2014. évi LV. törvény
a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról1
2014.11.17.
1. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„2a. átlaghozam: a termelő saját hozamadata hiányában alkalmazott, az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben, adott növénykultúrára és adott évre vonatkozóan meghatározott megyei – ennek hiányában országos – átlagos hozamadat;”
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„7. elemi káresemény: üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;”
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„16a. kármegállapítást támogató szerv: a káreseményt kiváltó időjárási jelenséget és természeti eseményt vagy annak következményét megfigyelő, arról adatot gyűjtő és a kármegállapítást alátámasztó adatot szolgáltató szerv;
17. kockázatviselés helye: az egységes kérelemben feltüntetett azon terület, amely alapján a mezőgazdasági termelő kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettsége megállapításra kerül;”
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„19. mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;
20. mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló növénykultúrára, továbbá a gazdasági céllal tartott, illetve tenyésztett haszonállatra kötött vagyonbiztosítás;
21. mezőgazdasági káresemény: a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön a káreseménnyel érintett területen a termesztett növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű várható hozamcsökkenését okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;”
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„26. referenciahozam: a referencia-időszak hozamának – ideértve szükség esetén az átlaghozamot is – számtani átlaga;
27. referenciahozam-érték: a referenciahozam alapján számított átlagtermésnek a miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben meghatározott referenciaáron számított értéke;
28. referencia-időszak: a tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év;”
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„30. tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;
30a. tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a termőrügy, virág vagy terméskezdemény elhal, és ennek következtében a növénykultúra hozamcsökkenést szenved;”
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„32. téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;
32a. téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény;”
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„34. vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is;”
„8. § A mezőgazdasági termelőt sújtó időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás díjának támogatására a következő pénzforrások használhatóak fel: a) az állam által évenként a központi költségvetésből nyújtott támogatás,
b) az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusában foglaltakkal összhangban nyújtott támogatás.”
„(1) Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén – a (2)–(5) bekezdésben, valamint a 12. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben: a) a termőföld az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a használatában volt,
b) a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt – az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint – az erre a célra létrehozott elektronikus felületen bejelentette,
c) elemi káreseményt szenvedett el,
d) 30%-ot meghaladó mértékű üzemi szintű hozamérték-csökkenést szenvedett el,
e) az agrárkár-megállapító szerv az elemi káresemény tényét, valamint a d) pontban foglaltakat a 14. § (2) bekezdése szerinti döntéssel igazolta, f) a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmet tárgyév november 30-áig az erre a célra létrehozott elektronikus felületen benyújtotta,
h) a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor az elemi káreseményen alapuló okon kívüli okból nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.”
„(1a) Az (1) bekezdés h) pontja az üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó mezőgazdasági árvízkár esetén nem alkalmazandó.” „(5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelemben, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referenciahozam-értékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem köt az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.”
„(1) Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő legfeljebb a hozamérték-csökkenésnek a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014–2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatásnak a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatásról szóló 1.2.1.2. alfejezet (346) pontjában meghatározott 80%-os mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult, amely mértékbe bele kell számítani az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított, bármely egyéb – állami vagy uniós társfinanszírozású – támogatást és a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káresemény után a biztosító által kifizetett kártérítési összeget is.
(2) A kárenyhítő juttatás (1) bekezdés szerinti összegének megállapítása során a termelő hozamérték-csökkenését az elemi káresemény bekövetkeztéből adódóan fel nem merült költség értékével mérsékelni kell.” „(4) A tárgyévi kárenyhítő juttatás összegének meghatározásánál a tárgyévet megelőző év november 1-jétől a tárgyév október 31-ig bekövetkezett, és e törvény alapján igazolt aszálykárt, belvízkárt, felhőszakadáskárt, jégesőkárt, tavaszi fagykárt, téli fagykárt, valamint viharkárt kell figyelembe venni.”
„(3) Az agrárkár-enyhítési szerv érdemi vizsgálat nélkül elutasítja
a) a kockázatközösségben nem tag,
b) a fizetési kötelezettségét maradéktalanul határidőre nem teljesítő,
c) az igazolt kárbejelentéssel nem rendelkező, vagy
d) az elemi káreseményen alapuló okon kívüli okból nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősülő
mezőgazdasági termelő által benyújtott kárenyhítő juttatás iránti kérelmet.
(4) A (3) bekezdés d) pontja az üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó mezőgazdasági árvízkár esetén nem alkalmazandó.” „(1) Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági termelő kárbejelentése alapján dönt:
a) a mezőgazdasági káresemény megtörténtéről,
b) a mezőgazdasági káresemény határidőben történő bejelentéséről,
c) arról, hogy a várható hozamcsökkenést a mezőgazdasági káresemény okozta,
e) a várható hozamcsökkenés mértékéről.
(2) Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatás iránti kérelmére dönt:
a) az elemi káresemény megtörténtéről,
b) a mezőgazdasági káresemény határidőben történő bejelentéséről,
c) arról, hogy a hozamcsökkenést elemi káresemény okozta,
e) a hozamcsökkenés mértékéről, és
f) az üzemi szintű hozamérték-csökkenés mértékéről.”
„(2a) Az agrárkár-megállapító szerv a (2) bekezdés szerinti döntést a mezőgazdasági termelő kérelmére az üzemi szintű hozamérték-csökkenés mértékének feltüntetése nélkül is meghozza.” „(3) Az agrárkár-megállapító szerv az (1) és (2) bekezdés szerinti tényeket a kármegállapítást támogató szerv adatain alapuló kockázatelemzés eredményei szerint lefolytatott adminisztratív- vagy helyszíni ellenőrzés megállapításaira alapozva, továbbá a 17. § (2) bekezdése alapján a biztosítótól kapott adatok figyelembevételével állapítja meg. (4) Az ország egész területét vagy annak meghatározott részét érintő egyes káreseményt kiváltó időjárási jelenségről az országos meteorológiai szerv internetes honlapján tájékoztatót tesz közzé, amelyben a feltűntetett adat helyességét az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell. A helyesnek vélelmezett adatot a törvény hatálya alá tartozó eljárásban kötelezően alkalmazni kell.
„(7) Az agrárkár-megállapító szerv az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően az (1) és (2) bekezdés szerinti döntés adattartalmát a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adattartalmával együtt megküldi az agrárkár-enyhítési szervhez, míg a kárenyhítő juttatás iránti kérelem ellenőrzött adatából készített adatállományt továbbítja a mezőgazdasági igazgatási szervhez. (8) Az agrárkár-enyhítési eljárás keretében az elsőfokú hatósági döntés meghozatalára irányuló eljárás tárgyi díj- és illetékmentes.”
(Az agrárkár-enyhítési szerv a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő kérelmére indult eljárásban a kárenyhítő juttatásra való jogosultságról, valamint a kárenyhítő juttatás összegéről)
„c) az agrárkár-megállapító szerv által hozott döntés,”
„(4a) A (4) bekezdés szerint kifizetésre kerülő kárenyhítő juttatás vonatkozásában azt a 12. § (3) bekezdése szerinti arányos csökkentési mértéket kell alkalmazni, amely arra a kárenyhítési évre vonatkozóan került alkalmazásra, amelyben a kárenyhítő juttatás iránti igény felmerült.” „17. § (1) A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követő harminc napon belül, de legkésőbb a tárgyév augusztus 31-ig köteles átadni az agrárkár-enyhítési szerv részére az e törvény végrehajtására szolgáló, a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján (a továbbiakban: díjtámogatott konstrukció) kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül: a) a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),
b) a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására (kötvényszám, módozat, biztosítási esemény),
c) a biztosított növénykultúra megnevezésére,
d) a kockázatviselés helyére, valamint
e) a biztosítási összegre, a nettó díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett nettó díjelőírás összegére
(2) A biztosító a díjtámogatott konstrukcióban kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai alapján a kár lezárását követően harminc napon belül, de legkésőbb a tárgyév november 20-ig az alábbi információkról köteles tájékoztatást adni az agrárkár-enyhítési szervnek és a mezőgazdasági igazgatási szervnek:
a) a mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló adatok (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),
b) a kockázatviselés helye szerint, növénykultúránkénti bontásban a biztosítónak bejelentett káresemény, valamint
c) a mezőgazdasági termelő részére a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján kifizetendő kártérítés összege.
(3) Az agrárkár-enyhítési szerv és a mezőgazdasági igazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti információkat az agrárkár-megállapító szerv részére elérhetővé teszi. (4) A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás iránt kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő által kötött valamennyi növénybiztosítási szerződés adatáról biztosítási eseményenkénti és kockázatviselési hely szerinti bontásban
a) a biztosított mezőgazdasági termelő vonatkozásában:
aa) az eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójáról,
ab) a biztosított növénykultúra megnevezéséről,
ac) a biztosított növénykultúra üzemi szintű területéről,
ad) a biztosított növénykultúra hektáronkénti biztosítási összegéről,
ae) a biztosított növénykultúrára kötött biztosítás díjáról, valamint
af) a biztosított növénykultúra MePAR szerinti blokkazonosítójáról;
b) a biztosított és károsodott mezőgazdasági termelő vonatkozásában:
ba) a károsodott növénykultúra nevéről,
bb) a kárt vagy károkat okozó biztosítási eseményről,
bc) a kárkifizetés összegéről, valamint
bd) a káresemény MePAR szerinti blokkazonosítójáról
évente egy alkalommal az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt tájékoztatni.
(5) A (4) bekezdés szerinti adatokat az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény kizárólag statisztikai, gazdaságelemzési, valamint rendszerfejlesztési célra használhatja fel.” „(2) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis tartalmazza:
a) a mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),
b) a kárbejelentéssel kapcsolatos,
c) a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos,
d) a kárenyhítő juttatással kapcsolatos,
e) a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatással kapcsolatos,
f) a kármegállapítást támogató szerv által e törvény alapján szolgáltatott, és e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott, valamint
(3) A 6. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 16. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénylő mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg a kárenyhítő juttatásra, illetve a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra jogosító növénykultúra szerinti bontásban nyilatkoznia kell a tárgyévet megelőző évben használatában lévő összes termőterület nagyságáról, valamint e termőterületen megtermelt összes termény mennyiségéről.” „(6) Az agrárkár-enyhítési szerv a biztosító 17. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatását követően az agrárkár-enyhítési szerv és a biztosítók közötti megállapodás alapján, de legkésőbb a tárgyév augusztus 15-éig tájékoztatja az érintett biztosítót a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő a) nevéről és eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójáról, továbbá
b) az érintett biztosító által díjtámogatott konstrukcióban biztosított növénykultúráinak tárgyévi teljes területéről és azok MePAR szerinti blokkazonosítójáról, valamint táblasorszámáról.”
„(7) A kárbejelentésben és a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben bejelentett adatok ellenőrzése céljából az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség mezőgazdasági termelőnkénti adatait az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon továbbítja a mezőgazdasági igazgatási szerv részére.”
„22. § Ha a haszonbérlő e törvény szerinti elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést szenved, és ennek tényét az agrárkár-megállapító szerv a 14. § (2a) bekezdése szerinti döntésével igazolja, akkor a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben foglaltak alapján haszonbér-mérséklés illeti meg.” [A mező- és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső oknak (vis maior) minősül:]
„a) az elemi káresemény,”
„(4) A szerződő felek eltérő megállapodása hiányában a hozamérték-csökkenés mértékét azon növénykultúránál, ahol a hozamérték-csökkenés mértékének számítását jogszabály nem állapítja meg, kalkulált áron kell számítani, amelynek alapja:
a) a tárgyévi tényleges értékesítési átlagár,
b) az a) pontban foglalt adat hiányában a tárgyévi szerződéses felvásárlási ár,
c) az a) és b) pontban foglalt adatok hiányában az összehasonlító ár,
amelynek összegéről – a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara és a mezőgazdasági termelők érdekképviseletét ellátó szervek véleményének figyelembevételével – a területileg illetékes agrárkár-megállapító szerv ad tájékoztatást.”
b) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági rendelet, c) a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014–2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatás a természeti katasztrófák által a mezőgazdasági ágazatban okozott károk helyreállításához nyújtott támogatásról szóló 1.2.1.1. és a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatásról szóló 1.2.1.2. alfejezetei, és
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
b) 6. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „a mezőgazdasági káresemények” szövegrész helyébe az „az elemi káresemények”,
(A mezőgazdasági termelő egészben vagy részben csak abban az esetben mentesül a szerződésben rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény szolgáltatási kötelezettsége alól ha)
„b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti területen ellenőrzési körén kívül eső mezőgazdasági káresemény bekövetkezését a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvénynek megfelelően az agrárkár-megállapító szervhez történt bejelentés alapján meghozott döntéssel igazolta.” „(1) A haszonbérlőt arra az évre, amelyben a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényben foglaltak szerinti elemi káresemény vagy időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved, és ezt az agrárkár-megállapító szerv igazolja, legfeljebb a hozamérték-csökkenéssel arányos haszonbér-mérséklés illeti meg arra a földre vonatkozóan, amelyen a hozamérték-csökkenés bekövetkezett.”
„(3) A haszonbérlő a haszonbérfizetési kedvezmény igénybevételét és mértékét a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényben meghatározott, a hozamcsökkenéssel érintett földre vonatkozóan kiállított hatósági döntés kézhezvételét követő 8 napon belül, írásban köteles közölni a haszonbérbeadóval.”
16. § Ez a törvény 2014. november 17-én lép hatályba.
