GÜ BH 2014/87
GÜ BH 2014/87
2014.03.01.
A felszámolás megindítását követően a felszámolási eljárásnak a Pp. szabályai alapján történő megszüntetése esetén a bíróságnak valamennyi függő kérdésről rendelkeznie kell, így a felszámolónak megállapítható díjról, a felszámoló által kötött jogügyletek alapján fennálló jogok és kötelezettségek sorsáról is [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (3) bek., 25. § (3) bek.; Pp. 157. § e) pont, 160. §, 225. § (1) és (6) bek.].
Egy hitelező 2010. május 6-án előterjesztett kérelme alapján indult eljárásban az elsőfokú bíróság 12. sorszámú végzésében felhívta az adóst annak igazolására, hogy a tartozását maradéktalanul megfizette. A végzés „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a bíróságra. 2010. október 19-én kelt 14. sorszámú végzésében a bíróság megállapította az adós fizetésképtelenségét és felszámolását főeljárásként elrendelte. Az adós részére megküldött végzés a székhelyéről „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, ezért a bíróság 17. sorszámú végzésében tájékoztatta az adóst, hogy 2010. november 5. napjával a 14. sorszámú végzést kézbesítettnek tekinti. A 14. sorszámú végzés 2010. november 23-án történt jogerőre emelkedését követően a 2010. december 6-án közzétett közleménnyel indult meg az adós felszámolása, felszámolóként az L. Kft. került kijelölésre.
Az adós az elsőfokú bíróság 12., 14. és 17. sorszámú végzései tekintetében a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a kérelmet elutasította, a másodfokú bíróság az adós fellebbezése folytán indult eljárásban 2011. november 23-án kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és az adós kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmének helyt adott. Megállapította, hogy a 12. és 14. sorszámú végzés nem szabályszerű kézbesítéséhez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, egyben az elsőfokú bíróságot az eljárás további folytatására utasította. Az eljárást kezdeményező hitelező a kérelmétől elállt, ezért az elsőfokú bíróság a felszámolási eljárást 2011. december 22-én kelt 41. sorszámú végzésével megszüntette.
A felszámoló 2012. március 30-án kérelmet terjesztett elő a 41. sorszámú végzés kiegészítése iránt, melyben kérte a nyilvántartásba vételi díjak visszautalását a hitelezők részére, a felszámolói díj bruttó 10 668 000 Ft-ban történő megállapítását azzal, hogy az ezen felül fennmaradó 1 789 954 Ft a társaságot illeti meg, kérte annak az adós részére történő kiutalását. Csatolta a záróbeszámolót és a zárómérleget. Tájékoztatta a bíróságot, hogy a felszámolás során az adós Sz., 2010/4. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanát 210 000 000 Ft-os vételáron értékesítette, melyből az R. Bank Zrt. zálogjoggal biztosított hitelezői igényét részben, 196 445 650 Ft összegben kiegyenlítette.
Az elsőfokú bíróság a nyilvántartásba vételi díjak visszautalásáról 45. és 49. sorszámú végzéseiben határozott, 50. sorszámú végzésében a volt felszámolónak a 41. sorszámú végzés kiegészítése iránti kérelmét elutasította.
A volt felszámoló fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját arra vonatkozóan, hogy nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely a Pp. 157. § e) pontja alapján történt eljárás megszüntetése esetén előírná a felszámoló díjáról való rendelkezést. Ezt sem a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 60. § (1)–(2) bekezdése, sem pedig a 63/B. §-a nem tartalmazza. Mindezekre tekintettel helytállónak ítélte az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, miszerint nincs helye a Pp. 225. § (1) bekezdése és (6) bekezdése alapján a 41. sorszámú végzés kiegészítésének.
A volt felszámoló nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a jogerős végzés ellen, melyben – tartalmában – kérte elsődlegesen a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a kérelmének megfelelő határozat meghozatalát, másodlagosan (vagylagosan) a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság kötelezését arra, hogy a 41. sorszámú végzést egészítse ki a kérelmének megfelelően. Harmadlagosan (vagylagosan) kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését a végzés kiegészítése érdekében.
Állította a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján a Pp. 225. § (1) bekezdésének, 226. §-ának, 157. §-ának és a Cstv. 59. § (1) bekezdésének a megsértését.
Kérelmét azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság jogerősen elrendelte az adós felszámolását és ennek keretében a felszámoló – a bíróság kirendelése folytán – az adós felszámolását megkezdte, melynek során igazolt költségek merültek fel. A felszámoló pályázat útján értékesítette az adós ingatlanát, annak vételárát a vevő kifizette. Álláspontja szerint a bíróságnak az eljárás megszüntetésével egyidejűleg az addig lefolytatott eljárásról, a felmerült költségekről rendelkeznie kell és jóvá kell hagynia a felszámoló eljárását is. Hivatkozott e körben a Kúria Gfv.X.30.388/2011/4. számú végzésében kifejtettekre.
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint.
A felülvizsgálati kérelem alapos az alábbi indokok miatt.
Jelen eljárásban nem tévesen megindult felszámolási eljárás megszüntetése történt – mint a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott ügyben –, hanem a felszámolási eljárás megszüntetésére az eljárásnak abban a szakaszában került sor, amikor a másodfokú bíróság végzésével a felszámolást elrendelő végzés nem szabályszerű kézbesítéséhez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanságát állapította meg, és ezzel a felszámolás kezdő időpontja előtti helyzetbe hozta az adóst. Ennek a végzésnek az lett a következménye, hogy a korábban kijelölt felszámoló tisztsége megszűnt, és a felszámolásra vonatkozó szabályok a továbbiakban az adós vagyonával kapcsolatban már nem alkalmazhatók. Ennek ellenére az tény, hogy volt egy (körülbelül 11 hónapos) időszak, amikor a felszámoló a bíróság kijelölése alapján, jogszerűen járt el az adós képviseletében. Nem változtat e tényen az sem, hogy az eljárásnak a kézbesítési vélelem megdöntését követő szakaszában az eljárást kezdeményező hitelező elállt a kérelmétől és a bíróság a felszámolási eljárást a Pp. 157. § e) pontja alapján megszüntette.
A Kúria fenntartja a volt felszámoló által hivatkozott Gfv.X.30.388/2011/4. számú végzésében kifejtett jogi álláspontját. Jóllehet a jogerős végzés alapján az adós felszámolási eljárása megszűnt, azonban megalapozottan hivatkozott a volt felszámoló arra, hogy a felszámolási eljárásnak a felszámolás megindulása után – bármilyen okból – a Pp. rendelkezései szerint történő megszüntetésekor rendelkezni kell az eljárás megszüntetése folytán függőben maradt kérdésekről, és meg kell állapítani a felszámolónak járó díjat akkor is, ha az utólag hozott határozatokból az a következtetés vonható le, hogy a felszámolás megindítása – a bíróságon kívüli okból – szabálytalan volt. A bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapító, felszámolását elrendelő végzésében a felszámoló részére az adós vagyona feletti ellenőrzési, rendelkezési jogot átadta, azaz a felszámoló tevékenységének a megkezdésére a bíróság határozata alapján került sor. A felszámoló az adós vezető tisztségviselőjének helyébe lépve ellátta az adós képviseletére, a vagyon kezelésére vonatkozó tevékenységet [Cstv. 27/A. § (12) bekezdés], s ezért őt díjazás illeti meg. A Pp. szabályai szerint az eljárás megszüntetésekor a bíróságnak rendelkeznie kell azokról a függőben lévő kérdésekről, amelyek a megszüntetésre kerülő eljáráshoz kapcsolódnak [pl. ideiglenes intézkedés megszüntetése – 156. § (8) bekezdés; költségviselés – 77. §]. Ez a szabály alkalmazandó akkor is, ha a Pp. megfelelő alkalmazására a felszámolási eljárásban kerül sor. Ebből következően a bíróságnak a már megindult felszámolás megszüntetése esetén, a Pp. 160. §-ának megfelelő alkalmazásával döntenie kell arról, hogy a bíróság által kijelölt felszámolónak járó díj összege mekkora és azt ki viseli. A díjat – figyelemmel a felszámolási eljárásokban megállapítható felszámolói díj mértékére is – a felszámoló által végzett munkával arányos összegben, tevékenysége alapján kell meghatározni.
A felszámoló által képviselt adós a bíróság által elrendelt felszámolás tartama alatt különböző jogviszonyokat szüntetett meg, hozott létre, és – a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése megállapításának hatálytalansága, valamint a felszámolást megindító végzés közzétételének visszavonása miatt – a jogviszonyokban érintett harmadik személyek nem hozhatók olyan helyzetbe, hogy jogaik, kötelezettségeik kétségessé váljanak. Ennek érdekében a bíróságnak rendelkeznie kell arról is – a Cstv. 25. § (3) bekezdésének analóg alkalmazásával –, hogy a felszámolás megszüntetését megelőzően beállt joghatások, így különösen a felszámoló által kötött jogügyletek alapján fennálló jogok és kötelezettségek fennmaradnak, azok az adóst (jogutódját) jogosítják, illetve kötelezik.
A kifejtett indokokra tekintettel a jogerős végzés jogszabálysértő. A Kúria ezért a jogszabálysértő jogerős végzést a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte. A bíróságnak a megismételt eljárásban a fentebb részletezettek alapján rendelkeznie kell a megindított felszámolás folytán a felszámolót megillető díjról, annak viseléséről, a felszámoló által kötött jogügyletek alapján fennálló jogokról és kötelezettségekről, illetve az esetlegesen a felszámolás megindítása miatt még fennálló vitás kérdésekről.
(Kúria Gfv. VII. 30.335/2012.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás