési és bioetikai ismereteket.
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
ba) bionikus interfészek specializáción:
– fiziológiai mérések módszertárának alkalmazására, különös tekintettel az idegrendszer és az elektronikai interfészek kapcsolatára,
– funkcionális neurobiológiai alapismeretek alapján legalább egy érzékszerv pontos neuromorf modelljének alkalmazására,
– legalább egy idegrendszerhez kapcsolódó protézis vagy interfész működési elvének és konkrét megvalósításának, valamint a megvalósíthatóság lehetőségeinek és korlátainak alkalmazására,
– diagnosztikai adatbázisok tervezésére és működtetésére, valamint az adatbázis-kezelés korszerű módszereinek alkalmazására,
– biológiai jelek és rendszerek számítógépes modellezésére és szimulációjára, azok elméleti és gyakorlati szempontjainak (biomorf és bioinspirált rendszerek) ismeretében kutatási-fejlesztési projektek szervezésére;
bb) bio-nano mérőeszközök és képalkotók specializáción:
– a nano-biotechnológia elméleti alapjainak és mérési módszereinek gyakorlati alkalmazására,
– a molekuláris képalkotás alapjainak ismeretei alapján legalább egy konkrét eszköz alkalmazására (pl. fMRI),
– orvosbiológiai mérőeszközök és mérőrendszerek módszereinek ismeretei alapján legalább egy konkrét mérőrendszer képességeinek kihasználására,
– az orvosi képdiagnosztika módszereinek készségszintű alkalmazására,
– bioMEMS–ek és gyógyszeradagolók tervezésére,
– molekuláris dinamikai modellezésekre és szimulációkra,
– kutatási-fejlesztési projektek szervezésére.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
– kreativitás,
– önállóság,
– intuíció és módszeresség,
– logikus gondolkodás- és látásmód,
– jó problémamegoldó készség,
– elkötelezettség és igény a minőségi munkára,
– jó kommunikációs és együttműködési készség,
– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására,
– hatékony konfliktuskezelés.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 20-40 kredit
természettudományi és matematikai alapismeretek: 15-25 kredit
matematikai ismeretek, nano- és nanobiotechnológiai ismeretek, tér-időbeli modellezés és szimulációs ismeretek,
gazdasági és humán ismeretek: 5-15 kredit
közgazdaságtani, marketing és menedzsment ismeretek, jogi és etikai ismeretek stb.
8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 14-25 kredit
funkcionális neurobiológiai ismeretek, neurális interfészek és protézisek ismerete, párhuzamos számítógép architektúrák ismerete, közgazdaságtani, marketing és menedzsment ismeretek, jogi és etikai ismeretek.
8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően válaszható ismeretkörei:
differenciált szakmai ismeretek: 30-50 kredit
– bionikus interfészek specializáción: ideghálózatok modellezése és szimulációja, digitális jelfeldolgozás, adatbázis-kezelés és adatbányászat, Bio-MEMS-ek és gyógyszeradagolók, bioinformatika, molekuladinamika, programozható optikai eszközök, elektronikus berendezések ismerete, gyógyszermolekula-tervezés;
– bio-nano mérőeszközök és képalkotók specializáción: molekulamodellezés és- szimuláció, digitális jelfeldolgozás, orvosi képdiagnosztika, adatbázis-kezelés és adatbányászat, ideghálózatok modellezése és szimulációja, programozható optikai eszközök, bioinformatika, neuromorf érzékelés és mozgatás, gyógyszermolekula-tervezés.
9. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 80 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudományi ismeretek (30 kredit): analízis, algebra, diszkrét matematika, valószínűségszámítás, matematikai statisztika, szerves kémia, biokémia, molekuláris biológia, molekulafizika; gazdasági és humán ismeretek (15 kredit): közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, menedzsment ismeretek, tudománytörténet, jogi ismeretek, egyéb humán ismeretek.; elektronikai és számítástechnikai ismeretek (20 kredit): elektronikai áramkörök, elektronfizika, jelfeldolgozás, információelmélet, számítás- és algoritmuselmélet, programnyelvek, programtervezés, digitális rendszerek, adatbázis-kezelés, bioinformatika; biofizikai és idegtudományi ismeretek (15 kredit): biofizika, genetika, neurobiológia, biológiai képalkotás alapjai, elektrofiziológia, biolaboratóriumi mérések.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
”
8. melléklet a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelethez
„
22. ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: ökológiai gazdálkodási mérnöki (Master’s degree in organic farming)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles ökológiai gazdálkodási mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Organic Farming Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. A bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapképzési szakok: a mezőgazdasági mérnöki, a kertészmérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a természetvédelmi mérnöki és az állattenyésztő mérnöki alapképzési szakok.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok az agrár képzési terület gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, élelmiszermérnöki, vadgazda mérnöki, valamintmezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki alapképzési szakjai, az állatorvosi és erdőmérnöki osztatlan mesterképzési szakok; továbbá a természettudomány képzési terület természetismeret, környezettan és biológia alapképzési szakjai, a műszaki képzési terület környezetmérnöki alapképzési szakja.
4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 26-32 kredit;
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 17-34 kredit;
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz/specializációhoz rendelhető kreditek száma: 27-31 kredit;
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma: 6 kredit;
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 30 kredit;
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: (az intézményi tanterv szerint) legalább 30 %.
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan ökológiai gazdálkodási mérnökök képzése, akik ismerik a mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási rendszerek környezeti, gazdálkodási, gazdasági és társadalmi kihívásait, a komplex változási folyamatok interdiszciplináris megközelítését, a fenntartható fejlődés lokális és globális összefüggéseit és az ökológiai gazdálkodást. A mesterszakon elsajátított ismeretek alapján a végzettek alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– az ökológiai gazdálkodás speciális növénytudományi, állattudományi, molekuláris biológiai, környezeti ismereteit;
– különböző mezőgazdasági rendszerek összefüggéseit;
– az ökológiai gazdálkodás gazdasági, minőségbiztosítási, szociális és etikai vonatkozásait;
– széleskörű minőségi élelmiszertermeléssel kapcsolatos ismereteket;
– az ökológiai gazdálkodás legkorszerűbb termesztéstechnológiai ismereteit;
– a vidék diverzitásának fenntarthatósági módszereit.
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– az ökológiai gazdálkodás hazai és nemzetközi szabályozásának gyakorlati alkalmazására, kapcsolódó pályázatok magas szintű menedzselésére;
– alternatív mezőgazdasági rendszerekben zajló termelő folyamatok fejlesztésére, tervezésére, irányítására, felügyeletére;
– a hazai és nemzetközi kutatási eredmények adaptálására az ökológiai gazdálkodás speciális igényeit tekintetbe véve;
– önálló kutatás végzésére;
– kapcsolatépítésre a mezőgazdaságban;
– szakmai tudásuk továbbadására az agrárium szereplőinek oktatás, szaktanácsadás formájában;
– ökológiai élelmiszer- és termék-előállítás nyomon követésére és ellenőrzésére.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:
– az ökológiai gazdálkodás iránti elhivatottság;
– gyors és hatékony döntőképesség;
– magas szintű problémafelismerő, -elemző és -megoldó képesség;
– fogékonyság az új iránt;
– folyamatos szakmai fejlődés igénye;
– pontos és igényes munkavégzés;
– rendszerelemző és rendszerező készség;
– kreativitás.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 26-32 kredit
természettudományi és mérnöki alapozó ismeretek: 18-22 kredit
ökológiai ismeretek, talajökológia, környezeti elemek védelme, kutatásmódszertan, ökogenetika, biometria, természetvédelmi ismeretek
társadalomtudományi és jogi alapozó ismeretek: 8-10 kredit
ökológiai gazdálkodás szabályozása, támogatási és pályázati rendszerek, az ökológiai gazdálkodás etikája és filozófiája
8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 17-34 kredit
ökológiai gazdálkodás modul: 10-24 kredit
kártevők hasznos ellenségei, növénykórtan, agrotechnikai gyomszabályozás, konzerváló talajművelés, organikus nemesítés (növényi és állati génmegőrzés), állati termék előállítás;
gazdaság - és társadalomtudományi modul: 7-10 kredit
szocioökonómia, humánantropológia, agrártörténet, az ökológiai gazdálkodás vállalat-gazdaságtana.
8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 57-61 kredit
differenciált szakmai ismeretek: 27-31 kredit
szántóföldi növénytermesztési ismeretek modul, kertészeti ismeretek modul, állattenyésztési ismeretek modul, hal- és vadgazdálkodási ismeretek modul, Post harvesting és állati termék feldolgozás modul; interdiszciplináris ismeretek modul;
diplomamunka:30 kredit.
9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó területen végzett legalább 4 hetes gyakorlat, a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározottak szerint.
10. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvéből, amelyiken a szakmának tudományos irodalma van, komplex középfokú (B2 szintű) államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.
11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – a felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60-84 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
– természettudományi, gazdasági és társadalomtudományi ismeretek, legalább 25-30 kredit: fizika, kémia, matematika, ökonómia, marketing
– szakmai alapozó ismeretek legalább 55-60 kredit: állattan, növénytan, biokémia, műszaki ismeretek, növénytermesztési ismeretek, környezetgazdálkodás
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
23. SZŐLÉSZ-BORÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: szőlész-borász mérnök (Viticulture and Oenology Engineering)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (master, magister; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles szőlész-borász mérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Viticulture and Oenology Engineer
3. Képzési terület: agrár
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: az élelmiszermérnöki, a kertészmérnöki, a szőlész-borász mérnöki alapképzési szakok.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: az agrár képzési terület mezőgazdasági mérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, növénytermesztő mérnöki, informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki, a műszaki képzési terület vegyészmérnöki, környezetmérnöki, biomérnöki, valamint a természettudomány képzési terület biológia, kémia alapképzési szakjai.
4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 22-28 kredit,
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 42-48 kredit;
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz/specializációhoz rendelhető kreditek száma: 4-12 kredit;
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma: 6 kredit;
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 30 kredit;
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint legalább 30%.
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan okleveles szőlész-borász mérnökök képzése, akik ismerik a szőlő-bor ágazat, a borpiac jellemzőit, a szakágazat évezredes hagyományait, befogadják e szakterület magyar kultúráját, európai, nemzetközi szemléletét, és készség szintjén használják a tudomány és a gyakorlat legújabb eredményeit, tájékozottak a szakma műveléséhez szükséges alap- és társadalomtudományokban, a szőlő-bor ágazatban. Képesek e speciális szakterületen szerzett tudásuk nemzetközi körben történő művelésére. A végzettek alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– a szőlőtermesztés, valamint a borászat hangsúlyosan európai szemléletű szakmai ismeretanyagát;
– a szőlészet biológiai alapjait;
– a szőlőnemesítés és a genetika releváns eredményeit;
– a szakágazati technológiák (szőlőtermesztés, borászat) aktuális újdonságait;
– a két tárgykörben használatos korszerű finomanalitikai módszerek alkalmazását;
– a termőhely- (terroir) ismeret összefüggéseit;
– a szőlő növényvédelmi, a kártevőkre és korokozókra vonatkozó ismereteket;
– a birtoktervezés szőlőültetvény-létesítéstől a palackozóüzem tervezéséig terjedő komplex, a szőlészeti-borászati, környezetvédelmi-tájtervezési, technikai-technológiai, műszaki és ökonómiai ismeretanyagát;
– a projektek irányításának, a marketingnek és a szőlészeti termelési rendszerek ökonómia analízisének szükséges eszközeit;
– a magyar és az európai borkultúra hagyományait, kultúrtörténeti összefüggéseit, a kulturális és emberi dimenziók beépítésének lehetőségét a problémamegoldásba és a kommunikációba;
– a magyar mellett két további idegen nyelvet a kommunikáció szintjén.
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– az ágazat vállalatainak és szervezeteinek hazai, európai és nemzetközi szintű irányítására;
– az ágazat egészében különféle típusú feladatok ellátására;
– önálló kutatási tevékenységre és fejlesztési feladatokban, kutatóintézeti és szakigazgatási tevékenységben kreatív részvételre;
– az ismeretek átadására, szaktanácsadásra;
– a szőlő- és borágazatban és a kapcsolódó szakterületeken, a vezetési feladatokban a természettudományi, környezet- és természetvédelmi, technológiai és gazdasági szempontok együttes figyelembevételére;
– minősített borbírálói feladatok ellátására, jegyzett nemzetközi és hazai borversenyeken a hazai és külföldi borok bírálatára, valamint szakértői tevékenységben történő részvételre;
– a B kategóriájú növényvédelmi feladatok ellátására és a növényvédelmi technológiák alkalmazására;
– birtoktervezésre: szőlőültetvény-létesítésére, működtetésére, palackozóüzem tervezésére;
– az ágazati tevékenység során a szőlészeti-borászati, a környezetvédelmi-tájtervezési, a technikai-technológiai, a műszaki és ökonómiai szemlélet alkalmazására.
c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
– magas szintű általános és szakmai műveltség;
– a szőlő és a bor szeretete;
– a szakterülethez kapcsolódó tudományos munkák kritikus értékelése;
– magas szintű információfeldolgozási és vitakészség;
– fejlesztői és tervezői szemlélet;
– alkalmazkodó és fejlődési készség;
– koordinációs képesség;
– motiváltság az ismeretanyag folyamatos bővítésére, az új ismeretek alkalmazására;
– munkaterv és program készítésének és végrehajtásának képessége;
– az önálló munkavégzésre való alkalmasság mellett képesség a csapatmunkára;
– kreativitás;
– szakmai véleményalkotás és annak hatékony kommunikálása;
– idegen nyelveken történő szakmai szintű kommunikációs képesség;
– környezettudatos magatartás;
– a környezetvédelmi előírások betartatása;
– szakmai felelősségtudat;
– információfelhasználási és -elemző képesség.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 22-28 kredit
gazdasági-tervezési és ismeretbővítő ismeretek: borászati vállalkozások gazdasági kérdései; vállalkozás-szervezés és vállalataudit; létesítménytervezés, tájtervezés, üzemtan, bormarketing és -jog, termék és projekt menedzsment, szakmai idegen nyelv, filozófia, etika, szervezet- és munkapszichológia, kutatásmódszertan, kísérletek tervezése és értékelése.
8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 42-48 kredit
szőlészeti modul: 21-24 kredit
klasszikus és molekuláris genetika, szőlőnemesítés, szőlő molekuláris biológia, növekedés és fejlődésbiológia, fajtaértékelés, szőlő stressz élettan, a világ borvidékei, minőségi szőlőtermesztés, termelésfejlesztés, gépesítéskorszerűsítés, szőlő-bor kultúrtörténet, szőlő ökofiziológia, tápanyag-gazdálkodás.
borászati modul: 21-24 kredit
borkészítés kémia és mikrobiológia, szőlőfeldolgozás, erjesztésirányítás, a borkezelés klasszikus elvei és gyakorlata, aktuális borkészítési irányzatok és technikák, korszerű boranalitika, speciális finomanalitikai módszerek, borok érzékszervi bírálata.
8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 39-47 kredit
Differenciált szakmai ismeretek: 4-12 kredit
Választható specializációk
A szakképzettséghez szükséges követelmények a következő három specializáció közül két specializáció választásával teljesíthetők:
– borbírálói szakmai ismeretek – borismeretek, borbírálat;
– szőlő növényvédő szakmai ismeretek – növényvédelem, vegyszerhasználat, biokultúra;
– birtoktervezés szakmai ismeretek – birtoktervezés, tájtervezés, emelt szintű, rendszerszintű szőlészet, borászat.
Szakmai gyakorlat legfeljebb 5 kredit.
Diplomamunka: 30 kredit.
9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat a szőlőtermesztéssel, és/vagy borászattal foglalkozó termelési egységekben, valamint a szőlő- és borágazat szakigazgatásában, kutatását végző hivatalokban, intézetekben, egyetemi tanszékeken vagy a borértékesítési tevékenységet végző gazdasági szervezeteknél végzett gyakorlat, amelynek időtartama összesen legalább 4 hét.
10. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvéből, amelyiken a szakmának tudományos irodalma van, legalább egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges, továbbá egy nyelvből alapfokú nyelvvizsga vagy két féléves igazolt szakmai nyelvi tanulmány.
11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A 4.2. pont szerint a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott módon történő – összevetése alapján elismerhető legyen
– a természettudomány, valamint a műszaki képzési terület szakjai esetében:
talajtani, mikrobiológiai, növénytani, növényélettani, földműveléstani, növénytermesztési, műszaki alapismeretek ismeretköreiből legalább 10 kredit;
– az agrár képzés területről érkezők esetében: mikrobiológiai alapismeretek és műszaki alapismeretek ismeretköreiből legalább 4 kredit.
A 4.3. pont szerint a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott módon történő – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60-84 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben
– természettudományi, gazdasági és társadalomtudományi (fizika, kémia, matematika, általános mikrobiológia, marketing, informatika) ismeretkörökből legalább 25 kredit;
– szakmai alapozó ismeretekből: szőlőtermesztés, borászat, növénytan, biokémia, növényélettan, műszaki ismeretek, növénytermesztési ismeretek, állattan, élelmiszer- mikrobiológia és -higiénia, élelmiszer-ipari alapműveletek ismeretkörökből legalább 55 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó, legfeljebb további 24 kredit – a felsorolt ismeretkörökben – a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül is teljesíthető a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint.
24. SZAKIGAZGATÁS-SZERVEZŐ ÉS INFORMATIKUS AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: szakigazgatás-szervező és informatikus agrármérnöki (Agricultural Engineering in Agricultural Public Administration and Agro-informatics)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles szakigazgatás-szervező és informatikus agrármérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer in Agricultural Public Administration and Agro-informatics.
3. Képzési terület: agrár
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki alapképzési szak.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: az agrár képzési terület alapképzési szakjai.
4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 25-35 kredit;
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 25-45 kredit;
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 24-34 kredit;
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma: 6 kredit;
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 20 kredit;
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: (az intézményi tanterv szerint legalább) 30%.
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan agrár szakemberek képzése, akik képesek a tudásalapú információs társadalom értékteremtő folyamatainak agrárgazdasági és ahhoz kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztésére, fejlesztések irányítására és üzemeltetésére. A szakembereknek képeseknek kell lenniük az informatikai rendszer és az általa támogatott agrár-, gazdasági, közszolgálati és szakigazgatási rendszerek folyamatai közötti kölcsönhatások megismerésére, az adott területek szakértőivel való együttműködésre, a szervezéssel kapcsolatos stratégiai és operatív feladatok megfogalmazására, és az adott folyamatok szakértőivel együttműködve a megoldás kidolgozására, az informatikai rendszer menedzselésére.
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– a kutatás-fejlesztéshez és modellezésekhez szükséges korszerű matematikai, gazdasági, statisztikai és informatikai módszereket és eljárásokat;
– az agrárgazdaság központi, regionális és helyi szintű igazgatási rendszerét;
– a központi és helyi közigazgatás általános és ágazati (gazdasági, agrár) szervezeti, működési és kommunikációs sajátosságait, fontosabb információs rendszereit;
– az agrárvállalkozások működtetéséhez szükséges gazdasági, irányítási, szervezési tevékenységekkel kapcsolatos összefüggéseket;
– az agárvállalkozások működtetésében alkalmazható innovatív információs és kommunikációs technológiákat, rendszereket, bevezetésükhöz és fejlesztésükhöz szükséges módszertanokat;
– az élelmiszer-biztonság, valamint a termék-nyomonkövetés támogatására alkalmas információtechnológiákat, szabványokat, rendszereket és adatbázisokat;
– az elektronikus szolgáltatási rendszerek modelljeit, megvalósítási, üzemeltetési és alkalmazási lehetőségeit (e-kormányzat, e-szakigazgatás, e-agrobusiness);
– az informatikai projektek menedzselésének korszerű módszereit
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– valóságos termelési, működési, üzleti folyamatok megértésére, modellezésére és az informatikai és információs rendszerek megvalósításának és üzemeltetésének menedzselésére;
– a gyorsan fejlődő számítástechnika és az átalakuló telekommunikáció együttműködésén alapuló informatikai rendszerek információs folyamataival kapcsolatos feladatok megfogalmazására;
– a megoldásokhoz szükséges modellek megalkotására, a megoldási algoritmusok kidolgozására, a megvalósítási eszközök kialakítására és az implementálási folyamat irányítására;
– az alapvető gyakorlati módszerek és megoldások, valamint az alapvető kutatási irányok mélyreható ismeretére alapozva önálló kutatás-fejlesztési tevékenységekre;
– az IT eszközökkel megoldható problémák felismerésére, a problématér és a megoldás módjának a meghatározására;
– az informatikai eszközök és megoldások beszerzési és kihelyezési folyamatainak megtervezésére és irányítására, kiválasztási kritériumok megfogalmazására az ágazati információs rendszerek fejlesztésére és alkalmazására;
– az adatbázisok tervezésével, létrehozásával és menedzselésével kapcsolatos feladatok ellátására;
– a szervezet informatikai egységének menedzselésére, fejlesztési és üzemeltetési projektek tervezésére és irányítására;
– a szakértői rendszerek, intelligens megoldások alkalmazására;
– az agrár, a gazdasági és az informatikai ismeretek komplex (integrált) alkalmazására, absztrahálására;
– a szakterülethez kapcsolódó aktuális tudományos munkák kritikus értékelésére, a megszerzett ismeretek kreatív alkalmazására.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:
– önálló, kreatív munkára való képesség;
– szakirodalomban és a szakirodalom szakszerű kezelésében való jártasság;
– magas szintű informatikai fejlesztői képesség;
– informatikai projektek szervezésében való jártasság;
– tájékozottság a gazdasági és társadalmi folyamatokkal kapcsolatban;
– tárgyalóképes nyelvtudás;
– mérnöki szinten megfelelő kommunikációs készség.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 25-35 kredit
alkalmazói szoftverek és szoftverfejlesztés, fenntartható mezőgazdasági rendszerek és technológiák, jogi ismeretek, agroökológiai rendszerek modellezése, agrár-környezetvédelem, vállalkozás-menedzsment, kutatásmódszertan.
8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 25-45 kredit
agrárspecifikus alkalmazási szoftver rendszerek fejlesztése, infokommunikációs hálózati rendszerek, adatbázisrendszerek fejlesztése, integrált információs rendszerek, környezetinformatika – távérzékelés, agrárgazdaságtan és agrárpolitika, az agrár-szakigazgatás rendszere, agrár- és környezetstatisztika, döntéstámogató rendszerek az agrárgazdaságban.
8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 44-54 kredit
Differenciált szakmai ismeretek. 24-34 kredit
adatbányászat, e-agrár-szakigazgatás és e-kereskedelem, környezetgazdasági modellezés, biometria, precíziós mezőgazdaság, szakértői rendszerek az agrárgazdaságban, internet alkalmazások az agrárgazdaságban, e-learning technológiák és tudástranszfer, vidékfejlesztés és szaktanácsadás, környezet- és természetvédelmi politika, mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana, vezetés és szervezetelmélet, minőségmenedzsment, ökológiai gazdálkodás, élelmiszerlánc-menedzsment és logisztika.
diplomamunka: 20 kredit
9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat az agrárszakigazgatási szervezeteknél, önkormányzatoknál, kutatás-fejlesztési intézeteknél, gazdálkodó szervezeteknél (agrár és élelmiszeripari-, informatikai vállalkozásoknál) végzett, a diplomamunkához kapcsolódó legalább 4 hetes (160 órás) szakmai tevékenység.
10. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvéből, amelyiken a szakmának tudományos irodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
– módszertani alapozó ismeretek (matematika, valószínűségszámítás, statisztika, biometria);
– agráralapozó és agrárszakmai ismeretek (agrártermelés természettudományi alapjai, ökológia, élő és élettelen természettudományok, alap- és alkalmazott környezettudományok, földtudományok, agrártechnikai és -technológiai szakismeretek, kertészet, műszaki beruházási ismeretek, növénytermesztés, állattenyésztés, növényvédelem, állategészségügy, élelmiszer- és élelmezéstudományok);
– informatikai alapismeretek (informatikai alapok, szoftver- és hardverismeret, irodai programcsomagok, Internet szolgáltatások, információgazdálkodási alapismeretek, adatbázisrendszerek, szoftverfejlesztés, programozás);
– gazdasági és igazgatási ismeretek (közgazdaságtan, pénzügy, számvitel, vállalat-gazdaságtan, menedzsment, vidékfejlesztés, jog, EU-ismeretek, közigazgatási ismeretek, társadalomtudományi ismeretek, környezet-gazdaságtan, üzemtan).
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan (a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint) kell megszerezni.
”
9. melléklet a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelethez
„
4. EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI ÜZLETI JOG MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: európai és nemzetközi üzleti jog (European and International Business Law – LL.M.)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség: európai és nemzetközi üzleti mesterjogász
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: European and International Business Lawyer - LL.M.
A mesterfokozatot eredményező, jogász képzésre épülő második jogi mesterszak Master of Laws (rövidítve: LL. M.) címet tanúsít.
3. Képzési terület: jogi
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: a jogász osztatlan mesterképzési szak.
5. Képzési idő félévekben: 2 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 3-6 kredit;
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 25-30 kredit,
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 16-20 kredit,
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma: 3-6 kredit;
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 5 kredit;
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: (az intézményi tanterv szerint legalább) 50 %.
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan jogászok képzése, akik a jogász elméleti és gyakorlati tudásukra épülően ismerik az európai és nemzetközi üzleti-gazdasági joganyagot, az európai integráción kívüli gazdasági folyamatok komplex jogi szabályozását, munkanyelvként alkalmazható angol nyelvű szaknyelvi ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben (PhD) történő folytatására.
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– a jogviszonyok tekintetében alkalmazandó európai és nemzetközi jogforrásokat;
– az Európai Unió belső piacának működési mechanizmusát, a vonatkozó szabályozási eszközöket és a belső piac egyes részterületeinek sajátosságait;
– az európai gazdasági jog érvényesülési, érvényesítési mechanizmusait;
– a vonatkozó európai bírósági esetjogot, annak gyakorlati jelentőségét;
– a nemzetközi gazdasági jogi problémákhoz rendelhető jogforrások (nemzetközi, európai, nemzeti; kötelező és soft law) azonosításának módját, a speciális jogforrásokat feldolgozó adatbázisok (jogszabályokat, esetjogot, jogirodalmi műveket vagy azok adatait tartalmazó adatbázisok) kezelését;
– a nemzetközi üzleti jogviszonyok komplex magánjogi intézéséhez szükséges ismereteket (pl. nemzetközi üzleti szerződéskötés mint folyamat, teljesítés, iparjogvédelmi vagy szerzői jogbirtokosok igényeinek helyes kezelése, nemzetközi üzleti forgalomban használatos értékpapírok);
– a nemzetközi üzleti jogviszonyok komplex közjogi értékeléséhez szükséges ismereteket (pl. állami beavatkozások, állami támogatások, külföldi tulajdon elvonása stb.);
– az angol jogi szaknyelv európai és nemzetközi gazdasági jogi szakterminológiáját.
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– komplex, nemzetközi jogi problémák felismerésére, elemzésére;
– a határon átnyúló gazdasági ügyletek jogi vonatkozásainak azonosítására, lebonyolítására;
– egy adott jogi probléma kapcsán az uniós, nemzetközi vonatkozású jogforrás azonosítására, értelmezésére;
– egy nemzetközi vonatkozású jogi kérdés jogérvényesítési mechanizmusainak igénybevételére;
– a problémakezelés során alkalmazott összehasonlító szemlélet alkalmazására;
– az eltérő szabályozási módok és tartalom megértéséből és elsajátításából fakadó toleráns és rugalmas, megoldásközpontú problémakezelésre, a nemzetközi viszonylatok tanulmányozásából fakadó együttműködési készségre és nyitottságra;
– nemzetközi viszonylatban is jól hasznosítható fogalmi rendszer és kommunikációs kész-ség alkalmazására;
– nemzetközi viszonylatokban is jól hasznosítható érveléstechnikák alkalmazására;
– szakmai szintű angol nyelvtudás alkalmazására.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:
– problémafelismerő és problémamegoldó készség;
– elemzőkészség;
– lényeglátás;
– módszeresség, magas szintű szakmai tudás;
– munkabírás, terhelhetőség;
– alaposság;
– felhasználói szintű informatikai ismeretek;
– képesség a szakismeretek angol nyelven történő elsajátítására;
– a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 3-6 kredit
európai gazdasági integráció intézményi működésének alapismeretei, jogharmonizációs alapismeretek, nemzetközi üzleti jogi alapismeretek.
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretei: 25-30 kredit
az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása, uniós versenyjog, áruk nemzetközi adásvétele, a határon átívelő gazdasági tevékenység állami ellenőrzésének nemzetközi szabályozói, a szellemi tulajdon európai és nemzetközi védelme, nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás, a szerződési jog európai és nemzetközi szabályozása.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 21-25 kredit
differenciált szakmai törzsanyag: 16-20 kredit
európai társasági jog, európai fogyasztóvédelmi jog, szociális jogok az Európai Unióban, vállalategyesülés, európai bírósági esetjog, európai gazdasági, bűnügyi együttműködés, jogászi tevékenység gyakorlása az EU-ban, európai elektronikus kereskedelmi és a távközlési jog, a nemzetközi kollíziós magánjog és a nemzetközi polgári eljárásjog európai egységesítése, nemzetközi árufuvarozás, nemzetközi fizetési módok, szerződéses biztosítékok a nemzetközi kereskedelemben, speciális nemzetközi vitarendezési fórumok, adózás nemzetközi gazdasági viszonylatban, jogi dokumentumok szerkesztése angol nyelven.
diplomamunka: 5 kredit.
9. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú, általános (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
5. KODIFIKÁTOR MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. Mesterképzési szak megnevezése: Kodifikátor (Legal Regulation in Public Administration)
2. A mesterképzési szakon megszerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben történő megnevezése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség: okleveles kodifikátor
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Legal Expert in Regulation
– a jogász szakképzettségre épülő második jogi mesterszak Master of Laws (rövidítve: LL.M) cím használatára jogosít.
3. Képzési terület: jogi
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szak: a jogász osztatlan mesterképzési szak
5. Képzési idő félévekben: 2 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 8-18 kredit;
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 31-51 kredit;
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 4 kredit;
6.4. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 7 kredit;
6.5. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %.
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja a jogász szakképzettséggel rendelkezőknek a központi államigazgatási szervek, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, a gazdálkodó szervezetek, az ügyvédi munka, a civilszervezetek tevékenységéhez kapcsolódó szabályozási feladatokra való felkészítése, a különböző szintű jogszabályok és belső normák (közjogi szervezetszabályozó eszközök, szabályzatok) előkészítésében, megalkotásában közreműködő szakemberek képzése.
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik
– a hazai, nemzetközi és európai uniós jogforrási rendszerek felépítését, hierarchiáját, a három elkülönült jogrend egymáshoz való viszonyát, együtthatását;
– a hazai jogalkotás mechanizmusait (törvény-előkészítés és a törvények megalkotása, közigazgatási és társadalmi egyeztetések, szakmai és politikai döntéshozatal, előzetes és utólagos hatásvizsgálat, dereguláció);
– a jogalkotás dogmatikai alapjait, a bírói gyakorlat hatását a jogalkotásra (normakontroll, egységes értelmezés kialakítása, a jogértelmezés fogalmi alapjai, legisztikai nyelvészet);
– a nemzetközi jogi dokumentumok előkészítésének, elfogadásának és megerősítésének mechanizmusait, speciális hatálybaléptetési és értelmezési módszereket;
– az európai unió másodlagos jogforrásainak kialakítási és elfogadási mechanizmusait, az implementáció módszereit, a hazai jogforrási rend uniós megfelelőségének igazolását és uniós vizsgálati eljárásait;
– a jogszabályszerkesztés technikai követelményeit;
– a végrehajtási normák kialakításának normatív és gyakorlati követelményeit;
– a jogszabályok és más normák hivatalos nyilvántartásának módszereit, a nyilvántartási hibák kiküszöbölésének technikáit, az autentikus normaszöveg megtalálásának (módosítások követése, egységes szerkezet) módját;
– a legfontosabb kódexek (törvénykönyvek) kodifikációs történetének hatását a hatályos szövegekre és a módosításokkal szembeni követelményeket;
– a belső szabályzatok jogszabályokétól eltérő szerkezeti, technikai és értelmezési követelményeit.
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– a szabályozási igény (probléma) felismerésére, azonosítására, a szabályozási kérdések körülhatárolására;
– a szabályozandó kérdésre irányadó meglévő jogszabályok és más normák azonosítására, rendszerbeli áttekintésére, értelmezésére, a szabályozási hiányosságok feltárására;
– a szabályozási szint meghatározására, a megfelelő szabályozási szint által megkívánt előkészítés, egyeztetés normatív és kommunikációs megtervezésére;
– a jogforrási rendszerbe illeszkedő és az igénynek megfelelő szabályozási tervezet elkészítésére és megszerkesztésére, a jogharmonizációs szabályok alkalmazására;
– a szabályozási tervezet egyeztetésére, a vélemények értékelésére, feldolgozására, a tervezet változásainak figyelemmel kísérésére, a végleges tervezet elkészítésére;
– a szabályozás várható (jogi, pénzügyi-gazdasági, társadalmi, politikai) hatásainak előzetes vizsgálatára;
– a megalkotott szabályt érintő normakontrollra (magasabb szintű jogszabályba ütközés, Alaptörvénnyel való összhang, európai uniós jogrendbe illeszkedés) irányuló eljárásokban képviselendő álláspontok kialakítására.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és képességek
– megfelelő kommunikációs és kapcsolatteremtő képesség, konfliktustűrés;
– a szabályozás következményeinek (hatásainak) mértékéhez igazodó felelősségtudat;
– alkalmasság a saját és az attól eltérő álláspontok összehangolására, a kölcsönösen elfogadható kompromisszumok kialakítására.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 8-18 kredit
– jogforrások jellege, hierarchiája, jogalkotás normatív keretei, dereguláció
8.2. Szakmai törzsanyag: 38-58 kredit
szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 25-45 kredit
– a szabályozás előkészítése (stratégia, hatásvizsgálat)
– jogszabály- és szabályzatszerkesztés (jogszabályok és szabályzatok szövegezése, stilisztika)
– a jogalkotás gyakorlata (polgári, büntető és közjogi kodifikáció, önkormányzati jogalkotás)
– a jogszabályok kihirdetése, közzététele, nyilvántartása
– a jogalkotás uniós és nemzetközi determinációi
– szakmai gyakorlat,
a szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: legfeljebb 6 kredit;
diplomamunka: 7 kredit.
9. képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat 40 óra időtartamú, a versenyszféra vagy a közszféra olyan munkaköreiben végzett szakmai munka, ahol szervezetszabályozási feladatokat kell ellátni.
10. Idegen nyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvéből, amelyiken a szakmának tudományos irodalma van, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.
6. ÖSSZEHASONLÍTÓ ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: összehasonlító állam- és jogtudományok (Comparative Law – LL.M.)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség: összehasonlító jogi mesterjogász
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: LL.M in Comparative Law
– választható specializációk: nemzetközi vállalati jog és annak kelet-közép-európai sajátosságai; nemzetközi és európai közigazgatás, (International Company Law: Focus on Eastern Central Europe, International and European Administration)
A mesterfokozatot eredményező, jogász képzésre épülő második jogi mesterszak Master of Laws (rövidítve: LL. M.) címet tanúsít.
3. Képzési terület: jogi
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szak: a jogász osztatlan mesterképzési szak
5. A képzési idő félévekben: 2 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 6-9 kredit;
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 9-15 kredit;
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 25-35 kredit;
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma: 3 kredit;
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 10 kredit;
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: (az intézményi tanterv szerint legalább) 50 %.
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan jogászok képzése, akik jogi szakképzettségükre, elméleti és gyakorlati tudásukra építve ismerik az Európai Unió és a közép-európai EU-tagállamok jogrendjét és felkészültek tanulmányaik doktori képzésben (PhD) történő folytatására.
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– az EU-jog területét;
– a jogösszehasonlítás módszerét;
– az EU új tagállamaival és az EU-jogi aktusok átültetésével kapcsolatos jogi eljárásokat;
– az EU-tagállamok politikai és jogi integrációja politikatudományi elemzésének elveit és gyakorlatát;
– a vezetői feladatok ellátásához szükséges interdiszciplináris (különösen politika- és közigazgatás-tudományi) ismereteket;
– az új jogi szabályozások és további jogrendek önálló elemzésének módszereit;
– nemzetközi vállalati jog és annak kelet-közép-európai sajátosságai specializációt választók az EU-jog magánjogot érintő területeit, a német jog és a kelet-közép-európai EU-tagállamok magánjogát, mindenekelőtt azok társasági jogát és az európai magánjog – vállalatok számára különösen jelentős – harmonizált területeit;
– nemzetközi és európai közigazgatás specializációt választók az EU-jog közjogot érintő kérdéseit, különös tekintettel az európai közigazgatási jogra, az egyes tagállamok alkotmány- és közigazgatási jogára; a belső piaci alapszabadságok, az európai versenyjog, valamint az európai munkajog területeire;
– idegen nyelvű szaknyelet.
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– az Európai Unió intézményeiben, a gazdaságban ügyvédként és egyéb jogi végzettséget igénylő munkakörökben munkát végezni,
– az egyes tagállamok közigazgatásában való munkavállalásra minden olyan jogi területen, amelyet a nemzeti jogrendek európaizálása és nemzetköziesítése különösen érint;
– szakmai tevékenységük keretében további jogrendek önálló összehasonlító elemzésére;
– jogi követelések határokon átnyúló érvényesítésére;
– nemzetközi vállalati jog és annak kelet-közép-európai sajátosságai specializációt választók a határokon átívelő ügyekkel foglalkozó ügyvédi irodáknál és vállalatoknál történő elhelyezkedésre; egyes döntvények kritikus elemzésére, gyakorlati kihatásuk vizsgálatára, valamint a diszpozitivitási kérdések vizsgálatára;
– nemzetközi és európai közigazgatás specializációt választók az adott ország hivatalainál EU-jogi vonatkozású tevékenység folytatására, az EU intézményeinél és nemzetközi szervezeteknél munkavállalásra.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:
– nyitottság más jogrendek megismerésére;
– készség más nemzetek polgáraival, különböző kulturális háttérrel rendelkezőkkel való együttműködésre;
– toleráns magatartásforma: más vélemények tiszteletben tartása;
– készség jogi szaknyelv magas szintű és széleskörű alkalmazására idegen nyelven;
– elemzőkészség;
– problémacentrikus szemléletmód és problémamegoldó készség;
– módszertani tudatosság;
– alaposság;
– lényeglátás;
– önálló szakmai vélemény kialakításának képessége;
– kritikai magatartás a vizsgált jelenségek és a megismert elméleti paradigmák vonatkozásában;
– kooperatív magatartás: alkalmasság csoportmunkára;
– készség a közép-európai térségben felmerülő elsősorban jogi, illetve társadalmi, gazdasági vagy politikai problémák megértésére, kezelésére és megoldására;
– készség az önálló tudományos szintű kutatói munkára.
8. |
A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: |
8.1. Alapozó ismeretkörök: 6-9 kredit
alapismeretek az EU politikai rendszeréről, a jogösszehasonlítás módszereinek alapismeretei
8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 9-15 kredit
a belső piaci alapszabadságokra vonatkozó ismeretek, európai versenyjogi ismeretek, európai és összehasonlító munkajogi ismeretek, Európa intézményesüléséről szóló ismeretek
8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 35-45 kredit
differenciált szakmai ismeretek: 25-35 kredit
nemzetközi vállalati jog és annak kelet-közép-európai sajátosságai: európai társasági jogi ismeretek (irányelvek, európai társasági formák); összehasonlító társasági jogi ismeretek (rt., kft.); európai csődjogról szóló ismeretek; európai adójogi ismeretek; európai kollíziós jogi ismeretek; európai magánjogi irányelvek átültetéséről (vételi jog, általános szerződési feltételek, távollévők közötti szerződéskötés, termékfelelősség) szóló ismeretek; európai polgári eljárásjogi ismeretek;
nemzetközi és európai közigazgatás: alapjogokról, alapvető szabadságjogokról és az európai közjogról szóló ismeretek; európai közigazgatás-tudományi ismeretek, összehasonlító alkotmányjogi ismeretek, idegenrendészeti és kisebbségi jogról szóló ismeretek, az Európai Emberi Jogi Egyezményről szóló ismeretek, európai közigazgatásról szóló ismeretek, európai szabályozási jogról szóló ismeretek, kelet-közép-európai országok közigazgatási rendszerének összehasonlításáról szóló ismeretek.
szakdolgozat: 10 kredit.
9. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A mesterképzésbe való belépéshez az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvéből államilag elismert legalább középfokú, általános (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.
”
10. melléklet a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelethez
„
13. FIZIOTERÁPIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: fizioterápia (Physiotherapy)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles fizioterapeuta
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Physiotherapist
3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az ápolás és betegellátás alapképzési szak gyógytornász szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti gyógytornász főiskolai szintű szak. 5. A képzési idő félévekben: 3 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 10-15 kredit;
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 40 -45 kredit;
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 15-20 kredit;
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 5 kredit;
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 12 kredit;
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 25 %.
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan fizioterapeuta szakemberek képzése, akik képesek a fizioterápiás tevékenység tudományos igényű mérésére, értékelésére, a protokollok evidenciákon alapuló továbbfejlesztésére, a szakmai vezetésre; akik ismerik a hazai egészségügy működését, komplex intézményrendszerét és az egészségtudomány szerepét és fejlesztésének lehetőségét a társadalom életében. Képesek a legújabb tudományos kutatások eredményeinek átültetésére a klinikai gyakorlatba, valamint a fizioterápiás módszerek és protokollok fejlesztésére. Kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– az idegélettani folyamatokat, a mozgáskoordináció és a propriocepció normális és kóros megnyilvánulását;
– a mozgás terhelésélettani vonatkozásait, biomechanikai törvényszerűségeit;
– a biofizika, a biomechanika, a keringés és légzés, valamint az idegélettan aktuális kutatási területeit, eredményeit és vizsgáló módszereit;
– a releváns klinikumok kutatási módszereit és tudományos eredményeit;
– a kardiorespiratórikus és terheléses vizsgálatok laboratóriumi felszereléseit és lehetőségeit, a vizsgálatok nemzetközileg elfogadott módjait, és módszereit, valamint azok biztonságos elvégzésének szabályait;
– a képalkotó eljárások működésének fizikai hátterét, illetve a vizsgálatok diagnosztikai, differenciáldiagnosztikai jelentőségét, a hagyományos és a funkcionális képalkotó vizsgálatok nyújtotta lehetőségeket;
– a tudományos kutatás módszereit, aktualitásait a mozgásszervi, neurológiai és a kardio-respiratórikus fizioterápia területén;
– a klinikumban alkalmazott gyógyszeres kezelés fő irányelveit, az alkalmazott gyógyszerek fizikai aktivitásra és terhelhetőségre gyakorolt hatásait;
– a mozgásszervi, a kardiorespiratórikus és a neurológiai rehabilitáció területén alkalmazott gyógyászati segédeszközöket;
– a legkorszerűbb operatív beavatkozásokat, azok biomechanikai vonatkozásait és fizioterápiás konzekvenciáit;
– a komplex fizioterápia különböző lehetőségeit, azok neurofiziológiai és mozgástani hátterét;
– az egészségügyi igazgatási intézmények felépítését, az egyes szervek kompetenciáját, feladatait, az egészségügyi intézmények fenntartói, finanszírozói és munkáltatói oldalának jogi szempontú megközelítési lehetőségeit;
– a szakmai vezetéshez szükséges szakjogi vonatkozásokat és minőségirányítási alapelveket, modelleket, jogi igazgatási és vezetői ismereteket;
– a tudományos tevékenységhez szükséges adatfeldolgozási, elemzési módszereket, statisztikai programokat és az adatfeldolgozáshoz használható informatikai hátteret.
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– a hazai és a nemzetközi kutatások széleskörű ismeretével, szakmai tapasztalataik felhasználásával és tudományos gondolkodásmódjukkal a terápiás eljárások és protokollok továbbfejlesztésére a fizioterápia területén;
– a fizikai teljesítőképesség meghatározására, a terhelhetőséget és teljesítőképességet korlátozó fizikai, anatómiai, élettani, kórélettani tényezők felismerésére és elemzésére;
– a tudományos bizonyítékokon alapuló (evidence based), fizioterápiás tevékenységre, kutatások tervezésére és kivitelezésére;
– az integrált mozgástani ismeretek felhasználására és gyakorlati alkalmazására;
– a fizioterápia tudományos problémáinak megoldásában, új fizioterápiai ismeretek felkutatásában és gyakorlati hasznosításuk előmozdításában történő hatékony részvételre;
– a tudományos evidenciákra épülő fizioterápiás módszerek kiválasztására és a gyakorlati alkalmazására;
– a fizioterápiás módszerek hatékonyságának tudományos alapon történő vizsgálatára;
– a fizioterápia területén klinikai vizsgálatok megszervezésére, lebonyolítására;
– az egészségügyi intézményekben a központi gyógytornaszolgálatok, illetve az önálló fizioterápiás egységek szakmai vezetésére;
– az egészségügyi intézmény és a vállalkozás működtetésével kapcsolatos alapvető jogszabályok és minőségirányítási alapelvek alkalmazására;
– fizioterápiás tevékenységük során szerzett vizsgálati eredmények tudományos igényű elemzésére, megfogalmazására és közlésére;
– képes előmozdítani az egészségnevelést, az egészségmegőrzést célzó nemzeti, regionális, helyi, lakóközösségi és nemzetközi programokat.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:
– problémafelismerő, -elemző és -megoldó készség, tudományos információt feldolgozó képesség, rendszerszemléletű gondolkodásmód;
– kommunikációs készség, amely alkalmassá tesz a hatékony tudományos szintű szakmai kommunikációra;
– multidiszciplináris szemléletmód a problématerületek érzékelésében és kezelésében, valamint a szakmapolitikai kérdésekben;
– nagyfokú szakmai motiváció és elkötelezettség, valamint mások motiválásának képessége.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges
alapozó ismeretkörök: 10-15 kredit
emelt szintű természettudományi alapozó ismeretek: 10-12 kredit
(bio)fizikai, biomechanikai ismeretek, idegélettani ismeretek, kutatás-módszertani ismeretek, klinikai pszichológiai ismeretek;
társadalomtudományi alapozó ismeretek: 2-3 kredit
jogi ismeretek, intézményvezetési és igazgatási ismeretek, minőségbiztosítási ismeretek, tanulás-, tanítás-módszertani, pedagógiai ismeretek;
egészségtudományi alapozó ismeretek: 2-3 kredit
kiegészítő táplálkozástudományi ismeretek, motoros kontroll és motoros tanulás ismeretei.
8.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 40-45 kredit
Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 25-30 kredit
Emelt szintű gyógyszertani ismeretek, komplex mozgásszervi klinikai ismeretek, emelt szintű neurológiai klinikai ismeretek, neurológiai fejlesztő eljárások ismerete, emelt szintű kardiorespiratórikus klinikai ismeretek, alkalmazott terhelés-élettani ismeretek, emelt szintű rehabilitációs és gyógyászati segédeszköz-ellátási ismeretek, emelt szintű specifikus mozgásszervi és neurológiai képalkotó diagnosztikai és differenciáldiagnosztikai ismeretek, fizioterápiás differenciáldiagnosztikai ismeretek, evidencián alapuló aktív mozgásterápiás módszerek klinikai alkalmazása és tudományos háttere, evidencián alapuló passzív – manuális módszerek klinikai alkalmazása és tudományos megközelítése, klinikai neuropszichológiai ismeretek;
8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 27-32 kredit
differenciált szakmai ismeretek: 15-20 kredit
elektro- és egyéb fizioterápiás gyógymódok klinikai alkalmazása és tudományos megközelítése; mozgáskoordinációt és propriocepciót fejlesztő eljárások gyakorlati és tudományos ismeretei; terhelhetőséget fejlesztő módszerek klinikai alkalmazása és tudományos ismeretei; integrált klinikai gyakorlat, alkalmazott kutatás; intenzív terápia, kardiorespiratórikus rehabilitáció és neurológia a csecsemő- és gyermekgyógyászatban; sportfizioterápiás, ergoterápiás és gyógypedagógiai ismeretek;
szakmai gyakorlat;
diplomamunka: 12 kredit.
9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai klinikai gyakorlat a képzés harmadik félévében 12 kreditnek megfelelő óraszámban, egészségügyi intézményben mozgásszervi, kardiorespiratórikus vagy neurológiai klinikai területen letöltendő gyakorlat. A szakmai klinikai gyakorlat jellege felügyelet mellett végzett önálló szakmai munkavégzés.
10. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges bármely olyan élő nyelvből, amelyen a fizioterápiának tudományos szakirodalma van.
”
11. melléklet a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelethez
„
15. ÖSSZEHASONLÍTÓ HELYI FEJLESZTÉSI TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: összehasonlító helyi fejlesztési tanulmányok (Comparative Local Development Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség: okleveles helyi fejlesztő
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Local Development Expert
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a társadalomtudomány képzési területen a nemzetközi tanulmányok, a politológia és a szociológia alapképzési szak, továbbá a gazdaságtudományok képzési területen a közszolgálati, az emberi erőforrások, a nemzetközi gazdálkodás, valamint a turizmus-vendéglátás alapképzési szak.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a társadalomtudomány képzési területen a kulturális antropológia, a kommunikáció és médiatudomány, a társadalmi tanulmányok alapképzési szak, továbbá a gazdaságtudományok képzési területen az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, a gazdálkodás és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a pénzügy és számvitel alapképzési szak, a műszaki képzési területen a környezetmérnöki, a műszaki menedzser, a műszaki szakoktató alapképzési szak, az agrár képzési területen a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a tájrendező és kertépítő mérnöki alapképzési szak, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen az igazgatásszervező, a közigazgatás-szervező és a nemzetközi igazgatási alapképzési szakok.
4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 28-32 kredit;
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 28-32 kredit;
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-34 kredit;
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 18 kredit;
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 10 kredit;
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 40%.
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik multidiszciplináris ismereteik birtokában képesek azoknak a komplex gazdasági, társadalmi, politikai és térbeli folyamatoknak a feltárására és megismerésére, melyek helyi és regionális szinten alakítják az életminőség, ezen belül a közösségi és egyéni cselekvés lehetőségeit és korlátait. Ismereteik birtokában a szakot elvégzett hallgatók képesek a települések, kistérségek és régiók versenyképességét és vonzerejét erősítő helyi fejlesztés széles értelemben vett szocio-ökonómiai vonatkozásait számításba venni, azoknak megfelelően a komplex helyi fejlesztési programokat előkészíteni, megtervezni, lebonyolítani, koordinálni és monitorozni, valamint az ezekhez kapcsolódó alkalmazott kutatási feladatokat elvégezni. Megfelelő ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori (PhD) képzés keretében történő folytatásához.
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– a lokális ágazati (helyi gazdaságfejlesztéssel, helyi társadalommal, társadalompolitikával és közösségfejlesztéssel, térbeli környezet és infrastuktúra-fejlesztéssel kapcsolatos) szakpolitikákat;
– a helyi intézmények jogi és pénzügyi szabályrendszerét;
– az intézményi szereplőket, érdekcsoportokat, társadalmi rétegeket és célcsoportokat;
– a helyi döntések értékszempontjait;
– a projektmenedzsment elméletét és gyakorlatát;
– a helyi fejlesztések vizsgálatához szükséges módszereket (értékelés és hatásvizsgálat, a komparatív módszer kvalitatív és kvantitatív eszköztára);
– a nemzetközi elméletet és gyakorlatot.
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– a szakterületükkel kapcsolatos ismeretkörök alkotó felhasználására és integrálására;
– a helyi fejlesztésekkel kapcsolatos komplex problémák felismerésére, alternatív problémamegoldási javaslatok kidolgozására és összehasonlítására;
– a nemzetközi helyi fejlesztési tapasztalatok kritikai értékelésére és adaptálására;
– fejlesztési csoportok tagjaként együttműködésre más szakterületek képviselőivel;
– fejlesztési csoportok vezetésére és koordinálására;
– a fejlesztés külső és belső kommunikációjára, idegen nyelvű szakmai kommunikációra;
– nemzetközi fejlesztési pályázatok koordinálására;
– konkrét helyi fejlesztési programok előkészítésében, lebonyolításában és eredményességének mérésében való részvételre;
– olyan társadalomtudományi kutatások elvégzésére, amelyek nélkülözhetetlenek komplex helyi fejlesztési programok megalapozásához, megvalósításához és értékeléséhez;
– a helyi fejlesztések társadalmi-kulturális-politikai-gazdasági-jogi beágyazottságából fakadó összetett szemléletmód alkalmazására.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
– alkotókészség;
– nyitottság;
– rugalmasság;
– problémaérzékenység;
– módszeresség, elemzőkészség;
– kritikai és komparatív szemlélet;
– információfeldolgozási képesség;
– empátia;
– kezdeményező-, illetve döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás;
– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, a mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 28-32 kredit
ágazati szakpolitikák: helyi gazdaságfejlesztés, helyi társadalom és közösségfejlesztés, lokális társadalompolitikák, térbeli környezet és infrastruktúrafejlesztés.
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 28-32 kredit
horizontális diszciplínák: a helyi fejlesztés jogi és intézményi keretei, önkormányzati gazdálkodás – önkormányzati pénzügyek, érdekcsoportok és intézményi szereplők a helyi fejlesztésben, társadalmi rétegek és célcsoportok a helyi fejlesztésben, értékszempontok a helyi döntésekben.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 40-44 kredit
differenciált szakmai ismeretek: 30-34 kredit
módszertani ismeretkörök: fejlesztési stratégia alkotása, projektmenedzsment, projektértékelés és hatásvizsgálat (módszerek és nemzetközi tapasztalatok), komparatív módszer (kvantitatív és kvalitatív eszközök), szakmai gyakorlat
diplomamunka: 10 kredit.
9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat a helyi fejlesztés különböző szakterületein hazai vagy külföldi civil szervezetnél, vállalkozásnál, fejlesztési ügynökségnél, fejlesztési projektekkel foglalkozó kutató- és tanácsadó szervezeteknél, kormányzati és önkormányzati szerveknél végzett 8 hetes szakmai munka.
10. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: szociológia, politikatudomány, jogi ismeretek, gazdaságtudományi ismeretek, nemzetközi ismeretek, statisztika, társadalomkutatás módszerei.
16. HUMÁNÖKOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: humánökológia (Human Ecology)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség: okleveles humánökológia szakember
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Human Ecology
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a társadalomtudomány képzési területen a szociológia, a politológia, a kulturális antropológia, és a társadalmi tanulmányok alapképzési szak.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az agrár képzési területen a tájrendező és kertépítő mérnöki, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a bölcsészettudomány képzési területen a történelem, a filozófia, a gazdaságtudományok képzési területen az alkalmazott közgazdaságtan, a közszolgálati, a gazdálkodási és menedzsment, továbbá a természettudomány képzési területen a biológia, a földrajz és a környezettan alapképzési szak.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 12-16 kredit;
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 44-53 kredit;
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 28-34 kredit;
6.4. Szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 20%.
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan elméleti és gyakorlati szakemberek felkészítése, akik a társadalmi és természeti rendszerek közötti kölcsönhatások ismeretében képesek a környezeti problémák társadalmi dimenziójának feltárására, társadalmi és kulturális folyamatok ökológiai szempontú elemzésére, tervezésére és szervezésére helyi és globális szinten. Megfelelő ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– az ökológiai komplexum rendszerösszefüggéseit;
– a társadalmi és környezeti változások kölcsönhatásait;
– a helyi és globális társadalmi folyamatokat;
– a környezetmenedzsment tudományos alapjait és gyakorlatát;
– az ökológiai szempontok alkalmazásának következményeit a társadalomelméletben, a politikai filozófiában és az etikában.
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– társadalmi folyamatok környezeti összefüggéseik felismerésén alapuló elemzésére, tervezésére és szervezésére, különösen a területfejlesztésben, a közigazgatásban, valamint a civil szervezetekben;
– az ökológiai problematikával kapcsolatos társadalmi konfliktusok kezelésére;
– az ökológiai és szociális fenntarthatóság elveinek megfelelő szemléletmód alkalmazására, terjesztésére és képviseletére helyi és globális kérdésekben.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek
– az ökológiai és szociális fenntarthatóság iránti elkötelezettség;
– interdiszciplináris szemlélet, tudományterületek közötti közvetítés képessége;
– az ökológiai problémák lokális és globális társadalmi következményeinek, valamint a társadalmi viselkedés környezeti hatásainak felismerése;
– önálló, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás;
– kritikai szemlélet, vitakészség;
– értékközpontúság, a minőség iránti érzékenység, igény a minőségi munkára;
– jó kommunikációs készség magyar és idegen nyelven;
– kutatói attitűd, fogalmi gondolkodás, absztrakciós képesség;
– a rendszeres tanulás iránti igény;
– a megújulásra, az új ismeretek befogadására, feldolgozására való képesség;
– széles műveltség, kulturális érzékenység;
– interkulturális nyitottság, tolerancia;
– a kulturális örökség védelme, megbecsülése;
– kezdeményező-, és együttműködési készség.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: legalább 12-16 kredit
a bioszféra és az ember, térbeli társadalmi folyamatok, városökológia, környezet és etika.
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 44-53 kredit
fenntartható vidékfejlesztés, politikai ökológia, környezetszociológia, az épített környezet védelme, településtervezés és városrekonstrukció, a természetvédelem alapjai, ökofilozófia, ökológiai gazdaságtan, környezetgazdálkodás;
kutatásmódszertan és gyakorlat;
szakmai gyakorlat.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 48-52 kredit
differenciált szakmai ismeretek: 28-32 kredit
környezetpolitika, környezeti jog; térinformatika, a terepkutatás módszertana;
média és környezet, környezeti nevelés, környezetpszichológia, ökológiai antropológia, történeti ökológia;
ökológia és evolúcióbiológia, evolúciós pszichológia, az ökológiai gondolkodásmód alapjai, a bioszféra anyagcseréje, környezeti klimatológia;
diplomamunka: 20 kredit.
9. A képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat tudományos kutatáshoz, illetve településfejlesztési, környezetvédelmi vagy tájgazdálkodási programhoz kapcsolódó, a felsőoktatási intézmény szervezésében vagy kutatóintézetnél, a szakigazgatásban, önkormányzatnál, nonprofit vállalkozásnál vagy civil szervezetnél végezhető, összesen 40 óra, heti rendszerességgel több hónapon keresztül vagy tömbösített formában teljesített terepmunka, az intézményi tantervben meghatározott kreditértékben.
10. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges egy élő idegen nyelvből.
11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A 4.2. pontban meghatározott szakok esetében a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit a szociológia alapjai, társadalomszerkezet, társadalmi folyamatok, társadalomkutatás módszertana, politikatudomány, filozófia és társadalomtörténet ismeretkörökből.
A mesterképzésbe való felvételnek nem feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben előtanulmánnyal rendelkezzen a hallgató. A hiányzó, legfeljebb 30 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
17. SZOCIÁLPEDAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: szociálpedagógia (Social Pedagogy)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master); MA
– szakképzettség: okleveles szociálpedagógus
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Pedagogue
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: szociálpedagógia, szociális munka alapképzési szakok, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű szociálpedagógus és általános szociális munkás alapképzési szakok. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: a társadalomtudomány képzési terület társadalmi tanulmányok, szociológia, politológia; a bölcsészettudomány képzési terület pedagógia, andragógia, pszichológia; a pedagógusképzés képzési terület óvodapedagógus, tanító, gyógypedagógus, konduktor alapképzési szakjai, továbbá a tanári mesterképzési szak, valamint a katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzési szak; az orvos- és egészségtudomány képzési terület ápolás és betegellátás alapképzési szakjának ápoló szakiránya és ezen szakokkal a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerint megfeleltethető szakok. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma:10-20 kredit,
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 40-50 kredit,
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 32-36 kredit;
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma: 6 kredit;
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 20 kredit;
6.7. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 25%.
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szociálpedagógusok képzése, akik a társadalom működéséről és zavarairól, a személyközi kapcsolatokról, devianciákról a speciális szükségletű csoportokról, a köznevelés rendszerében történő nevelésről és fejlesztésről szóló elméleti ismeretek felhasználásával segítik elő elsősorban a gyermek- és ifjúsági korosztály társadalmi beilleszkedését, a hátrányos helyzetűek, szociális ellátásra szorulók életesélyeinek és életminőségének javítását. Tevékenységük az egyéni és közösségi felelősségre, a társadalmi igazságosságra, a demokratikus gondolkodásmódra, az emberi, gyermeki jogokra alapozva a társas szociális kapcsolatok helyreállítását célozza. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés (PhD) keretében történő folytatására.
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– a szociálpedagógia, szociális szakmai tevékenység korszerű elméletét és gyakorlatát, a köznevelési rendszer működését;
– a társadalom működésének szabályszerűségeit, a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket előidéző okok feltárásának lehetőségeit;
– a gyermek- és ifjúkorra vonatkozó pedagógiai és szociálpedagógiai elméleteket, és a problémacsoportokra kidolgozott szocioterápiás eljárásokat;
– a gyermek és ifjúsági korosztály játék és szabadidő foglalkoztatási szabályait, módszereit, fejlesztési lehetőségeit, a külföldi „jó gyakorlatok” magyarországi adaptációs lehetőségeit;
– a gyermek-, család- és ifjúságvédelmi, valamint a szociális szolgáltatások vezetéséhez, minőségbiztosításához szükséges szakmai ismereteket;
– a sajátos szükségletű csoportok, szociális kisebbségek szociológiai ismérveit, a szociálpedagógiai beavatkozás lehetőségeit;
– a munkaerő-piaci, a bűnmegelőzési, a speciális pedagógiai kompetenciák fejlesztésének lehetőségeit;
– a hátránykezelő stratégiákat és azok tervezésének eljárásait és módszereit;
– a szociális- és gyermekvédelmi ágazati szolgáltatások gazdálkodását, jogi szabályozását;
– az ágazati társadalmi jelenségek kutatási és elemzési módszereit;
– a kisebbségekkel, migránsokkal való foglalkozások speciális módszertani repertoárját.
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– önálló munkavégzésre a gyermekjóléti, köznevelési, gyermekvédelmi és szociális ágazatban;
– a gyermekjóléti, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint családvédelmi szociális szolgáltatások és programok kidolgozására, nyújtására, vezetésére, menedzselésére, és ezek minőségfejlesztési, szervezési és adminisztrációs feladatainak elvégzésére;
– a szociális ellátások és bizonyos ágazatközi (oktatási - szociális - egészségügyi - munkaerő-piaci - bűnmegelőzési) szolgáltatások végzésére;
– kettős identitású speciális szolgálatokban, szolgáltatásokban végzett munkára;
– köznevelési és egyes felnőttképzési intézményi szintű problémák sokoldalú feltárására, elemzésére;
– resztoratív/helyreállító és jóvátételi gyakorlatok alkalmazására;
– hátránykezelő sajátos szociálpedagógiai nevelési, oktatási fejlesztési stratégiák tervezésére és megvalósítására;
– eltérő kultúrájú személyekkel és csoportokkal történő együttműködésre, segítő munkára;
– életvezetési tanácsadásra;
– személyközi kapcsolatokban hatékony kommunikációra;
– a szociálpedagógus felelősségének értelmezésére, személyes és szakmai kompetenciái határainak felismerésére, az etikus magatartás szabályainak következetes betartására;
– kutatási feladatok elvégzésére, új szakmai állásfoglalás kialakítására;
– ágazati szintű minőségbiztosítási feladatok elvégzésére;
– nemzetközi kapcsolatok keretében végzett munkára.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:
– szociális érzékenység;
– korszerű tudományos szakmai ismeretek befogadása és alkalmazása;
– jó kommunikációs képesség;
– konfliktusok hatékony kezelésének és feldolgozásának képessége;
– együttműködési képesség;
– kritikai gondolkodás;
– kreativitás, problémamegoldó képesség;
– szervező, elemző és vezetési képesség;
– döntéshozatali képesség;
– problémaérzékenység, kutatási motiváció.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 10-20 kredit
társadalomismeret, pszichológia, kommunikációelmélet, kutatásmódszertan
8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 40-50 kredit
szociálpedagógia, pedagógia, pszichológia, szociológia, etika, kutatásmódszertan, management, vezetés- és szervezéslélektan.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 52-56 kredit
differenciált szakmai ismeretek: 18-22 kredit
resztoratív szociálpedagógia: személyközi és csoportközi konfliktusok kezelésének, módszertana: agressziókezelés és konfliktusmegoldás a büntetés-végrehajtásban, prevenciós eljárások az erőszak megelőzésére; tanácsadás: kommunikációs képességek és készségek a sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalokkal való bánásmódban, reszocializációs hatású pedagógiai eljárások, életúttervezés; speciális csoportokban közösségszervezés és közösségfejlesztés;
kisebbségi közösségek társadalmi integrációja: kisebbségek a világban és a magyar társadalomban: szegregáció és diszkrimináció, inklúzió és interkulturalizmus az oktatásban; szociális kompetenciák fejlesztésének módszerei a kisebbségek körében: életúttervezés, értéktisztázás, konfliktuskezelés, életvezetési tanácsadás; az oktatás és az iskolarendszer szerepe a kisebbségi közösségek társadalmi integrációjában; kultúrák közötti kommunikáció;
szakmai gyakorlat: 14 kredit
diplomamunka: 20 kredit.
9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat monitorozás szociális és gyermekvédelmi, valamint az iskolai erőszak szempontjából veszélyeztetett, vagy magas halmozottan hátrányos helyzetű tanulói aránnyal dolgozó köznevelési intézményekben, a büntetés-végrehajtás intézményeiben. A gyakorlóhelyen valamely tanult resztoratív eljárás elvégzése, szupervízió mellett. Kutatás tervezése a gyakorlati hely valamely problématípusára és annak elvégzése.
10. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy, az Európai Unió valamelyik munkanyelvéből, amelyiken a szakmának tudományos irodalma van, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.
11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján előfeltételként elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
– társadalomtudományi ismeretek (szociológia, szociálpolitika, jogtudományi ismeretek, filozófia, etika, EU-s ismeretek), legalább 30 kredit;
– szakmai alapozó ismeretek (pedagógia, pszichológia, politológia, szociális munka, szociálpedagógia, kommunikáció) legalább 30 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
18. TÁRSADALOMKUTATÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: társadalomkutató (Researcher of Social Sciences)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség: okleveles társadalomkutató
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Researcher of Social Sciences
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: szociológia alapképzési szak.
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a társadalomtudomány képzési terület politikatudomány, szociális és társadalomismeret képzési ágainak alapképzési szakjai, továbbá a természettudomány képzési terület matematikatudomány, környezettudomány képzési ágainak alapképzési szakjai, a bölcsészettudomány képzési terület pedagógia és pszichológia képzési ágának pszichológia alapképzési szakja.
4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-28 kredit;
6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 20-32 kredit;
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 32-46 kredit;
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 25 kredit;
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 61 %.
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik módszertani ismereteik birtokában bármilyen kutatási területen hasznosítani tudják adatgyűjtési, adatelemzési és modellépítési képességeiket, szakmai hozzáértéssel képesek bekapcsolódni a különféle kutatások egyes szakaszaiba, továbbá alkalmasak önálló kutatások megtervezésére és lebonyolítására. A végzett hallgatók felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– a kutatási koncepciók kialakításának menetét,
– egy empirikus kutatás lebonyolításának lépéseit,
– az adatgyűjtési módszereket,
– az adatok elemzésének különböző, legkorszerűbb módjait,
– a társadalomkutatás ismeretelméleti korlátait,
– a validálás módszereit, és
– rendelkeznek a társadalomtudomány különböző területeire vonatkozó átfogó ismeretekkel;
a kvantitatív modul kurzusait választók ismerik:
– a többdimenziós adatelemzési technikákat,
– különböző statisztikai programnyelveket,
– különböző statisztikai programcsomagokat, és
– a statisztikai következtetés és az adatbányászat módszereit;
a kvalitatív modul kurzusait választók ismerik:
– a különböző interjúzási technikákat,
– az interjúelemzés és az általánosítás szabályait,
– a vizuális technikák alkalmazását a kvalitatív módszerekben,
– a médiatartalmak elemzési technikáit,
– a diskurzuselemzés módszerét,
– és az adatok mögött meghúzódó látens tartalmak előhívásának módszereit.
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– kutatási problémák megfogalmazására,
– hipotézisek felállítására és tesztelésére,
– a kutatási témákhoz használható adekvát módszerek megválasztására,
– a mintavételi design megtervezésére és a mintavételi algoritmusok kidolgozására,
– kutatások teljes megtervezésére és lebonyolítására,
– az eredmények társadalomelméleti szempontból hasznos interpretációjára;
a kvantitatív modul kurzusait választók alkalmasak:
– bonyolult adatbázis-kezelési problémák megoldására,
– a kapott eredmények különböző programnyelvekkel való értelmezésére,
– válaszokat adni többdimenziós módszerekkel komplex társadalmi problémákra,
– matematikai becsléseket adni az eredmények általánosíthatóságára vonatkozóan,
a kvalitatív modul kurzusait választók alkalmasak:
– nehezen kutatható problémák kvalitatív módszerekkel való megközelítésére,
– kis létszámú, de társadalompolitikai szempontból fontos csoportok problémáinak mélyebb megértésére,
– nagy léptékű survey kutatások kvalitatív technikákkal történő előkészítésére,
– komplex kvantitatív modellek által „fedetlenül hagyott” ellentmondásainak feloldására,
– a nehezen elérhető csoportok jellemzőinek feltárására.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
– matematikai statisztikai ismeretek,
– logikus gondolkodás,
– absztrakciós képesség,
– elemzési készség,
– szintetizáló képesség,
– kapcsolatteremtő képesség,
– interpretációs készség,
– komplex problémák átlátásának képessége.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz
szükséges alapozó ismeretkörök: 20-28 kredit
társadalomtudományi alapozó ismeretek: 15-18 kredit
a magyar társadalom szerkezete a rendszerváltás után, társadalmi tőke és kapcsolati tőke, ismeretelmélet, kutatásetika;
természettudományi alapozó ismeretek: 5-10 kredit
kvantitatív módszertani technikák.
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 20-32 kredit
matematikai statisztika, kvantitatív módszertani technikák, mintavétel, kutatásmenedzsment, Network analízis.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 57-71 kredit
differenciált szakmai ismeretek:
8.3.1. egy modul választandó az alábbi ismeretkörökből: 20-26 kredit
kvalitatív modul: narratív interjú, diskurzuselemzés, média elemzés (Social), társadalomtudományi kísérletek, vizuális technikák a kvalitatív elemzésben, esettanulmány;
kvantitatív modul: számítógépes programcsomagok, kvantitatív módszertani technikák, modellépítés, programozás;
8.3.2. választható további szakmai ismeretkörök: 4-12 kredit
társadalmi egyenlőtlenségek, migráció, nemzetiségpolitika, kulturális antropológia, gazdasági folyamatok, deviancia, döntéselmélet, szociálpszichológia, idegen nyelvű módszertani szakszöveg olvasás;
8.3.3. szakmai gyakorlat: 8 kredit
8.3.4. diplomamunka: 25 kredit.
9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:
A szakmai gyakorlat, oktató irányításával, koordinálásával az egyetemen vagy külső cégeknél, kutatóhelyeken folyó kutatásban való részvétel, gyakornoki munka a képzés második-negyedik féléveiben, amely gyakorlat során végzett feladatokkal kapcsolatban a hallgatónak írásbeli beszámolási kötelezettsége van. A gyakorlati hely képviselője írásos értékelést ad a hallgató ott végzett munkájáról.
10. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez két államilag elismert középfokú (B2 szintű), illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele szükséges. A két nyelv közül az egyik az angol, német, francia, spanyol vagy olasz nyelvek egyike.
11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 21 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
– természettudományi ismeretek, legalább 6 kredit: matematika, matematikai statisztika
– társadalomtudományi ismeretek, legalább 12 kredit: társadalomismeret, szociológia, antropológia, politológia, pszichológia
– szakmai alapozó ismeretek legalább 3 kredit: SPSS ismeret
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 12 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni. A szakra való belépéshez az angol nyelv ismerete (szövegértés) szükséges.
19. KELET-ÁZSIA TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK
1. A mesterképzési szak megnevezése: Kelet-Ázsia tanulmányok (East Asian Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)
– szakképzettség: okleveles Kelet-Ázsia elemző
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in East Asian Studies
3. Képzési terület: társadalomtudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak indológia, japán, kínai, koreai, mongol, tibeti szakiránya; a nemzetközi tanulmányok alapképzési szak.
4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a társadalomtudomány képzési területen a politológia, a szociológia, a társadalmi tanulmányok, a kulturális antropológia, a gazdaságtudományok képzési területen az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, a közszolgálati, a gazdálkodás és menedzsment, a nemzetközi gazdálkodás, a turizmus-vendéglátás, a bölcsészettudomány képzési területen a történelem és a hitéleti képzési területen a buddhista tanító alapképzési szakok.
4.3. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 10–20 kredit;
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 50-60 kredit;
6.3. A differenciált szakmai ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 24-44 kredit;
6.4. A szabadon választható ismeretekhez rendelhető kreditek minimális száma: 6 kredit;
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 10 kredit;
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint: legalább 20%.
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A mesterképzési szak célja olyan magasan kvalifikált, széles társadalomtudományi műveltséggel rendelkező szakemberek képzése, akik képesek Kelet-Ázsia, mint régió és az egyes országok nemzetközi életben betöltött helyének, szerepének értelmezésére, ismerik a nemzetközi viszonyok elméleti és gyakorlati összefüggéseit. Történeti, társadalomtudományi és szakmai műveltségük birtokában képesek analitikus és szintetizáló gondolkodásra. Tárgyi tudásuk alkalmassá teszi őket a gazdasági, politikai folyamatok megértésére, előrejelzésére. Magas szintű nyelvi felkészültségük lehetővé teszi számukra a források feldolgozását és elemzését. A végzett hallgatók ismerik és értik a térség fejlődési tendenciáit. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
– a kelet-ázsiai államok politikai, gazdasági rendszerét;
– a kelet-ázsiai államok történetét;
– a kelet-ázsiai államok külkapcsolati és biztonságpolitikai rendszerét;
– a kelet-ázsiai államok társadalmi problémáit;
– a kelet-ázsiai államok szellemi és kulturális örökségét;
– valamely kelet-ázsiai állam nyelvét;
– a nemzetközi elemzések problémamegoldó technikáit;
– a szakmai-etikai normákat;
– nemzetközi kapcsolatok komplex rendszerét.
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
– önálló elemző munka elvégzésére;
– a Kelet-Ázsiára vonatkozó folyamatok megértésére, előrejelzésére és formálására;
– gazdasági, politikai, jogi szakterületeken döntések előkészítésére és döntések meghozatalára;
– szakmai-tudományos vitákban való részvételre;
– integrált ismeretek széles körű alkalmazására a társadalomtudományok és a külügyi elemzés területén;
– nemzetközi kapcsolatok építésére;
– szakterületükön tárgyalások lefolytatására idegen nyelven;
– diplomataként, szakértőként, kutatóként, újságíróként, illetve az államigazgatás és a multinacionális vállalatok alkalmazottjaiként különböző feladatok ellátására.
c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok, készségek:
– lényeglátás és kreativitás;
– önálló szakmai vélemény kialakításának képessége;
– problémacentrikus szemléletmód, problémamegoldó képesség;
– felelősségteljes magatartás a nemzetközi elemzések során szerzett tudás és információk kezelését illetően;
– szakmai továbbképzés, önművelés iránti nyitottság;
– toleráns magatartásforma: más vélemények tiszteletben tartása;
– kritikai magatartásforma a vizsgált jelenségek és a megismert elméleti paradigmák vonatkozásában;
– kooperatív magatartás: alkalmasság csoportmunkára;
– módszertani tudatosság.
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 10-20 kredit
gazdasági, jogi, nemzetközi kapcsolatok ismeretkörei.
8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 50-60 kredit
Kelet-Ázsia államainak története, gazdasági, politikai rendszere, társadalmi problémái, kül- és biztonságpolitikai kérdései, a regionális együttműködés formái, a kelet-ázsiai civilizáció vallás-és filozófiatörténeti, művészeti aspektusai, a térség globális világban betöltött szerepével kapcsolatos ismeretek.
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 34-54 kredit
differenciált szakmai ismeretek: 24-44 kredit
nyelvi képzés: 18-38 kredit
a térséggel kapcsolatos, illetve egyéb társadalomtudományi ismeretek: 6 kredit
diplomamunka: 10 kredit.
9. Idegennyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű, államilag elismert hazai vagy külföldi oklevél megszerzése szükséges, továbbá a kínai, a japán, a hindi, a koreai nyelv egyikéből középfokú nyelvvizsga vagy a képzés során teljesített, komplex, legalább a középszintű nyelvi kompetenciákat mérő alapvizsga szükséges.
10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei
A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:
– társadalomtudományi alapismeretek: szociológia, pszichológia, filozófia, antropológia, pszichológia,
– jogi-igazgatási ismeretek: közjogtudomány, alkotmánytan, közigazgatástan, közpolitika, gazdasági jog,
– gazdasági ismeretek: közgazdaságtan, makro-mikroökonómia, vállalat-gazdaságtan, pénzügytan,
– politikatudományi ismeretek: politikai gondolkodás, politikatörténet, nemzetközi tanulmányok,
– történeti, kulturális és nyelvtudományi ismeretek: gazdaság-, társadalom- és kultúrtörténeti ismeretek, nyelvtudományi, filológiai ismeretek területein.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül meg kell szerezni.
”
12. melléklet a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelethez
„
