6/2014. (II. 27.) NFM utasítás
a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet egyes fejezeti és központi kezelésű előirányzatainak felhasználásáról szóló 23/2013. (VI. 18.) NFM utasítás módosításáról1
2014.02.28.
„1. § (1) Az utasítás hatálya a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) fejezet részére megállapított fejezeti és központi kezelésű előirányzatokra [a továbbiakban: előirányzat(ok)] terjed ki. (2) A Turisztikai célelőirányzat, a Beruházás ösztönzési célelőirányzat, a Gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzat, az Agrármarketing célelőirányzat, Intézményi kezességi díjtámogatások és a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer fejezeti kezelésű előirányzat célját, felhasználásának különös szabályait külön rendelet tartalmazza.
(3) Az Egyedi kormánydöntésen alapuló közlekedési beruházások, Országos közúthálózat és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés, Belvízi hajózási alapprogram, Győri útfejlesztési beruházáshoz kapcsolódó kompenzációs intézkedések, Közúti közlekedéssel összefüggő környezetvédelmi feladatok, Területfejlesztési célelőirányzat, Digitális megújulás és kapcsolódó feladatok, Energetikai célú feladatok, ÉMI Nonprofit Kft. támogatása, A Várkert Bazár rekonstrukciója, A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. működtetése, az UD rendszer működtetése és kapcsolódó feladatok, A Határon Átnyúló Együttműködési Programokból megvalósuló útépítési projektek, az ÉRV Zrt. egészséges ivóvízellátással kapcsolatos feladatainak támogatása, a Csepeli hidak felújítása, Magyar légiközlekedés-történeti hagyaték létrehozása, Balaton fejlesztési feladatok támogatása, Szúnyogirtási program támogatása, valamint a Kulturális célú fejlesztések fejezeti kezelésű előirányzatok célját, felhasználásának különös szabályait a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) tartalmazza.”
„(1) A forrás rendelkezésre állása esetén az olyan kifizetésekhez, amelynek értéke nem éri el a bruttó 100 000 Ft-ot, valamint a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás kiadásokhoz, továbbá ha a kötelezettség jogosultsági feltételei, annak összege vagy az összeg megállapításának módja, a felek valamennyi joga és kötelezettsége jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, nemzetközi megállapodáson alapul [Ávr. 53. § (1) bekezdés, Áht. 36. § (2) bekezdés], előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges. Ezeket a kötelezettségvállalásokat legkésőbb a benyújtott számla és egyéb, a kifizetés alapjául szolgáló dokumentumok, bizonylatok alapján kell nyilvántartásba venni. A bruttó 100 000 Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó, az Ávr. 53. § (1) bekezdése alá egyebekben nem eső kötelezettségvállalásra csak a pénzügyi ellenjegyzés után és csak írásban kerülhet sor.”
„(2) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak – az Áht. 32. §-a szerinti előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalások kivételével – a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy: a) a szükséges szabad előirányzat a megfelelő ügyletkódon és kiemelt előirányzaton rendelkezésre áll, illetve a befolyt vagy megtervezett bevétel biztosítja a fedezetet,
b) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll,
c) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, és
d) amennyiben a fejezethez költségvetési főfelügyelő, vagy felügyelő került kirendelésre, úgy arról is, hogy a költségvetési főfelügyelő, vagy felügyelő előzetes véleményezési jogát gyakorolhatta-e, illetve ennek során az intézkedés felfüggesztését javasolta-e. [Ávr. 54. § (6) bekezdés]”
„(2a) Az Áht. 32. §-a szerinti előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalások esetén a pénzügyi ellenjegyzőnek kizárólag arról kell meggyőződnie, hogy a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodási szabályokat, a Beruházás ösztönzési célelőirányzat esetén pedig azt is, hogy a kötelezettségvállalás megfelel a Kormány egyedi határozatában rögzítetteknek. A szabad előirányzat rendelkezésre állását az Áht. 32. §-ában meghatározott előirányzatok tekintetében nem kell vizsgálni.”
„(1) Az előirányzatok terhére támogatási döntés alapján költségvetési támogatás (a továbbiakban: támogatás) nyújtása támogatói okirat kiadásával, vagy támogatási szerződés kötésével történhet. A támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzíteni kell az Ávr. 73. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket.”
„(2) Az Ávr. 76. § (1) bekezdésében meghatározott eseten túlmenően Támogató elutasíthatja annak a kedvezményezettnek a kérelmét, aki az előző években a támogató által azonos célra biztosított költségvetésből nyújtott támogatás felhasználásával a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megszegve még nem számolt el.”
„(4) Az előirányzatok terhére nyújtott támogatás folyósítására a beszámoló vagy a részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor. A támogatás a beszámoló vagy a részbeszámoló elfogadását megelőzően előlegként is folyósítható. Az ötmillió forintot meg nem haladó előleg, illetve az Ávr.-ben meghatározottak esetében egy összegben, ötmillió forint felett részletekben, illetve időarányosan vagy teljesítésarányosan történhet az előleg, illetve támogatás támogatott részére történő rendelkezésre bocsátása, amelyre lehívás útján is sor kerülhet. (5) Az egyes finanszírozási időszakok és az ahhoz tartozó támogatásrészek költségnemenként (felhalmozási és működési típusú költségenként, működés támogatásánál részletesen alábontva) és a szerződésben szereplő feladatoktól függően projektenként a költségtervben kerülnek rögzítésre, amely a támogatási szerződés elválaszthatatlan részét képezi.”
„20. § A fejezeti kezelésű előirányzatok maradványának következő évi felhasználása az Ávr. 149–154. §-ában foglalt rendelkezések szerint történik. Amennyiben a kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványból a kötelezettségvállalás meghiúsul, vagy a felhasználás összege kisebb a vállalt kötelezettségnél, úgy a felszabadult maradvány elvonásáról vagy változatlan célú felhasználásának további engedélyezéséről a Kormány dönt [Ávr. 153. § (1) bekezdés]. Az elvont kötelezettségvállalással nem terhelt [Ávr. 151. § (3) bekezdés] költségvetési maradvány a központi költségvetést illeti meg. Az Ávr. 150. § (1) bekezdés c), g), h), i), j) és l) pontja szerinti költségvetési maradvány terhére a költségvetési évet követő év június 30-át követően a Kormány döntése nélkül vállalható kötelezettség és teljesíthető kifizetés.”
„(5) A miniszteri rendelet 22. §-ában foglalt beruházások támogatása a pályázaton nyertes önkormányzatokkal/komp üzemeltetőkkel megkötendő támogatási szerződés keretében valósul meg.”
„33. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célra használható fel. (2) Az uránércbánya környezeti kárelhárítási feladatát végző MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: MECSEK-ÖKO Zrt.) vagy jogutódja elkészíti az előirányzat terhére elvégzendő feladatok tételes – felhasználási ütemezéssel és indokolással ellátott – felhasználási javaslatát.
(3) A szakmai kezelő a felhasználási javaslat felülvizsgálatát követően elkészíti a MECSEK-ÖKO Zrt.-vel, illetve a jogutódjával kötendő támogatási szerződés tervezetét a vonatkozó hatályos jogszabályokra, belső szabályozásokra és jelen utasításban foglalt rendelkezésekre figyelemmel.
(4) A támogatással kapcsolatos elszámolások (pénzügyi és szakmai beszámoló) jóváhagyásáról az NFM képviseletében az Energiaellátási és- gazdálkodási Főosztály vezetője dönt.”
11. § Az Utasítás a következő 9/A. alcímmel egészül ki:
„9/A. Hozzájárulás a Művészetek Palotája működtetéséhez (17-20-36-6)
37/A. § (1) Az előirányzat a Művészetek Palotája megvalósításával és működtetésével kapcsolatban 2005. évben megkötött 30 éves futamidejű rendelkezésre állási szerződés alapján fizetendő rendelkezésre állási díj és közüzemi díjak éves összegének fedezetét biztosítja. (2) Az előirányzat tekintetében a rendelkezésre állási és szolgáltatási díj kifizetése a szakmai kezelő intézkedése alapján számlánként közvetlenül történik.
a) a teljesítés igazolására a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult,
b) kötelezettségvállaláson alapuló kifizetést a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy a miniszter engedélyezhet.”
12. § Az Utasítás a következő 9/B. alcímmel egészül ki:
„9/B. Hozzájárulás a sportlétesítmények PPP bérleti díjához (17-20-36-7)
a) A program keretében megvalósult tornatermek, tanuszodák és sportcsarnok szolgáltatási díjának finanszírozása a szolgáltatási szerződések alapján, amely megoszlik az önkormányzatok és az állam között.
b) Az előirányzat az (1) bekezdés a) ponton túl fedezetet biztosít a PPP projektekkel kapcsolatos tanácsadási, szakértői, késedelmi kamat és egyéb díjakra. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában szereplő szolgáltatási díj kifizetése a szakmai kezelő intézkedése alapján számlánként közvetlenül történik. A b) pontban szereplő tanácsadói díj kifizetése a szakmai kezelő intézkedése alapján számlánként közvetlenül történik, a késedelmi kamat és egyéb díjak tekintetében a kifizetés alapja a magánpartnerrel kötött szerződésben meghatározott késedelmi kamat mértéke, valamint a bíróság által hozott döntésben meghatározott egyéb díjak. a) a teljesítés igazolására a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult,
b) kötelezettségvállaláson alapuló kifizetést a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy a miniszter engedélyezhet.”
„9/C. Hozzájárulás a felsőoktatási intézmények PPP bérleti díjához (17-20-36-8)
37/C. § (1) Az előirányzat a miniszteri rendeletben meghatározott célokra használható fel az alábbi feladatok tekintetében felmerülő kötelezettségek teljesítéséhez: a) Hozzájárulás az oktatási-kutatási infrastruktúra bérleti díjához
részfeladat célja a felsőoktatási intézmények oktatási épületeinek magántőke bevonásával történő fejlesztése költségvetési megállapodás keretében. A befektető által megvalósított infrastruktúrát a felsőoktatási intézmény 20 éves futamidőre visszabérli a szolgáltatótól, az éves bérleti díj kifizetéséhez az állam – az éves díj legfeljebb 50%-os mértékéig – támogatást nyújt.
b) Hozzájárulás a meglévő kollégiumi rekonstrukciók bérleti díjához
részfeladat célja a felsőoktatási intézmények meglévő kollégiumi épületeinek magántőke bevonásával történő fejlesztése költségvetési megállapodás keretében. A befektető által megvalósított infrastruktúrát a felsőoktatási intézmény 20 éves futamidőre visszabérli a szolgáltatótól, az éves bérleti díj kifizetéséhez az állam – az éves díj legfeljebb 50%-os mértékéig – támogatást nyújt.
c) Hozzájárulás az új diákotthoni férőhelyek bérleti díjához
részfeladat célja a felsőoktatási intézmények részére új diákotthoni férőhelyek létesítése költségvetési megállapodás keretében. A befektető által megvalósított infrastruktúrát a felsőoktatási intézmény 20 éves futamidőre visszabérli a szolgáltatótól, az éves bérleti díj kifizetéséhez az állam – 10 000 Ft/férőhely mértékéig – támogatást nyújt.
d) Az előirányzat az (1) bekezdés a)–c) pontokon túl fedezetet biztosít a felsőoktatási PPP projektekkel kapcsolatos tanácsadási, szakértői, késedelmi kamat és egyéb díjakra. (2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban szereplő részfeladat esetén a támogatás az NFM (mint Támogató), a felsőoktatási intézmény (mint Támogatott), valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (mint Irányító Szerv) között létrejött háromoldalú költségvetési megállapodás megkötését követően – a Kincstár finanszírozási rendje szerint – előirányzat átcsoportosítással valósul meg. A d) pontban szereplő tanácsadói díj kifizetése a szakmai kezelő intézkedése alapján számlánként közvetlenül történik, a késedelmi kamat és egyéb díjak tekintetében a kifizetés alapja a magánpartnerrel kötött szerződésben meghatározott késedelmi kamat mértéke, valamint a bíróság által hozott döntésben meghatározott egyéb díjak. (3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti részfeladatok tekintetében a költségvetési megállapodásban előírt pénzügyi elszámolás, illetve szakmai beszámoló jóváhagyására a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy a miniszter jogosult. a) a teljesítés igazolására a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult,
b) kötelezettségvállaláson alapuló kifizetést a felügyeletet gyakorló államtitkár vagy a miniszter engedélyezhet.”
„(1) Az előirányzat célja támogatás nyújtása – a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. § alapján – a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásokkal kapcsolatos tájrendezési feladatok elvégzésére kötelezett részére a megszűnt állami szénbányászati tevékenység után fennmaradó környezeti és vagyoni károkozás megszüntetésére, az állami szénbányászatból kikerült munkavállalókat megillető juttatásokkal, valamint az állami tulajdonú meddő szénhidrogén-kutak kezelésével kapcsolatos állami közfeladat ellátására, valamint az abban történő közreműködés céljára, illetve a mecseki uránbányászok baleseti járadékaival és egyéb kártérítési kötelezettségeivel összefüggésben felmerült működési költségek fedezetének biztosítására. A szénbányászati szerkezetátalakítás jelenlegi és jövőbeli feladataihoz illeszkedő új szervezeti rendszer kialakításáról szóló 2330/2004. (XII. 21.) Korm. határozat alapján az állami tulajdonú meddő szénhidrogén-kutak kezelésével, értékesítésével és felszámolásával kapcsolatos állami kötelezettségek ellátása – vagyonkezelési szerződés alapján – a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Kft. feladata.”
15. § Az Utasítás a következő 17/A. alcímmel egészül ki:
„17/A. A helyközi személyszállítási közszolgáltatások korábbi költségtérítések elszámolása (17-21-1-4)
44/A. § (1) Az előirányzat célja támogatás nyújtása a közszolgáltatási szerződés alapján végzett személyszállítási közszolgáltatások korábbi költségtérítési elszámolásaiból fennmaradt igények részbeni rendezéséhez. (2) Az előirányzat felhasználása során kötött szerződések pénzügyi ellenjegyzésére a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár – a közlekedésért felelős helyettes államtitkár egyetértésével – a szakmai kezelő állományába tartozó, megfelelő végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőt jelöl ki. Kijelölés hiányában a KF jár el. A pénzügyi ellenjegyzésen túl az előirányzat tekintetében jelen utasítás I. Általános rendelkezések fejezetének 17. § (5) bekezdése alkalmazandó. (3) Az előirányzat részletes felhasználási szabályai tekintetében az egyes gazdálkodó szervezetek részére nyújtott egyedi támogatásokról, költségtérítésekről, valamint az egyéb vállalati támogatások mértékéről és felhasználási szabályairól szóló kormányrendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.”
16. § (1) Az Utasítás 3. §-ában az „a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hatáskörébe utalt jogok gyakorlásáról” szövegrész helyébe az „a szakmai kezelők kijelöléséről” szöveg lép.
(5) Az Utasítás 43. § (3) bekezdésében, a 44. § (3) bekezdésében, a 45. § (3) bekezdésében az „az egyes gazdálkodó szervezetek részére nyújtott 2013. évi egyedi támogatásokról, költségtérítésekről, valamint az egyéb vállalati támogatások mértékéről és felhasználási szabályairól szóló 66/2013. (III. 8.) Korm. rendelet” szövegrész helyébe az „az egyes gazdálkodó szervezetek részére nyújtott tárgyévi egyedi támogatásokról, költségtérítésekről, valamint az egyéb vállalati támogatások mértékéről és felhasználási szabályairól szóló Korm. rendelet” szöveg lép.
18. § (1) Ez az Utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
(2) A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerződésein kívüli, egyéb fizetési kötelezettségei keletkezésének eljárási szabályairól és nyilvántartásáról szóló 42/2013. (XII. 21.) NFM utasítás 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. § Jelen utasítást a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezethez rendelt fejezeti kezelésű előirányzatok, központi kezelésű előirányzatok, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: NFM) Igazgatás kiadási előirányzatai (a továbbiakban együtt: Előirányzat) tekintetében]
„c) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díjra, juttatásra”
(3) A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerződésein kívüli, egyéb fizetési kötelezettségei keletkezésének eljárási szabályairól és nyilvántartásáról szóló 42/2013. (XII. 21.) NFM utasítás 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. § Az Egyéb fizetési kötelezettségek esetében egyéb fizetési kötelezettséget keletkeztető dokumentumnak)
„c) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás dokumentuma”
