2014. évi LXXIV. törvény
az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról1
2014.11.27.
I. Fejezet
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
„(10) Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható.”
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
a) az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll,
b) munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján,
c) az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója,
azzal, hogy munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (71. §) az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.” (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„39. Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1–14. és 17. cikke szerinti támogatás. 40. Agrár csoportmentességi (ABER) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. június 25-i 702/2014/EU rendelet (HL L 193 2014.07.01. 1–75. o.) 1–14. és 17. cikkei szerinti támogatás.” (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„41. Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1408/2013/EU rendelet (HL L 352 2013.12.24. 9–17. o.) szerinti támogatás.” (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„66. Alapkutatás: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben (a továbbiakban: Innovációs tv.) meghatározott alapkutatás. 67. Alkalmazott kutatás: az Innovációs tv. szerinti alkalmazott kutatás. 68. Kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv. szerinti kísérleti fejlesztés.” (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„83. Kiküldetési rendelvény: a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.), azzal, hogy kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papír alapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.”
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„93. Nyugdíjbiztosítás: az olyan életbiztosítás, ahol a biztosító teljesítésére – a haláleseti szolgáltatást kivéve – a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult, és a biztosítói teljesítést a biztosított
b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni),
c) egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy
d) a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése
váltja ki, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől (az ajánlat vagy a szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának napjától) a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a biztosított legalább 40%-os mértékű egészségkárosodását, valamint kivéve, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik, azzal, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződésnek az a)–d) pontokban szereplő biztosítási eseményeket – a c) pont kivételével, ha a biztosított egészségkárosodása a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttekor a 40%-os mértéket már eléri – tartalmaznia kell, és az a)–d) pontokban szereplő biztosítási eseményeken kívül más biztosítási eseményt nem tartalmazhat. Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege a 10 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt – egy összegben is teljesíthető.”
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„99. Kiegészítő biztosítás: a nyugdíjbiztosításra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során kiegészítő biztosítás az olyan biztosítás – függetlenül attól, hogy az milyen kockázatra nyújt fedezetet –, amelynek saját különös szerződési feltétele van és díja a nyugdíjbiztosítás díjától a számviteli jogszabályok szerint elkülönített (ideértve a szerződéses feltételek szerint rögzített módon meghatározott, levonással érvényesített díjat is).”
„b) a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély – a díjat fizető tevékenységét szolgáló – feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is) kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével.”
„(2a) Ha az egyéni vállalkozó
a) bevételét olyan termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása ellenértékeként szerzi meg, amely esetében az általános forgalmi adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a bevétel forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz;
b) kiadását olyan termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében eszközli, amely esetében az általános forgalmi adó fizetésére maga kötelezett, és amelynek alapja külföldi pénznemben kifejezett, a kiadás forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz.”
(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)
„e) a visszatérített adót, adóelőleget, feltéve, hogy azt korábban költségként nem érvényesítették, továbbá a magánszemély jogszerűen tett önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozata alapján kiutalt, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt kiutalt összeget; a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozata alapján kiutalt, a nyugdíj-előtakarékossági számláján jóváírt összeget, továbbá a magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozata alapján kiutalt, a biztosító által a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén jóváírt vagy e törvény rendelkezése szerint a magánszemélynek kiutalt összeget;”
(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)
„(1c) A 9. § (3a) bekezdésében említett esetet kivéve nem szerez bevételt a biztosított magánszemély, ha a más személy által kötött biztosítási jogviszonyba a szerződő helyébe lép, és a szerződő által korábban megfizetett biztosítási díjat a szerződőnek nem téríti meg.” „(3b) Kockázati biztosítás esetén, ha a személybiztosítás díját más személy – ide nem értve a kifizetőnek nem minősülő magánszemélyt – fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre utóbb magánszemély válik jogosulttá, akkor az adókötelezettség keletkezésének időpontja az a nap, amikor a biztosító teljesítésére a magánszemély jogosultsága (például a biztosítási szerződés módosításával) megnyílik.”
„(3) Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás és a járulékkötelezettségeket a belföldön bejegyzett kölcsönvevő teljesíti, az e foglalkoztatással összefüggésben a kölcsönvevő az általa juttatott bevétel tekintetében munkáltatóként járhat el.”
„(2) Ha a biztosítás más személy által fizetett díja a befizetés időpontjában hatályos 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja alapján vagy a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás más személy által 2013. január 1-jét megelőzően fizetett díja az 1. számú mellékletnek a befizetés időpontjában hatályos 6. pont 6.3. alpontja alapján részben vagy egészben adómentes volt, akkor – függetlenül a biztosítási szerződés esetleges módosításától – a biztosító teljesítéséből (kivéve, ha a biztosító teljesítése a 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontja alapján haláleseti, betegségbiztosítási vagy baleset-biztosítási szolgáltatásként adómentes) a kifizetőnek nem minősülő magánszemély által fizetett biztosítási díj, valamint az adóköteles biztosítási díj együttes összegét meghaladó rész egyéb jövedelemnek minősül. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket figyelmen kívül kell hagyni az egyéb jövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során.” „(2) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy eltartott esetén 62 500 forint,
b) kettő eltartott esetén
ba) 2016-ban 78 125 forint,
bb) 2017-ben 93 750 forint,
bc) 2018-ban 109 375 forint,
bd) 2019-ben és az azt követő években 125 000 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.”
(A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult)
„a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot
aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,
ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,
ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel
„(1b) Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban – megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható.”
„(2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata
b) a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről,
amelyen fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek – ideértve a magzatot is – az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.”
„Az első házasok kedvezménye
29/C. § (1) Az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] az első házasok kedvezményével csökkenti. A kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. (2) Az első házasok kedvezményét az a házaspár érvényesítheti, amely esetében legalább az egyik házastárs első házasságát köti.
(3) A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultági hónaponként 31 250 forint.
(4) Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe, de az említett időtartamon belül utoljára az a hónap, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre (ide nem értve a nevelt gyermeket) tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá.
(5) A kedvezményt a házastársak – döntésük szerint – az összeg megosztásával közösen érvényesítik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál történt annak figyelembevétele.
(6) Az igénybevétel feltétele a házastársak – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket.”
„44/C. § (1) A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője – figyelemmel a (11) bekezdésben foglalt rendelkezésre – az adóbevallásában tett nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási nyilatkozat): a Magyarországon vagy – figyelemmel a (10) bekezdés rendelkezéseire is – más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett – az adott naptári évben a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt – összeg (ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett adómentes bevételnek minősülő, továbbá az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjat is) 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető, továbbá azzal, hogy amennyiben az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető. (2) Az adóról való rendelkezés alapjául szolgáló összeg meghatározásakor a nem forintban fizetett díjat az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani.
(3) A nyugdíjbiztosítás szerződője a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítéséig, részteljesítéséig – ide nem értve az egészségkárosodás miatti részteljesítést –, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról.
(4) A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az adóhatóság (ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként a magánszemély kérelmére az adótartozás, illetve az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül) – a (7) bekezdésben említett esetet kivéve – szerződésenként a szerződésszám, a magánszemély adóazonosító jele feltüntetésével a biztosító pénzforgalmi számlájára teljesíti, azzal, hogy a magánszemély által meghatározott összeget – a 44/D. § (2) bekezdésében foglaltakra is tekintettel – az adóhatóság a rendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti, ha a rendelkezési jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befizetett összeg alapozza meg. Amennyiben a magánszemély a teljesítéskor már nem rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szerződéssel, amelyre a befizetett díj a rendelkezési jogosultságot megalapozta, akkor a következők szerint kell eljárni: a) ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép (ideértve a szerződő örökösét is) és a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt, akkor az adóhatóság által teljesített összeget a biztosító a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírja; b) a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden további rendelkezés nélkül a biztosító a biztosított magánszemélynek (a biztosított halála esetén az örökösének) kiutalja;
c) az a)–b) pontban nem említett esetben a biztosító az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg. Amennyiben a magánszemély a visszautalt összegre jogosult, úgy az adóhatóság, ha a magánszemélynek van más nyugdíjbiztosítási szerződése, akkor a magánszemély nyilatkozata alapján e szerződésre, ennek hiányában a magánszemély saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére) teljesíti.
(5) A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánszemély a biztosító által – az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására vonatkozó előírásai szerint – kiadott igazolás alapján teheti meg, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget, valamint a biztosító nevét, pénzforgalmi számlaszámát és a nyugdíjbiztosítási szerződés egyedi azonosító számát (szerződésszámát), továbbá a magánszemély adóazonosító jelét. A biztosító a kiadott igazolásról az adózás rendjéről szóló törvényben az adókedvezményre jogosító igazolás adatszolgáltatására előírt határidőig adatot szolgáltat az adóhatóságnak. Ha az adóévben a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történik, akkor az adóévre a biztosító adókedvezményre jogosító igazolást nem állíthat ki. (6) Az (1)–(5) bekezdés szerint jogosult – feltéve, hogy annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – a biztosító(k) által kiadott igazolás alapján nyilatkozat megtételére az a magánszemély is, aki e jog gyakorlásának időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel az a)–c) pontokban felsorolt esetek miatt már nem rendelkezik: a) a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép (ideértve a szerződő örökösét is), feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt; b) a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt megszűnt;
c) a nyugdíjbiztosítási szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg.
(7) A (6) bekezdésben említett esetek kivételével nem tehet nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétel időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel már nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában az a magánszemély rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, aki az adott időpontban e törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősülő biztosítási szerződés szerződője. (8) Az (1) bekezdés alapján átutalt teljes összeget (ideértve a korábbi szerződők rendelkezése alapján átutalt összeget is, de ide nem értve az adóhatóságnak ebből az összegből korábban már visszafizetett összeget) – figyelemmel a (9) bekezdésre is – a magánszemélynek húsz százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás alapján nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor (ideértve különösen a szerződés visszavásárlását, részvisszavásárlását, a kötvénykölcsön törlesztő részletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszámolását, valamint, ha díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több, mint hat havi kockázati biztosítási díjrész (kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb összegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét) elszámolására kerül sor, továbbá ideértve a törvényi rendelkezésnek meg nem felelő járadékszolgáltatást is, de ide nem értve az elvárt díjon felüli díj elvárt díjra történő átvezetését), függetlenül attól, hogy a szerződés ennek következtében megszűnik-e vagy sem, vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követően e törvény rendelkezései szerint már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. Nem terheli visszafizetési kötelezettség a magánszemélyt, ha az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei maradéktalanul teljesültek. Nem váltja ki a visszafizetési kötelezettséget az sem, ha a szerződés a biztosító felszámolása miatt szűnik meg. A magánszemély visszafizetési kötelezettségét a biztosító megállapítja, a magánszemély részére kifizetendő összegből – ha van ilyen – levonja, a visszafizetési kötelezettséget kiváltó eseményt követő hónap 12. napjáig az adóhatósághoz személyi jövedelemadóként befizeti. A biztosító a magánszemély visszafizetési kötelezettségét és az abból levont összeget az adózás rendjéről szóló törvény 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában külön jogcímen bevallja, és arról a magánszemély számára igazolást állít ki. Amennyiben az említett kötelezettség levonására részben vagy egészben bármely oknál fogva nincs lehetőség, akkor a biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben le nem vont összeget, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni. A magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség biztosító által le nem vont összegét, és azt a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. (9) A (8) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a vagyoni érték kivonásának időpontja az a nap, amikor a biztosító pénzforgalmi számláját a biztosító teljesítésének összegével megterhelik, vagy az a nap, amikor a (8) bekezdés szerinti tényállások valamelyike megvalósul. (10) A más EGT-államban letelepedett biztosítóval (a nyugdíjbiztosítási nyilatkozattal összefüggő rendelkezések alkalmazásában: külföldi biztosító) kötött nyugdíjbiztosítási szerződés esetén e § rendelkezései abban az esetben alkalmazhatóak, ha a magánszemély az adóévre rendelkezik a külföldi biztosító olyan – az állami adóhatóság által közzétett formában kiállított – igazolásával, amelyben a külföldi biztosító az (5) bekezdésben említett adatokon túlmenően a) feltünteti nevét (megnevezését), címét (székhelyét), a letelepedése szerinti állam állami adóhatósága (vagy annak megfelelő pénzügyi hatósága) által megállapított azonosító jelét,
b) megjelöli, hogy mely államban rendelkezik illetőséggel, valamint
c) igazolja, hogy a magánszeméllyel kötött biztosítási szerződés e törvény rendelkezése szerint nyugdíjbiztosításnak minősül, továbbá
d) kötelezettséget vállal arra, hogy az e § szerint kiutalt összeget a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén írja jóvá, továbbá
e) nyilatkozik arról, hogy olyan szerződéses jogviszonyban áll a magánszeméllyel, amely alapján képes az e törvényben foglalt, a kifizetőnek minősülő biztosítóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére és e kötelezettség teljesítését vállalja.
(11) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a magánszemély rendelkezési jogosultságát az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában gyakorolja, ha arra külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján jogosult. A magánszemély a bevallásában – a rendelkezési jogosultság alapja, összege megállapításához szükséges adatokon túlmenően – feltünteti a külföldi biztosító nevét (megnevezését), címét (székhelyét), továbbá azt az államot, amelyben a biztosító belföldi illetőségűnek minősül. A magánszemély, ha adó feletti rendelkezési jogosultságát külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján gyakorolta, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség összegét és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti azt meg.” (Az adóelőleg nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik)
„b) az első házasok kedvezményének érvényesítéséről,”
„(3) A magánszemély családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adólapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára adhat. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a nyilatkozatot – a változás bejelentésének kötelezettsége mellett – közösen teszik meg. A családi kedvezmény közös igénybevétele esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizető – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával – a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét;
b) minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést;
c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató, kifizető hiányában az erre vonatkozó kijelentést.
(3a) A magánszemély az első házasok kedvezményének érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára adhat. A jogosult házastársak a nyilatkozatot – a változás bejelentésének kötelezettsége mellett – közösen teszik meg. A jogosult házastársakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizető a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét;
b) az adott munkáltatónál, kifizetőnél érvényesítendő kedvezmény összegét;
c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát.”
„(1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap – az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa, illetve más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap – összege után az adó mértékével számított összeg, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is.” [A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel növelt vállalkozói bevétel – legfeljebb annak mértékéig – csökkenthető:]
„d) a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál évi 30 millió forinttal, de legfeljebb a (12) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeggel (a továbbiakban: kisvállalkozói kedvezmény), azzal, hogy az egyéni vállalkozó által az adóévben érvényesített kisvállalkozói kedvezmény és a (9)–(10) bekezdésben meghatározott adókulcs szorzata az állami támogatásokra irányadó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint da) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak vagy mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál,
dc) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja,
dd) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;”
„(23) A (8) bekezdés alkalmazásában jövedelem-(nyereség-) minimum a vállalkozói bevétel 2 százaléka.” „(9) E § alkalmazásában egyéni vállalkozói bevételnek az adóévben e törvény rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül.”
„55. § Az átalányadózásra való jogosultság a határozat jogerőre emelkedésének napjával megszűnik, ha az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot állapított meg.” [A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)–b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)
a) osztalék]
„af) a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg.”
„(5) A közterheket a kifizetőnek – eltérő rendelkezés hiányában –
a) a juttatás hónapja kötelezettségeként;
b) a 70. § (2a) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként; d) a 70. § (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben – a c) ponttól eltérően – ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben – az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan – szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke a 70. § (4) bekezdés b) pontja esetében az éves keretösszeget, a 70. § (4) bekezdés c) pontja esetében az éves rekreációs keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész(ek) után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész(ek) után a (2) bekezdés szerinti közteheralap szerint már teljesített közteher beszámításával kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie.”
„(4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül
a) az a juttatás, amely megfelel a 71. §-ban meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, b) az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan biztosított béren kívüli juttatások – ide nem értve a 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti juttatást – adóévi együttes értékének az éves keretösszeget meghaladó része, c) a 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti juttatást nem tartalmazó (az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan biztosított) béren kívüli juttatások adóévi értékének az éves keretösszeget meg nem haladó része és a 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint (az adott juttatásra vonatkozóan meghatározott értékhatárt meg nem haladóan) az adóévben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része. a) évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;
b) a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;
c) évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg,
azzal, hogy a keretösszeg számításánál a munkavállalót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást is.
a) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;
b) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;
c) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg,
azzal hogy a keretösszeg számításánál a munkavállalót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást is.”
[A jövedelem megállapításánál – az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:]
„f) lakáscélú hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét, azzal, hogy korszerűsítésnek, akadálymentesítésnek a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott korszerűsítés, akadálymentesítés minősül;”
„(19) A program szervezője a kötelező tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napjáig megküldi az adóhatóságnak a program meghirdetéséről a munkavállalók, vezető tisztségviselők részére kiadott tájékoztató vagy más hasonló irat másolati példányát.
(20) Amennyiben a program szervezője és a programban érintett más vállalkozás között a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnik, a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését követően az egyébként a programszervezőre irányadó, e paragrafus szerinti adókötelezettségeket – saját munkavállalói, vezető tisztségviselői vonatkozásában – a programban érintett más vállalkozás teljesíti. A programszervező a programban érintett más vállalkozás adókötelezettségei teljesítéséhez szükséges adatokat a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésekor a programban érintett más vállalkozás részére átadja. Az adókötelezettségek – felek közötti együttműködés hiánya miatti – megsértése esetén a jogkövetkezményekért a felek egyetemlegesen felelnek.”
„(2) A magánszemély az (1) bekezdésben említett nyilatkozat kiegészítéseként, a vele közös háztartásban élő családtagjával (családtagjaival) együttes nyilatkozatot tehet arról, hogy a 6. számú melléklet 2. pontjában meghatározott módon és feltételekkel közös őstermelői igazolvány (a továbbiakban: közös igazolvány) kiváltásával kívánja folytatni az őstermelői tevékenységét (a továbbiakban: közös őstermelői tevékenység). Ebben az esetben minden egyes családtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell választania, továbbá a közös őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják. Az együttes nyilatkozat feltétele, hogy az azt tevők az általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmazzák. a) közös háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége;
b) közös háztartásban élő családtag: a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyenes ágbeli rokona (ideértve örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekét vagy örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét is).”
„(4) A 77/C. §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezései hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések alkalmazásában az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program (a továbbiakban: program) keretében értékpapírt szerző magánszemélynek kell tekinteni azt a magánszemélyt is, aki a program nyilvántartásba vételét kezdeményező eljárás megkezdésének időpontjáig a programban részvételi szándékát nem jelezte, azonban az értékpapírt a nyilvántartásba vett program feltételei vagy azzal azonos feltételek szerint szerezte, ideértve különösen a 77/C. §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezései hatálybalépését megelőzően hatályos (19) bekezdés c) és f)–g) pontjában foglalt feltételek teljesítését is.” „84/ZS. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)–(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 4. § (2a) bekezdés b) pontja a hatálybalépését megelőző bármely korábbi adóévben is alkalmazható. (4) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 29/C. §-a a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében alkalmazható. (5) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 48. § (3) bekezdés b) pontját a 2015. december 31-jét követően megtett nyilatkozatok esetében kell alkalmazni. (6) A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség a 2014. december 31-én hatályos rendelkezések szerint írható le azzal, hogy az így elhatárolt veszteséget legkésőbb a 2025. adóévben lehet érvényesíteni.”
1. 1/B. § (2) bekezdésében az „a biztosított szállás szokásos piaci értékét” szövegrész helyébe az „a biztosított szállás ellenértékét” szöveg, a (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Magyarországról történő távozását megelőzően vallja be” szövegrész helyébe az „a Magyarországról történő távozását megelőzően – ha bevallási kötelezettségének meghatalmazottja, megbízottja útján tesz eleget, a távozását követő 90. napig – vallja be” szöveg;
3. 39. § (1) bekezdésében az „agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatásnak” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak” szöveg;
4. 40. § (1) bekezdésében az „igazolás alapján” szövegrész helyébe az „igazolás, határozat alapján” szöveg, (2) bekezdésében a „rokkantsági járadékban részesül” szövegrész helyébe a „rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül” szöveg;
9. 77/C § (18) bekezdés nyitó szövegrészében a „Ha a magánszemély által a program keretében” szövegrész helyébe a „Ha az adóévben a magánszemély által a program keretében” szöveg;
10. 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontjában a „korszerűsítés költségének” szövegrész helyébe a „korszerűsítés, akadálymentesítés költségének” szöveg, 4. pont 4.3. alpontjában a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési” szöveg, 8. pont 8.6 alpont a) és b) alpontjában, valamint a 8. pont 8.22. alpont a) alpontjában az „a közoktatásról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a köznevelésről szóló törvény” szöveg, 8. pont 8.6. alpont b) alpontjában a „bérletjegy” szövegrész helyébe a „bérlet, jegy” szöveg, 8. pont 8.22. alpont b) alpontjában az „a közoktatásban” szövegrész helyébe az „a köznevelésben” szöveg, 9. pont 9.3.2. alpontjában az „alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott” szövegrész helyébe az „alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéséhez adott” szöveg;
11. 11. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 5. alpontjában az „olyan biztosítás díja” szövegrész helyébe az „olyan személybiztosítás díja” szöveg
(E törvény alkalmazásában)
„16/c. felsőoktatási támogatási megállapodás: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás;” (23. kapcsolt vállalkozás:)
„f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg;”
„32. saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység: az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít, továbbá a kutatásfejlesztési megállapodás alapján végzett (közös) kutatás-fejlesztési tevékenység;”
„d) a külföldi személyt (kivéve az olyan jogi személyiséggel rendelkező, EGT államban alapított ingatlanbefektetési alapot, amely az alapítása szerinti államban nem alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak) telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása (a továbbiakban együtt: ingatlan hasznosítása), továbbá ingatlan értékesítése esetén,”
„44/a. általános képzés: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagy mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken;
44/b. szakképzés: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely közvetlenül és elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy a jövőben betöltendő állásában alkalmazható, és olyan képesítést ad, amely nem vagy csak csekély mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy más munkaterületeken;”
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének
za) 20 százaléka – tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka – közhasznú szervezet,
zb) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap,
zc) 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő
támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,”
„(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap vagy a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.” „(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak minősül,
b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;
c) minden más esetben az adózó választása szerint, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.”
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
„s) a 7. § (1) bekezdésének z) pontja alapján az adóévet megelőző év(ek)ben az adózás előtti eredmény csökkentéseként, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt azon többletkedvezmény, továbbá a felsőoktatási intézmény támogatására tekintettel elszámolt azon kedvezmény, amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a tartós adományozásról szóló szerződésben vagy a felsőoktatási támogatási megállapodásban vállaltakat a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette, vagy ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek (megállapodásnak) megfelelően,” „(8) Ha a nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti év adatai alapján a vállalása ellenére sem teljesíti a közhasznúság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti feltételeit, a két év vonatkozásában – vagy ha a nonprofit gazdasági társaság e két éven belül jogutód nélkül megszűnik, akkor a működés teljes időtartamára – visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától.”
„(8a) A jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást) megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.”
„(9a) Az elhatárolt veszteség felhasználására a (9) bekezdés értelmében jogosult adózó az elhatárolt veszteségét adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti, amilyen arányt a többségi befolyásszerzést megelőzően folytatott tevékenység továbbfolytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a többségi befolyás megszerzését megelőzően folytatott tevékenységből származó bevétel, árbevétel a befolyásszerzést megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel.” „(9) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazása során indokolt (különös tekintettel a funkcióelemzésre, a minta elemszámára vagy a szélsőértékekre), az adózó azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány) további szűkítést végez, figyelembe véve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló miniszteri rendelet előírásait.” „(4) Az e § alapján igénybe vett adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. Az adózó által igénybe vett adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában,
a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak minősül,
b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;
c) minden más esetben az adózó választása szerint, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.”
24/A. § (1) Az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet az e törvény 26. § (2) és (8) bekezdése szerint megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége 50 százalékának kedvezményezett célra történő felajánlásáról. (2) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot nem tesz, vagy az (1) bekezdés szerint felajánlott és az adóhatóság által kedvezményezett célra átutalt összeg nem éri el az adózó által e törvény 24. §-a szerint fizetendő adó összegének 80 százalékát, az adózó a) a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában,
b) a társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társasági adóbevallásában
tett rendelkező nyilatkozata útján rendelkezhet a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével az adóévi kedvezményezett célra még fel nem ajánlott adóelőlegének, fizetendő társasági adójának kedvezményezett célra történő felajánlásáról, azzal, hogy az e bekezdés szerint tett felajánlással az adóévben összesen felajánlott összeg nem haladhatja meg az e törvény 24. §-a szerint fizetendő adó összegének 80 százalékát. Az e bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat a társasági adóbevallás benyújtását követően nem módosítható. (3) E rendelkezés alkalmazásában kedvezményezett célnak minősül:
(4) Az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot – az (1) bekezdésben foglalt korlátra is figyelemmel – a társasági adóelőleg fizetési kötelezettségének teljesítése során, a havi vagy negyedéves adóelőleg fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett nyilatkozata útján egy adóévben összesen legfeljebb öt alkalommal a soron következő adóelőlegekre tekintettel módosíthatja. A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás kivételével a módosítás érvényességének feltétele, hogy az adózó a (16)–(21) bekezdés szerint kiállított igazolást az állami adóhatóságnak – a nyilatkozat tételével egyidejűleg – benyújtsa. (5) Az adózó a társasági adóelőleg-fizetési, társasági adóelőleg-kiegészítési és társasági adófizetési kötelezettségének az (1) vagy (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat megtételétől függetlenül eleget tesz. (6) Az adózó az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti, kedvezményezett célra történő felajánlásáért és annak pénzügyi teljesítéséért a kedvezményezett szervezet részéről – szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás kivételével – ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén a) az adózó által az adóhatóság részére teljesített befizetés nem minősül az (1) és (2) bekezdés szerinti felajánlásnak, és b) az (1) és (2) bekezdés szerinti felajánlás kedvezményezettje a részére átutalt összeget az állami adóhatóság által kezelt elkülönített számlára köteles visszautalni az adózó azonosítására szolgáló adatok feltüntetésével, és c) az adózó nem jogosult az 24/B. § szerinti jóváírásra. (7) Az adózó a látvány-csapatsportok támogatására történő felajánlás esetében a 22/C. § (1) bekezdés szerinti támogatási jogcímek megjelölésével teszi meg a rendelkező nyilatkozatot. (9) A látvány-csapatsportok támogatása esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül. A kiegészítő sportfejlesztési támogatásról az adózó és a látvány-csapatsportban tevékenykedő szervezet szerződésben rendelkezik, azzal, hogy amennyiben az adózó a szerződés alapján ellenszolgáltatásra jogosult, akkor a kiegészítő sportfejlesztési támogatás az ellenszolgáltatás általános forgalmi adó nélkül számított értékét jelenti és az ellenszolgáltatás értékét nem kell figyelembe venni a 22/C. § (4) és (4a) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladása vonatkozásában. (10) Az (1)–(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat érvényességének feltétele, hogy az adózónak a rendelkező nyilatkozat megtételének vagy a rendelkező nyilatkozat (4) bekezdés szerinti módosításának időpontjában ne legyen százezer forintot meghaladó összegű állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása. (11) Az állami adóhatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot és az adózó felajánlásra való jogosultságát megvizsgálja és a) az adózó (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozata, illetve a társasági adóbevallásban bevallott adatok alapján – figyelemmel a (24) bekezdésben foglaltakra – a havonta, illetve negyedévente fizetendő előleg legfeljebb 50 százalékát – látvány-csapatsportok támogatása esetében a (9) és (25) bekezdés szerint csökkentett mértékben – a havonta, illetve a negyedévente teljesítendő kötelezettség teljesítését követő 15 munkanapon belül, b) az adózó (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozata alapján, a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásban, illetve a társasági adóbevallásban bevallott adatok figyelembevételével a rendelkező nyilatkozatban megjelölt összeget – a látvány-csapatsportok támogatása esetében a (9) és (25) bekezdés szerint csökkentett mértékben – a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás, illetve a társasági adóbevallás benyújtását követő 15 munkanapon belül a felajánlás fogadására jogosult szervezetnek átutalja, feltéve, hogy teljesülnek az átutalás e §-ban meghatározott feltételei.
(12) Látvány-csapatsportok támogatása céljából történő felajánlás esetében az állami adóhatóság az átutalást azzal az eltéréssel teljesíti, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás (9) bekezdés szerint meghatározott összegét a (11) bekezdés szerinti határidőben a 22/C. § (1) bekezdés a)–d) pontjának hatálya alá tartozó támogatás esetén – az adózó döntése szerint – vagy a (16)–(21) bekezdés szerinti igazolás szerint támogatásban részesítendő látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében a 22/C. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottak szerint működő sportszervezet (sportiskola), közhasznú alapítvány részére, a 22/C. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás esetén a támogatásban részesítendő sportköztestület részére átutalja. (13) Az állami adóhatóság a (11) bekezdés szerinti átutalást abban az esetben teljesíti, ha a) a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás esetének kivételével a (16)–(21) bekezdés szerint kiállított igazolást az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg, a (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének időpontjáig vagy a társasági adóbevallás benyújtásáig az állami adóhatóság kézhez kapja, b) az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutalásakor nem haladja meg a százezer forintot,
c) az adózó a vonatkozó társasági adóbevallását határidőben benyújtotta, és
d) a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában, illetve társasági adóbevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette, továbbá a (2) bekezdés szerinti esetben az adóbevallásban bevallott, fizetendő adó 80 százaléka a (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban szereplő összeget eléri vagy meghaladja. (14) Amennyiben az adózó egyidejűleg több társasági adóelőlege vonatkozásában tesz rendelkező nyilatkozatot, akkor az állami adóhatóság a (13) bekezdés a) pontja szerinti igazolást azon adóelőleg(ek) tekintetében veszi figyelembe, amely(ek) átutalása az igazolás benyújtásakor még nem vált esedékessé. (15) Az állami adóhatóság a (11)–(12) bekezdés szerinti átutalások megtörténtéről és annak összegéről az adózót és a (16)–(21) bekezdés szerinti igazolást kiállító szervezetet az átutalást követő 15 napon belül tájékoztatja. (16) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén a mozgóképszakmai hatóság az adózó és a felajánlás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, az Mktv. 31/C. § (1) bekezdése szerinti jogerős költségellenőrzési határozat száma és a felajánlott összeg megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mktv. 12. § (10) bekezdésében meghatározott része 25 százalékának meghaladását. E bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás vonatkozásában. (17) A mozgóképszakmai hatóság a (16) bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi az Mktv. 31/C. § (1) bekezdése alapján kiadott határozatban megállapított közvetett támogatások, a 22. § (3) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, továbbá az e bekezdés szerint ugyanazon adóévben kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes. (18) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv az adózó és az előadó-művészeti szervezet együttes kérelmére, az előadó-művészeti szervezet nyilvántartási száma és a felajánlott összeg megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi az előadó-művészeti szervezet EGT-tagállamban a tárgyévet megelőző évben tartott előadásaiból származó jegybevétel 80 százalékának meghaladását. Az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi az egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódóan a 22. § (4) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, a támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások, az e bekezdés szerint ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes. (19) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén, ha a támogatás fogadására jogosult szervezet látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vagy a Magyar Olimpiai Bizottság, a sportpolitikáért felelős miniszter az adózó és a támogatás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, a sportfejlesztési program jóváhagyásáról rendelkező határozat száma, a felajánlott összeg és a 22/C. § (1) bekezdése szerinti jogcím megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi 22/C. § (4) és (4a) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladását. A sportpolitikáért felelős miniszter az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi a 22/C. § (3) bekezdése szerint kiállított sportfejlesztési támogatási igazolások, szponzori vagy támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások és az e bekezdés szerint ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes. (20) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén, ha felajánlás fogadására jogosult szervezet a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet (ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is), a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány, a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége az adózó és a támogatás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, a sportfejlesztési program jóváhagyásáról rendelkező határozat száma, a felajánlott összeg és a 22/C. § (1) bekezdése szerinti jogcím megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi a 22/C. § (4) és (4a) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladását. A látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi a 22/C. § (3) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, szponzori vagy támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatások és az e bekezdés szerint ugyanazon adóévben kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes. (21) A (19)–(20) bekezdésben meghatározott igazolást a sportpolitikáért felelős miniszter és a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a 22/C. §-ban foglaltak figyelembevételével állítja ki. (22) Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett célra az (1)–(2) bekezdés szerint felajánlott összeg meghaladja a (16)–(21) bekezdés szerint kiállított igazolásban szereplő összeget, akkor a különbözetet, de legfeljebb az igazolásban szereplő összeg 2 százalékát a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak, a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kultúráért felelős minisztériumnak, a (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fizetési számlájára teljesíti, azzal, hogy ezen utóbbi összeget az utánpótlás-nevelés központi költségvetési támogatására kell fordítani. Az állami adóhatóság ezen kötelezettségének évente egy alkalommal, a megelőző naptári év december 31-ével záruló adóév vonatkozásában tett, e fejezet szerinti adóról történő összes rendelkezésre tekintettel augusztus 31-éig tesz eleget. (23) Amennyiben az állami adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeképpen az e törvény 24. §-a szerint fizetendő adó 80 százalékos korlátnak megfelelő összege módosulna, ez nem érinti a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutalt összeget. (24) Az (1) bekezdés szerinti esetben, amennyiben az adózó az adóelőleg bevallás benyújtását követően az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adóelőlege módosítását kéri, az állami adóhatóság – a módosítás jóváhagyása esetén – a (11), (12), (22), (25) bekezdés szerint átutalásra kerülő összeget a csökkentett összegű adóelőleggel arányosan mérsékli, vagy amennyiben az adózó számításai szerint adófizetési kötelezettsége várhatóan nem keletkezik, a rendelkező nyilatkozat szerinti átutalást nem teljesíti. (25) Az állami adóhatóság a (3) bekezdés c) pontja szerinti kedvezményezett célra történő felajánlás esetében a (11) bekezdés szerinti átutalandó összeg 1 százalékának 1/3 részét a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által közzétett fizetési számlára, 2/3 részét az érintett országos sportági szakszövetség által közzétett fizetési számlára a (11) bekezdés szerint meghatározott határidőben átutalja. (26) Amennyiben az adóévre vonatkozóan a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutalt összeg meghaladja az e törvény 24. §-a szerinti fizetendő adóösszegének 80 százalékát, akkor a 80 százalékot meghaladó részt az (1)–(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat megtétele adóévét követő adóév(ek)re felajánlott összegnek kell tekinteni, azzal, hogy az adózó a következő adóév(ek)ben az (1)–(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot ezen összeg teljes figyelembevételét követően tehet. (27) Amennyiben az adóévre vonatkozóan a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutalt összeg meghaladja az e törvény 24. §-a szerinti fizetendő adót és az adózót visszaigényelhető adó illetné meg, az adózót ezen különbözet erejéig más adónemre történő átvezetés, valamint kiutalás nem illeti meg. „Adófelajánlás esetén járó jóváírás
24/B. § (1) Az adózó a 24/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkező nyilatkozatban kedvezményezett célra felajánlott és az állami adóhatóság által a 24/A. § (11) bekezdése alapján átutalt összegre tekintettel – látvány-csapatsportok támogatása esetén a (9) és a (25) bekezdés szerint csökkentett mértékben – jóváírásra jogosult, amelyet az állami adóhatóság a társasági adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával vezet át az adózó adófolyószámlájára társasági adónemre. a) az adóelőlegből és adóelőleg-kiegészítésből juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a 24. § szerint fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka, valamint b) a fizetendő adóból juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a 24. § szerint fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százaléka. (3) A jóváírás az állami adóhatóságnál vezetett társasági adófolyószámlán külön csökkentő tételként kerül kimutatásra, amelyre tekintettel a számviteli törvény alapján elszámolt egyéb bevétel az adózás előtti eredményt csökkenti.
(4) Amennyiben az állami adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeképpen a fizetendő adó 80 százalékában meghatározott korlát módosulna, akkor az (1) bekezdés szerinti jóváírás az állami adóhatóságnál vezetett adófolyószámlán társasági adónemben kimutatott összegét az állami adóhatóság megfelelően módosítja.” „(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés z) pont zc) alpontját első alkalommal a 2014. adóévi adókötelezettségre, a 2014. adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás vonatkozásában lehet alkalmazni. (3) A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. adózás előtti eredményét csökkenti a jogszabály vagy kormányhatározat alapján a Magyar Állam részéről átvállalt vagy elengedett kötelezettség elszámolásából adódó bevétel összege.
(4) A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. adózás előtti eredményét nem növeli az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része, továbbá nem csökkenti az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve, mindkét esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el, és hogy az eszköz kivezetésére jogszabály rendelkezése vagy kormányhatározat alapján kerül sor.
(5) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 29/A. § (3)–(4) bekezdését a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. a 2014. évi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja.” „(6) A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.
(7) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 18. § (9) bekezdését első alkalommal a 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni. (8) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 24/A. §-át első alkalommal a 2015. adóévre lehet alkalmazni. A 2015. adóévi olyan adóelőleg kötelezettség tekintetében, amelynek bevallási kötelezettsége, illetve bevallása 2015. január 1-je előtti időpontra esik, az adózó az adóelőleg kötelezettség esedékességének napjáig benyújtott rendelkező nyilatkozat útján rendelkezhet a 24/A. § szerinti felajánlásról. A felajánlás átutalását az adóhatóság a 24/A. § szerinti feltételek teljesülése esetén teljesíti.” „(7a) Az adózó által a (7) bekezdés hatálya alá tartozó kapott támogatás, juttatás (a továbbiakban e § alkalmazásában: kapott támogatás) elszámolásakor az adózó az (1) bekezdés szerinti különbözet kiszámítása során úgy jár el, mintha a kapott támogatást nem a támogatás megszerzése adóévében, hanem azokban az adóévekben (az egyes adóévek között, a Törvények végrehajtása következtében, azzal közvetlen összefüggésben felmerült költségeknek, ráfordításoknak megfelelően megosztva) számolta volna el bevételként, amely adóévekben a Törvények végrehajtása következtében, azzal közvetlen összefüggésben a költségek, ráfordítások felmerültek. (7b) Csökkenti az adózás előtti eredményt a (7a) bekezdés szerinti kapott támogatás miatt az adóévben elszámolt bevétel.” „(6) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a fejlesztési adókedvezmény részletes szabályait, a fejlesztési adókedvezmény igénylését, a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének részletes feltételeit, a támogatási intenzitást, a támogatástartalmat, az adózó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az adópolitikáért felelős miniszter nyilvántartási, közzétételi és információszolgáltatási kötelezettségét.”
„(10) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a látvány-csapatsport egyes támogatási jogcímein nyújtható támogatás igénybevételének részletes feltételeit és eljárásrendjét, a támogatás feltételét képező sportfejlesztési program jóváhagyásának, a 22/C. § és 24/A. § szerinti igazolás kiállításának, sportlétesítmény-fejlesztési célra irányuló tárgyi eszköz beruházás, felújítás kiszorító hatás elkerülése miatti korlátozásának, a sportcélú ingatlanfejlesztésre irányuló nyílt pályázat kiírásának és elbírálásának, a (támogatási) igazolás alapján igénybe vehető egyes jogcímeken nyújtott támogatás felhasználásának, elszámolásának, ellenőrzésének, valamint a támogató és a támogatott szervezet között a felajánlásra tekintettel a támogató részére nyújtott juttatás tilalmának és a tilalom megszegése következményeinek részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. (11) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben a 22. § (1) bekezdése és a 24/A. § alapján az előadó-művészeti szervezeteknek nyújtott támogatásra vonatkozóan a) a támogatás felhasználásának időtartamát, elszámolható költségeinek körét, a támogatás felhasználásáról készült beszámoló formai és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat;
b) a 22. § (4) bekezdése szerinti támogatási igazolás és a 24/A. §-a szerinti igazolás iránti kérelem tartalmát, a támogatási igazolás, a 24/A. § szerinti igazolás kiállítására irányuló eljárás szabályait, a támogatási igazolás, a 24/A. § szerinti igazolás tartalmát, valamint a támogatási igazolással, a 24/A. § szerinti igazolással kapcsolatos adatszolgáltatás és ellenőrzés, továbbá a 22. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő támogatás megfizetésének részletes szabályait hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”
1. 4. § 23/a. pontjában az „az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is)” szövegrész helyébe az „az olyan átalakulás (a továbbiakban ideértve az egyesülést, a szétválást is)” szöveg;
2. 4. § 23/a. pont a) alpontjában, 6. § (6) bekezdés c) pontjában, 7. § (10) bekezdés a) pontjában, 8. § (1) bekezdés m) pont b) alpontjában, 8. § (1) bekezdés n) pontjában, 10. § (7) bekezdésében, 13/A. § (2) bekezdés b) pontjában, 13/A. § (4) bekezdésében, 16. § (2) bekezdés a), f) és i) pontjában, 16. § (7), (10) és (11) bekezdésében, 17. § (7) és (8) bekezdésében, 26. § (3) és (6) bekezdésében, 1. számú melléklet 2. és 3. pontjában az „átalakulás” szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg;
3. 4. § 23/d. pontjában a „Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) 1–13.” szövegrész helyébe a „Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 1–14. és 17.” szöveg;
7. 7. § (1) bekezdés v) pontjában a „legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű személy” szöveg;
15. 16. § (2) bekezdésében az „átalakulásakor” szövegrész helyébe az „átalakulásakor, egyesülésekor, szétválásakor” szöveg;
18. 22/C. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontjában a „Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 8. szakaszával összhangban, általános vagy szakképzési” szövegrész helyébe a „Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 5. szakaszával összhangban képzési” szöveg;
19. 22/C. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában az „az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés alapján elfogadott, a csekély összegű (de minimis) támogatások alkalmazásáról szóló bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis)” szövegrész helyébe a „csekély összegű (de minimis)” szöveg;
20. 22/C. § (1) bekezdés e) pontjában az „a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület” szövegrész helyébe az „a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület (a továbbiakban: Magyar Olimpiai Bizottság)” szöveg;
23. 22/C. § (5) bekezdés d) pontjában az „egyesülési jogról szóló törvény” szövegrész helyébe az „egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény” szöveg;
24. 31. § (1) bekezdés a) pontjában a „Tanács 90/434/EGK irányelve a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről” szövegrész helyébe a „Tanács 2009/133/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (2009. október 19.)” szöveg
„(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában vagy kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két adóévre – de legkésőbb az e törvény szerinti adóalanyiságának utolsó adóévére – vonatkozó társaságiadó-bevallás, kisvállalatiadó-bevallás illetve eva-bevallás benyújtásával egyidejűleg fizet meg.” „A forgalmazó és a befektetési alap különadója
4/D. § (1) Adóköteles a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező a) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) szerinti forgalmazó által Magyarországon forgalmazott és ügyfelei részére vezetett értékpapír számlákon általa nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapír, b) befektetési alapkezelő által kezelt és Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye.
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi kollektív befektetési értékpapír esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti forgalmazó által ügyfelei részére vezetett értékpapír számlákon nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapírok forintban kifejezett – a vásárolt értékpapírok napi nettó eszközértékén számított, negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított – értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában lévő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerint számított értékét; b) a befektetési alapkezelő által kezelt alapok befektetési jegyeinek a negyedév naptári napjain nyilvántartott nettó eszközértékén számított negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában lévő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerinti értékét.
(4) Az adó éves mértéke az adóalap 0,05 százaléka.
(5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti adóalap esetében a fizetendő adót a forgalmazó állapítja meg, vallja be és fizeti meg (önadózás). (6) A (3) bekezdés b) pontja szerinti adóalap esetében a fizetendő adót a befektetési alapkezelő állapítja meg, szedi be, vallja be és – a megállapított beszedett és beszedni elmulasztott adót – fizeti meg (adóbeszedés). (7) A forgalmazó, illetve a befektetési alapkezelő a különadó-kötelezettséget negyedévente, az éves adómérték egy negyedét figyelembe véve, a negyedévet követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg.
(8) Amennyiben a külföldi kollektív befektetési értékpapírokat a befektetési alapkezelő forgalmazza és ehhez kapcsolódóan értékpapírszámla vezetést is végez, akkor a (2) bekezdés a) pontja szerint adóalany, és e tevékenysége körében megfelelően alkalmaznia kell az (1)–(5) bekezdés rendelkezéseit.” (E törvény alkalmazásában:)
„16. értékpapírszámla: a Tpt. szerinti értékpapírszámla; 17. kollektív befektetési értékpapír: a Kbftv. szerinti kollektív befektetési értékpapír;” „12. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 4/D. §-át első alkalommal a 2015. évi adókötelezettségre kell alkalmazni.” 4. 4/A. § (3) bekezdésében a „2010–2013.” szövegrész helyébe a „2010–2014.” szöveg, a „2014.” szövegrész helyébe a „2015.” szöveg;
„(2) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).” „17. § Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 9. § (2) bekezdése az egyszerűsített foglalkoztatásból 2014. évben megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazható, ha az a természetes személy számára kedvezőbb.” (A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik)
„j) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot;”
(A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik)
„m) az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőző nappal, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a vállalkozás már nem felel meg a 3. §-ban foglalt feltételeknek.” „(1) Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét, adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként.”
„(3) A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, a biztosítása a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre, valamint nyilatkozni lehet arról, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó [8. § (4a) bekezdés] megfizetését választja.” „(11) A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a (9)–(10) bekezdés szerint a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége. Nem kell a bejelentést havonta megismételni a (9) bekezdés d) pont szerinti esetben, azzal, hogy az említett esetben az adóhatóság – figyelemmel a (10) bekezdés rendelkezésére is – a kötelezettség módosítását a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból végzi el.” [A (2) bekezdésben foglalt vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:]
„g) a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. § 8. pont a) vagy g) alpont szerint nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem.” „(2) Az adózó az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget.”
„(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásában, vagy kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás, vagy kisvállalatiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két adóévre – de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése évét követő év február 25-ig – az adóév február 25-ig fizet meg.” 2. 19. § (5) bekezdés a) pontjában a „meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával” szövegrész helyébe a „negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal” szöveg;
3. 19. § (5) bekezdés d) pontjában az „átalakulását megelőző nappal, ide nem értve a társasági formaváltást” szövegrész helyébe az „egyesülését, szétválását megelőző nappal” szöveg;
4. 19. § (8) bekezdésében a „megszűnését követő két adóévre” szövegrész helyébe a „megszűnésétől számított 24 hónapban” szöveg;
5. 20. § (6) bekezdés f) pontjában az „adófizetési kötelezettség, továbbá” szövegrész helyébe az „adófizetési kötelezettség (ide nem értve az általános forgalmi adó-fizetési kötelezettséget), továbbá” szöveg;
8. 20. § (18) bekezdés a) pontjában a „be nem folyt bevétel időbelileg elhatárolt összegét” szövegrész helyébe a „be nem folyt bevétel összegét (ideértve az időbeli elhatárolást is)” szöveg;
9. 20. § (19) bekezdés b) pontjában az „időbelileg elhatárolt, ki nem fizetett költség, ráfordítás összegét” szövegrész helyébe a „ki nem fizetett költség, ráfordítás összegét (ideértve az időbeli elhatárolást is)” szöveg;
11. 25. § (2) bekezdésében az „átalányadózást alkalmaz” szövegrész helyébe az „átalányadózást alkalmaz, vagy áttér az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá” szöveg;
12. 26. § (2) bekezdésében a „csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett” szövegrész helyébe a „csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredmény terhére fizetett (jóváhagyott) osztalékfizetési kötelezettséggel, mérleg szerinti eredménnyel, amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett.” szöveg
67. § Hatályát veszti a Katv.
II. Fejezet
KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
(E törvény alkalmazásában:)
„1. ásványtani folyamat: a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló 1990. október 9-i 3037/90/EGK tanácsi rendelet DI 26 „egyéb nemfém ásványi termék gyártása” kód alá besorolt folyamat; 1/A. átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer;”
a) villamos energiára megawattóránként 310,50 forint,
b) a földgázra gigajoule-onként 93,50 forint,
c) a szénre ezer kg-onként 2516 forint.”
(Az adófizetési kötelezettség)
„a) a 3. § (1) bekezdés b)–c) pontja esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre,” (Az adófizetési kötelezettség)
„f) a 3. § (1) bekezdés h) pontja esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre, saját célra felhasznált energia esetében a felhasználás időpontjában, a saját célra felhasznált energiamennyiségre” [Az adónak az önadózás keretében megállapított fizetendő adóból történő levonására (visszaigénylésére), illetve a megfizetett adónak a 7. § (1) bekezdésében megjelölt adóhatóságtól történő visszaigénylésére jogosult]
„d) az a személy, aki kémiai redukcióban, ásványtani, elektrolitikus és kohászati folyamatban energiát használ fel;”
[Az adó-visszaigénylésre (adólevonásra) jogosult személy az (1) bekezdésben megjelölt célra ténylegesen felhasznált mennyiség után,]
(igényelheti vissza vagy helyezheti levonásba.)
3. 16/A. § (2) bekezdésében a „személygépkocsi honossága szerint illetékes járműnyilvántartó, cégnyilvántartó hatóság” szövegrész helyébe a „személygépkocsik” szöveg
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adókból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg, kivéve a 64. § (6) bekezdésében meghatározott adóból származó bevételt, amely a magánfőző lakóhelye szerinti önkormányzatnak a bevétele.” „(9) A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzésnél az adóbevallással és az adó megfizetésével kapcsolatos eljárásban az önkormányzati adóhatóság jár el.”
[jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:]
„p) nemzeti vagy uniós támogatás igénybevételével megvalósuló, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kísérleti fejlesztés (a továbbiakban: kísérleti fejlesztés) keretében a külön jogszabály szerinti bioüzemanyagnak (a továbbiakban: bioüzemanyag) adózott benzinbe vagy adózott gázolajba adózottan történő bekeverését, amennyiben azt a vámhatóságnak előzetesen bejelentették (a továbbiakban: kísérleti célú előállítás),”
[jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:]
„r) az ásványolajtermékeknek az adómentes felhasználó telephelyén bekövetkező keveredését;”
(E törvény alkalmazásában)
„50. csoportmentességi rendelet: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet;” (E törvény alkalmazásában)
„53. motorfejlesztés: a csoportmentességi rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti kísérleti fejlesztés keretében a környezetet jobban kímélő motorokkal kapcsolatos technológiai fejlesztés;
55. csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás;” „(2) A jövedéki termék – kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt – adófelfüggesztéssel történő szállításának e fejezet alkalmazásában az a szállítás minősül, amelyet a (3) bekezdés szerinti okmánnyal végeznek. (3) Az e fejezet szerinti adófelfüggesztéses szállításhoz alkalmazható okmányok
a) – a b) pontban foglalt eltéréssel – az adóraktárból, az adómentes felhasználó üzeméből, raktárából kitárolt, valamint az importálás helyéről a 10. § (3) bekezdés b) pont szerint szállított jövedéki termékre – kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt – az e-TKO, illetve – a 20/A. § szerinti üzemszünet időtartama alatt – az üzemszüneti TKO, b) az ásványolaj csővezetékes szállítása esetén, valamint a 11. § (1) bekezdés g) pont gb) és gc) alpont szerinti esetben a külön jogszabály szerint e célra elfogadható egyéb okmány, bizonylat [a továbbiakban a)–b) pontok együtt: termékkísérő okmány]” aa) belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről történő kiléptetés céljára e-TKO-val (az üzemszünet időtartama alatt üzemszüneti TKO-val),
ab) ásványolaj-adóraktárból csővezetékes szállítás esetén, illetve a repülőtéri adóraktárból, valamint a 11. § (1) bekezdés g) pont gb) és gc) alpont szerinti esetben az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb okmánnyal, bizonylattal tárolható ki, b) szabad forgalomba – kivéve a sűrítettgáz-töltő adóraktárból történő kiszállítást és a cseppfolyósítottgáz-töltő adóraktárból a cseppfolyósított gáz 25 kilogramm vagy annál kisebb palackban történő kiszállítását, valamint a 13. § (1) bekezdés c) pontjának ca) alpontja és a 72. § (14) bekezdése szerinti esetet – az eredet igazolására alkalmas bizonylat (a továbbiakban: egyszerűsített kísérő okmány) egyidejű kiállításával, és a szállítást végző részére történő átadásával bocsátható.” „(14) Adóraktárból a szőlőbor, a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről történő kiléptetés céljára adófelfüggesztés mellett történő kitárolása, valamint – jogszabályban foglalt eltéréssel – szabadforgalomba bocsátása borkísérő okmány [79. § (2) bekezdés 4. pont] kiállítása mellett történhet.” „(9) Önadózás esetén az adó alapját és az adót naptári hónaponként kell megállapítani, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. Az adómentes felhasználó az adóbevallási kötelezettségének azon tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig köteles eleget tenni és az adót megfizetni, amelyben a 14. § (4) bekezdése szerint beállt az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége. A bejegyzett feladó havonta tesz adóbevallást abban az esetben is, ha a tárgyhónapban nem keletkezett adófizetési kötelezettsége. A nulla adómértékű szőlőborra, valamint a 80. § (2a) bekezdése szerinti termékre nem kell adóbevallást benyújtani.” „e) a 2710 19 61 vámtarifaszámú fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 4 655 Ft/ezer kg, egyébként – ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is – 116 000 Ft/ezer kg; a 2710 19 63, a 2710 19 65 és a 2710 19 69 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 40 000 Ft/ezer kg, egyébként – ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is – 116 000 Ft/ezer kg,
f) a 2711 12, a 2711 13, a 2711 14 00, a 2711 19 00 vámtarifaszám alatti gáztermékekből arra a cseppfolyósított szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 95 800 Ft/ezer kg, egyéb motorikus célú értékesítés, importálás vagy felhasználás esetén 12 725 Ft/ezer kg, egyébként 0 Ft/ezer kg,
g) a 2711 21 00 és a 2711 29 00 vámtarifaszám alatti gáztermékekből arra a sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 28 Ft/nm3,”
(6) Az E85 bioüzemanyag kedvezményes jövedéki adója az Európai Bizottság SA.35676. számú határozata hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz.
(8) Az E85-öt szabadforgalomba bocsátó adóraktár-engedélyes külön jogszabály szerint nyilatkozik arról, hogy részesült-e állami támogatásban.”
„(7) A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M2 járműkategóriába és M3 járműkategóriába tartozó autóbuszokat a helyi és helyközi közlekedésében üzemeltető személy az e tevékenységéhez felhasznált, adózottan beszerzett 52. § (1) bekezdés g) pontja szerinti termék beszerzéskor megfizetett adóját visszaigényelheti.” „(6) Az adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatás.” „(2) Az adó-visszaigénylés legfeljebb a motorfejlesztés (4) bekezdés szerinti időszakban ténylegesen felmerült költsége 25%-ának megfelelő összegéig érvényesíthető, feltéve, hogy ez a költség a csoportmentességi rendelet 25. cikk (3) bekezdése szerint elszámolható költség.” „57/B. § Az 57/A. § szerinti adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 25. cikke alapján kutatás-fejlesztési projekthez nyújtható támogatás.” „(1) A beszerzéskor megfizetett adóból
a) az üzemanyagtöltő állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával megvásárolt,
b) a (2) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített – a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a tankoló jármű kilométeróra állását rögzítő – üzemanyag-tankoló automatával ellátott üzemanyagtartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött kereskedelmi gázolaj után literenként 11 Ft visszaigényelhető.”
„(7) Az adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatás.” (E törvény alkalmazásában)
„11. magánfőzés: a párlatnak a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása évente legfeljebb 50 liter mennyiségig;
12. magánfőző: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik.”
„(1) Az adó alapja – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az alkoholtermék 100 térfogatszázalékos etil-alkohol-tartalommal (a továbbiakban: tiszta szesz) hektoliterben meghatározott, 20 °C-on mért mennyisége. (3) A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított párlat (a továbbiakban: bérfőzött párlat) adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva egy bérfőzető részére évente a) legfeljebb 50 liter mennyiségig 167 000 forint,
b) az 50 litert meghaladó mennyiségre 333 385 forint.”
„(6) Az előállított magánfőzött párlat adója évi 1000 forint, amelyet a magánfőző fizet meg.”
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől. (3) A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot.
(4) A magánfőző az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási és adófizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év január 15-ig együtt teljesíti a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Ha a magánfőző nem állított elő tárgyévben magánfőzött párlatot, akkor nem keletkezik tárgyévre vonatkozóan adóbevallási kötelezettsége.
(5) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésről, valamint a magánfőző adóbevallásáról értesíti a vámhatóságot és a bejelentéssel, bevallással érintett másik önkormányzati adóhatóságot. Az önkormányzati adóhatóság az értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig küldi meg az illetékes vámhatóság részére. (6) A 63. § (2) bekezdés 11. pontja szerint évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről. (7) A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag alkoholtermék-adóraktár részére értékesíthető.
(8) A (7) bekezdés szerinti értékesítéskor vagy ha a magánfőző az általa előállított magánfőzött párlattal kíván részt venni párlatok számára meghirdetett versenyen, az (1) bekezdés szerinti bejelentésről, valamint a párlat után megfizetett adóról kiállított önkormányzati adóhatósági igazolás igazolja a párlat eredetét. (9) Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási kötelezettség bevallási határidejétől számított 1 év elteltével évül el.”
„(15) A magánfőzőnek nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie.”
„(14) A bérfőzető a zárjegy megrendelését e törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint nyújtja be a vámhatósághoz. Az igényelt zárjegyet a vámhatóság a bérfőzető esetén a zárjegy előállítási költségének megfizetése ellenében, továbbá az egyszerűsített kísérő okmány vámhatóságnak történt bemutatását követően bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy a 64. § (5) bekezdés szerinti adót megfizették. (15) Az átvett zárjeggyel a bérfőzető nem köteles a vámhatóság felé elszámolni, de az átvett zárjegyeket legkésőbb az átvételt követő 3 napon belül köteles felhelyezni a párlat fogyasztói csomagolására.”
„(6) A (3) bekezdés szerinti alacsonyabb adómérték érvényesítése az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható.” (E törvény alkalmazásában:)
„4. borkísérő okmány: a szőlőbor, a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő szállításához alkalmazandó, a vámhatóság által kiadott vagy a vámhatóság engedélyével formanyomtatványként, illetve számítógéppel előállított, szigorú számadású bizonylat;” „(2) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőborra 0 forint, az egyéb borra – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – 9870 forint. (2a) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőbor és hozzáadott ízesítés nélküli szénsavas víz 8,5 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú, olyan kiszerelt keverékére, amelyben a szőlőbor aránya meghaladja az 50%-ot – a pezsgő kivételével – 0 forint.”
„(1) Egyszerűsített adóraktári engedélyre jogosult az a személy, aki (amely) szőlőbort vagy a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket állít elő, palackoz (kiszerel), tárol, raktároz, továbbá aki (amely) – a 91. § (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – saját előállítású szőlőborból évente legfeljebb 10 000 liter palackos erjesztésű pezsgőt állít elő, tárol, raktároz.” „(7) Az egyszerűsített adóraktárban kizárólag szőlőbort, valamint az (1) bekezdés szerinti egyéb terméket lehet előállítani, palackozni (kiszerelni), tárolni, raktározni. (8) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) szőlőbor, valamint az (1) bekezdés szerinti egyéb termék általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a szőlőbort, valamint az (1) bekezdés szerinti egyéb terméket az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes, újrafeldolgozás esetén pedig a 47. § (5) bekezdés a) pontjának, illetve (9) bekezdés a) pontjának rendelkezését kell alkalmazni.” „(3) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének pincekönyvében a szőlőbort palackos, kannás és hordós kiszerelés szerinti bontásban, a szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti egyéb termék mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben kimutatva kell szerepeltetnie.” „(5a) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a 80. § (2a) szerinti termékről az (5) bekezdés szerinti mennyiségi elszámolást kell készítenie és a vámhatósághoz benyújtania. (6) A vámhatóság az egyszerűsített adóraktár engedélyesének e törvényben és végrehajtási rendeletében előírt kötelezettségei megtartását, és a szőlőtermés, illetve az előállított (kiszerelt), tárolt, raktározott és az értékesített szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti egyéb termék elszámolását előre bejelentett vagy váratlan, előre be nem jelentett időpontban ellenőrzi. Ennek keretében az egyszerűsített adóraktár engedélyese a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet.” „(8) A boradóraktárban a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék és az annak előállításához betárolt szőlőbor tekintetében a 83. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egyszerűsített adóraktár alatt boradóraktárat kell érteni.” (E törvény alkalmazásában dohánygyártmány)
„b) a természetes dohánylevelekből álló külső borítékkal rendelkező dohányrúd,
c) a kocsányozott dohánykeverékből készült szivarbélből, valamint a szivar szokásos színével megegyező színű, regenerált dohánylevélből készült, és a terméket – adott esetben a füstszűrőt is beleértve, a szopókával ellátott szivaroknál azonban a szopóka kivételével – teljesen körülölelő, külső borítékból álló dohányrúd, amelynek tömege – füstszűrő vagy szopóka nélkül – legalább 2,3 gramm és legfeljebb 10 gramm, valamint amely hosszának legalább egyharmadánál mért kerülete eléri a 34 millimétert [a továbbiakban a b)–c) pont együtt: szivar, szivarka],”
(E törvény alkalmazásában:
1. jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység,)
„b) az 52. § (1) bekezdés a), – a 2710 19 21 vámtarifaszámú petróleum kivételével – b), d), – a 0 adómérték alá tartozó és az egyéb motorikus célú termék kivételével – f), g) és h) pontja szerinti jövedéki termékeknek, a biodízelnek, a 2207 vámtarifaszám alá tartozó bioüzemanyagnak, az E85-nek és más, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó, üzemanyag célú, 2207 vámtarifaszámú alkoholterméket tartalmazó ásványolajnak (a továbbiakban: üzemanyag) nem üzemanyagtöltő állomáson, továbbá az 52. § (1) bekezdés c) pontja szerinti gázolajnak nem kiskereskedelmi tárolótelepen vagy nem üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítése, a (6) bekezdésében foglalt eltéréssel;” (A jövedéki engedélyre jogosult az a személy,)
„a) aki – az (5) és (8)–(11) bekezdésben foglalt eltéréssel – az ásványolajtermékek esetében 600 millió Ft, dohánygyártmányok esetében 22 millió Ft, az egyéb jövedéki termékek esetében 150 millió Ft jövedéki biztosítékot nyújt,” „(7) Ha a jövedéki engedélyes kereskedő, az exportáló és az importáló ásványolajat, dohánygyártmányt és egyéb jövedéki terméket egyaránt vagy ezekből többet forgalmaz, exportál, importál, a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedéki biztosítékot az ásványolajra, dohánygyártmányra és az egyéb jövedéki termékre külön-külön kell teljesíteni.” (Jövedéki engedélyes tevékenységet)
„g) kizárólag a b) és f) pont szerinti termékekkel folytató személynek 6 millió Ft összegben kell,
h) kizárólag az 52. § (1) bekezdés f)–g) és – a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén kivételével – i) pontja szerinti ásványolajjal, valamint az 50. § (4) bekezdés szerinti megfigyelt termékkel és repülőgép üzemanyaggal – akár külön akár egyszerre többel – folytató személynek 120 millió Ft összegben kell” (jövedéki biztosítékot nyújtania.)
„(3) A jövedéki engedélyes kereskedő dohánygyártmány, alkoholtermék, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, sör és palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogén árukészletének továbbforgalmazók, továbbá a tüzelőolajnak, a gázolajnak, a palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogénnek és a légi járművek üzemanyagának végfelhasználók részére, gépjárműről történő helyszíni értékesítése, kiszolgálása (a továbbiakban: terítőjárat) a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint megengedett.”
(Szárított dohányt, valamint fermentált dohányt Magyarország területére behozni, tárolni, értékesíteni csak a külön jogszabályban meghatározott előzetes regisztrációt követően lehet. E fejezet alkalmazásában regisztrációra kötelezett)
„g) az a gazdálkodó, aki szárított dohány vagy fermentált dohány felhasználásával gazdasági tevékenység keretében nem dohánygyártmányt állít elő.”
„(6) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti gazdálkodó kérelmében köteles részletesen leírni a gyártási folyamatot, amelyben szárított dohányt vagy fermentált dohányt használ fel. A kérelmet a vámhatóság 30 napon belül bírálja el és az abban foglaltakat szükség szerint helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti.” 101. § A Jöt. 114. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti jövedéki bírság mértéke
... a) az adózás alól elvont
...ac) – az aa) és ab) pontban nem említett – terméknek az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben
meghatározott mennyisége és]
(szorzatának kétszerese, de legalább 30 ezer forint.)
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”
104. § A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/J. §-sal egészül ki:
105. § A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/K. §-sal egészül ki:
„128/K. § (1) Ha 2015. január 1-jét megelőzően történt a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés, akkor a magánfőzőnek 2015. január 15-ig kell megtennie a 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentést. (2) A 2015. január 1-jét megelőzően előállított magánfőzött párlatra 2014. december 31-ét követően is az előállításkor hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
106. § A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/L. §-sal egészül ki:
„128/L. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 104. § (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározott jövedéki biztosítékokat 2015. február 1-ig kell az ott meghatározott mértékre kiegészíteni a jövedéki biztosítékot nyújtónak, erre vonatkozó külön felhívás nélkül.” 107. § A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/M. §-sal egészül ki:
„128/M. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, mindazon dohánygyártmányokat, amelyeket legkésőbb 2014. december 31. napján éjfélig – az akkor hatályos szabályoknak megfelelően – szabadforgalomba bocsátottak, a kiskereskedelmi forgalomban időbeli korlátozás nélkül értékesíteni lehet. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a kiskereskedelmi forgalomban időbeli korlátozás nélkül értékesíteni lehet mindazon 2014. december 31-ig legyártott – az akkor hatályos szabályozás szerint szivarkának minősülő – dohánygyártmányokat is, amelyek ezen időpontig Magyarországon adóraktárban kerültek előállításra, vagy ide kerültek betárolásra – feltéve, hogy azokat később szabadforgalomba bocsátják – azzal, hogy a készletekről (a legyártott szivarkák számáról) 2015. január 15. napjáig a vámhatóságot értesíteni kell. Az e bekezdés szerint – a vámhatóság felé lejelentett – termékeket az adózás szempontjából szivarkának kell tekinteni. A vámhatóság a lejelentett és a meglévő szivarkák számát jogosult bármikor az adóraktárban ellenőrizni, és a vámhatóság az adóraktár engedélyesének – az igénylésre vonatkozó általános szabályok szerint, mely igénylést legkésőbb 2015. április 15-ig kell a vámhatósággal közölni – szivarka adójegyet bocsát rendelkezésre a lejelentett készlet erejéig. Az e bekezdés szerint lejelentett szivarka dohánytermékek az adóraktárat csak szabadforgalomba bocsátás jogcímén hagyhatják el. (3) A (2) bekezdés szerinti különös szabályok nem érintik az adójegy igénylőjének azon jogát, hogy a 2015. január 1-től hatályos szabályoknak megfelelő termékek szabadforgalomba bocsátásához – az általános szabályok szerint – szivarka adójegyet igényeljen.” 2. 7. § 3. pont a) pont ab) alpontjában az „a Francia Köztársaság tengeren túli megyéi” szövegrész helyébe a „az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében, valamint 355. cikkének (1) bekezdésében említett francia területek” szöveg,
5. 56. § (2) bekezdésében az „a gázolaj, a repülőgép-üzemanyag, illetve a biodízel” szövegrész helyébe a „az ásványolaj” szöveg,
109. § Hatályát veszti a Jöt.
„(1) Amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.
a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi,
b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.”
„58/A. § (1) Az 58. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha a felek a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatásról időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi,
b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.”
„(1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.
(2) A jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.”
[Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték megtérítése pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, a teljesítésre kötelezett adóalany, aki (amely)]
„b) nyilvántartási kötelezettségének az államháztartás számviteléről szóló jogszabály szerint tesz eleget,”
(a fizetendő adót legkésőbb az ellenérték megfizetésekor állapíthatja meg.)
(E § alkalmazásában közszolgáltató:)
„a) a költségvetési szerv az alapító okiratban megjelölt tevékenysége tekintetében, ideértve az önkormányzatot és a társulást is az általa ellátott tevékenység tekintetében;”
„g) a befektetési alap és a kockázati tőkealap kezelése, a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfólió-kezelése, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfólió-kezelés;”
„m) a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt termék vagy szolgáltatás központi költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló értékesítése, és a magyar állam vagy a képviseletében eljáró központi költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló térítésmentes átadása.”
„89/A. § (1) Abban az esetben, ha a 113. § (1) bekezdésében említett eljárás hatálya alatt álló terméket a 89. § (1) bekezdése szerint értékesítik, az adófizetésre kötelezett adóalany írásos meghatalmazása alapján azon adóraktár üzemeltetője is eljárhat a 89. § (1) bekezdése szerinti adómentesség érvényesítése érdekében, aki (amely) által üzemeltetett adóraktárból a terméket a Közösség másik tagállamába történő feladás, elfuvarozás előtt kiraktározták. A meghatalmazás érvényességéhez szükséges az is, hogy 1. az adófizetésre kötelezett adóalany belföldön nyilvántartásba nem vett és arra nem is kötelezett adóalany legyen, és
2. az adóraktár üzemeltetője közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen.
(2) Az (1) bekezdésben említett meghatalmazást a termék kiraktározásának indítványozásakor a kiraktározási okmánnyal együtt kell az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervhez benyújtani. (3) Érvényes meghatalmazás alapján a 89. § (1) bekezdés szerinti adómentesség érvényesítéséhez fűződő feltételeket az adóraktár üzemeltetője teljesíti azzal, hogy az e törvényben és az Art.-ben meghatározott kötelezettségnek saját nevében úgy tesz eleget, hogy 1. az ügylet teljesítését tanúsító számlát, mint az adófizetésre kötelezett meghatalmazottja bocsátja ki;
2. arról adófizetésre kötelezett adóalanyonként, ezen belül meghatalmazásonként egymástól elkülönített nyilvántartást vezet;
3. bevallásában és összesítő nyilatkozatában az ügyletre vonatkozó adatokat a saját adataihoz képest elkülönítetten közli.
(4) Az adófizetésre kötelezett adóalany és az adóraktár üzemeltetője közötti meghatalmazás visszavonása nem érinti az adóraktár üzemeltetőjének a 4. számú melléklet 19. pontja szerinti adóbiztosíték-nyújtási kötelezettségét, ha a megszűnés azt követően következik be, hogy a meghatalmazást a (2) bekezdés szerint az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervhez benyújtották.” (A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható abban az esetben is, ha az adóalany a terméket, szolgáltatást vállalkozásán belül)
„j) a 124. § (1) bekezdés a) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés adóalapjába épül be.” „(3) Abban az esetben, ha az állami adóhatóság – az Art. rendelkezései alapján – az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik. Elenyészik az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával abban az esetben is, ha az adóhatóság az adóalany adószámát annak felfüggesztése nélkül törli.” (Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:)
„c) a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz – ideértve azt is, ha az nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz – munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetében;”
„b) az a) pont alá nem tartozó, valamint a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítéstől, szolgáltatásnyújtástól eltérő olyan esetekben, ahol az ellenértéket – ideértve az előleget is – készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,”
(számlakibocsátási kötelezettséget jelent.)
„(1a) A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany – jogszabály szerint – rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adó- és vámhatóság kizárólag az Art. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül. Jogszabály előírhatja, hogy a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás – jogszabály szerint – az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének azonosítóit nem kapcsolhatja össze a pénztárgép üzemeltetőjének adataival. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép üzemeltetője részére biztosított szolgáltatás szüneteltetéséről, illetve megszüntetéséről adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. A közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adóhatóság – az elektronikus hírközlő hálózat hiányára tekintettel – jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat. Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként működik közre az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.” (Az egyedi, illetőleg globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazó viszonteladó ilyen minőségében)
„a) a használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab, régiség beszerzéséhez – ideértve ezek Közösségen belüli beszerzését is –, importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult;”
(E törvény alkalmazásában)
„8/A. kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása és felhasználása új, módosított vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és szabályainak létrehozása vagy megtervezése céljából;”
(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„g) a pénztárgép, taxaméter forgalmazásának, szervizelésének és üzemeltetésének szabályait, a szervizek nyilvántartására és a nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére, a műszerészi igazolványra, annak kiadására, érvényességére és visszavonására vonatkozó szabályokat;”
(Ez a törvény – az Art.-vel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„290. § Ha a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Mód5 törvény) kihirdetését követő napig az állami adóhatóságnak nyilatkozott arról, hogy a 86. § (1) bekezdés j) és k) pontjában említett valamennyi termékértékesítését adókötelessé teszi, nyilatkozatát 2015. február 28-ig a lakóingatlan értékesítésére vonatkozóan – a 88. § (4) bekezdésére tekintettel – megváltoztathatja. A lakóingatlan-értékesítés adó alóli mentességére vonatkozó nyilatkozat 2015. január 1-jétől kezdődően alkalmazandó.” „292. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 86. § (3) bekezdését a 2014. december 31-ét követően kezdődő időszakokra kell először alkalmazni, feltéve, hogy az ügyletre e törvény 58. §-a vonatkozik.” „293. § Az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt – az egyéb, e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – teljesíti az olyan 2014. évben, de 2015. évi teljesítési időponttal kiállított, 2 000 000 forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó számla is, amely nem tartalmazza az e törvénynek a Mód5 törvénnyel módosított 169. § d) pont dc) alpontja szerinti adatot.” (2) E törvénynek a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz nem kötött szolgáltatás nyújtása esetén, ha a teljesítés időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi, de a szolgáltatást igénybevevő adóalanynak a 60. § (1)–(3) bekezdése szerint a fizetendő adót 2015. január 1. napját megelőzően kellene megállapítani, a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni. (3) Amennyiben a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontja hatálya alá tartozó, építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz nem kötött szolgáltatásnyújtáshoz fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2015. január 1. napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően, a szolgáltatás igénybevevőjének adófizetési kötelezettsége – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik.” „295. § A 3. számú melléklet I. részének a Mód5 törvénnyel megállapított 25-48. pontjait azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2015. január 1-jére vagy azt követő napra esik.” „296. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 58/A. §-át az olyan 2015. június 30-át követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2015. június 30-át követő időpont.” „297. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 58. § (1) és (1a) bekezdését az olyan 2015. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2015. december 31-ét követő időpont.” III. Fejezet
HELYI ADÓZÁST ÉS EGYES ÁGAZATI ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
„(1) E törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselőtestülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót), valamint települési adókat vezethet be.”
„1/A. § (1) Az önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt. Az önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó [52. § 26. pont]. (3) A települési adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el.
(4) A települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az önkormányzat települési adót önadózással megállapítandó adóként is bevezethet.
(5) A települési adóból származó bevétel az azt megállapító önkormányzat bevétele.”
„b) a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja, azzal, hogy nem minősül mezőgazdasági művelésnek, ha a földterületen kizárólag a gyomnövények megtelepedésének és terjedésének megakadályozására alkalmas munkát (pl. gyommentesítés, kaszálás) végeznek,”
„(9) Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév egészében, a (6) bekezdés alkalmazása során csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással számított – nettó árbevételt és nettó árbevétel-csökkentő költségeket, ráfordításokat kell figyelembe venni.” „A beszerző, értékesítő szövetkezet mentessége
39/F. § (1) Mentes az adó alól a beszerző, értékesítő szövetkezet. (2) Az (1) bekezdés szerinti mentesség csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.” „Tájékoztatás a bevezetett helyi adók és települési adók szabályairól
42/B. § (1) Az önkormányzati adóhatóság az önkormányzati adórendelet, valamint annak módosítása hatályba lépését megelőző hónap ötödik napjáig – a kincstár elektronikus rendszerén keresztül – adatot szolgáltat a kincstár számára: a) a helyi adónem, a települési adónem bevezetésének napjáról,
b) az önkormányzat által megállapított adóalap, adómérték, adókedvezmény, adómentesség szövegéről,
c) a b) pontban említett rendelkezések hatályba lépésének napjáról,
d) az önkormányzat honlapjának címéről, valamint legalább egy adóügyi információs telefonszámról, elektronikus levélcímről, és az önkormányzati adóhatóság levelezési címéről (a továbbiakban: elérhetőségi információk),
e) a helyi adónem, a települési adónem pénzforgalmi jelzőszámáról.”
„44. § (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat és adók módjára behajtandó köztartozásokat kizárólag a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszerrel lehet nyilvántartani. (2) Ha az önkormányzat 2014. június 30-án nem a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszert használta, akkor esetében az (1) bekezdés szerinti rendelkezést csak 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.” 146. § (1) A Htv. 52. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„11. nem lakáscélú épület: az az épület, épületrész, amely nem minősül a 8. pont szerinti lakásnak;”
(E törvény alkalmazásában:)
„34. beszerző, értékesítő szövetkezet: az a szövetkezet, amelynek nettó árbevétele legalább 95%-ban tagjai részére történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik;”
AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS
2. 40/A. §-át megelőző „A települési adó csökkentése” alcím helyébe „Az adó csökkentése” alcím,
149. § Hatályát veszti a Htv.
„17/B. § (1) Az adó alanya a – (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével – személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. (2) Pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő.
(3) A magyar állam tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, amely a személygépkocsi vagyonkezelői jogával rendelkezik. Amennyiben a személygépkocsi kapcsán a vagyonkezelői jog mellett használati jog is fennáll, az adó alanya a használati jog jogosítottja.
(4) Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a személygépkocsi után költséget számol el.”
(Mentes az adó alól az a személygépkocsi,)
„h) amely törvényes öröklés eredményeként a magyar állam tulajdonában áll, azon hónap utolsó napjáig, melyben a személygépkocsi vagyonkezelői vagy használati jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. más személynek vagy szervezetnek nem adja át.”
„17/G. § (1) Az adót az adó alanya önadózással állapítja meg. (2) Az adózó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az állami adóhatósághoz, az általa rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. (3) Az öröklés útján megszerzett személygépkocsi után az adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettséget a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének negyedévét követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. A 17/D. § szerint mentes személygépkocsi adóját nem kell megállapítani, arról nem kell bevallást adni.” 153. § (1) A Gjt. 18. § 29. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„29. környezetvédelmi osztályjelzés: a KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-én hatályos 5. számú melléklet II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztályjelzés. Ha a KöHÉM rendelet szerinti osztályjelzés nem ismert, akkor azt a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz légszennyezési, zajkibocsátási adatait, környezetvédelmi osztályát meghatározó jellemzőjét (hajtómotorjának környezetvédelmi besorolása, a személygépkocsi meghajtása) hitelt érdemlően bizonyító iratai (pl.: forgalmi engedély, típusbizonyítvány, hatósági okirat, szakértői szakvélemény) alapján – a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontjára figyelemmel – kell megállapítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a személygépkocsi osztályjelzése: „6”. Ha a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz osztályjelzése a KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-ét követő módosítása miatt „16”-nál nagyobb szám, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a környezetvédelmi osztályjelzés „16” , ”
(E törvény alkalmazásában)
1. 8. § (1) bekezdésében az „(e § alkalmazásában KöHÉM rendelet)” szövegrész helyébe a „(a továbbiakban: KöHÉM rendelet)” szöveg,
2. 18. § 12. pontjában a „kedvezményeinek rendszeréről” szövegrész helyébe a „kedvezményeiről” szöveg
„b) a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség egyéb vagy rendkívüli ráfordításként az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ide nem értve a helyi önkormányzat részére történő, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló juttatást,”
„c) az adóalany jogutódlással (átalakulással, egyesüléssel, szétválással) történő megszűnése esetén a jogelődnél utolsó adóévében, az adóalanyból történő kiválás esetén a jogutódnál első adóévében, a végleges vagyonmérlegében kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözet a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felértékelésével növelt, valamint korábban az adózás előtti eredményt növelő tételként számításba vett céltartalék leértékelésével csökkentett összege, a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel,” „h) a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg következtében az adóévben elszámolt ráfordítás.”
„b) az adózás előtti eredmény javára elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz, a térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értéke, az ellenérték nélkül átvállalt tartozásnak az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül kapott szolgáltatás bekerülési értéke, ide nem értve a helyi önkormányzat által adott, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló juttatást,”
„h) a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg, ha azt az adózó korábban a (2) bekezdés c) vagy h) pontja alapján az adózás előtti eredményt növelő tételként vette számításba, amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol,” „i) a tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés, ha azt az adózó korábban a (2) bekezdés d) vagy e) pontja alapján az adózás előtti eredményt növelő tételként vette számításba, amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol.” „(7) Az adóalanynak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie (a továbbiakban: előleg-kiegészítés). Ez a kötelezettség nem vonatkozik arra az adóalanyra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.”
„(7a) Az előleg-kiegészítésre kötelezett adóalany a várható fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget az előleg-kiegészítés fizetési kötelezettségének.”
„(6) Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: a Tanács 2009/133/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (2009. október 19).” „(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 8. § (7a) bekezdését a 2014. adóévi előleg-kiegészítési kötelezettségre az adózó választása szerint alkalmazza. (3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 6. § (3) bekezdés i) pontját az adózó a 2014. adóévi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja. (4) Az adózás előtti eredményt csökkenti az e törvény szerinti adóalanyiságot megelőző adóévekben a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg. E rendelkezést az adózó a 2014-ben kezdődő adóév adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.”
3. 6. § (6) bekezdésben az „átalakulást” szövegrészek helyébe az „átalakulást, egyesülést, szétválást” szöveg;
4. 6. § (7) bekezdésben az „átalakuláskor” szövegrész helyébe az „átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor” szöveg;
6. 8. § (5) bekezdésében az „Az átalakulás” szövegrészek helyébe az „Az átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg;
(E törvény alkalmazásában)
„15. adalékanyag: a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti adalékanyag és aroma, ide nem értve a színezőanyagként használt karamellt,
16. gyógynövény: az a növény, melynek valamely szervét, gyökerét, levelét, virágját, termését vagy bármely más részét a benne lévő hatóanyaga miatt a gyógyászatban alkalmazzák,
17. méz: az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy élőnövényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak és lépekben érlelnek,
(Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,)
„c) a hozzáadott cukrot tartalmazó
ca) 1704, 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó termék, ha cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, ide nem értve azt a terméket, amely legalább 20 gramm méz/100 gramm mennyiséget tartalmaz, feltéve, hogy cukortartalma nem haladja meg a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget,
cb) 1806 VTSZ szám alá tartozó termék a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget és kakaótartalma 40 gramm/100 gramm terméknél alacsonyabb
[a ca) és cb) alpont a továbbiakban együtt: előrecsomagolt cukrozott készítmény];”
(Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,)
„i) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti alkoholterméknek minősülő ital, ide nem értve a gyümölcspárlatot, a Jöt. 68. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó italokat, továbbá az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább hét különböző gyógynövény felhasználásával előállított italokat (a továbbiakban: alkoholos ital).” „h) alkoholos ital esetében, ha annak alkoholtartalma
ha) 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb, de az 5 térfogatszázalékot nem haladja meg 20 forint/liter,
hb) 5 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 15 térfogatszázalékot nem haladja meg 100 forint/liter,
hc) 15 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 25 térfogatszázalékot nem haladja meg 300 forint/liter,
hd) 25 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 35 térfogatszázalékot nem haladja meg 500 forint/liter,
he) 35 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 45 térfogatszázalékot nem haladja meg 700 forint/liter,
hf) 45 térfogatszázaléknál nagyobb 900 forint/liter.”
„(5) Ha az alkoholos ital első belföldi teljesítési helyű értékesítése 2014-ben, a Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátása pedig 2014. december 31-ét követően valósul meg, akkor – a 3. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően – az adókötelezettség az alkoholos ital Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátását terheli. Az adó alanya – a 4. § a) pontjában foglaltaktól eltérően – az alkoholos ital Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátója. (E törvény alkalmazásában:)
„8. reklám közzététele: a Reklámtv. szerinti közzététel, függetlenül attól, hogy a reklám közzétételére irányuló szerződés meghatározza-e a reklám megjelenésének a helyét, az idejét vagy a módját,”
„(2) Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha
b) a reklám közzétételének megrendelője
bb) a ba) pont szerint kért nyilatkozatot a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg és
bc) a ba) szerinti tényt, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelentette,
c) a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában szerepel az állami adóhatóság honlapján közzétett, a 7/A. § szerinti nyilvántartásban.” „(3) Nem adóköteles a reklám (1) bekezdés szerinti közzététele, ha azt a sportról szóló törvény szerinti a) országos sportági szakszövetség vagy országos sportági szövetség (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: sportszövetség)
aa) a nemzeti válogatott keret működtetésével,
ab) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával,
ac) az amatőr versenyrendszer működtetésével, vagy
b) sportszövetség tagszervezeteként működő sportszervezet, sportiskola vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány
ba) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával vagy
bb) az amatőr versenyrendszerben való részvétellel
„(4) Az (1) bekezdés szerinti adóalanynak a (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettsége nem áll fenn, ha a megrendelés időpontjában szerepel a 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban.” – az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%,
– az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,
– az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%,
– az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%,
– az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%,
– az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 50%.”
„(3) Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, a fizetendő adó összege az adóévi 4. § (1) bekezdés szerinti adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összegéből az (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított adóösszeg adóév naptári napjaival arányos része.” „(4) Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév egészében, az (1)–(2) bekezdés alkalmazása során csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással számított – a 4. § (1) bekezdése szerint megállapított adóalapot kell figyelembe venni.” „d) átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben az átalakulás, egyesülés, szétválás napjáig elért, adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével, az 5. § szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalany (ideértve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült.” „7/A. § (1) Az állami adóhatóság a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany nevéről (elnevezéséről) és adóazonosító számáról a (2)–(5) bekezdés szerinti külön nyilvántartást vezet, melyet a honlapján közzétesz. (2) A 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanyt – annak kérelmére – az állami adóhatóság akkor veszi nyilvántartásba, ha a) adó-, adóelőleg-bevallási és adó-, adóelőleg-fizetési kötelezettségét határidőben teljesítette, vagy
b) nyilatkozik az állami adóhatóságnak arról, hogy az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli.
(3) Az állami adóhatóság a nyilvántartásba vételt megelőzően ellenőrzéssel vizsgálhatja a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat megalapozottságát. (4) Az állami adóhatóság törli az adóalanyt az (1) bekezdés szerinti, honlapján közzétett nyilvántartásból a) az adóalany kérelmére,
b) ha az adóalany bevallás-benyújtási kötelezettségét elmulasztja vagy adófizetési kötelezettségét maradéktalanul nem teljesíti,
c) ha az adóalanyt a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata ellenére az adóévben adófizetési kötelezettség terheli, kivéve, ha e kötelezettségét e törvény rendelkezésének megfelelően teljesíti, e) ha az adóalany megszűnik,
f) ha az adóalany ellen felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult,
g) ha az adóalany adótartozása a – naptári hónap 1. napján – 100 000 forintot meghaladja.
(5) Az állami adóhatóság az adatváltozást az adatváltozásról való tudomásszerzés napján átvezeti az (1) bekezdés szerinti nyilvántartáson, és azt az átvezetést követő hónap első napján a honlapján közzéteszi.” „(5) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó, 2015. január 1-jét megelőzően létrejött adóalany esetén a 2014. évben kezdődő üzleti éve 2015. január 1-jétől az üzleti éve utolsó napjáig tartó időszakra (a továbbiakban: átmeneti adóév) eső adójának összege az adóalany átmeneti adóévben elért 4. § (1) bekezdés szerinti adóalap alapulvételével az 5. § (1) és (3) bekezdés szerint számított összeg. (6) Az átmeneti adóévre jutó adóelőleg összege az (5) bekezdés szerinti adóalany 2014. évi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele, saját célú reklám közzétételével összefüggő közvetlen költsége, a 2. § (1) szerinti tevékenység esetén reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó 2014. évi nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak 2014. évben járó ellenértéknek a különbözete alapulvételével az 5. § (1) és (3) bekezdés szerint számított összeg. (7) Az (5) bekezdés szerinti adóalany az átmeneti adóév adóelőlegét – a 7. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – 2015. január 15-ig köteles megállapítani és bevallani, továbbá két egyenlő részletben, 2015. január 15-ig és az átmeneti adóév utolsó napjáig köteles megfizetni. (8) Az (5)–(7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni annak az adóalanynak, amely 2014. augusztus 15. és 2014. december 31. között jött létre és alakulásától kezdődően naptári évtől eltérő üzleti évet választott.” 1. 3. § (1) bekezdésében „Az adó alanya” szövegrész helyébe „Az adó alanya – illetőségétől függetlenül –” szöveg,
2. 3. § (2) bekezdésében „az adó alanya” szövegrész helyébe „az adó alanya – illetőségétől függetlenül –” szöveg
IV. Fejezet
„(1) Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. A viszonosságon alapuló illetékmentesség természetes személyek esetén kizárólag a szolgálati kötelezettséggel összefüggő illetékügyek tekintetében alkalmazható.”
„(4) A kedvezményezett illetékkötelezettsége a vagyon tényleges megszerzése napján keletkezik.”
„(6) Ha a (2) és (4) bekezdésben említett esetekben a magánszemély legkésőbb a lakásvásárlás illetékkiszabásra történő bejelentésig a) nyilatkozik, hogy a lakásvásárlását követő egy éven belül a másik lakástulajdonát értékesíti és
b) kéri, hogy az állami adóhatóság a vagyonszerzés után járó illetéket a (2) bekezdés alkalmazásával állapítsa meg, akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értékét megállapítja, az illetékkiszabási eljárást pedig – döntés közlése nélkül – felfüggeszti. Ha a magánszemély az (5) bekezdésben foglaltak szerint igazolja, hogy a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdonát eladta, az állami adóhatóság a felfüggesztett eljárást – külön döntés meghozatala nélkül – folytatja és a (2) bekezdésben foglaltak szerint állapítja meg a fizetendő illeték összegét. Ha a magánszemély a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdona értékesítésének tényét – az (5) bekezdésben foglaltak szerint – nem igazolja, akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értéke után illetéket, továbbá – ezzel egyidejűleg – az illeték összege után, a magánszemély nyilatkozata benyújtásának napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított pótilletéket szab ki. A pótilletéket az adózás rendjéről szóló törvény szerinti késedelmi pótlék számításával azonos módon kell számítani.” „(19) Az (1) bekezdés y) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során, ha a magánszemély egy éven belül több lakástulajdont cserél, vásárol, illetve értékesít, minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Az (1) bekezdés y) pontja szerinti illetékmentesség, valamint e bekezdés alkalmazása során nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga. Az (1) bekezdés y) pontjában meghatározott illetékmentességi rendelkezést lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog magánszemélyek általi megszerzésekor megfelelően kell alkalmazni.” „(1) A közigazgatási hatósági eljárási illetéket
a) az eljárás megindításakor az eljárást kezdeményező iraton illetékbélyeggel vagy
b) az ügyszám megjelölésével, az eljáró hatóság felhívásában szereplő határidőn belül banki átutalással
kell megfizetni a (2)–(4), a (4a), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésben foglaltak kivételével. (2) A járási hivatalnál és a kormányablaknál nem elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás illetékét – ha jogszabály másként nem rendelkezik –
a) az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján, vagy
b) amennyiben a járási hivatalban vagy a kormányablakban erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg
ba) elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül,
bc) házipénztárba készpénzzel, vagy
c) az eljárás megindítását megelőzően átutalással
kell megfizetni az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára azzal, hogy a házipénztárba fizetett illetéket készpénz-átutalási megbízással a járási hivatal és a kormányablak naponta fizeti meg az említett számla javára.”
„Felhívás az illeték megfizetésére
73/A. § (1) Ha az ügyfél a kérelmet az illeték megfizetése nélkül nyújtja be, az eljáró hatóság – elektronikusan kezdeményezett eljárás esetén a 73. § (6) bekezdésében meghatározott határidő eredménytelen leteltét követően – 8 napon belül felhívja az ügyfelet a kérelemhez kapcsolódó ügyszám és a fizetendő illeték összegének megjelölésével az illeték megfizetésére. Ezzel egyidejűleg figyelmezteti arra, hogy amennyiben az illeték megfizetését elmulasztja és a hatóság az eljárást az illetékfizetési kötelezettség elmulasztására tekintettel végzéssel nem szüntette meg, az ügyfélnek a 82. §-ban említett mulasztási bírságot is meg kell fizetnie. (2) Ha az ügyfél az illeték megfizetésének mellőzését kérte, a hatóság döntéséig az (1) bekezdésben foglalt felhívásnak nincs helye. (3) Az ügyfél a felhívásban megjelölt illetéket az ügyszámra hivatkozással a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül átutalással, illetve – ha a megfizetni elmulasztott illeték lerovására illetékbélyegben is lehetőség lett volna, választása szerint – zárt borítékban feladott válaszbeadványon illetékbélyegben történő lerovással fizeti meg. A figyelmeztetés megtörténtét, illetve a felhívás elküldését az iraton fel kell jegyezni vagy a jelen levő ügyféllel igazoltatni kell.
(4) Ha az ügyfél az illeték megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követő 8 napon belül illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget és az eljáró hatóság az eljárást végzéssel nem szüntette meg, az illetékhiányról leletet kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes állami adóhatóság írja elő.”
„(1) A bírósági eljárási illetéket illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.”
„(1a) A 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetve amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az állami adóhatóság az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja, és arra felvezeti az ügy adóhatósági ügyszámát is. Az állami adóhatóság az e bejelentés alapján hozott fizetési meghagyást – annak jogerőre emelkedését követő 8 munkanapon belül – az eljáró bíróságnak is megküldi.
(1b) Ha a keresetindítási határidő legalább 31 nap és a bírósági eljárás kezdeményezésekor fizetendő illeték összege az 500 000 forintot meghaladja, az eljárási illetékkötelezettség önadózással is teljesíthető. Ebben az esetben az eljárást kezdeményező fél az állami adóhatósághoz elektronikus bevallást nyújt be, amelyben meg kell jelölni az eljárást kezdeményező fél (valamint képviselője) azonosító adatait, az adószámát vagy adóazonosító jelét, a per tárgyát, a pertárgyértéket, az ellenérdekű fél (valamint képviselője) nevét, lakóhelyét, székhelyét, a fizetendő illeték összegét, valamint az eljáró bíróság nevét. Az állami adóhatóság a fél (vagy képviselője) hiánytalanul kitöltött elektronikus bevallása alapján elektronikus úton ügyszámot küld a fél (vagy képviselője) részére. A bevallás önellenőrzéssel történő módosítására legkésőbb a bevallott eljárási illeték teljes összegének megfizetéséig van lehetőség.
(1c) Az (1b) bekezdés szerint bevallott illetéket az állami adóhatóság elektronikus bírósági eljárási illetékbevételi számlája javára átutalással kell megfizetni, legkésőbb a bevallás benyújtását követő munkanapon. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni az ügyszámot és az eljárást kezdeményező fél adószámát vagy adóazonosító jelét. (1d) Az (1b) bekezdés szerinti bevallás, továbbá az önellenőrzéssel módosított, javított bevallás (a továbbiakban együtt: bevallás) tartalmáról az állami adóhatóság legkésőbb annak beérkezésétől számított 8. munkanapon papír alapú igazolást küld az eljárást kezdeményező fél (vagy képviselője) és az eljáró bíróság részére, amennyiben az állami adóhatóság az eljárást kezdeményező fél adószámláján nem tart nyilván 5000 forintot meghaladó önadózással teljesítendő bírósági eljárási illetéktartozást. Az igazolás tartalmazza a bevallott illeték összegét, az állami adóhatóság által kiadott ügyszámot, valamint a bevallásban szereplő valamennyi adatot. Az eljárást kezdeményező fél az eredeti igazolást az eljárást kezdeményező irathoz köteles csatolni.” „(4) A bírósági értesítés alapján kibocsátott fizetési felhívásban megjelölt illeték a felhívás közlésétől számított 30. napon válik esedékessé.”
„(4) Ha az adózó bírósági eljárás kezdeményezése nélkül fizetett a 74. § (1c) bekezdése szerint bírósági eljárási illetéket, a megfizetett illeték visszatérítésének kizárólag akkor van helye, ha a bevallásban feltüntetett bíróság igazolást állít ki arról, hogy az adózó nem nyújtott be keresetlevelet a 74. § (1b) bekezdése szerinti ügyszám feltüntetése mellett.” „(4) Ha a vagyonszerző a 26. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott 15 év letelte előtt a mentességgel érintett ingatlant elidegeníti vagy igazolhatóan nem sportcélra használja, hasznosítja, a mentesség alkalmazásának hiányában járó illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetnie.” 3. 23/A. § (6) bekezdésében a „tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feltüntetése” szövegrész helyébe a „pénzügyi lízingbeadás tényének feltüntetése és a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező pénzügyi lízingszerződés” szöveg, a „tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feltüntetésével” szövegrész helyébe a „pénzügyi lízingbeadás tényének feltüntetésével” szöveg,
6. 69. §-ában „az illeték fizetésére kötelezett fél” szövegrész helyébe „a vagyonszerző” szöveg,
10. 102. § (1) bekezdés o) pontjában a „pénzeszközöket és a pénzköveteléseket” szövegrészek helyébe a „pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket” szöveg
186. § Hatályát veszti az Itv.
1. 2. § (3) bekezdésében az „a belföldön már nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok, továbbá” szövegrész,
7. 73. § (4) bekezdésében a „ , az elektronikus kapcsolattartás részletes eljárási szabályairól szóló külön jogszabály szerint” szövegrész,
„k) a kincstár által vezetett nemzetgazdasági számlákon és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlákon megvalósuló fizetési művelet,”
„n) a kincstár által, a köznevelési, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi humánszolgáltatások után nem állami intézmény fenntartójának biztosított hozzájárulás, a támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a szociális foglalkoztatás, az utcai szociális munka és a krízisközpontok támogatásának folyósítására vezetett lebonyolítási számlán megvalósuló fizetési művelet,
o) a kincstár által az önkormányzatok forgótőke kezelésére, nettófinanszírozás lebonyolítására vezetett számlán megvalósuló fizetési művelet.”
(A pénzügyi tranzakciós illeték alapja)
„h) a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a fizető fél ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel lebonyolított előző naptári évi fizetési műveletei.”
„(3) Az (1) bekezdés h) pontjának alkalmazásában ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősül a pénzügyi tranzakciós illeték kiszámításának alapjául szolgáló naptári évben a fizető fél számára kibocsátott olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amely az alábbi okok valamelyikére tekintettel kerül kibocsátásra: a) lejáró készpénz-helyettesítő fizetési eszköz helyett,
b) elveszett, ellopott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz helyett,
c) érintés nélküli készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása az érintés nélküli funkcióval nem rendelkező készpénz-helyettesítő fizetési eszköz helyett, ha mindkét készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának fedezetét ugyanazon fizetési számla biztosítja.”
(A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke)
f) érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező készpénz-helyettesítő fizetési eszköz ezen funkciójának használatával végrehajtott műveletet is tartalmazó, a 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti illetékalap esetén 500 forint.” „(1) A pénzforgalmi szolgáltató, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet és a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg. A fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a pénzforgalmi szolgáltató a naptári év első hónapjának 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg illetékkötelezettségét. Amennyiben a pénzforgalmi szolgáltató, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő a bevallás benyújtását követően tárja fel, hogy valamely művelet nem illetékköteles, akkor az ezen művelettel kapcsolatos, a fizetendő illetéket csökkentő tételt jogosult a feltárás napját magában foglaló hónapról szóló bevallásban figyelembe venni.”
2. 7. § (1) bekezdés a) pontjában az „a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka” szövegrész helyébe az „az e)–f) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka” szöveg
V. Fejezet
ADÓIGAZGATÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
„(3a) Az adókötelezettséget érintő jogviszony (szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során.”
„(2) Ha törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződéssel érintett jogviszonyok, ebből származó jövedelmek tekintetében a rendelkezésre álló tényeknek vagy a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezéseinek államok közötti eltérő értelmezése azt eredményezi, hogy az adott jogviszonyból származó jövedelmet egyik állam sem tekinti belföldön adóztathatónak, akkor Magyarország nem mentesíti ezt a jövedelmet az adóztatás alól.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel – ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel – állapítja meg.” (Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény)
„a) az eljárás megindítására, az újrafelvételi eljárásra, a hatósági szolgáltatásra, a végrehajtási eljárásra és az ügyfél kérelmére történő ellenőrzés lefolytatására, az ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályait,”
„(2b) Az adóhatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelése esetén e törvény biztosítási intézkedésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. Adóügyekben az ideiglenes biztosítási intézkedés a határozat jogerőre emelkedésével nem veszti hatályát.”
„(7c) Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély Tbj. 39. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy a) huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és
b) tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.”
„(4) Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett, de a Közösség másik tagállamában letelepedett adóalany mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól abban az esetben, ha belföldön kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít adómentesen a Közösség másik tagállamába, és az adómentesség érvényesítéséhez az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg.”
(Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy)
„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megváltoztatását – az e)–g) és j) pont kivételével – a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi adómentességre, illetve a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést a 23. § (3) bekezdés szerint kell megtenni. Az adózó az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozattétel és annak változásának bejelentése alól mentesül, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott közösségi adómentes termékértékesítést mint közösségi kereskedelmi kapcsolatot, közvetett vámjogi képviselő vagy adóraktár üzemeltető igénybevételével létesít.” „(17) Az adózó a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, az adóhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján kezdeményezheti az (1) bekezdés b)–d), valamint h)–i) pontja szerinti választása módosítását, amennyiben a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét – az adózó benyújtott bevallását figyelembe véve – nem érinti.” „Az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automataberendezések bejelentése
22/D. § (1) Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezést (a továbbiakban: automataberendezés) üzemeltető adózó köteles a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal az állami adóhatósághoz elektronikus úton bejelenteni: a) az értékesítés megkezdését, legkésőbb az értékesítés megkezdését megelőző napon,
b) az értékesítés megszüntetését, legkésőbb az azt megelőző napon,
c) az értékesítésnek az adózó érdekkörén kívül eső okból bekövetkezett megszűnését, legkésőbb az értékesítés megszűnésének napján,
d) haladéktalanul, a külön jogszabályban meghatározott adattartalomban bekövetkezett bármely változást.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke 30 000 Ft, amelyet az állami adóhatóság által meghatározott számla javára kell megfizetni.” „A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség
22/E. § (1) Útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó a) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt,
b) Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt,
c) belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést
(a továbbiakban együtt: közúti fuvarozással járó tevékenység) kizárólag érvényes Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKAER) számmal rendelkező adózó folytathat.
(2) A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózó az EKAER szám megállapítása érdekében köteles az állami adó- és vámhatósághoz a 11. számú melléklet szerinti adattartalommal bejelentést tenni. (3) A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózót bejelentése alapján az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi és a bejelentés alapján EKAER számot állapít meg a számára.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szabályait alkalmazni kell a kockázatos élelmiszerek esetében akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot meghaladja, illetve egyéb kockázatos termékek esetében, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja. (5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti tevékenységét kockázatos termékekkel végzi, továbbá amennyiben a (4) bekezdés szerinti közúti fuvarozással járó tevékenységet folytat – a bérmunka céljára történő közúti fuvarozással járó tevékenység kivételével – kockázati biztosítékot köteles nyújtani. a) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv és az Országgyűlési Őrség gépjárműve,
b) a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok hivatali vagy szolgálati gépjárműve, valamint az egyéb szervezetek nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárműve,
c) a katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjármű,
d) a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény (NATO, Schengheni Megállapodás) és viszonosság körébe tartozó jármű,
e) a nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjármű.
(8) Az állami adó- és vámhatóság az adózó bejelentése alapján az alábbi adatokat veszi nyilvántartásba és szerepelteti az EKAER-ben:
b) feladó adatai (név, adóazonosító szám),
d) címzett adatai (név, adóazonosító szám),
e) kirakodás (átvétel) címe,
f) kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó vállalkozás adatai (név, adóazonosító szám), amennyiben e vállalkozás nem azonos a címzettel,
g) termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén arra vonatkozó adat, hogy az átvételi címre érkezés, valamint az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló közúti fuvarozás esetén a gépjárműre történő felrakodás megkezdésének bejelentése mely elérhetőség(ek)ről lehetséges (telefonszám, e-mail cím),
h) az EKAER számhoz tartozó termék(ek):
ha) általános megnevezése,
hb) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 EGK tanácsi rendelet I. számú mellékletének (a Kombinált Nómenklatúrának) a bejelentéskor hatályos szövege szerinti vámtarifaszám (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig), hc) az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban,
hd) veszélyes termék fuvarozása esetén a veszélyességi bárca száma,
he) a termék könnyebb beazonosítása érdekében az adott termék adózónál használt cikkszáma, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll,
i) a termék közúti fuvarozásának indoka, ami lehet:
j) amennyiben a termék közúti fuvarozásának indoka termékbeszerzés vagy termékértékesítés, az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli ellenérték, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési ár vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási érték.
k) a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma,
l) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló fuvarozás, valamint belföldi feladási címről belföldi rakodási címre történő fuvarozás esetén a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének időpontja,
m) a Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló fuvarozás esetén, a termék fuvarozására használt gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontja.
(9) Az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) az EKAER elektronikus felület eléréséhez az ügyfélkapun keresztül felhasználónevet és jelszót igényel. A (2) bekezdés szerinti bejelentést az adózó vagy az a személy teljesítheti, akinek részére az adózó vagy törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületén a bejelentés megtételéhez szükséges felhasználónevet és ahhoz kapcsolódó jelszót igényelt. (10) A (9) bekezdés szerinti, az EKAER elektronikus felületen történő bejelentéshez szükséges felhasználónévvel és jelszóval rendelkező személyek által teljesített valamennyi bejelentés az adózó nevében tett jognyilatkozatnak minősül. (11) A (9) bekezdés szerinti, adózó nevében eljáró személyek addig az időpontig teljesíthetnek bejelentést, amíg az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) az EKAER elektronikus felületén vissza nem vonja az erre vonatkozó jogosultságukat.” „(17) Az állami adóhatóság az automata berendezést üzemeltető adózó bejelentése alapján nyilvántartásba veszi az általa működtetett automata berendezést és a bejelentés napján, annak alapján automata berendezésenként regisztrációs számot állapít meg, amelyről elektronikus úton értesítést küld számára.”
[A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s), t) és v) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem adóról –, járulékokról és/vagy az alábbi adatokról: ]
„25a. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére vezető tisztségviselői jogviszonyával összefüggésben fizetett tiszteletdíj összegéről,
25b. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítésről,
25c. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére ingatlan birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelemmel (így különösen az ingatlan értékesítéséből, bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog ellenérték fejében történő alapításából, az arról való lemondásból, illetve a joggyakorlás átengedéséből származó jövedelemmel) összefüggésben kifizetett bevétel (jövedelem) összegéről,”
„(10) Az általános forgalmi adó összesítő jelentésre kötelezett adózó választása szerint a kötelezettségének az (1)–(2) és (4)–(5) bekezdésben meghatározott értékhatár figyelembevétele nélkül is eleget tehet.” „(8) Az adóévben átalakuló, egyesülő, szétváló adózó – ideértve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adózót, az átvevőt és a fennmaradót is – az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül társaságiadóelőleg-bevallást tesz.”
„(2a) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti átvezetés az adózó megszűnése miatt nem lehetséges, a büntetőeljárás során hozott jogerős határozatban megállapított összeget az elkövető kötelezettségeként kell előírni és annak rendezése érdekében az elkülönített számlára megfizetett összeget az elkövető adószámlájára kell átvezetni, kivéve a (2b) bekezdés második mondatában meghatározott esetet. (2b) Amennyiben a büntetőeljárás eredményeként nem állapítják meg a bűnügyi letéti számlára megfizetést teljesítő magánszemély büntetőjogi felelősségét, vagy alacsonyabb elkövetési értéket állapítanak meg, mint amennyit a bűnügyi letéti számlára korábban megfizetett, akkor az előbbi esetben a megfizetett összeg, az utóbbi esetben pedig a többletként jelentkező különbözet visszatérítésére akkor kerülhet sor, ha a magánszemélynek nincs köztartozása. Ugyanígy kell eljárni azokban az esetekben is, amikor a (2) bekezdés szerinti adózónak – önkéntes teljesítés vagy eredményes végrehajtás következtében – már nem áll fenn adótartozása, azonban az elkövetőnek köztartozása van. (2c) A (2b) bekezdés szerinti köztartozások esetén a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti követelésfoglalásnak van helye.” „(12a) A nyugdíjat folyósító szerv az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 19/A. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jövedelemkategóriát érintő automatikus információcsere teljesítése érdekében a rendelkezésre álló azonosító adatok alapján az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére kifizetett nyugellátás adóévi összegéről az adóévet követő év január 31-ig az adózó azonosításához rendelkezésre álló adatok feltüntetésével elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.” „(19a) A (19) bekezdés szerinti megkeresések teljesítésére nyitva álló határidő a végrehajtási eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében 8 nap, az ellenőrzési eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében 15 nap.” „(22) Ha a tényállás tisztázásához szükséges, az állami adó- és vámhatóság megkeresi a belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózót az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti elektronikus kereskedelemi szolgáltatásnak a szolgáltatás nyújtójára, valamint a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó forgalmi adatai az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást igénybevevő személyhez nem köthető módon történő beszerzése érdekében. A belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózó a megkeresést 15 napon belül teljesíti.”
„(11) Az adóhatóság az adóhatósági igazolást a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két- vagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz.”
„(6) Az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában lévő kereskedelmi mennyiségű termék csak a termék eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy számla) birtokában fuvarozható. Az állami adó- és vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozását végző személyt arról, hogy mely általános forgalmi adóalany javára végzi a fuvarozási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti a termék eredetét, és az általános forgalmiadó-alany tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok (különösen fuvarlevél vagy számla) meglétét.
(6a) Az állami adó- és vámhatóság a (6) bekezdés szerinti, a termék fuvarozását végző személy nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, feladót és fuvarozót nyilatkozattételre kötelezheti: a) a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről,
b) a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról,
c) a termék átvételéről, kirakodásának címéről,
e) amennyiben a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe, úgy az ingatlan használatának jogcíméről.
(6b) Amennyiben kockázati tényezők – különösen a rakomány jellege, a szállítmány és a rendeltetési hely, illetve a fuvarozott termék mennyisége és a gépjármű típusa közötti összhang hiánya, folyamatban levő végrehajtási eljárás, közösségi adószám hiányában végzett közösségi kereskedelmi tevékenység, kirakodási helyként be nem jelentett telephely feltüntetése – indokolják, valamint abban az esetben, ha a termék fuvarozásában érintett általános forgalmiadó-alany a (6a) bekezdés szerinti nyilatkozattételt megtagadja – az élőállat, valamint a gyorsan romló termékek kivételével – az állami adó- és vámhatóság a szállítóeszközön a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat alkalmazhat. A hatósági zár lehet hatósági pecséttel ellátott csomagzár vagy raktérzár. Az állami adó- és vámhatóság az alkalmazott hatósági zár sértetlenségét belföldön ellenőrizheti, illetve a hatósági zár alkalmazása indokának megszűnése esetén intézkedik annak eltávolítása iránt.” „(3a) Ha az adóhatóság ellenőrzése során olyan, több adózót – egymással összefüggő módon – érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése vélelmezhető, azt az érintettek tudomására hozhatja.”
„(2b) Az adózónak a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelemben meg kell jelölnie, hogy
a) a kérelem benyújtásának adóévére, valamint az azt követő két adóévre vagy
b) a kérelem benyújtását követő három adóévre
vonatkozóan kéri a tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága megállapítását.”
„(3) A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott ügyben kötelező. A feltételes adómegállapítást érdemben érintő jövőbeni jogszabályváltozás, nemzetközi jogi kötelezettségváltozás vagy tényállásváltozás (tartalmi változás) esetén – annak hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően – a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható.
(3a) A tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát – a (2a) bekezdés kivételével – a jogszabályváltozás nem, csak a tényállás megváltozása érinti. A feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat kötőereje – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – a határozat kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig tart, amely egyszer, további két évvel meghosszabbítható a 132/A. § szerinti eljárásban.” „(13) Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére megállapítja az adózó által előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszer megfelelőségét a kérelemben megjelölt részletes tényállás alapján. Egy kérelemként nem terjeszthető elő ügyletre (ideértve a jövőbeni és a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyleteket is) és előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszerre irányuló kérelem. E kérelem vonatkozásában a feltételes adómegállapításra vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.”
„A feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának és a kötőerő meghosszabbításának megállapítása
132/A. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter kérelemre megállapítja: a) a feltételes adómegállapítás során hozott határozat (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: határozat) alkalmazhatóságát, ha a határozat jogerőre emelkedését követően hatályba lépett jogszabályváltozás, nemzetközi jogi kötelezettségváltozás, megvalósult vagy a jövőbeni tényállásváltozás a határozat rendelkező részében foglaltakat érdemben nem érinti, vagy
b) a határozat kötőerejének – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – egyszer, további két adóévre vonatkozó meghosszabítását, ha az a) pontban megjelölt tényállásváltozásra, nemzetközi jogi kötelezettségváltozásra, jogszabályváltozásra nem került sor,
c) az a) és b) pontra együttesen irányuló kérelem esetén az alkalmazhatóságot és a határozat kötőerejének további két adóévvel történő meghosszabbítását.”
„(3) Amennyiben az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megalapozó utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozatot az (1) bekezdés szerinti fellebbezésben vitatja, a fellebbezést elbíráló másodfokú adóhatóság elsőként az utólagos adómegállapítás jogszerűsége kérdésében dönt. Amennyiben a felettes szerv megállapítja, hogy az utólagos adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, a fellebbezést benyújtó adó megfizetésére kötelezettel szemben a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti. Az utólagos adómegállapítás jogszerűsége, a végrehajtási jog korlátozása és az adó megfizetésére kötelezés tárgyában a másodfokú adóhatóság egy határozatban dönt. A határozat meghozatalára nyitva álló határidő az iratoknak a másodfokú adóhatósághoz történő megérkezését követő naptól számított 60 nap.” (A bíróság által jogerősen megállapított)
(esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.)
„(1a) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés l) pontja szerinti jogsértést ismételten követi el, úgy a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély adózó esetén 500 ezer forintig, más adózó esetén 1 millió forintig terjedhet.” „(19a) Amennyiben az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget a 22/E. § (1)–(4) bekezdése szerinti kötelezettségnek, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.” „(1) Az adóhatóság, ha a magánszemély, illetőleg más adózó terhére egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a bejelentés, illetőleg cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalást az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében végzi, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság a 22/E. § (1)–(4) bekezdése szerinti kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.” „(1a) Ha uniós jogi aktus, illetve azt végrehajtó vagy átültető jogszabály egy jövedelemmel összefüggésben automatikus információcserét ír elő, az adóhatóság nyomtatványt rendszeresíthet, amely tartalmazza az adott jövedelemmel kapcsolatos adatszolgáltatásra, illetve a jövedelem bevallására szolgáló sorokat.”
„(4a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezés adókötelezettségével és a bejelentési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.”
„(17a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges engedély kibocsátásának és visszavonásának feltételeit, a nyilvántartás vezetésének szabályait, az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint az engedéllyel rendelkezők kötelező továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat – azzal, hogy az eljárás során méltányossági eljárásnak nincs helye –, valamint a továbbképzési programok szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek pályázatának elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét.”
„(31) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a pénztárgép éves felülvizsgálatához kapcsolódó valamennyi szolgáltatás hatósági árát és a hatósági árszabályozás részletes szabályait.
(32) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az EKAER működésével kapcsolatos részletszabályokat, különösen az EKAER szám megállapításának rendjét, az EKAER elektronikus felületén történő bejelentéssel, változásbejelentéssel, a kockázati biztosíték mértékének folyamatos meghatározásával kapcsolatos szabályokat rendeletben határozza meg.
(33) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg az EKAER működésével összefüggésben a kockázatos termékek körét.”
„176/A. § (1) Az adószámmal rendelkező adózót az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közvetlen következtében a 2014. február 28-át megelőzően megszerzett (állományba vett) befektetett eszközei után 2014-re elszámolt ráfordítások alapulvételével, ha e ráfordítások összege meghaladja a százezer forintot, adó-visszatérítés illeti meg. Az adó-visszatérítés, figyelemmel a (2)–(5) és (11) bekezdésben foglaltakra is, egyenlő a más módon (így különösen biztosító szolgáltatása révén) 2014-re bevétellel nem fedezett ráfordítások összegével, de a) nem lehet több 5 milliárd forintnál, valamint
b) nem haladhatja meg az adózót az adóévre vállalkozási tevékenységére tekintettel adóalanyként terhelő, a központi költségvetés bevételét képező adók (a társasági adó, az egyszerűsített vállalkozói adó, a kisvállalati adó, a pénzügyi szervezetek különadója és a hitelintézetek különadója, valamint az energiaellátók jövedelemadója, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 36. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségek, továbbá a vállalkozói személyi jövedelemadó, a vállalkozói átalányadó és az őstermelői tevékenységből származó jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó) 2014-re fizetett (fizetendő) összegének 50 százalékát. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó ráfordítás alapjául a következő, az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közvetlen következtében bekövetkezett gazdasági események szolgálnak: a) tárgyi eszköz 2014. február 28. és március 31. között bekövetkezett megsérülése, megsemmisülése miatti terven felüli értékcsökkenés, kivezetés;
b) az ukrajnai székhelyű kibocsátó által kibocsátott értékpapír értékvesztése, kivezetése;
c) az ukrajnai székhellyel adóssal szemben fennálló, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt követelés értékvesztése, kivezetése;
d) az adózó ukrajnai székhelyű kapcsolt vállalkozásában fennálló, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékvesztése, kivezetése;
e) a d) pontban meghatározott befektetéshez kapcsolódóan kimutatott üzleti vagy cégérték terven felüli értékcsökkenése, kivezetése.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben előírt közvetlen, ok-okozati kapcsolat bizonyítása az adózót terheli. Az eljárás során hiánypótlásra csak egy alkalommal kerülhet sor. (4) Az adó-visszatérítést az adózó által 2014. december 31-ig írásban benyújtott kérelem alapján az állami adóhatóság állapítja meg; a kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása estén igazolási kérelem előterjesztésének, valamint a benyújtott kérelem olyan módosításának, amely az adó-visszatérítés összege növekedését eredményezi, nincs helye. A kérelem tartalmazza az adózó megnevezését, székhelyét és adószámát és az adó-visszatérítés igényelt összegét. A kérelemhez mellékelni kell az adó-visszatérítés összegét alátámasztó, a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő bizonylatokat.
(5) Az adó-visszatérítés teljesítése az Európai Bizottságnak a (1) bekezdésben foglaltakat jóváhagyó határozatától függ. Az Európai Bizottság határozata meghozatalának napját – annak ismertté válását követően haladéktalanul – az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal megállapítja. Az adó-visszatérítés ügyében folyó eljárás tekintetében az ügyintézési határidő a miniszteri határozat közzétételének a napját követő napon, de legkorábban az (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó adók bevallására előírt határidő leteltének napját követő napon kezdődik. Ha az Európai Bizottság az (1) bekezdésben foglaltakat nem hagyja jóvá, az állami adóhatóság az adó-visszatérítés ügyében a miniszteri határozat közzététele napját követő 10 napon belül az eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszünteti. (6) Az adózót megillető adó-visszatérítés összegét az adóhatóság külön számlán tartja nyilván, amelynek terhére kiutalást nem, csak átvezetést teljesíthet.
(7) Ha az igényelt adó-visszatérítés alapjául szolgáló ráfordítás más (nem az adó-visszatérítés miatt elszámolt) bevétellel történő ellentételezése (így különösen az adó-visszatérítés alapjául szolgáló értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírása) a kérelem benyújtását követően bekövetkezett változás miatt 2020. december 31-ig, de legkésőbb az adózó megszűnésének napjáig megtörténik, az adózót a ráfordításból ellentételezett résznek megfelelő adó-visszatérítés a változás bekövetkezésének napjától – ha a változás csak az adózó számvitelről szóló törvény szerinti beszámolójának elfogadásával válik véglegessé, a beszámoló elfogadásának napjától – kezdődően már nem illeti meg. Ebben az esetben az adózó köteles adó-visszatérítési kérelmét kiegészítő kérelmet előterjeszteni, valamint, szükség esetén visszafizetési kötelezettségét haladéktalanul teljesíteni. E rendelkezés értelemszerű alkalmazásával jár el az adózó akkor is, ha (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó adóknak az adó-visszatérítés alapjául szolgáló összege az önellenőrzés során csökkent, ha e csökkenés az adózót megillető adó-visszatérítés összegének csökkenését is eredményezi. (8) Az adó-visszatérítéssel összefüggő adókötelezettségek teljesítése és azok ellenőrzése érdekében az adózó külön nyilvántartást vezet.
(9) Az adó-visszatérítéssel összefüggésben kiszabható adóbírság mértéke az adóhiány 100%-a. Az adó-visszatérítéssel összefüggő jogsértés esetén a jogkövetkezmények tekintetében az adózó kapcsolt vállalkozásait az adózóval egyetemleges felelősség terheli.
(10) Az (1) bekezdés szerinti adó-visszatérítés a Szerződés 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti állami támogatást tartalmaz. (11) Az adó-visszatérítésre jogosult adózókat együttesen megillető adó-visszatérítés összege nem haladhatja meg a 15 milliárd forintot. Ha az adózók által benyújtott, az (1)–(5) bekezdés szerint jogszerű adó-visszatérítési igények összege meghaladja a 15 milliárd forintot, az egyes adózókat az adó-visszatérítés összege olyan arányban illeti meg, amilyen arányt az adott adózót jogszerűen megillető igény a jogszerű igények összességében képvisel.” „(1) A hatósági árat a legmagasabb árnak kell tekintetni.”
„3. adókülönbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete vagy a büntetőeljárás során jogerősen megállapított – és a bíróság vagy az ügyészség jogerős határozata alapján az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt – adóbevétel-csökkenés, vagyoni hátrány, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét,”
(17. kapcsolt vállalkozás:)
„f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg;”
„36. kutatás-fejlesztési tevékenység: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben meghatározott kutatás-fejlesztés,”
„41. Következő időszakra átvihető követelés különbözete: az Áfa tv. 153/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként bevallott és az adóhatóság által utólag, a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként megállapított, az adófolyószámlát nem érintő összeg különbözete. 42. EKAER szám: az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) által a termék közúti fuvarozásának bejelentését követően automatikusan képzett azonosító szám, amely egy adott termék egységet azonosít.
43. Kockázatos termék: a külön jogszabály által kockázatosnak minősített élelmiszerek és egyéb termékek.
44. Végfelhasználó: a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárló természetes személy.
45. Címzett: a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzését vagy belföldi beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya, továbbá termékbeszerzésen kívüli egyéb célból történő fuvarozás esetén az átvevő.
46. Feladó: a terméknek Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló, vagy első belföldi adóköteles – nem közvetlenül végfelhasználó részére történő – értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya, valamint az általános forgalmi adó mentesség érvényesítése érdekében a belföldön nyilvántartásba nem vett adózó helyett eljáró közvetett vámjogi képviselő, adóraktár üzemeltetője.
47. Felrakodó: a közúti fuvarozásához használt gépjárműre a termék felrakodását végző személy.
48. Útdíjköteles gépjármű: az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíjköteles gépjármű.
49. Gépjármű: az útdíjköteles gépjármű és az annál kisebb össztömegű gépjármű, ideértve tehergépkocsit, vontatót – nyerges vontatót is –, valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvényt.
50. Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER): az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer, amely az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja.”
„204. § Azon adózok, akik 2015. január 1-jén élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata berendezést üzemeltetnek, az állami adóhatósághoz elektronikus úton a 22/D. § szerinti bejelentési kötelezettségüknek 2015. március 31-ig kell eleget tenniük.” 1. 7. § (1) bekezdésében az „adótanácsadó, könyvelő,” szövegrész helyébe az „adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő,” szöveg,
2. 7. § (2) bekezdésében az „adótanácsadó, könyvelő,” szövegrész helyébe az „adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő,” szöveg,
3. 7. § (6) bekezdésében az „adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő” szövegrész helyébe az „adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy könyvvizsgáló” szöveg,
4. 7. § (7) bekezdésében a „vagy adótanácsadónak,” szövegrész helyébe a „vagy könyvvizsgálónak, adótanácsadónak,” szöveg, a „megszerzését, az adótanácsadói,” szövegrész helyébe a „megszerzését, a könyvvizsgálói, az adótanácsadói,” szöveg,
5. 27. § (4) bekezdésében a „május 20-áig” szövegrész helyébe az „április 30-áig”, a „június 10-éig” szövegrész helyébe a „május 20-áig” szöveg,
6. 31. § (1) bekezdésében az „importáló helyett a saját nevében teljesített” szövegrész helyébe az „importáló helyett, valamint az adóraktár üzemeltetőjének az adófizetésre kötelezett helyett a saját nevében teljesített” szöveg,
8. 31/B. § (3) bekezdésében az „összesen 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe az „összesen 1 000 000 forintot” szöveg,
9. 31/B. § (4) bekezdésében a „meghaladja a 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe a „meghaladja az 1 000 000 forintot” szöveg,
10. 31/B. § (5) bekezdésében a „meghaladta a 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe a „meghaladta az 1 000 000 forintot” szöveg,
12. 52. § (1a) bekezdésében az „Az állami adóhatóság és a vámhatóság” szövegrész helyébe az „Az adóhatóság” szöveg,
14. 54. § (7) bekezdés e) pontjában az „(OLAF),” szövegrész helyébe az „(OLAF), az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezetet,” szöveg,
16. 92. § (12) bekezdésében a „8. napig” szövegrész helyébe a „15. napig” szöveg, az „ellenőrzés határidejének” szövegrész helyébe az „ellenőrzés (ideértve az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzést is) határidejének” szöveg, a „számított 1 éven belül” szövegrész helyébe a „számított 180 napon belül” szöveg, a „számított 1 év utolsó napja.” szövegrész helyébe a „számított 180. nap.” szöveg, az „egyébként” szövegrész helyébe az „egyéb körben” szöveg,
17. 116. § (1) bekezdés c) pontjában a „külföldi adóhatóság egy éven túl megérkezett” szövegrész helyébe a „külföldi adóhatóság 180 napon túl megérkezett” szöveg,
18. 132. § (1) bekezdésében a „nem terjeszthető elő.” szövegrész helyébe a „nem terjeszthető elő. Az adópolitikáért felelős miniszter jövőbeni ügyletnek minősülő folyamatos teljesítésű ügylet esetén csak az általános forgalmi adó adónemet érintő adókötelezettséget vagy annak hiányát állapítja meg.” szöveg,
20. 132. § (4) bekezdésében a „75 nap,” szövegrészek helyébe a „90 nap,” szöveg, a „45 nap,” szövegrészek helyébe a „60 nap,” szöveg,
21. 132. § (7b) bekezdésben a „konzultációnként 100 ezer forint.” szövegrész helyébe a „konzultációnként 500 ezer forint.” szöveg,
22. 141. § (5) bekezdésében a „jogerős elbírálásáig. A felettes adóhatóság” szövegrész helyébe a „jogerős elbírálásáig. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg az adózó az e törvényben meghatározott képviseletről nem gondoskodik. A felettes adóhatóság ” szöveg,
32. 1. számú melléklet I/B/ 3. pont ad) alpontjában az „előzetesen felszámított adó különbözete az ac) pontban” szövegrész helyébe az „előzetesen felszámított adó különbözete, vagy az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli összege az ac pontban” szöveg,
34. 8. számú melléklet 1. A) pont c) alpontjában a „az importáló helyett, de saját nevében” szövegrész helyébe a „az importáló helyett vagy az adóraktár üzemeltetője az adófizetésre kötelezett helyett,” szöveg, valamint az „importáló által teljesített” szövegrész helyébe az „importáló vagy az adófizetésre kötelezett által teljesített” szöveg
226. § (1) Hatályát veszti az Art.
4. 132. § (12) bekezdésben az „Az adózó (kérelmező) kérelmére az adópolitikáért felelős miniszter – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – a nemzetközi szerződésekkel összefüggő adókötelezettséget érintő feltételes adómegállapítást a határozat kiadmányozásakor kihirdetett, azonban hatályba nem lépett jogszabályok alapján is kiadhatja. E § vonatkozásában a nemzetközi szerződés érvényes, ha a kötelező hatályának elismerésére Magyarország részéről a határozat kiadmányozásáig sor került.” szöveg,
VI. Fejezet
(E törvény alkalmazásában közösségi vámjog)
(a módosításaikkal együtt.)
(E törvény alkalmazásában)
„8. jövedéki termék: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: jövedéki törvény) hatálya alá tartozó áru.”
„14. vámhiány: a jogszerűen kiszabható vám és nem közösségi adók és díjak és az annál kisebb értékben tévesen közölt vám és nem közösségi adók és díjak különbözete, továbbá a jogszerűen kiszabható, nem közölt vám és nem közösségi adók és díjak összege, ha az nem abból eredt, hogy a vámhatóság jogszabályt sértett, vagy a rendelkezésre álló adatokat helytelenül értékelte, ide nem értve az ellenőrzés nélküli elfogadás esetét. A vámigazgatási bírság kiszabása szempontjából vámhiánynak minősül továbbá a jogellenes bejuttatás során lefoglalt és elkobzott termékek esetében a kiszámított behozatali vámok, valamint a kapcsolódó nem közösségi adók és díjak összege;”
„(2) Az ügyfelet nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti jog gyakorlása, ha a vámhatóság az ügyfél kérelmének megfelelő döntést hoz, vagy ha a meghallgatáshoz való jog gyakorlása a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti.” (A meghallgatási jogról szóló tájékoztatás szóban is történhet, ha az ügyfél jelen van az eljárási cselekménynél és a döntés)
„(7) A meghallgatáshoz való jogot az alábbi határozatok esetén nem kell biztosítani:
a) a vámkódex 12. cikk (1) bekezdése szerinti felvilágosítások adásához kapcsolódóan,
b) a vámkontingenshez kapcsolódó előny megtagadása esetén akkor, ha az adott vámkontingens behozatali vagy kiviteli mennyiséget elérték,
c) ha az Európai Unió vagy polgárai biztonságát, az emberi, állati, növényi élet vagy a környezet védelmét veszélyezteti,
d) ha a határozat célja más olyan határozat végrehajtásának biztosítása, amely tekintetében alkalmazták a meghallgatáshoz való jogot,
e) ha a csalás elleni küzdelem tekintetében folyó nyomozás érdekeit veszélyezteti,
f) az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárásban hozott határozat, ha
fa) az ügyfél az utólagos ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben foglaltakhoz képest új bizonyítási indítványt az észrevételében vagy a hatósági eljárás során nem terjeszt elő, vagy a hatóság új bizonyítékot nem tárt fel,
fb) hivatalból vagy ügyféli észrevétel nyomán kiegészítő ellenőrzésre nem kerül sor, vagy
fc) a hatósági eljárásban eljáró vámszerv az utólagos ellenőrzés lezárásáról szóló jegyzőkönyvhöz képest eltérő tényállást nem állapít meg,
g) az új eljárást elrendelő határozat esetén,
h) a vámigazgatási bírságot kiszabó, valamint pótlékot megállapító határozat esetében.”
230. § A Vtv. „Vámellenőrzés” alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) A vámhatóság a vámellenőrzési tevékenységét a közösségi és a nemzeti jogszabályok szerinti szempontok alapján az állami adó- és vámhatóság vezetője által évenként február 20-ig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi. A vámellenőrzési irányokat úgy kell meghatározni, hogy az ellenőrzöttség tudata az ügyfeleket az önkéntes jogkövetésre ösztönözze. (2) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének ellenőrzési tájékoztatása az aktuális gazdasági folyamatokra, a vámpolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a vám- és adóbevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg a feltárt kockázatokra figyelemmel rögzíti a vámhatóság ellenőrzési kapacitásának felhasználását.
(3) Az ellenőrzési tájékoztatás tartalmazza
a) az adott év kiemelt vizsgálati céljait,
b) az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket,
c) az ellenőrzési típusok tervezett arányszámait.”
231. § A Vtv. 7. §-a előtti alcíme és a 7. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az utólagos ellenőrzés célja
7. § (1) A vámhatóság a közösségi vámjogszabályokban meghatározott kockázatok megfelelő kezelése – különösen a vámok és nem közösségi adók és díjak tekintetében előforduló visszaélések megakadályozása – érdekében a gazdasági esemény, az áru, az engedély, a tanúsítvány kiadása után rendszeresen ellenőrzi a nem közösségi árukkal, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi árukkal folytatott külkereskedelmi tevékenységet végző gazdasági szereplőket és az ezekkel kapcsolatban álló más személyeket (a továbbiakban: utólagos ellenőrzés). Az utólagos ellenőrzés célja a vámjogszabályokban és egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az utólagos ellenőrzés során a vámhatóság adatot gyűjt, megállapítja a jogszerű eljárást, feltárja és megállapítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértést és az ezek miatt indított eljárást. Az utólagos ellenőrzés lefolytatható az ügyfélnél, továbbá – ha az ügyfél meghatalmazása alapján a vámhatóság előtti ügyekben a cselekmények és alakiságok elvégzése során képviselő járt el – a közvetett vámjogi képviselőnél is. (2) Nem minősül utólagos ellenőrzésnek, ha a vámhatóság az áru kiadása után a vámáru-nyilatkozatot ügyféli kérelemre módosítja, anélkül, hogy ezzel összefüggésben a kérelem megalapozottságának vizsgálatán túl további ellenőrzést végezne.”
„7/A. § (1) A 7/C. § (1) bekezdés c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés lefolytatásának szükségességét, gyakoriságát a célszerűség, a költségkímélés és az ellenőrzött működőképességére tekintettel évente az állami adó- és vámhatóság vezetője által jóváhagyott ellenőrzési tervben kell meghatározni. (2) Az utólagos ellenőrzés hatékonyságának növelése és ezzel együtt az ügyfelek adminisztrációs terheinek mérséklése érdekében a vámhatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben más hatóságokkal együttesen, egyidejűleg is folytathat ellenőrzést.
(3) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének rendelkezése szerint a vámhatóság az állami adóhatóságot az utólagos ellenőrzési tevékenységébe bevonhatja.”
233. § A Vtv. a 7/B. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ügyfelek utólagos ellenőrzésre történő kiválasztása
7/B. § (1) Kötelező az utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél: a) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,
b) az adópolitikáért felelős miniszter utasítására.
(2) Az Állami Számvevőszék elnöke akkor élhet felhívással az ellenőrzés lefolytatására, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy a vámhatóság a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértésével mellőzi valamely ügyfél vagy ügyfélcsoport vizsgálatát, illetve a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése áll.”
234. § A Vtv. 7/C. § előtti „Ismételt ellenőrzés” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az utólagos ellenőrzés típusai
7/C. § (1) A vámhatóság az utólagos ellenőrzés célját a) az adatok gyűjtésére irányuló,
b) a vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló,
c) a vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló,
ellenőrzéssel valósítja meg.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti utólagos ellenőrzés a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárást keletkeztet, így az érintett vámáru-nyilatkozatot – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem lehet újra utólagos ellenőrzés alá vonni az adott ellenőrzési tárgykörben. (3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztet, így az érintett időszak valamennyi, érintett tevékenységét és vámáru-nyilatkozatát a vizsgált tárgykör tekintetében – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem lehet újra ellenőrzés alá vonni.” 235. § A Vtv. 7/D. § előtti „Felülellenőrzés” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzés
7/D. § (1) A vámhatóság a nyilvántartásában és az ügyfél nyilvántartásában szereplő adatok, és az azokhoz kapcsolódó tények, körülmények valóságtartalmának, illetőleg ezek hitelességének megállapítása érdekében adatokat gyűjthet vagy helyszíni ellenőrzést végezhet. a) leltározással a közösségi és nem közösségi áruk nyilvántartását, az árukészletek, alapanyagok, félkész termékek eredetét, nyilvántartását,
b) a bejelentett tények, adatok, körülmények valódiságát,
c) áruk előállítását, raktározását, szállítását, felhasználását, valamint az árukkal kapcsolatosan végzett tevékenységeket,
d) az áruk beszerzési és az értékesítési körülményeit, ezek személyi és tárgyi feltételeit, illetve a beszerzés és az értékesítés megtörténtét igazoló iratok valódiságát, hitelességét
(3) Ha az adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzés eredményeként feltárt adatok, tények, körülmények kétségessé teszik vagy cáfolják az ügyfél irataiban, nyilvántartásában szereplő adatok valóságtartalmát, vagy eltérnek a vámhatóság által ismert adatoktól, vagy a vámhatóság egyéb kockázatot, jogszabálysértésre utaló körülményt tapasztal, a tényállás további tisztázása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.
(4) Az adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzés akkor is lefolytatható, ha korábbi utólagos ellenőrzés eredményeként a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárás vagy ellenőrzéssel lezárt időszak keletkezett, vagy utólagos ellenőrzés egyéb jogcímen folyamatban van.
(5) Az adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzésről készült jegyzőkönyvre az ügyfél által tett észrevétel érdemi elbírálását az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv végzi el, amely végzésében
a) a 7/T. § szerinti, illetve EMGA utólagos ellenőrzés kapcsolódó vizsgálata esetén a 7/X. § (2)–(4) bekezdése szerinti kiegészítő ellenőrzést rendelhet el, vagy b) az észrevételben foglalt ügyféli bizonyítási indítvány elutasítását indokolja,
c) az észrevételben foglaltakkal való egyetértése estén módosítja a jegyzőkönyvet és az utólagos ellenőrzés lezárásáról rendelkezik.
(6) Az utólagos ellenőrzés megállapításai alapján a vámhatóság megfelelő határidő tűzésével elrendelheti, hogy az ügyfél iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja. Amennyiben az ügyfél ennek határidőn belül nem tesz eleget, a vámhatóság vámigazgatási bírságot szab ki.”
236. § A Vtv. 7/E. § előtti „Az eljárás lefolytatása” alcíme és a 7/E. § helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés
7/E. § (1) A vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés érintheti a vámáru-nyilatkozaton szereplő valamennyi árut vagy azok meghatározott részét. (2) A felülvizsgálat megvalósulhat a vámáru-nyilatkozat valamennyi rovatára irányuló teljes körű felülvizsgálattal vagy a rovatok egy meghatározott részére irányulóan.”
237. § A Vtv. a 7/F. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/F. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés
7/F. § A vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység meghatározott időszakának felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés az ügyfél nem közösségi árukkal, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi árukkal folytatott külkereskedelmi tevékenységére irányuló felülvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az ügyfél a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek eleget tett-e. A felülvizsgálat irányulhat a meghatározott időszak vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenységének átfogó utólagos ellenőrzésére vagy annak meghatározott részére.” 238. § A Vtv. a 7/G. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/G. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az audit típusú utólagos ellenőrzés
7/G. § (1) Az audit típusú utólagos ellenőrzés célja valamely, a vámhatóság által engedélyezett vámeljárás, tevékenység során alkalmazott ügyféli folyamatok, rendszerek minőségének és alkalmasságának megítélése vagy a vámhatóság által kiadott tanúsítvány feltételei meglétének újbóli értékelése. A vámhatóság a vizsgálat során ellenőrzi, hogy a tevékenység végrehajtásával összefüggésben előírt vagy a tanúsítványhoz kötődő feltételek teljesülnek-e, a folyamatokat az előírások szerint dokumentálják-e, a vonatkozó dokumentumok, feljegyzések alkalmasak-e a folyamat minőségének bizonylatolására, valamint a gazdálkodó által alkalmazott folyamatok alkalmasak-e a vámjogszabályok és egyéb jogszabályok előírásainak helyes alkalmazására. (2) Ha az audit típusú utólagos ellenőrzés során megvizsgált ügyféli folyamatok kétségessé teszik a vámkötelezettségek szabályszerű végrehajtását, vagy a vámhatóság egyéb kockázatot, jogszabálysértést tapasztal, a jogszerű állapot helyreállítása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.
(3) Az audit típusú utólagos ellenőrzés akkor is lefolytatható, ha korábbi utólagos ellenőrzés eredményeként a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárás vagy ellenőrzéssel lezárt időszak keletkezett, vagy utólagos ellenőrzés egyéb jogcímen folyamatban van.
(4) Az utólagos ellenőrzés megállapításai alapján a vámhatóság megfelelő határidő tűzésével elrendelheti, hogy az ügyfél iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja. Amennyiben az ügyfél ennek határidőn belül nem tesz eleget, a vámhatóság vámigazgatási bírságot szab ki.”
239. § A Vtv. a 7/H. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/H. § helyébe a következő rendelkezés lép:
7/H. § (1) A vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárás, illetve ellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében ismételt ellenőrzésre kerülhet sor: a) ha a vámhatóság a korábban lefolytatott utólagos ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja,
b) az ellenőrzött ügyfél kérelmére, ha az általa feltárt új tény, körülmény tisztázása valószínűsíthetően a korábbi utólagos ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt, és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az ügyfél rendelkezésére, illetve arról az ügyfél nem tudott, és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott,
c) ha azt az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék vagy külföldi hatóság által küldött megkeresés, információ, valamint ha a külföldi hatóság egy éven túl megérkezett válaszában foglalt, a vámtartozás megállapítását befolyásoló tény, adat szükségessé teszi, feltéve, hogy a vámhatóság az utólagos ellenőrzést a külföldi hatóság válaszának hiányában fejezte be,
d) felülellenőrzés keretében.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján ismételt ellenőrzésnek az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetőjének rendelkezése alapján van helye. (3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ismételt ellenőrzést az utólagos ellenőrzést végző vámszerv folytatja le, míg a felülellenőrzésre a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve jogosult.” 240. § A Vtv. a 7/I. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/I. § helyébe a következő rendelkezés lép:
a) azt az adópolitikáért felelős miniszter rendelte el vagy az Állami Számvevőszék elnöke felhívással élt,
b) az állami adó- és vámhatóság vezetője erre utasítást ad, amelynek alapján a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve ellenőrzi az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv által korábban lefolytatott vizsgálat szakszerűségét és törvényességét,
c) a vámhatóságnak olyan, a vámtartozást befolyásoló új tény, adat, bizonyíték jut a tudomására, amely a korábbi utólagos ellenőrzéskor nem volt ismert, és a felülellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felülellenőrzés nem indítható, ha az elrendelés feltételeinek tudomásra jutásától számított 6 hónap eltelt.” 241. § A Vtv. a 7/J. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/J. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Különös hatáskör az utólagos ellenőrzési eljárásban
7/J. § (1) Az Európai Unió pénzügyi érdekeit, valamint Magyarország központi költségvetését különösen veszélyeztető jogsértések felderítése, illetve a jogszerű állapot helyreállítása érdekében a vámhatóság alsó fokú szerve az állami adó- és vámhatóság vezetőjének saját hatáskörében vagy más hatóság megkeresésére kiadott utasítása alapján Magyarország területén a (2) bekezdésben meghatározott okból utólagos ellenőrzést végezhet, kezdeményezhet, megkezdett utólagos ellenőrzést magához vonhat (a továbbiakban: központosított ellenőrzés). (2) Az (1) bekezdés szerinti központosított ellenőrzés elrendelésére abban az esetben kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok, tények, körülmények valószínűsítik, hogy a vámtartozás és a nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettségeket a fennálló kockázat jellegére tekintettel kiemelkedő jelentőségű, a vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben megsértik.” 242. § A Vtv. a 7/K. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/K. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Határidők az utólagos ellenőrzési eljárásban
7/K. § (1) Az utólagos ellenőrzés határideje – beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját – 30 nap. a) vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, valamint az ismételt ellenőrzés esetében 90 nap,
b) audit típusú utólagos ellenőrzés esetében 120 nap,
c) központosított ellenőrzés esetében 120 nap.
(3) Az ellenőrzési határidőt indokolt esetben az utólagos ellenőrzést végző vámszerv vezetője egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az utólagos ellenőrzést végző vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az így meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszervnek a felettes szerve által jóváhagyott kérelmére az állami adó- és vámhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 120 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság vezetője felettes szervként határidőt hosszabbított, további határidő hosszabbításnak nincs helye.
(4) A vámhatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem végezhet. Az ellenőrzési határidő meghosszabbításának hiányában az utólagos ellenőrzést a törvényben előírt módon és határidőben le kell zárni.
(5) Amennyiben a felettes szerv, illetőleg a bíróság az utólagos ellenőrzés tekintetében új eljárást rendel el, az új eljárást az azt elrendelő döntés jogerőre emelkedésének napjától számított 60 napon belül meg kell indítani.
(6) Ha az ügyfél az utólagos ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, az akadály fennállásának időtartama, de legfeljebb 90 nap az utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A vámhatóság az akadály fennállásának időtartama alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja. A vámhatóság az akadály észlelését követően haladéktalanul kötelezi az ügyfelet az akadály megszüntetésére.
(7) Ha a vámhatóság a tényállás tisztázása érdekében külföldi hatóságot keres meg, az ügyfél megkeresésről történő értesítésének postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától a külföldi hatóság válaszának az ellenőrzést folytató vámszervhez való megérkezésétől számított 8. napig eltelt időtartamot az utólagos ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(8) A vámhatóság a külföldi hatóság megkeresésének időtartama alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja. A vámhatóság az ügyfelet a külföldi hatóság megkereséséről és a külföldi hatóság válaszának az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszervhez történő megérkezéséről 5 napon belül értesíti.
(9) Amennyiben a külföldi hatóság a megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az utólagos ellenőrzés a válasz hiányában is befejezhető a megkereséssel nem érintett tárgykörben, ha a tényállás e tekintetben tisztázott. Ebben az esetben az ellenőrzési határidő szünetelésének utolsó napja a külföldi hatóság megkeresésének postára adásának napjától számított 1 év. A megkereséssel érintett tárgykörben a külföldi hatóságnak az utólagos ellenőrzés befejezését követően megérkező válasza esetén, szükség szerint ismételt ellenőrzés végezhető.
(10) Az utólagos ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az ügyintézési határidőbe nem beszámítható időtartamra vonatkozó rendelkezését alkalmazni kell.”
„Az utólagos ellenőrzés megindítása
7/L. § (1) Az utólagos ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével vagy egy példányának átadásával kezdődik. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor, ebben az esetben az új eljárás az erről szóló értesítés postára adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén átadásának napján kezdődik. (2) Ha az ügyfél vagy képviselője, meghatalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az utólagos ellenőrzés hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik.
(3) Az utólagos ellenőrzés lefolytatására a vámhatóság szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (a továbbiakban: ellenőr) jogosult.
(4) A helyszíni ellenőrzést az ellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az ügyfél vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van.
(5) A megbízólevélnek tartalmaznia kell:
a) az utólagos ellenőrzést végző vámszerv megnevezését,
b) a megbízólevél iktatószámát,
c) az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, lakóhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, vámazonosító számát,
d) az utólagos ellenőrzés alapját képező jogszabályok megjelölését,
e) az utólagos ellenőrzés típusát,
f) az utólagos ellenőrzés tárgykörét, amelyre a vizsgálat irányul,
g) a vámáru-nyilatkozat egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az érintett vámáru-nyilatkozat azonosító számát,
h) a vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az időszakot,
j) az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv bélyegzőlenyomatát, vezetőjének aláírását és a keltezést.”
244. § A Vtv. 7/M. § előtti „Az eljárás lefolytatása” alcíme és 7/M–7/N. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezések lépnek:
„Az utólagos ellenőrzés lefolytatása
7/M. § (1) Az ügyfél utólagos ellenőrzés alá vont tevékenységével kapcsolatos bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat, adathordozókat, más tárgyi bizonyítékokat legfeljebb az utólagos ellenőrzés lezárásáig átvételi elismervény ellenében a vámhatóság bevonhatja. Az átvételi elismervényen a bevont iratokat, adathordozókat részletezni kell. (2) Az iratokról bevonásuk előtt az ellenőrzött ügyfél saját költségére másolatot készíthet. Ha az ügyfél kéri, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett az ügyfél által készített és általa az eredetivel egyezőként elismert másolatot vonja be.
(3) Az ellenőr az utólagos ellenőrzés lefolytatásához – az ellenőrzött ügyfél működési rendjét figyelembe véve – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben a szemlére és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályokban rögzített jogosultságokon túl adathordozók adattartalmát rögzítheti és leltárfelvételt készíthet. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben, valamint e bekezdésben szereplő jogosultságok gyakorlásának nem feltétele a helyszíni ellenőrzés elrendelése.
(4) Ha az ellenőrzött ügyfél vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi, vagy e tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az utólagos ellenőrzés megkezdésekor tisztázni kell, hogy az ügyfél tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi. Az utólagos ellenőrzést csak az ügyfél által használt helyiségekben, helyeken lehet lefolytatni, amelyek használatára vonatkozó adatokat elsősorban a tulajdonos és az ellenőrzött ügyfél között létrejött szerződés alapján kell megállapítani.
(5) Ha az ellenőrzött ügyfél a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni a vámhatóság helyszíni ellenőrzését.
(6) Az utólagos ellenőrzést helyszíni ellenőrzés keretében és a vámhatóság hivatali helyiségében is le lehet folytatni. A helyszíni ellenőrzés része az ügyfél székhelyén, telephelyén, fióktelepén, lakóhelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is.
(7) A helyszínen tartott utólagos ellenőrzést az ellenőrzött ügyfélnél a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni, kivéve, ha az utólagos ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé.
(8) A vámhatóság hivatali helyiségében az utólagos ellenőrzést a hivatali időben kell megtartani.
(9) Ha az ellenőrzött ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak és így a tényállás tisztázására alkalmatlanok, a vámhatóság megfelelő határidő kitűzésével kötelezi az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. A felhívás postára adásától vagy átadásától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az utólagos ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A vámhatóság ezen időtartam alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja.
7/N. § (1) Az utólagos ellenőrzés megkezdésétől az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás jogerős befejezéséig az ellenőrzött ügyfél által az utólagos ellenőrzés tárgykörével és időszakával összefüggésben előterjesztett kérelem érdemi elbírálását az arra illetékes vámszerv az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás befejezéséig felfüggeszti, egyidejűleg a kérelem benyújtásáról az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszervet – a kérelem megküldésével – értesíti. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet a vámhatóság elbírálja, annak eredményét az utólagos ellenőrzés megállapításainál nem lehet figyelembe venni.” 245. § A Vtv. a 7/O. § előtti „Az eljárás lefolytatása” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vámhatóság jogai és kötelezettségei az utólagos ellenőrzési eljárásban
7/O. § (1) Az ellenőr az utólagos ellenőrzés megkezdését megelőzően köteles magát és ellenőrzési jogosultságát szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel igazolni. (2) Az ellenőr az utólagos ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az ellenőrzött ügyfél gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.
(3) Az ellenőr az utólagos ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az ügyfelet, képviselőjét, meghatalmazottját az utólagos ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Ha az ellenőr az ügyfél által felajánlott bizonyítékot visszautasítja, köteles azt előzetesen szóban, majd az utólagos ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni.
(4) Az utólagos ellenőrzés során feltárt adatokat a vámhatóság jogosult az ellenőrzött ügyféllel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állt vagy álló más ügyfél utólagos ellenőrzésénél a tényállás tisztázása céljából felhasználni.
(5) Az ellenőr az ellenőrzött ügyfél üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségeibe beléphet, iratokat, adathordozókat, tárgyakat, munka-, gyártási folyamatokat vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatokat kérhet, leltárfelvételt, mintavételezést végezhet, vagy egyéb bizonyítást folytathat le.”
246. § A Vtv. a 7/P. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/P. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ellenőrzött ügyfél jogai és kötelezettségei az utólagos ellenőrzési eljárásban
7/P. § (1) Az ellenőrzött ügyfél köteles a vámhatósággal az utólagos ellenőrzés során együttműködni, az utólagos ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani. (2) Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles különösen: a bizonyítékokat – a vámhatóság felhívására azok hitelesített magyar nyelvű fordítását is – a vámhatóság által meghatározott időpontra az ellenőr rendelkezésére bocsátani, illetve az utólagos ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni.
(3) A (2) bekezdésben rögzített kötelezettségek megszegése esetén a vámhatóság végzéssel, határidő megjelölésével kötelezheti az utólagos ellenőrzés alá vont ügyfelet kötelezettségei teljesítésére. Amennyiben az ellenőrzés alá vont ügyfél a kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, az utólagos ellenőrzést végző vámszerv intézkedik a vámigazgatási bírság kiszabása iránt, illetve a vámigazgatási bírság kiszabásával egyidejűleg az utólagos ellenőrzést felfüggesztheti és – az ellenőrzött ügyfél költségére – a nyilvántartásokat, elszámolásokat szakértővel elkészíttetheti. (4) Az ellenőrzött ügyfél jogosult:
a) az ellenőr személyének azonosságáról és megbízásáról meggyőződni,
b) az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni,
c) megfelelő képviseletről gondoskodni.
(5) Az ellenőrzött ügyfélnek joga van az utólagos ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy saját költségére készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.
(6) Nem tekinthet be az ellenőrzött ügyfél
a) a vámhatóság belső levelezésébe,
c) a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a vámhatóság ezen adatokat zártan kezeli,
d) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba vagy az ilyet tartalmazó iratrészletbe, amennyiben az a döntés alapjául szolgáló tényt nem tartalmazza,
e) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adó- vagy vámtitkot érintő rendelkezésbe ütközik,
f) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.
(7) Az ellenőrzött ügyfél, ha megítélése szerint az utólagos ellenőrzés határidejének túllépése az ellenőrzést lefolytató vámszervnek felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat ezen vámszerv felettes szervéhez. A felettes szerv az ügyfél észrevételeinek figyelembevételével végzésben dönt a kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy utasítást ad az utólagos ellenőrzés lezárására.
(8) Az ellenőrzött ügyfélnek joga van a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni.
(9) Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles a vámhatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.”
247. § A Vtv. a 7/Q. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/Q. § helyébe a következő rendelkezés lép:
7/Q. § (1) Az utólagos ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság ellenőrzést végezhet olyan személynél, amely az utólagos ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban áll, feltéve, hogy az utólagos ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat szükséges (a továbbiakban: kapcsolódó vizsgálat). A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az is, ha a tényállás tisztázásához más ügyfélnél folyamatban lévő utólagos ellenőrzés eredményének vagy a beszerzett bizonyítékoknak az ismerete szükséges. (3) A kapcsolódó vizsgálat szükségességéről az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyfelet a vámhatóság értesíti. Ezen irat postára adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától a kapcsolódó vizsgálat befejezéséig eltelt idő az utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A vámhatóság ezen időtartam alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja.
(4) A kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjáról a vámhatóság az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyfelet értesíti.
(5) Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján az alapügy tényállása a kapcsolódó vizsgálattal érintett körben tisztázott, az utólagos ellenőrzés a kapcsolódó vizsgálat befejezésétől függetlenül lezárható.
(6) A kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatokról, bizonyítékokról szóló jegyzőkönyvnek, határozatnak, illetve a kapcsolódó vizsgálat során feltárt adatoknak, bizonyítékoknak ügyfelet érintő részét az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyféllel részletesen ismertetni kell.
(7) Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az utólagos ellenőrzés lezárására a kapcsolódó vizsgálat befejezését megelőzően kerül sor, akkor e § alkalmazása szempontjából a kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjának a beszerzett adatok, bizonyítékok rendelkezésre állásáról szóló értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napját kell tekinteni.”
„Az utólagos ellenőrzés befejezése
7/R. § (1) Az utólagos ellenőrzésre nyitva álló határidőn belül, a jegyzőkönyv elkészítése során az utólagos ellenőrzést végző vámszerv vezetője zárótárgyalás megtartását rendelheti el. (2) Ha a zárótárgyalást elrendelő irat közlése eredménytelen, vagy az ellenőrzött ügyfél a távolmaradását nem menti ki, a vámhatóság a jegyzőkönyvet véglegezi. Amennyiben a zárótárgyalás során olyan ügyféli bizonyítási indítvány kerül benyújtásra, amely az utólagos ellenőrzés során feltárt megállapításokat érdemben érinti, a vámhatóság az utólagos ellenőrzést tovább folytatja.
(3) A vámhatóság a vámjogszabályokban és egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésére vagy megsértésére vonatkozó megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell:
a) az utólagos ellenőrzést végző vámszerv megnevezését,
b) a jegyzőkönyv iktatószámát,
c) az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, lakóhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, vámazonosító számát,
d) az utólagos ellenőrzés alapját képező jogszabályok megjelölését,
e) az utólagos ellenőrzés kezdő időpontját,
f) az utólagos ellenőrzés típusát,
g) az utólagos ellenőrzés tárgykörét, amelyre a vizsgálat irányult,
h) a vámáru-nyilatkozat egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az érintett vámáru-nyilatkozat azonosító számát,
i) a vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen utólagos ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az időszakot,
j) az ellenőr megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével és annak bizonyítékait, az ügyfél által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását és a visszautasítás indokolását,
k) a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó esetleges javaslatokat,
l) az észrevételezés lehetőségéről és határidejéről szóló tájékoztatást,
m) az ellenőr nevét és aláírását, az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv bélyegzőlenyomatát és a keltezést.
(4) Az utólagos ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet az ellenőrzött ügyféllel közölni kell. Az utólagos ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával befejeződik. Amennyiben a jegyzőkönyv közlése kézbesítéssel történik, az utólagos ellenőrzés a postára adás napjával zárul.
(5) Részjegyzőkönyvet kell készíteni azon megállapítással összefüggésben, amelynél az eljárás a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti. A részjegyzőkönyvre a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) Az utólagos ellenőrzésről készült jegyzőkönyv megállapításaival kapcsolatban az ellenőrzött ügyfél észrevételt tehet, amelyet az utólagos ellenőrzést végző vámszervnél a közléstől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül nyújthat be.
(7) Az észrevételi jogot nem kell biztosítani azon megállapítással összefüggésben, amelynél az eljárás a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti.
(8) Az ellenőrzött ügyfél az észrevétel megtételére nyitva álló határidőn belül észrevételi jogáról szóban vagy írásban lemondhat. A szóban történő lemondást az utólagos ellenőrzési jegyzőkönyvre fel kell vezetni. Az észrevételi jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.
(9) Az észrevételben foglaltak vizsgálatára az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás keretében kerül sor és azt az utólagos ellenőrzést lefolytató szerv az utólagos ellenőrzésről készült határozat indokolásában értékeli.
Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás
7/S. § (1) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás hivatalból indul és különösen a következőkre irányul: a) az utólagos ellenőrzés eredményeként feltárt vámtartozás könyvelésbe vételére és nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség megállapítására, valamint ezek közlésére,
b) a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben beszedett vám és nem közösségi adók és díjak visszafizetésére, valamint a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben könyvelésbe vett és megállapított – de még meg nem fizetett – vám és nem közösségi adók és díjak elengedésére,
c) az utólagos ellenőrzés során feltárt jogsértés jogkövetkezményének megállapítására,
d) a vám- és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének megállapítására,
e) az ismételt ellenőrzés tilalmának megállapítására.
(2) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárást az utólagos ellenőrzést végző vámszerv folytatja le. Amennyiben az utólagos ellenőrzés valamely tevékenység végzésére vonatkozó vámhatósági engedéllyel összefüggő megállapítást tesz, az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás során az ellenőrzést végző vámszerv a jegyzőkönyv és a megállapítással összefüggő észrevétel megküldésével tájékoztatja az engedélyező vámszervet a további szükséges intézkedések megtétele érdekében.
(3) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás megindításáról az ügyfelet külön értesíteni nem kell. Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás megkezdésének a jegyzőkönyvre vonatkozó észrevételi határidő lejártát követő napot, az észrevételi jogról való lemondás esetén a lemondási nyilatkozatnak az utólagos ellenőrzést végző vámszerv általi kézhezvételét vagy jegyzőkönyvre történő felvezetést követő napot kell tekinteni.
(4) A hatósági eljárás ügyintézési határideje 60 nap, amelyet a hatósági eljárást végző vámszerv vezetője egyszer, legfeljebb 30 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthat.
(5) Az utólagos ellenőrzés eredményeképpen hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az iratoknak a felettes szervhez történő megérkezésétől számított 60 nap, amely legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.
(6) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az ügyintézési határidőbe nem beszámítható időtartamra vonatkozó rendelkezését alkalmazni kell.
7/T. § (1) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás során a vámhatóság az utólagos ellenőrzéssel tisztázott tényállást veszi alapul. Ha az ellenőrzött ügyfél által tett észrevételben felhozott tények és bizonyítékok megvizsgálása érdekében szükséges, valamint ha a hatósági eljárást lefolytató vámszerv a tényállás tisztázása érdekében hivatalból szükségesnek ítéli, végzésben elrendelheti kiegészítő ellenőrzés lefolytatását. A kiegészítő ellenőrzés az erről szóló végzés kézbesítésével vagy egy példányának átadásával kezdődik. (2) A kiegészítő ellenőrzés elvégzésére nyitva álló határidő 30 nap, amelyet a kiegészítő ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthat. Ezt követően a határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben a kiegészítő ellenőrzést végző vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb további 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Egyebekben a kiegészítő ellenőrzésre az utólagos ellenőrzés szabályait kell alkalmazni. A kiegészítő ellenőrzés időtartama a hatósági eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele.
(3) A vámhatóság ügyféli észrevétel alapján nem folytat kiegészítő ellenőrzést, illetve a hatósági eljárás során tett ügyféli bizonyítási indítvány alapján nem végez bizonyítási cselekményt, ha az eljárás a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti.
(4) A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a jegyzőkönyv szabályait alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzött ügyfél észrevételt a kiegészítő ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv közlésétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül tehet. Az észrevételt a hatósági eljárást lefolytató vámszerv vizsgálja meg, és azt az utólagos ellenőrzésről készült határozat indokolásában értékeli.
(5) A kiegészítő ellenőrzés jegyzőkönyvére vonatkozó észrevételezési határidő az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás határidejébe nem számít bele.
EMGA utólagos ellenőrzések
7/U. § (1) A vámhatóság a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1306/2013/EU rendelet V. cím III. fejezetében foglaltak szerint ellenőrzi az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (a továbbiakban: EMGA) finanszírozási rendszeréhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kifizetések jogosultjait, illetve kötelezettjeit vagy képviselőiket (a továbbiakban: EMGA utólagos ellenőrzés). Az EMGA utólagos ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek ténylegesen megvalósultak-e, illetve azok végrehajtása szabályszerű volt-e. (2) Az EMGA utólagos ellenőrzések végrehajtása tekintetében a 7/K–7/R. §-ban foglalt, utólagos ellenőrzésre vonatkozó szabályok az irányadók. A vonatkozó szabályokat az e törvényben és a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Kötelező az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél
a) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,
b) az adópolitikáért felelős miniszter utasítására,
c) az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék felhívására,
d) ha a Különleges Szolgálat vezetője elrendeli.
(4) Az EMGA utólagos ellenőrzés határideje 90 nap.
(5) Az EMGA utólagos ellenőrzésről szóló megbízólevélnek kötelezően tartalmaznia kell a vizsgálattal érintett időszakot is.
(6) Az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv a gazdálkodónál az EMGA utólagos ellenőrzés megkezdése előtt helyszíni szemlét tarthat, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a vizsgálat alá kerülő bizonylatokat, könyvviteli és egyéb nyilvántartásokat, iratokat megsemmisítik, meghamisítják.
(7) Az EMGA utólagos ellenőrzésen részt vehet az Európai Bizottság, illetve az Európai Unió valamely tagállamának illetékes képviselője is, akit a megbízólevélen szakértőként feltüntetnek. A szakértőt a helyiségbe való bejutás és az iratokhoz való hozzáférés tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyek az ellenőrt.
(8) Az EMGA utólagos ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvnek kötelezően tartalmaznia kell a vizsgálattal érintett időszakot is.
7/V. § (1) Az EMGA utólagos ellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztet a vizsgálat tárgyköre tekintetében, így az EMGA utólagos ellenőrzésben érintett ügyletet – e törvényben meghatározott kivételekkel – nem lehet újra EMGA utólagos ellenőrzés alá vonni az érintett tárgyban (ismételt EMGA utólagos ellenőrzés tilalma). (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően ismételt EMGA utólagos ellenőrzésre kerülhet sor: a) ha a vámhatóság a korábban lefolytatott EMGA utólagos ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja,
b) az ellenőrzött ügyfél kérelmére, ha az általa feltárt új tény, körülmény tisztázása vélelmezhetően a korábbi EMGA utólagos ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az ügyfél rendelkezésére, illetve arról az ügyfél nem tudott és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott,
c) ha azt a külföldi hatóság nemzetközi megállapodáson, jogszabályon alapuló megkeresésének teljesítése teszi szükségessé,
d) EMGA felülellenőrzés keretében.
(3) A (2) bekezdés a) és c) pontja alapján az EMGA ismételt ellenőrzést a Különleges Szolgálat vezetője rendeli el. A (2) bekezdés b) pontja alapján EMGA ismételt ellenőrzésnek az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató szerv vezetőjének rendelkezésére van helye. (4) A (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ismételt EMGA utólagos ellenőrzést az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv folytatja le, míg az EMGA felülellenőrzésre a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve jogosult. 7/W. § (1) A vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve az EMGA utólagos ellenőrzés lefolytatását követően EMGA felülellenőrzést folytathat le, ha a) azt az adópolitikáért felelős miniszter rendelte el vagy az Állami Számvevőszék elnöke felhívással élt,
b) az állami adó- és vámhatóság vezetője erre utasítást ad, amelynek alapján a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve ellenőrzi az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv által korábban lefolytatott vizsgálat szakszerűségét és törvényességét,
c) a vámhatóságnak olyan, a szabályszerűség megállapítását befolyásoló új tény, adat, bizonyíték jut a tudomására, amely a korábbi EMGA utólagos ellenőrzéskor nem volt ismert, és az EMGA felülellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad,
d) az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék felhívására.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott EMGA felülellenőrzés nem indítható, ha az elrendelés feltételeinek tudomásra jutásától számított 6 hónap eltelt. 7/X. § (1) EMGA utólagos ellenőrzés esetében az észrevétel elbírálására az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv jogosult. (2) Ha az ellenőrzött ügyfél által tett észrevételben felhozott tények és bizonyítékok megvizsgálása érdekében szükséges, az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv végzésben elrendelheti kiegészítő ellenőrzés lefolytatását.
(3) A kiegészítő ellenőrzés elvégzésére nyitva álló határidő 30 nap, amelyet az ellenőrzést végző vámszerv vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthat. Ezt követően a határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az EMGA utólagos ellenőrzést végző vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb további 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Egyebekben a kiegészítő ellenőrzésre az EMGA utólagos ellenőrzés szabályait kell alkalmazni.
(4) A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a jegyzőkönyv szabályait alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzött ügyfél észrevételt a kiegészítő ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv közlésétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül tehet. A megtett észrevételt az EMGA utólagos ellenőrzést végző vámszerv vizsgálja meg és értékeli.
(5) A vámhatóság az EMGA utólagos ellenőrzésről készült, illetve a kiegészítő ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal részére megküldi.”
249. § A Vtv. „A Vámkódex 244. Cikkéhez” alcíme a következő 60/C. §-sal egészül ki:
„60/C. § (1) A vitatott döntés végrehajtásának felfüggesztése arra hivatkozással, hogy annak végrehajtása az érintett személynek helyrehozhatatlan kárt okozna, csak abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a vámhatósági határozat meghozatala előtt jóhiszeműen, a tőle elvárható körültekintéssel járt el. (2) Fizetési kötelezettséget megállapító döntés végrehajtásának felfüggesztése csak akkor engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a kötelezettség megfizetése tevékenységének folytatását súlyosan veszélyezteti.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a döntés végrehajtásának felfüggesztése esetén az eljáró hatóság indokolt esetben eltekinthet a vámbiztosíték megkövetelésétől is.” a) gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettség megszegése
b) vám elé állítási, vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettségek megszegése,
c) átmeneti megőrzésre, a vámfelügyeletre, a vámeljárásra vonatkozó kötelezettségek megszegése,
d) más, a vámhatóság által jogszabályi felhatalmazás alapján végzett ellenőrzés feltételeinek biztosítására vonatkozó kötelezettségek megszegése,
e) vámszabad területtel, vámraktárral és tranzitterülettel összefüggő kötelezettségek megszegése,
f) vámmentességekkel összefüggő kötelezettségek megszegése,
g) a 33/A. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség hibás, hiányos, késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása, továbbá h) ellenőrzés akadályozása
esetén az eljáró vámszerv vámigazgatási bírságot szab ki.”
„(6b) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegését jövedéki termékre követik el, akkor a vámigazgatási bírság mértéke a vámhiány kétszáz százalékával megegyező összeg, de legalább 40 000 forint. (6c) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegése esetén a vámhiány a 30 000 forintot nem haladja meg, az eljáró vámszerv gyorsított eljárás keretében a helyszínen vámigazgatási bírságot szabhat ki és szedhet be, amennyiben a nem közösségi áru birtokosa, szállítója a jogsértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi és jogorvoslati jogáról lemond. A gyorsított eljárás csak akkor alkalmazható, ha a kiszabott bírságot a helyszínen megfizetik. A (6)–(6a) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vámigazgatási bírság összege ebben az esetben a vámhiány hetvenöt százaléka, de legalább 4000 forint, a jövedéki termékre elkövetett jogsértés esetén legalább 25 000 forint. (6d) A gyorsított eljárás során, a magyar nyelvet nem beszélő, külföldi állampolgár esetén a tolmács alkalmazása mellőzhető, ha az érintett a NAV elnöke által kiadott tájékoztatásban szereplő idegen nyelvű tájékoztató átvételét követően, írásban lemond a tolmács igénybevételéről.
„(10) A vámigazgatási bírságot – a fizetésre kötelezett kérelmére – a külön jogszabályban meghatározott vámszerv elengedheti vagy mérsékelheti, ha
a) a fizetésre kötelezettnek az utólagos ellenőrzés megkezdését megelőző három évben nyilvántartott vámigazgatási bírságai összege nem haladja meg az ezen időszakban kiszabott vámtartozás összegének három százalékát, és
b) a vámigazgatási bírság megfizetése a fizetésre kötelezett és vele egy háztartásban élő és eltartásra szoruló közeli hozzátartozói megélhetését, illetve a kereskedelmi forgalommal kapcsolatban a szervezet tevékenységének folyamatosságát súlyosan veszélyeztetné.”
„(1) Ha a nyilatkozattevő a vámkódex 78. cikk (1) bekezdése alapján, még a 7/C. § (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés kezdete előtt kérelmezi a vámáru-nyilatkozat módosítását, korrekciós pótlékot fizet, feltéve hogy az utólagos könyvelésbe vétel, illetve a nem közösségi adók és díjak utólagos kiszabása nem a vámtartozás megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, meghamisításával vagy egyéb rosszhiszemű magatartással függ össze.” (2) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalása mellőzhető, ha a jövedéki termék mennyisége nem haladja meg a jövedéki törvény 110. § (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget, és az eszközön a vámjogszabályok megsértését lehetővé tevő átalakítást nem végeztek, továbbá a jogsértő személy első ízben követte el jövedéki termékre a 61/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogsértést. (3) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalását a vámhatóság mellőzi, ha a vámigazgatási bírság kiszabására, beszedésére és a jövedéki termék elkobzására a helyszínen, a felderítéssel egyidejűleg kerül sor.
(4) Amennyiben a 61/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségszegést nem jövedéki termékre követték el, a vámhatóság a közölt vámok és nem közösségi adók, díjak, valamint a kiszabott vámigazgatási bírság összegének megfizetéséig biztosítékként – a nélkülözhetetlen dolgok, a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – lefoglalhatja azt az árut, amelyre a kötelezettségszegést elkövették, valamint az annak felhasználására, tárolására, szállítására használt eszközt, különösen akkor: a) ha valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, vagy
b) az ügyfélnek vám, nem közösségi adó- és díj- vagy vámigazgatási bírság tartozása van, vagy
c) a lefoglalással, tárolással, szállítással, értékesítéssel várhatóan felmerülő költségek nem jelentenek aránytalan terhet a tartozáshoz vagy az áru, eszköz értékéhez képest.
(5) A vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik. A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél – jogszabálysértésre hivatkozással – kifogással élhet. A 61/A. § (6b)–(6c) bekezdése szerinti gyorsított eljárásban foganatosított lefoglalás ellen kifogásnak nincs helye. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhatóságnál, amely azt köteles a vámhatóság másodfokú szervéhez a beérkezéstől számított három napon belül felterjeszteni. A kifogást a vámhatóság másodfokú szerve a felterjesztéstől számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya. (6) A lefoglalást – a (13) bekezdésre figyelemmel – végzéssel meg kell szüntetni, amennyiben: a) a vámigazgatási ügyben közölt vámok és nem közösségi adók, díjak összegét, továbbá a jogerősen kiszabott vámigazgatási bírságot megfizették,
b) a lefoglalt, szállításra használt eszköz nem az elkövető tulajdona, és a tulajdonos írásban nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy az eszközt vámjogszabályok megsértése céljából használják fel, és ezt követően a tényállás a lefoglalás fenntartása nélkül is tisztázható,
c) a vámjogszabályok megsértésével összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a vámhatóságot megkereste.
(7) A lefoglalt áru és eszköz – a (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben foglaltak kivételével – annak adható vissza, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja vagy annak, akitől azt (azokat) a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta. A visszaadás feltétele – a (6) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével – az, hogy az e törvény végrehajtási rendelete alapján megállapított raktárdíjat megfizetik. A (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben a lefoglalt dolgot a büntetőeljárást lefolytató hatóságnak kell átadni. (8) A (7) bekezdésben említett személyek részére visszaadni rendelt nem közösségi áru, és eszköz vámjogi sorsát a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 30 napon belül rendezni kell. b) a (6) bekezdés a)–b) pontja szerint kiadni rendelt nem közösségi árut és eszközt a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 30 napon belül nem veszi át, úgy azt a vámhatóság értékesíti. Az értékesítésből befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett áru és eszköz helyébe lép és elsődlegesen a vámok és nem közösségi adók és díjak kiegyenlítésére szolgál. Az értékesítés meghiúsulása esetén a vámhatóság a kiadni rendelt nem közösségi árut és eszközt megsemmisíti. (10) A lefoglalt áru és eszköz elszállításával, tárolásával, őrzésével, kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha őt jogerősen vámigazgatási bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.
(11) Ha az ügyfél a közölt vámokat és a nem közösségi adókat, díjakat vagy a vámigazgatási bírságot nem fizette meg, a biztosítékként lefoglalt nem közösségi árut, valamint annak felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt – az 57/A. §-ban foglaltak sérelme nélkül – el kell kobozni és a dolgot értékesíteni kell. (12) Az (1) bekezdésben említett lefoglalt jövedéki terméket el kell kobozni, ha jogerősen vámigazgatási bírság kerül kiszabásra. (14) Az elkobzott közúti, vízi és légi járművek értékesítés helyett a NAV szervei részére, feladatuk ellátáshoz történő használatra – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének jóváhagyásával – átadhatók.”
(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
„q) a vámigazgatási bírságra, a lefoglalásra, az elkobzásra, illetve a megsemmisítésre vonatkozó részletes szabályokat.”
(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
„a) a vámmentességekre vonatkozó közösségi vámjogszabályok végrehajtásának részletes szabályait,”
2. 1/A. § (2) bekezdésében az „alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi” szövegrész helyébe az „alatt ellenőrzi” szöveg,
3. 1/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára” szövegrész helyébe az „esetén a feltételek fennállásának ellenőrzése alatt” szöveg,
5. 2. § (6) bekezdésében a „rendelkezései az e törvény” szövegrész helyébe a „rendelkezései, továbbá az ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályai az e törvény” szöveg,
9. 5. § (3) bekezdésében a „kiviteli ellenőrzés” szövegrész helyébe a „kiviteli eljárás” szöveg, a „rögzíti.” szövegrész helyébe a „rögzíti, vagy az áruk adott vámeljárásra történő kiadását igazoló elektronikus üzenetben jelzi.” szöveg,
15. 61/A. § (7) bekezdésében az „ügyfél jogellenes” szövegrész helyébe az „ügyfél, illetve eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja jogellenes” szöveg,
17. 61/B. § (5) bekezdésében a „minden egyes megkezdett 30” szövegrész helyébe a „minden egyes a kilencvenedik napot követően megkezdett 30” szöveg,
18. 82. § (1) bekezdés j) pontjában az „ideértve annak mértékét is” szövegrész helyébe az „ideértve annak mértékét is, de kivéve a NAV Szakértői Intézeténél végzett laboratóriumi vizsgálatok díjának mértékét” szöveg
256. § Hatályát veszti a Vtv.
2. „A vámkódex 78. cikkéhez” alcíme,
24. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása
[43. § (1) Az idegenrendészeti hatóság önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendel el azzal az ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral szemben,]
VII. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
25. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
[E törvény alkalmazásában:
k) Járulékalapot képező jövedelem:]
„2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege.”
(A biztosítás nem terjed ki:)
„e) az Szja törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személyre.” „36. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése, a 4. § d) pont 5. alpont szerinti társas vállalkozó esetében az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem. (2) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködés vagy ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot.”
„a) állami adóhatóság, valamint a vámhatóság az ellenőrzési feladatok érdekében az a) pont szerinti adatok, a d) pontból a munkahelyre vonatkozó adatok, és az f) pont szerinti jövedelemre vonatkozó adatok, valamint a g) pont”
(szerinti adatok igénylésére jogosultak.)
„(1) A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül vagy olyan kifizetőnek, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat.” „(4) A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor
a) a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni,
b) a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni.”
[58. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza]
„g) a fegyveres szervek tagjainak a táppénz, gyermekápolási táppénz, baleseti táppénz helyett az egészségügyi szabadság idejére kifizetett illetmény elszámolásának részletes szabályait,”
1. 19. § (4) bekezdésében a „6810 forint (napi összege 227 forint)” szövegrész helyébe a „6930 forint (napi összege 231 forint)” szöveg,
3. 65. § (1) bekezdésében a „2013. január 1-je” szövegrész helyébe a „2013. július 1-je” szöveg, a „2013. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2013. július 1-jétől” szöveg, a 2015. január 1-jével” szövegrész helyébe a „2015. július 1-jével” szöveg
267. § Hatályát veszti a Tbj.
„(4) A kifizető az Szja tv. 71. § szerint biztosított béren kívüli juttatások alapján megállapított jövedelem adóalapként meghatározott összege után – figyelemmel az Szja tv. 70. § (4) bekezdésére – 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.” „3/B. § Az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy a jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet, amelynek felső határa adóévenként 450 ezer forint.” [5. § (1) Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:]
„d) az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítés.”
„(2a) A természetes személy a 3/B. §-ban meghatározott egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg.” 27. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása
„17/B. § 2015. január 1-jét követően az ezt megelőző időszakra utólag kifizetett, juttatott jövedelem tekintetében – amennyiben a törvényi feltételek fennálltak – a 2–7/A. §-ban meghatározott kedvezmények érvényesíthetőek.” 275. § Hatályát veszti a Pftv. 2–7. §-a és az azokat megelőző alcímek.
28. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvény módosítása
[(2) A fizetendő adó megállapításánál a számított adót – e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben – a következő adókedvezmények csökkentik:]
„a) a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye;”
[(2) A fizetendő adó megállapításánál a számított adót – e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben – a következő adókedvezmények csökkentik:]
„e) a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény.”
a) kutatóhely: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) szerinti kutatóhely, „(5) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén
a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.”
(3) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(5) Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegű (de minimis) támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást. 281. § Az Eat. 458. § (6) bekezdésében a „tagja más kifizetővel” szövegrész helyébe a „tagja kifizetővel” szöveg, az „a másik kifizető” szövegrész helyébe az „a kifizető” szöveg lép.
VIII. Fejezet
A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
(E törvény alkalmazásában)
„2. ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;”
(E törvény alkalmazásában)
„2. alapkutatás: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben (a továbbiakban: Innovációs tv.) meghatározott alapkutatás;” (E törvény alkalmazásában)
„13. pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, ideértve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre;”
„(5a) Amennyiben a vállalkozó az éves beszámolót a (3)–(5) bekezdés szerint a létesítő okiratban rögzített devizában készíti el, az e törvényben egyes rendelkezések alkalmazásának feltételeként forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni.” „(7) A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.” „(5) Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a (4) bekezdés szerinti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni; az eszközt – legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan – át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé.” (A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:)
„b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,”
„(7) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni.”
„(10) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló – korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésének a teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni.”
(A tartalék csökkenéseként kell kimutatni:)
„c) a bizalmi vagyonkezelés során, az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként hozamkifizetésre igénybe vett összeget.”
„(6a) A mérleg szerinti eredmény a hozamkifizetésre igénybe vett tartalékkal növelt, a jóváhagyott hozamkifizetéssel csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel.”
„(1) Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként, a pótbefizetésként átvett (kapott) eszköz, létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési) értéknek minősül. Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni.”
„(10) Pótbefizetésként, illetve a pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz pótbefizetésről, illetve a pótbefizetés visszafizetésről hozott közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke.”
„(11) A (10) bekezdés szerinti értékvesztés, illetve annak visszaírása során a piaci érték meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év mérlegfordulónapjára kimutatott saját tőkéjének összegét kell figyelembe venni.” „(2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló – az 54–55. § szerint minősített – minden követelést, ideértve a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, ideértve a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó – a (4)–(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.” (Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni:)
„e) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök – átadott kötelezettségek értékével csökkentett – piaci értékét meghaladó ellenértéket.”
„(7) Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében kapott (járó) engedmény – fizetendő általános forgalmi adóval csökkentett – összegét is.”
„(5) Egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott (fizetendő) engedmény – levonható általános forgalmi adóval csökkentett – összegét is.”
(A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:)
„c) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) – a gazdasági társaság átalakulása, egyesülése, szétválása esetén – az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó – a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összegét (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét);”
