• Tartalom

41/2014. (XI. 28.) ORFK utasítás

41/2014. (XI. 28.) ORFK utasítás

a gazdálkodási szabályzatról1

2016.01.01.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló 18/2012. (IV. 27.) BM utasítás 2. § (5) bekezdésében foglaltak végrehajtására kiadom az alábbi utasítást:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az utasítás hatálya kiterjed:
a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség cím) költségvetési szerveire, valamint
b) a Belügyminisztérium fejezethez tartozó egyes költségvetési szervek középirányító szervként történő kijelöléséről, az irányítói jogok gyakorlásának módjáról szóló 13/2011. (V. 23.) BM utasítás (a továbbiakban: BM utasítás) 1. melléklet d) pontjában felsorolt rendészeti szakközépiskolákra
(a továbbiakban együtt: költségvetési szervek).
2. A költségvetési szervek a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) gazdálkodási tevékenységet irányító szervezeti egységeivel – a gazdálkodással összefüggő kérdésekben – az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) útján tartják a kapcsolatot.
II. FEJEZET
A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS
1. A költségvetési tervezés
[a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló
18/2012. (IV. 27.) BM utasítás (a továbbiakban: BM GSZ) 9. § (3)–(7) bekezdéseihez]
3. Az ORFK gazdasági főigazgatója (a továbbiakban: gazdasági főigazgató) gazdálkodási köriratban rögzíti a tervezés során alkalmazott módszereket és nyomtatványokat, ezektől eltérni nem lehet.
4. A költségvetési szerv – a keretszámok alapján – a költségvetésben tervezi meg mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek a feladataival kapcsolatosak, jogszabályon, közjogi szervezetszabályozó eszközön, szerződéses kötelezettségen, megállapodáson alapulnak, a tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, eseti jelleggel várhatóak és eszközei hasznosításával függnek össze.
5. A központi tervezésű termék-, illetve szolgáltatáskörön kívül eső tervezésre a költségvetési szervek költségvetési tervjavaslatot (a továbbiakban: tervjavaslat) állítanak össze. A költségvetési szervek a feladatrendszerekben bekövetkezett változásokat és azok költségvonzatát a tervjavaslat szöveges indokolásában tételesen kötelesek bemutatni. A tervjavaslatokat az ORFK szakfeladattal érintett főosztályának, osztályának küldik meg, amely azokat felülvizsgálja, és összesítve megküldi az ORFK Gazdasági Főigazgatóság (a továbbiakban: ORFK GF) Közgazdasági Főosztálynak (a továbbiakban: ORFK GF KF).
6. A Rendőrség cím költségvetését a költségvetési szervek szükségleti tervei, javaslatai és adatszolgáltatásai alapján, az ORFK GF Műszaki Főosztály (a továbbiakban: ORFK GF MF), az ORFK GF Informatikai Infrastruktúra Üzemeltetési Főosztály (a továbbiakban: ORFK GF IIÜF), az ORFK GF Informatikai Alkalmazás és Rendszerfejlesztési Főosztály (a továbbiakban: ORFK GF IARF), az ORFK GF Igazgatási Főosztály (a továbbiakban: ORFK GF IF), valamint az ORFK GF KF (a továbbiakban együtt: szakirányítást végző gazdasági szervek) állítják össze.
7. A költségvetés tervezése során az ORFK GF KF
a) előkészíti a költségvetési szervek tervezési feladatait, meghatározza a tervezési követelményeket;
b) a költségvetési szervek részére tájékoztatást ad a kiadási, a támogatási, a bevételi keretszámokról, a kiemelt előirányzatokról és a költségvetési létszámról;
c) az irányító szervvel egyeztetve rögzíti a báziskorrekciókat, valamint a tervezés évében megvalósult előirányzat-változásoknak a tervezés irányszámaiban való számbavételi lehetőségét, illetve módját;
d) az országos rendőrfőkapitány rendelkezéseinek megfelelően intézkedik a költségvetési szervek közötti feladatok és a feladatokhoz kapcsolódó előirányzatok átcsoportosításáról;
e) az irányító szerv által meghatározott szempontok szerint szöveges indokolást készít;
f) lefolytatja a szükséges egyeztetéseket, elkészíti az előírt összesítéseket;
g) felülvizsgálja és ellenőrzi a költségvetési szervek javaslatait;
h) folyamatosan kapcsolatot tart az irányító szervvel és a költségvetési szervekkel;
i) gondoskodik az előírt nyomtatványok és számítástechnikai programok továbbításáról, elérhetőségéről;
j) összeállítja a Rendőrség cím költségvetési javaslatát.
8. Az ORFK GF KF, az ORFK GF MF, az ORFK GF IIÜF, valamint az ORFK GF IARF a tervezési időszakban a költségvetési szervek által felterjesztett javaslatok alapján
a) megvizsgálja a szakmai koncepciók megvalósításához, illetve az intézmények működéséhez rendelkezésre álló szervezeti, anyagi és személyi feltételeket, valamint azok bővítésének és szűkítésének lehetőségeit;
b) valamennyi költségvetési szerv igényeinek figyelembevételével előzetesen megtervezi a szakmai prioritásokhoz, valamint az esetleges feladatváltozásokhoz kapcsolódva a várható többletforrások eloszlását;
c) javaslatot dolgoz ki a költségvetési kiadásokat és a bevételeket befolyásoló szervezeti intézkedésekre, tekintettel a jogszabályi környezet változásából eredő eseményekre is.
9. A költségvetés tervezése során az ORFK GF kapcsolatot tart a BM Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztállyal (a továbbiakban: BM PEF), előzetes egyeztetést és költségvetési tárgyalást folytat.
10. Az ORFK GF KF – a BM PEF-fel történt egyeztetés után – véglegesíti a Rendőrség cím költségvetési javaslatát, és azt szöveges indokolással együtt megküldi a BM PEF részére.
11.2 Az ORFK költségvetési előirányzatait, a Rendőrség központi kezelésű előirányzataival együtt a szakirányítást végző gazdasági szervek állítják össze.
2. Kincstári költségvetés, elemi költségvetés
12. AZ ORFK GF KF összeállítja a Rendőrség cím kincstári költségvetését, és azt a BM PEF-nek az általa előírt határidőre megküldi.
13. Az ORFK GF KF – a BM PEF-től kapott információk alapján – tájékoztatja az érintett költségvetési szerveket a tervezett előirányzatok alakulásáról.
14. A kincstári költségvetést a gazdasági főigazgató a költségvetési szervek részére visszaigazolja.
15. A gazdasági főigazgató a költségvetési szervek részére a tárgyévi gazdálkodásra iránymutatást (a továbbiakban: tervezési körirat) ad ki, amely kötelező erővel bír és tartalmazza:
a) a pénzügyi, anyagi, technikai, gazdálkodási feladatokat;
b) a beszerzésekre vonatkozó irányelveket;
c) a szakmai feladatokhoz rendelt kiadások rangsorolását;
d) a váratlan feladatok költségeinek finanszírozásához tartalékolt keretet és felhasználásának módját, továbbá
e) az év során jelentkező speciális finanszírozási módokat.
16. A Rendőrség cím kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervei elemi költségvetésüket a tervezési körirat és a visszaigazolt előirányzatok alapján készítik el, amelyet a tárgyév február 10. napjáig elektronikus formában (KGR K11 rendszerben), valamint a gazdasági főigazgató intézkedésének megfelelően nyomtatott formában is megküldenek az ORFK GF KF részére.
17. AZ ORFK GF KF felülvizsgálja a költségvetési szervek által megküldött, nyomtatott formátumú elemi költségvetés garnitúrákat, valamint elkészíti a Rendőrség cím nyomtatott formátumú elemi költségvetés garnitúráját, és azokat a BM PEF-nek az általa előírt határidőre megküldi.
18. Az ORFK GF KF a BM PEF által megküldött, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) által visszaigazolt elemi költségvetés garnitúrákat soron kívül továbbítja a költségvetési szervek részére.
3. Előirányzat-felhasználás, előirányzatok módosítása, átcsoportosítása, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználása
19. Az intézményi működési támogatások időarányostól eltérő igénybevétele a költségvetési szerv számszaki és szöveges indokolással alátámasztott kérelmének és a BM GSZ 12–13. §-aiban előírt dokumentumoknak a megküldésével kezdeményezhető az alábbiak szerint:
a) előirányzati felhasználási keret előrehozása esetén az ORFK GF KF-re kell benyújtani az EG-02A „Előirányzat felhasználási keret (támogatás) előrehozása időarányos havi visszapótlással” elnevezésű nyomtatványt és mellékletét, a MÁK honlapján elérhető adatlapot és annak szöveges indokolását;
b) felhalmozási támogatások rendelkezésre bocsátása a költségvetési szerv szöveges indokolással alátámasztott kérelmének és a BM PEF által előírt dokumentumok megküldésével kezdeményezhető a BM PEF vezetőjénél;
c) a teljesítésarányos támogatási előirányzat megnyitási kérelem esetén a költségvetési szervnek az ORFK GF MF, az ORFK GF IIÜF, az ORFK GF IARF részére kell benyújtania a szöveges indokolást, valamint a vállalkozási szerződést és a teljesítést igazoló dokumentumok másolati példányát.
20. Az ORFK GF KF intézményi működési támogatások időarányostól eltérő igénybevételét, illetve a felhalmozási támogatások teljesítésarányos rendelkezésre bocsátását a benyújtott dokumentációk alapján, a javaslatával ellátott ügyiratban kezdeményezi a BM PEF-nél.
21. A költségvetési szerv az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 35. §-ában meghatározott bevételi rovatokon keletkezett többletbevétel felhasználására vonatkozó kérelmét az ORFK GF KF-nek küldi meg, amit a gazdasági főigazgató jóváhagyását követően az ORFK GF KF – a soron következő előirányzat-módosítási kérelem részeként – felterjeszt a BM PEF részére. A felsoroltakon túli rovatokon keletkezett többletbevételek irányító szervi engedély nélkül, saját hatáskörben felhasználhatóak.
22. A költségvetési szerv a felterjesztett kérelemben az ORFK GF KF-nek nyilatkozik arról, hogy a kérelemben foglalt többletbevétel felhasználásához – annak mértéke alapján – szükséges-e az államháztartásért felelős miniszterrel történő engedélyeztetés.
23. Az elrendelésre jogosult személy a költségvetési szervek hatáskörébe tartozó előirányzat-módosításokról – a www.allamkincstar.gov.hu/intezmenyek/nyomtatvany/ címen található – EG03I adatlap MÁK részére történő megküldésével egyidejűleg, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a középirányító szervet – az EG03I adatlap továbbításával – tájékoztatja.
24. Az előirányzatok fejezeten belüli, címek közötti átcsoportosítására vonatkozó megállapodások tervezetét a felek aláírását megelőzően – a középirányító szerv közreműködésével – az átadásra kerülő előirányzatok összegszerűségének a BM PEF, illetve a BM gazdasági helyettes államtitkár (a továbbiakban: BM GHÁT) részére jóváhagyásra fel kell terjeszteni.
25. A BM PEF hatáskörében végrehajtható előirányzat-módosítások felterjesztésére és a címen belüli átcsoportosítások kezdeményezésére a gazdasági főigazgató jóváhagyását követően az ORFK GF KF jogosult.
26. A költségvetési szervek, valamint az ORFK GF MF, az ORFK GF IIÜF és az ORFK GF IARF a tárgyhónap első munkanapjáig megküldik a dokumentumokkal, számításokkal, szöveges indokolással alátámasztott, irányító szervi hatáskörbe tartozó előirányzat-módosítási, illetve póttámogatási igényüket az ORFK GF KF részére.
27. Az ORFK GF KF felülvizsgálja a benyújtott igényeket, majd az összesített és a gazdasági főigazgató által jóváhagyott javaslatot a tárgyhónap 8. napjáig felterjeszti a BM PEF részére.
28. A visszaigazolt előirányzat-módosításokat az ORFK GF KF átvezeti az előirányzat-nyilvántartáson. A visszaigazolt előirányzat-módosításokról a gazdasági főigazgató írásban tájékoztatja a költségvetési szervek vezetőit.
4. Beszámoláshoz, zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás
29. A költségvetési szerveknek a főkönyvi könyvelést megfelelő részletezettséggel, a számlarendben előírt analitikus nyilvántartással kell alátámasztani olyan mértékben, amellyel biztosítható az időközi mérlegjelentések, valamint az éves költségvetési beszámoló összeállítása. A költségvetési beszámoló készítésére kötelezett költségvetési szervek gazdálkodásukról és az előirányzatok felhasználásáról december 31-ei fordulónappal éves költségvetési beszámolót készítenek.
30. A költségvetési szervek éves beszámolójukat, valamint időközi mérlegjelentésüket a gazdasági főigazgató által előírt határidőre elektronikus formában (KGR K11 rendszerben), valamint írásban is az ORFK GF KF-nek küldik meg. A megküldött beszámolókat és mérlegjelentéseket az ORFK GF KF középirányító szervi jogkörében felülvizsgálja, címszinten összesíti, és azt, valamint az ORFK beszámolóját, illetve mérlegjelentését a BM által meghatározott határidőre megküldi a BM PEF részére.
31. A BM PEF – az éves beszámoló elfogadásáról, valamint a számszaki beszámoló belső, illetve az előírt adatszolgáltatással való összhangjáról megküldött – írásbeli tájékoztatása alapján, a beszámoló jóváhagyását követő 15 napon belül az ORFK GF KF gondoskodik a költségvetési szervek értesítéséről, a beszámoló visszaigazolásáról, elfogadásáról.
32. A BM PEF által megküldött felhívásnak megfelelően, az ORFK GF KF középirányítói minőségében intézkedik – a BM utasítás alapján – az irányítása alá tartozó intézmények felé azoknak a mérlegjelentéseivel és beszámolóival kapcsolatos javítások, helyesbítések, hiánypótlások rendezésére. Gondoskodik továbbá a címszintű mérlegjelentést és beszámolót alátámasztó adatszolgáltatások és kimutatások összesítéséről, azok hiánytalan formában és határidőre történő megküldéséről.
33. A költségvetési beszámoló teljesítésére kötelezettek zárszámadását a BM PEF által megadott szempontok alapján kell elkészíteni, és a gazdasági főigazgató által megjelölt határidőig az ORFK GF KF részére megküldeni. A zárszámadásokat az ORFK GF KF felülvizsgálat után – címszinten összesítve – a megadott határidőig megküldi a BM PEF-nek.
34.3 Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Terrorelhárítási Központ titkos információgyűjtési tevékenységének részletes szabályairól szóló B2/2013. (I. 31.) BM utasításban foglaltakra figyelemmel, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ Bűnügyi Ellátó Igazgatóság (a továbbiakban: NEBEK BEI) mint a NEBEK speciális működési kiadások előirányzatával gazdálkodó egysége, a BM GSZ „Beszámolás, zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás” alcímében foglaltakat a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 68/A. §-ának alapulvételével alkalmazza. Ennek megfelelően a NEBEK BEI a speciális működési kiadásait, terv- és tényadatait – az általános számviteli szabályoktól eltérően – összevontan egy összegben kell szerepeltetni az ORFK könyvvezetésében.
35. A költségvetési szervek a számlájukra érkező bírságokról, a RobotZsaru integrált ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszer NOVA Közgazdasági Információs Rendszer útján részletes – a számviteli szabályoknak megfelelő – analitikus nyilvántartást kötelesek vezetni. A költségvetési szervek az analitikus nyilvántartás folyamatos karbantartását és ellenőrzését követően, havonta a gazdasági főigazgató által előírt határidőre és részletezésben az ORFK GF KF részére adatot szolgáltatnak. A nemzetgazdasági elszámolások mérlegjelentéséhez a Rendőrség cím szintű adatszolgáltatást a MÁK által megadott formában és határidőre az ORFK GF KF készíti el.
36. A költségvetési szervek a kiszabott bírságok befizetéseit és azok esetleges visszafizetéseit tételesen nyomon követik, az analitikus nyilvántartásokban rögzítik, a központi bírságnyilvántartások részére a megfelelő befizetési és visszafizetési adatokat – a 35. pontban meghatározott rendszerek útján – biztosítják.
37. A Rendőrség cím által kiszabott és beszedett bírság a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet javára elszámolandó költségvetési bevétel, annak késedelmi kamata és pótléka a költségvetési szervnél és területi szerveinél nem használható fel. A tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napjával számolt göngyölített bírságbevételek továbbítását tárgyhónap 27-éig kell teljesíteni.
5. Költségvetési-maradvány
38. A költségvetési szervek költségvetési-maradványukat az éves költségvetési beszámoló elkészítésekor állapítják meg, amelyet az ORFK GF KF felülvizsgálat után – jóváhagyásra javasolva – megküld a BM PEF-nek.
6. Számvitel
39. A költségvetési szervek önálló számviteli politikáját, valamint az ahhoz kapcsolódó szabályzatokat saját hatáskörben – az alapító okiratukban, illetve a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározott szakmai feladataik és sajátosságaik figyelembevételével – kell kialakítani.
40. A számviteli politika kiadásáról szóló tervezetet véleményezés céljából a költségvetési szerv vezetője – szöveges indokolással együtt – megküldi az ORFK GF KF részére.
41. A címszintű számlatükör megegyezik a központi fejezeti számlatükörrel. Annak igény szerinti alábontását a KGR Forrás SQL integrált ügyviteli rendszer egyedi gyűjtőkódjainak kialakításával – a költségvetési szervek sajátosságait figyelembe véve – az ORFK GF KF végzi.
42. A költségvetési szervek – a KGR Forrás SQL integrált ügyviteli rendszerben – a könyvelési naplókat kötelesek naprakészen vezetni. A feladást, a naplók zárását, valamint az időszak havi zárását a következő hónap 15-éig végre kell hajtani.
7. Költségvetési szervek törzskönyvi adatainak nyilvántartása
43. A költségvetési szervek a kincstári számláikhoz kapcsolódó aláírás-bejelentő karton egy példányát a bekövetkező változások nyilvántartása céljából – a MÁK ellenjegyzésének kézhezvételét követően 5 munkanapon belül – kötelesek elektronikus úton, szkennelt formában az ORFK GF KF-nek megküldeni.
8. Kontrolling
44. A költségvetési szervek kontrolling jelentése az alábbi adatokat tartalmazza:
a) az eredeti előirányzatokat és azok hatáskörönkénti módosítását;
b) az eredeti és módosított előirányzatok teljesítésének adatait;
c) az éves és az éven túli kötelezettségvállalásokat;
d) a havi felhasználási terveket;
e) a devizában történő kifizetések adatait;
f) a rendelkezésre álló szabad keretek, illetve a várható bevételek alakulását;
g) az állománytábla szerinti, költségvetési és tényleges létszámhelyzet alakulását állománycsoport, azon belül fizetési osztály szerinti bontásban.
45. Az adatszolgáltatásokat az ORFK GF érintett főosztályai felülvizsgálják, összesítéseket, elemzéseket végeznek, amelyeket figyelembe vesznek a gazdálkodást érintő döntések meghozatalánál. A BM PEF által kért kontrolling jelentéseket az ORFK GF KF a megadott határidőig továbbítja a BM PEF-nek.
46. Az ORFK GF KF a költségvetési szervek likviditási helyzetét folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi, értékeli, likviditási problémák esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, és tájékoztatja a BM-et.
47. A rendkívüli feladatok ellátása során felmerülő többletkiadásokkal kapcsolatos adatszolgáltatásokat az ORFK GF KF vezetője által meghatározott formában és határidőre – kizárólag elektronikus úton – kell teljesíteni.
9. Behajthatatlan követelések
48. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben foglaltak teljesülése esetén a követelés behajthatatlanná nyilvánítására az ORFK-n a gazdasági főigazgató, a költségvetési szervnél annak vezetője, illetve az általa kijelölt személy(ek) jogosult(ak).
49. A költségvetési szerv vezetője a beszámolójában szereplő követelésállomány behajthatatlanságára vonatkozóan határoz meg rendelkezést, a nemzetgazdasági mérlegbeszámoló mérlegjelentésében szereplő követelésállomány – a központi költségvetés központosított bevételét képező „Adósok” mérlegérték – értékelésére külön rendelkezések vonatkoznak.
III. FEJEZET
EGYÉB GAZDÁLKODÁSI ELŐÍRÁSOK
10. Közalapítvány, alapítványok feletti alapítói jogok gyakorlása
50. A költségvetési szervek civil szervezetet nem hozhatnak létre, és ahhoz nem csatlakozhatnak.
11. Személyi juttatás és létszámgazdálkodás
51. A személyi állomány nem rendszeres juttatások körébe tartozó járandóságait, illetve az állományba nem tartozók részére kifizetett juttatásokat teljes körűen rögzíteni kell a Központosított Illetmény-számfejtési Rendszerben (a továbbiakban: KIR).
52. A központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően a költségvetési szerv illetményszámfejtésre vonatkozó munkáltatói rendelkezési okiratai kötelezettségvállalásnak minősülnek. A humánigazgatási szervezeti elemek ezeket a kötelezettségvállalási bizonylatokat minden esetben kötelesek ellenjegyeztetni az arra jogosult személlyel.
53. A költségvetési szervek a működésükhöz szükséges személyi juttatások kiemelt előirányzat folyamatos biztosításához, a szükségletek és a lehetőségek összhangjának fenntartásához kötelesek havonta valamennyi bér- és létszámváltozásról – az országos rendőrfőkapitány által meghatározott tartalommal, formában és határidőben – adatot szolgáltatni az ORFK GF KF részére.
54. A személyi juttatások előirányzatainak átcsoportosítását a középirányító szerv további feltételekhez kötheti.
55. A költségvetési szervek a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig – első alkalommal a tárgyév május 15-éig – az ORFK GF KF-re megküldik a személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok aktuális, illetve várható előirányzatáról, a tényleges, illetve várható felhasználásról – a költségvetési intézményi beszámoló űrlapjának megfelelő formátumban – készített jelentést. Az űrlap adatait az ORFK GF KF előírásainak megfelelően tovább kell bontani, illetőleg bővíteni.
56. A költségvetési szervek a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig az ORFK GF KF-re megküldik a meglévő számfejtési létszámról szóló kimutatást.
12. Adatszolgáltatások
57. A szakirányítást végző gazdasági szervek az ellenőrzések előkészítése, végrehajtása, a gazdálkodás hatékonyságának vizsgálata és a szükséges operatív beavatkozások előkészítése, valamint ügyintézése érdekében eseti adatigénylésre jogosultak.
58. A BM GSZ-ben felsorolt szervezetek által kért adatszolgáltatásokat a költségvetési szervek kizárólag a középirányító szerv útján, a középirányító szerv ellenőrzése és jóváhagyása esetén teljesítik.
59. A költségvetési szervek az általuk elismert, lejárt tartozásállományról – nemleges adat esetén is – havonta, a tárgyhónap utolsó napi állapotának megfelelően, a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig a MÁK részére, illetve – a középirányító szerven keresztül – a BM PEF felé adatszolgáltatást teljesítenek.
60. A költségvetési szervek – a MÁK-nak megküldött adattartalommal, az ORFK GF KF által meghatározott formában elektronikus úton – a tárgyhónapot követő hónap 3. napjáig megküldik adatszolgáltatásukat az ORFK GF KF részére. Az ORFK GF KF ellenőrzést és összegzést követően, a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig továbbítja az adatszolgáltatást a BM PEF, valamint – elektronikus úton – az ORFK Költségvetési Ellenőrzési Iroda részére.
61. A költségvetési szervek a tárgyhóban esedékes kincstári nyitást megelőző munkanapon fennálló adósságról – a hónapvégi adósságjelentésekkel megegyező formátumban, elektronikus úton – a kincstári nyitást követő második munkanapig az adatszolgáltatásukat megküldik az ORFK GF KF részére.
13. Energiaracionalizálás
62. A BM Műszaki Főosztály által működtetett – energiaracionalizálási fejlesztések megvalósítását támogató – pályázati rendszer keretében benyújtani tervezett pályázatokról az ORFK főenergetikusát előzetesen tájékoztatni kell. A főenergetikus a költségvetési szerv igénye esetén a benyújtásra tervezett pályázatot véleményezi.
14. Építési beruházás, felújítás
63. A Rendőrség cím beruházási tervjavaslatának összeállításához a költségvetési szervek a tervjavaslatukat a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig küldik meg írásban és elektronikus formában az ORFK GF MF részére. A beérkezett tervjavaslatokat az ORFK GF MF felülvizsgálja, összesíti.
64. A költségvetési szervek a felújítási előtervüket a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig küldik meg írásban és elektronikus formában is az ORFK GF MF részére.
65. A költségvetési szervek a felújítási keretek felhasználásáról a negyedévet követő hónap 20. napjáig, illetve a beruházások megvalósításáról, a felhasznált forrásokról és a felújítások tényleges éves teljesítéséről január 31. napjáig beszámoló jelentést kötelesek megküldeni írásban és elektronikus formában is az ORFK GF MF részére.
66. A költségvetési szervek – felülvizsgálatot és összesítést követően – minden negyedévet követő hónap nyolcadik napjáig megküldik írásban és elektronikus formában is a pályázati forrásokból finanszírozandó ingatlanokkal összefüggő projektekről szóló beszámolót az ORFK GF MF részére, amely teljesíti az adatszolgáltatást a BM Műszaki Főosztálya felé.
15. Közbeszerzések
67. A költségvetési szervek között a beszerzések tekintetében irányadó feladatmegosztásról, valamint a költségvetési szervek beszerzései során alkalmazandó egyes feladatokról a Rendőrség Beszerzési Szabályzatáról szóló 12/2012. (VII. 30.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Beszerzési Szabályzat) rendelkezik. Az egyes költségvetési szervek beszerzési szabályzataikat a Beszerzési Szabályzat keretei között adják ki.
16. A szerződéskötések rendje
68. A költségvetési szerv költségvetése terhére történő szerződések megkötésénél a kötelezettségvállalásra jogosult személyeknek a kötelezettségvállalás, a pénzügyi és jogi ellenjegyzés, az utalványozás, az érvényesítés és a teljesítésigazolás rendjének meghatározásáról szóló 47/2013. (XI. 29.) ORFK utasítás és a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései mellett az alábbi szempontokat kell figyelembe venniük:
a) a költségvetési szerv szakmai szervezeti egységei (pl. főosztályai, osztályai) szerződő félként nem szerepelhetnek;
b) a szerződés írásban való előkészítése a kezdeményező költségvetési szerv feladata;
c) a kötelezettségvállalásnak minden esetben megfelelően indokolt és a szakmai vezető (főigazgató) által jóváhagyott szolgálati igényen kell alapulni;
d) a szerződések előkészítésénél, megkötésénél és teljesítése során – ha azok minősített adatot tartalmaznak – a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartani;
e) a költségvetési szerv által árubeszerzés, szolgáltatás vagy építési beruházás megrendelésére irányuló visszterhes szerződés esetében szerződési feltételként – a költségvetési szerven kívüli felet késedelmes teljesítés esetére terhelő – kötbér kikötése kötelező;
f) a szerződéses érték (vételár, munkadíj stb.) meghatározásakor mind a bruttó végösszeg, mind a nettó összeg és az általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) – ez utóbbi százalékosan és összegszerűen – kerüljön feltüntetésre. Az ÁFA-mentes szolgáltatás esetében ennek tényét kell a szerződésben egyértelműen rögzíteni.
IV. FEJEZET
VAGYONGAZDÁLKODÁS, VAGYONKEZELÉS (INGATLAN, INGÓSÁG)
17. Költségvetési szervek elhelyezése
69. A költségvetési szerv az elhelyezése körében a felügyeletet ellátó szerv vezetője egyetértése iránti kérelmét az ORFK GF-re küldi meg.
70. Amennyiben a BM Műszaki Főosztálya a döntésről közvetlenül a vagyonkezelőt értesíti, úgy a vagyonkezelő köteles az ORFK GF MF-et tájékoztatni.
18. Ingatlan vagyonkezelésbe vétele
71. Az állami tulajdonba kerülő ingatlant – a tulajdonszerzést eredményező jogügylet létrejöttétől számított 30 napon belül – a jogügyletben szerző félként eljáró költségvetési szerv köteles az ORFK GF MF-nek bejelenteni.
72. A költségvetési szerv az ORFK GF, valamint a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének egyetértésével kérelmezheti az ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jogának megszerzését.
73. A leendő vagyonkezelő költségvetési szerv a felügyeletet ellátó szerv vezetője egyetértésének beszerzése érdekében készített előterjesztést az ORFK GF útján küldi meg a BM Műszaki Főosztály részére.
74. Amennyiben a BM Műszaki Főosztály az ingatlan belügyi vagyonkezelésbe vételéről szóló döntésről közvetlenül a vagyonkezelőt értesíti, úgy a vagyonkezelő köteles az ORFK GF MF-et tájékoztatni.
75. A vagyonkezelő költségvetési szerv – a BM Műszaki Főosztályra történő megküldéssel egyidejűleg – a jogügyletet követő 30 napon belül köteles megküldeni a vagyonkezelési szerződés módosításának egy másolati példányát az ORFK GF MF-re is.
76. Az egy példányban aláírt, ingatlan vagyonkezelői jogának két központi költségvetési szerv között történő rendezését célzó háromoldalú megállapodás tervezetét az átadó központi költségvetési szerv az ORFK GF útján küldi meg a BM Műszaki Főosztály részére.
19. Ingatlanok vagyoni körből történő kikerülése (vagyonkezelői jog megszüntetése, elidegenítés, csere)
77. A vagyonkezelő költségvetési szerv az ingatlangazdálkodással összefüggő javaslatát az ORFK GF részére terjeszti fel. Az ORFK GF a javaslatot megvizsgálja – ennek során az uniós forrásból létesített, fejlesztett, illetve felújított ingatlanok esetében az ORFK GF IF Nemzetközi Támogatások Osztálya (a továbbiakban: ORFK GF IF NTO) vezetőjének véleményét is ki kell kérni –, majd egyetértése esetén intézkedik annak továbbítására.
78. A vagyonkezelő költségvetési szerv – a BM Műszaki Főosztályra történő megküldéssel egyidejűleg – a vagyonkezelési szerződés módosításának egy másolati példányát a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles megküldeni az ORFK GF MF részére is.
20. Ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházása
79. A vagyonkezelő költségvetési szerv a hozzá benyújtott kérelmet az ORFK GF útján, 15 napon belül küldi meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak (a továbbiakban: MNV Zrt.). Ezt megelőzően az ORFK GF a kérelmet megvizsgálja – ennek során az uniós forrásból létesített, fejlesztett, illetve felújított ingatlanok esetében az ORFK GF IF NTO vezetőjének véleményét is ki kell kérni –, majd egyetértése esetén intézkedik a kérelemnek – a BM Műszaki Főosztály közreműködésével – az MNV Zrt. felé történő megküldése iránt.
80. Az MNV Zrt. megkeresése alapján, a vagyonkezelő költségvetési szerv az ORFK GF útján az ingatlan átadására vonatkozó javaslatát a BM Műszaki Főosztály részére terjeszti fel. Az ORFK GF a javaslatot véleményezi – ennek során az uniós forrásból létesített, fejlesztett, illetve felújított ingatlanok esetében az ORFK GF IF NTO vezetőjének véleményét is ki kell kérni –, majd a javaslatot továbbítja a BM Műszaki Főosztály részére.
81. A vagyonkezelő költségvetési szerv a vagyonkezelési szerződésmódosítás egy másolati példányát – a BM Műszaki Főosztályra történő megküldéssel egyidejűleg – a szerződés megkötését követő 30 napon belül, illetve az ingatlan-nyilvántartás változásáról szóló földhivatali határozat másolatát annak kézhezvételét követő 30 napon belül az ORFK GF MF részére is továbbítja.
82. Ingatlan ingyenesen történő használatbavételére csak az országos rendőrfőkapitány egyetértése mellett kerülhet sor, az erre vonatkozó kérelmet a költségvetési szerv az ORFK GF-re terjeszti fel.
21. Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek
83. Amennyiben a BM Műszaki Főosztály, az MNV Zrt. vagy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) a vagyonkezelőtől közvetlenül kér adatszolgáltatást, a vagyonkezelő az adatszolgáltatással egyidejűleg, annak megküldésével köteles tájékoztatni az ORFK GF MF-et.
84. A vagyonkezelő költségvetési szerv az ingatlangazdálkodásával összefüggésben, a tárgyévben tervezett intézkedésekről, valamennyi lényeges körülményről április 15. napjáig szöveges összefoglaló jelentést küld az ORFK GF MF-re. Az ORFK GF a szöveges összefoglaló jelentéseket megvizsgálja, majd egyetértés esetén a BM Műszaki Főosztály részére továbbítja.
85. A vagyonkezelő költségvetési szerv az ingatlanait érintő változásokra vonatkozó anyagokat – így különösen megosztási vázrajz, telekalakítási, építési, használatbavételi engedély, földhivatali, önkormányzati határozatok – a BM Műszaki Főosztályra történő megküldéssel egyidejűleg, a változás bekövetkezését követő 30 napon belül az ORFK GF MF részére is továbbítja, amely a változásokról, ingatlanokról nyilvántartást vezet.
22. Ingóvagyonnal való gazdálkodás
86. A BM egyetértő nyilatkozat nélkül végrehajtott vagyonkezelői jog átruházásáról az átadó vagyonkezelő 15 napon belül – az MNV Zrt. értesítésével egyidejűleg – a megkötött megállapodás másolati példányának csatolásával köteles az ORFK GF – vagyonkezelői jog tárgya szerint – szakirányú főosztályát (a továbbiakban: ORFK GF szakirányú főosztálya), valamint az európai uniós forrásból beszerzett eszközök tekintetében az ORFK GF IF NTO-t is tájékoztatni.
87. A középirányító szerv képviseletében eljáró ORFK GF MF vezetőjének előzetes egyetértése szükséges a költségvetési szervek közötti vagyonkezelői jog átadásához, az alábbi eszközök vonatkozásában:
a) lőfegyverek;
b) hőkamerás rendszerek és éjjellátó figyelő-felderítő eszközök;
c) gépjárművek, vízijárművek, légijárművek;
d) ruházati termékek és felszerelési cikkek.
88. A középirányító szerv képviseletében eljáró ORFK GF IIÜF vezetőjének előzetes egyetértése szükséges a költségvetési szervek közötti vagyonkezelői jog átadáshoz, az alábbi eszközök vonatkozásában:
a) informatikai eszközök;
b) távközlési eszközök.
89. A 87. és 88. pontban meghatározott azon eszközök esetében, amelyek európai uniós forrásból kerültek beszerzésre, az ORFK GF IF NTO vezetőjének egyetértése is szükséges mindazon esetben, amikor ezen eszközök vagyonkezelési jogának átruházásakor az ORFK GF szakirányú főosztálya vezetőjének egyetértése szükséges.
90. Amennyiben a vagyonkezelői jog átruházásakor a Rendőrség cím az átadó fél, az előzetes egyetértési kérelmet az érintett költségvetési szervek együttesen – a 87. pontban meghatározott eszköz vonatkozásában az ORFK GF MF és a BM Műszaki Főosztály útján, illetve a 88. pontjában meghatározott eszköz esetében az ORFK GF IIÜF és a BM Informatikai Főosztály útján – terjesztik fel a BM szakirányú helyettes államtitkársága felé.
91. A 90. pont alapján az ORFK GF MF, illetve az ORFK GF IIÜF a hozzá felterjesztett kérelmeket – a 89. pontra is figyelemmel – felülvizsgálja, és egyetértése esetén felterjeszti a BM 90. pontban megjelölt főosztályára.
92. Amennyiben a Rendőrség cím az átvevő fél, a jogügylet létrejöttét követő 15 napon belül – az MNV Zrt. értesítésével egyidejűleg – a belügyi engedély és a megkötött megállapodás másolatának csatolásával a vagyonkezelő költségvetési szerv köteles az ORFK GF szakirányú főosztályát, illetve a 89. pont alapján az ORFK GF IF NTO-t tájékoztatni.
93. A vagyonkezelői jog átruházásával kapcsolatos előzetes egyetértés iránti kérelmet az érintett költségvetési szerv az ORFK GF szakirányú főosztálya, valamint a BM – vagyonkezelői jog tárgya szerint – szakirányú főosztálya (a továbbiakban: BM szakirányú főosztály) útján terjeszti fel a BM GHÁT felé.
94. A 93. pont esetében az ORFK GF szakirányú főosztálya a hozzá megküldött kérelmeket – a 89. pontra is figyelemmel – felülvizsgálja, és egyetértése esetén felterjeszti a BM szakirányú főosztályára.
95. Az ingó vagyonelem ingyenes tulajdonba adásáról szóló lemondó és befogadó nyilatkozatot a vagyonkezelő az ORFK GF szakirányú főosztálya útján terjeszti fel a BM szakirányú főosztályára.
96. Az ORFK GF szakirányú főosztálya a javaslatot véleményezi, majd – amennyiben a javaslat a Rendőrség cím érdekeivel összeegyeztethető, úgy – továbbítja a BM szakirányú főosztálya részére.
97. A vagyonkezelői jogok átruházásának tényéről az ORFK GF szakirányú főosztálya nyilvántartást vezet.
23. Európai uniós forrás felhasználásával végrehajtott fejlesztésből származó ingó vagy ingatlan vagyon fenntartása
98. Az európai uniós forrásból beszerzett ingó és ingatlanvagyon vagyonkezelői jogának átadása során – figyelemmel a támogatással beszerzett eszközök sajátos fenntartási szabályaira is – a követendő eljárásrend kiegészül az ezen alcímben meghatározott feltételekkel.
99. Az európai uniós forrásból végrehajtott fejlesztésből származó ingó vagy ingatlan vagyon felhasználása esetén a BM GSZ 41. §-ában meghatározottak irányadóak.
100. A Schengen Alap (a továbbiakban: SA) vonatkozásában az indikatív programban meghatározottal azonos célra kell használni:
a) a vásárlás napja után legalább három évig az informatikai és hírközlési technológiai felszereléseket;
b) a vásárlás napja után legalább öt évig az olyan másfajta felszereléseket, mint például a működést szolgáló felszerelések és közlekedési eszközök, kivéve a 100. pont c) alpontban felsoroltakat;
c) a vásárlás napja után legalább tíz évig a helikoptereket, hajókat és repülőgépeket;
d) a támogatási szerződésben előírtak szerint – a Felelős Hatóság által a projekt záró értékelésében foglalt projekt záró időpontját követően – legalább tíz évig az ingatlanokat.
101. A Miniszterelnökség előzetes hozzájárulása szükséges, ha a Rendőrség cím a projektcélhoz kötött fenntartási időszak leteltét megelőzően SA végrehajtása során megfogalmazott céltól eltérő feladatra kíván nagyértékű tárgyi eszközt, járművet felhasználni, átcsoportosítani, illetve ingatlant hasznosítani. Ebben az esetben a kérelmet a BM Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkárságra kell felterjeszteni. A kérelem a következő adatokat tartalmazza:
a) a tárgyi eszköz, jármű, ingatlan megnevezése;
b) eszköz és jármű esetén azok mennyisége;
c) eljárásazonosító (például: SA-XX);
d) új felhasználási terület, valamint
e) indokolás.
102. Az ORFK GF IF NTO – a Miniszterelnökség tájékoztatása érdekében – minden év március 31-éig tájékoztatót köteles készíteni, amelyet felterjeszt a BM Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkárságra. Ennek keretében tájékoztatást kell adni:
a) a projektcélhoz kötött fenntartási időszak leteltét megelőzően a beszerzett nagyértékű tárgyi eszköz, jármű eredeti célnak megfelelően – eltérő helyszínen történő üzemeltetése esetén – az átcsoportosítandó eszköz megnevezéséről, mennyiségéről, az eljárásazonosítóról, az átcsoportosítás indokáról;
b) a nagyértékű tárgyi eszköz, jármű használatból történő kivonásáról az érintett tárgyi eszközök tételes felsorolásával, a kivonás indokával, valamint a kiváltásukra (képességcsökkenés megakadályozására) tett intézkedés ismertetésével;
c) a nagyértékű tárgyi eszköz, gépjármű projektcélhoz kötött fenntartási időszak leteltét követően eltérő feladatra történő átcsoportosításáról az érintett eszközök tételes felsorolásával, az átcsoportosítás indokával, valamint a kiváltására tett intézkedés ismertetésével.
103. A használatból kivont nagyértékű tárgyi eszköz, jármű (a projektcélhoz kötött fenntartási időszak leteltétől függetlenül):
a) nem értékesíthető;
b) csak a Miniszterelnökség előzetes engedélyével adható át térítésmentesen más szerv részére;
c) megsemmisítéséről (megsemmisüléséről) a 102. pontban leírt módon és tartalommal tájékoztatni kell a Miniszterelnökséget.
104. A használatból kivont eszközök, készletek értékesítésére vonatkozó tilalom alól történő egyedi felmentésre vonatkozó kérelmet a BM Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkárság útján kell felterjeszteni a Miniszterelnökségre.
105. Nem szükséges tájékoztatni a Miniszterelnökséget készletek, kis értékű tárgyi eszközök használatból történő kivonásáról, megsemmisítéséről, megsemmisüléséről.
106. Az európai uniós forrásból beszerzett eszközök átadása során a kapcsolódó vagyonkezelői szerződés módosításában rögzíteni kell a következőket:
a) mely forrásból, milyen feladatra került az érintett eszköz beszerzésre;
b) milyen fenntartási kötelezettség terheli az átvevőt;
c) a nyomon követhetőség érdekében tett intézkedések.
V. FEJEZET
ADOMÁNYOZÁS
107. A kétmillió forintos értékhatárt meghaladó, de a tízmillió forintos értékhatárt meg nem haladó adományok esetében – az országos rendőrfőkapitány jóváhagyását követően – az adományozó és a kedvezményezett által kötendő írásbeli megállapodásban (a továbbiakban: megállapodás) utalni kell a jóváhagyó nyilatkozatra.
108. A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi szervek és oktatási intézmények részére felajánlott adományok elfogadásának rendjéről szóló szabályzat kiadásáról szóló 26/2010. (XII. 29.) BM utasítás (a továbbiakban: Adomány utasítás) 1. melléklet 6. pontjában meghatározott adományok elfogadásáról kötött megállapodásban utalni kell a BM GHÁT előzetes jóváhagyásának meglétére.
109. Gépjármű, valamint az informatikai eszköz adományként történő elfogadása előtt – az adomány értékhatárától függetlenül – be kell szerezni a gazdasági főigazgató előzetes támogató véleményét (a továbbiakban: támogató vélemény).
110. Az adományként elfogadható eszközök, tárgyak támogathatóságának műszaki követelményeit az utasítás 1. melléklete (a továbbiakban: műszaki követelmények) tartalmazza. Ezen műszaki követelményektől csak a gazdasági főigazgató előzetes engedélyével lehet eltérni.
111. A 107–110. pontokban meghatározott adományok esetében az ORFK GF részére kérelmet (a továbbiakban: kérelem) kell előterjeszteni a támogató vélemény, illetve előzetes vélemény, valamint a jóváhagyó nyilatkozat beszerzése iránt.
112. A kérelemben az adományokhoz kapcsolódó jogok, kötelezettségek, valamint egyéb lényegesnek ítélt körülmények közül, különösen az alábbiakra kell kitérni:
a) milyen fontosabb, a kedvezményezett jogszerzését korlátozó jogosultságok állnak fenn az adományon;
b) az adomány lényeges tulajdonságait tartalmazó dokumentumokra;
c) milyen jogállású az adományozó;
d) milyen célt szolgál az adomány az adományozó nyilatkozata szerint;
e) milyen közterhek terhelik az adományt;
f) az adomány az elfogadást követően keletkeztet-e többletköltséget;
g) a kedvezményezett az adományt milyen módon tudja a tevékenységéhez felhasználni;
h) az adományozó által támasztott feltételek teljesíthetőségére és annak következményeire;
i) az adomány rendszerbe illeszthetőségére, alkalmasságára és gazdaságos működtetési feltételeinek meglétére;
j) azokra a körülményekre, amelyek nélkülözhetetlenek az adomány elfogadásának mérlegelésekor.
113. A kérelemhez csatolni kell:
a) az adományozásról szóló megállapodás (szerződés) – Adomány utasításban meghatározottaknak megfelelő tartalmú – tervezetét;
b) az adomány odaítéléséről szóló, a rendelkezésre jogosulttól származó döntést;
c) azon iratokat, amelyek az adományozó és a kedvezményezett közös szándékát tartalmazzák;
d) az adomány értékét igazoló iratot, nyilatkozatot vagy annak hiteles másolatát;
e) tárgyi eszköz esetében, az annak azonosítására szolgáló adatokat (különösen gyári, sorozat-, motor-, alvázszám, forgalmi rendszám, a forgalomba helyezés időpontja);
f) az adomány lényeges tulajdonságait igazoló okiratot és dokumentációt, valamint
g) amennyiben az adományozó önkormányzat és szerepel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal köztartozásmentes adózói adatbázisában, az onnan letölthető igazolást az adományozó köztartozás mentességéről.
114. Gépjármű adomány esetében a 113. pontban meghatározottakon felül csatolni kell:
a) a gépjármű forgalmi engedélyének másolatát;
b) a kedvezményezett arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy
ba) a jármű típusa a rendőrségi járműparkba illeszthető, valamint
bb) a járőr gépkocsi a Rendőrség szolgálati járműveinek és a rendőri szolgálati feladatok ellátásához használt, a rendőri szerv tulajdonában lévő, bérelt, lízingelt, valamint adományozott gépjárművek rendőri jellegének kialakításáról szóló 11/2010. (OT 7.) ORFK utasítás szabályainak megfelel.
115. Az adomány elfogadására vonatkozó előterjesztést (a továbbiakban: előterjesztés) döntésre az ORFK GF IF készíti elő – az adomány tárgyától függően – az ORFK GF MF, illetve az ORFK GF IIÜF véleményének kikérésével.
116. Az ORFK GF IF a 115. pontban meghatározott előkészítő tevékenysége során – a kérelem egyéb mellékleteire figyelemmel is – véleményezi a megállapodástervezetet, valamint – az ORFK GF MF-fel, illetve az ORFK GF IIÜF-fel együttműködve – vizsgálja a kérelemben az adományhoz kapcsolódó jogokra, kötelezettségekre, valamint a lényegesnek ítélt körülményekre vonatkozó adatokat, a kérelemhez csatolt, az adományra vonatkozó iratokat, nyilatkozatot.
117. Az ORFK GF IF a 116. pont alapján elkészíti az előterjesztést, és azt felterjeszti a jóváhagyásra jogosultnak. Az előterjesztésben meg kell határozni az adomány elfogadásának indokoltságát, továbbá csatolni kell hozzá a megállapodástervezetet.
118. Az adomány elfogadása tárgyában hozott döntésről – a dokumentáció visszaküldésével egyidejűleg – a döntéstől számított 8 napon belül az ORFK GF IF írásban tájékoztatja a kedvezményezettet. Az adományt ezen tájékoztatás kézhezvétele előtt csak indokolt esetben lehet birtokba venni, amely okot a kérelemben, valamint az előterjesztésben szerepeltetni kell.
119. A 109. és 110. pontban meghatározott esetben a benyújtott kérelmet – az adomány tárgyától függően – az ORFK GF MF, illetve az ORFK GF IIÜF előzetesen véleményezi. A gazdasági főigazgató döntéséről – a dokumentáció visszaküldésével egyidejűleg – az ORFK GF IF írásban tájékoztatja a kedvezményezettet.
120. A kedvezményezett gazdasági, pénzügyi vezetője a megállapodás időpontjában, valamint – rendszeres adományok esetében – minden befogadást megelőzően köteles ellenőrizni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal köztartozásmentes adózói adatbázisában az adományozó önkormányzat köztartozás-mentességét.
121. A megállapodás aláírására – értékhatártól függetlenül – csak a kedvezményezett gazdasági, pénzügyi vezetője és jogtanácsosa által történő ellenjegyzését követően kerülhet sor.
122. A kedvezményezett köteles a megállapodás felek által történő aláírását követő 8 napon belül az adományozás tényét – az adomány értékhatárától függetlenül – a http://10.9.80.50:8080/adomany/belepes.aspx portálon található adományok nyilvántartásában átvezetni, valamint az aláírt megállapodás másolatát – ide értve a módosító megállapodást is – az ORFK GF IF részére megküldeni.
123. A kedvezményezett köteles az elfogadott adományok jellegéről és értékéről a részletezett, összegszerű éves kimutatást (a továbbiakban: éves kimutatás) – az adomány értékhatárától függetlenül – elkészíteni, és az ORFK GF IF részére a tárgyévet követő február 28-áig megküldeni. A kimutatást az ORFK GF IF köteles összegezni, és az összegzett kimutatást a gazdasági főigazgató a BM GHÁT részére a tárgyévet követő április 30-áig felterjeszteni.
124. A kedvezményezett – értékhatártól függetlenül – köteles az adott negyedévben általa nyilvántartott adományokról minden negyedévet követő hónap 20-áig az ORFK GF IF felé adatot szolgáltatni (a továbbiakban: negyedéves kimutatás).
125. A negyedéves és az éves kimutatást a 2. melléklet kitöltésével kell elkészíteni.
126. A kedvezményezett az Adomány utasítás 14. pontjában meghatározott közzétételi kötelezettségét a 3. melléklet kitöltésével és annak – a Rendőrség honlapján való közzététel céljából – az ORFK GF IF részére – a gazdalkodasiadatok@orfk.police.hu e-mail címre – történő megküldésével köteles teljesíteni.
VI. FEJEZET
INGATLANHOZ ÉS LAKÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOG INGYENES FELAJÁNLÁSA
127. Ingatlanhoz és lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog költségvetési szervek részére történő ingyenes felajánlása (a továbbiakban: felajánlás) esetében a felajánlás elfogadásáról a felajánló és a kedvezményezett – az országos rendőrfőkapitány jóváhagyását követően – írásbeli megállapodást köt, amelyben utalni kell a jóváhagyó nyilatkozatra. A jóváhagyó nyilatkozat a felajánlás értékhatárára tekintet nélkül, minden esetben szükséges.
128. A felajánlások esetében az ORFK GF részére kérelmet kell előterjeszteni a jóváhagyó nyilatkozat beszerzése iránt.
129. A kérelem tartalmára a 112. pont, a kérelem mellékleteire a 113. pont alkalmazandó.
130. A felajánlás elfogadására vonatkozó előterjesztést (a továbbiakban: előterjesztés) az ORFK GF IF – az ORFK GF MF véleményének kikérésével – döntésre előkészíti.
131. Az ORFK GF IF a 130. pontban meghatározott előkészítő tevékenysége során – a kérelem mellékleteire figyelemmel – véleményezi a szerződés (megállapodás) tervezetet, valamint – az ORFK GF MF-fel együttműködve – vizsgálja a kérelemben a felajánláshoz kapcsolódó jogokra, kötelezettségekre, valamint a lényegesnek ítélt körülményekre vonatkozó adatokat, a kérelemhez csatolt felajánlásra vonatkozó iratokat, nyilatkozatot.
132. Az ORFK GF IF a 131. pont alapján elkészíti az előterjesztést, és azt felterjeszti az országos rendőrfőkapitánynak. Az előterjesztésben meg kell határozni a felajánlás elfogadásának indokoltságát, továbbá csatolni kell hozzá az írásbeli megállapodás tervezetét.
133. A felajánlás elfogadása tárgyában hozott döntésről, annak meghozatalától számított 8 napon belül – a dokumentáció visszaküldésével egyidejűleg – az ORFK GF IF írásban tájékoztatja a kedvezményezettet. A felajánlás tárgyát képező ingatlant ezen tájékoztatás kézhezvétele előtt csak indokolt esetben lehet birtokba venni, amely okot a kérelemben, valamint az előterjesztésben szerepeltetni kell.
134. A megállapodás időpontjában a kedvezményezett gazdasági, pénzügyi vezetője, a felajánló önkormányzat köztartozás-mentességét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal köztartozásmentes adózói adatbázisában ellenőrizni köteles.
135. A megállapodás aláírására – értékhatártól függetlenül – csak a kedvezményezett gazdasági, pénzügyi vezetője és jogtanácsosa által történő ellenjegyzést követően kerülhet sor.
136. A kedvezményezett köteles a megállapodás felek által történő aláírását követő 8 napon belül az aláírt megállapodás másolatát – ide értve a módosító megállapodást is – az ORFK GF MF részére megküldeni. Ezen megállapodásokról az ORFK GF MF nyilvántartást vezet.
VII. FEJEZET
ÉLELMEZÉSI TEVÉKENYSÉG
137. Az élelmezési tevékenység megszervezésével, ellátásával – ide értve a különleges feladatot ellátók térítésmentes étkeztetésével, külső szervek és személyek étkezésével – kapcsolatos részletes feladatokat a helyi sajátosságokra és adottságokra tekintettel:
a) a Rendőrségi Igazgatási Központban elhelyezett rendőrségi szervek személyi állománya részére a BRFK;
b) a költségvetési szervek személyi állománya részére a költségvetési szerv vezetője, illetve a fenntartó költségvetési szerv vezetője határozza meg.
138. A költségvetési szervek az élelmezést saját konyhai étkeztetés keretében, továbbá külső vagy belső szolgáltatások igénybevételével oldhatják meg.
139. A költségvetési szerv vezetőjének a helyi sajátosságok és beszerzési lehetőségek figyelembevételével kell az egyes élelmezési tevékenységekhez a 140–155. pontokban szereplő iránynormák felszámíthatóságát és konkrét összegét meghatározni.
140. Térítés nélküli étkezés (a továbbiakban: I/a. norma) igénybevételére jogosultak:
a) a különleges feladatokban – különösen a harckészültségi feladat és gyakorlat, biztosítási és tömegkezelési feladat, visszatartás, berendelés, közbiztonsági akció –, a határőrizeti akcióban, a menekültügyi veszély, válságkezelés-végrehajtás feladatainak ellátásában részt vevő személyi állomány;
b) az elemi csapások, az ipari és környezeti katasztrófák terület elzárási, mentési, rendfenntartási feladataiban részt vevő személyi állomány;
c) a nem ügyeleti munkakörben foglalkoztatottak, ha ügyeleti szolgálatot látnak el a rendes munkaidőt meghaladó időtartamra eső étkezésre;
d) amennyiben a parancsnok másképpen nem rendelkezik és a vezényeltek napidíjban nem részesülnek az egész napos – hat órát meghaladó – értekezleten, tanfolyamon, továbbképzésen nem vezénylés alapján részt vevő személyi állomány;
e) a sportversenyre felkészülés és a verseny idejére a versenyzőként részt vevő kérelmére a költségvetési szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető döntése alapján a résztvevő;
f) nemzetközi rendezvények szervezőbizottsága, egyéb közreműködői a költségvetési szerv vezetője döntése alapján.
141. Az I/a. norma szerinti ellátás szolgálati jegyen, a feladat (esemény) és létszám meghatározásával igényelhető. A teljes napi normaérték részétkezésekre oszlik az alábbiak szerint:
a) reggeli 300 Ft;
b) ebéd 600 Ft;
c) vacsora 300 Ft.
142. Térítés ellenében étkezés (a továbbiakban: I/b. norma) igénybevételére jogosult:
a) teljes térítéssel – a nyersanyag- és rezsiköltség, valamint az általános forgalmi adó figyelembevételével – a költségvetési szervek hivatásos, kormánytisztviselői és közalkalmazotti, munkavállalói, közfoglalkoztatotti, igazságügyi alkalmazotti állományának tagja, valamint nyugállományú tagja;
b) a teljes térítési díj 50%-ának felszámításával az élelmezési ellátásban közvetlenül részt vevő konyhai és élelmezést szervező állomány – kivéve a közfoglalkoztatottak – a munkaidejére eső részétkezés kötelező igénybevételével.
143. Az I/a. norma 141. pont a) és b) alpontjában meghatározott részétkezés igénybevétele előzetes igényléssel, a 141. pont c) alpontja szerinti részétkezés igénybevétele a munkarendi beosztás alapján történhet.
144. A Rendőrség cím által fogvatartott, előállított és őrizetbe vett személyek szervezett, térítés nélküli étkezése (a továbbiakban: II/a. norma) részétkezésekre oszlik, az alábbiak szerint:
a) reggeli 200 Ft;
b) ebéd 350 Ft;
c) vacsora 230 Ft.
145. A Rendőrség cím által fogvatartott, előállított és őrizetbe vett fiatalkorúak szervezett, térítés nélküli étkezése (a továbbiakban: II/b. norma) részétkezésekre oszlik, az alábbiak szerint:
a) reggeli 230 Ft;
b) ebéd 350 Ft;
c) vacsora 240 Ft.
146. A II/a. és a II/b. norma szerinti ellátás szolgálati jegyen igényelhető a létszám meghatározásával.
147. Kiegészítő éjszakai pótélelmezési ellátás (a továbbiakban: III/a. norma) igénybevételére a I/a. norma 140. pont a)–c) alpontjaiban megjelölt feladatot ellátó állomány tagja akkor jogosult, ha az igénybevételre 22 óra és 6 óra között előreláthatóan legalább három órát elérő vagy meghaladó időtartamban került sor. A III/a. norma szerinti ellátás a feladat és létszám meghatározásával, szolgálati jegyen igényelhető, mértéke 300 Ft/fő.
148. Az I/a. normára jogosultak részére a normán felül, azt kiegészítő ünnepi élelmezést feljavító ellátás (a továbbiakban: III/b. norma) jár az alábbi munkaszüneti napokon:
a) január 1.;
b) március 15.;
c) április 24.;
d) május 1.;
e) húsvéthétfő;
f) pünkösdhétfő;
g) augusztus 20.;
h) október 23.;
i) november 1., valamint
j) december 25–26.
149. A III/b. norma az étkezési létszám alapján – naponta egy étkezéshez – számítható fel, a norma mértéke 200 Ft/fő.
150. Védőital-ellátásra (a továbbiakban: III/c. norma), azaz
a) (palackozott) hűsítő italra jogosult a szabad téren, valamint a vezetékes ivóvíz-szolgáltatással nem rendelkező épületben, építményben munkát végző állomány, ha az igénybevétel a három óra időtartamot meghaladja és az átlagos napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a +24 C°-ot, vagy 6 óra és 22 óra között a hőmérséklet meghaladja a +28 C°-ot;
b) melegítő italra jogosult a szabad téren, valamint a tartósan hidegnek minősülő épületben, építményben munkát végző állomány, ha az igénybevétel a három óra időtartamot meghaladja, és a várható napi középhőmérséklet a +4 C°-ot nem haladja meg, vagy 22 óra és 6 óra között a hőmérséklet nem éri el a 0 C°-ot.
151. A III/c. norma keretében a 150. pont a) alpont esetében hűsítő ital, a 150. pont b) alpont esetében melegítő ital jár, amely a létszám szerint szolgálati jegyen igényelhető, mértéke melegítő ital esetében 80 Ft/fő/nap, hűsítő ital esetében 100 Ft/fő/nap.
152. Hőségriasztás elrendelésekor, vagy amennyiben a napi átlaghőmérséklet –10 C° alatt van, a III/c. norma szerinti mérték kétszerese számolható el.
153. Biztosítási és tömegkezelési, válságkezelési, valamint az elemi csapások, az ipari és természeti katasztrófák miatti területelzárási, mentési és rendfenntartási feladatban részt vevők esetében igény szerint kell a III/c. norma szerinti védőital-ellátást biztosítani.
154. Szervezett területi, országos, nemzetközi kiképzési, illetőleg sportversenyeken részt vevő számára – elöljárója intézkedése alapján, bármely részétkezéshez felszámítható – I/a. norma szerinti ellátást kiegészítő sportellátás (a továbbiakban: III/d. norma) adható, amelynek mértéke egész napra 150 Ft/fő.
155. Az I/a. normára jogosultak számára – létszámuk alapján – hidegélelmezési kiegészítés (a továbbiakban: III/e. norma) számítható fel, amennyiben egész napos élelmezésük hideg étel biztosításával valósul meg, amelynek mértéke 100 Ft/fő/nap.
156. A normák mértéke – az I/b. kivételével – nettó összegben a nyersanyagköltségre vonatkozik.
157. Az állomány tagjai a térítéses normát, illetve közétkeztetést akkor is igénybe vehetik, ha fizetett vagy fizetés nélküli, egészségügyi szabadságon, továbbá szülési, gyermekgondozási, illetőleg táppénzes állományban vannak.
158. Az I/a. norma szerinti ellátást természetben és készpénzben egyaránt, az I/b., II/a–b. és III/a–e. norma szerinti ellátásokat csak természetben lehet biztosítani.
159. Amennyiben az élelmezési ellátást nem saját élelmezési szolgálattal, hanem vásárolt szolgáltatásként biztosítják, a pályáztatás során a normák nettó összegét a pályázatban szerepeltetni kell, az nem változtatható. A pályázatok elbírálása a nettó értékre számított rezsiköltség alapján történik.
160.4 A Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Igazgatósága Légirendészeti Parancsnokság helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő, helikoptermérnök, helikopterszerelő állomány tagja részére élelmezési ellátás (a továbbiakban: IV. norma) jár, amelyet élelmiszer-utalvány formájában kell biztosítani legkésőbb a tárgyhónap 5. napjáig.
161. A IV. norma mértéke:
a) a helikoptervezetők számára: 54 000 Ft/fő/hónap;
b) a fedélzeti szolgálattevők számára: 27 000 Ft/fő/hónap;
c) a helikopterszerelők, a javításban és a műszaki ellenőrzésben közvetlenül részt vevő helikoptermérnökök számára: 16 500 Ft/fő/hónap.
162. A helikoptervezetőknek és fedélzeti szolgálattevőknek járó ellátást
a) szüneteltetni kell
aa) a repüléstől 3 hónapnál hosszabb időre bármilyen okból eltiltott vagy saját kérésre 3 hónapnál hosszabb ideig nem repülő vagy a repülést saját elhatározásából abbahagyó igényjogosult esetében,
ab) 30 napot meghaladó egészségügyi szabadság, kórházi, rehabilitációs intézeti ápolás, kezelés esetén,
ac) külföldi kiküldetés esetén, ha nem a beosztással összefüggő tevékenységet végez az igényjogosult;
b) meg kell szüntetni
ba) a beosztás betöltésének megszűnése esetén (a felmentési idejét töltő igényjogosult esetében a munkára kötelezett időtartam lejártával),
bb) a repüléstől egészségügyi okok miatt véglegesen letiltott igényjogosult esetében, a letiltásról szóló orvosi döntés napjától.
163. Az újbóli igényjogosultság a 162. pont a) alpont aa) alpont esetében a repülés megkezdése előtt 15 nappal, míg a 162. pont a) alpont ab) és ac) alpontok esetében az ellátásszünetelési ok megszűnésének napjától kezdődik.
164. A helikopterszerelőknek, valamint a javításban és a műszaki ellenőrzésben közvetlenül részt vevő helikoptermérnököknek járó ellátást
a) szüneteltetni kell
aa) 30 napot meghaladó egészségügyi szabadság, kórházi, rehabilitációs intézeti ápolás, kezelés esetén,
ab) külföldi kiküldetés esetén, ha nem a beosztással összefüggő tevékenységet végez az igényjogosult;
b) meg kell szüntetni a beosztás betöltésének megszűnése esetén (a felmentési idejét töltő igényjogosult esetében a munkára kötelezett időtartam lejártával).
165. A IV. norma szerinti ellátás folyósítására, szüneteltetésére és megszüntetésére az állományilletékes parancsnok intézkedik.
166. A térítésmentes élelmezésre jogosító szolgálatteljesítési időtartamok, valamint az élelmezési normák konkrét összegének – az iránynormától történő eltérítés indoklásával kiegészített – meghatározása és felülvizsgálata évente egy alkalommal, a fenntartó költségvetési szerv vezetőjének kötelezettségét képezi.
VIII. FEJEZET
BELFÖLDI KIKÜLDETÉSEK
167. A belföldi hivatalos kiküldetés (a továbbiakban: belföldi kiküldetés) elrendelésére és a költségtérítés elszámolására menetlevelet kell kiállítani. Amennyiben a belföldi kiküldetés során a célállomás elérése a kiküldetést teljesítő vagy házastársa tulajdonában álló, de a kiküldetést teljesítő által üzemeltetett személygépjárművel (a továbbiakban: saját tulajdonú személygépjármű) történik, úgy kiküldetési rendelvényt is ki kell állítani.
168. A költségtérítés kifizetése után a menetlevél, a kiküldetési rendelvény hiteles másolatát a kiküldetést teljesítőnek át kell adni, melyet az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.
169. A belföldi kiküldetés során a kiküldetést elrendelő és a kiküldést teljesítő a gazdaságosság szempontjának figyelembevételével köteles eljárni.
170. A belföldi kiküldetés során felmerülő kiadásokra az alábbi költségtérítések folyósíthatók:
a) belföldi napidíj (étkezési költségtérítés);
b) szállásköltség;
c) utazási költség.
24. Belföldi napidíj (étkezési költségtérítés)
171. A belföldi kiküldetést teljesítők élelmezéssel kapcsolatos többletköltségeinek fedezésére a kiküldetés időtartamára élelmezési költségtérítés (a továbbiakban: napidíj) jár.
172. A 171. pont alapján a napidíjat:
a)5 a hivatásos állomány részére a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerint;
b) a kormánytisztviselői állomány részére a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szerint;
c) az igazságügyi alkalmazottak részére az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény szerint;
d) a közalkalmazotti, illetve a munkavállalói állomány tekintetében a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló 278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti mindenkori minimum napi átalányösszegben
kell biztosítani.
25. Szállásköltség
173. Ha a kiküldetést teljesítő a kiküldetés napján lakóhelyére visszatérni nem tud, a kiküldő szerv nevére, címére kiállított készpénzfizetési számla ellenében a tényleges szállásköltséget a kiküldött részére meg kell téríteni.
26. Utazási költség
174. A belföldi kiküldetés során a célállomás elérése történhet:
a) vasút;
b) távolsági autóbusz;
c) helyi közösségi közlekedés;
d) hivatali személygépjármű;
e) saját tulajdonú személygépjármű
igénybevételével.
175. Vasúton történő utazásnál a II. osztályú menetjegy díja számolható el. Az I. osztályú menetjegy igénybevétele csak különösen indokolt esetben engedélyezhető.
176. A vasúti, autóbusz-, valamint a helyi közlekedési költségek elszámolása az elrendelő szerv nevére kiállított számla és – amennyiben a számla mellett külön menetjegy, IC-pótjegy is kiállításra került – a hozzá csatolt menetjegy és IC-pótjegy ellenében történhet.
177. A saját tulajdonú személygépjármű használatára költségtérítés ellenében akkor kerülhet sor, ha azt a kiküldetést elrendelő előzetesen engedélyezi. Az engedély akkor adható meg, ha a személygépjármű megfelel a forgalomban tartási követelményeknek (érvényes műszaki vizsga, kötelező felelősségbiztosítás), valamint a gépjármű tulajdonosa a járműre érvényes teljes körű casco- és balesetbiztosítással rendelkezik, és az erről szóló igazolásokat a kiküldetést elrendelő részére bemutatta.
178. A 177. pont alapján a saját tulajdonú személygépjármű használata esetén fizetendő költségtérítés a jogszabályokban meghatározott üzemanyag alapnorma és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett üzemanyagár alapján megállapított üzemanyagköltség és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet IV/3. pont szerinti általános személygépkocsi-normaköltség összege.
179. Saját tulajdonú személygépjármű használata esetén az autópályadíj, valamint a parkolási díj a kiküldetést elrendelő szerv nevére, címére kiállított számla ellenében fizethető ki, amennyiben azok felmerülése a gazdaságosság és racionalitás elveit figyelembe véve is elkerülhetetlen. A kiküldetés engedélyezése során e két kiadás várható összegét is be kell mutatni, és a saját tulajdonú gépjármű használatára vonatkozó engedély megadásakor – kötelezettségvállaláskor – azokat figyelembe kell venni.
180. Baleset, káresemény bekövetkeztekor, amennyiben az a kiküldetést teljesítő hibájából következett be, a káreseményhez kapcsolódó valamennyi költség a kiküldetést teljesítőt terheli.
181. A közlekedésrendészeti bírságok és a közlekedési szabálysértésből eredő minden költség kizárólag a gépkocsi vezetőjét terheli. Az így felmerült költségek nem számolhatók el.
182. A belföldi kiküldetés költségei elszámolásának további részletes eljárási szabályait szükség szerint a szerv saját belső szabályzatában rögzíti.
IX. FEJEZET
INFORMATIKAI SZOFTVERFEJLESZTÉS
183. A költségvetési szervek az általuk használt és tervezett szoftverekről, külső fejlesztésekről készült listát minden év október 31. napjáig – írásban és elektronikus formában – küldik meg az ORFK GF IARF részére. A beérkezett dokumentumokat az ORFK GF IARF felülvizsgálja és összesíti.
184. A költségvetési szervek kötelesek a használatukban lévő szoftverekről nyilvántartást vezetni.
185. Az informatikai szoftverek belső erőforrásból történő megvalósítására való törekvésre figyelemmel, amennyiben a fejlesztés nem belső erőforrásból kerül megvalósításra, a megbízás elkészítése előtt vizsgálni szükséges a megvalósításhoz kapcsolódó költségeket is.
186. Az önálló fejlesztések megkezdése előtt legalább 60 nappal a fejlesztés megrendelője köteles megküldeni az ORFK GF részére a megrendelni kívánt fejlesztés dokumentumait. A beérkezett dokumentumok alapján – a gazdasági főigazgató utasítása szerint – az ORFK GF szakirányú főosztálya felülvizsgálja a megrendelni kívánt alkalmazást, amelynek során
a) előzetesen megtervezi a várható többletforrások elosztását;
b) javaslatot dolgoz ki a kiadásokat, illetve a bevételeket befolyásoló intézkedésekre, ide értve a jogszabályok változásából eredő eseményeket is;
c) javaslatot tesz egy már meglévő alkalmazás továbbfejlesztésére vagy az önálló fejlesztés megkezdésére.
X. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
187. Ez az utasítás 2015. január 1-jén lép hatályba.
188.6

1. melléklet a 41/2014. (XI. 28.) ORFK utasításhoz

A Rendőrség részére adományként felajánlott gépjármű, informatikai eszköz elfogadásának
műszaki követelményei
A Rendőrség szerveinél korszerű, gazdaságosan működő, rendszerbe illeszthető technikai eszközök üzemeltetése érdekében:
a) törekedni kell arra, hogy a felajánlások, támogatások, közérdekű kötelezettségvállalások elsősorban pénzügyi formában valósuljanak meg;
b) technikai eszközök felajánlása esetén csak a Rendőrségnél rendszeresített vagy a Rendőrségnél használatba vett technikai eszközökkel megegyező paraméterekkel rendelkező berendezések fogadhatók el.
Nem fogadható el adomány:
1. A gépjárművek tekintetében:
Olyan motorkerékpár, személygépkocsi, terepjáró vagy tehergépkocsi, amely:
a) 3 évnél idősebb, illetve műszaki állapota miatt nagyjavítást, motorcserét igényel;
b) 100 000 km, motorkerékpár esetén 30 000 km feletti futásteljesítménnyel rendelkezik;
c) átlagos üzemanyag-felhasználása több mint 30%-kal meghaladja a szervnél üzemeltetett, ugyanezen kategóriába eső gépkocsik átlagos üzemanyag-felhasználását.
2. A rendőri technika tekintetében:
a) a műszaki paraméterek vagy szakmai szempontok alapján a Rendőrség eszközparkjába nem illeszthető berendezés, felszerelés;
b) gazdaságtalanul, az átlagosnál nagyobb költséggel üzemeltethető technika.
3. A számítástechnikai eszközök tekintetében:
a) a műszaki paraméterek vagy szakmai szempontok alapján a Rendőrség eszközparkjába nem illeszthető számítástechnikai rendszer és eszköz;
b) a Rendőrségnél általánosan használt számítástechnikai rendszerekkel együttműködni nem képes számítógép, illetve számítógépes program;
c) gazdaságtalanul, az átlagosnál nagyobb költséggel üzemeltethető eszköz.
4. Az irodatechnika tekintetében:
a) a műszaki paraméterek vagy szakmai szempontok alapján a Rendőrség eszközparkjába nem illeszthető berendezés és felszerelés;
b) gazdaságtalanul, a hasonló berendezések átlagos üzemeltetési költségeinél 30%-nál nagyobb mértékű üzemeltetési költséggel működő berendezés.
5. A hírközlési eszközök tekintetében:
a) a műszaki paraméterek vagy szakmai szempontok alapján a Rendőrség eszközparkjába nem illeszthető hírközlési eszköz;
b) gazdaságtalanul, a hasonló berendezések átlagos üzemeltetési költségeinél 30%-nál nagyobb mértékű üzemeltetési költséggel működő rendszer, berendezés;
c) olyan rendszeresített hírközlő eszköz, melynek kiváltását a Rendőrség műszaki fejlesztési koncepciója tartalmazza.
6. A fegyverzeti, vegyvédelmi eszközök tekintetében:
a) nem rendszeresített fegyverzeti, vegyvédelmi eszköz.
7. Egyéb felszerelési tárgyak, eszközök, berendezések tekintetében:
a) melynek műszaki színvonala nem képviseli a korszerű, mai követelményeknek megfelelő megoldásokat;
b) üzemeltetési költsége meghaladja a saját kategóriájában átlagosan elvárható mértéket.

2. melléklet a 41/2014. (XI. 28.) ORFK utasításhoz

Adatszolgáltató: …………………………………………………………………

Adományozó megnevezése és székhelye

Kedvezményezett megnevezése és székhelye

Adományozás dátuma

Adomány értéke

Adományozott formai

Adomány tárgyaii

Eszközazonosítóiii

___________________
i tulajdonjog, használati jog, egyszeri juttatás, éves ismétlődő juttatás stb.
ii gépjármű, pénzeszköz, számítástechnikai eszköz stb.
iii rendszám, gyártási szám, pénzeszköz felhasználásának módja stb.

3. melléklet a 41/2014. (XI. 28.) ORFK utasításhoz

Adatszolgáltató: …………………………………………………………………

 

Az adomány értéke

 

Adományozó megnevezése és székhelye

Az adomány leírása

könyv szerinti érték
(bruttó, nettó)

piaci érték

Az adomány felhasználásának célja vagy rendeltetése

Az adomány elfogadójának megnevezése és székhelye

1

Az uatsítást a 7/2018. (II. 28.) ORFK utasítás 202. pontja hatályon kívül helyezet 2018. március 1. napjával.

2

A 11. pont a 13/2015. (VII. 10.) ORFK utasítás 136. pontja szerint módosított szöveg.

3

A 34. pont a 13/2015. (VII. 10.) ORFK utasítás 134. pontjával megállapított szöveg.

4

A 160. pont a 32/2015. (XII. 23.) ORFK utasítás 25. pontjával megállapított szöveg.

5

A 172. pont a) alpontja a 13/2015. (VII. 10.) ORFK utasítás 135. pontja szerint módosított szöveg.

6

A 188. pont a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére