• Tartalom
Oldalmenü

2014. évi LXXII. törvény

a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról1

2016.01.02.

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. §2

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

2–3. §3

3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

4. §4

4. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

5. §5

6. § (1)6

(2)7

7–8. §8

9. §9

10–11. §10

5. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása

12–24. §11

6. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

25. §12

7. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása

26. §13

8. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

27–40. §14

9. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

41. §15

10. A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény módosítása

42. §16

11. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

43. §17

12. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

44–45. §18

13. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

46–47. §19

48. §20

49–53. §21

54–55. §22

56–59. §23

60–62. §24

63–65. §25

66. §26

67–71. §27

72. §28

1.29

2.30

3.31

4.32

5.33

6–11.34

12.35

13–16.36

17–18.37

19–26.38

27–28.39

29–30.40

73. §41

1.42

2.43

3–4.44

5.45

6.46

14. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

74. §47

15. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

75. §48

16. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

76–82. §49

17. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

83–88. §50

18. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

89. §51

19. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása

90. §52

20. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

91. §53

21. A nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló 2013. évi CXCVIII. törvény módosítása

92. § Nem lép hatályba a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló 2013. évi CXCVIII. törvény 1. § (1) bekezdése és 14. § (5) bekezdése.

22. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

93. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 3. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

3. § E törvény alkalmazásában
1. büntetés-végrehajtási ügy: a bíróságnak, a végrehajtásért felelős szervnek és az adott ügyben döntési jogkörrel rendelkező személynek a büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés, valamint a rendbírság helyébe lépő és a szabálysértési elzárás végrehajtásával kapcsolatos olyan eljárása – ide nem értve a Be. XXIX. Fejezet II. Címe szerinti eljárásokat – amely érinti annak tartalmát, mértékét, a végrehajtás helyét vagy módját, megkezdésének időpontját, a félbeszakítás, a feltételes szabadságra bocsátás, az ideiglenes elbocsátás, illetve a végrehajthatóság kérdését, vagy a végrehajtás rendjének fenntartására irányul, és lényeges kihatással van az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott jogaira és kötelezettségeire,
2. büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet) tisztántartását, karbantartását és ellátását szolgáló munka: az elítélt, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy, a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető által, jogszabályban meghatározott feltételekkel és tartamban, alkalomszerűen, a fogva tartó bv. intézet fenntartása körében, díjazás nélkül végzett takarítási, karbantartási és ellátási tevékenység, amely nem minősül munkáltatásnak,
3. büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő: a büntetés-végrehajtási szervezethez tartozó, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásával összefüggő pártfogói tevékenységet végző pártfogó felügyelő,
4. egyéb jogcímen fogvatartott: a kényszergyógykezelt, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy, a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető,
5. elektronikus megfigyelési eszköz: zárt rendszerű biztonságtechnikai eszköz, amely elektronikus formában kép, hang vagy kép és hang együttes felvételére, továbbítására és rögzítésére alkalmas,
6. elektronikus távfelügyeleti eszköz: az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott mozgását nyomon követő technikai eszköz,
7. értesítőlap: a bíróság által a végrehajtás érdekében – papír alapon vagy elektronikus formátumban – a végrehajtásért felelős szerv részére a kiszabott büntetésről, az alkalmazott intézkedésről, valamint az ezeket érintő, az ítélethozatalt követő érdemi rendelkezésekről, továbbá a kényszerintézkedés elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről kiállított értesítés, amelynek része a szabadságelvonással járó büntetés, intézkedés vagy kényszerintézkedés foganatosítására, avagy a szabadításra adott bírói rendelvény,
8. fogvatartással kapcsolatos ügy: minden olyan ügy, amely nem tartozik a büntetés-végrehajtási ügy körébe, de az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott fogvatartásával összefügg, ideértve a bv. intézet által lefolytatandó kártérítési eljárást is,
9. hivatalos minőségben kapcsolattartó:
a) a Btk. szerinti hivatalos és külföldi hivatalos személy a hivatalos eljárásában,
b) a védő, a jogi képviselőként eljáró ügyvéd és jogtanácsos folyamatban lévő büntető-, polgári, szabálysértési eljárásban, közigazgatási hatósági eljárásban, egyéb hatósági ügyben vagy büntetés-végrehajtási ügyben, valamint ilyen eljárás megindításának kezdeményezése érdekében eljárva, ideértve a meghatalmazás adását is,
c) az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott államának konzuli tisztviselője,
d) a büntetőügyben eljáró tolmács és szakértő,
e) az egyházi személy hitéleti szolgálata ellátása során, a büntetés-végrehajtási szervvel (a továbbiakban: bv. szerv) kötött megállapodás alapján a bv. intézetben vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet által megbízott más személy e tevékenység végzése során,
f) a bv. szervvel kötött megállapodás alapján a bv. intézetben jogvédő vagy karitatív tevékenységet folytató civil szervezet tagja, képviselője vagy ilyen szervezet megbízásából eljáró személy e tevékenység végzése során,
10. hozzátartozó: a Btk.-ban hozzátartozóként meghatározott személy,
11. kapcsolattartó: az a személy, aki az elítélttel vagy az egyéb jogcímen fogvatartottal jogszabály vagy engedély alapján kapcsolattartásra jogosult,
12. kényszerintézkedés: a büntetőeljárásban, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében és a nemzetközi bűnügyi jogsegély ügyekben elrendelt szabadságelvonással járó kényszerintézkedés,
13. munkáltatás: a reintegrációs tevékenység azon formája, amikor az elítéltek vagy a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető munkavégzése szervezetten, rendszeresen, haszon- vagy bevételszerzési céllal, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) által szabályozott munkaviszonytól eltérő, jogszabályban meghatározott feltételekkel és díjazás ellenében történik, az így létrejövő munkáltatási jogviszony alanyai munkáltatóként a bv. intézet, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság vagy a bv. szerv szerződése és az elítéltek vagy a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető hozzájárulása alapján más gazdálkodó szervezet, valamint munkavégzőként az elítélt, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy vagy a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető;
14. munkaterápiás foglalkoztatás: a reintegrációs tevékenység azon formája, amikor elsősorban a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt és a gyógyító-reintegráló csoportba helyezett, valamint a megváltozott munkaképességű vagy egyébként az egészségi állapota miatt a munkáltatásban részt venni nem képes elítélt foglalkoztatása szervezetten, rendszeresen, e törvényben meghatározott feltételekkel és térítési díj ellenében, büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történik,
15. védő: a Be. szerinti védő, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtása alatt az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyében eljáró ügyvéd,
16. végrehajtásért felelős szerv: a büntetés-végrehajtási szervezet, a javítóintézet, a pártfogó felügyelői szolgálatként a Kormány által kijelölt szerv (a továbbiakban: pártfogó felügyelői szolgálat).”

94. § (1) A Bv. tv. 11. § (4) és (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Védőt az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott, ezek törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár esetén továbbá hazája konzuli tisztviselője hatalmazhat meg. A felsoroltak kérelmére vagy hivatalból a végrehajtásért felelős szerv székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a Be. 48. § (3) bekezdése alapján haladéktalanul védőt rendel ki. A kirendeléskor a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére a Be. 74. § (3) bekezdés c) pontjára kiterjedően költségmentességet engedélyezhet. Előzetesen letartóztatott vagy ideiglenesen kényszergyógykezelt esetében a büntetőeljárásban adott meghatalmazás vagy kirendelés hatálya kiterjed a büntetés-végrehajtási ügyre is.
(5) A fogvatartással kapcsolatos ügyben az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott képviselőt hatalmazhat meg, akinek a képviseleti jogosultságát igazolni kell. A képviselő tevékenysége nem sértheti vagy veszélyeztetheti a fogvatartás biztonságát, illetve a végrehajtás rendjét. Nem járhat el képviselőként, akit a rendelkezési jogkör gyakorlója vagy a végrehajtásért felelős szerv vezetője a fogvatartottal való kapcsolattartásból kizárt.”

(2) A Bv. tv. 11. §-a a következő (5a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(5a) Ha a képviselő magatartása súlyosan sérti vagy veszélyezteti a fogvatartás biztonságát vagy a végrehajtás rendjét, a végrehajtásért felelős szerv vezetője a képviselőt indokolt határozattal az elítélttel vagy az egyéb jogcímen fogvatartottal való kapcsolattartásból kizárja. Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott és a képviselő a határozat ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.”

95. § A Bv. tv. 12. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

12. § (1) A magyar nyelv nem tudása miatt az elítéltet vagy az egyéb jogcímen fogvatartottat nem érheti hátrány. A végrehajtás során az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott mind szóban, mind írásban anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét, vagy – ha a magyar nyelvet nem ismeri – az általa ismert más nyelvet használhatja.
(2) A büntetés-végrehajtási ügyben, valamint a fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyben a végrehajtásért felelős szerv kellő nyelvismerettel rendelkező tagja eseti tolmácsként eljárhat. A büntetés-végrehajtási ügyben, valamint a fogvatartással kapcsolatos ügyben a határozatot akkor kell írásban lefordítani az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott anyanyelvére, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvre, vagy az általa ismert más nyelvre, ha ezt a határozat közlésekor tett nyilatkozatában kifejezetten kéri. Ezen jogára az elítéltet figyelmeztetni kell.
(3) A végrehajtásért felelős szervnek az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére az anyanyelvén, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelven, vagy az általa ismert más nyelven a végrehajtás rendjére, a végrehajtással összefüggő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezések lényegi elemeiről, valamint a fogvatartást foganatosító szerv házirendjéről tájékoztatást kell adnia.
(4) Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon kell a tájékoztatást megadni
a) a büntetés-végrehajtási ügyben a panaszjogról és a jogorvoslati lehetőségekről,
b) a büntetés-végrehajtási ügyben őt megillető védelemhez való jogról,
c) a végrehajtás során az őt megillető anyanyelv használatához való jogról,
d) a büntetés-végrehajtási ügy irataiba és az egészségügyi dokumentációba való betekintéshez való jogról,
e) a kapcsolattartás formáiról,
f) a konzuli hatóságok értesítéséhez való jogról,
g) az intézetben betartandó magatartási szabályokról, a fegyelmi felelősségről és a fegyelmi eljárás rendjéről,
h) a kényszerítő eszközökről, a biztonsági intézkedésekről, különösen az elektronikus megfigyelési rendszer alkalmazására vonatkozó szabályokról,
i) a büntetés, az intézkedés, valamint a szabálysértési elzárás kezdő és utolsó napjáról, valamint a feltételes szabadságra bocsátás, illetve ideiglenes elbocsátás esedékessége napjáról,
j) a kártérítési felelősség rendjéről,
k) az egészségügyi ellátáshoz való jogról,
l) a betegjogok érvényesüléséről.
(5) Az előzetesen letartóztatott és az ideiglenes kényszergyógykezelt részére befogadáskor írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon tájékoztatást kell adni a büntetőeljáráshoz kapcsolódóan
a) a védelemhez való jogról,
b) a személyes költségmentesség kérelmezéséhez való jogról és annak feltételeiről,
c) a gyanúsítás, illetve a vádemelés alapjául szolgáló cselekmény lényegének, valamint ezek változásának a megismeréséhez való jogról,
d) az anyanyelv használatához való jogról,
e) a büntetőügy irataiba való betekintéshez való jogról,
f) a vallomástétel megtagadásához való jogról,
g) a kényszerintézkedésnek az elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve a törvényben meghatározott lehetséges végső tartamáról, továbbá a kényszerintézkedés meghosszabbításának és felülvizsgálatának szabályairól, valamint a szabadlábra helyezési kérelem benyújtásához való jogról,
h) a kényszerintézkedés elrendelése, meghosszabbítása vagy fenntartása esetén az általa megjelölt hozzátartozó vagy az általa megjelölt más személy értesítéséhez való jogról.
(6) Ha az előzetesen letartóztatott vagy az ideiglenes kényszergyógykezelt a (4) bekezdés f) és k) pontjában, valamint az (5) bekezdésben szereplő jogokról a tájékoztatást az őrizetbe vétel során már megkapta, a tájékoztatást nem kell megismételni.
(7) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott jogokról szóló írásbeli tájékoztatót az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott magánál tarthatja.
(8) A (3)–(5) bekezdés szerinti tájékoztatás megtörténtét és annak tudomásulvételét írásban kell rögzíteni. Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott írni, olvasni nem tud, vagy a tájékoztatás időpontjában az írásbeli tájékoztató az általa értett nyelven nem áll rendelkezésre, a (4) és (5) bekezdés szerinti tájékoztatást szóban – két tanú jelenlétében – kell elvégezni, és annak megtörténtét írásban kell rögzíteni. Ha ezt követően a (4) és (5) bekezdés szerinti írásbeli tájékoztató az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott által értett nyelven elkészül, azt részére haladéktalanul át kell adni.
(9) A tartósan vagy véglegesen érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-szociális károsodással – vagy ezek bármilyen halmozódásával – élő, az írni vagy olvasni nem tudó, valamint a fiatalkorú elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott részére a tájékoztatást – állapotára, adottságaira és helyzetére figyelemmel – a számára érthető módon kell megadni.”

96. § A Bv. tv. 13. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatálya:

13. § (1) Az élet, a testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet), valamint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XIX. Fejezet) sértettjét kérelmére értesíteni kell az előzetesen letartóztatott szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, az elítélt véglegesen vagy feltételesen történő szabadon bocsátásáról és a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról, továbbá szökéséről, illetve javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú végleges vagy ideiglenes elbocsátásáról, valamint a javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról.
(2) A kérelmet a büntetőügyben eljáró bíróságnál, előzetesen letartóztatott esetén a büntetőügyben eljáró ügyésznél kell benyújtani, és abban meg kell jelölni, hogy milyen lakcímre kéri a sértett az értesítést. A sértett a kérelmét a bírósághoz, vagy az ügyészhez történő bejelentésével visszavonhatja.”

97. § A Bv. tv. 13. §-a a következő (3a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(3a) A (3) bekezdés az előzetesen letartóztatottra is irányadó azzal, hogy az előzetesen letartóztatott szabadulása vagy szökése esetén a sértett által megadott lakcím szerint illetékes rendőri szervet haladéktalanul értesíteni kell.”

98. § A Bv. tv. 14. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) A szabadságvesztés és a kényszerintézkedés foganatosítása az elzárás, a közérdekű munka, a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés és a javítóintézeti nevelés végrehajtását megszakítja. A javítóintézeti nevelés foganatosítása az elzárás és a közérdekű munka végrehajtását megszakítja. Az elzárás foganatosítása a közérdekű munka végrehajtását megszakítja. Az elzárás, a közérdekű munka, a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása az értesítőlapoknak a végrehajtásért felelős szervhez érkezésének sorrendjében történik.”

99. § A Bv. tv. 16. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

16. § (1) A büntetés, az intézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtását a Be.-ben és az e törvényben meghatározott feltételek szerint, kérelemre vagy hivatalból a bíróság, az igazságügyért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter felfüggesztheti, elhalaszthatja vagy félbeszakíthatja.
(2) Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott szabadulásakor tízezer forintot meg nem haladó összeggel tartozik a végrehajtásért felelős szervnek, és a tartozás összegének a levonására nincs lehetőség, a tartozás összegét törölni kell. Ezt meghaladó, de a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelést meg nem haladó tartozás esetén a végrehajtásért felelős szerv vezetője a követelést, kérelemre, ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott személyi vagy vagyoni körülményei ezt megalapozzák, méltányosságból elengedheti.
(3) Ha a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg nem éri el a napi tételként meghatározott összeget és nem haladja meg a tízezer forintot, akkor azt törölni kell.”

100. § (1) A Bv. tv. 24. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) A bírósági felülvizsgálati kérelmet a határozatot hozó végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró – a 73. és 75. §-ban írt eljárások kivételével – iratok alapján bírálja el. Ezekben az ügyekben bírósági titkár nem járhat el.”

(2) A Bv. tv. 24. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(7) Ha az elítélt vagy a védő az ismételt kérelemben új körülményre nem hivatkozik, a büntetés-végrehajtási bíró a kérelem tárgyában a határozathozatalt mellőzheti, és erről a kérelmezőt értesíti.”

101. § (1) A Bv. tv. 26. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Aki az (1) bekezdés szerint az iratokat megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, valamint – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – saját költségén másolat kiadását kérheti.”

(2) A Bv. tv. 26. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Nem engedhető betekintés és nem adható ki másolat
a) a döntés-előkészítés során készült tervezetről,
b) a kockázatértékelési összefoglaló jelentésről, a záró kockázatértékelési jelentésről,
c) a bv. szerv előterjesztésének a döntésre vonatkozó javaslatát tartalmazó részéről,
d) a biztonsági kockázati besorolással, a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezéssel kapcsolatos olyan iratról, amelynek ismertté válása valamely más személy jogait vagy érdekeit sértené,
e) a végrehajtásért felelős szerv szakterületi véleményéről,
f) a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő feljegyzéséről és az egyéni pártfogó felügyelői tervnek a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okokra, a bűnismétlés vonatkozásában fennálló, a pártfogoltat veszélyeztető körülmények kockázatelemzésére vagy kockázatértékelésére vonatkozó részéről,
g) az elfogatóparancs kibocsátásáról szóló igazolásról, valamint
h) azon iratokról, amelyeknek a megismerésére a kérelmező törvény szerint nem jogosult.”

(3) A Bv. tv. 26. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(7) Az egészségügyi dokumentációval kapcsolatos iratbetekintésre és másolat kiadására az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény, valamint az egészségügyről szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

102. § A Bv. tv. 30. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Ha a kegyelmi jogkör gyakorlója ettől eltérően nem dönt, a kegyelem gyakorlása esetén azok a büntetőjogi jogkövetkezmények, amelyeket a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény a korábbi elítéléshez fűz, az ítéletben kiszabott büntetéshez igazodnak.”

103. § A Bv. tv. 34. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Ha a terhelt szabadlábon van és a szabadságvesztés azonnali foganatba vételének nincs helye, továbbá elzárás kiszabása esetén a jogerős szabadságvesztést vagy elzárást kiszabó bíróság a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapot, az elzárásról kiállított értesítőlapot és az ítélet rendelkező részét a székhelye szerinti törvényszéken működő bv. csoport részére küldi meg.”

104. § A Bv. tv. 38. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) Ha a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés előírásait az elítélt megszegte, a rendőrség haladéktalanul értesíti az intézkedést elrendelő bíróságot, és az elítéltet a bíróság határozatának meghozataláig – legfeljebb hat napig – büntetés-végrehajtási őrizetbe veheti. A büntetés-végrehajtási őrizetet rendőrségi fogdán kell végrehajtani. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés előírásainak megszegése esetén a szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendelheti el. A bíróság a szabadságvesztés azonnali foganatba vételéről való döntés során a Btk. 92. § alkalmazásával rendelkezik a büntetés-végrehajtási őrizet beszámításáról.”

105. § A Bv. tv. 39. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) A (3) bekezdés a) pontja esetén, ha a gyermek halva született, utóbb meghalt, vagy a gyermek véglegesen vagy tartósan kikerül az elítélt gondozásából, a szabadságvesztés végrehajtását a bíróság felhívására, amint azt a nő szülés utáni egészségi állapota lehetővé teszi, haladéktalanul meg kell kezdeni. A nő szülés utáni egészségi állapotáról a tanács elnökének a felhívására a BVOP egészségügyi szakterületének vezetője – a rendelkezésre bocsátott orvosi dokumentumok alapján – nyilatkozik.”

106. § A Bv. tv. 40. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) A (3) bekezdés a) pontja esetén, ha a gyermek halva született, utóbb meghalt, vagy a gyermek véglegesen vagy tartósan kikerül az elítélt gondozásából, az elzárás végrehajtását a bíróság felhívására, amint azt a nő szülés utáni egészségi állapota lehetővé teszi, haladéktalanul meg kell kezdeni. A nő szülés utáni egészségi állapotáról a tanács elnökének a felhívására a BVOP egészségügyi szakterületének vezetője – a rendelkezésre bocsátott orvosi dokumentumok alapján – nyilatkozik.”

107. § A Bv. tv. 41. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

41. § (1) A tanács elnöke a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.
(2) Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke
a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig tartó halasztást is engedélyezhet,
b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja.
(3) El kell halasztani – kérelem nélkül, hivatalból is – a közérdekű munka végrehajtásának megkezdését annak az elítéltnek az esetében, aki
a) a tizenkettedik hetet meghaladó várandós, legfeljebb a szülés várható idejét követő tizenkettedik hónap végéig,
b) egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza.
(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvosszakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását.
(5) Ha a közérdekű munka végrehajtásának elhalasztása iránti kérelmet olyan időben terjesztik elő, hogy annak elintézésére a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnap előtt már nincs lehetőség, a tanács elnöke a kérelem elbírálását mellőzi és erről a kérelmezőt értesíti, és a kérelmet a közérdekű munka végrehajtásának esetleges félbeszakítása iránti intézkedés megtétele végett a büntetés-végrehajtási bírónak, tájékoztatásul az illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak is megküldi.
(6) A büntetés végrehajtását haladéktalanul meg kell kezdeni, ha
a) az elítélt gyermeke halva született, utóbb meghalt, vagy a gyermek véglegesen vagy tartósan kikerült az elítélt gondozásából, és azt a nő szülés utáni egészségi állapota lehetővé teszi,
b) az elítélt részére a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás folyósítását egy év eltelte előtt megszüntetik,
c) az elítélt fogvatartása vagy házi őrizete megszűnik, kivéve ha a közérdekű munka végrehajtásának e törvény szerinti végrehajtási akadálya áll fenn.
(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti szülés utáni egészségi állapotról az igazságügyi orvos-szakértő vagy a szülést levezető egészségügyi intézmény főorvosa nyilatkozik.”

108. § A Bv. tv. 46. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

46. § (1) Ha a kegyelmi eljárás során egészségügyi okra hivatkoznak, az igazságügyért felelős miniszter az előterjesztés előkészítése során – a büntetés végrehajtásának megkezdésére halasztó hatállyal – elrendelheti az elítéltnek a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában (a továbbiakban: Központi Kórház) vagy az IMEI-ben történő szakorvosi vizsgálatát.
(2) A büntetés vagy az intézkedés elengedése vagy mérséklése iránti kérelem vagy előterjesztés esetén az igazságügyért felelős miniszter elrendelheti a büntetés vagy javítóintézeti nevelés intézkedés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását.
(3) Az igazságügyért felelős miniszter a 17. § szerinti megkereséssel élhet további olyan adatok vagy iratok beszerzése érdekében, amelyekre a kegyelmi kérelem hivatkozik vagy amelyek a kegyelmi eljárás lefolytatásához szükségesek.
(4) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során törvényben meghatározott adatkörben adatokat igényelhet a következő nyilvántartásokból:
a) bűnügyi nyilvántartási rendszer,
b) szabálysértési nyilvántartási rendszer,
c) polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása,
d) közúti közlekedési nyilvántartás,
e) központi idegenrendészeti nyilvántartás.
(5) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi kérelmet a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha a kegyelem gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést.
(6) A kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság tanácsának elnöke kézbesíti az elítéltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének.
(7) Ha az elítélt a szabadságvesztését vagy a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügyért felelős miniszter közvetlenül a bv. intézet vagy a javítóintézet útján kézbesíti, egyidejűleg a kegyelmi határozat megküldésével értesíti az első fokon eljárt bíróságot. Ha az elítélt szabadságvesztés büntetésének végrehajtását a kegyelmi döntés meghozataláig elhalasztották vagy félbeszakították, a kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügyért felelős miniszter a BVOP-nak is megküldi.
(8) Ha a köztársasági elnök kegyelmet gyakorolt, az elítélt részére küldött értesítés tartalmazza a kegyelemhez fűződő jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást is.”

109. § A Bv. tv. a következő alcímmel és 46/A–46/H. §-sal kiegészülve lép hatályba:

„A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kötelező kegyelmi eljárása
46/A. § (1) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt esetében e törvény rendelkezései alapján hivatalból kegyelmi eljárást (a továbbiakban: kötelező kegyelmi eljárás) kell lefolytatni.
(2) A kötelező kegyelmi eljárás lefolytatása nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt vagy az arra jogosult más személy az általános szabályok szerint kegyelmi kérelmet nyújtson be vagy az arra jogosult hivatalból kegyelmi eljárást kezdeményezzen.
46/B. § (1) Az elítéltet fogva tartó bv. intézet értesíti az igazságügyért felelős minisztert, ha az elítélt a szabadságvesztésből negyven évet kitöltött.
(2) A bv. intézet az (1) bekezdés szerinti értesítést megelőzően nyilatkoztatja az elítéltet arról, hogy a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához hozzájárul-e. Az (1) bekezdés szerinti értesítéshez az elítélt hozzájáruló nyilatkozatát, a hozzájárulás megtagadásáról szóló nyilatkozatát, vagy ha az elítélt a nyilatkozattételt megtagadja, az erről kiállított jegyzőkönyvet mellékelni kell.
(3) Az elítélt hozzájárulásának hiánya esetén, vagy ha az elítélt a nyilatkozattételt megtagadja, a kötelező kegyelmi eljárás nem folytatható le.
46/C. § Az igazságügyért felelős miniszter – a 46/B. § szerinti értesítés beérkezésétől számított hatvan napon belül – a 46. § (4) bekezdése szerint beszerzi a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatokat, illetve a 17. § szerinti megkeresés szabályai szerint beszerzi a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges, a kegyelmi ügyben hozott döntéshozatal során megvizsgálandó előkészítő iratokat, különösen
a) a bv. intézet által összeállított,
aa) az elítéltről készült kockázatértékelési összefoglaló jelentést,
ab) az elítélt biztonsági kockázati besorolásával kapcsolatos iratokat,
ac) az elítéltről készült értékelő véleményeket,
ad) az elítélttel szemben indított fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos iratokat,
ae) az elítélt egészségi állapotára vonatkozó dokumentációt, ideértve az elítélt mentális állapotára vonatkozó szakorvosi és pszichológusi véleményeket is;
b) az elítélt büntetőügyének az iratait;
c) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő által, az elítélt befogadó környezetéről készített környezettanulmányt;
d) – ha az elítélt a bv. intézetet arról tájékoztatja, hogy szabadulása esetén foglalkoztatása biztosított lesz – a munkáltató által kiadott foglalkoztatási nyilatkozatot.
46/D. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter – legkésőbb a 46/B. § szerinti értesítés beérkezésétől számított három napon belül – értesíti a Kúria elnökét a kötelező kegyelmi eljárás megkezdéséről.
(2) A Kegyelmi Bizottság öttagú, a kötelező kegyelmi eljárásban közreműködő testület.
(3) A Kegyelmi Bizottság eseti jelleggel, tagjainak kijelölésétől a Kegyelmi Bizottság állásfoglalásának az igazságügyért felelős miniszternek történő megküldéséig működik.
(4) A Kegyelmi Bizottság tagjait az (1) bekezdés szerinti értesítést követően haladéktalanul a Kúria elnöke jelöli ki a Kúria büntető kollégiumának javaslata alapján. A Kegyelmi Bizottság tagjává a Kúrián vagy az ítélőtáblán büntető ügyekben eljáró bíró jelölhető ki. A kijelöléshez a bíró hozzájárulása szükséges.
(5) A Kegyelmi Bizottság tagjává nem jelölhető ki olyan bíró, aki
a) a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügyben vagy a szabadságvesztés végrehajtása során bíróként eljárt,
b) a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügyben vagy a szabadságvesztés végrehajtása során ügyészként eljárt,
c) a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügyben a nyomozó hatóság tagjaként eljárt,
d) az elítélt hozzátartozója,
e) a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügy sértettje vagy a sértett hozzátartozója.
46/E. § (1) Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerinti követelmények a Kegyelmi Bizottság tagjaként történő eljárásra is kiterjednek.
(2) A Kegyelmi Bizottság a döntéseit szótöbbséggel hozza meg.
(3) A Kegyelmi Bizottság saját tagjai közül elnököt választ. Az elnököt akadályoztatása esetén a Kegyelmi Bizottságnak az elnök által kijelölt tagja teljes jogkörben helyettesíti.
46/F. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a 46/C. § szerinti határidőben beszerzett iratokat a rendelkezésre bocsátásukat követő nyolc napon belül megküldi a Kegyelmi Bizottság részére.
(2) A Kegyelmi Bizottság a 46/C. § szerint beszerzett iratok beérkezését követő kilencven napon belül megvizsgálja, hogy
a) az elítéltnek a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására, valamint arra a készségére tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni, illetve
b) az elítélt személyi vagy családi körülményeire, valamint az egészségi állapotára tekintettel
alaposan feltehető-e, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.
(3) A Kegyelmi Bizottság a 17. § szerinti megkeresés szabályai szerint, illetve a 46. § (4) bekezdése alkalmazásával a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges további adatokat és iratokat szerezhet be.
(4) A Kegyelmi Bizottság eljárása során bármely, a vizsgálat során lényegesnek minősülő szakkérdésben megfelelő szakértelemmel rendelkező személy közreműködését veheti igénybe vagy meghatározott szakkérdésben állásfoglalást kérhet. Az elítélt mentális állapotára vonatkozóan a Kegyelmi Bizottság köteles szakorvos vagy pszichológus szakértő közreműködését igénybe venni. A felkért szakértő az eljárás során beszerzett iratokat, adatokat megismerheti. A felkért szakértő eljárásának a költségeit az állam viseli.
(5) A Kegyelmi Bizottság az elítéltet az eljárása során meghallgatja.
(6) A Kegyelmi Bizottság a (2) bekezdés szerinti vizsgálat alapján indokolt állásfoglalást fogad el, amely a kegyelem gyakorlásával kapcsolatos javaslatot is tartalmaz.
(7) A Kegyelmi Bizottság az indokolt állásfoglalást, valamint a vizsgálata során beérkezett iratokat, beszerzett adatokat, illetve a szakértői véleményeket megküldi az igazságügyért felelős miniszternek.
46/G. § (1) A Kegyelmi Bizottság állásfoglalásától az igazságügyért felelős miniszter nem térhet el. Az igazságügyért felelős miniszter a Kegyelmi Bizottság állásfoglalásában szereplő tartalommal készíti el a köztársasági elnök részére a felterjesztést, amely az állásfoglalás indokolását is tartalmazza.
(2) Az igazságügyért felelős miniszter a felterjesztést a Kegyelmi Bizottság állásfoglalásának a beérkezését követő tizenöt napon belül megküldi a köztársasági elnöknek.
(3) Az igazságügyért felelős miniszter a felterjesztést az elítéltet fogva tartó bv. intézet útján megküldi az elítéltnek is.
(4) A kegyelmi döntésről szóló határozat kézbesítésére a 46. § (6)–(8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
46/H. § Ha a kötelező kegyelmi eljárás anélkül zárult le, hogy az elítélt kegyelemben részesült volna, és az elítélt továbbra is életfogytig tartó szabadságvesztését tölti, a kötelező kegyelmi eljárás lezárultát követően két év elteltével a kötelező kegyelmi eljárást ismételten le kell folytatni.”

110. § A Bv. tv. 48. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

48. § (1) A szabadságvesztés – ideértve a 64. § és a 66. § szerinti szabadságvesztést is –, az elzárás, a közérdekű munka kiszabása vagy a javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró a bíróság határozatának rendelkező része és az értesítőlapok alapján – külön jogszabályban meghatározottak szerint – megvizsgálja, hogy
a) nem állapítható-e meg a büntetés vagy az intézkedés végrehajtását kizáró ok, vagy e törvény szerinti egyéb végrehajtási akadály bekövetkezése,
b) az elítélt az előzetes fogvatartásban vagy házi őrizetben töltött-e annyi időt, hogy a kiszabott szabadságvesztést, a 64. § és 66. § szerinti szabadságvesztést, az elrendelt javítóintézeti nevelést kitöltötte, vagy a szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátása vagy javítóintézeti nevelésből az ideiglenes elbocsátása kérdésében való döntés esedékes.
(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja a szabadságvesztés végrehajthatóságát, úgy az értesítőlap hiteles másolatának megküldésével értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés megkezdésére felhívható elítéltekről.
(3) Ha a szabadlábon lévő elítélt befogadásáról a bv. intézet a bv. csoportot értesítette, a büntetés-végrehajtási bíró az értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és azt haladéktalanul megküldi a befogadó bv. intézet részére.
(4) A büntetés-végrehajtási bíró a hibás formában vagy tartalommal kiállított értesítőlap kijavítását saját hatáskörben elvégezheti.
(5) Elzárás, közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés esetén, ha az elítélt szabadlábon van, a büntetés végrehajtásának megkezdésére szóló felhívást a büntetés-végrehajtási bíró adja ki.
(6) A büntetés-végrehajtási bíró a büntetés-végrehajtás során az általa lefolytatott eljárásokban hivatalból vizsgálja a büntetés vagy az intézkedés végrehajtásának törvényi akadályát, és annak fennállását – a 27. § (1) bekezdés a) és c) pontja kivételével – határozattal állapítja meg.”

111. § (1) A Bv. tv. 50. § (1) bekezdése a következő l) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(A büntetés-végrehajtási bíró)

l) az e törvényben meghatározott esetekben, amennyiben a jogosult kérelmében új körülményre nem hivatkozik, a határozat hozatalát mellőzheti, és erről a kérelmezőt értesíti.”

(2) A Bv. tv. 50. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Az e fejezetben szabályozott eljárások közül azokban, amelyeknél e törvény az elítélt meghallgatását nem írja elő vagy a bírósági titkár eljárását nem tiltja meg, a büntetés-végrehajtási bíró feladatait önálló aláírási joggal a törvényszék elnöke által kijelölt bírósági titkár is elláthatja. A bírósági titkár a döntését iratok alapján hozza meg.”

112. § A Bv. tv. 58. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A büntetés-végrehajtási bíró
a) a meghallgatás időpontjáról a bv. intézetet és az ügyészt, a védőt, ha a pártfogó felügyelő meghallgatása szükséges, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt, továbbá, ha az elítélt fiatalkorú, a törvényes képviselőjét értesíti,
b) ha az elítélt szabadlábon van, az elítéltet a meghallgatásra idézi.”

113. §54

114. § A Bv. tv. a következő alcímmel és 68/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

„A javítóintézeti nevelés átváltoztatása szabadságvesztésre
68/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára a Btk. 122. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén – az iratok alapján – a javítóintézeti nevelést vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át.
(2) A bűnügyi költséget az állam viseli.
(3) Az (1) bekezdés alapján átváltoztatott javítóintézeti nevelés helyébe lépő szabadságvesztésre halasztás nem engedélyezhető.”

115. § A Bv. tv. 71. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

71. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, az ügyész indítványára, az elítélt vagy a védő kérelmére, illetve a végrehajtásért felelős szerv jelzése alapján utólag – a Be. XXIX. Fejezetében foglaltak alapján – folytatja le az 52–70. § szerinti eljárásokat, ha határozatában nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.
(2) Ha az elítélt vagy a védő az ismételt kérelemben új körülményre nem hivatkozik, a büntetés-végrehajtási bíró a kérelem tárgyában a határozat hozatalát mellőzheti, és erről a kérelmezőt értesíti.
(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.”

116. § (1) A Bv. tv. 76. § (2) bekezdés f) és g) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterjed]

f) a szabadságvesztés és az elzárás hatálya alatt álló arcképmására, társadalombiztosítási azonosító jelére, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott egészségügyi adataira (a továbbiakban: egészségügyi adat), esetleges káros szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen családi körülményeire, valamint jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, a választójoggal nem rendelkező elítélt személyi azonosítójára, valamint a végrehajtás helyére, kezdő és befejező időpontjára,
g) a közérdekű munkára ítélt társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira, szociális helyzetére, foglalkozására, munkahelyére, munkarendjére és tanulói jogviszonyára, tanulmányi rendjére, valamint családi körülményeire vonatkozó adataira, továbbá – ha azokat megadja – a levelezési címére, telefonszámára, illetve e-mail címére, valamint a végrehajtás helyére, kezdő és befejező időpontjára, valamint a ledolgozott napok számára,”

(2) A Bv. tv. 76. § (2) bekezdése a következő r) ponttal kiegészülve lép hatályba:

[Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterjed]

r) a szabálysértési elzárás hatálya alatt álló arcképmására, társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira, esetleges káros szenvedélyeire, valamint a végrehajtás helyére, kezdő és befejező időpontjára.”

117. § (1) A Bv. tv. 78. § (1) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[A rendőrség a 76. § (2) bekezdésében meghatározott adatok közül]

b) ha az előzetes letartóztatást, a szabálysértési elzárást rendőrségi fogdában hajtják végre, az előzetes letartóztatás, a szabálysértési elzárás,”

(végrehajtásához szükséges adatokat ismerheti meg és kezelheti.)

(2)55

118. § A Bv. tv. 80. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében az érintett következő bűnügyi személyes adatait igényelheti és veheti át a bűnügyi nyilvántartó szervtől:
a) a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 11. § (1) bekezdés c)–l) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adatokat,
b) a Bnytv. 16. § (1) bekezdés c)–l) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatokat, ha az érintettel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el,
c) a Bnytv. 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatokat, ha a terhelttel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el.”

119. § A Bv. tv. 82. § 1. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E fejezet alkalmazásában)

„1. fiatalkorú alatt érteni kell a tizennyolcadik életévét betöltött, de huszonegyedik életévét meg nem haladott – fiatalkorúak szabadságvesztését töltő – elítéltet is,”

120. § (1) A Bv. tv. 84. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A szabadságvesztés végrehajtása iránt azonnal intézkedni kell, ha
a) a szabadságvesztést kiszabó határozat jogerőre emelkedésekor a terhelt akár az adott ügyben, akár más ügyben előzetes fogvatartásban van,
b) a bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának azonnali foganatba vételét rendelte el.”

(2) A Bv. tv. 84. §-a a következő (4a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(4a) Ha az elítélt szabadságvesztés büntetésének végrehajtását a kegyelmi döntés meghozataláig elhalasztották vagy félbeszakították, és a köztársasági elnök nem gyakorolt kegyelmet, a BVOP az elítéltet a szabadságvesztés végrehajtásának – a kegyelmi döntésről szóló határozat meghozatalától számított – harminc napon belül történő megkezdésére vagy folytatására hívja fel.”

(3) A Bv. tv. 84. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(7) Ha a bv. bíró megállapítja a szabadságvesztés végrehajthatóságát, úgy az értesítőlap másolatának megküldésével értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés megkezdésére felhívható elítéltekről.”

121. § A Bv. tv. 85. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

85. § (1) A BVOP a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére kijelölt bv. intézet kiválasztásánál figyelembe veszi
a) a kiszabott szabadságvesztés tartamát és végrehajtási fokozatát,
b) az elítélt állandó lakóhelyét,
c) azt, hogy az elítélt visszaeső-e, és
d) a telítettséget.
(2) A 84. § (3) bekezdése szerinti felhívást úgy kell kiadni, hogy a szabadságvesztés végrehajtását az elítélt legkésőbb a szabadságvesztés végrehajthatóságának a 84. § (7) bekezdés szerinti megállapítását követő három hónapon belül megkezdje.
(3) A BVOP a felhívás megtörténtét követően haladéktalanul tájékoztatja a bv. csoportot a felhívás tényéről, a szabadságvesztés kezdő időpontjáról, valamint a végrehajtás megkezdésére kijelölt bv. intézetről.”

122. § A Bv. tv. 86. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

86. § (1) A BVOP az előző naptári héten kiadott felhívásokat az azokban megjelölt bv. szervek szerint összesíti, az ezek alapján összeállított jegyzéket a bv. intézet parancsnokának megküldi.
(2) Ha a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert ismeretlen helyre távozott, a BVOP haladéktalanul megkísérli az elítélt tartózkodási helyének a felkutatását, ha ez nem vezet eredményre, kezdeményezi az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál az elítélttel szemben elfogatóparancs kibocsátását.
(3) Ha az elítélt a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére nem jelent meg a bv. intézetnél, a BVOP haladéktalanul intézkedik az elítélt elővezetése iránt. Ha az elővezetés nem járt eredménnyel, kezdeményezi az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál az elítélttel szemben elfogatóparancs kibocsátását.
(4) A BVOP az elítélt elővezetését az elítélt ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézetbe rendeli el.
(5) Az elővezetés költségének megfizetésére a BVOP az elítéltet határozattal kötelezi. Eredménytelen elővezetés esetén a BVOP a kötelezettet kérelmére különös méltánylást érdemlő okból mentesítheti az elővezetés költéségének megfizetése alól, ebben az esetben az elővezetés költségét az állam viseli. Az elítélt az elővezetés költségének megfizetésére kötelező határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezheti a fogvatartás helyeként kijelölt bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál.
(6) Ha az elítélt önként, határidőben jelentkezik, vagy elővezetés, elfogatóparancs alapján a bv. intézetbe elővezetik, erről a bv. intézet haladéktalanul értesíti a bv. csoportot és a BVOP-t.”

123. § A Bv. tv. 92. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az egy év hat hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt személyt a KKMI-ben kell elhelyezni, ha várható szabadulásáig több mint egy év van hátra. A KKMI-ben az elítélt elhelyezése legfeljebb harminc napig tarthat, amit a KKMI főigazgatója indokolt esetben további harminc nappal meghosszabbíthat.
(3) A KKMI-ben eltöltött időszak kockázatértékelési összefoglaló jelentéssel zárul, amely tartalmazza az elítélt befogadásakor mért általános – visszaesési és fogvatartási – kockázatát, meghatározza a kockázat csökkentéséhez szükséges egészségügyi, pszichológiai, biztonsági és reintegrációs feladatokat, amelyet a bv. intézetnek a reintegrációs tevékenysége során figyelembe kell vennie. Az elítéltet tájékoztatni kell a kockázatértékelési összefoglaló jelentés tartalmáról, valamint a javasolt visszaesési és fogvatartási kockázatot csökkentő reintegrációs programok igénybevételéről.”

124. § A Bv. tv. 93. § (3) és (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A bv. intézeti szakterületi véleményezést megelőzően az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni a feltételes szabadságra és reintegrációs őrizetre bocsátáshoz készítendő előterjesztés megalapozása érdekében azzal, hogy a vizsgálatot az előterjesztés benyújtásának esedékességét megelőző két hónapon belül meg kell kezdeni.
(4) Nem kell elvégezni annak az elítéltnek a záró kockázatértékelését,
a) aki nem tartozik a 92. § (2) bekezdés alá,
b) aki az anya-gyermek részlegen van elhelyezve,
c) aki a társadalmi kötődés programban vesz részt,
d) aki a reintegrációs őrizetben van, vagy
e) akinél a fogva tartó bv. intézet ezt nem javasolja.”

125. § (1) A Bv. tv. 95. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az elítéltet
a) a befogadást követően, vagy
b) a 92. § (2) bekezdésében meghatározott kivizsgálást követően a kijelölt bv. intézetben
a befogadó részlegen kell elhelyezni, ahol legfeljebb tizenöt napig tartózkodhat. A befogadó részlegen való elhelyezés időtartamába nem számít be az IMEI-ben, a Központi Kórházban vagy a más bv. intézetben megőrzésen töltött idő.
(3) A bv. intézeti befogadást követően a kockázatértékelési összefoglaló jelentés alapján a befogadó részleg vezetője az elítélt együttműködésével kialakítja és rögzíti az egyéniesített fogvatartási programtervet, majd a BFB az elítélt személyes meghallgatását követő nyolc napon belül dönt az elítélt rezsimbe sorolásáról és a bv. intézetben működő reintegrációs programokon való részvételéről.”

(2) A Bv. tv. 95. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) A fogvatartott egyéniesítéséhez igazodó rezsimbe sorolásáról és annak megváltoztatásáról, valamint a magas szintű biztonsági kockázati besorolásáról – a 26. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a BFB határozattal dönt.”

126. § (1) A Bv. tv. 96. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A BFB elítéltekkel kapcsolatos feladatai:
a) az elítélt befogadást követő elhelyezése,
b) a rezsimbe sorolás és a besorolás megváltoztatása,
c) a rezsimbe helyezés felülvizsgálata,
d) a reintegrációs programba történő bevonás, ilyen programba történő helyezés vagy annak megszüntetése, a programon való részvétel eredményességének értékelése,
e) a biztonsági kockázati besorolás és a besorolás megváltoztatása,
f) a nem dolgozó és újonnan befogadott elítélt munkába állítása, a munkahely és a munkakör kijelölése,
g) a dolgozó elítélt más munkahelyre történő áthelyezése, munkahelyről történő leváltása,
h) a bv. szerv orvosának javaslata alapján döntés a munkaterápiás foglalkoztatásról, annak munkaidejéről és munkarendjéről,
i) az oktatásra, a szakképzésre és a továbbképzésre jelentkezők beiskolázása,
j) a hosszúidős speciális részlegen történő elhelyezés vagy annak megszüntetése,
k) a gyógyító-terápiás részlegen történő elhelyezés vagy annak megszüntetése,
l) a pszichoszociális részlegen történő elhelyezés vagy annak megszüntetése,
m) a drogprevenciós részlegen történő elhelyezés vagy annak megszüntetése,
n) az alacsony biztonsági kockázatú részlegen történő elhelyezés vagy annak megszüntetése,
o) jogszabályban meghatározott egyéb feladat.
(2) A BFB az (1) bekezdés b), d), f)–h), j) és l) pontjában meghatározott feladatkörének ellátása során az elítéltet meghallgatja, egyéb esetben meghallgatást tarthat.”

(2)56

(3)57

127. § A Bv. tv. 109. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az alacsony biztonsági kockázatú részlegen az az elítélt helyezhető el, akinek biztonsági kockázati besorolása alapján a fogvatartása nem igényli magas szintű biztonsági védelmi eszközök alkalmazását.”

128. § A Bv. tv. 113. § (1) bekezdése a következő f) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(Az elítéltet – megjelenési szándékától függetlenül – elő kell állítani, ha)

f) az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága által közreműködésre kötelezett személyként”

(idézik.)

129. § A Bv. tv. 115. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Enyhébb végrehajtási fokozat nem jelölhető ki, ha
a) az elítélt a szabadságvesztésből – az előzetes fogvatartásban és a házi őrizetben töltött időt is beszámítva – a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le,
b) az elítélt feltételes szabadságra nem bocsátható és a szabadságvesztés tartamának – az előzetes fogvatartásban és a házi őrizetben töltött időt is beszámítva – fegyházfokozatban a felét, börtönfokozatban az egyharmadát nem töltötte le,
c) az elítélt a szabadságvesztésből fegyházfokozatban legalább egy évet, börtönfokozatban legalább hat hónapot nem töltött le,
d) az elítélt erőszakos többszörös visszaeső,
e) az elítélt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
f) az elítélt életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést tölt, amelyből nem bocsátható feltételes szabadságra.”

130. § A Bv. tv. 116. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) A szabadságvesztés félbeszakítására irányuló kérelem indokoltságának ellenőrzése céljából a bv. intézet az elítélt által megjelölt tartózkodási hely szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő útján környezettanulmány elkészítését rendelheti el, illetve megkeresheti a rendőri szervet a környezettanulmány készítése céljából.”

131. § (1) A Bv. tv. 117. § (1) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszünteti, ha tudomására jut, hogy)

a) az elítélttel szemben a félbeszakítás tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, vagy olyan újabb szabadságvesztés végrehajtásáról érkezik értesítőlap, amely a végrehajtás sorrendjére kihatással van,”

(2) A Bv. tv. 117. § (1) bekezdése a következő d) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszünteti, ha a tudomására jut, hogy)

d) a kegyelmi döntés meghozataláig az elítélt szabadságvesztés büntetésének végrehajtását félbeszakították.”

(3) A Bv. tv. 117. §-a a következő (1a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(1a) A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszüntetheti, ha az elítélttel szemben olyan újabb szabadságvesztés végrehajtásáról érkezik értesítőlap, amely a végrehajtás sorrendjére nincs kihatással.”

132. §58

133. § A Bv. tv. 143. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(6) A kárt a bv. szerv viseli, ha a károkozásért az elítélt felelőssége nem állapítható meg, továbbá, ha az elítéltet a kár megtérítése alól részben vagy egészben mentesítették, vagy a tartozást törölték.”

134. § A Bv. tv. 144. §-a a következő (1a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kártérítési eljárást a 143. § (1) bekezdésében meghatározott bv. szerv folytatja le.”

135. § A Bv. tv. a következő 144/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

144/A. § A rendőrségi fogdán történő végrehajtás során okozott kár esetében a 143. § és a 144. § szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a bv. szerv alatt a 427. § (8) bekezdésében meghatározott személyt kell érteni.”

136. § A Bv. tv. 175. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Ha jogorvoslatra vonatkozó jognyilatkozat megtétele miatt a védővel való telefonon történő kapcsolatfelvétel indokolt, és az elítélt nem rendelkezik a telefonáláshoz szükséges összeggel, részére a telefonbeszélgetés költségét a bv. intézet megelőlegezi.”

137. § (1) A Bv. tv. 185. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az elítéltek szabadulásra felkészítése keretében (a továbbiakban: gondozás) már a szabadságvesztés végrehajtása alatt segítséget kapnak a szabadulást követő társadalomba való visszailleszkedéshez és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. A gondozás – az elítélt visszailleszkedésének elősegítése érdekében – kiterjed a befogadó környezet felkészítésére, más személyek és szervezetek bevonására is. A bv. intézet az elítélt részére egyéni reintegrációs programot készít, amely alapján végrehajtja az elítélt gondozását.”

(2) A Bv. tv. 185. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő gondozási tevékenységét legkésőbb a bv. intézetből való szabadulás – ideértve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét is – várható időpontja előtt két hónappal kezdi meg.”

138. § A Bv. tv. 186. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Az egyéni reintegrációs programot a bv. intézet szükség szerint – az elítélt, a reintegrációt segítő szervezetek képviselőinek bevonásával – felülvizsgálja és módosíthatja.”

139. § (1) A Bv. tv. 187. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A társadalmi kötődés program végrehajtását a bv. intézet parancsnoka
a) felfüggeszti, ha az elítélttel szemben újabb szabadságvesztés végrehajtására érkezik értesítés,
b) felfüggesztheti, ha az elítélttel szemben újabb büntetőeljárás indul.”

(2) A Bv. tv. 187. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) A programelemek megvalósításának eredményességét a bv. intézet ellenőrzi és értékeli. Az értékelés alapját a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek a befogadó környezettel történő együttműködés és ellenőrzés során beszerzett adatok képezik.”

140–141. §59

142. § A Bv. tv. 270. §-a és az azt megelőző alcím a következő szöveggel lép hatályba:

„Munkaterápiás foglalkoztatás
270. § (1) A bv. orvos javaslatára a BFB dönt az elítélt munkaterápiás foglalkoztatásáról, munkaidejéről, munkarendjéről.
(2) A munkaterápiás foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi hat és a heti harminc órát, de el kell érnie a napi négy és a heti húsz órát.
(3) A munkaterápiás foglalkoztatáson részt vevő elítélt rendszeres pénzbeli térítésre jogosult, amelynek legkisebb összege napi hatórás foglalkoztatás esetén az alapmunkadíj egyharmada. A térítési díj összege az országos parancsnok által normatív utasításban, évente meghatározott összeg.
(4) Munkaterápiás foglalkoztatás esetén e törvény munkáltatásra vonatkozó szabályait kell azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy az ilyen foglakoztatásban részt vevő elítélt számára teljesítménykövetelmény nem írható elő.”

143. § A Bv. tv. 271. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(4) A fogvatartott mentesül a (3) bekezdésben meghatározott felelősség alól, ha
a) a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy
b) a munkáltató nem biztosította a biztonságos őrzés feltételeit.
(5) Fogvatartottal szemben az Mt. leltárhiányért való felelősségre vonatkozó szabályai alapján kártérítési igény nem érvényesíthető.”

144. § A Bv. tv. 272. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(3) A munkáltatásból származó kártérítési igény érvényesítése során az Mt. 285. §-a nem alkalmazható.”

145. § A Bv. tv. 273. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az elzárás a bíróság jogerős határozata alapján hajtható végre. Az elzárás végrehajtásának megkezdése érdekében a bv. csoport intézkedik.”

146. § A Bv. tv. 294. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés büntetés végrehajtására az V. Fejezet rendelkezéseit e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés büntetés végrehajtásának megkezdése érdekében a bv. csoport intézkedik.”

147. § A Bv. tv. 310. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

310. § (1) A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogolt ellenőrzésével és irányításával elősegíti annak megakadályozását, hogy a pártfogolt ismételten bűncselekményt kövessen el, továbbá segítséget nyújt a társadalmi beilleszkedéséhez, az ehhez szükséges szociális készségek kialakításához és feltételek megteremtéséhez, közreműködik a sértettek érdekeinek érvényesülésében.
(2) A pártfogó felügyeletet a pártfogó felügyelői szolgálat kijelölt pártfogó felügyelője, a feltételes szabadságra bocsátással összefüggő pártfogó felügyeletet a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő hajtja végre.
(3) A pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő
a) ellátja a pártfogó felügyelet végrehajtásával járó teendőket,
b) a pártfogó felügyelet végrehajtására pártfogoltanként egyéni pártfogó felügyelői tervet készít,
c) összehangolja a pártfogó felügyelet végrehajtásában közreműködő szervek, szervezetek és személyek tevékenységét,
d) a külön magatartási szabályok meghatározása és a bíróság döntésének megalapozása érdekében pártfogó felügyelői véleményt készít.
(4) A pártfogó felügyelet végrehajtásában a rendőrség közreműködik. Ennek keretében a rendőrség
a) teljesíti a pártfogó felügyelői szolgálat vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő megkereséseit,
b) ellenőrzi egyes külön magatartási szabályok [Btk. 71. § (2) bekezdés a)–d) pont] megtartását, ezek megszegése esetén jelentését megküldi a pártfogó felügyelői szolgálatnak vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek,
c) javasolhatja a pártfogó felügyelői szolgálatnak vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek az előírt külön magatartási szabályok módosításának kezdeményezését (68. §),
d) tájékoztatja a pártfogó felügyelői szolgálatot vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt a pártfogolt ellenőrzése során szerzett tapasztalatairól.”

148. § A Bv. tv. 313. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

313. § (1) A pártfogó felügyelet tartama alatt a pártfogolt köteles
a) a bíróság határozatában előírt külön magatartási szabályokat és az e törvényben meghatározott kötelezettségeket (a továbbiakban együtt: magatartási szabályok) megtartani,
b) a pártfogó felügyelőnek vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek és a rendőrségnek a magatartási szabályok megtartására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseit teljesíteni, a kért felvilágosítást megadni,
c) a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő felhívásának eleget tenni, és a kapcsolattartás meghatározott rendszeressége és módja szerint a pártfogó felügyelőnél jelentkezni.
(2) A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogolt a pártfogó felügyelői szolgálattól vagy a bv. szerv büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőjétől
a) segítséget kérhet, különösen munkába állásához, letelepedéséhez, megélhetése és szállása biztosításához, tanulmányai folytatásához, gyógyító kezeléséhez és gyógyító eljárásához,
b) életvezetési tanácsot kérhet,
c) segítséget kérhet családi kapcsolatainak helyreállításához,
d) kérheti csoportos foglalkozáson való részvételét.
(3) Ha a pártfogolt az (1) bekezdés b) pontja szerinti felvilágosításadási kötelezettségének nem tesz eleget, a pártfogó felügyelő, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő vagy a rendőrség a büntetés-végrehajtási bírónál rendbírság kiszabását kezdeményezi, erre a pártfogoltat előzetesen figyelmeztetni kell.
(4) A magatartási szabályok megtartását a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő ellenőrzi, abban a rendőrség a 310. § (4) bekezdése szerint vagy a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő megkeresésére közreműködik.
(5) Ha a pártfogó felügyelet eredményes végrehajtása érdekében a külön magatartási szabály módosítása vagy mellőzése indokoltnak tűnik, a pártfogó felügyelő az ellenőrzési tapasztalatai, vagy a rendőrség kezdeményezése vagy a pártfogolt kérelme alapján a külön magatartási szabály megváltoztatásának indítványozására az ügyésznek javaslatot tesz.”

149. § A Bv. tv. 314. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Ha a pártfogolt a
a) feltételes szabadság tartama alatt,
b) szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt,
c) próbára bocsátás próbaideje alatt,
d) jóvátételi munka elrendelése mellett
a magatartási szabályokat megszegi, a pártfogó felügyelő a b), c) és d) pontokban foglalt, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő pedig az a) pontban foglalt esetben javaslatot készít, amelyhez mellékeli a rendelkezésre álló bizonyítékokat, vagy a rendőrség jelentését, és azt megküldi az ügyésznek.
(2) Ha az ügyész a tényállást nem látja tisztázottnak, a tényállás felderítése érdekében a nyomozó hatóságot keresi meg, vagy a pártfogótól vagy a büntetés-végrehajtási pártfogótól további bizonyítási eszközök megjelölését kéri.”

150. § A Bv. tv. 334. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

334. § (1) Annak a betegnek, akinek gyógyulását, munkaképessége megtartását vagy fejlesztését, illetve szakmai átképzését ez várhatóan előmozdítja, munkaterápiás foglalkoztatást kell biztosítani. A betegek munkaterápiás foglalkoztatását az IMEI elsősorban intézetfenntartási munka formájában biztosítja.
(2) A munkaterápiás foglalkoztatás módját és helyét az IMEI főigazgató főorvosa állapítja meg, de annak időtartama nem haladhatja meg a napi hat és a heti harminc órát, de el kell érnie a napi négy és a heti húsz órát.
(3) A munkaterápiás foglalkoztatáson részt vevő beteg rendszeres pénzbeli térítésre jogosult, amelynek legkisebb összege napi hatórás foglalkoztatás esetén az alapmunkadíj egyharmada. A térítési díj összege az országos parancsnok által normatív utasításban, évente meghatározott összeg.
(4) Az a beteg, aki a munkaterápiás foglalkoztatásban nem vehet részt, terápiás célból munkával foglalkoztatható, amely nem haladhatja meg a napi négy órát és a heti húsz órát. A beteget e tevékenységért havonként jutalomban kell részesíteni; esetenként soron kívül is jutalmazható. A jutalom mértékét az IMEI főigazgató főorvosa állapítja meg.”

151. § A Bv. tv. 337. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A beteg felügyelettel
a) meglátogathatja – orvos által igazoltan – súlyos beteg közeli hozzátartozóját,
b) részt vehet a közeli hozzátartozója temetésén, vagy ha a temetésen nem vett részt, az azt követő harminc napon belül a közeli hozzátartozó temetési helyénél kegyeletét leróhatja.”

152. § A Bv. tv. 368. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Testi kényszer az igazgató vagy távollétében az ügyeletes vezető rendelkezése alapján alkalmazható. Testi kényszert a fiatalkorúval szemben az ehhez szükséges kiegészítő képzésben részesült vagy megfelelő szakirányú képesítéssel, képzettséggel rendelkező javítóintézeti rendész alkalmazhat.”

153. § A Bv. tv. 375. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A fegyelmi vétséget elkövető fiatalkorú felelősségét fegyelmi eljárás keretében kell vizsgálni. Az eljárást a fegyelmi vétség elkövetésétől vagy ismertté válásától, szökés és a rendőrségi fogdán elkövetett fegyelmi vétség esetén a fiatalkorúnak a javítóintézetbe történő visszakerülésétől számított három napon belül meg kell indítani, és öt napon belül be kell fejezni.”

154. § A Bv. tv. 388. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az előzetes letartóztatást – a rendelkezési jogkör gyakorlójának vagy jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a rendelkezési jogkör gyakorlójának székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bv. intézetben kell végrehajtani. Az országos parancsnok erre a célra – kivételesen – más bv. intézetet is kijelölhet.”

155. § A Bv. tv. 394. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(8) Az előzetesen letartóztatott a (7) bekezdésben meghatározott esetben az előállítás költségét köteles megtéríteni.”

156. § (1) A Bv. tv. 432. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtására a VII. Fejezetben foglaltakat a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

(2) A Bv. tv. 432. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(3) Az elzárás végrehajtásának elhalasztása vagy félbeszakítása csak a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett kórházi gyógykezelésének szükségessége esetén és csak ezen időtartamig engedélyezhető.”

157. § (1) A Bv. tv. 433. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A szabálysértési elzárás végrehajtására a VII. Fejezetben foglaltakat az (1a)–(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

(2) A Bv. tv. 433. §-a a következő (1a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(1a) A szabálysértési elzárást a Szabs. tv. 139. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott helyen kell végrehajtani.”

(3) A Bv. tv. 433. §-a a következő (3a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(3a) Nincs helye az elkövető munkáltatásának, ha a szabálysértési elzárást rendőrségi fogdán kell végrehajtani.”

158. § (1) A Bv. tv. 434. § (2) bekezdés a)–c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

a) a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályait a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel, a katonák vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével,
b) a Pártfogó Felügyelői Szolgálat és a pártfogó felügyelők tevékenységének szabályait, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelők tevékenységének vonatkozásában a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel, a katonák pártfogó felügyeletének vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben,
c) az elkobzás végrehajtásának szabályait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben,”

(2) A Bv. tv. 434. § (2) bekezdés l) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

l) a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak letétjének kezelésére és a birtokukban lévő külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel egyetértésben.”

(3) A Bv. tv. 434. § (3)–(6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a szabadságvesztés, az elzárás, a rendbírság helyébe lépő elzárás és az előzetes letartóztatás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének szabályait az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével,
b) a szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének szabályait a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter egyetértésével,
c) a szabálysértési elzárás végrehajtásának részletes szabályait a szabálysértési szabályozásért és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével, a legfőbb ügyész véleményének a kikérésével.
(4) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a pártfogó felügyelői és a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásának szabályait.
(4a) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg az elektronikus távfelügyeleti eszköz működését biztosító rendszer létesítésének és üzemeltetésének, az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásának, továbbá a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a rendőri szerv ezzel kapcsolatos feladatának részletes szabályait.
(5) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős és az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a büntetés-végrehajtás során elrendelt elővezetés végrehajtásával, az elítélt vagy a kényszergyógykezelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyész vagy végrehajtásért felelős szerv elé állításával, valamint az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott kérelmére történő előállítás során felmerült költség megtérítésének részletes szabályait.
(6) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a javítóintézeti rendészek kiegészítő képzésének és a vizsgájának részletes tartalmi feltételeit vagy ezek díját; a vizsgaszabályzatot; valamint a kiegészítő képzésnek és vizsgának megfelelő szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterrel és az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza.”

159. § A Bv. tv. 435. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A 92. §-t megelőző alcím, a 92–94. §, a 95. § (2)–(4) bekezdése és a 437. § (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.”

160. § A Bv. tv. 436. § (10) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(10) Az elítéltet a befogadást követően a befogadó részlegen kell elhelyezni, ahol legfeljebb tizenöt napig tartózkodhat. Az országos parancsnok által kiadott módszertani útmutató alapján lefolytatott kockázatelemzési vizsgálat lefolytatását követően a BFB kockázatértékelési összefoglaló jelentésben rögzíti az elítélt befogadásakor mért általános – visszaesési és fogvatartási – kockázatát, valamint meghatározza a kockázat csökkentéséhez szükséges egészségügyi, pszichológiai, biztonsági és reintegrációs feladatokat, amelyet a bv. intézetnek a reintegrációs tevékenysége során figyelembe kell vennie. A kockázatértékelési összefoglaló jelentés alapján a befogadó részleg vezetője az elítélt együttműködésével kialakítja és rögzíti az egyéniesített fogvatartási programtervet, majd a BFB az elítélt személyes meghallgatását követő nyolc napon belül dönt az elítélt rezsimbe sorolásáról és a bv. intézetben működő reintegrációs programokban történő részvételéről.”

161. § (1) A Bv. tv. 2. § c) pontja a „szerinti átadási és ideiglenes átadási” szövegrész helyett a „szerinti őrizet, átadási és ideiglenes átadási” szöveggel, valamint a „szerinti kiadatási és ideiglenes kiadatási” szövegrész helyett a „szerinti őrizet, kiadatási és ideiglenes kiadatási” szöveggel lép hatályba.

(2) A Bv. tv. 11. § (6) bekezdése a „fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyben” szövegrész helyett a „fogvatartással kapcsolatos ügyben” szöveggel lép hatályba.

(3) A Bv. tv. 18. § (2) bekezdése az „a bíróság” szövegrész helyett az „a bíróság, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP)” szöveggel lép hatályba.

(4) A Bv. tv. 21. § (7) bekezdés a) pontja az „a fogvatartott” szövegrész helyett az „az elítélt és egyéb jogcímen fogvatartott” szöveggel lép hatályba.

(5) A Bv. tv. 39. § (1) bekezdése a „két évnél rövidebb” szövegrész helyett a „két év, vagy annál rövidebb” szöveggel lép hatályba.

(6) A Bv. tv. 50. § (2) és (5) bekezdése az „Az e fejezet szerinti” szövegrész helyett az „A büntetés-végrehajtási bírói” szöveggel lép hatályba.

(7) A Bv. tv. 51. § (1) bekezdése a „hatálya van” szövegrész helyett a „hatálya nincs” szöveggel lép hatályba.

(8) A Bv. tv. 54. § (1) bekezdése az „a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye” szövegrész helyett az „az első fokon eljárt bíróság székhelye, ha más ügyben szabadságvesztését tölti, akkor a fogvatartás helye” szöveggel lép hatályba.

(9) A Bv. tv. 68. § (6) bekezdése, a 185. § (5)–(7) és (8) bekezdése, valamint a 191. § (4) bekezdése a „pártfogó felügyelő” szövegrész helyett a „büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő” szöveggel lép hatályba.

(10) A Bv. tv. 68. § (7) és (9) bekezdése a „pártfogó felügyelő” szövegrész helyett a „pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő” szöveggel lép hatályba.

(11) A Bv. tv. 68. § (10) bekezdése a „pártfogó felügyelőt” szövegrész a „büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt” szöveggel lép hatályba.

(12) A Bv. tv. 83. § (3) bekezdése a „terápiás foglalkoztatása” szövegrész helyett a „munkaterápiás foglalkoztatása” szöveggel lép hatályba.

(13) A Bv. tv. 84. § (5)–(6) bekezdése a „(3)–(4) bekezdés” szövegrész helyett a „(3)–(4a) bekezdés” szöveggel lép hatályba.

(14) A Bv. tv. 95. § (5) bekezdése az „A fogvatartott” szövegrész helyett az „Az elítélt” szöveggel lép hatályba.

(15)60

(16) A Bv. tv. 99. § (5) bekezdése a „szakmai képzésben,” szövegrész helyett a „szakmai képzésben, reintegrációs programon,” szöveggel lép hatályba.

(17) A Bv. tv. 100. § (2) bekezdés e) pontja a „rezsim szabályokhoz” szövegrész helyett a „rezsimszabályokhoz” szöveggel lép hatályba.

(18) A Bv. 103. § (2) bekezdés d) pontja és a 186. § (3) bekezdés b) pontja a „pártfogó felügyelővel” szövegrész helyett a „büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel” szöveggel lép hatályba.

(19) A Bv. tv. 106. § (5) bekezdése a „terápiás foglalkoztatást” szövegrész helyett a „munkaterápiás foglalkozást” szöveggel lép hatályba.

(20) A Bv. tv. 109. § (4) bekezdése a „pártfogó felügyelő” szövegrész helyett a „büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő” szöveggel lép hatályba.

(21) A Bv. tv. 109. § (5) bekezdése és a 186. § (2) bekezdése a „bv. intézet székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelő” szövegrész helyett a „büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő” szöveggel lép hatályba.

(22) A Bv. tv. 132. §-a a „viselkedésterápián vagy más csoportos foglalkozáson” szövegrész helyett az „a visszaesés valószínűségét csökkentő pszichoterápián vagy más foglalkozáson” szöveggel lép hatályba.

(23) A Bv. tv. 143. § (3) bekezdése, 144. § (1) bekezdése és 280. § (8) bekezdése az „a munka törvénykönyvéről szóló törvény” szövegrész helyett az „az Mt.” szöveggel lép hatályba.

(24) A Bv. tv. 147. § (9) bekezdése a „(6) bekezdésben” szövegrész helyett a „(7) bekezdésben” szöveggel lép hatályba.

(25) A Bv. tv. 150. § (1) bekezdése a „bv. intézet udvarán” szövegrész helyett az „a bv. intézet udvarán” szöveggel, valamint az „eszközt helyezhet” szövegrész helyett az „eszköz helyezhető” szöveggel lép hatályba.

(26) A Bv. tv. 150. § (2) bekezdése a „magánzárkában” szövegrész helyett a „magánelzárás fenyítés végrehajtására kialakított zárkában” szöveggel lép hatályba.

(27) A Bv. tv. 153. §-a a „körletén” szövegrész helyett a „részlegén” szöveggel lép hatályba.

(28) A Bv. tv. 169. § (3) bekezdés d) pontja a „pártfogó felügyelőt” szövegrész helyett a „büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt” szöveggel lép hatályba.

(29) A Bv. tv. 191. § (3) bekezdése „az elítélt által megjelölt letelepedés helye szerint illetékes pártfogó felügyelő” szövegrész helyett „a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő” szöveggel lép hatályba.

(30) A Bv. tv. 192. § (3) bekezdése a „pártfogó felügyelő” szövegrész helyett a „büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő” szöveggel lép hatályba.

(31) A Bv. tv. 276. § (3) bekezdése a „fellebbezéssel élhet” szövegrész helyett a „bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be” szöveggel, a „fellebbezést” szövegrész helyett a „bírósági felülvizsgálati kérelmet” szöveggel, a „fellebbezésnek” szövegrész helyett a „bírósági felülvizsgálati kérelemnek” szöveggel lép hatályba.

(32) A Bv. tv. 277. § (6) bekezdése az „az ügyész, az elzárásra ítélt” szövegrész helyett az „az elzárásra ítélt” szöveggel lép hatályba.

(33) A Bv. tv. 373. § (3) bekezdése a „rendes” szövegrész helyett a „kapcsolattartásként engedélyezett” szöveggel lép hatályba.

(34) A Bv. tv. 391. § (1) bekezdés a) pontja az „a többi egyéb jogcímen fogvatartottól” szövegrész helyett az „az elítéltektől és a többi egyéb jogcímen fogvatartottól” szöveggel lép hatályba.

(35) A Bv. tv. 391. § (4) bekezdése a „körletrészen” szöveg helyett a „részlegen” szöveggel lép hatályba.

(36) A Bv. tv. 392. § (4) bekezdése a „zárt körleten” szövegrész helyett a „zárt részlegen” szöveggel lép hatályba.

(37) A Bv. tv. 392. § (7) bekezdés c) pontja a „harminc” szövegrész helyett a „hatvan” szöveggel lép hatályba.

(38) A Bv. tv. 394. § (2) bekezdése a „viselkedésterápiát vagy más csoportos foglalkozáson” szövegrész helyett az „a visszaesés valószínűségét csökkentő pszichoterápián vagy más foglalkozáson” szöveggel lép hatályba.

(39) A Bv. tv. 407. § (2) bekezdése a „zárt részlegen” szövegrész helyett a „zárt körleten” szöveggel lép hatályba.

(40) A Bv. tv. 410. § (3) bekezdése a „fogvatartott” szövegrész helyett a „szabadított előzetesen letartóztatott” szöveggel lép hatályba.

(41) A Bv. tv. 427. § (2) bekezdése a „büntetőeljárás során elrendelt” szövegrész helyett a „2. § b) és c) pontja szerinti” szöveggel lép hatályba.

(42) A Bv. tv. 434. § (2) bekezdés g) és i) pontja a „fogvatartottak” szövegrész helyett a „bv. intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak” szöveggel lép hatályba.

(43) A Bv. tv. 434. § (2) bekezdés h) pontja a „fogvatartottakkal” szövegrész helyett a „bv. intézetben fogvatartott elítéltekkel és egyéb jogcímen fogvatartottakkal” szöveggel lép hatályba.

(44) A Bv. tv. 436. § (5) bekezdése az „az 1978. évi IV. törvény” szövegrész helyett az „a Btk.” szöveggel lép hatályba.

(45) A Bv. tv. 438. § (2) bekezdése a „12. § (2)–(5) bekezdése” szövegrész helyett a „12. §-a” szöveggel lép hatályba.

162. § (1) Nem lép hatályba a Bv. tv. 14. § (2) bekezdésében az „ , összbüntetésbe nem foglalható, vagy összbüntetésbe nem foglalt” szövegrész.

(2) Nem lép hatályba a Bv. tv.

a) 72. § (2) bekezdésében az „A büntetés-végrehajtási bíró bírósági felülvizsgálati eljárásában hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.” szövegrész,

d) 156. § (1) bekezdésében az „Az elítélt egészségügyi ellátására az egészségügyi és társadalombiztosítási jogszabályok irányadók.” szövegrész,

f) 194. § (1) bekezdésében a „fogvatartott” szövegrész,

h) 386. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrész,

i) 392. § (3) bekezdésében az „a rendelkezési jogkör gyakorlójának egyetértésével” szövegrész,

j) 404. § (1) bekezdésében az „Az előzetesen letartóztatott e joga a rendelkezési jogkör gyakorlójának döntése alapján korlátozható.” szövegrész,

23. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

163. §61

24. Záró rendelkezések

164. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1–5. §, a 6. § (1) bekezdése, a 7–8. §, a 10–47. §, a 49–53. §, az 56–59. §, a 63–65. §, a 67–71. §, a 72. § 2., 4., 6–11., 13–16., 19–26., 29. és 30. pontja, a 73. § 2. pontja, a 74–89. §, a 91. § és a 163. § 2015. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 60–62. §, a 72. § 27. és 28. pontja, és a 73. § 5. pontja 2015. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 126. § (3) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.

165. § (1) E törvény 28., 29. és 38. §-a, 40. § a) és b) pontja, valamint 95. §-a a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 86–88. §-a az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény 89. §-a az európai védelmi határozatról szóló, 2011. december 13-i 2011/99/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) E törvény 27., 30–32., valamint 96. §-a a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(5) E törvény 42–73. §-a a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat és a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló, 2008. június 23-i 2008/616/IB tanácsi határozatnak való megfelelést szolgálja.

166. § Az 5–8. §, a 10. §, a 11. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése, a 163. § az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1–2. melléklet a 2014. évi LXXII. törvényhez62

1

A törvényt az Országgyűlés a 2014. november 18-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2014. november 25. A törvényt a 2016: XXXII. törvény 45. § 58. pontja hatályon kívül helyezte 2016. július 1. napjával.

2

Az 1. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 2–3. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 4. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

Az 5. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 6. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 6. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

8

A 7–8. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

9

A 9. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

10

A 10–11. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

11

A 12–24. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

12

A 25. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

13

A 26. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

14

A 27–40. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

15

A 41. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

16

A 42. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

17

A 43. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

18

A 44–45. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

19

A 46–47. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

20

A 48. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

21

A 49–53. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

22

Az 54–55. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

23

Az 56–59. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

24

A 60–62. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

25

A 63–65. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

26

A 66. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

27

A 67–71. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

28

A 72. § nyitó és záró szövegrésze a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

29

A 72. § 1. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

30

A 72. § 2. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

31

A 72. § 3. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

32

A 72. § 4. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

33

A 72. § 5. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

34

A 72. § 6–11. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

35

A 72. § 12. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

36

A 72. § 13–16. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

37

A 72. § 17–18. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

38

A 72. § 19–26. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

39

A 72. § 27–28. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

40

A 72. § 29–30. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

41

A 73. § nyitó szövegrésze a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

42

A 73. § 1. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

43

A 73. § 2. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

44

A 73. § 3–4. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

45

A 73. § 5. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

46

A 73. § 6. pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

47

A 74. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

48

A 75. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

49

A 76–82. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

50

A 83–88. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

51

A 89. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

52

A 90. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

53

A 91. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

54

A 113. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

55

A 117. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

56

A 126. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

57

A 126. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

58

A 132. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

59

A 140–141. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

60

A 161. § (15) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

61

A 163. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

62

Az 1–2. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.