52/2014. (XII. 31.) NGM rendelet
52/2014. (XII. 31.) NGM rendelet
a Turisztikai célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól1
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. mellékletének 14. pontjában, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 19. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya a központi költségvetésben a turizmus támogatására szolgáló Turisztikai célelőirányzat (a továbbiakban: TC) felhasználására és kezelésére terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
1. acélipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti ipar,
2. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység,
3. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás,
4. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom,
5. bérköltség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti költség,
6. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb,
7. egyedi támogatás: egyedi támogatási kérelemnek a turizmusért felelős miniszter (a továbbiakban: Támogató) általi pozitív elbírálása esetén nyújtott, pályázaton kívüli támogatás,
8. egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás,
9. elsődleges mezőgazdasági termelés: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet,
10. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség,
11. ésszerű nyereség: az ágazatban jellemzően elérhető nyereség vagy olyan mértékű nyereség, amely esetében a tőkemegtérülési ráta nem haladja meg a releváns swapkamatláb 100 bázisponttal növelt összegét,
12. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti növekedés,
13. független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak,
14. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló,
15. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak,
16. induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna,
17. innovatív vállalkozás: az a vállalkozás, amely
a) független szakértő értékelésével alá tudja támasztani, hogy a belátható jövőben új vagy az iparági legmodernebb technikához képest jelentős javulást eredményező, ugyanakkor technológiai vagy ipari sikertelenség kockázatát magában hordozó terméket, szolgáltatást vagy folyamatot fejleszt ki, vagy
b) esetén a támogatás nyújtását megelőző három év legalább egyikében a működési költségek legalább 10%-át kutatás-fejlesztési költségek teszik ki,
18. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozás,
19. közszolgáltatás: az EUMSz 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás,
20. közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahely: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 62. pontja szerinti munkahely,
21. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység,
22. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy – ha nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és – annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eladónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy korábbi munkavállalója vásárol meg – a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél,
23. megváltozott munkaképességgel élő munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti munkavállaló,
24. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék,
25. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti tevékenység,
26. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti tevékenység,
27. nagyberuházás: az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
28. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás,
29. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás,
30. összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségeinek kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni az igénybejelentésben szereplő beruházást és az igénybejelentő beruházó, valamint az igénybejelentő beruházótól független harmadik félnek nem minősülő beruházó vagy beruházók által háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül az igénybejelentésben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett állami támogatásban részesülő beruházást vagy beruházásokat,
31. saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett, állami támogatást nem tartalmazó forrás,
32. személyi jellegű ráfordítás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 79. § (1) bekezdése szerinti ráfordítás,
33. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i, 2010/787/EU tanácsi határozatban pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység,
34. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné,
35. szintetikusszál-ipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 44. pontja szerinti ipar,
36. szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 89. pontja szerinti feltétel,
37. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás,
38. támogatási program: az Atr. 2. § 16. pontja szerinti program,
39. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom,
40. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz,
41. tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 76. pontja szerinti kis- és középvállalkozás,
42. turisztikai tevékenység: idegenvezetői-, lovas szolgáltató-, az utazásszervezői és utazásközvetítői, tartós szálláshasználati szolgáltatási-, szálláshely szolgáltatási tevékenység, nem üzleti célú szálláshely szolgáltatás, turisztikai információs és szolgáltató iroda működtetése, továbbá különösen az agro-, gasztronómiai-, egészség-, gyógy-, természeti és kulturális-, örökség-, kongresszusi és aktív turizmus során jelentkező látogatói igényeket kielégítő egyéb szolgáltatások nyújtása,
43. új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének olyan új tevékenységgel történő kibővítését eredményezi, amely nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységnek, valamint az olyan létesítmény eszközeinek független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek.
3. A TC felhasználásának általános céljai
3. § A TC terhére nyújtott támogatás felhasználásának és a támogatások odaítélésének általános céljai a következők:
a) a magyar gazdaság turisztikai ágazatában a szakképzett munkaerő, az innováció és a tőkebevonás hármasára támaszkodó innováció vezérelte gazdaságfejlődési modell továbbfejlesztése,
b) a turisztikai vállalkozások humán erőforrásainak, információs kultúrájának fejlesztése, az informatikai eszközök és infrastruktúra felhasználásának javítása, az azokhoz való hozzáférés elősegítése,
c) a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének, esélyegyenlőségének, valamint az információs gazdaságba való bekapcsolódásának elősegítése,
d) a belföldi és a hazánk területére irányuló beutazó turizmus fokozása, az ágazat hatékonyságának és bevételeinek növelése versenyképes turisztikai termékek fejlesztésével, a turisztikai szolgáltatások színvonalának emelésével, az ország természeti környezetének és kulturális örökségének megőrzésével, bemutathatóvá tételével,
e) a turisztikai régiók belső gazdasági kohéziójának megerősítése a közvetlen hálózatépítő programok támogatásával,
f) új munkahelyek megteremtése, meglévő munkahelyek megőrzése,
g) a vidékfejlesztés, továbbá a vidéki infrastruktúra, illetve a vidéki lakosság munkalehetőségeinek és életkörülményeinek javítása.
4. A TC felhasználásának jogcímei
4. § A TC fedezetet biztosít
1. a fejlesztést megalapozó megvalósíthatósági tanulmányok és rendezési tervek, koncepciók, projektek kidolgozására,
2. turisztikai terület- és termékfejlesztés támogatására,
3. turisztikai, illetve a turizmus szempontjából jelentős beruházások, infrastrukturális fejlesztések és szolgáltatások támogatására,
4. turisztikai beruházások létrehozására és a meglévő kapacitások bővítésére,
5. a turisztikai szakemberképzés támogatására, bármely államilag elismert vagy akkreditált turisztikai képzést szervező és folytató szervezetnek a képzés érdekében szükséges oktatási anyagok, segédanyagok finanszírozására, a gyakorlati képzés támogatására,
6. szállodák és vendéglátóhelyek, valamint más turisztikai szolgáltatók környezetvédelmi és minőségbiztosítási programjainak támogatására,
7. az Európai Unió forrásaiból meghirdetett programokban és nemzetközi szervezetekben való részvétel támogatására,
8. a turisztikai termékfejlesztési beruházásokhoz igénybe vett hitel kamatterhének támogatására,
9. a turizmussal összefüggő marketing és promóciós tevékenység, az ehhez kapcsolódó személyi és tárgyi kiadások finanszírozására bel- és külföldön,
10. az országos, regionális és nemzetközi hatókörű, a turisztikai kínálatot bővítő rendezvények, fesztiválok (kulturális, sport, egyéb) megvalósításának és az azon való részvétel támogatására,
11. a természeti és kulturális értékek megőrzésének támogatására, valamint az épített örökség helyreállítására, bemutathatóvá tételére,
12. alkotóművészeti, előadó-művészeti, múzeumi, könyvtári, levéltári, közművelődési vagy örökségvédelmi-műemlékvédelmi tevékenységek tekintetében a következő célokra:
a) a kulturális ágazat területén a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozására, megőrzésére, digitalizálására, valamint hazai és határon túli terjesztésére, hozzáférhetővé tételére,
b) a kulturális ágazatot érintő évfordulókra, fesztiválokra, hazai és külföldi rendezvényekre,
c) a nemzetközi kiállításokon, vásárokon a nemzeti kulturális jelenlét biztosítására, a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon történő részvételre,
d) a művészeti alkotások új irányzataira, új kulturális kezdeményezésekre, a kultúrával kapcsolatos tudományos kutatásokra, az épített örökséggel, az építőművészettel kapcsolatos tevékenységekre,
e) a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységre, a kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésének díjazásához, valamint a szakmai szervezetek által alapított díjakhoz való hozzájárulásra,
f) kulturális vidékfejlesztésre,
g) kulturális jellegű civil és nonprofit szervezetek támogatására,
h) határon túli magyar kultúra támogatására,
i) a nemzetiségek kultúrájának támogatására,
13. turisztikai tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások részére tanácsadáshoz nyújtott támogatásra,
14. turisztikai tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások vásárokon való részvételére,
15. turisztikai tevékenységet folytató induló vállalkozások fejlesztésére,
16. turisztikai tevékenységet folytató vállalkozások munkavállalóinak képzésére,
17. nemzeti ünnephez és nemzeti emléknaphoz kapcsolódó közszolgáltatási célú rendezvényszervezésre, amelyek megvalósítására kiemelkedően magas látogatószámú vidéki célterületeken kerül sor,
18. regionális feladatokhoz kapcsolódó információs rendszer működtetésére és fejlesztésére,
19. a Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság marketing és működési költségeinek fedezésére,
20. szúnyoggyérítéssel kapcsolatos feladatok turisztikailag frekventált területeken történő támogatására,
21. más jogszabályban vagy a Kormány által meghatározott egyéb turizmusfejlesztési célok végrehajtására,
22. a miniszter által vezetett minisztérium igazgatási költségvetése részére történő előirányzat-átcsoportosítás útján az előirányzat kezelésével kapcsolatos költségek finanszírozására,
23. előirányzathoz kapcsolódó feladatok elvégzéséért járó díj kifizetésére,
24. a TC-hez kapcsolódó peres eljárásban bírósági ítélet vagy végzés alapján kártérítés fizetési kötelezettség kifizetésére.
5. A támogatásban részesíthetők köre és a támogatás formája
5. § A TC-ből támogatás a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén székhellyel és Magyarországon telephellyel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó, továbbá a magyar állampolgárságú vagy az EGT tagállama állampolgárának minősülő természetes személy részére nyújtható.
6. § A TC-ből a Támogató az e rendeletben meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére vissza nem térítendő támogatást nyújthat. A döntésről a Támogató a kedvezményezettet támogatói okiratban értesíti.
6. Támogatási kategóriák
7. § (1) A 4. §
a) 1–21. pontjában megjelölt támogatási jogcímek alapján csekély összegű támogatás nyújtható,
b) 3., 4., 6., 11. és 18. pontjában megjelölt támogatási jogcímek alapján regionális beruházási támogatás nyújtható,
c) 16. pontjában megjelölt támogatási jogcímek alapján képzési támogatás nyújtható,
d) 10. és 11. pontjában megjelölt támogatási jogcímek alapján az N 39/2010 bizottsági határozat szerinti kulturális célú támogatás nyújtható,
e) 10–12. pontjában megjelölt támogatási jogcímek alapján az SA.34770 (2012/N-2) bizottsági határozat szerinti kulturális célú támogatás nyújtható,
f) 17. pontjában megjelölt támogatási jogcím alapján közszolgáltatás ellentételezésére támogatás nyújtható,
g) 2., 6. és 13. pontjában megjelölt támogatási jogcím alapján kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás nyújtható,
h) 9. és 14. pontjában megjelölt támogatási jogcím alapján kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás nyújtható,
i) 1–17. és 21. pontjában megjelölt támogatási jogcím alapján induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás nyújtható,
j) 21. pontjában megjelölt támogatási jogcím alapján egyedi bejelentés alapján nyújtható támogatás.
(2) Egyedi bejelentési kötelezettség alá eső támogatás esetén az egyedi bejelentési kötelezettség az Atr.-ben foglaltak szerint áll fenn.
7. A csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályok
8. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(3) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.
(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.
(5) Nem nyújtható támogatás a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására.
(6) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.
(7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
(8) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembe vételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
8. A regionális beruházási támogatásra vonatkozó szabályok
9. § (1) A regionális beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás
a) olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet
aa) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás, vagy
ab) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen kis- és középvállalkozás, vagy
b) olyan új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak minősüljön, amelyet az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen nagyvállalkozás
valósít meg.
(2) A termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás esetén a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.
(3) Meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő bővítését eredményező beruházáshoz a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett eszközöknek a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.
10. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.
(2) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül.
(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.
(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a Támogató számára bemutatja.
11. § Nem nyújtható támogatás
a) acélipari tevékenységhez,
b) hajógyártási tevékenységhez,
c) szénipari tevékenységhez,
d) szintetikusszál-ipari tevékenységhez,
e) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához,
f) energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,
g) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz,
h) ha a beruházó a kérelem benyújtását megelőző két évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az EGT, vagy a támogatási kérelem benyújtásakor – egyidejűleg benyújtott nyilatkozat alapján – tervezi, hogy azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az EGT területén a támogatási kérelemben szereplő beruházás befejezését követő két éven belül,
i) szélessávú internet-szolgáltatást szolgáló beruházáshoz,
j) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti kutatási infrastruktúrához.
12. § (1) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes régiókban az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)–(6) bekezdésben foglaltakra.
(2) A támogatási intenzitás – a nagyberuházások kivételével – kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.
(3) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott mérték.
(4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét.
(5) Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.
(6) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a jelenértéken ötvenmillió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a közvetlenül a beruházás által létrehozott munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.
13. § (1) A támogatás keretében elszámolható
a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,
b) a közvetlenül a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége, vagy
c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.
(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:
a) a tárgyi eszköznek az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,
b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,
c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,
d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók – Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának – ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket – 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.
(4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha
a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve
b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.
(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.
(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha
a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,
b) az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,
c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,
d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig, nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották, és
e) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki.
(7) Nem minősül elszámolható költségnek
a) a szinten tartást szolgáló eszköz költsége,
b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyre a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe,
c) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be,
d) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás,
e) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi költsége,
f) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett tárgyi eszköz költsége, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát.
(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha
a) a beruházás a kedvezményezett vállalkozásnál foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest,
b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,
c) a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számítva kis- és középvállalkozás esetén legalább három éven, nagyvállalkozás esetén legalább öt éven keresztül az érintett területen fenntartja.
14. § A beruházás megkezdésének napja
a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés, vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja közül a korábbi időpont,
b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén
ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,
bb) – a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában – az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,
bc) – a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában – a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,
c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja,
d) az a)–c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont
azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése.
9. A képzési támogatásra vonatkozó szabályok
15. § (1) A képzési támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(2) A támogatási intenzitás
a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,
b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal,
c) kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal
növelhető.
(3) A támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető.
(4) A támogatás keretében elszámolható
a) az oktatók személyi jellegű költsége, azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,
b) az oktatók és a képzésben résztvevők közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költsége, így különösen az útiköltség, a közvetlenül a projekthez kapcsolódó anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig,
c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége,
d) a képzésben résztvevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek, így különösen az adminisztrációs költségek, a bérleti díj, a rezsi költségek azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben résztvevők részt vesznek a képzésen,
e) a képzésben résztvevő megváltozott munkaképességű munkavállalók minimálisan szükséges szállásköltsége.
(5) Nem nyújtható támogatás a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez.
10. A kulturális célú támogatásokra vonatkozó szabályok
16. § (1) Kulturális célú támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetében kizárólag olyan intézkedés támogatható, amely elősegíti a kultúra és kulturális örökség megőrzését, támogatja a kulturális örökség bemutatását és széles körű hozzáférhetővé tételét. Kulturális jogcím alapján a mozgóképről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenység nem támogatható.
(2) Kulturális célú támogatás esetén az igénybe vehető támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.
(3) Az SA.34770 (2012/N-2) bizottsági határozat alapján pályázaton kívüli támogatás csak akkor nyújtható, ha
a) a támogatandó cél a kultúra fejlesztésében stratégiai jelentőségű,
b) kulturális hatása országos, illetve nemzetközi,
c) a támogatás biztosításával jelentős előny érhető el, illetve jelentős hátrány hárítható el, vagy
d) a támogatandó cél másképp nem érhető el vagy az időmúlás következtében okafogyottá válna.
11. A közszolgáltatásért nyújtott ellentételezésre vonatkozó szabályok
17. § (1) A közszolgáltatásért járó ellentételezés (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett részére nyújtható.
(2) A támogatás csak olyan mértékben korlátoztathatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához.
(3) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget, ide értve az ésszerű nyereséget is. A támogatás mértékét a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint kell megállapítani.
(4) Ha a kedvezményezett a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikkének megfelelően meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a túlkompenzációt visszafizetni. Ha a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves ellentételezés összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő időszakra, és levonható az arra az időszakra fizetendő támogatás összegéből.
(5) A kedvezményezett a támogatásról olyan elkülönített elszámolást köteles vezetni, amelyből a (2)–(4) bekezdésben meghatározott követelmények ellenőrizhetőek.
12. A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás
18. § (1) A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(2) A támogatás keretében a külső szakértő által nyújtott tanácsadási szolgáltatás költsége számolható el azzal, hogy az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, így különösen folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez.
13. A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás
19. § (1) A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(2) A támogatás keretében a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való részvételekor felmerülő, a kiállító helyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költség számolható el.
14. Induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás
20. § (1) Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás részére nyújtható, amely legfeljebb öt éve került bejegyzésre, nem összefonódás útján jött létre és még nem osztott fel nyereséget. Azon vállalkozás esetén, amely nem kerül hivatalos bejegyzésre, az öt éves periódus kezdete a gazdasági tevékenység megkezdésének az időpontja vagy a gazdasági tevékenységre vonatkozó adófizetés kezdő időpontja.
(2) A bruttó támogatási egyenérték nem haladhatja meg
a) a 0,4 millió eurót,
b) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen letelepedett vállalkozás esetén a 0,6 millió eurót,
c) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 0,8 millió eurót.
(3) Innovatív kisvállalkozás támogatása esetén a (2) bekezdésben meghatározott legmagasabb összegek megkétszerezhetők.
15. Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok
21. § (1) A Támogató egy projekthez csak egy alkalommal ítélhet meg a TC-ből nyújtandó támogatást.
(2) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.
(3) A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.
(4) Nem nyújtható támogatás törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kizáró okokon túl annak,
a) aki a pályázat, illetve a kérelem benyújtásának időpontjában nem minősül köztartozásmentes adózónak,
b) aki a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből vagy az Európai Unió forrásaiból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette,
c) aki az Európai Bizottság támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget,
d) aki – a közszolgáltatás ellentételezése és a csekély összegű támogatások kivételével, figyelembe véve a 8. § (4) bekezdésében foglaltakat – nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül,
e) akivel szemben a pályázati felhívás által meghatározott kizáró ok áll fenn.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok fennállásának hiányát a kérelmező úgy igazolja, hogy
a) csatolja az erről szóló, 30 naptári napnál nem régebben kiállított közokiratot, vagy
b) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
(6) Nem ítélhető meg támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján
a) az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez a 8., 12. és 13. alcím szerint;
b) elsődleges mezőgazdasági termeléshez a 8., 13. és 14. alcím szerint;
c) mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozások részére, amennyiben
ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,
cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ;
d) exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez, vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik;
e) ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé;
f) ha olyan feltétellel nyújtják, amely az uniós jog megsértését eredményezi.
(7) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.
22. § A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a támogatási kérelmét még a projekt megkezdése előtt a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatások esetében a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemekkel írásban benyújtotta.
23. § (1) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.
(2) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.
(3) Az egy projekthez igénybe vett összes állami támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.
(4) Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.
24. § Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege
a) regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt – figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket – meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás az adott régióban kaphat,
b) képzési támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
c) a kis- és középvállalkozások részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
d) a kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
e) induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetén meghaladja a 20. §-ban meghatározott mértéket.
25. § E rendelet alapján
a) regionális beruházási támogatás esetén 2020. december 31-ig,
b) a 9. és 12–14. alcím szerinti támogatás esetén 2021. június 30-ig,
c) csekély összegű támogatás esetén 2021. június 30-ig,
d) az N 39/2010 bizottsági határozat szerinti kulturális célú támogatás esetén 2015. december 31-ig,
e) az SA.34770 (2012/N-2) bizottsági határozat szerinti kulturális célú támogatás esetén 2018. szeptember 1-jéig
lehet támogatási döntést hozni.
16. A felhasználás szabályai
26. § A TC jogcímcsoportban rendelkezésre álló forrás pályázati úton vagy egyedi kérelem alapján meghozott döntéssel támogatási szerződés vagy az előirányzat kezelésére kötött vállalkozási vagy megbízási szerződés keretében, valamint bírósági végzés vagy ítélet alapján használható fel.
17. Az egyedi támogatásra vonatkozó szabályok
27. § (1) A TC forrásainak terhére pályázaton kívüli (egyedi) támogatás a megfelelő dokumentumokkal és adatokkal alátámasztott, valamint a támogatási igény nagyságát megjelölő kérelem mellett is csak akkor nyújtható, ha
a) a támogatandó cél a turizmus fejlesztési stratégiáival összhangban van, turisztikai hatása nemzetközi, országos, regionális vagy térségi turisztikai vonzerő kialakítására vonatkozik,
b) a támogatandó cél másképp nem valósítható meg vagy az időmúlás következtében okafogyottá válna,
c) a TC terhére e témakörben nincs pályázati igény benyújtására lehetőség.
(2) Egyedi támogatás nyújtása a kedvezményezettnek a Támogató részére benyújtott kérelme alapján történik.
(3) Támogató a kedvezményezett által benyújtott támogatási kérelmet annak beérkezésétől számított 30 napon belül megvizsgálja, és annak eredményétől függően
a) helyt ad a támogatási kérelemnek, és intézkedik a támogatási szerződés megkötéséről,
b) a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges további adat, tény, információ közlésére vonatkozó hiányok pótlására hívja fel a kedvezményezettet, vagy
c) indokolással elutasítja a támogatási kérelmet.
(4) Az egyedi támogatásokra – a pályázati eljárásra vonatkozó rendelkezések kivételével – e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
18. A pályázat benyújtásának szabályai
28. § (1) A pályázati felhívásokat a Kormány honlapján is közzé kell tenni.
(2) Ha a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, a pályázatot magyar nyelven, a pályázati felhívásban megjelölt címre postai úton 1 példányban, valamint elektronikus formában (e-mailben, CD-n vagy DVD-n) kell benyújtani. Ha az írásban benyújtott pályázat szövege eltér az elektronikusan benyújtott pályázattól, akkor az aláírt, postai úton benyújtott szöveg tekintendő hivatalosnak.
(3) A pályázatnak az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 67. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a pályázó személyétől és a pályázat jellegétől függően tartalmaznia kell:
a) a megvalósítás pénzügyi fedezetének megalapozását célzó egyéb pénzügyi források rendelkezésre bocsátására vonatkozó ígérvényeket,
b) a beruházást is tartalmazó projekt esetén az annak helyszínéül szolgáló ingatlan helyrajzi számát,
c) a fejlesztési célú támogatás révén megvalósuló projekt környezeti és társadalmi-kulturális hatásait, így különösen a szennyezés kibocsátását, a természeti erőforrás-használatot, a területhasználatot, a közlekedési forgalomnövekedést és tájképi hatásokat, továbbá a helyi közösségre, népességre gyakorolt hatásokat,
d) a támogatás révén elérhető gazdasági előnyök, így különösen a térségi, foglalkoztatási, turisztikai forgalomra gyakorolt hatás bemutatását,
e) a pályázati felhívásban megjelölt, a pályázat elbírálásához feltétlenül szükséges egyéb indokolt adatot vagy dokumentumot.
(4) A Támogató a pályázatot elutasítja, ha
a) azt a pályázati felhívás alapján pályázni nem jogosult pályázó nyújtotta be,
b) a pályázatot határidőn túl nyújtották be,
c) a pályázati felhívás nem biztosít lehetőséget hiánypótlásra, és a pályázat hiányosan került benyújtásra.
(5) A pályázatok hiányos benyújtása esetén, ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik, a Támogató a pályázót megfelelő határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra biztosított határidő elmulasztása, valamint a hiánypótlás hiányos teljesítése a pályázat elutasítását eredményezi. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, kivéve, ha a pályázó bizonyítja, hogy a mulasztás neki nem felróható okra vezethető vissza. A pályázó a hiányt határidőben pótolja, ha a hiánypótlási határidő utolsó napján a felszólításban meghatározott dokumentumokat postára adja.
(6) Ha a pályázat a (4) bekezdés szerint elutasításra kerül, erről a Támogató az elutasítás okának megjelölésével a pályázat beérkezésétől számított 15 napon belül értesíti a pályázót. Az (5) bekezdésen alapuló elutasítás esetén a pályázat elutasításáról és okáról a Támogató a hiánypótlásra biztosított határidő lejártát követő 15 napon belül értesíti a pályázót.
29. § (1) A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a záró jegyzőkönyv felvételéig kizárólag a támogatási szerződésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. A TC-ből támogatott beruházással létrehozott vagyon – ha az a támogatási döntés kedvezményezettjének tulajdonába kerül – az Ávr.-ben meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a Támogató előzetes jóváhagyásával idegeníthető el vagy adható bérbe. Jóváhagyás hiányában a támogatási döntés kedvezményezettje köteles a tárgyi eszköz értékére eső támogatás időarányos, értékcsökkenéssel korrigált, de a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét visszafizetni.
(2) E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető oda, ha a projekt megkezdése előtt a kedvezményezett a támogatás iránti kérelmét benyújtja, és a Támogató írásban megerősíti, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képező – támogatott tevékenység megfelel a programban meghatározott jogosultsági feltételeknek.
(3) A projekt kezdetének dátumát – amely nem lehet a pályázat benyújtásának napját megelőző időpont – a pályázatban fel kell tüntetni. Rendezvény esetében a megkezdés időpontja a rendezvény első napja. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás megkezdésének. A beruházás, fejlesztés – ideértve a vissza nem térítendő kamattámogatásokkal megvalósuló projekteket – megkezdésének minősül
a) beruházási célú projekt esetén az építkezési munkálatok megkezdése (az építési naplóba történt első olyan bejegyzés időpontja, amely a támogatott projekt részletes költségvetésében szereplő bármely elemre vonatkozik), a felszerelésnek a kedvezményezett által első alkalommal, jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalással történő megrendelése, vagy az építési tevékenységet és az árubeszerzést egyaránt tartalmazó projekt esetén ezek közül a korábbi időpont,
b) minőségfejlesztési vagy – a rendezvények kivételével – az egyéb tevékenységhez kapcsolódó pályázat esetén a feladat elvégzésére megkötött első szerződés létrejöttének dátuma,
c) azon projektek esetén, ahol a beruházás a közműfejlesztési hozzájárulás befizetésével kezdődik, a közműszerződés szerint igazolt első pénzügyi teljesítés időpontja.
(4) Ha a fejlesztési célú támogatást a pályázó egy olyan projekthez igényli, amely a 651/2014/EU bizottsági rendelet értelmében a korábbiakkal összefüggőnek minősül, és a korábbi projektek önmagukban is működőképesek, a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek és időpontnak az utolsó projekt tekintetében kell fennállnia, illetve bekövetkeznie.
19. A támogatási szerződés megkötése, módosítása
30. § (1) A támogatásban részesített pályázóval a támogatási szerződést az Ávr. 72. § (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozatok birtokában és a támogatási döntés alapján, az e rendeletben meghatározott egyéb feltételekkel a Támogató köti meg. A támogatások folyósítására kizárólag a támogatási szerződés megkötését követően kerülhet sor.
(2) A támogatási szerződésnek az Ávr. 73. §-ában meghatározottakon túl tartalmaznia kell:
a) a kedvezményezett cégnevét (nevét), székhelyét (lakóhelyét), adószámát (adóazonosító jelét), számlavezető bankjának nevét, számlaszámát és képviselőjének nevét,
b) a projekt megvalósításának helyét és turisztikai régióját,
c) a támogatás kategóriáját és az arra vonatkozó szabályokat, a támogatott program vagy projekt támogatásának jogcímét, a felhasználás feltételeit és követelményeit, valamint a támogatott program vagy projekt részletes leírását.
31. § (1) A támogatási szerződés módosítását írásban kell kezdeményezni. A kedvezményezettnek a támogatási szerződés módosítására irányuló kérelmét – a pályázati úton, a támogatási program keretében nyújtott, valamint egyedi támogatás esetén is – a Támogatóhoz kell benyújtania. Ha a módosítás a támogatás folyósítását érinti, a módosítás hatálybalépéséig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni.
(2) A támogatási szerződés módosítása tárgyában a Támogató a kérelem – hiánypótlás esetében a hiánypótlás keretében bekért információk – kézhezvételétől számított 60 napon belül dönt, és döntéséről haladéktalanul értesíti a kedvezményezettet, valamint szükség esetén egyidejűleg részére megküldi a szerződésmódosítás tervezetét.
(3) Ha pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén formai vagy tartalmi okokból szükséges a módosítási kérelem hiánypótlása, a Támogató a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül, megfelelő határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel a kedvezményezettet.
(4) Nincs helye a támogatási szerződés módosításának, ha a módosítás jogszabályba, illetve – pályázati úton, valamint támogatási program keretében nyújtott támogatás esetén – a pályázati dokumentáció valamely rendelkezésébe ütközik, továbbá ha a pályázat támogatásának alapjául szolgáló értékelés során a pályázatok összehasonlítására és rangsorolására került sor, és a módosítás következtében e sorrend megváltozna, és a sorrend megváltozása a pályázat elutasítását eredményezné.
(5) Átalakulás esetén a kedvezményezett jogutód akkor léphet be a támogatási jogviszonyba, ha a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek megfelel, és ahhoz a Támogató előzetesen hozzájárul.
(6) A projekt megvalósítását, fenntartását a kedvezményezett másra átruházhatja, a projekt teljesítéséhez közreműködőt vonhat be, ha ahhoz a Támogató előzetesen írásban hozzájárul, vagy ha az új kedvezményezett jogszabályon alapuló jogutódlás következtében lép be a támogatási jogviszonyba. A projekt átruházása során a projekt támogatott céljai nem módosulhatnak.
20. A támogatás biztosítékai
32. § Ha a pályázati felhívás vagy a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, a támogatás visszafizetésére és annak kamata, illetve késedelmi kamata megfizetésére irányuló követelését a Támogató felhatalmazó levél alapján beszedési megbízás alkalmazásával érvényesíti. A beszedési megbízás benyújtására vonatkozó, kizárólag a Támogató hozzájárulásával visszavonható – az Ávr. 77. § (2) bekezdése szerinti – kedvezményezetti nyilatkozatot mint biztosítékot legkésőbb a támogatási szerződés megkötéséig a Támogató rendelkezésére kell bocsátani. Biztosíték hiányában támogatási összeg nem folyósítható a kedvezményezett részére.
21. A támogatások folyósítása
33. § A támogatás folyósítása a támogatási szerződésben meghatározott pénzügyi és időbeli ütemezés szerint történik.
22. A támogatások elszámolása
34. § (1) A támogatási szerződésben rendelkezni kell a könyvvizsgálói záradék kikötéséről vagy mellőzéséről.
(2) Könyvvizsgálói záradék alkalmazása esetén a pénzügyi elszámolás keretében könyvvizsgálói záradékkal ellátott, elszámoló lapot kell benyújtani. Könyvvizsgálói záradék nélküli pénzügyi elszámolás esetén elszámoló lapot és annak mellékleteként a számviteli előírásoknak megfelelő, kifizetést igazoló dokumentumok eredeti vagy hiteles másolati példányát, és a személyi jellegű költségekre vonatkozóan személyenként nem beazonosítható módon készített kimutatást kell csatolni. Az elszámolás alá eső valamennyi, a számviteli előírásoknak megfelelő számla, illetve egyéb számviteli bizonylat eredeti példányára fel kell vezetni a támogatásból elszámolni kívánt összeget, a támogatási szerződés kötelezettségvállalási azonosító számát és iktatószámát.
(3) Az elszámoló lapnak tartalmaznia kell a kedvezményezett cégnevét (nevét), székhelyét (lakóhelyét), adószámát (adóazonosító jelét), a szerződés iktatószámát és kötelezettségvállalási azonosítóját, a beszerzett eszközök és igénybevett szolgáltatások megjelölését és egy számlaösszesítőt. A számlaösszesítőnek tartalmaznia kell az elszámolni kívánt és a kedvezményezett által kiegyenlített számlák tekintetében a számlaszámot, a számla kibocsátójának pontos adatait (név, cím, adószám), a számla kiállításának idejét, a számla teljesítési időpontját, a fizetési határidőt, a nettó és bruttó számlaértéket, a beszerzett eszköz, illetve igénybevett szolgáltatás statisztikai besorolási számát és szövegszerű megnevezését, a támogatási szerződés terhére elszámolt összeget és a kifizetést igazoló bizonylatot.
(4) A kedvezményezett a szakmai beszámoló részeként – a támogatási szerződés iktatószámára való hivatkozással – bemutatja a támogatási szerződés céljának megvalósulását, a feladatok megvalósításához szükséges, támogatásból beszerzett eszközök használatbavételét, valamint szolgáltatások igénybevételét.
23. A támogatások ellenőrzése
35. § (1) A pályázat benyújtását követően, a támogatási szerződés megkötését megelőzően a döntés előkészítésének folyamatában előzetes helyszíni szemlére, a szerződéskötést követően a költségvetésből nyújtott támogatás igénybevétele alatt a projekt megvalósítási időszakában megvalósítási, a támogatott tevékenység befejezését követően a fenntartás időszakában fenntartási, valamint az üzemeltetési és fenntartási időszak lejáratát követően, még a projekt lezárását megelőzően lezárást megelőző ellenőrzésre kerülhet sor.
(2) Rendkívüli helyszíni ellenőrzést a Támogató kezdeményezhet. Rendkívüli helyszíni ellenőrzés rendelhető el, ha a projektmegvalósítás nyomon követése során felmerülő információk ezt indokolják.
24. Záró rendelkezések
36. § Ez a rendelet a kihirdetése napján 19 órakor lép hatályba.
37. § E rendeletet a hatálybalépését követően nyújtott egyedi támogatásokra és meghirdetett pályázati felhívásokra kell alkalmazni.
38. § E rendelet
a) 7. § (1) bekezdés a) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.),
b) 7. § (1) bekezdés b), c) és g)–i) pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) I. és II. fejezete, valamint 13., 14., 18–19., 22. és 31. cikkei,
c) 7. § (1) bekezdés d) pontja a turizmust ösztönző kulturális örökségvédelmi támogatási rendszerről szóló, 2010. március 5-i N 39/2010 bizottsági határozat,
d) 7. § (1) bekezdés e) pontja az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatairól és a Nemzeti Kulturális Alapról szóló, 2012. július 27-i SA.34770 (2012/N-2) bizottsági határozat,
e) 7. § (1) bekezdés f) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.)
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
39. §2
A rendeletet a 16/2015. (V. 29.) NGM rendelet 42. § b) pontja hatályon kívül helyezte 2015. május 30. napjával.
A 39. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás