7/2014. (V. 9.) VM utasítás
7/2014. (V. 9.) VM utasítás
a XII. Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodás belső normáiról szóló 21/2013. (VIII. 30.) VM utasítás módosításáról1
2014.05.10.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 28. § (1) bekezdésére figyelemmel, a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvényben a XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet részére megállapított egyes fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjének meghatározása érdekében – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következő utasítást adom ki:
1. § A XII. Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodás belső normáiról szóló 21/2013. (VIII. 30.) VM utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 2. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(Az utasítás alkalmazásában)
„i) kezelő szerv: az Áht. 18. § (4) bekezdése alapján a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 48/2013. (VI. 7.) VM rendeletben kijelölt szerv.”
2. § (1) Az Utasítás 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezéséért a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: KGF) vezetője felelős, aki az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési tájékoztató – az abban szereplő határidők – ismeretében szervezi, illetve osztja fel a feladatokat a közigazgatási államtitkár irányítása mellett.”
(2) Az Utasítás 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az éves költségvetési törvényjavaslat összeállításához az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felett szakmai felügyeletet ellátó szakmai kezelő az előirányzat mértékének megállapításához részletes szakmai és költségvetési indoklással ellátott javaslatot küld a KGF részére.”
3. § Az Utasítás 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A KGF – a Kincstár, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: BGA) adatszolgáltatásai alapján – a minisztérium vezetőit, a szakmai kezelőket havonta tájékoztatja az előirányzatok felhasználásáról.
(2) A szakmai kezelők minden, jelen utasítás hatálya alá tartozó előirányzatból a civil szervezetek részére kezdeményezett, pályázatos és egyedi elbírálású támogatásról negyedévente kötelesek tájékoztatni a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztályát (a továbbiakban: PTKF).
(3) A (2) bekezdés szerinti szervezetek részére nyújtott támogatásokról az érintett szakmai kezelőnek külön nyilvántartást kell vezetnie az alábbi adatokkal, amely nyilvántartást a tárgyévet követő év január 15-ig meg kell küldeni a PTKF részére:
a) a szervezet neve,
b) a szervezet adószáma,
c) a szervezet székhelye,
d) a projekt nyilvántartási száma,
e) a projekt címe,
f) a megítélt támogatás összeg (bruttó vagy nettó),
g) befejezési és elszámolási határidő,
h) elszámolt, illetve elfogadott összeg,
i) el nem számolt vagy visszafizettetett összeg,
j) az elfogadásról szóló értesítés dátuma.
(4) Amennyiben év közben a költségvetési támogatásokra vonatkozóan elektronikus nyilvántartás kerül rendszerbe állításra, az abban való adatrögzítést a KGF, illetve a szakmai kezelő végzi el.”
4. § Az Utasítás 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendelkezésre álló források a szakfőosztályok által elkészített éves keretfelosztásban meghatározott prioritásoknak megfelelően kerülnek meghatározásra. A költségvetési támogatások lebonyolítását, folyósítását, az analitikus nyilvántartást és a költségvetési támogatások jogszerű felhasználásának ellenőrzését a minisztérium, valamint a minisztérium és a következő szervezetek közötti megállapodások, illetve a költségvetési támogatásokról szóló egyes jogszabályok alapján az MVH, a NÉBIH, a Kincstár, a NAV, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (a továbbiakban: NAKVI), a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT), a BGA mint lebonyolító szervek végzik.”
5. § Az Utasítás 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fejezeti kezelésű előirányzatok támogatási keretéből a minisztériumhoz tartozó központi költségvetési szervek részére költségvetési támogatás megállapodás – az Áht. 33. §-ában foglaltak szerint – előirányzat-átcsoportosítással, az előző évi maradványokból, illetve a fejezeti kezelésű előirányzat tárgyévi bevételéből átutalással történhet.”
6. § (1) Az Utasítás 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kötelezettségvállalások előzetes engedélyezésének jogkörét értékhatártól függetlenül a miniszter gyakorolja.”
(2) Az Utasítás 14. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Kötelezettségvállalásra a szakmai kezelő tesz javaslatot a kötelezettségvállalás engedélyezője felé. A kötelezettségvállalás tervezete csak a KGF előzetes pénzügyi fedezetvizsgálatával, igazolásával és a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával terjeszthető a döntéshozók elé.
(5) A kötelezettségvállalónak a kötelezettségvállalásokról részletes nyilvántartást kell vezetnie annak érdekében, hogy ne vállaljanak fedezet nélküli kötelezettséget. A kötelezettségvállalónak a nyilvántartást a KGF-fel folyamatosan, de legalább havonta egyeztetnie kell.”
(3) Az Utasítás 14. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Éven túli kötelezettség az egyes előirányzatok terhére – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – kizárólag a miniszter egyedi engedélyével vállalható.”
7. § Az Utasítás 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A kötelezettségvállalás dokumentumának pénzügyi ellenjegyzésére – a KGF általi nyilvántartásba vételt követően – a kötelezettségvállalás értékének függvényében a következő személyek jogosultak:
a) 0 és 5 millió forint között a KGF kijelölt osztályvezetője, főosztályvezető-helyettese,
b) 5 millió forint és 50 millió forint között a KGF főosztályvezetője,
c) 50 millió forint felett – a közigazgatási államtitkár felülvizsgálatát követően – a KGF főosztályvezetője,
d) a KGF főosztályvezetőjének távollétében a b) és c) pontokban foglalt értékhatárú dokumentumok ellenjegyzésére – amennyiben a dokumentumon ellenjegyzőként a főosztályvezető neve szerepel, akkor „h” jelzéssel ellátva – a főosztályvezető-helyettese, osztályvezetője jogosult, a közigazgatási államtitkár felülvizsgálatát követően.
(2) A kötelezettségvállalás dokumentumának tervezetét – a pályázati úton megítélt támogatásokkal kapcsolatos támogatási szerződések esetében a szerződések típustervezetét –, amelyet a szakfőosztályok készítenek elő, pénzügyi ellenjegyzés előtt minden esetben be kell mutatni a Jogi Főosztály részére felülvizsgálat céljából. A jogi véleményezést az adott irat beérkezését követően 5 munkanapon belül meg kell tenni.
(3) Amennyiben a költségvetési támogatás az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősül, illetve a költségvetési támogatás kedvezményezettje jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező gazdasági társaság, önkormányzat, egyéni vállalkozó, a kötelezettségvállalás dokumentumát agrár-vidékfejlesztési célú támogatás esetén az Agrárközgazdasági Főosztálynak, egyéb esetekben a Támogatásokat Vizsgáló Irodának véleménykérés céljából be kell mutatni, hogy megvizsgálja a tárgybeli támogatási intézkedéseket az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet alapján. Fenti esetekben kötelezettségvállalás csak az előbbi szervezetek jóváhagyó nyilatkozata birtokában lehetséges.
(4) A kötelezettségvállalás dokumentumának – a döntési lista kivételével – minden esetben tartalmaznia kell:
a) a kedvezményezett megnevezését és alapadatait (székhely, bírósági nyilvántartásba vételi okirat száma/
ÁHT azonosító szám, adószám, számlavezető pénzintézet megnevezése és a számla száma),
ÁHT azonosító szám, adószám, számlavezető pénzintézet megnevezése és a számla száma),
b) a konkrét feladat leírását,
c) kormányzati funkció szerinti besorolását,
d) a nyújtandó támogatás vagy átadandó pénzeszköz felhasználására vonatkozó részletes és időbeli ütemezést is tartalmazó költségtervet,
e) jogszabály vagy pályázati felhívás eltérő rendelkezésének hiányában a bruttó 200 000 Ft egyedi árat meghaladó áru vagy szolgáltatás beszerzésére vonatkozóan legalább 3 db árajánlat bekérésére vonatkozó kötelezettséget,
f) a támogatás intenzitását,
g) a finanszírozás módját az Ávr. előírásainak figyelembevételével,
h) esetleges előleg igénylésének lehetőségét és ez esetben a további részletek utalásának feltételeit,
i) támogatási előleg folyósítása esetén az Ávr. szerinti biztosítékok körét,
j) a feladat teljesítési határidejét,
k) az Ávr. szerinti kötelező nyilatkozatokat,
l) a szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás tartalmi követelményét a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataiból pályázati úton vagy egyedi elbírálás keretében pénzeszköz- vagy előirányzat-átcsoportosítással biztosított támogatások felhasználása ellenőrzésének és a beszámolók összeállításának szabályairól szóló VM utasítás alapján, a beszámoló benyújtási határidejével együtt,
m) a teljesítésigazolásra jogosult szervezeti egység vagy személy megnevezését,
n) a beszámoló, elszámolás elfogadásáról szóló értesítés módját és időpontját.
(5) Az európai uniós alapok technikai segítségnyújtási keretéből finanszírozott projektek esetében, ha készült finanszírozási kérelem, amelyben a keret rendelkezésre állásával kapcsolatban már nyilatkozatot tett a KGF, ott nem szükséges erről újra a szerződésben nyilatkozni.”
8. § Az Utasítás III. fejezete a következő 6/A. alcímmel egészül ki:
„6/A. Átláthatóság és rendezett munkaügyi kapcsolatok vizsgálata
16/A. § (1) A szakmai kezelő feladata, hogy az Áht. 41. § (6) bekezdése alapján a kedvezményezettől a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerinti, jelen utasítás 4. mellékletében szereplő átlátható szervezet feltételeinek való megfelelésről szóló nyilatkozatot, illetve az Áht. 54/A. §-a szerinti adatokat a kötelezettségvállalás dokumentumának aláírását megelőzően beszerezze. A kedvezményezett által átadott adatok a szerződésben, vagy annak mellékletében rögzítésre kerülnek.
(2) A szerződésben minden esetben rögzíteni szükséges, hogy a megadott adatok változásának bejelentési kötelezettsége a kedvezményezettet terheli, ennek elmaradása lényeges szerződésszegésnek minősül.
(3) Az adatok kezeléséért a szakmai kezelő a felelős. Az adatkezelésnek a személyes adatok tekintetében meg kell felelnie az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és az azon alapuló minisztériumi szabályzatok előírásainak, illetve a kezelt adatoknak a kötelezettségvállalás dokumentumából eredő kötelezettségek érvényesíthetőségi idején belül rendelkezésre kell állniuk, azoknak vizsgálhatóknak kell lenniük.
16/B. § (1) A szakmai kezelő feladata, hogy az Áht. 50. § (1) bekezdése, valamint a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet [a továbbiakban: 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet] alapján vizsgálja és dokumentálja a kedvezményezett rendezett munkaügyi kapcsolatoknak való megfelelését.
(2) Az 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet 11. § (1) bekezdése szerinti iratok alapján a támogatónak tényszerűen kell ellenőriznie a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételének való megfelelést, ezen iratok az 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet 13. § (2) bekezdése szerinti elektronikus lekérdezés útján is beszerezhetők. A lekérdezés eredményét nyomtatott formában szükséges dokumentálni a szerződést előkészítő ügyiratban.
16/C. § A kötelezettségvállalás dokumentum-tervezete csak a 16/A. § és a 16/B. § szerinti adatellenőrzések megtörténte után és a kötelezettségvállaló ezt alátámasztó nyilatkozatával együtt küldhető meg fedezet-vizsgálatra és pénzügyi ellenjegyzésre. Ilyen nyilatkozat hiányában a fedezet-vizsgálat és a pénzügyi ellenjegyzés kérése elutasításra kerül.”
9. § Az Utasítás 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyedi kérelem szerinti céloknak, tevékenységeknek illeszkedniük kell az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelethez.”
10. § Az Utasítás 7. alcíme a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § (1) Pályázati úton vagy egyedi döntés keretében nyújtott költségvetési támogatással kapcsolatban a kötelezettségvállaló köteles a pályázati felhívás megjelentetése, illetve az egyedi döntésű támogatásra vonatkozó szerződés megkötése előtt, továbbá a szakmai és pénzügyi teljesítésigazolás kiadásáig folyamatosan vagy határidőre adatszolgáltatásokat teljesíteni:
a) az Áht. alapján a Kincstár OTMR rendszerébe,
b) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény alapján a
www.kozpenzpalyazat.gov.hu internetes felületre,
www.kozpenzpalyazat.gov.hu internetes felületre,
c) amennyiben a kedvezményezett civil szervezet, úgy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma Civil Kapcsolatok Főosztálya számára,
d) az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdése alapján a Támogatásokat Vizsgáló Iroda számára, amennyiben a nyújtott költségvetési támogatás az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősülhet.
(2) Adatszolgáltatási jogosultsággal az adatot kezelő ügyintéző rendelkezhet, ezért a jogosultság is személyre szóló.
(3) A www.kozpenzpalyazat.gov.hu oldalra az adatszolgáltatási jogosultságot a KGF-en keresztül kell megkérni.”
11. § (1) Az Utasítás 19. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Valamennyi – egyedileg – 5 millió forintot meghaladó előirányzat-átcsoportosításra, támogatás kifizetésére, a KGF által ellenőrzött, véleményezett ügyiratok alapján, a közigazgatási államtitkár felülvizsgálatát követően, a szakmai kezelő által kiállított „Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése” című adatlap alapján kerülhet sor. Az 5 millió forintot nem meghaladó kifizetésekről a KGF főosztályvezetője, távollétében a helyettesítését ellátó személy intézkedik.”
(2) Az Utasítás 19. § (11) és (12) bekezdése helyére a következő rendelkezések lépnek:
„(11) Az egyes előirányzatok bevételeit képező befizetések, ideértve a korábbi években nyújtott költségvetési támogatások visszatérülését is, előirányzatosítást követően az előirányzatok támogatási céljaira használhatók fel, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik.
(12) Az előirányzatok esetleges bevételeit (a tárgyévet megelőző évi támogatások visszavonása, jogosulatlan igénybevétel miatti visszafizetések és szankciói) a KGF által kiállított utalványrendelet alapján kell könyvelni. Az előirányzatok bevételeit képező befizetéseket előirányzatosítani kell, mely összegek az előirányzat támogatási céljaira használhatók fel, kivéve ha jogszabály másként rendelkezik. Az előirányzatok bevételeit tárgyév december 31-ig kötelezettségvállalással kell terhelni.”
12. § Az Utasítás 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A fejezeti kezelésű előirányzatok zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatása számszaki és szöveges részből áll. A számszaki rész – a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott zárszámadási tájékoztatóban meghatározottak szerint, az általa kiadott számítástechnikai programmal elkészített fejezeti indokolási tábla formájában – a kincstári költségvetés előirányzatainak teljesülését mutatja. A szöveges részben az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójában foglaltak szerinti tartalommal és formában, fejezeti kezelésű előirányzatonként kerül értékelésre az előirányzat éves felhasználása, az azokból megvalósult szakmai feladatok bemutatása.”
13. § Az Utasítás 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § Az éves pályázati tervet – a keretfelosztás részeként – a szakmai főosztály készíti el és a miniszter hagyja jóvá. A tárgyévi pályázati felhívásokat jogszabály eltérő rendelkezése hiányában legkésőbb tárgyév március 31-ig kell megjelentetni a minisztérium honlapján. Pályázati felhívás a tárgyévet megelőzően is megjelentethető azzal a záradékkal, hogy az csak a tárgyévi központi költségvetési törvény hatályba lépésével egy időben válik érvényessé.”
14. § Az Utasítás 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az éves pályázati tervben szereplő pályázatok lebonyolítása lebonyolító vagy kezelő szerv bevonásával is történhet.”
15. § Az Utasítás 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) Az Ávr. előírásainak figyelembevételével összeállított, a Kincstár, valamint a társhatóságok által jóváhagyott pályázati felhívást közzé kell tenni a minisztérium honlapján.
(2) A pályázati felhívás alapján benyújtandó pályázatok beadási határidejét úgy kell meghatározni, hogy az legalább a megjelentetést követő 31. napra essen.”
16. § Az Utasítás 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A pályázati felhívást megjelentető szakfőosztály a miniszter számára javaslatot tesz a pályázatokat értékelő Bíráló Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) összetételére.
(2) Miniszteri jóváhagyást követően a Bizottság tagjait és póttagjait, valamint a Bizottság munkáját segítő és tanácskozási joggal felkért tanácsadókat értesíteni kell a kijelölésről.
(3) A Bizottság ügyrendjét maga határozza meg és fogadja el. A Bizottság szükség szerint ülésezik. A Bizottság határozatképes, ha tagjainak 50%-a és az elnök jelen van. A Bizottság ülését az elnök vezeti.
(4) A Bizottság az alakuló ülésén fogadja el a pályázati felhívás tervezett szövegét, az értékelési szempontrendszert, dönt arról, hogy a formai ellenőrzést követően a befogadott és elutasított pályázatok listáját a minisztérium honlapján közzéteszi-e, meghatározza a döntés-előkészítő ülésének időpontját.
(5) A Bizottság titkári feladatait a szakmai kezelő főosztály látja el.
(6) Az alakuló ülésről és a pályázatok értékeléséről, a döntési javaslatról készült emlékeztetőt minden esetben meg kell küldeni az adott előirányzatra vonatkozóan kötelezettségvállalásra jogosult személy részére jóváhagyásra.”
17. § (1) Az Utasítás 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elektronikusan vagy papíron benyújtandó pályázatokat a kiíró szakfőosztály fogadja. Igénybevételük esetén a pályázatokat a lebonyolító vagy a kezelő szerv is fogadhatja. A papír alapon benyújtandó pályázatokat csak postai úton, tértivevényes küldeményként érkezettként lehet befogadni.”
(2) Az Utasítás 31. § (4)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A formai szempontból hiánypótlást követően is hiányos vagy nem megfelelő pályázat szakmai értékelésre nem bocsátható.
(5) Az elektronikusan benyújtott pályázatok és hiánypótlások megfelelő, időtálló archiválásáról a szakmai kezelő, a lebonyolító vagy a kezelő szerv gondoskodik.
(6) A határidőre érkezett hiánypótlások ellenőrzése után a formailag megfelelő pályázatokat nyilvántartásba kell venni, olyan azonosító számot rendelve az egyes pályázatokhoz, amely a pályázatot a befogadástól a későbbi lezárásig végig kíséri.”
18. § Az Utasítás 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § A pályázatok szakmai szempontú értékelését a befogadó szakfőosztály végzi, szükség esetén más szakfőosztály bevonásával vagy külső szakértő igénybevételével.”
19. § Az Utasítás 33. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az előterjesztés tartalmaz egy szöveges összefoglalót, szükség szerint az értékelést végző szakfőosztály javaslatait, továbbá az értékelt pályázatok listáját, a következő adattartalommal:
a) pályázat azonosító száma,
b) pályázatot benyújtó neve és székhelye,
c) a pályázat címe,
d) a pályázati program megvalósítási helyszíne (megye vagy régió),
e) az értékelési szempontrendszer szerinti szöveges szakmai értékelés és részletes pontszámok (az értékelő által meghatározott, támogatásból finanszírozható és nem finanszírozható vagy csak csökkentett összeggel támogatandó költségvetési tételek megnevezése a hozzájuk tartozó összegekkel együtt), amennyiben értelmezhető,
f) több értékelő esetén az összes pontszám, amennyiben értelmezhető,
g) az igényelt támogatás összege,
h) az elfogadott teljes (bruttó) költség (támogatás+önerő),
i) a javasolt támogatás összege,
j) a javasolt támogatási összeg és az elfogadott bruttó teljes költség alapján számolt támogatási arány (támogatás intenzitása, %),
k) az értékelő által javasolt szerződéskötési előfeltételek,
l) az értékelő által javasolt és szerződésben előírandó feltételek.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett az előterjesztéshez csatolni kell a döntés-előkészítő ülés időpontjára szóló meghívót is.
(4) A Bizottság tagjainak jogában áll az értékelésre bocsátott pályázatokba betekinteni.”
20. § Az Utasítás 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Bizottság javaslatát a szakmai kezelő továbbküldi miniszteri jóváhagyásra. A miniszteri előterjesztésnek tartalmaznia kell a Bizottság döntés-előkészítő üléséről felvett jegyzőkönyvet, jelenléti ívet, a támogatásra vonatkozó táblázatos javaslatot, valamint a szakmai kezelő szöveges összefoglalóját a pályázatokról, az értékelésről és a támogatási javaslatról.”
21. § Az Utasítás 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) A döntést tartalmazó listát, a döntés keltétől számított 15 napon belül meg kell jelentetni a minisztérium honlapján, és ezzel egy időben elektronikus úton meg kell küldeni a KGF részére.
(2) A döntést tartalmazó lista az alábbi adatokat kell, hogy tartalmazza:
a) pályázat azonosító száma,
b) pályázatot benyújtó neve és székhelye,
c) a pályázat címe,
d) a megvalósítás helyszíne,
e) igényelt támogatás összege,
f) megítélt támogatás összege,
g) elfogadott bruttó teljes költség,
h) támogatás intenzitása,
i) státusz (támogatott, forráshiány miatt elutasított, elutasított).
(3) A döntési lista az Ávr. 68. § (5) bekezdése értelmében kötelezettségvállalásnak minősül.”
22. § Az Utasítás 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § Szerződéskötés hiányában a felszabaduló keretösszeg a Bizottság által a döntés-előkészítő ülésen meghatározott sorrend szerint a forráshiány miatt elutasított pályázatok támogatására fordítható. Ebben az esetben a döntési lista legkésőbb tárgyév december 31-ig módosítható. A módosított döntési listát szintén közzé kell tenni a minisztérium honlapján.”
23. § Az Utasítás 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A miniszteri döntést követően a pályázatokat kezelő szakfőosztály 15 napon belül írásban értesíti a pályázókat a döntés eredményéről, egyúttal a támogatott pályázókkal közli a szerződéskötési előfeltételeket.
(2) Támogatói aláírást követően a szakfőosztály gondoskodik a szerződés egy példányának és kapcsolódó mellékleteinek a támogatott részére való megküldéséről. A szakfőosztály a beszámolóhoz szükséges nyomtatványt és egyéb tudnivalókat elektronikus úton küldi meg a kedvezményezett számára.”
24. § (1) Az Utasítás 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok benyújtásának határideje a szerződéskötés feltételeit tartalmazó írásos közlés kézhezvételét követő maximum 30. nap. A határidő – indokolt esetben – a kedvezményezett kérelmére legfeljebb egy alkalommal, az eredetileg meghatározott határidővel azonos időtartammal meghosszabbítható.”
(2) Az Utasítás 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az igénylő a szerződéskötéshez a hiánypótlást hibásan vagy hiányosan, esetleg határidőn túl nyújtja be, a támogatási igény további vizsgálat, illetve miniszteri döntés nélkül elutasítandó.”
25. § (1) Az Utasítás 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogatási szerződés módosítását az indokok felsorolásával bármelyik fél – a költségvetési támogatás költségvetése, továbbá a költségvetési támogatás felhasználásának kezdő időpontja és véghatárideje tekintetében – az eredeti támogatási szerződésben a költségvetési támogatás felhasználására meghatározott véghatáridő letelte előtt kezdeményezheti. A pályázati felhívásban meghatározott, a költségek elfogadásának kezdő időpontja korábbi időpontra nem módosítható. A módosítási kérelem nem irányulhat a már megítélt támogatási összeg növelésére.”
(2) Az Utasítás 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az érdemben elbírált módosítási kérelem alapján szerződésmódosítást kell készíteni a támogatási szerződés példányszámával megegyező példányban, és azt a Jogi Főosztályhoz véleményezésre, valamint a KGF-hez pénzügyi ellenjegyzésre – amennyiben pénzügyi ellenjegyzés az eredeti szerződésen is szerepelt – meg kell küldeni.”
26. § Az Utasítás 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kötelezettségvállaló vagy a megállapodás alapján lebonyolító vagy kezelő szerv intézkedésével szemben az Ávr. 90. § (1) bekezdése alapján benyújtható kifogás kivizsgáltatásával kapcsolatban a miniszter intézkedik.”
27. § Az Utasítás 48. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyedi támogatási kérelemnek legalább a következőket kell tartalmaznia:)
„f) igény esetén a támogatási előleg összegét, százalékos arányát,”
28. § Az Utasítás 51. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az átadott pénzeszköz felhasználásának ellenőrzése során a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataiból pályázati úton vagy egyedi elbírálás keretében pénzeszköz-átadással vagy előirányzat-átcsoportosítással biztosított támogatások felhasználása ellenőrzésének és a beszámolók összeállításának szabályairól szóló VM utasítás figyelembevételével kell eljárni és e szerint kell az elszámolási dokumentációt is összeállíttatni.”
29. § Az Utasítás 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § (1) A 20/01/21/00 Szilvásváradi Lovasközpont fejlesztése előirányzat a Szilvásváradi Lovasközpont fejlesztésére használható fel. Az előirányzat kedvezményezettje az Állami Ménesgazdaság.
(2) Az előirányzat felhasználására a szakmai kezelő tesz javaslatot, amelyet a parlamenti államtitkár egyetértésével a miniszter hagy jóvá.
(3) Az előirányzat felhasználása az Állami Ménesgazdasággal kötött megállapodás alapján, a szakmai kezelő kezdeményezésére, a KGF intézkedése által, előirányzat-átcsoportosítással történik.
(4) Az előirányzat szakmai kezelője a PTKF.”
30. § Az Utasítás 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) A 20/01/22/00 Cséry-telepre vonatkozó kárelhárítási és rekultivációs terv készítése és kivitelezése előirányzat felhasználásának célja a Budapest Cséry-telep kármentesítés előkészítésének finanszírozása. Az előirányzat kedvezményezettje a települési önkormányzat.
(2) Az előirányzat felhasználására a Fővárosi Önkormányzattal történt egyeztetést követően az előirányzat szakmai kezelője tesz javaslatot, amelyet a környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár felülvizsgálatát követően, a szakmai felügyeletet ellátó államtitkár egyetértésével a miniszter hagy jóvá.
(3) Az előirányzat szakmai kezelője a Környezetmegőrzési Főosztály.
(4) Az előirányzat felhasználásáért felelős szakmai kezelő szakmai teljesítésigazolása és kifizetés-engedélyezése alapján a támogatás kifizetője a KGF.”
31. § Az Utasítás 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61. § A 20/02/08/00 Víz-, környezeti és természeti katasztrófa elhárítás előirányzatról a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványok pénzügyi rendezésére kerül sor.”
32. § Az Utasítás 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 20/02/09/00 Természetvédelmi kártalanítás előirányzat a természetvédelmi érdekből eseti jelleggel elrendelt hatósági korlátozásokból, illetve a védett állat kártételéből adódó kártalanítási igényeket, és az azokkal összefüggésben felmerülő adminisztratív költségeket, továbbá a védettségi szint helyreállítása érdekében szükséges, a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény és a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/C. §-a szerinti területvásárlásokat, kisajátításokat és kártalanítási igényeket, a területek állami tulajdonba vételével összefüggésben felmerülő adminisztratív, valamint a védett és védelemre tervezett természeti területek, védett értékek állapotfelméréséhez kapcsolódó adatgyűjtési és adatkezelési költségeket finanszírozza. Az előirányzat kedvezményezettjei a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek és a nemzeti park igazgatóságok.”
33. § Az Utasítás 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 20/02/10/00 Természetvédelmi pályázatok támogatása előirányzat a nemzetközi nyertes pályázatok támogatását, kiemelten az önrész, társfinanszírozás biztosítását, az árfolyamkockázatok kezelését, a pályázat lezárása utáni előírt feladatok ellátását, illetve a pótlólagosan felmerült költségek forrásának biztosítását szolgálja.”
34. § Az Utasítás 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64. § (1) A 20/02/11/00 Hulladékgazdálkodási feladatok támogatása előirányzat terhére kerül finanszírozásra az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (a továbbiakban: OHÜ) szakmai feladatainak ellátásához szükséges támogatás.
(2) Az előirányzat az OHÜ-vel kötött támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően, négyhavonkénti ütemezéssel, támogatási előlegként kerül átadásra. Az OHÜ a tárgyidőszakot követő hó 15-ig igazolást nyújt be, amelyet a Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály részére küld meg. A biztosított forrást az OHÜ kizárólag a szerződésben meghatározott célok szerinti közhasznú tevékenység ellátására használhatja fel.
(3) Ha az OHÜ az elszámolási kötelezettségének határidőben nem vagy nem megfelelően tesz eleget, akkor e kötelezettségének maradéktalan teljesítéséig a támogatás további részleteinek folyósítása felfüggesztésre kerül.
(4) Az Ávr. 80. §-ában foglaltak alapján a támogatási szerződés alapján nyújtott támogatás felhasználásáról az OHÜ az éves számviteli beszámoló tartalmával egyezően legkésőbb 2015. június 30-ig köteles véglegesen elszámolni és a fel nem használt, el nem számolt összeget visszautalni a minisztérium megfelelő számlájára.
(5) Az előirányzat szakmai kezelője a Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály.
(6) Az előirányzat felhasználásáért felelős szervezeti egység rendelkezése alapján a támogatás kifizetését a KGF végzi.”
35. § Az Utasítás 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § (1) A 20/02/13/00 Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség működési támogatása előirányzatból a kedvezményezett köteles a részére adott támogatást a közhasznú célok elérése és közhasznú tevékenysége ellátása érdekében a 2014. évi működési feladatok finanszírozására fordítani.
(2) Az előirányzat az OHÜ-vel kötött támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően, negyedéves ütemezéssel, támogatási előleg formájában kerül átadásra. Az OHÜ a tárgyidőszakot követő hó 15-ig igazolást nyújt be, amelyet a Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály részére küld meg.
(3) Ha az OHÜ a beszámolási, elszámolási kötelezettségének határidőben nem vagy nem megfelelően tesz eleget, e kötelezettségének maradéktalan teljesítéséig a támogatás további részleteinek folyósítása felfüggesztésre kerül.
(4) A támogatási szerződés alapján nyújtott támogatás felhasználásáról az OHÜ az éves számviteli beszámoló tartalmával egyezően legkésőbb 2015. június 30-ig köteles véglegesen elszámolni és a fel nem használt, el nem számolt összeget visszautalni a minisztérium megfelelő számlájára.
(5) A pénzeszköz átadáshoz kapcsolódó bevételeket és kiadásokat a kedvezményezett köteles elkülönítetten kezelni és nyilvántartani.
(6) Az előirányzat szakmai kezelője a Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály.
(7) Az előirányzat felhasználásáért felelős szervezeti egység rendelkezése alapján a támogatás kifizetését a KGF végzi.”
36. § Az Utasítás 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Támogatási előleg indokolt esetben nyújtható.”
37. § Az Utasítás 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § (1) A 20/02/19/00 A derogációs kiosztás keretében történő beruházások támogatásának kifizetése előirányzat célja a villamosenergia-termelők részére az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény alapján történő derogációs kiosztás végrehajtási szabályairól szóló 341/2013. (IX. 25.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 341/2013. (IX. 25.) Korm. rendelet] meghatározottak alapján, az Európai Bizottság által a derogációs kérelemben jóváhagyott – intelligens hálózat mintaprojekt, valamint az összekötő gázvezeték – beruházások támogatásának kifizetése.
(2) Az előirányzat kezelő szerve az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTF). Az OKTF ellátja az előirányzat tekintetében a kötelezettségvállalást, az ellenjegyzést, a teljesítésigazolást, az érvényesítést, az utalványozást, valamint végzi az előirányzattal kapcsolatos könyvvezetési feladatokat. Az OKTF a 341/2013. (IX. 25.) Korm. rendelet alapján határozattal dönt a támogatás kifizetéséről.
(3) Az előirányzat pénzügyi lebonyolítására szolgáló számlákat az OKTF kezeli.
(4) Az előirányzat szakmai kezelője a Környezetmegőrzési Főosztály.”
38. § Az Utasítás 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 20/02/35/00 Egyéb szervezetek feladatai előirányzat az önkormányzatok, civil szervezetek, köztestületek, gazdasági társaságok részére nyújtandó támogatások szabályszerű átadására szolgál.”
39. § Az Utasítás 79. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A 20/03/05/00 Tanyafejlesztési Program előirányzat célja a tanyai gazdálkodás megújításával és a tanyai életmód hátrányainak csökkentésével kapcsolatos kötelezettségek finanszírozása a következő területeken:)
„j) tanyatavak építésének támogatása.”
40. § Az Utasítás 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § (1) A 20/03/06/00 Hungarikum Bizottság feladatainak támogatása előirányzat felhasználható
a) a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényből következő, valamint a Hungarikum Bizottság Titkársága által ellátott operatív működéshez szükséges alábbi feladatok támogatására:
aa) a nemzeti értékek és hungarikumok nyilvántartása és a bemutatásukat szolgáló honlap működtetése, fejlesztése, karbantartása, adatbázis kezelése és adatok archiválása,
ab) szakmai útmutatók készítése,
ac) szakmai felkészítő képzések, valamint szakmai tanácsadás és nemzeti érték-hungarikum tájékoztató konferenciasorozat, tájékoztató kiadványok és rendezvények szervezése,
ad) hungarikum és nemzeti értékek marketing kampányának elkészítése,
ae) a hungarikumok és nemzeti értékek gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, kutatásának, megőrzésének és gondozásának támogatása.
b) a Pálinka Nemzeti Tanács pálinkával és törkölypálinkával mint hungarikumokkal kapcsolatos feladatainak finanszírozására,
c) a lebonyolításban részt vevő költségvetési szervek feladatellátással összefüggésben felmerült és igazolt költségeinek fedezetére.
(2) Az előirányzat felhasználására vonatkozó keretfelosztást az Élelmiszer-feldolgozási Főosztály készíti és terjeszti elő jóváhagyásra a miniszter részére, a szakterületért felelős államtitkár és a KGF felülvizsgálata mellett.
(3) Az előirányzat felhasználásáért felelős szervezeti egység – az Élelmiszer-feldolgozási Főosztály – szakmai teljesítésigazolása és kifizetés-engedélyezése alapján a támogatás kifizetője a KGF.”
41. § Az Utasítás 81. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A 20/03/08/00 Állami feladatok átvállalása az agrár- és vidékfejlesztési programok megvalósításában jogcímcsoport előirányzatának célja a mezőgazdaságban tevékenykedő, civil tv.-ben meghatározott szervezetek, érdekképviseletek és szakmai szervezetek, közhasznú jogállású civil szervezetek szakmai feladatainak támogatása. Az előirányzatból kerül finanszírozásra továbbá a Nemzeti Lovas Programhoz kapcsolódó lovas rendezvények támogatása. Beruházási célú támogatás az előirányzatból nyújtható.
(2) Az előirányzat éves felhasználására az előirányzat kezelője – a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya – keretfelosztási javaslatot állít össze a miniszter részére az illetékes helyettes államtitkárok, közigazgatási államtitkár és a KGF felülvizsgálata mellett. Az előirányzat felhasználása a jóváhagyott javaslat alapján, a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya részéről közzétett pályázati felhívások, illetve egyedi döntés alapján miniszteri jóváhagyással történhet.”
42. § Az Utasítás 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84. § (1) A 20/03/15/00 Intézményi feladatok támogatása előirányzatból finanszírozhatóak a minisztérium által felügyelt költségvetési szervek olyan többletfeladatai, amelyek elvégzését jogszabály írja elő vagy egyébként szükségszerű, de a költségvetési szerv elemi költségvetése a feladatok finanszírozására fedezetet nem vagy nem elegendő mértékben biztosít. Az előirányzatból kerülhet finanszírozásra a MePAR rendszer KAP reformra történő felkészítésével kapcsolatos kiadások finanszírozása is az érintett költségvetési szervek felé.
(2) Az előirányzat felhasználására vonatkozó egyedi javaslatokat – a KGF bevonásával – az adott témáért felelős szakmai kezelő készíti és terjeszti elő jóváhagyásra a miniszter részére.
(3) Az előirányzat felhasználása közvetlen módon, a kedvezményezett költségvetési intézménnyel kötött megállapodás alapján előirányzat-átcsoportosítással, valamint a támogatottal kötött támogatási szerződés alapján történő fejezeti kifizetéssel valósul meg.
(4) Az adott feladatért szakmailag felelős szervezeti egység szakmai teljesítésigazolása és kifizetés-engedélyezése alapján, a közigazgatási államtitkár felülvizsgálatát követően a támogatás kifizetője a KGF.
(5) Az előirányzat eredeti előirányzattal nem rendelkezik, ezen előirányzatról kizárólag a korábbi évekről áthúzódó maradványok, valamint a tárgyévben keletkező bevételek felhasználására kerül sor.”
43. § Az Utasítás 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az együttműködési megállapodások alapján támogatási előleg fizethető.”
44. § Az Utasítás 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. § (1) A 20/03/19/00 Állami génmegőrzési feladatok támogatása előirányzatból a növényi génmegőrzési és az őshonos haszonállatok génerőforrásainak védelmével kapcsolatos tevékenységet folytató költségvetési szervek, kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények, gazdasági társaságok, civil szervezetek és természetes személyek részére vissza nem térítendő költségvetési támogatás adható. A támogatott célok megvalósításához más jogszabályok és jogcímek alapján igényelhető támogatás is felhasználható.
(2) Az előirányzat szakmai felelőse a Stratégiai Főosztály.
(3) Az előirányzatból nyújtott támogatás pályázat, feladatterv, egyedi engedélyezés, megállapodás vagy szerződés formájában valósulhat meg. A miniszter gondoskodik a pályázatok kiírásáról, a Stratégiai Főosztály intézkedik a lebonyolításáról, a pályázatok elbírálásáról, a feladattervek meghatározásáról, a megállapodások, szerződések előkészítéséről. Az előirányzatból támogatási előleg indokolt esetben nyújtható.
(4) Az előirányzat éves felhasználására az előirányzat kezelője – a Stratégiai Főosztály – keretfelosztási javaslatot állít össze a miniszter részére az illetékes helyettes államtitkárok, közigazgatási államtitkár és a KGF felülvizsgálata mellett.
(5) A támogatások pénzügyi teljesítését a Stratégiai Főosztály kezdeményezésére a KGF pénzeszközátadással vagy a tárca felügyelete alá tartozó intézmények részére előirányzat-átcsoportosítással, míg más tárcához tartozó intézmények esetében központi költségvetési fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítással végzi.
(6) Az előirányzat felhasználásáért felelős szervezeti egység szakmai teljesítésigazolása és kifizetés-engedélyezése alapján a támogatás kifizetője a KGF.
(7) Az előirányzatból nyújtott támogatás megvalósulásáról a támogatottak a pályázatban, feladattervben, egyedi engedélyezésben, megállapodásban vagy szerződésben foglaltak szerinti időpontban a Stratégiai Főosztálynak kötelesek elszámolni, amely azt a KGF egyetértésével fogadhatja el.”
45. § Az Utasítás 87. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A HNT-vel kötött együttműködési megállapodás alapján a támogatás átadására negyedévente, támogatási előleg formájában kerül sor.”
46. § Az Utasítás 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„90. § A 20/03/28/00 Géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag felhasználása miatt kárt szenvedett termelők kártalanítása előirányzat a miniszter és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara között a GMO kártalanítás engedményezése kapcsán létrejött megállapodásban foglaltaknak megfelelően befolyt kártérítési bevételek központi költségvetés részére történő közvetlen továbbutalására használható fel.”
47. § Az Utasítás a következő 90/A. §-sal és 90/B. §-sal egészül ki:
„90/A. § (1) A 20/03/30/00 Ágazati társaságok támogatása előirányzatból az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 11. § alapján meghatározott védett őshonos, jelentős genetikai értéket képviselő lófajtáknak az eredeti állapotukban történő megőrzésére az állam a jogszabályban meghatározott módon támogatást ad. Az előirányzatból a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft., valamint a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. génmegőrzési feladatai támogathatóak.
(2) Az előirányzat felhasználására a szakmai kezelő tesz javaslatot keretfelosztás formájában, amelyet az agrárgazdaságért felelős államtitkár egyetértésével a miniszter hagy jóvá.
(3) A gazdasági társaságokkal kötött támogatási szerződés alapján a támogatás átadására ütemezetten kerül sor, támogatási előleg formájában.
(4) A szakmai kezelő szakmai teljesítésigazolása és kifizetés-engedélyezése alapján a támogatás kifizetője a KGF.
(5) Az előirányzat szakmai kezelője az Mezőgazdasági Főosztály.
90/B. § (1) A 20/03/31/00 Falugazdász hálózat támogatása előirányzat nyújt forrást a fővárosi és megyei kormányhivataloktól átvett falugazdászok 2014. évi bruttó bérének, a bérekhez kapcsolódó munkáltatói járulékok és cafeteria juttatások részbeni fedezetére.
(2) Az előirányzat felhasználására vonatkozó javaslatot a szakmai kezelő készíti és terjeszti elő jóváhagyásra a miniszter részére a KGF felülvizsgálata mellett.
(3) A szakmai kezelő szakmai teljesítésigazolása és kifizetés-engedélyezése alapján a támogatás kifizetője a KGF.
(4) Az előirányzat szakmai kezelője a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya.”
48. § (1) Az Utasítás 92. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 20/04/07/00 Igyál tejet program előirányzat az Európai Unión belül is támogatott tevékenység megvalósulását szolgálja. Az oktatási intézmények tanulóinak tejjel és egyes tejtermékekkel való ellátására irányuló közösségi támogatás tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. július 10-i 657/2008/EK bizottsági rendeletnek megfelelően történik.”
(2) Az Utasítás 92. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nemzeti kiegészítő támogatásról az óvoda-, iskolatej program szabályozásáról szóló 113/2013. (XII. 10.) VM rendelet intézkedik. Ennek megfelelően a nemzeti kiegészítő támogatás mértéke az általános iskolai nevelés-oktatás keretében tanulók esetében a köznevelési intézmény székhelye szerint 20%, 50%, 100%, továbbá az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek esetében egységesen 50% lehet. Kivételt képeznek e szabály alól a speciális nevelést igénylő óvodások és általános iskolások, esetükben a nemzeti kiegészítő támogatás mértéke egységesen 100%.”
49. § (1) Az Utasítás 93. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 20/04/08/00 Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ) támogatása előirányzat a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU 2013. december 17-i rendelete szerinti, az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló 543/2011/EU bizottsági rendelet alapján a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek működésének megerősítését, fejlesztését, a válságok megelőzését és kezelését segíti elő.”
(2) Az Utasítás 93. § (3) bekezdés a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„a) a zöldség-gyümölcs termelői csoportok működési támogatása esetén a meghatározott támogatási szint 25%-a,
b) a zöldség-gyümölcs termelői csoportok beruházási támogatása esetén az elszámolható költségek 5–75%-a,
c) a termelői szervezetek működési alapjának kiegészítő támogatása esetén a termelői szervezet saját hozzájárulásának 80%-a.”
50. § Az Utasítás 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„94. § (1) A 20/04/09/00 Egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatása előirányzat az uniós jogszabályokban meghatározott állatbetegségek felszámolását, ellenőrzését és megfigyelését segíti elő. Az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 2009. május 25-i 2009/470/EK tanácsi határozat, továbbá a 2014. évi keret meghatározásáról szóló 2013/722/EU bizottsági határozat értelmében az Európai Közösség jóváhagyott éves programok alapján társfinanszírozást nyújt a tagállamoknak az állatbetegségekkel és a zoonózisokkal összefüggő felszámolási, védekezési és figyelemmel kísérési tevékenységükhöz. A 2013. évi kérelmek kezelése tekintetében 2012/761/EU bizottsági határozat az irányadó.
(2) A támogatásról az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2013. évi finanszírozásának szabályairól szóló 26/2013. (IV. 18.) VM rendelet intézkedik.
(3) Az előirányzatból kerül finanszírozásra a mézelőméh-kolóniák fogyásáról szóló önkéntes felügyeleti tanulmányi programokkal kapcsolatos pénzügyi hozzájárulás, amelyet a méhcsaládpusztulásról szóló önkéntes felügyeleti tanulmányok elkészítéséhez nyújtott, a 2013/2014-es idényre szóló uniós pénzügyi hozzájárulásról szóló 2013/512/EU
bizottsági végrehajtási határozat, valamint a méhcsaládok pusztulásával kapcsolatos közösségi programokra igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás felhasználásának szabályairól szóló 20/2014. (III. 12.) VM rendelet szabályoz.
bizottsági végrehajtási határozat, valamint a méhcsaládok pusztulásával kapcsolatos közösségi programokra igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás felhasználásának szabályairól szóló 20/2014. (III. 12.) VM rendelet szabályoz.
(4) Az előirányzatból kerül finanszírozásra közvetlen kifizetéssel az ezen előirányzat felhasználásával kapcsolatos szabálytalanság miatt az Európai Unió által megállapított visszafizetési kötelezettség vagy közvetlen levonás teljesítése.
(5) Az előirányzat szakmai kezelője az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály.
(6) Az előirányzat pénzügyi, számviteli lebonyolítását a 82/2007. Korm. rendelet és a minisztérium-MVH-Kincstár közötti együttműködési megállapodás szabályozza.
(7) A támogatás kifizetője – a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével – az MVH.”
51. § Az Utasítás 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„95. § (1) A 20/04/10/00 Uniós programok ÁFA-fedezete előirányzat az EMVA forrásból finanszírozott és a Halászati Operatív Program Technikai Segítségnyújtás, illetve a Halászati Operatív Program 3. prioritási tengelyének előirányzataihoz kapcsolódó általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) megfizetésének a fedezetét biztosítja tekintettel arra, hogy az Európai Unió az ÁFA-költségeket nem téríti meg.
(2) Az előirányzatból kerül finanszírozásra a 419/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet által lehetővé tett visszatérítendő állami támogatás az élelmiszersegély-programban részt vevő segélyszervezetek számára.
(3) Az előirányzat szakmai felelőse az élelmiszersegély-programban részt vevő segélyszervezetek számára nyújtott visszatérítendő állami támogatás vonatkozásában az Agrárpiaci Főosztály, az ÚMVP Technikai Segítségnyújtás ÁFA vonatkozásában a Pénzügyi, Felügyeleti és Akkreditációs Főosztály, a HOP 3. prioritási tengely és HOP Technikai Segítségnyújtás ÁFA vonatkozásában az Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály.
(4) Az előirányzatból kerül továbbá finanszírozásra a NAKVI téves jogszabály értelmezéséből eredő 2008. január 1-jétől
2012. december 31-ig felhalmozott ÚMVP TS ÁFA-fizetési kötelezettség, valamint a késedelmi pótlék összege, amely fejezeti kifizetéssel valósul meg.
2012. december 31-ig felhalmozott ÚMVP TS ÁFA-fizetési kötelezettség, valamint a késedelmi pótlék összege, amely fejezeti kifizetéssel valósul meg.
(5) Az előirányzat éves keretfelosztási tervét a KGF a Pénzügyi, Felügyeleti és Akkreditációs Főosztállyal az MVH bevonásával, valamint az Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztállyal közösen készíti el a miniszter részére.
(6) Az előirányzat felhasználása a kedvezményezettek felé történő fejezeti kifizetéssel valósul meg. Az előirányzat felhasználásáért felelős szervezeti egységek szakmai teljesítésigazolása és kifizetés-engedélyezése alapján a KGF intézkedik az ÁFA kifizetéséről.”
52. § (1) Az Utasítás 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 20/04/11/00 Iskolagyümölcs-program előirányzata az EMGA belpiaci intézkedése a gyermekek gyümölcs- és zöldségfogyasztásának ösztönzése érdekében, amelynek szabályait a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU 2013. december 17-i rendelet, valamint az oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek az iskolagyümölcs-program keretében gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott közösségi támogatás tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról szóló 2009. április 7-i 288/2009/EK bizottsági rendelet foglalja össze.”
(2) Az Utasítás 96. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kommunikációs feladatokkal és kísérő intézkedések végrehajtásával összefüggő hatósági szerződésből származó kötelezettségek teljesítése esetében az előirányzat átadásra kerül az MVH részére, ahonnan a felhasználás a vállalkozó részére történő kifizetéssel történik.”
(3) Az Utasítás a következő 96. § (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az iskolagyümölcs-program értékelésével összefüggő vállalkozási szerződésből származó kötelezettségek teljesítése esetében az előirányzat átadásra kerül a VM Igazgatás részére, ahonnan a felhasználás a vállalkozó részére történő fejezeti kifizetéssel történik.”
53. § Az Utasítás 99. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 20/05/04/00 A sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedések támogatása előirányzat célja a tenyésztési, termelési integrációs programok, továbbá kutatás-fejlesztési programok kiemelt támogatása, figyelemmel a hazai genetikai állományra, különös tekintettel a mangalicára és a magyar sertésfajtákra (magyar nagy-fehér hússertés, magyar lapály sertés). Az előirányzat célja továbbá a termékfejlesztés, a termékek eredetigazolása, minőségbiztosítása és piacra juttatása, a tenyésztés és a feldolgozóipar technikai fejlesztése. Beruházási célú támogatás az előirányzatból nyújtható. Az előirányzatból kerülnek finanszírozásra az intézkedések végrehajtásában közreműködő költségvetési szervek, önkormányzatok, szakmai és gazdálkodó szervezetek.”
54. § Az Utasítás 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„100. § (1) A 20/05/05/00 Vadgazdálkodás támogatása előirányzat céljai:
a) az Országos Vadgazdálkodási adattár működtetése,
b) vadászható állatfajok monitoring programjainak folytatása, fajvédelmi terveinek kidolgozása,
c) fogoly repatriációs program mintaterületeinek támogatása.
(2) Az előirányzat felhasználására vonatkozó keretfelosztást – a KGF felülvizsgálata mellett – az előirányzat szakmai kezelője, az Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály készíti és terjeszti elő jóváhagyásra a miniszter részére.
(3) A támogatás kifizetője
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében kormányhatározat alapján előirányzat-átcsoportosítással háromoldalú megállapodások megkötése után az Emberi Erőforrások Minisztériuma,
b) az (1) bekezdés c) pontja esetében – a nemzetgazdasági miniszter engedélye alapján – fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítással a NAKVI.”
55. § Az Utasítás 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„105. § (1) A 20/05/08/00 Folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzatból kerül finanszírozásra – a Kvtv.-ben nevesített kiadásokon túl – az EMGA-ból finanszírozott egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT), az Európai Bizottság által jóváhagyott támogatási célok és csoportmentességi rendeletek, valamint a csekély összegű (de minimis) támogatás formájában már kihirdetésre került vagy tervezett célok.
(2) Az előirányzat szakmai kezelője az Agrárközgazdasági Főosztály.
(3) A 2014. évi támogatási jogcímekre vonatkozó keretfelosztás miniszter általi jóváhagyásáról az Agrárközgazdasági Főosztály intézkedik.
(4) A 2014. évi támogatási jogcímek az alábbiak:
1. EMGA-ból finanszírozott egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT),
2. az állattenyésztés támogatása, ezen belül:
a) állatjóléti támogatások (a sertés- és a baromfi ágazatban),
b) állategészségügyi szolgáltatások támogatásaként egyes állatbetegségek megelőzése, leküzdése,
c) állati hulla eltávolítási és ártalmatlanítási költségének támogatása,
d) rendezett piaci kapcsolatok kialakítása a baromfi- és a sertéságazatban,
e) a minőségi pontytenyésztési program csekély összegű támogatása,
3. az agrárfinanszírozás támogatása, ezen belül:
a) birtokfejlesztési hitelek kamattámogatása,
b) éven túli forgóeszköz hitelek kamattámogatása,
c) családi gazdálkodók hiteleinek kamattámogatása,
d) aszály- és fagykárok alapján felvett hitelek kamattámogatása,
e) a miniszter által megbízott pénzintézet adatszolgáltatás költsége,
f) agrár forgóeszköz hitelprogram és az ehhez kapcsolódó kamattámogatás,
g) Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók,
h) élelmiszeripari forgóeszköz hitelprogram,
i) a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésének elősegítése érdekében a kezességvállalási díjak költségvetési támogatása,
4. egyéb támogatások, úgymint:
a) növény-egészségügyi feladatok ellátásának támogatása,
b) jégeső elhárítás díjtámogatása,
c) gázolaj jövedéki adójának de minimis támogatása,
d) mezőőrök foglalkoztatásának támogatása,
e) cukorrépa-termelők támogatása,
f) szárított takarmány de minimis támogatása,
g) méhészeti járművekre igénybe vehető de minimis támogatás,
h) mezőgazdasági biztosítási díjhoz nyújtott támogatás,
i) birtokösszevonási célú termőföldvásárlás támogatása,
j) a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: 2011. évi CLXVIII. törvény) alapján igénybe vehető egyéb támogatásokról szóló miniszteri rendelet, valamint miniszteri utasítás szerinti támogatások,
k) egyéb, év közben meghirdetett támogatási jogcímek.
(5) A támogatások lebonyolítását, folyósítását és az analitikus nyilvántartást, továbbá a támogatások jogszerű felhasználásának ellenőrzését az (4) bekezdés 3. pont e) alpontja, valamint a (4) bekezdés 4. pont i) alpontja esetében a KGF, a 3. pont a)–d) és g) alpontja és a 4. pont d) alpontja esetében a NAV, egyéb jogcímek esetében az MVH végzi, a közöttük és a minisztérium között létrejött megbízási szerződés alapján. A lebonyolító szervek a kifizetésekről havi könyvelési feladást adnak a KGF részére.”
56. § Az Utasítás a következő 105/A. §-sal egészül ki:
„105/A. § (1) A 20/05/09/00 Állami halgazdálkodási feladatok támogatása előirányzatból kerülnek finanszírozásra a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 63. § (2) bekezdés a)–j) pontjában részletezett feladatok.
(2) Az előirányzat szakmai kezelője az Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály.
(3) A 2014. évi támogatási jogcímekre vonatkozó keretfelosztás miniszter általi jóváhagyásáról az Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály intézkedik.
(4) A 2014. évi támogatási jogcímek az alábbiak:
a) a halgazdálkodás hatósági, igazgatási, ellenőrzési és állami halőrzési feladatainak támogatása,
b) halászati őrzés támogatása,
c) védett vagy veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok szaporításának, visszatelepítésének támogatása,
d) őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen vagy invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítésének, riasztásának támogatása,
e) természetes ívóhelyek, vermelőhelyek megőrzésének, rekonstrukciójának támogatása,
f) halpusztulás esetén őshonos fajok, fajták visszatelepítésének támogatása,
g) természetes partszakaszok megőrzésének, helyreállításának támogatása,
h) új ívó- és vermelőhelyek kialakításának támogatása,
i) halgazdálkodási kíméleti területek kialakításának támogatása,
j) halgazdálkodásra jogosultak egyéb, a Hhvtv.-ben meghatározott feladatainak támogatása.
(5) Az előirányzat szakmai kezelője szakmai teljesítésigazolása és kifizetés-engedélyezése alapján a támogatás kifizetője a KGF.”
57. § Az Utasítás 106. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 2011. évi CLXVIII. törvény 7. § (6) bekezdése értelmében a tárgyévi pénzforrás legfeljebb 4%-a a miniszter döntése alapján az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére használható fel. Ezen cél megvalósítása érdekében az időjárási kockázatkezelési rendszerben részt vevő szervezetek – az Agrárgazdasági Kutató Intézet, a Földmérési és Távérzékelési Intézet, az MVH, a NÉBIH, az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Környezetügyi Intézet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a megyei (fővárosi) kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságai – részére történhet kifizetés a 26/2012. (XII. 29.) VM utasításban meghatározott szabályok figyelembevételével.”
58. § Az Utasítás 107. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Támogatási előleg indokolt esetben nyújtható.”
59. § Az Utasítás 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„108. § (1) A 20/06/00/00 Állat-, növény- és GMO-kártalanítás felülről nyitott előirányzat felhasználásának célja az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben foglalt feladatok végrehajtásához szükséges források biztosítása.
(2) Az előirányzatból történik
a) a járványos állatbetegségek és növényi zárlati károsítók megelőzésének, felderítésének és felszámolásának érdekében tett hatósági intézkedések költségének, a hatóság által elrendelt állatok leölése miatti, továbbá a védekezés céljából megsemmisített állati és növényi termékek után a gazdálkodókat ért károk megtérítése,
b) a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett és megsemmisített szaporítóanyag igazolt ellenértékének megtérítése a megsemmisítésre kötelezett részére,
c) a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag termesztésbe bocsátásával érintett növényi kultúra, valamint a NÉBIH által meghatározott pufferzónán belül található ivarilag kompatibilis növényfajt tartalmazó növényi kultúra megsemmisítése miatt a károsult termelő és harmadik személynek okozott kár megtérítése a megsemmisítésre kötelezett részére,
d) a b) és c) pont szerinti megsemmisítés igazolt költségeinek megtérítése a megsemmisítésre kötelezett részére, valamint
e) a c) pont szerinti megsemmisítés során harmadik személynek okozott kár megtérítése a megsemmisítésre kötelezett részére,
f) a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaránál az engedményezési szerződések megkötésével és a kárfedező juttatás kifizetésével, valamint a káresemény kapcsán felmerült kártérítési igény érvényesítésével kapcsolatban felmerült költségeknek a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara részére történő megtérítése. A felmerült költségek fedezetére átadott támogatásból származó visszafizetés az előirányzat bevételét képezi.
(3) Az előirányzat a Kvtv.-ben külön alcímen az állami kártalanítás, az állami, valamint a közérdekű védekezés céljára, továbbá a járványügyi intézkedés során keletkezett állati vagy növényi eredetű melléktermékek szállításának és ártalmatlanításának, valamint a rendkívüli élelmiszerlánc-esemény elhárítása során a hatóságnál felmerülő költségek fedezetére, továbbá az egyéb jogszabályban állami feladatként meghatározott vizsgálatok fedezetére szolgál.
(4) Az állat-egészségügyi, illetve a növényvédelmi hatóság által kibocsátott határozatok alapján megadott „Kártalanításra jogosultak listáit” a NÉBIH összesíti. Ezek alapján igazolja a teljesítést, majd a kifizetés engedélyezésére megküldi az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztálynak. A szabályosan kitöltött és aláírt „Teljesítésigazolás és kifizetés-engedélyezése” adatlapon történt rendelkezések alapján a KGF átutalja a számlák kifizetéséhez szükséges forrást a NÉBIH-nek, amely a kártalanítási összegeket kifizeti a jogosultak részére.
(5) Az előirányzat bevételét képezi a zárt vágásokkal kapcsolatos megtérülés, amelyet a NÉBIH az elrendelő állategészségügyi hatóság és a lebonyolító húsüzem közötti megállapodás alapján hajt be, majd továbbít a minisztérium „Állat-, növény- és GMO kártalanítás” előirányzat-felhasználási keretszámlájára. A bevétel az eredeti előirányzatot növeli.
(6) Az előirányzat szakmai kezelője az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály.
(7) A támogatás kifizetője az állat- és növénykártalanítás esetében a NÉBIH, a GMO-kártalanítás vonatkozásában az előirányzat közvetlen kifizetéssel kerül felhasználásra.”
60. § Az Utasítás 111. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jogcímcsoportnak eredeti támogatási, kiadási előirányzata nincs, de átfutó bevételként és kiadásként az előirányzaton megjelenik, amely – a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 14/E. §-ában foglalt költségtérítési és kártalanítási összeg kivételével – havonta kerül továbbításra a Kincstárhoz.”
61. § Az Utasítás 112. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A támogatás mértéke tengelyenként és intézkedésenként eltérő.”
62. § Az Utasítás 113. § (3)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az intézkedéscsoportok (tengelyek) az alábbiak:
a) 20/11/03/01 Akvakultúra, belvízi halászat és a halászati és akvakultúra termékek feldolgozása és forgalmazása (2. prioritási tengely),
b) 20/11/03/02 Közös érdekeket célzó intézkedések (3. prioritási tengely),
c) 20/11/03/03 Technikai segítségnyújtás (5. prioritási tengely).
(4) A 2. prioritási tengelyen igénybe vehető beruházási támogatások feltételeit az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló Halászati Operatív Program 2. prioritási tengelye szerinti beruházási támogatások feltételeiről szóló 50/2011. (VI. 6.) VM rendelet szabályozza.
(5) A 2. prioritási tengelyen igénybe vehető vízi-környezetvédelmi támogatások feltételeit az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló Halászati Operatív Program 2. prioritási tengelye szerinti vízi környezet védelmével kapcsolatos intézkedések feltételeiről szóló 110/2011. (XI. 24.) VM rendelet szabályozza.
(6) A 3. prioritási tengelyen a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kijelöléséről szóló 154/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet alapján a támogatási döntés a miniszter jogköre. Az előirányzat felhasználását az Európai Halászati Alapból a 3. prioritási tengely szerinti közös érdekeket célzó intézkedések támogatásának részletes feltételeiről szóló 17/2014. (III. 7.) VM rendelet szabályozza, emellett a 3. prioritási tengely lebonyolításának menetét részletes eljárásrend írja elő.”
63. § Az Utasítás 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„114. § (1) A 20/12/00/00 2014–2020 Új Vidékfejlesztési Program előirányzat felhasználása uniós és hazai társfinanszírozással valósul meg. A közösségi finanszírozás EMVA forrásból kerül biztosításra.
(2) Az előirányzat
a) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1305/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet és
b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásra vonatkozó egyes átmeneti rendelkezések megállapításáról, az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a források és a források 2014. évben történő elosztása tekintetében történő módosításáról, valamint a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek és az 1307/2013/EU, az 1306/2013/EU és az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2014. évben való alkalmazásuk tekintetében történő módosításáról szóló 2013. december 17-i 1310/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet
szerint használható fel.
(3) Az előirányzat pénzügyi, számviteli lebonyolítását a 82/2007. Korm. rendelet és a minisztérium-MVH-Kincstár közötti együttműködési megállapodás szabályozza.
(4) A támogatás kifizetője (közreműködő szervezet): az MVH.
(5) A jogcím szakmai kezelői a Vidékfejlesztési Főosztály, az Agrárfejlesztési Főosztály és a Pénzügyi Felügyeleti és Akkreditációs Főosztály.”
64. § Az Utasítás a következő 114/A. §-sal egészül ki:
„114/A. § (1) A 20/13/00/00 Peres ügyek előirányzat célja a minisztériummal szembeni peres eljárásokban a jogerős bírósági ítéletek alapján keletkező fizetési kötelezettségek finanszírozása.
(2) Az előirányzat forrást biztosít a fejezet alá tartozó központi költségvetési szervek peres és nemperes eljárásaiból származó fizetési kötelezettségek teljesítésére is. Az előirányzat e célból történő felhasználása kivételesen, jelentős – legalább 50 millió forint egyedi pertárgyértékű – fizetési kötelezettség esetén a miniszter egyedi döntése alapján lehetséges, ha a központi költségvetési szerv rendelkezésére álló előirányzat nem biztosít fedezetet a kifizetésre.
(3) Az előirányzatból a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetében munkaügyi perekkel kapcsolatos kifizetések nem finanszírozhatók.
(4) A fizetési kötelezettség keletkezéséről a Jogi Főosztály értesíti a KGF-et, a kifizetés engedélyezése adatlap kitöltésével kezdeményezve a pénzügyi teljesítést.
(5) Az előirányzatból a forrás biztosítása megállapodás alapján, közvetlen kifizetéssel történik, a peres üggyel érintett költségvetési szerv részére.”
65. § Az Utasítás 115. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Támogatási előleg indokolt esetben nyújtható.”
66. § Az Utasítás
1. 1. § (1) bekezdés a) pontjában a „Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény” szövegrész helyébe a „Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény” szöveg,
2. 6. § (4) bekezdésében a „lebonyolító szerv közreműködésével” szövegrész helyébe a „lebonyolító vagy kezelő szerv bevonásával” szöveg,
3. 11. § (2) bekezdésében a „(Kincstár, MVH, NÉBIH, NAV)” szövegrész helyébe a „(Kincstár, MVH, NÉBIH, NAV, BGA)” szöveg, az „A követelések értékelését ennek alapján a minisztérium – saját értékelési szabályzata alapján – végzi.” szövegrész helyébe az „A követelések értékelésére a miniszter által kiadott értékelési szabályzatban foglaltak szerint kerül sor.” szöveg,
4. 14. § (3) bekezdésében a „4. §” szövegrész helyébe a „6. § (3) bekezdése” szöveg, a „megjelenített” szövegrész helyébe a „meg nem jelenített” szöveg,
5. 14. § (10) bekezdésében a „támogatási okiratot” szövegrész helyébe a „kötelezettségvállalás dokumentumát” szöveg,
6. 20. §-ában az „(5a), (9) és (9a) bekezdéseinek” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésében foglaltak” szöveg,
7. 21. §-ában a „fejezeti kezelésű előirányzatokból nyújtott” szövegrész helyébe a „minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataiból pályázati úton vagy egyedi elbírálás keretében pénzeszköz átadással vagy előirányzat-átcsoportosítással biztosított” szöveg,
8. 22. §-ában az „intézkedni, szükség esetén a KGF vagy” szövegrész helyébe az „intézkedni és alkalmazni a rendelkezésre álló biztosítékot a KGF és” szöveg,
9. 43. § (1) bekezdésében a „szakmai” szövegrész helyébe a „szakmai és tételes” szöveg,
10. 43. § (2) bekezdésében a „beszámoló határidejének” szövegrész helyébe a „beszámoló benyújtási határidejének” szöveg,
11. 46. § (4) bekezdésében a „miniszteri” szövegrész helyébe az „egyedi miniszteri” szöveg,
12. 48. § (1) bekezdés d) pontjában a „támogatás” szövegrész helyébe a „támogatás felhasználásának” szöveg,
13. VIII. fejezetének címében az „A 2013. ÉVI FEJEZETI” szövegrész helyébe az „A FEJEZETI” szöveg,
14. 63. § (2) bekezdésében a „természetvédelmi igazgatási szervek” szövegrész helyébe a „nemzeti park igazgatóságok” szöveg, a „más” szövegrész helyébe a „további” szöveg,
15. 63. § (3) bekezdésében a „történő fejezeti” szövegrész helyébe a „fejezeti” szöveg,
16. 66. § (4) bekezdésében a „vagy” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,
17. 66. § (5) bekezdésében az „A kifizetést” szövegrész helyébe az „A támogatások kifizetését” szöveg,
18. 67. § (2) bekezdésében, 71. § (2) bekezdésében a „2012. évről” szövegrész helyébe a „korábbi évekről” szöveg a „korábbi években megkötött” szövegrész helyébe az „a megkötött” szöveg,
19. 70. § (2) bekezdésében a „37. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „37. § és 37/A. §-ban” szöveg,
20. 73. § (2) bekezdésében a „2012.” szövegrész helyébe a „korábbi évekről” szöveg,
21. 78. § (3) bekezdésében, 83. § (3) bekezdésében, 87. § (6) bekezdésében, 98. § (4) bekezdésében, 99. § (3) bekezdésében, 116. § (6) bekezdésében a „kifizetésengedélyezése” szövegrész helyébe a „kifizetés-engedélyezése” szöveg,
22. 82. § (4) bekezdésében az „előirányzat-átadással” szövegrész helyébe az „előirányzat-átcsoportosítással” szöveg,
23. 85. § (2) bekezdésében a „megállapodástervezetet” szövegrész helyébe a „megállapodás tervezetet” szöveg,
24. 91. § (1) és (3) bekezdésében a „2010–2013.” szövegrész helyébe a „2013–2016.” szöveg,
25. 91. § (3) bekezdésében a „47/2010. (XII. 31.)” szövegrész helyébe a „118/2013. (XII. 16.)” szöveg,
26. 101. §-ában és 102. §-ában a „támogatásához is” szövegrész helyébe „támogatásához” szöveg,
27. 104. § (2) bekezdésében a „Kincstár és a NÉBIH” szövegrész helyébe a „Kincstár” szöveg,
28. 109. § (1) bekezdésében a „Kvtv. 49. §” szövegrész helyébe a „Kvtv.” szöveg,
29. 115. § (1) bekezdésében az „az intézmények” szövegrész helyébe az „a költségvetési szervek” szöveg
lép.
67. § (1) Az Utasítás 1. melléklete helyébe jelen utasítás 1. melléklete lép.
(2) Az Utasítás kiegészül jelen utasítás 2. mellékletével.
68. § Hatályát veszti az Utasítás 19. § (10) bekezdése, 33. § (5) bekezdése, 72. § (2) bekezdése, 74. §-a, 75. § (6) bekezdése, 76. § (3) bekezdése, 77. §-a, 83. § (1) bekezdés c) pontja, 87. § (5) bekezdése, 103. §-a, 115. § (2) bekezdése és 116. §-a.
69. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 7/2014. (V. 9.) VM utasításhoz
Teljesítésigazolás és kifizetés-engedélyezése adatlap
A teljesítésigazolás VM iktatórendszerből származó iktatószáma:
TELJESÍTÉSIGAZOLÁS |
|||||||||||
Alapadatok |
|||||||||||
Szerződő fél (partner) megnevezése: |
Köt. váll. azonosító*: |
||||||||||
Szerződő fél címe: |
|||||||||||
Szerződő fél (partner ) ÁHT azonosítója: |
|||||||||||
Szerződő fél adószáma: |
|||||||||||
Szerződés tárgya: |
|||||||||||
Szerződő fél bankszámlaszáma: |
|||||||||||
Szerződéskötés dátuma: |
|||||||||||
Szerződés száma: |
|||||||||||
Kormányzati funkció (megnevezés és szám): |
|||||||||||
|
Kötelezettségvállaló |
Teljesítésigazoló*** |
Szakmai ügyintéző |
||||||||
Szervezeti egység megnevezése: |
|
|
|
||||||||
Név: |
|
|
|
||||||||
Beosztás: |
|
|
|
||||||||
Kifizetés/előirányzat-átcsoportosítás forrása |
|||||||||||
Az előirányzat megnevezése: |
ÁHT azonosító: |
||||||||||
Terhelendő előirányzat bankszámlaszáma: |
Kifizetés/előirányzat- |
||||||||||
Forrás: |
A szerződés pénzügyi |
Nettó: |
Bruttó: |
||||||||
|
|
|
|
|
|||||||
|
|
Tárgyév |
|
... évi maradvány |
|||||||
|
|
|
|
|
|||||||
Teljesítés/támogatást tartalma: |
Teljesítés dátuma: |
Összege (Ft vagy ………)**: |
|||||||||
nettó |
áfa |
bruttó |
|||||||||
|
|
|
|
|
|||||||
|
|
|
|
|
|||||||
|
|
|
|
|
|||||||
A teljesítés megtörtént, a feladat szakszerű elvégzését, a szolgáltatás teljesítését/a támogatási összeg/függő, átfutó bevételek/előleg kifizetésének jogosságát igazolom.***
Függő, átfutó bevételek/előleg kifizetése esetén a teljesítésigazolás nem értelmezhető.
Budapest, 20…………………hó …… nap
………………………………………
teljesítésigazoló aláírása
teljesítésigazoló aláírása
KIFIZETÉS ENGEDÉLYEZÉSE
A mellékelt számla(ák)/támogatás/támogatási előleg kifizetését/az előirányzat-átcsoportosítást a szerződés …………… pontja alapján engedélyezem.***
Budapest, 20…………………hó …… nap
…………………………………………….
kifizetés engedélyezőjének aláírása
kifizetés engedélyezőjének aláírása
__________________________
* A számlán szerepeltetni kell!
** Megfelelő devizanem alkalmazandó!
*** A megfelelő aláhúzandó!”
”
2. melléklet a 7/2014. (V. 9.) VM utasításhoz
Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés c) és
a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről
a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről
I. Törvény erejénél fogva átlátható szervezetek
Alulírott, (név)
mint a(z) (cég)név
………………………………………………… (adószám) …………………………… (beosztás/tisztség megnevezése)
törvényes képviselője nyilatkozom, hogy az általam képviselt szervezet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés c) pontjának megfelel, azaz a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1.a) pontja szerint (megfelelő szöveg aláhúzandó)
törvényes képviselője nyilatkozom, hogy az általam képviselt szervezet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés c) pontjának megfelel, azaz a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1.a) pontja szerint (megfelelő szöveg aláhúzandó)
– egyházi jogi személy,
– olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam/helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik,
a helyi önkormányzat neve:
– az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság,
állam neve:
ezért átlátható szervezetnek minősül.
………………………………………… (helység) ………………………………….. (dátum)
…………………………………………
cégszerű aláírás, bélyegző
cégszerű aláírás, bélyegző
Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés c) és
a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről
a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről
II. Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek
1. Nyilatkozat az átláthatóságról
Alulírott, (név)
mint a(z) (cég)név
………………………………………………….. (adószám) ………….……………………………………. (tisztség, beosztás megnevezése)
törvényes képviselője nyilatkozom, hogy az általam képviselt szervezet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés c) pontjának megfelel, azaz a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1.b) pontja szerint átlátható szervezetnek minősül, az alábbiak szerint:
törvényes képviselője nyilatkozom, hogy az általam képviselt szervezet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés c) pontjának megfelel, azaz a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1.b) pontja szerint átlátható szervezetnek minősül, az alábbiak szerint:
a) az általam képviselt szervezet olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:
aa) tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető, amelyről a 2. pontban nyilatkozom, és
ab) az Európai Unió tagállamában/az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban/a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában/olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van (a megfelelő szöveg aláhúzandó), és ez az ország: ……………………………………,
és
ac) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak, amelyről a 3. pontban nyilatkozom,
és
ad) az általam képviselt szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében az aa), ab) és ac) alpont szerinti feltételek fennállnak, amellyel kapcsolatban a 2. B)–C) pontban nyilatkozom.
2. Nyilatkozat tényleges tulajdonosról
Az általam képviselt szervezetnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja alapján a következő természetes személy(ek) a tényleges tulajdonosa(i):
A) Tényleges tulajdonos(ok)
Neve:
Születési neve:
Születési helye és ideje:
Anyja születési neve:
Tulajdoni hányad:
Befolyás/szavazati jog mértéke:
Neve:
Születési neve:
Születési helye és ideje:
Anyja születési neve:
Tulajdoni hányad:
Befolyás/szavazati jog mértéke:
Neve:
Születési neve:
Születési helye és ideje:
Anyja születési neve:
Tulajdoni hányad:
Befolyás/szavazati jog mértéke:
B) Nyilatkozat a szervezetben közvetve vagy közvetlenül több mint 25%-os részesedéssel, befolyással vagy szavazati joggal rendelkező jogi személyről vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetről:
Nincs ilyen jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
Az alábbi szervezeteket nevezem meg:
Név (cégnév):
Tulajdoni hányad:
Befolyás/szavazati jog mértéke:
Adóilletősége (állam):
Név (cégnév):
Tulajdoni hányad:
Befolyás/szavazati jog mértéke:
Adóilletősége (állam):
Név (cégnév):
Tulajdoni hányad:
Befolyás/szavazati jog mértéke:
Adóilletősége (állam):
C) A B) pontban megnevezett szervezet(ek) tényleges tulajdonosainak az Áht. 54/A. § bc) pontjában megjelölt adatai:
Érintett szervezet neve [a B) pontban megjelölt szervezet]:
Tényleges tulajdonos neve:
Születési neve:
Születési helye és ideje:
Anyja születési neve:
Tulajdoni hányad:
Befolyás/szavazati jog mértéke:
Érintett szervezet neve [a B) pontban megjelölt szervezet]:
Neve:
Születési neve:
Születési helye és ideje:
Anyja születési neve:
Tulajdoni hányad:
Befolyás/szavazati jog mértéke:
Érintett szervezet neve [a B) pontban megjelölt szervezet]:
Neve:
Születési neve:
Születési helye és ideje:
Anyja születési neve:
Tulajdoni hányad:
Befolyás/szavazati jog mértéke:
3. Nyilatkozat az 1. pontban megjelölt szervezet külföldi jogállásának megítéléséhez szükséges adatokról (megfelelő szöveg aláhúzandó):
– A képviselt szervezet külföldi személy/az üzletvezetés helye szerint külföldi illetőségű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság); és
az üzletvezetés helye (ha a külföldi illetőség az üzletvezetés helyén alapul) (ország, helység, cím, postacím):
– a külföldi társaságban adóéve napjaiban többségében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű tényleges tulajdonos (a továbbiakban: részesedéssel rendelkező személy) van; vagy
a belföldi illetőségű részesedéssel rendelkező személy neve:
A külföldi társaságra vonatkozó adóév időtartama:
– A külföldi társaság által, az adóévben elért bevételei többségében magyarországi forrásból származnak; vagy
– a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendő), adóvisszatérítéssel csökkentett adó és adóalapjának [csoportos adóalanyiság esetében a csoportszinten fizetett (fizetendő) és adóvisszatérítéssel csökkentett adó és adóalapjának] hányadosa százalékban kifejezve éri el a 10%-ot/nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizetett (fizet) a külföldi társaság társasági adónak megfelelő adót, bár eredménye pozitív (megfelelő szöveg aláhúzandó);
– az előbbiekkel ellentétben a képviselt szervezetre az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályok nem alkalmazandók, mert a szervezet székhelye/illetősége az Európai Unió tagállamában/az OECD tagállamában/olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye áll fenn a kettős adózás elkerülése érdekében, és ebben az államban a szervezet valódi gazdasági tevékenységet végez.
A szervezet székhelye/illetősége szerinti állam megnevezése:
Tudomásul veszem, hogy a fent megadott adatokat az Áht. 54/B. §-ában foglaltak szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium a honlapján közzéteheti.
Kijelentem, hogy az általam képviselt szervezet alapító (létesítő) okirata, illetve külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételt igazoló okirata alapján jogosult vagyok a szervezet képviseletére.
………………………………………. (helység) ………………………………… (dátum)
……………………………………………
cégszerű aláírás, bélyegző
cégszerű aláírás, bélyegző
Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés c) és
a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről
a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről
III. Civil szervezetek, vízitársulatok
1. Nyilatkozat az átláthatóságról:
Alulírott,……………………………………………………………………………………………………………………………………..(név)
mint a(z)………………………..……………………………………………………… (civil szervezet, vízitársulat neve)
(adószám: ……………………………………………) …………………………………………………………………(beosztás/tisztség neve) törvényes képviselője nyilatkozom, hogy az általam képviselt szervezet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés c) pontjának megfelel, azaz a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1.c) pontja szerint átlátható szervezetnek minősül, az alábbiak szerint:
mint a(z)………………………..……………………………………………………… (civil szervezet, vízitársulat neve)
(adószám: ……………………………………………) …………………………………………………………………(beosztás/tisztség neve) törvényes képviselője nyilatkozom, hogy az általam képviselt szervezet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés c) pontjának megfelel, azaz a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1.c) pontja szerint átlátható szervezetnek minősül, az alábbiak szerint:
a) A szervezet vezető tisztségviselői megismerhetők, a vezető tisztségviselők nevéről és más természetes személyazonosító adatairól az alábbi 2. pontban nyilatkozom.
b) Az általam képviselt szervezet, valamint vezető tisztségviselője nem rendelkezik 25%-ot meghaladó tulajdoni résszel nem átlátható szervezetben. A szervezet, illetve vezető tisztségviselője 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedésével működő szervezet nevét, a szervezetben fennálló tulajdoni részesedés megjelölése mellett az alábbi 3. pontban közlöm. Az utóbbi szervezet(ek) tényleges tulajdonosának/tulajdonosainak természetes személyazonosító adatait, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét, valamint az átláthatóság megállapításához szükséges egyéb személyazonosító adatait az alábbi 4. pontban, e szervezetek átláthatóságának vizsgálatához szükséges adatokat az 5. pontban adom meg.
c) Az általam képviselt szervezet székhelye az Európai Unió tagállamában/az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban/az OECD tagállamában/olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adózás elkerüléséről szóló, hatályos egyezménye áll fenn (megfelelő szöveg aláhúzandó), és ez az ország: ….…………………………………………
A szervezet székhelyének pontos címe:
2. A szervezet vezető tisztségviselőinek természetes személyazonosító adatai:
Neve:
Születési neve:
Születési helye és ideje:
Anyja születési neve:
Neve:
Születési neve:
Születési helye és ideje:
Anyja születési neve:
Neve:
Születési neve:
Születési helye és ideje:
Anyja születési neve:
3. A szervezet, illetve vezető tisztségviselője 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedésével működő szervezet(ek) megnevezése:
Érintett neve:
Szervezet neve:
Szervezet típusa:
Érintett személy tulajdoni részesedésének mértéke:
Érintett neve:
Szervezet neve:
Szervezet típusa:
Érintett személy tulajdoni részesedésének mértéke:
Érintett neve:
Szervezet neve:
Szervezet típusa:
Érintett személy tulajdoni részesedésének mértéke:
4. A 3. pontban megjelölt szervezet(ek) tényleges tulajdonosának (tulajdonosainak) az Áht. 54/A. § cd) pont szerinti adatai:
Érintett szervezet neve (a 3. pontban megjelölt szervezet):
Tényleges tulajdonos neve:
Születési neve:
Születési helye és ideje:
Anyja születési neve:
Tulajdoni hányad:
Befolyás/szavazati jog mértéke:
Érintett szervezet neve (a 3. pontban megjelölt szervezet):
Tényleges tulajdonos neve:
Születési neve:
Születési helye és ideje:
Anyja születési neve:
Tulajdoni hányad:
Befolyás/szavazati jog mértéke:
Érintett szervezet neve (a 3. pontban megjelölt szervezet):
Tényleges tulajdonos neve:
Születési neve:
Születési helye és ideje:
Anyja születési neve:
Tulajdoni hányad:
Befolyás/szavazati jog mértéke:
5. A 3. pontban megjelölt szervezet átláthatóságának vizsgálatához szükséges egyéb adatok:
Érintett szervezet neve:
A) A szervezet a I. számú nyilatkozat szerint, a törvény erejénél fogva átlátható szervezet (megfelelő szöveg aláhúzandó):
– egyházi jogi személy,
– olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam/helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik,
a helyi önkormányzat neve:
– az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság,
állam neve:
B) A szervezet a II. számú nyilatkozatban foglaltak szerint átlátható szervezetnek minősül, az alábbi adatok alapján:
a) Olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:
aa) tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető, amelyről a 4. pontban nyilatkoztam, és
ab) az Európai Unió tagállamában/az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban/a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában/olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van (a megfelelő szöveg aláhúzandó), és ez az ország: ……………….………………………………,
és
ac) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak, amelyről a b) pontban nyilatkozom,
és
ad) a szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében az aa), ab) és ac) alpont szerinti feltételek fennállnak, amellyel kapcsolatban a c) és d) pontban nyilatkozom.
b) Az érintett szervezet külföldi személy/az üzletvezetés helye szerint külföldi illetőségű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság); és
az üzletvezetés helye (ha a külföldi illetőség az üzletvezetés helyén alapul) (ország, helység, cím, postacím):
– a külföldi társaságban adóéve napjaiban többségében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű tényleges tulajdonos (a továbbiakban: részesedéssel rendelkező személy) van; vagy
a belföldi illetőségű részesedéssel rendelkező személy neve:
A külföldi társaságra vonatkozó adóév időtartama:
– A külföldi társaság által, az adóévben elért bevételei többségében magyarországi forrásból származnak; vagy
– a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendő), adóvisszatérítéssel csökkentett adó és adóalapjának [csoportos adóalanyiság esetében a csoportszinten fizetett (fizetendő) és adóvisszatérítéssel csökkentett adó és adóalapjának] hányadosa százalékban kifejezve éri el a 10%-ot/nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizetett (fizet) a külföldi társaság társasági adónak megfelelő adót, bár eredménye pozitív (megfelelő szöveg aláhúzandó);
– az előbbiekkel ellentétben, a képviselt szervezetre az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályok nem alkalmazandók, mert a szervezet székhelye/illetősége az Európai Unió tagállamában/az OECD tagállamában/olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye áll fenn a kettős adózás elkerülése érdekében, és ebben az államban a szervezet valódi gazdasági tevékenységet végez.
A szervezet székhelye/illetősége szerinti állam megnevezése:
c) A 3. pontban megnevezett érintett szervezetben 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatai:
Nincs ilyen jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
Az alábbi szervezeteket nevezem meg:
Név (cégnév):
Tulajdoni hányad:
Befolyás/szavazati jog mértéke:
Adóilletősége (állam):
Név (cégnév):
Tulajdoni hányad:
Befolyás/szavazati jog mértéke:
Adóilletősége (állam):
Név (cégnév):
Tulajdoni hányad:
Befolyás/szavazati jog mértéke:
Adóilletősége (állam):
d) A c) pontban megjelölt szervezetek tényleges tulajdonosainak az Áht. 54/A. § bc) pontja szerinti adatai:
Érintett szervezet neve [a c) pontban megjelölt szervezet]:
Tényleges tulajdonos neve:
Születési neve:
Születési helye és ideje:
Anyja születési neve:
Tulajdoni hányad:
Befolyás/szavazati jog mértéke:
Érintett szervezet neve [a c) pontban megjelölt szervezet]:
Tényleges tulajdonos neve:
Születési neve:
Születési helye és ideje:
Anyja születési neve:
Tulajdoni hányad:
Befolyás/szavazati jog mértéke:
Érintett szervezet neve [a c) pontban megjelölt szervezet]:
Tényleges tulajdonos neve:
Születési neve:
Születési helye és ideje:
Anyja születési neve:
Tulajdoni hányad:
Befolyás/szavazati jog mértéke:
Tudomásul veszem, hogy a fent megadott adatokat az Áht. 54/B. §-ában foglaltak szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium a honlapján közzéteheti.
Kijelentem, hogy az általam képviselt szervezet alapító (létesítő) okirata, illetve külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételt igazoló okirata alapján jogosult vagyok a szervezet képviseletére.
………………………………………… (helység) ………………………………….. (dátum)
…………………………………………
cégszerű aláírás, bélyegző
cégszerű aláírás, bélyegző
”
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2014. május 11. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás