PÜ BH 2014/48
PÜ BH 2014/48
2014.02.01.
Az átalánydíjként meghatározott vállalkozói díj utólag nem csökkenthető amiatt, mert a vállalt munkafeladat teljesítése a vállalkozó számára az előzetesen tervezettekhez képest kisebb költséget igényelt [Ptk. 408. §].
A felek között 2009. augusztus 11-én tervezési szerződés jött létre, amelyben a felperes egy hulladékkezelő beruházáshoz kapcsolódó környezetvédelmi felülvizsgálati, tervezési és hatósági engedélyeztetési feladatok elvégzését vállalta. A mindezek ellenértékeként őt megillető tervezői díjat átalánydíjként, 46 500 000 forint + áfa összegben határozták meg. Az átalánydíjon belül a felek külön megjelölték az egyes részfeladatok díját is. Az „engedélyezés hatósági díja” megnevezésű feladatkör ellenértéke 4 500 000 forint volt.
A szerződésben vállalt kötelezettségeit a felperes maradéktalanul teljesítette, az „engedélyezés hatósági díja” megnevezésű részfeladattal összefüggésben felmerült tényleges kiadásait azonban az alperes felhívása ellenére sem igazolta. A tervezői díj összegéből ezért az alperes 4 500 000 forintot nem fizetett meg a felperes részére.
A felperes keresetében 4 500 000 forint hátralékos tervezői díj és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 228 400 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság azonban az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését megváltoztatta, és az alperest terhelő marasztalás összegét 4 500 000 forintra és járulékaira felemelte.
A jogerős ítélet indokolása szerint a felek között átalánydíjas tervezési szerződés jött létre, az átalánydíj pedig magában foglalta a felperes valamennyi szerződéses szolgáltatása teljesítésének ellenértékét, valamennyi felmerült költségét, tevékenységének, munkavégzésének díját és költségét, az eredmény elérése érdekében eszközölt ráfordításokat. A felperes a per során a hatósági eljárások díja körében 228 400 forint kiadást igazolt, nyilvánvaló azonban, hogy az engedélyeztetési eljárással kapcsolatban további költségei merültek fel. Kiadásait ugyanakkor a felperesnek a szerződésben foglaltak értelmében nem kellett tételesen kimutatnia; költségeivel nem kellett az alperes felé elszámolnia. Miután a szerződésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul és hibátlanul teljesítette, az átalánydíjként meghatározott tervezői díj teljes egészében megilleti.
A jogerős ítélet ellen – annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet helybenhagyása, másodlagosan pedig a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt – az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel.
Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. §-át és a Ptk. 395. § (4) bekezdését. A perbeli hulladékkezelő beruházás ugyanis közbeszerzési eljárás lefolytatását követően, támogatásból valósult meg, ő maga pedig kizárólagos önkormányzati tulajdonú önkormányzati társulás. A felperessel létrejött jogviszonyára ezért a rá, a közbeszerzési eljárásra és a támogatások igénybevételére, felhasználására és a velük való elszámolásra vonatkozó jogszabályok is megfelelően irányadók. A közte és a felperes között létrejött szerződés erre figyelemmel nem tekinthető csupán polgári jogi tervezési szerződésnek.
Előadta továbbá, hogy a szerződésben az átalánydíjon belül külön meghatározták az egyes részfeladatok ellenértékét is, így ebben a körben a szerződés a tételes elszámolás kötelezettségét írta elő. Emellett a felperesnek a kiadásait a támogatások fogadására irányadó jogszabályok külön rendelkezései alapján is tételesen kellett igazolnia. A hatósági engedélyeztetésért ezért a felperes az általa igazolt kiadásokon felül további díj megfizetésére megalapozottan nem tarthat igényt.
Megjegyezte, hogy a járulékos kötelezettségek teljesítésének elmaradása hibás teljesítésnek minősül, így a tervezői díj megfizetése kapcsán visszatartási jogát is jogszerűen gyakorolhatta. A kiadások igazolásának elmulasztása miatt egyébként az állítása szerint kára is keletkezett.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
A másodfokú bíróság a szerződés helyes értelmezése és az egyéb bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján állapította meg, hogy a felek között a vállalkozási szerződés altípusának minősülő tervezési szerződés jött létre, és így a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire alapvetően a Ptk. XXXV. fejezetében, és azon belül a 408-410. §-okban foglaltak irányadók. Az a körülmény, hogy az alperes önkormányzati társulás, a szerződés jogi minősítését nem befolyásolja, a felek jogviszonyát részben sem teszi közjogi jogviszonnyá. A támogatások igénybevételére vonatkozó, a felülvizsgálati kérelemben is említett külön jogszabályokból pedig a felperesnek közvetlen szerződéses kötelezettségei nem keletkeztek, így e jogszabályok előírásait a jogvita elbírálása során nem kellett alkalmazni.
A vállalkozási szerződésekben a vállalkozói díj összegét a szerződő felek alapvetően kétféle módon állapíthatják meg. Meghatározhatják a díjat egyösszegben, átalánydíj formájában, vagy megállapodhatnak utólagos tételes elszámolásban. Ha utólagos tételes elszámolásban állapodnak meg, a vállalkozót megillető végleges vállalkozói díj kiszámítása a teljesítést követően az igazolt, elfogadott felmérés tételei alapján, a műszakilag indokolt munkatételek és beépített anyagok szerint történik meg. A vállalkozónak ilyenkor a ténylegesen elvégzett munka teljes mennyiségét, és a beépített anyagot is tételesen kell igazolnia. Abban az esetben azonban, ha a felek a vállalkozói díjat a szerződés megkötésekor végleges jelleggel – a vállalkozó előzetes kalkulációjának eredményeként – egyösszegben, átalányáron határozzák meg, a szerződés teljesítését követően a megállapított fix díjtól sem felfelé, sem lefelé nem lehet eltérni. A vállalkozót ilyen esetben megillető díj – a szerződés módosításának minősülő pótmunkavégzés esetétől eltekintve – a szerződésben kikötött díjjal egyezik meg, ezt az összeget a megrendelő az esetleg alacsonyabb költségekre hivatkozással sem csökkentheti, és a vállalkozó sem számíthatja hozzá a díjhoz a többletmunka költségvonzatát. Ennek megfelelően a vállalkozónak átalánydíjas szerződés esetében a felmerült költségeit nem kell külön tételesen igazolnia.
A perbeli szerződés értelmezése alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperest megillető tervezői díjat a felek átalánydíjként határozták meg. Az a körülmény, hogy a szerződésben külön megjelölték, hogy az átalánydíjon belül milyen összeget tesz ki az egyes részfeladatok ellenértéke, a tervezői díj átalánydíj jellegét nem befolyásolja. A felperesnek tehát a szerződés alapján a vállalt feladatok teljesítése során felmerült költségeit nem kellett külön tételesen igazolnia. Ilyen járulékos kötelezettsége a felperesnek a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott külön jogszabályok előírásai alapján sem keletkezett, ezek a jogszabályok ugyanis nem a felperes szerződéses kötelezettségeit határozzák meg.
A felperes tehát szerződésszegést nem követett el, az őt megillető átalánydíj pedig arra hivatkozással nem csökkenthető, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése az előzetesen tervezettekhez képest kisebb költséget igényelt. A másodfokú bíróság ezért a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül kötelezte az alperest a hátralékos tervezői díj megfizetésére.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. V. 20.103/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás