• Tartalom
Oldalmenü

2014. évi LXXXVIII. törvény

a biztosítási tevékenységről1

2021.06.26.

Az Országgyűlés a biztosítottak érdekeinek védelme, az öngondoskodás ösztönzése, a biztosítás és a biztosítók iránti bizalom növelése, a biztosítás és a biztosítók nemzetgazdaságban betöltött szerepének erősítése, a biztosítási piac működőképességének, megbízhatóságának, a biztosítási tevékenység garanciáinak erősítése, a biztosítási tevékenység egységes, a vállalkozás szabadságát, a piaci szereplők versenyképességét és versenyegyenlőségét garantáló szabályozása, a biztosítási rendszer megbízható működését szolgáló felügyeleti rendszer továbbfejlesztése, a biztosítók kármegelőzésben vállalt szerepének elősegítése érdekében, figyelembe véve az Európai Unió jogszabályainak való megfeleltetés követelményét, illetve azt, hogy a biztosítási piac szabályozása elveiben, színvonalában és a piaci résztvevőknek nyújtott biztonságában érje el azt a szintet, amelyet az Európai Unió a tagállamok szabályozásától megkövetel, a következő törvényt alkotja:

ELSŐ KÖNYV

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

a) a Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító és viszontbiztosító által végzett biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységre, továbbá e biztosítónak és viszontbiztosítónak a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységére, továbbá a tevékenységi engedély visszavonása után a biztosító és viszontbiztosító biztosítási és viszontbiztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos tevékenységére;

b) Magyarország területén kívül székhellyel rendelkező biztosító és viszontbiztosító Magyarország területén végzett – e törvényben meghatározott – biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységre, továbbá a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységre;

c) az a) és a b) pontba nem tartozó, Magyarország területén végzett biztosítási tevékenységre;

d)2 a Magyarország területén székhellyel vagy lakcímmel rendelkező biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy biztosításközvetítői, viszontbiztosítás-közvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységére, továbbá a Magyarország területén kívül székhellyel vagy lakcímmel rendelkező biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy Magyarország területén végzett – e törvényben meghatározott – biztosításközvetítői, viszontbiztosítás-közvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységére;

e) a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző kizárólag – az e törvény hatálya alá tartozó – kiszervezett tevékenységére;

f) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) e törvényben meghatározott tevékenységére;

g) azon vállalkozások – e törvényben meghatározott – kötelezettségeire, amelyekre a csoportfelügyelet, illetőleg a kiegészítő felügyelet kiterjed;

h) a különleges célú gazdasági egységekre és azok működésére;

i) a biztosító és a viszontbiztosító könyvvizsgálójára.

(2)3 E törvény rendelkezéseit a Magyarország területén székhellyel vagy lakcímmel rendelkező biztosító, viszontbiztosító, biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy Európai Unióban végzett biztosítási, viszontbiztosítási, biztosításközvetítői, viszontbiztosítás-közvetítői és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységére kell alkalmazni, kivéve, ha e törvény, nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően rendelkezik.

(3)4 E törvény rendelkezéseit a Magyarország területén székhellyel vagy lakcímmel rendelkező biztosító, viszontbiztosító, biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy azon biztosítási, viszontbiztosítási, biztosításközvetítői, viszontbiztosítás-közvetítői és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységére,

a) amelyet az Európai Unión kívül végez, illetve

b) amely az Európai Unión kívüli kockázatokra és kötelezettségvállalásokra vonatkozik,

kizárólag abban az esetben kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

2. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a társadalombiztosítási tevékenységre;

b) azon ellátási, támogatási és segélyezési célokat szolgáló szervezet tevékenységére, amely a rendelkezésre álló eszközök mértékétől függően nyújt szolgáltatást, és amelynél a tagok által fizetendő tagsági hozzájárulást átalányként határozzák meg;

c) a biztosítás ezen törvény által nem szabályozott azon módszerére, amelyben a veszélyközösség tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy ha a veszélyközösség tagjának meghatározott káresemény folytán anyagi szükséglete keletkezik, azt egymás között utólag felosztják, és a tagokra kiróják a rájuk eső részt (felosztó-kirovó rendszer);

d) az állami források terhére vagy állami garanciával végzett exporthitel-biztosítási tevékenységre;

e) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak és a foglalkoztatói nyugdíjpénztárak tevékenységére;

f) azon szervezetek tevékenységére, amelyek kizárólag halál esetére vállalják szolgáltatás nyújtását, ha a szolgáltatás összege nem haladja meg az egy halálesetre jutó, helyben szokásos temetési költséget vagy a szolgáltatásokat természetben nyújtják;

g) a jogi személyiséggel nem rendelkező azon szervezetek tevékenységére, amelyek célja az, hogy tagjaik számára bárminemű díj fizetése vagy biztosítástechnikai tartalékok képzése nélkül kölcsönös védelmet nyújtsanak;

h)5 a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 42. §-a szerinti határbiztosítással kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben a Nemzeti Irodára, valamint annak megbízottjaira;

i) olyan szervezetek által nyújtott szolgáltatásokra, amelyek célja, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak – gazdálkodó szervezethez, gazdálkodó szervezetek csoportjához, továbbá szakmához vagy szakmák csoportjához tartozó – alkalmazottaknak vagy önálló vállalkozó személyeknek elhalálozás, túlélés vagy a tevékenységgel való felhagyás vagy annak korlátozása esetén, függetlenül attól, hogy az ilyen tevékenységből származó kötelezettségvállalásokra a biztosítástechnikai tartalékok mindenkor teljes fedezetet biztosítanak-e;

j) az állami többségi részesedésű gazdasági társaság által folytatott vagy az állam által teljes egészében garantált viszontbiztosítási tevékenységre, ha az állam nyomós közérdek miatt folytat – jogszabályban meghatározott feltételekkel – nem piaci alapú, a tiltott állami támogatás szabályaival összeegyeztethető viszontbiztosítási tevékenységet, ideértve azt az esetet is, amikor e tevékenységét olyan piaci helyzet indokolja, amelyben nem lehetséges megfelelő piaci fedezetet találni.

(2) Az (1) bekezdés a) és e) pontjában foglaltak nem érintik a biztosító arra vonatkozó jogosultságát, hogy – e törvény rendelkezéseivel összhangban – külön törvényben meghatározott szolgáltatásokat teljesítsen a társadalombiztosítás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár és foglalkoztatói nyugdíjpénztár számára.

3. § (1) Nem terjed ki e törvény hatálya az alábbi feltételeket teljesítő – egyébként biztosítási tevékenységnek minősülő és az 1. melléklet A) rész 18. pontjában meghatározott ágazatba sorolandó – segítségnyújtási tevékenységre:

a) a segítségnyújtás gépjárművet érintő baleset vagy meghibásodás esetén történik, és a baleset vagy a meghibásodás a kötelezettségvállalás tagállamának a területén következik be,

b) a segítségnyújtási kötelezettség a következőkre korlátozódik:

ba) helyszíni hibaelhárító szolgáltatáshoz, amelyhez a biztosító fedezetet nyújt, a szolgáltató rendszerint saját személyzetét és berendezéseit veszi igénybe,

bb) a gépjármű elszállítása a legközelebbi vagy a legmegfelelőbb helyre, ahol a javítást elvégezhetik, és vonatkozó kötelezettség esetén ugyanannak a segítségnyújtásnak a keretében, a gépjármű vezetőjének és utasainak az eljuttatása a legközelebbi helyre, ahonnan útjukat más módon folytathatják, és

bc) a járműnek – lehetőleg a jármű vezetőjével és utasaival együtt – haza, a kiindulási pontra vagy az eredeti úticélnak megfelelő helyre történő szállítása ugyanazon az államon belül, és

c) a segítségnyújtást nem az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozás végzi.

(2) Az (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában meghatározott esetben az a feltétel, mely szerint a balesetnek vagy a meghibásodásnak a kötelezettségvállalás tagállamában kell bekövetkeznie, nem alkalmazandó, ha a kedvezményezett a szolgáltatást nyújtó szervezet tagja, és a javító szolgáltatást, illetve a jármű elszállítását tagsági kártya bemutatását követően az érintett országban egy hasonló szervezet végzi el minden további díj megfizetése nélkül, viszonossági szerződés alapján.

2. Fogalmak

4. § (1) E törvény alkalmazásában:

1. ABA: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvényben (a továbbiakban: Kbftv.) meghatározott fogalom;

2. ÁÉKBV: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom;

3. alárendelt kölcsöntőke: minden, ténylegesen a biztosító rendelkezésére bocsátott kölcsön, ha a kölcsönszerződés tartalmazza, hogy a kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható; a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll és a kölcsön eredeti futamideje az öt évet meghaladja;

4. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol;

5. azonosító adatok:

a) természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: a természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakcím, postacím,

b) szervezetet azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása;

6. befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit-linked): olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt – azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló – eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint;

7. biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt két fő csoportja, amelyek lehetnek nem-életbiztosítási (1. melléklet) vagy az életbiztosítási (2. melléklet) ágak;

8. biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos vagy hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja;

9. biztosítási alágazat: meghatározott biztosítások biztosítási ágazaton belüli csoportja;

10. biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer;

11. biztosítási tevékenység: biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat, ideértve az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet is, függetlenül attól, hogy a kötelezettségvállalás ellenértéke meghatározott pénz fizetése (díj) vagy egyéb ellenszolgáltatás formájában valósul meg;

12. biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik;

13. biztosítási üzletág: a biztosítástechnikai tartalékok képzésének, illetve a tőkeszükséglet számításának céljából, a kockázatok természete alapján történő minimálisan elvárt elkülönített kezelése szerinti, a biztosítási és viszontbiztosítási kockázatoknak a homogén csoportja, az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Szolvencia 2 irányelv) 86. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendeletének I. melléklete szerint;

14.6 biztosításközvetítői tevékenység: a biztosításközvetítő által végzett azon üzletszerű tevékenység, amely a biztosítási értékesítést, annak szervezését, valamint a független biztosításközvetítői szaktanácsadást foglalja magában, azzal, hogy nem minősülnek biztosításközvetítői tevékenységnek a 123. pont a)–d) alpontjai szerinti tevékenységek;

15.7 biztosításközvetítő: az a természetes vagy jogi személy, aki javadalmazás ellenében biztosításközvetítői tevékenységet végez, ide nem értve

a)8 a saját kockázatvállalásával összefüggő, saját jogú értékesítési tevékenységet végző biztosítót és a vele munkaviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenységet végző, biztosításközvetítőnek nem minősülő természetes személyeket (a továbbiakban: biztosító közreműködői),

b)9 a saját kockázatvállalásával összefüggő, saját jogú viszontbiztosítási értékesítési tevékenységet végző viszontbiztosítót és a vele munkaviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenységet végző, viszontbiztosítás-közvetítőnek nem minősülő természetes személyeket (a továbbiakban: viszontbiztosító közreműködői),

c) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt (beleértve a 368. § (1) bekezdése szerinti személyt is);

16. biztosítástechnikai kockázat: a veszteség vagy a biztosítási kötelezettség értékében bekövetkező kedvezőtlen változás kockázata, amely a nem megfelelő árazási, illetve tartalékolási feltevésekből ered;

17. biztosítástechnikai tartalék: a biztosító – ide nem értve a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosítót – és a viszontbiztosító esetében a biztosítástechnikai tartalékok értéke annak az aktuális összegnek felel meg, amelyet a biztosító vagy a viszontbiztosító fizetne, ha a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségeit azonnal egy másik biztosítóra vagy viszontbiztosítóra ruházná át;

18. biztosító: az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás vagy valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási tevékenység végzésére jogosult;

19. biztosítói holdingtársaság: olyan – vegyes pénzügyi holdingtársaságnak nem minősülő – anyavállalat, amelynek fő üzleti tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatokban, amelyek főleg biztosítók, viszontbiztosítók, harmadik országbeli biztosítók vagy harmadik országbeli viszontbiztosítók, és közülük legalább egy leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító;

20. bruttó biztosítástechnikai tartalék: a számviteli biztosítástechnikai tartalékok összege a viszontbiztosítás figyelembevétele nélkül, azaz a biztosító által megképzett számviteli biztosítástechnikai tartalékok és a viszontbiztosításba adott kockázatokra jutó számviteli biztosítástechnikai tartalékok összege;

21.10 büntetlen előélet:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § (1)–(4) bekezdés], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása [Btk. 281. § (1)–(2) bekezdés], a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314–316/A. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), illetve a Btk. XXXIII. és XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények

kapcsán megvalósuló büntetlen előélet;

22. csoport: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom;

23. EGT-állam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam;

24. egyszeri díjas életbiztosítás: minden olyan életbiztosítás, amelynél a biztosítási díj a biztosítás tartamának elején egy összegben esedékes;

25. együttbiztosítás: biztosítási díj ellenében szerződésben előre meghatározott biztosítási kockázatokkal összefüggő biztosítási esemény bekövetkezése vagy megadott feltétel elérése esetére több biztosító által közösen, írásban előre rögzített arányok mellett teljesítendő szolgáltatások nyújtása és a kötelezettségvállalás mértékének megfelelő tartalékok biztosítónként elkülönített képzése és kezelése;

26. ellenőrző befolyás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom;

27. értékkövetés: a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek – a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása;

28. értékpapír-kölcsönzés: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom;

29. eszközalap: a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások – a biztosítási szerződésben meghatározott levonásokkal csökkentett – díjából tőkebefektetés céljából létrehozott eszközállomány;

30. felügyeleti hatóság: a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő pénzügyi felügyeletét jogszabályi felhatalmazás alapján ellátó szervezet;

31. felügyeleti jelentés: a biztosítók – ide nem értve a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosítókat –, a viszontbiztosító és a különleges célú gazdasági egység által a Felügyelet részére évente, és negyedévente teljesítendő rendszeres számszaki és szöveges információnyújtási kötelezettség;

32. finanszírozási viszontbiztosítás: olyan viszontbiztosítás, amely esetében a meghatározható legnagyobb lehetséges veszteség – amely a maximális áthárított gazdasági kockázatban kifejezve a jelentős biztosítási kockázatból és az időzített kockázatáthárításból ered – korlátozott, de jelentős összeggel meghaladja a szerződés időtartamára számított díjat, a következő két jellemző közül legalább az egyikkel rendelkezik:

a) a pénz időértékének megfelelő explicit és anyagi ellenszolgáltatás,

b) szerződéses rendelkezések azzal a céllal, hogy a felek gazdasági eredményei a szerződés teljes időtartama alatt egyensúlyban legyenek, és ezáltal megvalósuljon a célzott kockázatáthárítás;

33. fogyasztó: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott fogalom;

34.11 függő biztosításközvetítő: az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: ügynök),

b) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök);

35. független biztosításközvetítő: az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő;

36.12 gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben meghatározott fogalom;

37. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;

38. harmadik országbeli biztosító: az a harmadik országbeli szervezet, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási tevékenységre jogosult, és ezen tevékenysége e törvény szerint engedélyköteles lenne, ha a székhelye Magyarország területén lenne;

39. harmadik országbeli viszontbiztosító: az a harmadik országbeli biztosítónak nem minősülő harmadik országbeli szervezet, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján viszontbiztosítási tevékenységre jogosult és ezen tevékenysége e törvény szerint engedélyköteles lenne, ha a székhelye Magyarország területén lenne;

40.13 határon átnyúló szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a biztosító vagy a viszontbiztosító tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a biztosító vagy a viszontbiztosító székhelye, központi irodája található, biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy esetén pedig az a szolgáltatás, amelyet a biztosításközvetítő, a viszontbiztosítás-közvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy fogadó tagállamban nyújt;

41. illikvid eszköz: eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információk az eszköz forgalmazásának, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul rendelkezésre;

42. illeszkedési kiigazítás: a vonatkozó kockázatmentes hozamgörbére vonatkozó kiigazítás, amely azon alapszik, hogy a lejáratig tartott kötvényekkel vagy más, hasonló pénzáramlási jellemzőkkel bíró eszközökkel rendelkező biztosítók vagy viszontbiztosítók nincsenek kitéve az ezen eszközök kamatrésének megváltozásából eredő kockázatnak;

43. indulótőke: a kölcsönös biztosító egyesület alapításkori jegyzett tőkéje;

44.14 Információs Központ: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;

45. járadékszolgáltatás: a jogosult részére szerződés alapján meghatározott pénzösszeg időszakonként visszatérő szolgáltatása;

46. jegyzett tőke és saját tőke: a számvitelről szóló törvényben (a továbbiakban: Szmt.) meghatározottak szerinti jegyzett tőke és saját tőke;

47. jellemző kockázat: több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező biztosítási termék ágazati, illetve alágazati besorolását meghatározó kockázat. A több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező biztosítási termék abba az egy biztosítási ágazatba, illetve biztosítási alágazatba tartozik, amely megfelel az adott termék díjkalkulációja szerint a legnagyobb arányú díjrésszel fedezett kockázat ágazati, illetve alágazati besorolásának;

48. jogvédelmi biztosítás: a jogi eljárási költségek viselésére és a biztosítási fedezetből fakadó más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettség díj ellenében történő elvállalása, így különösen

a) a biztosított által elszenvedett kár és a részére járó sérelemdíj peren kívüli egyezséggel vagy polgári, illetve büntetőeljárás során történő megtérülésének biztosítása,

b) a biztosított polgári, büntető-, közigazgatási hatósági vagy egyéb eljárásban, illetve a biztosítottal szemben támasztott kártérítési és sérelemdíj iránti igény esetében való védelme vagy képviselete;

49.15 jutalék: a biztosítási díj meghatározott részét képező minden olyan javadalmazási forma, amelyben a függő biztosításközvetítő az általa közvetített biztosítási szerződés létrejöttéért, illetve az általa közvetített vagy fenntartott biztosítási szerződés teljesítéséért, meghatározott ideig való fenntartásáért az elvégzett biztosításközvetítői tevékenység díjazásaként a kockázatot elvállaló biztosítótól közvetlenül részesül;

50.16 jutalékjogosultság: a függő biztosításközvetítő által közvetített vagy fenntartott biztosítási szerződés tekintetében a biztosításközvetítői jogviszony alapján a közvetítőt megillető jogosultság a biztosítás tartama alatt a biztosításközvetítői tevékenység által érintett időszakra járó jutalék vonatkozásában, meghatározott esetekben és mértékben a biztosítási szerződés folyamatos fennállása esetén a közvetítői jogviszony megszűnését követő időszakot is beleértve;

51.17 jutalék-visszatérítés: a függő biztosításközvetítőt a biztosításközvetítői jogviszonya alapján terhelő jutalék-visszatérítési kötelezettség, amely szerint a részére fizetett jutalékot meghatározott feltételek szerint – a jutalékfizetés alapjául szolgáló tényezők változásával arányosan – részben vagy egészben köteles visszafizetni, amennyiben a közvetített biztosítási szerződés idő előtt (biztosítási eseményhez nem köthetően) megszűnik vagy a biztosítási díj olyan mértékű változása következik be, amely nem fedezi a kifizetett jutalék összegét;

52. kapcsolt vállalkozás: a leányvállalat vagy az a vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, illetve az a vállalkozás, amelyet az alábbi kapcsolatok valamelyike fűz egy másik vállalkozáshoz, de nem jön létre ellenőrző befolyás közöttük

a) az adott vállalkozás és egy vagy több egyéb vállalkozás szerződés vagy alapító (létesítő) okirat alapján egységes alapú vezetés alá tartozik vagy

b) az adott vállalkozásnak és egy vagy több egyéb vállalkozásnak az ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testülete többségében azonos személyekből áll;

53. kárképviselő: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;

54. kárrendezési megbízott: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;

55. Kártalanítási Alap: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;

56. Kártalanítási Számla: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;

57. Kártalanítási Szervezet: a Gfbt.-ben meghatározott biztosítók által kártalanítási szervezetként működtetett szervezet;

58. kézbesítési megbízott: Magyarország területén bejegyzett ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a kérelmező Magyarország területén bejegyzett biztosítója, viszontbiztosítója vagy biztosításközvetítője, és ezek munkavállalója;

59. kockázatcsökkentési technikák: a biztosító azon tevékenysége, amelyek révén a biztosító vagy viszontbiztosító kockázatait részben vagy egészben egy másik félre képes átruházni;

60. kockázati mérték: matematikai függvény, amely egy adott valószínűségeloszlási előrejelzéshez pénzügyi értéket rendel, és amely a valószínűségeloszlási előrejelzés alapjául szolgáló kockázati kitettség szintjével monoton nő;

61. koncentrációs kockázat: minden kockázati kitettség, amelynek veszteségpotenciálja elég nagy ahhoz, hogy veszélyeztesse a biztosító vagy viszontbiztosító fizetőképességét és pénzügyi helyzetét;

62. kötelezettségvállalás tagállama: az a tagállam, ahol

a) az életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén:

aa) a természetes személy szerződő állandó lakóhelye van, vagy

ab) a gazdálkodó szervezet szerződő esetén a szerződésben meghatározott székhelye található;

b) a nem-életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén:

ba) ingatlan és az ott található ingóságok biztosítása esetén, ha ezeket ugyanaz a biztosítási kötvény fedezi, az a tagállam, ahol az ingatlan található,

bb) bármely fajta jármű biztosítása esetén azon tagállam, amely a Gfbt.-ben meghatározott kötelezettségvállalás országának minősül,

bc) legfeljebb 4 hónapos tartamú, utazási és szabadság alatti kockázatok biztosítására szóló szerződés esetén – tekintet nélkül az érintett biztosítási ágazatra – az a tagállam, amelyben a szerződő fél a szerződést megkötötte,

bd) minden egyéb olyan esetben, amely nem tartozik kifejezetten a ba)–bc) alpontok által megjelölt körbe, az a tagállam, amelyben a szerződő állandó tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, az a tagállam, amelyben ezen jogi személynek az a telephelye található, amelyre a szerződés vonatkozik;

63. kötvénykölcsön: az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító által legfeljebb a visszavásárlási összeg erejéig a szerződőnek nyújtható – pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő – kölcsön, amelyet a biztosító és a szerződő legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor vagy a szerződés megszűntekor számol el;

64. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott fogalom és az élettárs;

65.18 közérdeklődésre számot tartó biztosító és viszontbiztosító: az e törvény szerinti biztosító és viszontbiztosító, kivéve a hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító és a kölcsönös biztosító egyesület;

66. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazati jogán keresztül történő – az 5. melléklet szerint figyelembe vett – birtoklása vagy gyakorlása;

67. különleges célú gazdasági egység: olyan, tagállamban engedélyezett – biztosítónak vagy viszontbiztosítónak nem minősülő – vállalkozás, amely jogosult átvállalni a kockázatot a biztosítóktól és viszontbiztosítóktól, és amely teljes mértékben viseli a kockázat költségterheit egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátásból származó bevételből vagy valamilyen más finanszírozási mechanizmus által;

68.19 különleges célú gazdasági eszköz: a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott eszköz, amely esetében a kibocsátó – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból vagy más finanszírozási mechanizmusból eredő – kötelezettségei alárendeltek az ilyen eszközzel kapcsolatos biztosítási vagy viszontbiztosítási kötelezettségeknek;

69. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;

70. levelező: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;

71. likviditási kockázat: annak a kockázata, hogy a biztosító vagy viszontbiztosító a pénzügyi kötelezettségek rendezése érdekében, azok esedékességekor, nem képes befektetéseit és más eszközeit értékesíteni;

72. maradékjog: az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetve a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak;

73. megfelelőségi politika: a megfelelőségi feladatkör felelősségi köreinek, hatásköreinek és beszámolási kötelezettségeinek meghatározása;

74. megfelelőségi terv: a megfelelőségi feladatkör azon tervezett tevékenységeinek meghatározása, amelyek figyelembe veszik a biztosító tevékenységének valamennyi lényeges területét és azok megfelelőségi kockázatnak való kitettségét;

75. megtakarítási jellegű életbiztosítás: a tisztán kockázati (haláleseti) életbiztosítások körén kívül eső olyan életbiztosítások, amelyek lejárati szolgáltatással vagy visszavásárlási lehetőséggel (visszavásárlási értékkel) – egyes esetekben ezek mindegyikével – rendelkeznek;

76. minimális biztonsági tőkerész: a tevékenység megkezdésekor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tőkerész;

77. minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező

a) vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék,

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy

c) a létesítő okirat, a megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére. A minősített befolyás nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 37/A. § (2)–(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően figyelembe venni;

78. működési kockázat: várható veszteség, amely nem megfelelő vagy meghiúsult belső folyamatokból, az alkalmazott emberi erőforrásból vagy rendszerekből, vagy külső eseményekből ered;

79. nagykockázat:

a)20 az 1. melléklet A) rész 4–7., valamint 11. és 12. pontjában meghatározott ágazatba besorolt kockázatok, amennyiben a biztosítási összeg meghaladja az 500 millió forintot;

b)21 az 1. melléklet A) rész 14. és 15. pontjában meghatározott ágazatba besorolt kockázatok, ha a szerződő szakmája szerint ipari vagy kereskedelmi tevékenységet végez vagy szellemi szabadfoglalkozású és a kockázatok ehhez a tevékenységhez kapcsolódnak, valamint amennyiben a biztosítási összeg meghaladja az 200 millió forintot;

c) az 1. melléklet A) rész 3., 8–10., 13. és 16. pontjában meghatározott ágazatba besorolt kockázatok, ha a szerződő a következő feltételek határértékei közül legalább kettőt túllép:

ca) a 6,2 millió euró összegű mérlegfőösszeg,

cb) a 12,8 millió euró összegű nettó árbevétel,

cc) a pénzügyi év során az átlagos alkalmazotti létszáma eléri vagy meghaladja a 250 főt;

80. Nemzeti Iroda: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;

81. passzív viszontbiztosítás: viszontbiztosítási szerződés alapján a biztosító egyes kockázatainak egy viszontbiztosítónak vagy biztosítónak történő átadása;

82. pénzügyi szervezet: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), valamint k)–m) pontjában meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet;

83. rendszeres vagy folyamatos díjas életbiztosítás: minden olyan életbiztosítás, amelynek biztosítási díja a biztosítás tartama során meghatározott időszakonként válik esedékessé;

84. reorganizációs eljárás: a felügyeleti hatóságok bármilyen beavatkozását magában foglaló eljárása, amelynek célja, hogy a biztosító pénzügyi helyzetét megőrizze vagy helyreállítsa, és amelyek a biztosítón kívüli felek korábban meglévő jogait érintik, ideértve különösen azokat az intézkedéseket, amelyek a kifizetések, illetve a végrehajtási intézkedések felfüggesztésének vagy a kárigények csökkentésének lehetőségét is magukban foglalják;

85. részesedési viszony: egy személy (szervezet) és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy – közvetlenül vagy közvetett módon – a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább húsz százalékát, de legfeljebb ötven százalékát birtokolja a vállalkozásban. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy (szervezet) az Szmt. hatálya alá tartozik-e vagy sem;

86. részesedő vállalkozás: az anyavállalat vagy az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozásban (kapcsolt vállalkozásban) részesedési viszonnyal rendelkezik;

87. segítségnyújtási tevékenység: az a biztosítási tevékenység, amelynek keretében – biztosítási díj előzetes megfizetése ellenében – a tevékenységet végző a szerződésben meghatározott esetekben és feltételekkel azonnal hozzáférhető – pénzbeli vagy természetbeni teljesítésből (ideértve a szolgáltató saját személyzetének vagy felszerelésének igénybevételét is) álló – segítséget nyújt a szerződésben meghatározott olyan személy javára, aki utazás közben véletlenszerű eseményt követően bajba kerül, illetve segítségre szorul, ide nem értve a szerviz- vagy karbantartó szolgáltatást, a vevőszolgálati tevékenységet, vagy kizárólag közvetítőként történő segítség nyújtást, illetve segítség jelzést;

88. szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;

89. szabályozott vállalkozás: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom;

90. szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság: a vezetőnek és a tulajdonosnak az e törvény hatálya alá tartozó egyes vállalkozás irányítására vagy tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek összessége;

91. származtatott (derivatív) ügylet: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;

92. szavatolótőke: a biztosító vagy viszontbiztosító rendelkezésére álló tőkeösszeg, amely a biztosítóval vagy viszontbiztosítóval szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül bevonható, és amely arra szolgál, hogy a biztosító vagy viszontbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, és a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet;

93. számviteli biztosítástechnikai tartalék: a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére, a károk ingadozására és a várható veszteségekre az alkalmazott számviteli szabályoknak megfelelő módon és bontásban képzett tartalék;

94. szoros kapcsolat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;

95. tagállam: olyan ország, amely tagja az Európai Uniónak;

96. technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és betegségbiztosítási díj és díjtartalék, és a balesetbiztosítási és felelősségbiztosítási járadéktartalék megállapításakor kalkulál, amelynek maximális mértékét jogszabály állapítja meg;

97. teljes költségmutató (TKM): a megtakarítási életbiztosítási termékekre számolt olyan mutató, amely egy értékben összegzi a szerződéssel kapcsolatban felmerült valamennyi költséget;

98. termékterv: meghatározott veszélyközösségre kialakított, a biztosító által terjeszteni kívánt biztosítási termék alkalmazhatóságáról kidolgozott terv, amelynek tartalmi követelményeit a 3. melléklet tartalmazza;

99. továbbengedményezés: a viszontbiztosítási kockázat egy részének vagy egészének viszontbiztosításba adása;

100.22 többlethozam: a számviteli biztosítástechnikai tartalékok körébe tartozó matematikai tartalék befektetési hozamának és a technikai kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége;

101.23 ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetében az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött;

102. ügyféli érdek védelme: a biztosítási szolgáltatások anyagi biztonságának védelme, valamint a biztosítottak jogi biztonságának megóvása;

103. ügymenet kiszervezése: a biztosító a biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg;

104. üzletszerű tevékenység: ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység;

105. vagyoni biztosíték: hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét, és az állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított száznyolcvan napnál hosszabb hátralévő futamidejű, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír) vagy hitelintézet által vállalt garancia;

106. vagyoni eszközök elhelyezése: ingó vagy ingatlan vagyoni eszközök megléte a tagállamon belül anélkül, hogy az ingóság letétként, vagy az ingatlan – így különösen zálogjog bejegyzése útján – korlátozás alá esik. Egy adóssal szemben fennálló követelésben megjelenő vagyon azon tagállam területén lévőnek tekintendő, ahol a követelés érvényesíthető;

107.24 vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet;

108. valószínűségeloszlási előrejelzés: matematikai függvény, amely egymást kölcsönösen kizáró jövőbeli események teljes eseményrendszeréhez valószínűségi értékeket rendel;

109. vegyes pénzügyi holdingtársaság: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom;

110. vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaság: olyan anyavállalat, amely nem biztosító, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, és amelynek a leányvállalatai között legalább egy tagállami biztosító vagy viszontbiztosító van;

111. versengő termékek: azok a biztosítási termékek – ide nem értve azon biztosítók termékeit, amelyeknek a tulajdonosa azonos vagy az egyik biztosító a másik biztosító tulajdonosa, vagy azonos tulajdonosi csoportba tartoznak –, amelyek a felhasználási célra, a fedezett kockázatok körére és az ehhez kapcsolódó biztosítási szolgáltatásokra tekintettel alkalmasak az ügyfél számára helyettesíteni egymást és az 1. és 2. mellékletek szerint azonos ágazatba vagy azonos ágazat azonos alágazatába tartoznak. Azonos ágazatba vagy azonos alágazatba tartozó biztosítási terméknek minősülnek:

a) azok a biztosítási termékek, amelyek ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat azonos alágazatába tartózó kockázatokat fedeznek;

b) azok a biztosítási termékek, amelyek egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedeznek, ha a jellemző kockázat szerinti ágazati vagy alágazati besorolásuk azonos; vagy

c) az ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat valamely alágazatába tartozó biztosítási termék és az egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező biztosítási termék, ha ez utóbbi termék jellemző kockázat szerinti ágazati vagy alágazati besorolása megegyezik az előbbi termék ágazati vagy alágazati besorolásával;

112.25 viszontbiztosítási tevékenység:

a) biztosító vagy viszontbiztosító, továbbá harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása,

b) a Lloyds néven ismert biztosító szervezet biztosítási kockázatátvállalói egyesülés esetében a Lloyds valamely tagja által átengedett kockázatnak a Lloyds néven ismert biztosító szervezettől eltérő biztosító vagy viszontbiztosító részéről történő átvállalása, vagy

c) fedezet viszontbiztosító általi nyújtása foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére;

113.26 viszontbiztosítás-közvetítői tevékenység: a viszontbiztosító által végzett azon üzletszerű tevékenység, amely a viszontbiztosítási értékesítést és annak szervezését foglalja magában, azzal, hogy nem minősülnek viszontbiztosítás-közvetítői tevékenységnek a 124. pont a)–d) alpontjai szerinti tevékenységek;

114.27 viszontbiztosítás-közvetítő: az a természetes vagy jogi személy, aki javadalmazás ellenében viszontbiztosítás-közvetítői tevékenységet végez, ide nem értve a saját kockázatvállalásával összefüggő, saját jogú viszontbiztosítási értékesítési tevékenységet végző viszontbiztosítót és közreműködőit;

115. viszontbiztosító: az a vállalkozás, amely a székhelye szerinti tagállamban kizárólag viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenység végzésére kapott engedélyt;

116. viszontbiztosítói holdingtársaság: olyan – vegyes pénzügyi holdingtársaságnak nem minősülő – anyavállalat, amelynek alapvető tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatban, amely viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító, és közülük legalább egy leányvállalat tagállami viszontbiztosító;

117. volatilitási kiigazítás: a vonatkozó kockázatmentes hozamgörbére vonatkozó kiigazítás, amely a hozamfelárak változékonyságának szavatoló tőkére gyakorolt hatását tompítja;

118. zárt biztosító: olyan biztosító, amelynek célja biztosítási fedezet biztosítása kizárólag azon vállalkozás vagy vállalkozások kockázatai tekintetében, amelyeknek a zárt biztosító tulajdonát képezi, vagy azon csoport vállalkozása vagy vállalkozásainak kockázatai tekintetében, amelynek a zárt biztosító a tagja;

119. zárt viszontbiztosító: olyan viszontbiztosító, amelynek célja viszontbiztosítási fedezet biztosítása kizárólag azon vállalkozás vagy vállalkozások kockázatai tekintetében, amelyeknek a zárt viszontbiztosító tulajdonát képezi, vagy azon csoport vállalkozása vagy vállalkozásainak kockázatai tekintetében, amelynek a zárt viszontbiztosító a tagja;

120.28 külső hitelminősítő intézet: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;

121.29 tartós adathordozó: a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott fogalom, azzal, hogy a tárolt adatoknak változatlan formában többszörözhetőknek is kell lenniük;

122.30 alapvető kamatkülönbözet: az eszközök nemteljesítési valószínűségének megfelelő hitelkockázati kamatkülönbözet és az eszközök leminősítéséből eredő várható veszteségeknek megfelelő hitelkockázati kamatkülönbözet összege;

123.31 biztosítási értékesítés: azon – a biztosítási szerződés létrehozására irányuló – üzletszerű értékesítési tevékenység, amely kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének előkészítésére, illetve elősegítésére, az azokkal kapcsolatos tanácsadásra, ajánlattételre, az ilyen szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre (ideértve a kárigény érvényesítése kapcsán történő közreműködést is), valamint azon esetekben, amikor az ügyfélnek lehetősége van honlapon vagy más tájékoztatási eszközön keresztül közvetve vagy közvetlenül biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tenni és ennek alapján szerződést kötni, a biztosítási termékek, valamint azok árai (ideértve a nyújtott árkedvezményt is) különböző kritériumok alapján történő összehasonlítására és az azokról történő tájékoztatásra is, azzal, hogy nem minősül biztosítási értékesítésnek:

a) a más szakmai tevékenység keretében esetileg nyújtott tájékoztatás, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további – a biztosítási szerződés megkötését vagy teljesítését elősegítő – lépést,

b) a biztosítási károk szakmai alapon végzett kárügyintézése, valamint a kárrendezési és szakértői kárbecslési – szakmai alapon végzett – tevékenység,

c) adat- és információszolgáltatás a lehetséges szerződőkről biztosításközvetítők vagy biztosítók számára, amennyiben az információt nyújtó nem tesz további – a biztosítási szerződés megkötését elősegítő – lépést,

d) tájékoztatás nyújtása biztosítási termékekről, illetve biztosításközvetítőkről vagy biztosítókról a lehetséges szerződők számára, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további – a biztosítási szerződés megkötését elősegítő – lépést;

124.32 viszontbiztosítási értékesítés: azon – a viszontbiztosítási szerződés létrehozására irányuló – üzletszerű értékesítési tevékenység, amely kiterjed a viszontbiztosítási szerződések megkötésének előkészítésére, illetve elősegítésére, az azokkal kapcsolatos tanácsadásra, ajánlattételre, az ilyen szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre (ideértve a kárigény érvényesítése kapcsán történő közreműködést is), azzal, hogy nem minősül viszontbiztosítási értékesítésnek:

a) a más szakmai tevékenység keretében esetileg nyújtott tájékoztatás, amennyiben a tevékenység célja nem az, hogy az ügyfélnek segítséget nyújtson viszontbiztosítási szerződés megkötésében vagy teljesítésében,

b) a viszontbiztosítási károk szakmai alapon végzett kárügyintézése, valamint a kárrendezési és szakértői kárbecslési tevékenység,

c) adat- és információszolgáltatás a lehetséges szerződőkről viszontbiztosítás-közvetítők vagy viszontbiztosítók számára, amennyiben az információt nyújtó nem tesz további – a viszontbiztosítási szerződés megkötését elősegítő – lépést,

d) tájékoztatás nyújtása viszontbiztosítási termékekről, illetve viszontbiztosítás-közvetítőkről vagy viszontbiztosítókról a lehetséges szerződők számára, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további – a viszontbiztosítási szerződés megkötését elősegítő – lépést;

125.33 kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy: azon – az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. és 2. pontjában meghatározott hitelintézettől vagy befektetési vállalkozástól eltérő – természetes vagy jogi személy, aki – az őt megbízó biztosító, többes ügynök vagy alkusz felelősségvállalása mellett – javadalmazás ellenében a főtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítő jelleggel végez kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) a személy fő szakmai tevékenysége nem a biztosítási értékesítés,

b)34 a közvetített biztosítási termék kiegészítője valamely szolgáltató által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak,

c)35 a közvetített biztosítási termék nem tartalmaz életbiztosítási vagy felelősségi kockázatot, kivéve, ha az ilyen életbiztosítási vagy felelősségi kockázat fedezete kiegészíti a személy által fő szakmai tevékenységeként kínált terméket vagy nyújtott szolgáltatást,

d) a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vesz át;

126.36 biztosításértékesítő: bármely biztosításközvetítő, kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy vagy biztosító;

127.37 javadalmazás: bármely jutalék, közvetítői díj, egyéb díj vagy más kifizetés, ideértve bármilyen jellegű gazdasági előnyt, vagy bármely egyéb pénzbeli vagy nem pénzbeli előnyt vagy ösztönzőt, amelyet a biztosítási értékesítési tevékenységre tekintettel kínálnak fel vagy nyújtanak;

128.38 a biztosítás-, viszontbiztosítás-közvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy székhely szerinti tagállama: természetes személy esetén a lakóhelye szerinti tagállam, jogi személy esetén a székhelye szerinti tagállam, vagy amennyiben a nemzeti joga szerint nincs székhelye, akkor a központi irodája szerinti tagállam;

129.39 a biztosításközvetítő, a viszontbiztosítás-közvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy fogadó tagállama: – a székhely szerinti tagállamtól eltérő – azon tagállam, ahol a biztosításközvetítő, a viszontbiztosítás-közvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy fióktelep formájában vagy határon átnyúló szolgáltatásként tevékenységet végez;

130.40 tagállami fióktelep: a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a viszontbiztosítás-közvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy – a székhelye szerinti tagállamon kívüli – tagállamban található képviselete vagy fióktelepe;

131.41 központi iroda: az a hely, ahonnan a biztosító, viszontbiztosító, biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy fő tevékenységének irányítása történik;

132.42 tanácsadás: a biztosításértékesítő – saját kezdeményezésére vagy az ügyfél kérésére megvalósuló – személyes ajánlása egy vagy több biztosítási termékre vonatkozóan;

133.43 biztosítási alapú befektetési termék: olyan biztosítási termék, amely lejárati értékkel vagy visszavásárlási értékkel rendelkezik, és amelynek lejárati vagy visszavásárlási értéke részben vagy egészben, közvetlenül vagy közvetve ki van téve a piaci ingadozásoknak, azzal, hogy nem minősülnek biztosítási alapú befektetési terméknek

a) az 1. melléklet szerinti nem-életbiztosítási ágazatokhoz kapcsolódó biztosítási termékek,

b) azon életbiztosítási szerződések, amelyek tisztán kockázatiak (halálesetiek), illetve amelyek esetén biztosítási szolgáltatás kizárólag sérülésből, betegségből vagy fogyatékosságból eredő rokkantsággal összefüggésben nyújtható,

c) olyan nyugdíj-előtakarékossági (nem biztosítási alapú) befektetési termékek, amelyek elsődleges céljukat tekintve a befektető számára nyugdíjjövedelmet biztosító és a befektetőt bizonyos szolgáltatásokra feljogosító termékként elismert termékek,

d) a foglalkoztatói nyugdíjpénztári nyugdíjkonstrukciók,

e) olyan egyéni nyugdíj-előtakarékossági termékek, amelyeknél a munkáltató pénzügyi hozzájárulásra kötelezett, és amelyek esetében a munkáltatónak vagy a munkavállalónak nincs választási lehetősége a nyugdíj-előtakarékossági termék vagy szolgáltatója tekintetében.

(2) Az Európai Unió és az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget (a továbbiakban: EGT) és az EGT-államot is érteni kell, azzal, hogy a nem-életbiztosítási ág tekintetében a Svájci Államszövetségre az EGT-államra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3)44 Akinek e törvényben külön nevesített tevékenység végzéséhez, engedély megszerzéséhez, illetve vezető állás betöltéséhez feltétel a büntetlen előélet, annak az (1) bekezdés 21. pontja szerinti bűncselekmények vonatkozásában kell büntetlen előéletűnek lennie, amely tényt

a) magyar állampolgár esetén a Felügyelet által beszerzett – a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. § (1) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány szerinti tartalmú – adatok igazolják,

b) nem magyar állampolgár esetén az általa beszerzett és a Felügyelet számára a kérelemmel együtt megküldött, a nem magyar állampolgár személyes joga szerinti, az a) pontban foglalt hatósági bizonyítványnak megfelelő okirat igazolja.

3. Euróban megadott összegek forintban történő meghatározása

5. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon a tárgyév január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.

(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó – Magyar Nemzeti Bank által közzétett – hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.

MÁSODIK KÖNYV

A BIZTOSÍTÓKRA ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

ELSŐ RÉSZ

A BIZTOSÍTÓK ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

I. Fejezet

A BIZTOSÍTÓK ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓK

4. A biztosítókra és a viszontbiztosítókra vonatkozó általános szabályok

6. § (1) Magyarország területén biztosító részvénytársaság, európai részvénytársaság, szövetkezet, egyesület, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe vagy harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthető.

(2) Magyarország területén viszontbiztosító részvénytársaság, európai részvénytársaság, szövetkezet, másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepe vagy harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthető.

(3) Az egyes szervezeti formákra

a) részvénytársaság formájában működő biztosító és viszontbiztosító esetén a Ptk.,

b) európai részvénytársaság formájában működő biztosító és viszontbiztosító esetén az európai részvénytársaságról szóló törvény (a továbbiakban: SEtv.),

c) szövetkezeti formában működő biztosító és viszontbiztosító esetén a Ptk. szövetkezetekre vonatkozó,

d) kölcsönös biztosító egyesület esetén a Ptk. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.),

e) fióktelep esetén a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény (a továbbiakban: Fkt.) fióktelepre vonatkozó

előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

5. A biztosító és a viszontbiztosító részvénytársaság

7. § (1) A biztosító részvénytársaság az engedélyezett biztosítási ágon és ágazaton belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti, továbbá az engedélyezett biztosítási ágazatokban viszontbiztosítási tevékenységet is végezhet az erre vonatkozó külön engedély nélkül.

(2) A viszontbiztosító részvénytársaság élet-viszontbiztosítási, nem-életviszontbiztosítási vagy mindkét viszontbiztosítási tevékenységet az erre vonatkozó engedély birtokában teljeskörűen végezheti.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító részvénytársaság esetében a 93. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jegyzett tőkéjén belül a pénzbeli vagyoni hozzájárulás legkisebb mértéke hetven százalék, továbbá a jegyzett tőkéjén belül a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak.

(4) A biztosító és a viszontbiztosító részvénytársaság cégbejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljes egészében befizetésre került.

(5) A biztosító és a viszontbiztosító részvénytársaságra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell az európai részvénytársaság formájában működő biztosítóra és viszontbiztosítóra.

8. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el. Az alapszabály nem rendelkezhet arról, hogy az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként a vezérigazgató gyakorolja.

(2) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságnál egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatótanács nem működhet.

(3) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságnál felügyelőbizottságot kell létrehozni.

6. A biztosító és a viszontbiztosító szövetkezet

9. § (1) A biztosító szövetkezet az engedélyezett biztosítási ágon és ágazaton belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti, továbbá az engedélyezett biztosítási ágazatokban viszontbiztosítási tevékenységet is végezhet az erre vonatkozó külön engedély nélkül.

(2) A viszontbiztosító szövetkezet életviszontbiztosítási, nem-életviszontbiztosítási vagy mindkét viszontbiztosítási tevékenységet az erre vonatkozó engedély birtokában teljeskörűen végezheti.

10. § (1) Biztosító szövetkezetet és viszontbiztosító szövetkezetet legalább tíz tag alapíthat.

(2) A szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz minimálisan szükséges, a 93. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tőkén belül a pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak legalább hetven százalékot kell elérnie.

(3) A 93. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tőkén belüli nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak.

(4) A szövetkezet a szövetkezeti vagyont vagy annak részét nem minősítheti közösségi alappá.

11. § A biztosító és a viszontbiztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történő bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljes egészében befizetésre került.

12. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító szövetkezet alapszabályában – a Ptk.-ban foglaltakon túl – rendelkezni kell:

a) a biztosító szövetkezet vagy a viszontbiztosító szövetkezet tevékenységi köréről biztosítási ág, ágazat szerint,

b) a biztosító szövetkezet vagy a viszontbiztosító szövetkezet adózott eredményének felhasználási elveiről.

(2) Biztosító szövetkezet vagy viszontbiztosító szövetkezet esetében a pótbefizetés mértéke – az alapszabály erre vonatkozó rendelkezése szerint – a tag vagyoni hozzájárulásának száz százalékáig terjedhet.

13. § Igazgatósági tagnak választható az is, aki nem tagja a szövetkezetnek, vagy nem áll azzal munkaviszonyban.

14. § (1) A felügyelőbizottság tagja a szövetkezettel munkaviszonyban nem állhat.

(2) A felügyelőbizottság tagja lehet az is, aki nem tagja a szövetkezetnek.

15. § (1)45 A biztosító szövetkezet vagy a viszontbiztosító szövetkezet volt tagja vagy jogutódja részére az elszámolás alapján kifizetést nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében

a) a biztosító nem rendelkezik a szavatolótőke-szükségletet fedező figyelembe vehető szavatoló tőkével,

b) a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító nem rendelkezik a minimális szavatolótőke-szükségletnek megfelelő szavatoló tőkével, vagy

c) biztosítási szükséghelyzet következne be.

(2) Az (1) bekezdés alapján a kifizetés legfeljebb négy évig halasztható.

(3) A volt tag vagy jogutódja a vele való elszámolásig részesedik a szövetkezet eredményéből.

16. § Biztosító szövetkezet vagy viszontbiztosító szövetkezet csak biztosító részvénytársasággá vagy viszontbiztosító részvénytársasággá alakulhat át.

7. A kölcsönös biztosító egyesület

17. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület olyan kölcsönösségi alapon működő egyesület, amely kizárólag tagjával kötött – ide nem értve a passzív viszontbiztosításra irányuló szerződést – biztosítási szerződés alapján, biztosítási díj ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt.

(2) A kölcsönös biztosító egyesületbe történő belépés feltétele a biztosítási szerződés létrejötte.

(3) A biztosítási szerződés megszűnésével – ha az egyesület alapszabálya másként nem rendelkezik – a tagsági jogviszony nem szűnik meg, feltéve, ha

a) a tag eleget tesz a tagdíjfizetési kötelezettségének, vagy

b) a tagdíjfizetésre nem kötelezett tag eleget tesz a tagsági jogviszonyából eredő egyéb kötelezettségének és egy éven belül új biztosítást köt.

18. § A Ptk. biztosítási szerződési szabályok hatályának kiterjesztésére vonatkozó rendelkezését (Ptk. 6:457. §) a kölcsönös biztosító egyesületi tagsági jogviszony keretében létrejött biztosítási szerződéseken alapuló biztosítási jogviszonyokra kell alkalmazni.

19. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület esetében a 93. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott indulótőkén belül a pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak legalább hetven százalékot kell elérnie.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület a tevékenységi engedélyét kizárólag akkor kaphatja meg, ha az indulótőke pénzbeli vagyoni hozzájárulási részét teljes egészében befizették.

(3) A kölcsönös biztosító egyesület elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy kölcsönös biztosító egyesületi formában tevékenykedik.

20. § A kölcsönös biztosító egyesület az engedélyezett biztosítási ágon és ágazaton belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti, továbbá az engedélyezett biztosítási ágazatokban viszontbiztosítási tevékenységet is végezhet az erre vonatkozó külön engedély nélkül.

21. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület alapszabályában – a Ptk.-ban foglaltakon túl – rendelkezni kell:

a) a kölcsönös biztosító egyesület tevékenységi köréről,

b) indulótőkéjéről és annak befizetési módjáról,

c) a tagdíj kialakításának elveiről, mértékéről, fizetésének módjáról,

d) az eredmény felhasználási elveiről,

e) a veszteség rendezésének módjáról,

f) a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetésről, továbbá – a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a szolgáltatás csökkentéséről arra az esetre, ha más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére,

g) megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról, a fennálló kötelezettségek, ezen belül a biztosítási kötelezettségek elkülönített rendezéséről,

h) a kölcsönös biztosító egyesület átalakulására, egyesülésére, szétválására – beleértve a 27. § (1) bekezdésben foglalt esetet is –, feloszlására vonatkozó – legfőbb szervhez intézett – indítvány előterjesztésének szabályairól.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület által kötött felelősségbiztosítási szerződés esetén az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerinti szolgáltatáscsökkentésre nincs lehetőség.

(3) A kölcsönös biztosító egyesület megszűnése esetén a Ptk. 3:85. §-ának a vagyon átadására vonatkozó rendelkezéseit kizárólag az (1) bekezdés g) pontja szerinti alapszabályi vagyon-felhasználási rendelkezések hiánya, vagy azok végrehajtásának lehetetlenné válása esetén kell alkalmazni.

22. § (1) A százfős taglétszámot három egymást követő naptári évben átlagosan meghaladó kölcsönös biztosító egyesület legfőbb szerve a következő évi rendes ülésén köteles páratlan számú, de legalább három, legfeljebb tizenegy tagú igazgatóságot választani.

(2) Az alapszabályban foglalt elnevezéstől függetlenül

a) az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve alatt igazgatótanács,

b) az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének ellenőrzését ellátó testület alatt felügyelőbizottság

értendő.

(3) Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait – az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – a legfőbb szerv titkos szavazással, az alapszabályban meghatározott időtartamra választja meg. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak a megbízatása az érintett személy elfogadó nyilatkozatával jön létre.

(4) A legfőbb szervet az alapszabályban meghatározott módon, a tagoknak küldött meghívó útján kell összehívni. Az alapszabály rendelkezhet úgy is, hogy azoknak a tagoknak, akik ezt kívánják, a legfőbb szerv üléséről szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni.

23. § (1) Az ezerfős taglétszámot három egymást követő évben átlagosan meghaladó kölcsönös biztosító egyesület esetében a legfőbb szerv a legfeljebb ötventagú küldöttgyűlés. A küldötteket a tagok, a tagok köréből – az alapszabályban meghatározottak szerint – taglétszámhoz viszonyított arányban öt évre választják. A küldöttek választásának és visszahívásának eljárási szabályait a kölcsönös biztosító egyesület alapszabálya tartalmazza. Az alapszabályban rendelkezni kell az újonnan belépő tagok képviseletéről.

(2) A küldöttválasztó közgyűlést az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján kell összehívni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, küldöttválasztó közgyűlés összehívásáról a nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is értesíteni kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton küldött értesítés közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók.

24. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület igazgatósága állapítja meg a 21. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott – alapszabályban kötelezően előírandó – szolgáltatáscsökkentést és a pótlólagos befizetési kötelezettséget, beleértve azok mértékét.

(2) Ha a kölcsönös biztosító egyesület az e törvényben meghatározottak szerinti szükséghelyzetbe került, a Felügyelet jogosult – a 320. § (2) bekezdésében foglaltak mellett – a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítására, feltéve, ha a Felügyelet erre irányuló felhívásának a kölcsönös biztosító egyesület igazgatósága nem tett eleget.

(3) A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján a kölcsönös biztosító egyesület tagja által teljesítendő befizetés nem haladhatja meg a kölcsönös biztosító egyesület tagja által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül a kölcsönös biztosító egyesület részére bármilyen jogcímen évente teljesített befizetések száz százalékát.

(4) A kölcsönös biztosító egyesület igazgatósága pótlólagos befizetési kötelezettséget az egyesület korábbi tagjára is előírhat, feltéve, hogy a korábbi tag tagsági jogviszonya a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítását megelőző egy éven belül szűnt meg.

(5) Az igazgatóság a pótlólagos befizetési kötelezettséget, valamint a szolgáltatások csökkentését a kölcsönös biztosító egyesület minden tagjára, vagy a tagok – biztosítási ágak, ágazatok szerint – elkülönült csoportjára állapíthat meg.

25. § (1) A tagdíjakat, a pótlólagos befizetések és a szolgáltatások csökkentésének lehetőségét, valamint esetköreit az alapszabályban kell meghatározni, azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint.

(2) Az évközben belépő vagy kiváló tag részére időarányos tagdíjat vagy pótlólagos befizetést lehet előírni.

(3) Pótlólagos befizetést olyan mértékben lehet előírni, amilyen mértékben az év folyamán a tagdíjak növelésére vagy a szolgáltatások leszállítására került sor.

25/A. §46 A tárgyévi nyereségnek az alapszabályban meghatározott része az alapszabályban meghatározott módon és mértékben visszajuttatható a tagoknak abban az esetben, ha a visszajuttatást követően a szavatoló tőke összege meghaladja a minimális szavatolótőke-szükséglet kétszeresét vagy – amennyiben magasabb – a minimális biztonsági tőke kétszeresét.

26. § (1) A Felügyelet a kölcsönös biztosító egyesület biztonságos működése érdekében vagy annak helyreállítása céljából, a biztosítási kötelezettségeknek való megfelelés szempontjaival összhangban legfeljebb kilencven százalékos viszontbiztosításba-adási kötelezettséget írhat elő.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület az általa vállalt kockázatot nem adhatja teljes egészében viszontbiztosításba.

27. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület – a Ptk.-ban foglaltakon túl – jogutódlással megszűnik, ha a kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá átalakul.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásához – beleértve az (1) bekezdésben foglalt esetet is –, megszűnéséhez a legfőbb szerv tagjai legalább háromnegyedének hozzájárulása szükséges.

28. § (1) Kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá alakulhat át. Az átalakulásra a Ptk., az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Átaltv.), valamint a számvitelről szóló törvény előírásait kell alkalmazni az e §-ban, továbbá a 29–30. §-ban foglalt eltérésekkel.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásával létrejövő részvénytársaság csak zártkörűen alapítható.

(3) A részvénytársasággá történő átalakulással megszűnő kölcsönös biztosító egyesület azon tagjai, akik – az átalakulást előkészítő, első ülést megelőző harmincadik napig – úgy nyilatkoznak, hogy nem kívánnak a létrejövő részvénytársaság tagjaivá válni, tagsági jogviszonya az egyesület megszűnésével egyidejűleg megszűnik, őket a saját tőke felosztásakor figyelembe venni nem kell. Az egyesületi tagsági jogviszonyuk megszűnése a biztosítási szerződéses jogviszonyukat nem érinti.

(4) Az átalakulásra vonatkozóan nem alkalmazhatók a Ptk. 3:135. §-ában, valamint a Átaltv. 2. § (2) és (3) bekezdésében, 4. § (2) bekezdésében, valamint a 10. § (3) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések.

29. § (1) Az igazgatóság köteles a legfőbb szerv előkészítő ülése elé olyan indítványt terjeszteni, amely

a) tájékoztatást ad az átalakulással elérni kívánt gazdasági célról, az ahhoz szükséges eszközökről, az egyesületi tagok és a munkavállalók jövőbeni helyzetéről,

b) ismerteti az indítványozók és az igazgatóság álláspontját.

(2) Az igazgatóság köteles a legfőbb szerv átalakulást előkészítő ülését megelőzően az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakról a tagokat tájékoztatni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, a nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is tájékoztatni kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton küldött tájékoztatás közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók. Az igazgatóság a tájékoztatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy a kölcsönös biztosító egyesület tagjainak legalább tizenöt nap álljon rendelkezésére a 28. § (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozat megtételére.

(3) Az előkészítő ülésen hozott, átalakulásról szóló első döntésnek tartalmaznia kell:

a) az átalakulás szándékát,

b) az átalakulást kezdeményező kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság nevét, székhelyét,

c) a létrejövő részvénytársaságban részt vevő egyesületi tagok adatait,

d) az átalakuló kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság vagyonmérleg-tervezetének fordulónapját,

e) az átalakulásban érintett könyvvizsgáló adatait.

(4) Az átalakulásról szóló második döntésnek tartalmaznia kell:

a) az átalakuló kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság vagyonmérleg-tervezet elfogadásáról szóló döntést,

b) a létrejövő részvénytársaság alapszabályának tervezetét,

c) az átalakulás időpontját,

d) a létrejövő részvénytársaság vezető tisztségviselőinek, a felügyelőbizottság tagjainak nevét és lakóhelyét,

e) a megszűnő kölcsönös biztosító egyesület vagyonmérleg-tervezete alapján a részvénytársaság egyes tagjainak vagyoni részesedésére jutó saját tőke értékét, és az annak megfelelő részvény névértéket,

f) a részvények darabszámát, névértékét, az egyes részvényfajták ismertetését.

(5) A jogutód szervezet cégbejegyzésével egyidejűleg a jogelőd kölcsönös biztosító egyesületet törölni kell a nyilvántartásból a jogutód feltüntetésével.

(6) Az átalakulással létrejövő jogi személy cégbejegyzését követő harmadik hónap utolsó napjáig mind a jogelődre, mind a jogutódra vonatkozóan a cégbejegyzés napjával végleges vagyonmérleget kell készíteni. E vagyonmérleg és az átalakulási vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, negatív különbözet esetén pedig – ha arra a jegyzett tőkén felüli vagyon nem nyújt fedezetet, és a fedezetről a tagok a Ptk.-ban, valamint a Átaltv.-ben meghatározottak szerint nem gondoskodtak – a jegyzett tőkét le kell szállítani.

30. § (1) Az átalakulás során az egyesületi tagok vagyoni részesedésére jutó saját tőke értékének meghatározásakor a jogutód szervezet végleges vagyonmérlege szerinti adatokat kell figyelembe venni. Az érték meghatározásakor a biztosítási állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezete nem vehetők figyelembe.

(2) Az egyes egyesületi tagoknak a jogutód részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését a legfőbb szerv határozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti részesedés arányának meghatározása a tagsági viszonnyal rendelkező tagok között a következő formában történhet:

a) a kölcsönös biztosító egyesületi vagyonból minden tag egyenlő mértékben részesül, vagy

b) a kölcsönös biztosító egyesületi vagyonból minden tag egyenlő mértékben részesül, azon tag kivételével, aki az egyesület saját tőkéjéhez közvetlenül – a tagdíjon kívül – vagyoni hozzájárulást teljesített. Ez utóbbi tag részesedésének aránya az alapszabályban rögzített módon, a vagyoni hozzájárulással arányosan határozható meg.

(4) A 445. § (2) bekezdésében meghatározott kölcsönös biztosító egyesület esetében, amennyiben az egyes tagok által a maradékjoggal rendelkező biztosításokra befizetett biztosítási díjak aránya az életbiztosítási ág biztosítástechnikai tartalékának hozamában, és ennek megfelelően közvetetten a tőkeszerkezetben is nyomon követhető, úgy ezen hozzájárulást az azon elért időarányos hozammal és az esetleges szolgáltatási kifizetésekkel együtt kell figyelembe venni.

(5) Az egyesület legfőbb szerve a (3) bekezdés b) pontja és a (4) bekezdés alapján történő részesedésmeghatározási mód esetén nem határozhatja el az egyesületi tagok részesedése meghatározásának olyan formáját, amely a döntésben kisebbségben lévő tagok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár.

8. A harmadik országbeli biztosító és viszontbiztosító magyarországi fióktelepe

31. § (1) Harmadik országbeli biztosító Magyarországon biztosítási tevékenységet folytató fióktelepe a Felügyelet által engedélyezett biztosítási ágon és ágazaton belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti.

(2) Harmadik országbeli viszontbiztosító Magyarországon viszontbiztosítási tevékenységet folytató fióktelepe élet-, nem-élet- vagy mindkét viszontbiztosítási tevékenységet a Felügyelet erre vonatkozó engedélye birtokában teljeskörűen végezheti.

(3)47 A harmadik országbeli biztosító fióktelepe és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe olyan biztosítási ág végzésére vagy viszontbiztosítási tevékenység végzésére kérhet engedélyt, amelyre az alapító biztosító vagy az alapító viszontbiztosító a székhely szerinti országban engedéllyel rendelkezik, figyelemmel a 43. § (1) bekezdésében foglaltakra.

32. § (1) A harmadik országbeli biztosító fióktelepének és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének rendelkeznie kell – elfogadását követő harminc napon belül – az alapító harmadik országbeli biztosítónak vagy viszontbiztosítónak a székhely szerinti országban nyilvánosságra hozott éves beszámolójával és üzleti jelentésével mind a székhely szerinti ország nyelvén, mind pedig annak hiteles magyar fordításában.

(2) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe az ügyfél kérésére a székhely szerinti országban nyilvánosságra hozott harmadik országbeli biztosító éves beszámolóját és üzleti jelentését helyszíni betekintésre köteles átadni.

(3) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetében az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(4) A harmadik országbeli biztosító fióktelepének és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének szavatolótőke-szükségletete fedezetére szolgáló eszközöket a minimális tőkeszükséglet összegéig Magyarország területén kell tartania, az ezen felül a szavatolótőke-szükséglete fedezetére szolgáló eszközöket az Európai Unió területén belül.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket a 255. §-ban meghatározott kedvezmények fennállásának esetén nem kell alkalmazni.

(6) A hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító

a) köteles a minimális biztonsági tőke összegével azonos értékű vagyoni eszközök egynegyedét biztosítékként letétbe helyezni,

b) köteles a biztonsági tőke fedezetét képező vagyoni eszközeit Magyarország területén elhelyezni,

c) jogosult a minimális szavatolótőke további fennmaradó részét fedező eszközöket bármely tagállamban elhelyezni.

33. § (1) A harmadik országbeli biztosító fióktelepének a biztosítási szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratokat – ideértve az általános szerződési feltételeket is – magyar nyelven kell kiállítania.

(2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetében az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

34. §48 (1) Ha a Bizottság egy harmadik ország szavatolótőke-megfelelési rendszerét egyenértékűnek tekinti a Szolvencia 2 irányelvben meghatározott rendszerrel, akkor az adott harmadik országban központi irodával rendelkező viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződéseket ugyanúgy kell kezelni, mint az Európai Unióban székhellyel rendelkező, engedélyezett viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződéseket.

(2) Az (1) bekezdésben foglalttal azonos elbánásban részesülnek az olyan harmadik országbeli viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződések, amelyek központi irodája olyan harmadik országban található, amelynek szavatolótőke-megfelelési rendszerét a Bizottság ideiglenesen egyenértékűnek minősítette.

9. A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító és viszontbiztosító magyarországi fióktelepe

35. § (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén biztosítási tevékenységet folytató fióktelepe a székhely tagállam felügyeleti hatósága által engedélyezett biztosítási ágon és ágazaton belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti.

(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító Magyarország területén viszontbiztosítási tevékenységet folytató fióktelepe a székhely tagállam felügyeleti hatósága által kiadott engedély alapján a viszontbiztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti.

36. § (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepének a biztosítási szerződés megkötését vagy fennállását tanúsító okiratokat – ideértve az általános szerződési feltételeket is – magyar nyelven kell kiállítania.

(2)49 Az (1) bekezdésben meghatározott okirat

a) az ügyfél kérésére a székhely szerinti tagállam hivatalos nyelvén, vagy

b) az ügyfél és a biztosító megállapodása esetén egyéb nyelven

is kiállítható.

(3) A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepe esetében az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

37. § A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító és viszontbiztosító magyarországi fióktelepe működése során a főbb adataiban bekövetkező változásról legkésőbb a változást megelőző harminc napon belül köteles a Felügyeletet írásban értesíteni.

10. A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító és viszontbiztosító Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége

38. § (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatás keretében biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet folytathat.

(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító a biztosítási tevékenységét a székhely tagállam felügyeleti hatósága által engedélyezett biztosítási ágon és ágazaton belül teljeskörűen végezheti.

(3) A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenységét a székhely tagállam felügyeleti hatósága által kiadott engedély alapján teljeskörűen végezheti.

39. § (1) A határon átnyúló szolgáltatás keretében Magyarországon végzett biztosítási tevékenység végzése esetén a biztosítási szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratokat – ideértve az általános szerződési feltételeket is – magyar nyelven kell kiállítani.

(2)50 Az (1) bekezdésben meghatározott okirat

a) az ügyfél kérésére a székhely szerinti tagállam hivatalos nyelvén, vagy

b) az ügyfél és a biztosító megállapodása esetén egyéb nyelven

is kiállítható.

(3) A határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett viszontbiztosítási tevékenység esetén az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

II. Fejezet

A BIZTOSÍTÁSI ÉS VISZONTBIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ALAPVETŐ FELTÉTELEI

11. A biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység zártságának elve

40. § (1) Biztosító a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, továbbá biztosítási tevékenységet kizárólag biztosító végezhet.

(2) Viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat; továbbá viszontbiztosítási tevékenységet kizárólag biztosító és viszontbiztosító végezhet.

(3) Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül:

a) a biztosító eszközeinek a biztosító által történő kezelése és befektetése ideértve a – biztosítástechnikai tartalékok esetében fedezeti céllal, a hatékony portfólió kialakításának, valamint az arbitrázs céljával kötött – származtatott ügyleteket,

b) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítése,

c) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett megbízás felvétele és továbbítása,

d) az értékpapír-kölcsönzés,

e) a biztosító által a biztosító anyavállalata, leányvállalata vagy részesedési viszonya alatt álló vállalkozása részére a biztosítási üzem működése és fenntartása körébe eső szolgáltatások nyújtása,

f)51

g) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényben meghatározott tagszervezési tevékenység.

(4) Viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül:

a) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben szabályozott holdingtársasági feladatok és tevékenységek ellátása, azzal az eltéréssel, hogy a biztosítóra vonatkozó előírásokat a viszontbiztosítóra kell alkalmazni;

b) a biztosítással, viszontbiztosítással kapcsolatos statisztikai, biztosításmatematikai tanácsadói, kockázatelemzői, kutatási tevékenység.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben meghatározott tevékenység végzéséhez nem kell a Felügyelet engedélye, azonban ezen tevékenységen túl egyéb biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység folytatását is engedélyezheti a Felügyelet.

12. A biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység engedélyezésének elve

41. § (1) Biztosítási, viszontbiztosítási tevékenység és a biztosítási, viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység Magyarország területén a Felügyelet, vagy – határon átnyúló szolgáltatás keretében vagy fióktelep útján végzett tevékenység esetében – a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által kiadott engedéllyel végezhető.

(2) Harmadik országbeli biztosító a tevékenységét Magyarország területén – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – magyarországi fióktelepen keresztül a Felügyelet engedélyével végezheti.

(3) Harmadik országbeli biztosító – nemzetközi szerződés alapján – fióktelep közbeiktatása nélkül

a) viszontbiztosítási tevékenységet végezhet,

b) a nemzetközi kereskedelemben részt vevő áruban, szállítóeszközben és járműben bekövetkezett kárra, vagy az ezzel kapcsolatos felelősségre vonatkozó biztosítási szerződést köthet.

(4) Harmadik országbeli viszontbiztosító Magyarország területén viszontbiztosítási tevékenységet végezhet

a) magyarországi fióktelepen keresztül, vagy

b) nemzetközi szerződés alapján, fióktelep közbeiktatása nélkül is.

(5)52 A tevékenységi engedély visszavonását követően a biztosító és a viszontbiztosító biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet csak korlátozottan végezhet a 304. § (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban.

(6)53 Az (5) bekezdés szerinti biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység tartalmát a Felügyelet a tevékenységi engedélyt visszavonó határozatában állapítja meg.

13. Az engedély hatálya

42. § (1) A Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély területi hatálya valamennyi tagállamra kiterjed, és lehetővé teszi a biztosító vagy viszontbiztosító számára, hogy – határon átnyúló szolgáltatás keretében vagy fióktelep útján – bármely tagállam területén folytassa tevékenységét.

(2) A harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe esetén a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély területi hatálya Magyarország területére terjed ki, a tevékenység csak Magyarország területén folytatható.

43. § (1) Biztosító, valamint a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére – a (2) és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – tevékenységi engedélyt nem kaphat.

(2) Az életbiztosítási tevékenység művelésére engedéllyel rendelkező biztosító számára a Felügyelet engedélyezheti az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott ágazat művelését azzal, hogy más nem-életbiztosítási ágazat művelésére a biztosító nem jogosult.

(3) A kizárólag az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott ágazat művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosító számára a Felügyelet engedélyezheti életbiztosítási tevékenység művelését.

(4) A (2)–(3) bekezdésekben foglalt esetekben az életbiztosítási ágra irányadó számviteli és felszámolási szabályok alkalmazandók a biztosító egész tevékenységére.

(5)54 Ha egy nem-életbiztosítási ágazat művelésére engedéllyel rendelkező biztosítónak pénzügyi, kereskedelmi vagy igazgatási kapcsolatai vannak egy életbiztosítási tevékenység művelésére engedéllyel rendelkező biztosítóval, akkor az érintett biztosítók elszámolásait nem torzíthatják a biztosítók közötti megállapodások, vagy bármilyen olyan megállapodás, ami a ráfordítások és a bevételek arányosítását érintheti.

44. § (1) A Felügyelet a tevékenységi engedélyt biztosítási áganként és azon belül a biztosító által művelhető ágazatonként adja ki.

(2) A tevékenységi engedély az ágazat egészére kiterjed, kivéve, ha a biztosító az üzleti tervében foglaltaknak megfelelően kizárólag egyes kockázatokat vagy kockázatcsoportokat kíván biztosítani az ágazaton belül.

(3) A tevékenységi engedély az 1. melléklet B) részében meghatározott besorolás szerint is megadható.

(4) Viszontbiztosító részére a Felügyelet a tevékenységi engedélyt nem-élet viszontbiztosításra, élet-viszontbiztosításra vagy teljes körű viszontbiztosítási tevékenységre adja ki.

45. § (1) A biztosító már engedélyezett biztosítási ágazaton, kockázaton vagy kockázatcsoporton túl a Felügyelet engedélyével tevékenységét más ágazatra, kockázatra vagy kockázatcsoportra kiterjesztheti, feltéve, ha rendelkezik a módosított tevékenység folytatásához szükséges

a) szavatolótőke-szükséglet fedezetét biztosító figyelembe vehető szavatoló tőkével,

b) minimális tőkeszükséglet fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével,

c) megfelelő irányítási rendszerrel, a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

(2) Az életbiztosítási tevékenység művelésére engedéllyel rendelkező biztosító – a 43. § (2) bekezdése szerint – az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott ágazat művelésére kiterjesztheti a tevékenységét, ha rendelkezik

a) az életbiztosítókra és nem-életbiztosítókra vonatkozó minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjának fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével,

b) az életbiztosítókra és nem-életbiztosítókra vonatkozó minimális tőkeszükséglet fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével,

c) megfelelő irányítási rendszerrel és a szükséges tárgyi feltételekkel.

(3) A kizárólag az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott ágazat művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosító – a 43. § (2) bekezdése szerint – életbiztosítási tevékenység művelésére kiterjesztheti a tevékenységét, ha rendelkezik

a) az életbiztosítókra és nem-életbiztosítókra vonatkozó a minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjának fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével,

b) az életbiztosítókra és nem-életbiztosítókra vonatkozó minimális tőkeszükséglet fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével,

c) megfelelő irányítási rendszerrel és a szükséges tárgyi feltételekkel.

(4) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén a biztosítási tevékenység kiterjesztésének a feltétele, hogy a biztosító rendelkezik a módosított tevékenység folytatásához szükséges szavatoló tőkével.

46. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító a biztosítási tevékenységét részben vagy egészben – saját elhatározásból – a Felügyelet engedélyével megszüntetheti, ha a kérelemmel érintett ág, ágazat vagy viszontbiztosítási tevékenység vonatkozásában a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységből eredő minden kötelezettségét teljesítette.

(2) A tevékenység részben történő megszűntetése esetén a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak rendelkeznie kell a módosított tevékenység folytatásához szükséges 45. §-ban meghatározott feltételekkel.

(3)55 Ha a Felügyelet a tevékenység megszüntetéséhez hozzájárult, a biztosító vagy a viszontbiztosító a döntés véglegessé válását követően – az érintett biztosítási ág, ágazat, vagy az élet-viszontbiztosítás, nem-életviszontbiztosítás vonatkozásában – biztosítási, viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggő, e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére nem jogosult.

(4) Ha a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenységét teljes egészében megszünteti, köteles az elnevezéséből a biztosítóra vagy a viszontbiztosítóra utaló megnevezést törölni.

47. § (1) Egy ágazatba vagy ágazati csoportba tartozó alapkockázatra engedélyt kapott biztosító – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – egy másik ágazatba tartozó kockázatokat (a továbbiakban: kiegészítő kockázat) is biztosíthat az ezekre vonatkozó engedély nélkül, ha

a) ezek a kockázatok összefüggnek az alapkockázattal,

b) az alapkockázat ellen biztosított vagyontárgyra vonatkoznak,

c) az alapkockázatot fedező biztosítási szerződés által biztosítottak.

(2) Az 1. melléklet A) rész 14., 15. és 17. pontjában meghatározott ágazatba tartozó kockázatokat – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – nem lehet más ágazatok kiegészítő kockázatainak tekinteni.

(3) Az 1. melléklet A) rész 17. pontjában meghatározott ágazatba tartozó kockázatot a 18. ágazat kiegészítő kockázatának lehet tekinteni, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek és

a) az alapkockázat kizárólag az utazás vagy az állandó lakóhelyétől, illetve a szokásos tartózkodási helyétől való távollét során bajba jutott személynek nyújtott segítségre vonatkozik, vagy

b) a biztosítás a tengeri hajók használatából eredő vagy e használattal kapcsolatban lévő peres ügyekre vagy kockázatokra vonatkozik.

14. A biztosító vagy a viszontbiztosító székhelye

48. § Magyarországi székhelyű biztosító vagy viszontbiztosító és a harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe esetén a központi iroda is csak Magyarország területén lehet.

14/A. 56 A biztosító vagy a viszontbiztosító közreműködőiről és értékesítési tevékenységért felelős vezetőjéről vezetett nyilvántartása

48/A. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító a közreműködőiről, valamint a biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős vezetőjéről – a biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős vezetőkkel, valamint a biztosítói és viszontbiztosítói közreműködőkkel kapcsolatos nyilvántartási és felügyeleti feladatok elősegítése céljából – köteles belső nyilvántartást vezetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott belső nyilvántartás a biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős vezető belső nyilvántartásából, valamint a biztosítói vagy a viszontbiztosítói közreműködők belső nyilvántartásából áll.

(3) A biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős vezetőről vezetett belső nyilvántartás – a vezető adataiban bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával – a biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős vezető

a) nevét,

b) a 75/A. § (1) bekezdésében és a 134/A. §-ban meghatározott követelményeknek történő megfelelésének igazolását

tartalmazza.

(4) A biztosító vagy viszontbiztosító közreműködőiről vezetett belső nyilvántartás – a közreműködők adataiban bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával – a közreműködők

a) nevét,

b) a 75/A. § (1) bekezdésében és a 134/A. §-ban meghatározott követelményeknek történő megfelelésének igazolását

tartalmazza.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő az adott belső nyilvántartást vezető biztosító vagy viszontbiztosító, amely az adatokat az adott személlyel fennálló jogviszonya megszűnését követő öt évig kezelheti.

MÁSODIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÓK ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

III. Fejezet

A VEZETŐKRE ÉS ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

15. A vezető állású személy

49. § (1) Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál vezető állású személy

a) a biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság, biztosító vagy viszontbiztosító szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület esetén az igazgatóság tagjai és a felügyelőbizottság tagjai,

b)57 harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe formájában működő biztosító vagy viszontbiztosító esetén a cégjegyzékbe bejegyzett képviselő.

(2) A százfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meg nem haladó kölcsönös biztosító egyesület esetén vezető állású személy az alapszabályban meghatározott elnevezéstől függetlenül

a) az ügyintéző és képviseleti szerv feladatainak ellátása céljából választott testület elnöke vagy az ilyen célból választott személy,

b) az ügyintéző és képviseleti szervének ellenőrzése céljából választott testület elnöke vagy az ilyen célból választott személy.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl vezető állású személy az első számú vezető és annak helyettesei.

16. Az első számú vezető és a képviseleti jog

50. § A biztosító vagy viszontbiztosító első számú vezetője a biztosító munkaszervezetének irányítására kijelölt, képviseleti joggal rendelkező, a biztosítóval vagy viszontbiztosítóval munkaviszonyban álló vezető.

51. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság, a biztosító vagy viszontbiztosító szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület képviseletére – ideértve a cégjegyzést, a pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is – az igazgatóság tagjai és az első számú vezető vagy annak helyettesei közül kettő személy együttesen jogosult.

(2) Fióktelep formájában működő biztosító vagy viszontbiztosító esetében a biztosító képviseletére a képviselő önállóan jogosult.

(3) Az (1) bekezdés szerinti együttes képviseleti jog a biztosító vagy viszontbiztosító igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően együttes aláírási jogként átruházható.

(4) A biztosító ügyfelének kérésére a biztosító nevében kötelezettséget vállaló személy aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot be kell mutatni.

52. § (1) Az első számú vezető köteles a 71. § (1) bekezdésében meghatározottakról a Felügyeletet – a könyvvizsgáló általi tájékoztatást követően – írásban tájékoztatni.

(2)58 A biztosító első számú vezetője – a számviteli rendért felelős vezető 62. § (2) bekezdésében meghatározott értesítését követően – köteles haladéktalanul értesíteni a Felügyeletet arról, hogy a biztosító vagy viszontbiztosító eszköznyilvántartásában feltüntetett eszközeinek értéke annak megállapításakor alacsonyabb a számviteli biztosítástechnikai tartalékok előírt mértékénél.

17. A vezető állású személyre vonatkozó feltételek

53. § (1) Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál vezető állású személynek az nevezhető ki vagy választható meg, akinek személyét a megválasztás vagy a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a biztosító vagy a viszontbiztosító a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet a kinevezést vagy megválasztást engedélyezte.

(2)59

(3)60 Ha a vezető állású személy kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a vezető állású személy csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg.

(4) A már kinevezett vagy megválasztott vezető állású személy esetén, ha

b)61 a Btk. XXVII. vagy XXXV–XLIII. Fejezetében

meghatározott bűncselekmény miatt vádemelésre került sor, vagy külföldön az illetékes hatóság részéről vádemelésre került sor olyan bűncselekmény miatt, amely az 1978. évi IV. törvény XVII. vagy XVIII. fejezete szerint 2013. június 30-ig büntetendő volt, vagy a Btk. XXXV–XLIII. Fejezetében foglaltak szerint büntetendő a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig vezető állású tisztségéhez kapcsolódó feladatai általa történő ellátását fel kell függeszteni.

(5)62 Az a személy, akivel szemben a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt vádemelésre került sor, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig vezető állású személynek nem nevezhető ki és nem választható meg.

(6) Ha a vezető állású személy megsérti a működésére vonatkozó jogszabályok előírásait, a Felügyelet a kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével kezdeményezheti a vezető állású személy felmentését. A biztosító és a viszontbiztosító a kezdeményezés alapján köteles megtenni a felmentéshez szükséges intézkedéseket.

54. § (1) Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál vezető állású személy kizárólag olyan személy lehet, aki

a) büntetlen előéletű,

b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,

c) vezetői gyakorlattal rendelkezik,

d) felsőfokú végzettséggel rendelkezik,

e) biztosítónál vagy viszontbiztosítónál nem tevékenykedik könyvvizsgálóként.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti vezetői gyakorlatnak minősül

a) a biztosításszakmai vezetői gyakorlat,

b) a legalább húsz főt foglalkoztató vállalkozásnál szerzett gazdálkodási vezetői gyakorlat, továbbá

c) az államigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlat

feltéve, ha e vezetői gyakorlat ideje hosszabb, mint öt év, és az előírt vezetői gyakorlat befejezése nem esik az engedély iránti kérelem benyújtását tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

(3) A biztosító vagy viszontbiztosító felügyelőbizottságának tagjai közül az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltak kizárólag a felügyelőbizottság elnökére nézve kötelezőek.

(4) A biztosítói vagy viszontbiztosítói holdingtársaság és a vegyes pénzügyi holdingtársaság tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személynek az választható meg, aki megfelel az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

18. Az egyéb vezetők

55. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási tevékenység folytatásához

a) vezető aktuáriust,

b)63 vezető jogászt,

c) számviteli rendért felelős vezetőt,

d) belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt),

e) vezető kockázatkezelőt, és

f) a jogszabályoknak és a szabályzatoknak történő megfelelésért felelős vezetőt (a továbbiakban: megfelelőségi vezetőt)

(a továbbiakban együtt: egyéb vezető) köteles foglalkoztatni.

(2) Egyéb vezetőt a fióktelep formában működő biztosítónál nem kell alkalmazni, ide nem értve a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepét.

(3) A harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepének az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott belső ellenőrt nem kell alkalmazni.

56. § (1)64 Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál egyéb vezetőként az a személy foglalkoztatható, akinek személyét a foglalkoztatás kezdetének tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a biztosító vagy a viszontbiztosító a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet a foglalkoztatást engedélyezte. Az egyéb vezető engedélyezésére és foglalkoztatására az 53. § (3)–(6) bekezdésében meghatározott szabályokat is alkalmazni kell.

(2) Az egyéb vezetők legfeljebb két biztosítónál tölthetnek be egyéb vezetői pozíciót.

(3) Az 55. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti egyéb vezetők jogviszonyának megszüntetéséhez a felügyelőbizottság előzetes tájékoztatása szükséges.

(4) Az 55. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti egyéb vezetőket – tanácskozási joggal – a biztosító vagy a viszontbiztosító közgyűlésének felelősségi területüket érintő napirendi pontjai tárgyalására meg kell hívni.

(5) Az 55. § (1) bekezdés d) pontja szerinti belső ellenőr jogviszonyának megszüntetéséhez a felügyelőbizottság előzetes egyetértése szükséges.

19. A vezető aktuárius

57. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető aktuáriusa az lehet, aki

a) az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel:

aa) biztosításmatematikai (aktuáriusi) végzettséggel rendelkezik vagy

ab) szakirányú felsőfokú – így különösen természettudományi, informatikai, gazdaságtudományi, műszaki képzési területen szerzett egyetemi vagy mesterfokozatú – végzettséggel és legalább ötéves vezető aktuáriusi vagy tízéves aktuáriusi munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik;

b) legalább ötéves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, a biztosítók, az aktuáriusok vagy biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél vagy biztosító könyvvizsgálójánál szerzett aktuáriusi szakmai gyakorlattal rendelkezik;

c) büntetlen előéletű;

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik; és

e) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) Biztosításmatematikai (aktuáriusi) végzettség e törvény szerint különösen:

a) közgazdasági vagy pénzügyi szak aktuárius főszakirányán,

b) matematikus vagy alkalmazott matematikus szak aktuárius és pénzügyi matematika szakirányán,

c) biztosítási és pénzügyi matematika mesterszak aktuárius szakirányán, vagy

d) posztgraduális aktuárius szakon

szerzett végzettség.

(3) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában és b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a vezető aktuárius foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

58. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető aktuáriusa aláírásával igazolja:

a) a felügyeleti jelentésben szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét;

b) a díjkalkulációk szakmai helyességét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban a biztosító vagy a viszontbiztosító vezető aktuáriusa azt is igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak és az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.

(3) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető aktuáriusa – az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl – aláírásával igazolja az aktuáriusi feladatkört ellátó személy által készített számításokat, értékeléseket és jelentéseket.

(4) A vezető aktuárius ellátja, illetve irányítja az aktuáriusi feladatkörhöz tartozó feladatok teljesítését.

20. 65 A vezető jogász

59. § (1)66 A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető jogásza az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,

b) jogi szakvizsgát és biztosítási szakjogászi vizsgát tett,

c) legalább ötéves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók vagy biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél vagy biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett biztosításszakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen előéletű,

e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és

f) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.

(2)67 Az (1) bekezdés c) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a vezető jogász foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

60. §68 A vezető jogász ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott okiratok és bejelentések a jogszabályoknak megfelelnek.

21. A számviteli rendért felelős vezető

61. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító számviteli rendért felelős vezetője kizárólag az lehet, aki

a) szakirányú felsőfokú végzettséggel,

b) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,

c)69 legalább ötéves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél vagy biztosító könyvvizsgáló cégénél szerzett számviteli gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen előéletű,

e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és

f) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a számviteli rendért felelős vezető foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

62. § (1) A számviteli rendért felelős vezető ellenőrzi és az első számú vezető mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött éves beszámoló és a 109. §-ban meghatározott eszköznyilvántartás helytállóságát.

(2)70 A számviteli rendért felelős vezető köteles haladéktalanul értesíteni az első számú vezetőt és a felügyelőbizottságot, ha az eszköznyilvántartásában feltüntetett eszközök értéke annak megállapításakor alacsonyabb a számviteli biztosítástechnikai tartalékok előírt mértékénél.

22. A belső ellenőrzés vezetője (belső ellenőr)

63. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság, a biztosító vagy viszontbiztosító szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület köteles belső ellenőrt alkalmazni.

(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító belső ellenőre az lehet, aki

a) szakirányú felsőfokú – így különösen közgazdasági, pénzügyi vagy jogi – végzettséggel rendelkezik,

b) legalább ötéves,

ba) biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél vagy biztosító könyvvizsgáló cégénél szerzett szakmai gyakorlattal, vagy

bb) szabályozott vállalkozásnál, illetve azok könyvvizsgáló cégénél szerzett belső ellenőrzési vagy megfelelőségi feladatok ellátása során szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) büntetlen előéletű,

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és

e) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.

(3) A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat közvetlenül az első számú vezető gyakorolja, a belső ellenőr irányítását a felügyelőbizottság látja el.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a belső ellenőr foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

(5) Ha két, akár biztosító, akár viszontbiztosító ugyanazon személyt foglalkoztatja belső ellenőrként, kötelesek írásban megállapodni arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös alkalmazása ellen nem emelnek kifogást. A megállapodást annak megkötésétől számított harminc napon belül meg kell küldeni a Felügyeletnek.

64. § A belső ellenőr ellátja, illetve irányítja a belső ellenőrzési feladatkörhöz tartozó feladatok teljesítését.

23. A vezető kockázatkezelő

65. § (1) Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál vezető kockázatkezelő az lehet, aki

a) szakirányú felsőfokú – így különösen közgazdasági, aktuárius szakértő, matematikusi, mérnöki, jogi vagy pénzügyi – végzettséggel,

b) legalább kétéves,

ba) biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, kockázatkezelők vagy biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgáló cégénél szerzett kockázatkezelői szakmai gyakorlattal, vagy

bb) szabályozott vállalkozásnál szerzett kockázatkezelési szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) büntetlen előéletű,

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és

e) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a vezető kockázatkezelő foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

66. § A vezető kockázatkezelő

a) ellátja, illetve irányítja a kockázatkezelési feladatkörhöz tartozó feladatok ellátását,

b) felelős a kockázatkezelési rendszer működtetéséért,

c) aláírásával igazolja a kockázatkezelési feladatkör ellátása során készített számításokat, értékeléseket és jelentéseket.

24. A megfelelőségi vezető

67. § (1) Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál megfelelőségi vezető az lehet, aki

a) szakirányú felsőfokú – így különösen közgazdasági, biztosítási, pénzügyi vagy jogi – végzettséggel rendelkezik,

b) legalább kétéves,

ba) biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók vagy biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgáló cégénél szerzett biztosításszakmai jogi vagy közgazdasági gyakorlattal rendelkezik, vagy

bb) szabályozott vállalkozásnál, illetve azok könyvvizsgáló cégénél szerzett megfelelőségi vagy belső ellenőrzési szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) büntetlen előéletű,

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és

e) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a megfelelőségi vezető foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

68. § A megfelelőségi vezető ellátja, illetve irányítja a megfelelőségi feladatkörhöz tartozó feladatok teljesítését.

25. Szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság

69. § Nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak minősíteni azt a személyt, aki

a)71 minősített befolyással rendelkezik vagy rendelkezett olyan biztosítónál, viszontbiztosítónál, biztosításközvetítőnél vagy pénzügyi szervezetnél, amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag az illetékes felügyeleti hatóság által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, vagy amelyet felszámoltak, vagy felszámolás alatt áll, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért öt évnél nem régebbi, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat megállapította,

b)72 vezető állású személy vagy vezető állású személy volt olyan biztosítónál, viszontbiztosítónál vagy pénzügyi szervezetnél, illetve vezető tisztségviselő vagy vezető tisztségviselő volt olyan gazdasági társaságnál, amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag az illetékes felügyeleti hatóság által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, vagy amelyet felszámoltak, vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagy amelyet kényszertörlési eljárásban töröltek vagy kényszertörlési eljárás alatt áll és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért öt évnél nem régebbi, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat megállapította,

c) súlyosan vagy ismételten megsértette

ca)73 a Felügyelet feladatkörébe tartozó törvények vagy e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben a Felügyelet öt évnél nem régebbi jogerős vagy végleges határozatában a legmagasabb összegű bírságot szabta ki vagy a felmentését kezdeményezte, vagy a bíróság öt évnél nem régebbi jogerős határozatában felelősségét e jogszabályok megsértése miatt megállapította,

cb)74 a tevékenységére vonatkozó külföldi jogszabályban meghatározott rendelkezéseket és emiatt az felügyelet öt évnél nem régebbi jogerős vagy végleges döntésében a legmagasabb összegű bírságot szabta ki vele szemben vagy a felmentését kezdeményezte, vagy a külföldi bíróság öt évnél nem régebbi jogerős döntésében felelősségét e jogszabályok megsértése miatt megállapította.

25/A. 75 Jó hírnév

69/A. § Nem lehet jó hírnévvel rendelkezőnek minősíteni azt a személyt, aki

a) nem büntetlen előéletű, vagy

b) vezető állású személy vagy vezető tisztségviselő volt olyan biztosítónál, viszontbiztosítónál vagy pénzügyi szervezetnél, illetve vezető állású személy vagy vezető tisztségviselő volt olyan gazdasági társaságnál, amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag az illetékes felügyeleti hatóság által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, vagy amelyet felszámoltak vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagy amelyet kényszertörlési eljárásban töröltek vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért öt évnél nem régebbi, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat megállapította.

26. A könyvvizsgáló

70. § (1)76 A biztosítónak vagy a viszontbiztosítónak – a legfőbb szerv döntése alapján – könyvvizsgálót kell megbíznia.

(2)77 A biztosító vagy a viszontbiztosító könyvvizsgálói feladatok ellátására kizárólag olyan bejegyzett könyvvizsgálót bízhat meg, aki

a) biztosítási vagy viszontbiztosítási és az 57. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő aktuáriusi szakértelemmel és gyakorlattal rendelkezik, ez utóbbi hiánya esetén az e feltételnek megfelelő aktuáriust köteles foglalkoztatni;

b) nem áll a biztosító vagy a viszontbiztosító minősített befolyással rendelkező tulajdonosával munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy olyan könyvvizsgálói társasággal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, amelynek a tulajdonosa a biztosító vagy a viszontbiztosító minősített befolyással rendelkező tulajdonosa;

c) nem rendelkezik a biztosítóban vagy a viszontbiztosítóban sem közvetlen, sem közvetett tulajdonnal;

d) biztosítói minősítéssel rendelkezik.

(3)–(4)78

(5) A biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott természetes személy könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb hat biztosítónál és viszontbiztosítónál láthatja el a könyvvizsgálói feladatokat, és a biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól, valamint biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott könyvvizsgáló társaságon belül a könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb hat biztosítónál és viszontbiztosítónál láthatja el a könyvvizsgálói feladatokat, és a könyvvizsgáló társaság biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát. A könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól, valamint biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól származó összesített bevétele nem haladhatja meg éves nettó bevételének ötven százalékát.

(7)79 A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles könyvvizsgálójának megbízatása megszűnésétől számított két hónapon belül – a legfőbb szerv döntése alapján – új könyvvizsgálót megbízni.

71. § (1)80 A könyvvizsgáló köteles a biztosító vagy a viszontbiztosító első számú vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, ha e törvény vagy a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályok megsértését észleli, így különösen, ha a biztosítástechnikai tartalékok mértéke vagy vizsgálatkor a számviteli biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezete nem kielégítő.

(2) A könyvvizsgáló köteles vizsgálatának eredményéről a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval egyidejűleg a Felügyeletet haladéktalanul írásban tájékoztatni, ha olyan tényeket állapított meg, amelyek alapján

a) a korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, vagy záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé,

b) bűncselekmény elkövetésére, a biztosító vagy a viszontbiztosító belső szabályzatának súlyos megsértésére, vagy az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel,

c) a tevékenység engedélyezésére vagy a működésre vonatkozó jogszabályi előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel,

d) a biztosító vagy a viszontbiztosító kötelezettségeinek folyamatos teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak,

e) a belső ellenőrzési rendszerek súlyos hiányosságát vagy elégtelenségét állapítja meg,

f) jelentős véleménykülönbség alakul ki közte és az első számú vezető között a biztosító vagy a viszontbiztosító fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működést lényegesen érintő kérdésekben.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túl a könyvvizsgáló

a) a Felügyelet kérésére köteles tájékoztatást adni a feladatkörében tudomására jutott tényekről,

b) kérésére a Felügyelet köteles konzultációt tartani.

(4) A könyvvizsgálónak a biztosító vagy viszontbiztosító éves beszámolójának vizsgálata mellett az alábbiakat is vizsgálnia kell:

a)81 a 269. § (2) bekezdés a) pontja szerinti éves felügyeleti jelentés helyességét;

b) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, és a prudens működésre vonatkozó jogszabályok és felügyeleti határozatok betartását;

c) a 94. § (1) bekezdés b) pontjában előírt folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer megfelelőségét;

d) az ellenőrzési rendszerek megfelelő működését.

(5)82 A könyvvizsgáló a (4) és a (6) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az első számú vezetőnek, a felügyelőbizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek a tárgyévet követő év május 31-ig a felügyeleti jelentéssel együtt megküldi.

(6)83 A könyvvizsgáló az (5) bekezdésben előírt kiegészítő jelentésében köteles arra is kitérni, hogy a 269. § (2) bekezdés a) pontja szerinti éves felügyeleti jelentésben szereplő biztosítástechnikai tartalékok és az éves beszámolóban szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok mértéke elégséges-e, és eszközfedezete megfelel-e az e törvényben foglaltaknak.

(7) A könyvvizsgáló köteles az (5) bekezdésben előírt kiegészítő jelentésében a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékait tartalékfajtánként és ágazatonként elkülönítetten írásban értékelni, és a részletes értékelést a biztosítónak átadni.

27. A vezetők, alkalmazottak és megbízottak tevékenységére vonatkozó szabályok

72. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, megbízottai valamint alkalmazottai munkaviszonyuk vagy megbízatásuk fennállása alatt és annak megszűnése után kötelesek a biztosítási titkot megtartani.

(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, megbízottai valamint alkalmazottai a tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott – a biztosító vagy a viszontbiztosító működésével és a biztosító, viszontbiztosító ügyfeleivel kapcsolatos – információt vagy adatot kizárólag tevékenységi körükben eljárva, a biztosítási vagy viszontbiztosítási jogviszonnyal kapcsolatban, annak céljaira használhatják fel.

(3) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, megbízottai valamint alkalmazottai tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott – a biztosító vagy a viszontbiztosító működésével és a biztosító ügyfeleivel kapcsolatos – információkat, adatokat nem használhatják fel arra, hogy maguk vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzenek, vagy, hogy a biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy az ügyfélnek hátrányt okozzanak.

73. § A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői mindenkor a beosztásukkal járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelően, elvárható gondossággal és szakértelemmel, a biztosító vagy a viszontbiztosító és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint járnak el.

74. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személye, egyéb vezetője, továbbá a biztosítási és a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos feladatot ellátó alkalmazottja vagy megbízottja köteles a biztosítónak vagy a viszontbiztosítónak bejelenteni, ha

a) maga vagy közeli hozzátartozója a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél minősített befolyással rendelkezik,

b) a megkötendő szerződéssel kapcsolatban más érdekeltséggel rendelkezik, továbbá

c) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél igazgatósági, vagy felügyelőbizottsági tisztséget visel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az összeférhetetlenséggel érintett személy a döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehet részt.

74/A. §84 A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személye, valamint egyéb vezetője köteles a biztosítónak vagy a viszontbiztosítónak két munkanapon belül bejelenteni, ha a szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal kapcsolatos követelményeknek már nem felel meg.

75. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személye, egyéb vezetője, valamint a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos feladatot ellátó alkalmazottja a munkaviszony vagy megbízatás létrejötte előtt köteles írásbeli nyilatkozatot tenni a biztosító vagy a viszontbiztosító részére arról, hogy maga vagy közeli hozzátartozója a biztosítónál vagy a viszontbiztosítónál, más biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnél rendelkezik-e közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonosi részesedés fennállása esetén a nyilatkozatnak ki kell terjednie a tulajdonosi részesedés mértékére.

(3) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személye, egyéb vezetője, továbbá a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos feladatot ellátó alkalmazottja vagy megbízottja a munkaviszony vagy megbízatás fennállása alatt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tények keletkezésével vagy fennállásával kapcsolatos változásról két munkanapon belül írásbeli nyilatkozatot köteles tenni.

(4) Az (1)–(3) bekezdés alapján tett bejelentésekről és nyilatkozatokról a biztosító vagy a viszontbiztosító köteles nyilvántartást vezetni.

75/A. §85 (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító értékesítési tevékenységért felelős vezetőjének, valamint a biztosító vagy a viszontbiztosító közreműködőinek a 69/A. § szerinti jó hírnévvel kell rendelkezniük,

(2) A 69/A. § szerinti jó hírnév követelményének történő megfelelést a – velük jogviszonyban álló – személyek vonatkozásában, azok nyilvántartásba vételekor a biztosító vagy a viszontbiztosító köteles, míg a későbbiekben – a jogviszonyuk fennállása alatt – jogosult ellenőrizni.

(3) Biztosító vagy viszontbiztosító közreműködőjeként csak olyan személy végezhet biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységet, aki a 48/A. § (4) bekezdése szerinti belső nyilvántartásban szerepel.

IV. Fejezet

A BIZTOSÍTÓK ÉS VISZONTBIZTOSÍTÓK IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE

28. Az irányítási rendszerre vonatkozó általános követelmények

76. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles a méretével, az általa végzett biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányban álló, hatékony, az üzleti tevékenység körültekintő és megbízható irányítását biztosító irányítási rendszert működtetni (a továbbiakban: arányosság elve).

(2) Az arányosság elvét a biztosító vagy a viszontbiztosító irányítási rendszerére vonatkozó valamennyi előírás tekintetében alkalmazni kell.

77. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító igazgatósága vállal végső felelősséget az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért, ideértve a kiszervezett tevékenység körébe tartozókat is.

(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító az irányítási rendszer keretén belül köteles

a) a szervezeti felépítését, valamint a kiemelten fontos feladatköreit belső szabályzatban áttekinthetően rögzíteni;

b) a felelősségi köröket egyértelműen meghatározni és egymástól megfelelően elhatárolni;

c) hatékony információáramlást biztosító rendszert működtetni; és

d) tevékenységei folyamatos és szabályszerű ellátása érdekében megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat – ideértve a készenléti tervet is – alkalmazni.

(3) A belső szabályzatokban egyértelműen meg kell állapítani a vonatkozó feladatokat, célkitűzéseket, folyamatokat és az alkalmazandó beszámolási eljárásokat, amelyek mindegyikének összhangban kell lennie a biztosító általános üzleti stratégiájával.

(4) A szabályzatokat az irányítási rendszer vagy az érintett terület bármely jelentős változása esetén, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

78. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító igazgatóságának és felügyelőbizottságának üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét és idejét,

b) a jelen lévő tagok nevét,

c) az elhangzott indítványokat,

d) a meghozott döntéseket, illetve e döntések elleni tiltakozásokat.

(2) Az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagja kérheti véleményének szó szerinti felvételét a jegyzőkönyvbe.

(3) A jegyzőkönyvet az ülés elnöke és két jelen lévő további testületi tag írja alá. A jegyzőkönyvet valamennyi testületi tagnak, valamint az igazgatósági ülés jegyzőkönyvét a felügyelőbizottság elnökének az ülést követő tizenöt napon belül meg kell küldeni függetlenül attól, hogy az ülésen részt vett-e.

79. §86 A belső ellenőrzési rendszer legalább az igazgatási és számviteli eljárásokra, belső ellenőrzési keretrendszerre, a vállalkozás minden szintjére kiterjedő megfelelő jelentési és adatszolgáltatási rendszerre, továbbá a megfelelőségi feladatkörre terjed ki.

80. § A belső ellenőrzési feladatkör kivételével minden feladatkör az igazgatóság irányítása alatt működik, és a feladatkört ellátó személy – a szervezeti felépítés sajátosságainak figyelembevételével – az igazgatóságnak számol be, szükség esetén együttműködik a többi feladatkört ellátó személlyel feladatai ellátása érdekében.

29. Kiemelten fontos feladatkörök

81. § A biztosító vagy a viszontbiztosító legalább az alábbi kiemelten fontos feladatköröket működteti:

a) aktuáriusi feladatkör,

b) kockázatkezelési feladatkör,

c) megfelelőségi feladatkör, és

d) belső ellenőrzési feladatkör.

82. § (1) Az aktuáriusi feladatkör a következő feladatok ellátására terjed ki:

a) a biztosítástechnikai tartalékok számításának összehangolása;

b) az alkalmazott módszertan és az alapul szolgáló modellek, valamint a biztosítástechnikai tartalékok számításánál figyelembe vett feltevések megfelelőségének biztosítása;

c) a biztosítástechnikai tartalék számításához használt adatok elégségességének és minőségének értékelése;

d) a legjobb becslés és a tapasztalati adatok összevetése;

e) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztása;

f) az igazgatóság tájékoztatása a biztosítástechnikai tartalék számításának megbízhatóságáról és megfelelőségéről;

g) az általános biztosítási kockázatvállalási politikáról való véleménynyilvánítás;

h) a viszontbiztosítási megállapodások megfelelőségéről való véleménynyilvánítás; és

i) a kockázatkezelési rendszer hatékony működtetéséhez való hozzájárulás, különös tekintettel

ia) a szavatolótőke-szükséglet és a minimális tőkeszükséglet számításának alapjául szolgáló kockázatmodellezésre, és

ib) a saját kockázat- és szolvenciaértékelési rendszerre.

(2) Biztosítói csoport esetében a csoportszintű aktuáriusi feladatkört ellátó személy véleményt nyilvánít a viszontbiztosítási megállapodások és politikák csoportszintű megfelelőségéről.

(3) Aktuáriusi feladatkört olyan személy láthat el, aki

a) a biztosító üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányos aktuáriusi és pénzügyi matematikai szakmai tudással rendelkezik, és

b) az alkalmazandó szakmai követelményekkel kapcsolatos tapasztalatait bizonyítani képes.

83. § A kockázatkezelési feladatkör a kockázatkezelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására terjed ki.

84. § (1) A megfelelőségi feladatkör a következő feladatok ellátására terjed ki különösen

a) annak biztosítása, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak és a szabályzatok összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel;

b) azon intézkedések és eljárások megfelelő érvényesülésének folyamatos nyomon követésére és rendszeres ellenőrzésére, amelyek célja, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak történő megfelelésben tapasztalható esetleges hiányosságait feltárja;

c) a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedések folyamatos nyomon követése és rendszeres ellenőrzése;

d) a biztosító vagy a viszontbiztosító igazgatóságának, alkalmazottainak és megbízottainak segítése annak érdekében, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító teljesítse a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglalt kötelezettségeit;

e) a (2) bekezdésben foglaltak szerinti jelentés elkészítésére; és

f) megfelelőségi politika és megfelelőségi terv készítésére.

(2) A megfelelőségi feladatkört ellátó személy a jogszabályokban és a szabályzatokban foglaltaknak történő megfelelésről évente legalább egyszer jelentést készít az igazgatóság és a felügyelőbizottság részére, amely tartalmazza

a) a vizsgálat időpontját, témáját, a vizsgálatban részt vevő alkalmazottak nevét, a vizsgálat tárgyát képező időszakot;

b) a vizsgálat során tett megállapításokat, a vizsgálat eredményét és az intézkedés szükségességére, tárgyára és irányára vonatkozóan tett javaslatokat, ideértve azok határidejének megjelölését is;

c) a vizsgálat során tett javaslatokban foglaltak alapján a jelentés készítésének időpontjáig tett intézkedések összefoglalását és azok eredményét; és

d) a jelentés készítésének időpontjában folyamatban lévő intézkedések összefoglalását, határidejét és a várható eredményt.

85. § (1) A belső ellenőrzési feladatkör a következő feladatok kizárólagos ellátására terjed ki:

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító belső szabályzatai megfelelő működésének és hatékonyságának, és

b) a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő

vizsgálata.

(2) A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy – a (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a biztosító vagy a viszontbiztosító által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább negyedévente ellenőrzi.

(3) A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy legalább a jelentéseiről készített összefoglalót mind a felügyelőbizottság, mind az igazgatóság részére megküldi. Az összefoglalót köteles magyar nyelven is elkészíteni és a felügyeleti ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító működésének ellenőrzésével kapcsolatban a felügyelőbizottság különösen az alábbi feladatokat látja el:

a) gondoskodik arról, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel;

b) irányítja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy tevékenységét, amelynek keretében

ba) elfogadja az éves ellenőrzési tervet,

bb)87 legalább naptári negyedévente megtárgyalja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,

bc) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy munkáját, és

bd) megállapítja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személyek létszámát, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító nem szervezi ki a belső ellenőrzési feladatkört; és

c) a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat, javaslatokat és intézkedéseket dolgoz ki és ellenőrzi ezen ajánlások, javaslatok, intézkedések végrehajtását.

30. Kockázatkezelési rendszer

86. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles olyan kockázatkezelési rendszert működtetni, amely alkalmas azon egyedi és összesített kockázatok és kockázati kölcsönhatások folyamatos azonosítására, mérésére, nyomon követésére, kezelésére és jelentésére, amelyeknek egyedi vagy összesített szinten ki van, illetve ki lehet téve. A kockázatkezelési rendszer a szükséges stratégiákból, folyamatokból és jelentési eljárásokból áll.

(2) A kockázatkezelési rendszernek hatékonynak kell lennie, és a rendszert a biztosító vagy a viszontbiztosító szervezeti felépítésébe és döntéshozatali folyamataiba kell beépíteni, kialakításakor figyelembe kell venni a vezető állású személyek, továbbá a kiemelten fontos feladatkört ellátó személyek tevékenységét.

87. § (1) A kockázatkezelési rendszer legalább a következő területekre terjed ki:

a) biztosítási vagy viszontbiztosítási kockázat vállalása és tartalékképzés;

b) eszköz-forrás gazdálkodás;

c) befektetés, különösen származtatott ügyletek;

d) likviditási és koncentrációs kockázat kezelése;

e) működési kockázat kezelése;

f) viszontbiztosítás és más kockázatcsökkentési technikák;

g) a szavatolótőke-szükséglet számítása során figyelembe veendő kockázatok, valamint a számításba nem vett vagy nem teljesen figyelembe vett kockázatok;

h) az illeszkedési kiigazítás vagy a volatilitási kiigazítás alkalmazása esetén likviditási terv készítése, amely előrejelzi az e kiigazítások hatálya alá tartozó eszközökkel és forrásokkal kapcsolatos pénzáramlásokat; és

i) biztosítástechnikai tartalékok és szavatolótőke-szükséglet számításához külső hitelminősítő intézet értékelésének alkalmazása esetén – amennyiben megvalósítható – a külső hitelminősítő intézet megfelelőségének értékelése.

(2) A részleges vagy teljes belső modellt alkalmazó biztosító vagy a viszontbiztosító esetében a kockázatkezelési feladatkör az alábbi feladatokra is kiterjed:

a) a belső modell kialakítása és bevezetése;

b) a belső modell tesztelése és érvényesítése;

c) a belső modell és módosításainak dokumentálása;

d) a belső modell teljesítményének elemzése, és az arról szóló összefoglaló jelentések elkészítése;

e) az igazgatóság tájékoztatása a belső modell teljesítményéről, a további tökéletesítésre szoruló területek megnevezése, a korábban megállapított gyengeségek kiküszöbölésére tett erőfeszítések megnevezése.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjának vonatkozásában a biztosító vagy a viszontbiztosító:

a) rendszeresen értékeli a biztosítástechnikai tartalékok és a figyelembe vehető szavatoló tőkének a kockázatmentes hozamgörbe extrapolációjának alapjául szolgáló feltevésekre való érzékenységét;

b) az illeszkedési kiigazítás alkalmazása esetén rendszeresen értékeli:

ba) a biztosítástechnikai tartalékok és a figyelembe vehető szavatolótőke érzékenységét a kiigazítás számításához használt feltevésekre, beleértve az alapvető kamatkülönbözetet és eszközei kényszerértékesítésének a figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkére gyakorolt lehetséges hatását,

bb) a biztosítástechnikai tartalékok és a figyelembe vehető szavatolótőke érzékenységét az elkülönített eszközportfolió összetételében történő változásokra,

bc) a kiigazítás nullára való csökkentésének hatását;

c) a volatilitási kiigazítás alkalmazása esetén rendszeresen értékeli:

ca) a biztosítástechnikai tartalékok és a figyelembe vehető szavatolótőke érzékenységét a kiigazítás számításához használt feltevésekre és eszközei kényszerértékesítésének a figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkére gyakorolt lehetséges hatását;

cb) a kiigazítás nullára való csökkentésének hatását.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító a 269. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jelentés részeként benyújtja a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott értékeléseket a Felügyeletnek.

(5) Amennyiben az illeszkedési vagy volatilitási kiigazítás nullára való csökkentése a szavatolótőke-szükséglet nem teljesítését eredményezné, a biztosító vagy a viszontbiztosító elemzést nyújt be a Felügyeletnek azon intézkedésekről, amelyeket ilyen helyzetben alkalmazhat a szavatolótőke-szükségletet fedező, figyelembe vehető szavatolótőke szintjének helyreállítása vagy kockázati profiljának csökkentése érdekében a szavatolótőke-szükséglet újbóli teljesítése céljából.

88. § (1) A 86. §-ban meghatározott követelményekkel kapcsolatban kockázatkezelési szabályzat fogalmaz meg részletes szabályokat.

(2) A befektetési kockázattal kapcsolatban a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak bizonyítania kell, hogy megfelel a 103–106. §-ban meghatározott szabályoknak.

31. Saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer

89. § (1) A kockázatkezelési rendszer részeként minden biztosító és viszontbiztosító saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszert működtet.

(2) A saját kockázat- és szavatolótőke-értékelés legalább a következőket tartalmazza:

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító egyedi kockázati profiljának leírását;

b) a biztosító vagy a viszontbiztosító vállalt kötelezettségeit és annak kockázatait is figyelembe vevő tőkehelyzet értékelését, amely figyelembe veszi a biztosító vagy a viszontbiztosító egyedi kockázati profilját, jóváhagyott kockázatvállalási határait és üzleti stratégiáját;

c) a szavatolótőke-szükséglettel és a minimális tőkeszükséglettel, valamint a biztosítástechnikai tartalékokkal kapcsolatos követelményeknek való folyamatos megfelelés bemutatását;

d) a biztosító vagy a viszontbiztosító egyedi kockázati profilja és a – standard formulával, vagy a részleges vagy teljes belső modellel számított – szavatolótőke-szükséglet alapjául szolgáló feltevések közötti eltérés mértékének a jelentőségét és

e) az illeszkedési kiigazítás, a volatilitási kiigazítás alkalmazása esetén a szavatolótőke-szükséglettel és a minimális tőkeszükséglettel kapcsolatos követelményeknek való megfelelés értékelését, a kiigazítás és átmeneti intézkedések figyelembevételével és a nélkül.

(3) A (2) bekezdés d) pontja tekintetében a belső modell alkalmazása esetén, az értékelést azzal az újrakalibrálással együtt kell elvégezni, amely a belső modell eredményeit a szavatolótőke-szükséglet kockázati mértékéhez és kiszámításához igazítja.

(4) A kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer részeként a biztosító vagy a viszontbiztosító legalább 3 éves üzleti tervet készít, amely kiegészül a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés bemutatásával a terv teljes időtartamára.

(5) A (2) és (4) bekezdés alkalmazásában a biztosító vagy a viszontbiztosító olyan eljárásokat alkalmaz, amelyek arányosak az üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével, és amelyek révén képes megfelelően észlelni és értékelni a számára rövid és hosszú távon felmerülő kockázatokat, illetve azon kockázatokat, amelyeknek ki van vagy ki lehet téve.

(6) A saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer működtetése során biztosítani kell

a) a szavatolótőkével és

b) a biztosítástechnikai tartalékokkal

kapcsolatos, a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.

(7) A biztosító vagy a viszontbiztosító kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszere az üzleti stratégia szerves része, amelyet stratégiai döntései során folyamatosan alkalmaz.

(8) A biztosító vagy a viszontbiztosító (2) bekezdés szerinti saját kockázat- és szavatolótőke-értékelését, valamint a (4) bekezdés szerinti üzleti terv készítését és minimális szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés bemutatását évente legalább egyszer, valamint a kockázati profil jelentős változását követően haladéktalanul elvégzi.

(9) A biztosító vagy a viszontbiztosító minden év november 30-ig tájékoztatja a Felügyeletet a saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer értékelésének eredményéről, és az értékelés során használt módszerekről.

(10) A kockázati profil jelentős változását követően elvégzett saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer értékelés eredményéről a biztosító vagy a viszontbiztosító harminc napon belül tájékoztatja a Felügyeletet.

(11)88 A kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer nem a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval szemben támasztott hatósági tőkekövetelmény kiszámítására szolgál. A szavatolótőke-szükséglet számítására kizárólag a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően kerülhet sor.

32. Az ügymenet kiszervezésének feltételei

90. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító – az adatvédelmi előírások betartása mellett – tevékenységének bármely elemét kiszervezheti.

(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító ügymenetének kiszervezése esetén a (3)–(7) bekezdés és a 91–92. § alkalmazandó. A termékértékesítés más általi üzletszerű végzése nem minősül az ügymenet kiszervezésének.

(3) A kiszervezés

a) nem eredményezheti a vezető állású személyek hatáskörének, továbbá az egyéb vezetők hatáskörének átadását, e hatáskörök gyakorlása a biztosítónál vagy a viszontbiztosítónál marad,

b) nem eredményezhet érdeksérelmet az ügyfél számára az ügyféllel fennálló szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja az ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségek teljesítését, és

c) nem eredményezhet olyan változást, amely alapján a biztosító vagy a viszontbiztosító az e törvény szerinti tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételeket nem teljesíti.

(4) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási, ellenőrzési jog, valamint a biztosítási kockázatokért való helytállási kötelezettség megmaradjon a biztosítónál vagy a viszontbiztosítónál.

(5) Nem szervezhetőek ki a kiemelten fontos feladatkörök vagy tevékenységek, amennyiben a kiszervezés

a) a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésére való képességét érintő módon

aa) veszélyezteti az irányítási rendszer minőségét,

ab) növeli a működési kockázatot,

b) akadályozza a Felügyeletet feladatai teljesítésében, vagy

c) veszélyezteti az ügyfelek érdekeit.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a kiemelten fontos feladatkörök vagy tevékenységek kiszervezését, valamint a kiszervezés tartalmában bekövetkezett változást köteles a Felügyeletnél öt nappal a kiszervezést vagy a változást megelőzően bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét, valamint a kiszervezés időtartamát.

91. § (1) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító vagy a viszontbiztosító felelős és a biztosító vagy a viszontbiztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a biztosító vagy a viszontbiztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerződésnek megfelelően végezze. Ha a kiszervezett tevékenységet végző a kiszervezett tevékenységet súlyosan szerződésszegő módon vagy a felszólítás ellenére továbbra is jogszabálysértő vagy szerződésszegő módon végzi, a biztosító vagy a viszontbiztosító köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(3) Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet egy vagy több biztosító vagy a viszontbiztosító, illetve legalább egy biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, az köteles a biztosítók vagy viszontbiztosítók által átadott adatot, információt elkülönítetten, az adatvédelmi előírások betartásával kezelni.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,

a) amelyben a vezető tisztségviselőjének vagy a vezető tisztségviselő közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy

b) amelynek a vezető tisztségviselője vagy a vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója vezető tisztségviselője.

(5) A (4) bekezdésben előírt korlátozást nem kell alkalmazni, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító és a kiszervezett tevékenységet végző szervezet tulajdonosa azonos vagy a kiszervezett tevékenységet végző szervezet a biztosító vagy a viszontbiztosító tulajdonosa, vagy a kiszervezett tevékenységet végző szervezet a biztosító vagy a viszontbiztosító tulajdonában áll, illetve azonos tulajdonosi csoportba tartoznak.

92. § (1) Ha a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a szerződésben rögzíteni kell az adatfeldolgozás rendjét és az adatvédelem szabályait.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító gondoskodik arról, hogy a könyvvizsgálója a feladatai ellátásához szükséges adatokhoz, dokumentumokhoz a kiszervezett tevékenységet végzőnél hozzáférjen.

V. Fejezet

A BIZTOSÍTÁSI ÉS VISZONTBIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG TÁRGYI FELTÉTELEI

33. A tevékenység megkezdésének és folytatásának tárgyi feltételei

93. § (1) A tevékenység megkezdésekor a biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságnak legalább olyan nagyságú alaptőkével, a biztosító vagy viszontbiztosító szövetkezetnek tőkével, a kölcsönös biztosító egyesületnek indulótőkével, illetve a harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepének dotációs tőkével kell rendelkeznie, amely elegendő

a) a működés megkezdéséhez szükséges megfelelő irányítási rendszer, a vezetőkre és alkalmazottakra vonatkozó személyi feltételek és a tevékenységhez szükséges tárgyi feltételek biztosítására, valamint

b) a minimális biztonsági tőkerész fedezésére.

(2) Az adminisztratív szolgáltatások és az üzleti tevékenység ellátását szolgáló szervezet felállításának költségeit fedező pénzeszközök minimális értéke

a) biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságnál és harmadik országbeli biztosító fióktelepénél százmillió forint,

b) biztosító vagy viszontbiztosító szövetkezetnél ötvenmillió forint,

c) kölcsönös biztosító egyesületnél egymillió forint.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott pénzeszközöket a tevékenységi engedély kiadásáig kizárólag a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében lehet felhasználni.

(4) A minimális biztonsági tőkerész értékét biztosítási ágazatonként és szervezettípusonként kell megállapítani a minimális tőkeszükséglet meghatározására vonatkozó szabályok szerint.

94. § (1) A biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység végzésének a feltétele

a) a jogszabályoknak megfelelő számviteli és nyilvántartási rend;

b) folyamatos feladatellátásra alkalmas nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer;

c) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és helyiség;

d) a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályzatok;

e) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv;

f) a személyi feltételekre és – a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító kivételével – az irányítási rendszerre vonatkozó jogszabályi követelmények teljesítése; és

g) áttekinthető szervezeti felépítés.

(2)89 A nyilvántartási és belső ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha – a számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően – lehetővé teszi a biztosító és a viszontbiztosító körültekintő vezetését, a biztosító és a viszontbiztosító vezetésének a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzését és segíti a biztosítót abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.

(3) A biztosítónak és a viszontbiztosítónak – az informatikai rendszer védelméről szóló jogszabályban meghatározott követelményekkel összhangban – ki kell alakítania a tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről.

(4)90 A biztosítónak és a viszontbiztosítónak a tevékenysége végzésére csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a biztosítónak és a viszontbiztosítónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.

(5)91 A (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel, a tanúsítással és a tanúsítási eljárás – általános forgalmi adó nélkül számított – maximális díjával szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.

(6)92 Az (5) bekezdés szerinti tanúsító szervezet írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a biztosító és a viszontbiztosító informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a biztosító és a viszontbiztosító folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a biztosító és a viszontbiztosító belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel.

(7)93 A tanúsító szervezet és alvállalkozója a vizsgált intézmény kezelésében lévő, a tanúsítás lefolytatásához szükséges adatokat – ideértve a személyes adatokat és üzleti titkokat is – a tanúsítással igazolandó követelmények teljesülésének vizsgálata céljából, a tanúsítási eljárás lefolytatásához szükséges mértékben, a tanúsítási eljárás befejezéséig jogosult kezelni, azokat harmadik személy részére nem továbbíthatja.

(8)94 A tanúsító szervezet és alvállalkozója köteles szabályzatban rögzíteni azon munkaköröket, amelyeket betöltő személyek a tanúsítási eljárás során az üzleti titkokhoz hozzáférhetnek, annak tartalmát megismerhetik. Az eljárásban részt vevő munkatársakat a tanúsítási eljárás során tudomásukra jutott üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli a tanúsító szervezetnél fennálló jogviszonyuk megszűnését követően is.

34. Az üzleti terv

95. § (1) Az üzleti terv tartalmazza a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység terjedelmét, továbbá a biztosítási vagy a viszontbiztosítási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentőséggel bíró tényeket és adatokat, így különösen:

a) a művelni kívánt biztosítási ág és ágazat, valamint az ágazaton belüli kockázati csoport megnevezését, továbbá a viszontbiztosítani kívánt biztosítási ág, illetve az ágon belüli kockázat megnevezését,

b) a működési terület meghatározását,

c) a minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjának fedezetét biztosító szavatolótőke összetételét,

d) az ügyvitel és az üzletmenet létrehozásának becsült költségeit és az ezek finanszírozására szolgáló pénzügyi eszközöket, a segítségnyújtási tevékenységet folytatni szándékozó biztosító esetén a tervezett segítségnyújtási szolgáltatások teljesítésére rendelkezésre álló pénzügyi és egyéb eszközöket,

e) azokat a viszontbiztosítási eljárásokat, amelyeket a viszontbiztosító a kockázat átvállalására javasol,

f) a továbbengedményezésre vonatkozó eljárásokat.

(2) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a biztosító vagy a viszontbiztosító első hároméves tevékenységére vonatkozóan

a) becslést a tervezett mérlegadatokra,

b) a tervezett mérlegadatok alapján a jövőbeni szavatolótőke-szükséglet becslését, és annak számítási módszerét,

c) a tervezett mérlegadatok alapján a jövőbeni minimális tőkeszükséglet becslését, és annak számítási módszerét,

d) azoknak a pénzügyi eszközöknek a becslését, amelyeket a biztosítástechnikai tartalékok, a minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet fedezetére szánnak,

e) a nem-életbiztosítás tekintetében

ea) a működési költségekre, így különösen a szerzési, igazgatási és kárrendezési költségekre vonatkozó becslést,

eb) a tervezett díjbevétel és a kárkifizetés várható alakulására vonatkozó becslést,

f) életbiztosítás tekintetében a díjbevétel és a biztosítási szerződésekből eredő kifizetés várható alakulására vonatkozó részletes becslést, mind az életbiztosítási tevékenység, mind a viszontbiztosításba vett és a viszontbiztosításba adott kockázatok tekintetében.

(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra vonatkozó terveket, amelyekben a viszontbiztosításra vonatkozó tervezett bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell kimutatni.

35. Az eszközök és források értékelése

96. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító az eszközöket és forrásokat a (2)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint értékeli.

(2) Az eszközöket azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet során értékesíteni lehetne.

(3) A forrásokat azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet során át lehetne ruházni vagy ki lehetne egyenlíteni.

(4) A források (3) bekezdésben meghatározottak szerinti értékelésekor a biztosító vagy viszontbiztosító saját hitelképessége alapján kiigazítást nem végezhet.

(5) Az e § rendelkezéseit a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 75. cikk (2) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.

36. A biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó szabályok

97. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító köteles a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos kötelezettsége tekintetében biztosítástechnikai tartalékot képezni.

(2) A biztosítástechnikai tartalékok számítása során fel kell használni a pénzügyi piacokról származó információkat és a biztosítástechnikai kockázatokról általánosan hozzáférhető adatokat, továbbá a számításnak ezekkel összhangban kell lennie.

(3) A biztosítástechnikai tartalékokat prudens, megbízható és objektív módon kell számítani.

(4) A biztosító vagy viszontbiztosító a biztosítástechnikai tartalékok számítása során a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségeit veszélyközösségek szerint elkülönítetten kezeli.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés nem alkalmazható, a biztosító vagy viszontbiztosító biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségeinek elkülönített kezelését biztosítási üzletágak szerint is megteheti.

98. § A biztosító vagy viszontbiztosító a biztosítástechnikai tartalékai számítása során a 97. §-ban meghatározott szabályokat a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben és a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 86. cikk (1) bekezdés a)–d) pontjában és az f)–i) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.

37. Szavatoló tőkére vonatkozó szabályok

99. § A biztosítónak vagy a viszontbiztosítónak rendelkeznie kell a szavatolótőke-szükségletet fedező figyelembe vehető szavatoló tőkével.

100. § A biztosító vagy viszontbiztosító a szavatolótőke-szükséglet számítása során a 99. §-ban meghatározott szabályokat a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben és a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 99. cikkében, a 111. cikk (1) bekezdés a)–q) pontjában és a 127. cikkében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.

38. Minimális tőkeszükséglet

101. § (1) A biztosítónak vagy a viszontbiztosítónak rendelkeznie kell a minimális tőkeszükséglet fedezésére figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével.

(2) A minimális tőkeszükségletet a (3)–(4) bekezdésben, a 102. §-ban meghatározott szabályok szerint kell meghatározni, továbbá e szabályokat a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben és a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 130. cikkében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.

(3) A minimális tőkeszükséglet az a tőkeösszeg, amelynél alacsonyabb figyelembe vehető alapvető szavatolótőke esetén veszélybe kerülhet a biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségeinek teljesítése.

(4) A minimális tőkeszükséglet számítása során olyan számítási módot kell alkalmazni, amely lehetővé teszi a számítások szakszerűségének és helyességének ellenőrzését.

102. § (1) A minimális tőkeszükséglet nem lehet kevesebb, mint a biztosító vagy a viszontbiztosító szavatolótőke-szükségletének huszonöt százaléka, és nem haladhatja meg annak negyvenöt százalékát.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott összeg alacsonyabb, mint az a)–c) pontban meghatározott összegek, akkor minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátja:

a) nem-életbiztosítási ágat művelő biztosító esetén: 2 500 000 euró, azonban az 1. melléklet A) rész 10–15. pontban meghatározott ágazatok bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító esetén 3 700 000 euró,

b) életbiztosítási ágat művelő biztosító esetén 3 700 000 euró,

c) viszontbiztosítást művelő biztosító esetén 3 600 000 euró, kivéve a zárt viszontbiztosítót, amelynek minimális tőkeszükséglete nem lehet kisebb, mint 1 200 000 euró.

(3) A biztosítási áganként meghatározott minimális tőkeszükségletek – ideértve a minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjára vonatkozó összegeket is – összeadódnak, ha a biztosító az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik.

39. Befektetések

103. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító – a (4) bekezdésben meghatározott rendelkezés figyelembevételével – bármilyen eszközbe fektethet, megilleti őt a befektetés szabadsága.

(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító a befektetéssel kapcsolatos döntéseit szabadon hozza meg. Ezen döntések nem kötöttek előzetes felügyeleti jóváhagyáshoz, valamint a Felügyelet rendszeres tájékoztatási kötelezettséget sem írhat elő ezen döntésekre vonatkozóan.

(3) A befektetésekkel kapcsolatos döntések során az elvárható legnagyobb körültekintéssel, prudens módon kell eljárni.

(4)95 A biztosító vagy a viszontbiztosító eszközeinek a befektetésére a 104–107. § rendelkezéseit a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben és a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 135. cikk (1) bekezdés a)–b) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.

104. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító az eszközei összességét olyan eszközökbe és pénzügyi instrumentumokba fekteti be, amelyek kockázatát képes azonosítani, felmérni, figyelemmel kísérni, kezelni, ellenőrizni és jelenteni.

(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító az eszközei összességének befektetése során figyelembe veszi a 89. § (2) bekezdés b) pontja szerinti értékelését.

(3) Az eszközöket olyan módon kell befektetni, hogy az biztosítsa a befektetett eszközök egészének biztonságát, minőségét, likviditását és nyereségességét, továbbá az eszközöket úgy kell befektetni, hogy biztosítsák a biztosító számára a hozzáférhetőséget.

(4) A biztosítástechnikai tartalékok fedezete céljából tartott eszközöket oly módon kell befektetni, hogy az megfeleljen a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségek jellegének és futamidejének.

(5) A biztosítástechnikai tartalékok fedezete céljából tartott eszközöket a befektetési politikákban nyilvánosságra hozott befektetési célkitűzések figyelembevételével, az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével kell befektetni.

(6) Érdekütközés esetén a biztosító vagy a biztosító eszközeinek a kezelője gondoskodik arról, hogy a befektetés az ügyfelek érdekeinek megóvása érdekében történjen.

104/A. §96 (1) Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az eszközeit – részben vagy egészben – maga kezeli, akkor e tevékenység irányítására köteles – munkaviszony keretében – olyan személyt foglalkoztatni, aki

a) büntetlen előéletű,

b) szakirányú felsőfokú végzettséggel – így különösen biztosításmatematikai (aktuáriusi) végzettséggel, természettudományi, gazdaságtudományi, jogi, műszaki képzési területen szerzett egyetemi vagy mesterfokozatú végzettséggel, könyvvizsgálói végzettséggel, felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítéssel – rendelkezik,

c) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik és

d)97 három év biztosítónál, viszontbiztosítónál vagy pénzügyi szervezetnél szerzett befektetési, vagyonkezelési gyakorlattal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy alkalmazására az 53. § (4)–(6) bekezdésében meghatározott szabályokat is alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a befektetések irányításáért felelős személy foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott személy

a) irányítja a saját vagyonkezelési tevékenységhez kapcsolódó feladatokat,

b) felelős a biztosító, viszontbiztosító saját vagyonkezelési tevékenységének prudens végzéséért, a befektetéseknek a jelen törvényben foglalt előírásoknak való megfelelőségéért.

104/B. §98 (1) A biztosító és a viszontbiztosító köteles a folyamatos működéséhez szükséges pénzeszközei pénzforgalmát hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán bonyolítani.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az (1) bekezdésben meghatározott pénzforgalmi számla vezetőjét és a számlájának számát a számlanyitást követő három napon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a pénzforgalmi számla alszámláin bonyolíthatja le többek között a szolgáltatási tevékenységéhez, valamint a szervezete működéséhez kapcsolódó pénzforgalmat a 109. § (1) bekezdése és a 110. § (1) és (3) bekezdése figyelembevételével.

(4) A folyamatos működéshez szükséges pénzeszközökön felüli, pénzügyi eszközbe befektetésre kerülő eszközeit a biztosító és a viszontbiztosító – az e feladatok ellátására igénybe vett – letétkezelőnél vezetett befektetési számlára utalja.

(5) A befektetés kezelője a napi ügyletekről teljeskörűen tájékoztatja a letétkezelőt.

(6) A befektetés kezelője és a letétkezelő köteles nettó eszközértéket számítani, feltéve, ha az eszközalap egységnyi árfolyama a mögöttes befektetési alap árfolyamával nem egyezik meg. A számított értékeket minden értékelési napra vonatkozóan egyeztetni kell.

(7) Ha a letétkezelő a tevékenysége végzése során közreműködőt vesz igénybe, a közreműködő tevékenységéért a letétkezelő felel.

105. § (1) A 104. §-ban meghatározottakon túl, ha az életbiztosítási szerződés alapján a biztosítástechnikai tartalék fedezetéül szolgáló eszközök tekintetében a befektetési kockázatot a szerződő viseli, és a szerződésben meghatározott szolgáltatás közvetlenül kapcsolódik

a)99 egy ÁÉKBV befektetési jegyeinek értékéhez, vagy

b) a biztosító által létrehozott, elkülönítetten kezelt – azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló – eszközállományok (eszközalapok) eszközeinek értékéhez,

az e szolgáltatások tekintetében képzett biztosítástechnikai tartalékokat a lehető legnagyobb mértékig az ilyen eszközökbe kell fektetni.

(2) Ha a szerződés szerinti szolgáltatás közvetlenül valamilyen részvényindexhez, vagy valamilyen más – az (1) bekezdésben nem szereplő – referenciaértékhez kapcsolódik, az ilyen szolgáltatások tekintetében képzett biztosítástechnikai tartalékokat – a lehető legnagyobb mértékig – a referenciaértéket megjelenítő olyan biztonságú és piacképességű eszközökbe kell fektetni, amelyek a lehető legközelebb állnak azokhoz, amelyekre az adott referenciaértéket alapozzák.

(3) Ha az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatások a befektetési teljesítményre vonatkozóan garanciát foglalnak magukban vagy valamilyen más garantált szolgáltatást, az ennek megfelelően képzett további biztosítástechnikai tartalékok fedezete céljából tartott eszközökre a 106. § alkalmazandó.

106. § (1) A 104. §-ban meghatározottakon túl – a (2) bekezdésben meghatározottakat ide nem értve –, a származtatott pénzügyi eszközökbe történő befektetéseket csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben hozzájárulnak a kockázatok csökkentéséhez, vagy elősegítik az eszközök hatékony kezelését.

(2) A szabályozott piacra nem bevezetett eszközökbe történő befektetéseket és az ilyen eszközöket prudens szintre kell korlátozni.

(3) Az eszközöket megfelelően diverzifikálni kell oly módon, hogy elkerüljék az egy adott eszközhöz, kibocsátóhoz, vállalkozások csoportjához, vagy földrajzi területhez történő túlzott kötődést és a kockázatok túlzott felhalmozódását a portfólió egészében.

(4) Ugyanazon kibocsátó vagy ugyanazon csoporthoz tartozó kibocsátók eszközeibe történő befektetések nem tehetik ki a biztosítókat túlzott kockázatkoncentrációnak.

107. § (1) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközök befektetése és kezelése során a következő előírásokat kell alkalmazni:

a) az egyes eszközalapok befektetési politikájának legalább a 12. mellékletben meghatározott tartalommal kell rendelkeznie,

b) a szerződőt folyamatosan tájékoztatni kell az általa választott portfólió részét képező pénzeszközök és pénzügyi eszközök piaci értékéről,

c) a portfólió hozamát a 10. mellékletben megfogalmazott elvek szerint kell bemutatni,

d) a biztosító az általa kezelt portfólió részeként nem vásárolhat

da) saját maga által kibocsátott értékpapírt,

db) kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt, a szabályozott piacra bevezetett vagy a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapír kivételével,

e) a biztosító az általa kezelt portfólió javára nem köthet ügyletet – a fél évnél rövidebb lejáratú állampapír és a nyilvános, nyíltvégű befektetési jegy kivételével – szabályozott piacra be nem vezetett pénzügyi eszközre olyan vállalkozással, amelyben minősített befolyással rendelkezik, vagy amely a biztosítóban minősített befolyással rendelkezik,

f)100 a befektetés az ügyfél számára a befektetési politikával összhangban, szakszerű végrehajtás mellett, tisztességesen, átláthatóan, kellő gondossággal és az ügyfél érdekében valósuljon meg, különös tekintettel az árra, a költségre – az alapkezelés során kapott visszatérítést elvonáscsökkentésként beszámítva – és az elvárható hozamra.

(1a)101 A biztosító köteles az általa felszámított bármely díjat, költséget vagy javadalmazást, továbbá a képzett tartalék arányában felszámított elvonást úgy megnevezni, hogy abból, illetve a kapcsolódó meghatározásból egyértelműen megállapítható legyen ezek célja és mögöttes tartalma.

(2) A biztosító szabályzatban határozza meg az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eszközök értékelésének elveire, továbbá a szerződők tájékoztatásának módjára és gyakoriságára vonatkozó szabályokat.

(3) A biztosító az eszközalapok befektetési politikáját a szerződési feltételekben foglaltak szerint és csak úgy változtathatja meg, hogy a módosítás nem befolyásolja egy adott eszközalap kockázati szintjét. A befektetési politika módosítására csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti befektetési politika megvalósítása a befektetési környezet vagy az eszközök elérhetőségének vagy megfelelőségének megváltozása miatt nem lehetséges.

(4) A biztosító a befektetési politika módosításáról az érintett ügyfeleket annak hatálybalépését megelőzően legalább hatvan nappal – az (5) bekezdésben meghatározottak szerint – tájékoztatja, ha azonban a (3) bekezdésben meghatározott körülmények ezt nem teszik lehetővé, akkor a biztosító az értesítési kötelezettségnek legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított öt munkanapon belül tesz eleget. A biztosító a befektetési politika módosításáról a honlapján tájékoztatót tesz közzé.

(5) Az érintett ügyfeleket a befektetési politika módosításról bizonyíthatóan, a szerződésben vagy erre vonatkozó megállapodásban rögzítettek szerint szóban, írásban vagy elektronikus úton értesíti.

(6) Az értesítést követő hatvannapos időszakban az ügyfél számára biztosítani kell más eszközalapba való díjmentes átváltás lehetőségét.

(7) E § alkalmazásában kapcsolt vállalkozás a vállalkozás anyavállalata és leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban minősített befolyással rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelőbizottsági tagja, vezető tisztségviselője vagy ezek közeli hozzátartozója minősített befolyással rendelkezik.

40. 102 A fizetőképességgel és a pénzügyi helyzettel kapcsolatos, továbbá egyéb közzétételi szabályok

108. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség jogszabályoknak megfelelő teljesítése érdekében belső szabályzatban rögzíti:

a) a jelentés helytálló előkészítéséért felelős szervezeti egységet és

b) a jelentés előkészítésének és közzétételének szabályait.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jelentést a biztosító vagy a viszontbiztosító igazgatósága a közzététel előtt jóváhagyja.

(4)103 Az (1) bekezdésben meghatározott jelentéssel összefüggő részletszabályokat a Kormány a biztosítási és a viszontbiztosítási tevékenységhez kapcsolódó fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentéssel összefüggő részletszabályokról szóló rendeletben állapítja meg.

108/A. §104 (1)105 A biztosító és a viszontbiztosító köteles a Felügyelet által a vonatkozó jogszabályok megsértése miatt vele szemben hozott határozat rendelkező részét a honlapján közzétenni. Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő közzététellel is eleget tehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség az adott határozat közlésétől számított öt évig áll fenn.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító jogosult az (1) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során a személyes, biztosítási és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a biztosító vagy a viszontbiztosító mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.

(4)106 A biztosító és a viszontbiztosító – a fenti rendelkezések figyelembevételével – jogosult az (1) bekezdés szerinti határozat elleni közigazgatási per keretében hozott határozatot is közzétenni.

VI. Fejezet

A BIZTOSÍTÓ ESZKÖZEINEK NYILVÁNTARTÁSÁRA, KÖNYVVEZETÉSÉRE ÉS BESZÁMOLÓJÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

41. Az eszközök nyilvántartása

109. §107 (1) A biztosító és a viszontbiztosító a számviteli biztosítástechnikai tartalékainak fedezetéül szolgáló – a számviteli szabályok szerint az éves beszámolóban megjelenítendő – eszközökről a 6. mellékletben meghatározott csoportosítás szerint külön eszköznyilvántartást vezet, amelynek függelékeként – szintén a 6. mellékletben meghatározott csoportosítás szerint – külön nyilvántartásban is kimutatja a matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközöket.

(2) A nyilvántartásban feltüntetett eszközök összértéke nem lehet kevesebb a számviteli biztosítástechnikai tartalékok értékénél, ezen belül a matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközök összértékének mindenkor el kell érnie azon számviteli biztosítástechnikai tartalékok értékét, amelyek fedezésére ezen eszközöket hozzárendelték.

(3) Ha az eszköznyilvántartásban szereplő eszköz olyan kötelezettséggel terhelt, amely miatt az eszköz egy része nem vonható be a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésekből származó kötelezettségvállalások fedezetére, ezt a tényt fel kell venni az eszköznyilvántartásba, és a nem bevonható rész értékét az eszköz értékéből le kell vonni.

(4) A biztosító és a viszontbiztosító köteles biztosításüzemi működését szolgáló ingatlanairól és gazdasági társaságban való részesedéseiről külön nyilvántartást vezetni.

110. § (1)108 A biztosító köteles a befektetési egységekhez kötött életbiztosításaihoz kínált eszközalapokat alaponként külön-külön nyilvántartani, elkülönítve a biztosító egyéb számviteli biztosítástechnikai tartalékainak fedezetétől, valamint a biztosító saját befektetéseit képező eszközöktől.

(2) Amennyiben a biztosító az eszközöket valamely eszközalapjából más eszközalapjába áthelyezi, a harmadik személyekkel kötött ügyletekre vonatkozó nyilvántartás szabályait kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott elkülönített nyilvántartáson belül – az egyes eszközalapok teljesítményének megítéléséhez – a biztosító köteles az egyes eszközalapokra nevesített alszámlákat nyitni és vezetni.

(4)109 A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében a biztosító a szerződő számláján kizárólag olyan befektetési egységet és olyan értéken tarthat nyilván, amelyet és amilyen értéken valamely eszközalapba vagy befektetési alapba ténylegesen befektetett.

(5)110 A biztosító nyilvántartásának és az ügyfél felé való elszámolásnak egyezőséget kell mutatnia.

42. A biztosító és a viszontbiztosító könyvvezetése és éves beszámolója

111. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait – a számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint – ellenőrzésre mindenkor alkalmas módon, magyar nyelven köteles vezetni.

(2) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék eredményelszámolását és a számviteli biztosítástechnikai tartalékainak állományadatait más biztosítási terméktől számvitelileg elkülöníteni. A biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméke eredményelszámolásának szabályait a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

112. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító köteles a közgyűlés által elfogadott – a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó – éves beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyűlés jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a mérleg fordulónapjától számított százötven napon belül a Felügyelet részére megküldeni.

(2) Ha a biztosító és a viszontbiztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy azt az (1) bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a mérleg fordulónapjától számított száznyolcvan napon belül kell a Felügyelet részére megküldeni.

(3) Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott okiratok valódiságát köteles aláírásával igazolni

a) az első számú vezető,

b) a vezető aktuárius,

c) a számviteli rendért felelős vezető.

(4) A biztosító és a viszontbiztosító köteles évente pénzügyi összefoglalót készíteni a külföldi vállalkozásokkal kötött viszontbiztosításairól és továbbengedményezéseiről, ezeknek eredményeiről, és ezt az éves beszámolóval együtt a Felügyeletnek megküldeni.

113. § A segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító éves beszámolójában és negyedéves jelentésében köteles szerepeltetni az általa vállalt segítségnyújtási szolgáltatások teljesítéséhez rendelkezésére álló pénzügyi és egyéb eszközöket.

114. § A biztosító éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a Kormány rendeletben szabályozza.

115. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító köteles a könyvvizsgálóval kötött azon szerződést, amely alapján a könyvvizsgáló az éves beszámoló könyvvizsgálatára köteles, és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.

(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján a biztosító és a viszontbiztosító igazgatóságánál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.

(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti az igazgatóságot az adatok módosítására, és a könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított, és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a közgyűlés elé történő beterjesztése előtt a biztosító és a viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek bemutatni, és a közgyűlés által jóváhagyott beszámolót ismételten közzétenni.

43. Auditbizottságra vonatkozó eltérő szabályok

116. §111 (1) A közérdeklődésre számot tartó, zártkörűen működő biztosító és viszontbiztosító részvénytársaságnál – a (7) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására – legalább háromtagú auditbizottságot kell létrehozni, amelynek tagjait a felügyelőbizottság, illetve az igazgatóság tagjai közül választja a legfőbb szerv.

(2) Az auditbizottság elnökét a saját tagjai közül választja vagy azt a felügyelőbizottság jelöli ki az auditbizottság tagjai közül.

(3)112 Az auditbizottság legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportfelügyelet alatt áll, és a magyarországi székhelyű anyavállalatának auditbizottsága a biztosító vagy a viszontbiztosító vonatkozásában is ellátja a (7) bekezdésben meghatározott feladatokat.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a biztosító és a viszontbiztosító rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel az (1)–(3) bekezdésben foglalt feltételeknek, és a testület ellátja a (7) bekezdésben meghatározott feladatokat.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a biztosító és a viszontbiztosító a saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy melyik testület látja el a (7) bekezdésben meghatározott feladatokat, továbbá a testület összetételét.

(7) Az auditbizottság – a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokon túl –

a) figyelemmel kíséri a közérdeklődésre számot tartó biztosító, viszontbiztosító belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek hatékonyságát, valamint a pénzügyi beszámolás folyamatát és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg;

b) figyelemmel kíséri az éves és összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát, figyelembe véve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság által lefolytatott, a Kkt. szerinti minőségellenőrzési eljárás során tett megállapításokat és következtetéseket;

c) felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét, különös tekintettel a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltak teljesülését.

117. §113 (1) A nyilvánosan működő biztosító és viszontbiztosító részvénytársaság által létrehozott és működtetett auditbizottságnak a Ptk. 3:291. §-ában foglaltakon túl a 116. § (2) és (7) bekezdésében foglalt feltételeknek is meg kell felelnie.

(2) A biztosítónak és a viszontbiztosítónak nem kell az (1) bekezdés szerinti auditbizottságot létrehoznia és működtetnie, ha rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a biztosító és a viszontbiztosító a saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy melyik testület látja el a 116. § (7) bekezdésében meghatározott feladatokat, továbbá a testület összetételét.

VII. Fejezet

AZ ÁLLOMÁNYÁTRUHÁZÁS

44. Biztosítási állomány átruházása

118. § (1) A biztosítási állomány a biztosítási szerződések feltételeinek változatlanul hagyása mellett, részben vagy egészben átruházható

a) Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítóra,

b) másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosítóra, beleértve azt az esetet, mikor nevesítetten a biztosító fióktelepe lesz az állomány kezelője, továbbá

c) harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító tagállamban létesített fióktelepére.

(2) Az állományátruházás történhet

a) saját elhatározás alapján,

b) a 291. §-ban meghatározott intézkedésként.

(3) Az állományátruházásra a Felügyelet engedélyével az átadó és az átvevő biztosító közötti megállapodás alapján kerül sor.

(4) Az állományátruházással – a Felügyelet engedélyének időpontjától – a biztosítási állományt átvevő biztosító válik a szerződés alanyává, továbbá az ügyfelek személyes adatai és üzleti titkai tekintetében adatkezelővé.

(5) Az átadó biztosító a biztosítási titoknak és üzleti titoknak minősülő adatok tekintetében adatkezelő maradhat

a) a számviteli bizonylatok őrzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítése céljából, az erre vonatkozó kötelezettség időtartamáig, továbbá

b) a biztosítási tevékenységhez kapcsolódó, de nem biztosítási szerződésből eredő jogok és kötelezettségek gyakorlása céljából, az ezen jogviszonyokkal kapcsolatos elévülési idő végéig.

(6) Az állományátruházáshoz nem szükséges a biztosítottak, szerződő felek hozzájárulása.

(7) A szerződésállományt átvevő biztosító az engedélyező határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles az átadásról minden érintett szerződő felet írásban értesíteni a szerződéskötés nyelvén.

(8) A szerződő fél az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül az átvevő biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését – harmincnapos felmondási idővel – felmondhatja.

119. § A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén lévő fióktelepének biztosítási állománya részben vagy egészben átruházható a másik tagállam felügyeleti hatóságának engedélyével.

45. Viszontbiztosítási állomány átruházása

120. § A 118–119. §-okat megfelelően alkalmazni kell viszontbiztosítási állomány átruházása esetén, azzal, hogy ahol a rendelkezés

a) biztosítót nevesít, azon viszontbiztosítót,

b) biztosítási állományt nevesít, azon viszontbiztosítási állományt

kell érteni.

HARMADIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEK ÉS AZOK TERJESZTÉSE, AZ ÜGYFÉLFORGALOMMAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

VIII. Fejezet

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

46. A biztosítási szerződési feltételek minimális tartalmi követelményei

121. § (1) A biztosítási szerződési feltételeknek tartalmaznia kell:

a) a biztosítási esemény meghatározását, az alkalmazott kizárásokat,

b) a biztosítási esemény bejelentésének módját, határidejét,

c) a díjfizetésre, továbbá a biztosítottnak, szerződő félnek, kedvezményezettnek a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket,

d) a biztosító szolgáltatásának megjelölését, a teljesítés módját, idejét, külön feltételeit, a biztosító mentesülésének vagy szolgáltatása korlátozásának feltételeit,

e) értékkövetés esetén annak részletes szabályait,

f) a szerződés megszűnése esetére a biztosított, szerződő, kedvezményezett jogainak és a biztosító kötelezettségeinek ismertetését, beleértve a szerződés felmondásával kapcsolatos, a 122. §-ban foglalt rendelkezésekről történő tájékoztatást,

g) betegség-, baleset- és felelősségbiztosítás esetén – ha járadékfizetéssel jár – a járadék tőkésítésére vonatkozó szabályokat,

h) az egyes igények elévülési idejét,

i) az életbiztosításnál, ha maradékjog, vagy életbiztosítási kötvénykölcsön nyújtásra lehetőség van, azok részletes szabályait,

j) a befektetési egységhez kötött életbiztosítások befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről való napi tájékozódási lehetőséget,

k) a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat, amennyiben a szerződő vagy a biztosított természetes személy, illetve – részben vagy egészben – természetes személyek csoportja,

l) a biztosító címét,

m)114 a többlethozam jóváírásának rendjét,

n) befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetén a 127. §-ban foglaltakkal összhangban meghatározott, az eszközalap-felfüggesztéssel és -szétválasztással kapcsolatos részletes szabályokat,

o) az élet-, továbbá a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) esetében a technikai kamatláb biztosítási szerződés tartama alatti megváltoztathatósága lehetőségét azzal a feltétellel, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.

(2) A szerződő felek megállapodásukban a Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől a fogyasztói biztosítási szerződés esetén is eltérhetnek.

47. Életbiztosítási szerződés különös felmondása

122. § (1)115 Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a 157. §-ban meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja.

(2) A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles harminc napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni.

(3) A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

(4) Az ügyfelet az (1) bekezdésben meghatározott felmondási jog – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nem illeti meg:

a) olyan életbiztosítás esetén, amely egy hitel- vagy kölcsönszerződéshez kapcsolódik és a rendelkezésre bocsátott pénzösszeg – teljes vagy részleges – törlesztése a szerződés szerint életbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegből történik (hitelfedezeti életbiztosítás),

b) ha a megkötött életbiztosítási szerződés tartama a hat hónapot nem haladja meg.

47/A. 116 A biztosítási szerződés módosulásának szabályai

122/A. § (1) Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

(2) Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.

(3) A biztosító a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban a 152. § (1) bekezdésében meghatározott módon tájékoztatja a szerződő felet a szerződést vagy az általános szerződési feltételeket érintő változásokról.

(4) A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.

48. A biztosítási szerződés teljesítésével kapcsolatos különös szabályok

123. § (1) A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általánosforgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre.

123/A. §117 (1) A biztosító köteles az 1. melléklet A) rész körében bekövetkezett károk vonatkozásában – akár minden termékre egységesen, akár termékenként vagy termékek csoportjára vonatkozóan – kárrendezési tájékoztatót készíteni és azt a honlapján folyamatosan elérhetővé tenni.

(2) A kárrendezési tájékoztatónak tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a szolgáltatási igény benyújtásának lehetséges módjai,

b) a szolgáltatás teljesítésének szabályai és a vonatkozó határidők,

c) a kárkifizetés és szolgáltatás lehetséges formái, ideértve az egyezségi kárrendezést is.

(3) A biztosító köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a szolgáltatási igény benyújtásától számított egy hónapon belül a biztosítási szolgáltatásra jogosult személynek:

a) kellően megindokolt javaslatot tenni a szolgáltatására azokban az esetekben, amelyekben a szolgáltatási kötelezettségének fennállását és a szolgáltatásának mértékét jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indokolással ellátott választ adni a szolgáltatási igényben foglalt egyes követelésekre azokban az esetekben, amikor a szolgáltatási kötelezettségét nem ismeri el, az nem egyértelmű vagy a teljes szolgáltatását összegszerűen nem állapította meg.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti kár kapcsán a biztosító járadék egyösszegű megváltását kezdeményezi, úgy ezzel egyidejűleg a biztosító köteles tájékoztatást adni a járadék megváltási tőkeösszegének jelenértékéről, melynél kisebb összegért a járadék nem váltható meg.

124. § (1) A biztosító a biztosítási szerződési feltételekben köteles meghatározni, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése esetén milyen szolgáltatásokat és költségeket milyen okiratok bemutatása ellenében teljesít.

(2)118 A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges, a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséhez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalához nem kötheti.

48/A. 119 A megtakarítási jellegű életbiztosítások különös szabályai

124/A. § (1) A megtakarítási jellegű, befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetében a biztosító köteles befektetni az esedékes és befizetett biztosítási díj kockázati díjrésszel csökkentett

a) első éves díjrészének legalább a 20%-át,

b) második éves díjrészének legalább az 50%-át,

c) harmadik és minden azt követő éves díjrészeinek legalább 80%-át,

azzal, hogy a díjrészhez kapcsolódó megképzett tartalékon arányosan felszámított elvonást a negyedik év kezdetétől a megfelelés céljából nem kell figyelembe venni.

(2) Ha a szerződő fél a maradékjogával él, akkor az elszámolás alapja legalább az (1) bekezdés szerinti minimális befektetési értékek aktuális számlaértéke. Az elszámolás során – a maradékjog érvényesítésére vonatkozó rendelkezéstől eltekintve – az ügyfél rendelkezéseinek a konkrét költségvonzata érvényesíthető.

(3) A megtakarítási jellegű, nem befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetében – amennyiben a szerződő fél a maradékjogával él – a visszavásárlási érték a szerződés kezdetétől a maradékjog érvényesítésének időpontjáig eltelt biztosítási időszakhoz igazodó módon az esedékes és befizetett biztosítási díj kockázati díjrésszel csökkentett

a) első éves díjrészének legalább a 20%-a,

b) második éves díjrészének legalább az 50%-a,

c) harmadik és minden azt követő éves díjrészeinek legalább 80%-a.

49. A tőkegarancia és hozamgarancia

125. § (1) Az eszközalap elnevezése, befektetési politikája, kereskedelmi kommunikációja vagy a biztosítási szerződési feltételek a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó garanciára való utalást (a továbbiakban: tőke-, illetve hozamgarancia) akkor tartalmazhatnak, ha a garancia megfelelő biztosítékkal garantált.

(2) A hozamra vonatkozó garancia külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is.

(3) A biztosíték akkor tekinthető megfelelőnek, ha

a) a biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja,

b) a biztosíték írásba foglalt kötelezettségvállalás,

c) a biztosító a kifizetés teljesítése érdekében közvetlenül a biztosítéknyújtóhoz fordulhat, és a követelését ésszerű határidőn belül érvényesítheti,

d) a biztosíték mértéke az életbiztosítás pénznemében egyértelműen meghatározott és megfelelő számítással alátámasztott,

e) a biztosítéknyújtó a kötelezettségét a biztosíték alá eső tőke-, illetve hozamgaranciával érintett biztosítási szerződések vonatkozásában nem mondhatja fel,

f) a tőke-, illetve hozamgarancia teljes összegére kiterjed, és

g) a biztosíték valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető.

50. A tőkevédelem és hozamvédelem

126. § (1) Az eszközalap elnevezése, befektetési politikája, kereskedelmi kommunikációja vagy a biztosítási szerződési feltételek a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretre való utalást (tőke-, illetve hozamvédelem) akkor tartalmazhatnak, ha a tőke-, illetve hozamvédelem a tőke megóvását vagy a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre vonatkozó részletes befektetési politikával alátámasztott.

(2) A hozamra vonatkozó ígéret külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.

51. Az eszközalap-felfüggesztés szabályai

127. § (1) A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

(2) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivételével – a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezések – így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás – nem teljesíthetőek. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a harminc napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő harmincötödik napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a szerződő fél az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.

(3) Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy a szerződő fél eltérő rendelkezése hiányában – köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a harminc napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő harmincötödik napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában – az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő negyvenötödik naptól.

(4) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerződés teljes visszavásárlása esetében a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosító a fenti esetekben az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő tizenöt napon belül – amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szerződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.

(5) A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biztosítottanként legfeljebb harmincmillió forint összeghatárig. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő tizenöt napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti. Amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a (8) bekezdésben írt elszámolás keretében teljesíti.

(6) Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséig és az eszközalap ezt követő első ismert nettó eszközértékének megállapításáig nem terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizárólag felfüggesztett eszközalap áll.

(7)120 Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb egy év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további egy évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát legalább tizenöt nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően; vagy

c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.

(8) Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés (7) bekezdés szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapulvételével – elszámol.

(9) Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő harminc napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja, azaz az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja (a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb hetvenöt százalékát képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszűnik, és önálló eszközalapként működik tovább. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.

(10) A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés az (1)–(8) bekezdésben írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szétválasztás esetén a (2) és (3) bekezdésben szereplő tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

(11) Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás szerződő fél díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét – e § rendelkezéseit figyelembe véve – nem szünteti meg.

(12) A biztosító a (13) bekezdésben írt módon tájékoztatja a szerződő felet

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről, ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait; és

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről.

(13)121 A biztosító a (12) bekezdés szerinti tájékoztatást az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja. A biztosító a tájékoztatást egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.

52. Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén alkalmazandó szabályok

128. § (1) Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja az eszközalap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni.

(2) Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a biztosító, a portfóliókezelő vagy a letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy ezen személyek a tőlük elvárható gondossággal jártak el a nettó eszközérték megállapítása során.

(3) Ha befektetési egység értékének megállapítására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított ár közötti különbséget a szerződővel a hiba feltárásától számított harminc napon belül el kell számolni, kivéve, ha

a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési egységre jutó árkülönbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési egységre számított ár egy ezrelékét, illetve – ha az eszközalap-leírás ennél kisebb értéket határoz meg – az eszközalap-leírásban megállapított értéket,

b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg szerződőnként az egyezer forintot, illetve – ha az eszközalap-leírás ennél kisebb értéket határoz meg – az eszközalap-leírásban megállapított összeget, vagy

c) a biztosító a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési egység árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a szerződőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben az eszközalapot ért vagyoncsökkenést a biztosító, a portfóliókezelő vagy a letétkezelő pótolja az eszközalap számára.

53. A biztosítási szerződéskötési kötelezettség

129. § (1)122 Biztosítási szerződéskötési kötelezettség törvényben meghatározott esetekben az 1. melléklet A) részében meghatározott nem-életbiztosítási ágazathoz tartozó biztosítási szerződésekre vonatkozóan a törvényben meghatározott személyek – mint szerződő felek – részére írható elő.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosítási szerződéskötési kötelezettség teljesítéséhez az a biztosítási szerződés fogadható el, amely megfelel a biztosítási szerződéskötési kötelezettséget előíró törvényben és az ilyen törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott – kötelező biztosításra vonatkozó – feltételeknek.

(3)123 A biztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosító – amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket meghatározó törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a megszűnéstől számított tizenöt napon belül írásban köteles a szerződő fél biztosítási szerződéskötési kötelezettségének ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot értesíteni a megszűnés tényéről és időpontjáról.

(4) A biztosítási szerződéskötési kötelezettséget előíró törvény előkészítéséért felelős miniszter a szerződéskötési kötelezettséget megállapító jogszabály tartalmáról és hatályba lépéséről értesíti a Felügyeletet.

IX. Fejezet

BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEK TERJESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

54. A biztosítási termékek terjesztése

130. § (1) A biztosítási termékek terjesztése nem engedélyköteles.

(2) Ha a biztosítási termék közvetítése során a közvetítés körülményeiben a biztosító jogszabálysértést – ideértve a biztosítási termék független biztosításközvetítő igénybevételével történő terjesztése során észlelt jogszabálysértést is – észlel, haladéktalanul köteles intézkedni a jogszabálysértés megszüntetése iránt.

130/A. §124 (1) A biztosítóknak becsületesen, tisztességesen, szakszerűen, az ügyfeleik legjobb érdeke szerint kell eljárniuk.

(2) A biztosítók nem hozhatnak olyan – különösen javadalmazással összefüggő – intézkedéseket, amelyek arra ösztönözhetik a biztosításértékesítőket, hogy bizonyos biztosítási terméket ajánljanak az ügyfélnek, amikor más, az ügyfél igényeinek jobban megfelelő biztosítási terméket is ajánlhatnának.

131. § A biztosítási termék terjesztése során tilos olyan módszert alkalmazni:

a) amellyel más személyek terhére ígérnek különleges előnyöket arra az esetre, ha a biztosított vagy a szerződő fél más személyt azonos vagy hasonló biztosítási szerződés megkötésére bír rá, vagy

b) amely a biztosítottól vagy a szerződő féltől olyan befektetést igényelne, amelyet részben vagy egészben olyan más személyekre hárít át, akiket hasonló vagy azonos biztosítási szerződésre kell rábírni,

c) amely biztosítási termék megvásárlását díjazással járó terjesztésbe való bevonás feltételéül szabja.

131/A. §125 (1) A biztosítónak az általa kidolgozott és értékesíteni kívánt biztosítási termékek vonatkozásában a termékek előzetes belső jóváhagyására, a már értékesített biztosítási termékek vonatkozásában pedig a termékek felülvizsgálatára vonatkozó belső eljárásrendet kell fenntartania és azt rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálnia.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jóváhagyási folyamatnak a biztosítási termék jellegéhez mérten arányosnak és megfelelőnek kell lennie, és annak során meg kell határozni a termék értékesítési stratégiáját, valamint azonosított célpiacát, amelynek minden vonatkozó kockázatát is értékelni szükséges. Ezzel összhangban biztosítani szükséges, hogy a tervezett értékesítési stratégia az azonosított célpiacnak megfelelő legyen, és, hogy a biztosítási termék az azonosított célpiacon kerüljön értékesítésre.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot rendszeresen, de legalább évente kell elvégezni és ennek során olyan eseményekre kell figyelemmel lenni, amelyek lényegesen befolyásolhatják az azonosított célpiac lehetséges kockázatait, így legalább annak vizsgálata szükséges, hogy a termék továbbra is megfelel-e az azonosított célpiac igényeinek, és, hogy a tervezett értékesítési stratégia továbbra is megfelelő-e.

(4) A biztosítási termékeket kidolgozó biztosítók az adott terméket értékesítő biztosításértékesítők rendelkezésére bocsátják a biztosítási termékre és a termék jóváhagyási, valamint felülvizsgálati folyamatára vonatkozó összes, a biztosítási értékesítési tevékenységhez szükséges információt, ideértve a biztosítási termék azonosított célpiacára vonatkozó információkat is.

(5) Amennyiben a biztosításértékesítő a nem saját maga által kidolgozott biztosítási termékekkel kapcsolatban nyújt tanácsot vagy azokat ajánlja, akkor ezt csak a (4) bekezdés szerinti információkkal összhangban teheti meg, amely információkat beszerzi a biztosítótól.

(6) E § a nagykockázatra létrejövő biztosítási termékekre nem alkalmazandó.

(7) Az e §-ban foglaltakat az Európai Bizottságnak a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében foglaltakkal összhangban kell alkalmazni.

55. A termékterv

132. § (1) A biztosítónak valamennyi terjeszteni kívánt termék esetében a 3. mellékletben foglaltak szerint terméktervet kell készíteni.

(2)126 A terméktervnek tartalmaznia kell az első számú vezető, a vezető jogász és a vezető aktuárius aláírását.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító esetén a biztosítási termékkel kapcsolatban érintett biztosítási ág vezetésére kijelölt külön felelős vezető aláírása is szükséges.

133. § (1)127 Az életbiztosítási, baleset- és betegségbiztosítási (egészségbiztosítási) termék díjkalkulációjában, a tartalékolásnál és a járadékszámításoknál alkalmazható technikai kamatláb maximális mértékét a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.

(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelepe útján, vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett, az (1) bekezdésben meghatározott termékekre a technikai kamatláb maximális mértékének tekintetében a székhely szerinti tagállam szabályozása az irányadó.

(3)128 Életbiztosítási szerződések esetén a szerződések díjainak észszerű aktuáriusi feltételezések alapján elegendőnek kell lennie arra, hogy az életbiztosító az életbiztosítási szerződésből eredő minden – így különösen a kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok képzésére vonatkozó – kötelezettségének eleget tudjon tenni.

(4)129 A (3) bekezdésben meghatározott díjmeghatározás mérlegelése során az életbiztosító pénzügyi helyzetét bármely szempontból figyelembe lehet venni úgy, hogy a díjakon és az azokon nyert jövedelmeken kívüli forrásokból származó bevételek rendszeres és állandó jellege hosszú távon nem veszélyeztetheti az életbiztosító szavatolótőke-megfelelését.

56. A nemek közötti megkülönböztetés tilalma

134. § (1) A biztosító magatartása nem sérti – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meghatározott – a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód követelményét, ha a biztosító kizárólag

a) a tartalékképzés,

b) a biztosító pénzügyi eszközei összetételének összesített árképzési szempontú nyomon követésével összefüggő belső árazás,

c) a viszontbiztosítási szerződések árazása,

d) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklám, továbbá hirdetési tevékenység,

e) az élet-, baleset és betegségbiztosítási szerződésekkel összefüggésben kockázatelbírálási tevékenység végzése

céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal összefüggő adatot, információt kezel, tárol és felhasznál.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét

a) az olyan – nemi hovatartozáshoz is kapcsolható – közvetett különbségtétel esetén, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, önállóan értékelhető és valós különbségen alapuló ésszerű indoka van,

b) a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás alkalmazása, ha az nem jelent meg nem engedett különbségtételt az adott ügyféllel, ügyfélcsoporttal összehasonlítható helyzetben lévő más személlyel, személyekkel szemben,

c) az egyik nem tagjainak meghatározott termékhez való hozzáférése megtagadása, ha a biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújtja, és a biztosító által alkalmazott megoldások a cél eléréséhez megfelelőek és ahhoz szükségesek.

56/A. 130 A biztosító és a viszontbiztosító értékesítési tevékenységért felelős vezetőjének, valamint közreműködőinek – az értékesített termékekhez igazodó – szakmai képzése és továbbképzése

134/A. § (1) A biztosító és viszontbiztosító értékesítési tevékenységért felelős vezetője, valamint közreműködői kötelesek – az általuk végzett tevékenységhez és értékesített biztosítási termékekhez igazodó – szakmai ismeretekkel rendelkezni, a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni és a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében, az ott meghatározott személyek kötelesek – az általuk (az értékesítésért felelős vezető esetén a biztosító vagy a viszontbiztosító által) értékesített vagy a jövőben értékesíteni szándékozott biztosítási termékek vonatkozásában – évente összesen legalább 15 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen részt venni, amely a 7. melléklet szerinti ismeretanyagra épül.

(3) Azon személyeknek, akik az adott év második félévében lettek az (1) bekezdés szerinti közreműködők vagy vezetők, és az adott évben még nem teljesítették a (2) bekezdés szerinti követelményt, az adott évben összesen legalább 7,5 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen kell részt venniük.

(4)131 A (2) bekezdés szerinti szakmai képzés, illetve továbbképzés elvégzése legalább két különböző továbbképzési forma együttes elvégzésével (helyszíni jelenléttel megvalósuló továbbképzés, e-learning, mentorálás vagy teljes napnyi időtartamú szakmai konferencián történő részvétel) valósítható meg, azzal, hogy egy teljes napnyi időtartamú szakmai konferencián történő részvétel 5 órányi képzésnek, illetve továbbképzésnek számítható be.

(5) A (2) bekezdés szerinti szakmai képzést, illetve továbbképzést az (1) bekezdés szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító vagy viszontbiztosító saját maga is végezheti, valamint a szakmai továbbképzés lebonyolítására a 9. mellékletben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló képzést nyújtó szakképző intézményt, vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzést nyújtó képző szervet is megbízhat.

(6) A foglalkoztató vagy megbízó biztosító vagy viszontbiztosító köteles az (1) bekezdés szerinti – szakmai képzési, illetve továbbképzési kötelezettség alá eső – személyek továbbképzését oly módon megszervezni, hogy az adott személy vonatkozásában az új vagy módosult termék értékesítését szakmai képzés, illetve továbbképzés előzze meg.

(7) A szakmai képzésen, illetve továbbképzésen történő részvételt az (1) bekezdés szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító vagy viszontbiztosító köteles nyilvántartani, és a felügyeleti ellenőrzés során a Felügyelet részére – a nyilvántartásban szereplő dokumentumokkal – igazolni.

(8) A biztosítók és a viszontbiztosítók az e §-ban, valamint a 75/A. § (1) bekezdésében foglalt követelmények végrehajtására vonatkozó megfelelő belső eljárásrendeket és – a kapcsolódó dokumentumok nyilvántartására – nyilvántartási rendet alakítanak ki, amelyeket rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálnak és amelyek végrehajtására vonatkozóan feladatkört hoznak létre, valamint a Felügyeletnek – kérelmére – megnevezik az ezen feladatkör ellátásáért felelős személyt.

X. Fejezet

TITOKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

57. A biztosítási titok

135. § (1)132 A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

136. §133 Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

137. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c)134 a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

138. § (1)135 A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b)136 az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c)137 büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j)138 törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k)139 a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l)140 törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o)141 a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t)142 a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u)143 a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

v)144 a Gfbt. szerinti e-kárbejelentő felületen megadott adatoknak a kárbejelentő alkalmazás működtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szükséges információk begyűjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekintetében a MABISZ-szal

szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a)145 A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(3a)146 Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4)147 A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6)148 A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

(7)149 A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

(9)150 Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.

139. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b)151 a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

140. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b)152 ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

141. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

142. § (1)153 Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

143. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

(5)154 A biztosító a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig az elhunyt szerződő által kötött vagyonbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan, kizárólag az érintett biztosítási szerződés díjfizetéssel történő fenntartása érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételekről, a szerződés díjegyenlegéről, az esedékes díjtartozás összegéről, valamint a szerződés évfordulójáról az elhunyt szerződő közeli hozzátartozója, illetve a vagyontárgy birtokosa részére – annak írásbeli kérelmére – adatot szolgáltathat, feltéve, hogy e minőségét a kérelmező okirattal igazolja. A közeli hozzátartozó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére történő ezen adatszolgáltatás nem jelenti a biztosítási titok sérelmét. A biztosító a kérelmező személyes adatait az adatszolgáltatást követően öt évig, illetve – ha a 142. § (3) bekezdése szerinti időtartam ezt meghaladja – a 142. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamig kezeli.

58. A biztosító és a viszontbiztosító üzleti titka

144. § A biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, egyéb vezető, valamint a biztosító és a viszontbiztosító alkalmazottja, megbízottja köteles a biztosító és a viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megőrizni.

145. § (1) A 144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) Felügyelettel,

b) nemzetbiztonsági szolgálattal,

c) Állami Számvevőszékkel,

d) Gazdasági Versenyhivatallal,

e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,

f) vagyonellenőrrel,

g) Információs Központtal,

h) – a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében – az agrárkár-megállapító szervvel, agrárkár-enyhítési szervvel, mezőgazdasági igazgatási szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben.

(2) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.

(3) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) felé történő adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelően.

(4) A 144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn

a)155 a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

b)156 büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.

(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.

(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Központ által végzett adattovábbítás.

146. § (1) Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

59. A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok

147. § (1) Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(2)157 Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(3)158 Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban és az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvényben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

147/A. §159 (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

(2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.

(3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. Az írásbeli tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.

60. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek

148. § (1)160 A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban ezen alcím tekintetében együtt: Számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás 1. Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: illetőségvizsgálat).

(2) Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B–43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

(3) Az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

60/A. 161 A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

148/A. § (1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

(2)162 Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

(3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

61. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás

149. § (1) A biztosító (e § alkalmazásában: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

(3) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3–9. és 14–18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5)163 A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 10–13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

(6) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(8) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(11) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

(12)164 Ha az ügyfél a személyes adataihoz való hozzáférést kér és a megkereső biztosító – a (8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

(13) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

150. § (1) A biztosítók – az 1. melléklet A) rész 3–6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban – a biztosítási szerződés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerződő személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

(4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá.

(6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelője – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a 138. § (1) bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők.

(11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

(16)165 Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére a személyes adataihoz hozzáférést biztosít.

151. § (1) A 150. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 150. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő biztosítók megállapodást megelőző piaci részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.

(2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák.

XI. Fejezet

ÜGYFÉLFORGALOMMAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

62. Az ügyfelek tájékoztatása

152. § (1)166 A biztosítónak a kockázat helye szerinti vagy a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a biztosítási szerződés megkötése előtt kellő időben, bizonyítható és azonosítható módon, világos, pontos, közérthető, egyértelmű, nem félrevezető, tisztességes, részletes és díjmentes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére

a) a biztosító elnevezéséről, székhelyéről, jogi formájáról, valamint arról, hogy biztosítási tevékenységet végez,

b) fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén a fióktelep székhelyéről (külföldön létesített fióktelep esetén a címéről), külföldi biztosító magyarországi fióktelepe útján kötött biztosítási szerződés esetén a külföldi biztosító székhelyéről, cégjegyzékszámáról vagy nyilvántartási számáról, valamint a nyilvántartását végző bíróság vagy hatóság nevéről,

c) a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságról,

d) a biztosítási szerződés 4. melléklet A) részében meghatározott jellemzőiről,

e) a 108. § (1) bekezdésében meghatározott jelentés közzétételéről,

f) arról, hogy nyújt-e tanácsadást az értékesített biztosítási termékre vonatkozóan, és

g) a biztosítási szerződéssel összefüggésben a közreműködő részére nyújtott javadalmazás jellegéről.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatónak figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia:

a) a biztosító mentesülésének a szabályait,

b) a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit,

c) a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint

d) minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt, így különösen azt a körülményt, hogy a magyartól eltérő jog alkalmazása vagy a magyartól eltérő bíróság kizárólagos illetékessége került kikötésre.

(3)167 Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven és – az adott esettől függően a (3a) vagy a (3b) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén – tartós adathordozón vagy honlapon keresztül is történhet, azzal, hogy az ügyfél ez irányú kérésére a tájékoztatást díjmentesen, írásban is rendelkezésére kell bocsátani.

(3a)168 A (3) bekezdés szerinti tartós adathordozón akkor történhet a tájékoztatás, ha az ügyfél kifejezetten ezt a tájékoztatási módot választotta, és a tájékoztatás, valamint a kapcsolattartás szempontjából ez a mód megfelelő a számára; ennek kell tekinteni különösen, ha rendszeres internet-hozzáféréssel rendelkezik, így különösen, ha a biztosító számára megadta az e-mail-címét.

(3b)169 A (3) bekezdés szerinti honlapon keresztül történő tájékoztatás feltétele, hogy

a) azt személyesen az ügyfélnek címezzék, vagy

b) az ügyfelet elektronikus úton értesítsék a honlap címéről és a tájékoztatásnak a honlapon belüli elérhetőségéről; a tájékoztatás a honlapon az igényérvényesítési határidő lejártáig elérhető maradjon, valamint a (3a) bekezdés szerinti feltételek is fennálljanak.

(3c)170 Telefonon történő értékesítés esetében az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak (a biztosítási termékismertetőt is beleértve) összhangban kell lennie a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvénnyel és a vonatkozó uniós szabályokkal. Mindezeken túlmenően az e § szerinti tájékoztatást a biztosítási szerződés megkötése után haladéktalanul meg kell adni az ügyfél részére, az ügyfél által választott módon, amely független az előzetes tájékoztatás választott módjától.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség megsértése az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket vonja maga után, és nem érinti az általános szerződési feltételek vagy azok egyes kikötései – a Ptk.-ban meghatározottak szerinti – szerződéses tartalommá válását.

(5)171 A biztosító – az (1) bekezdés g) pontjában, valamint a 4. melléklet A) pont 17. alpontjában foglaltakat kivéve – az (1) bekezdésben foglalt adatok változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles a szerződéskötést megelőző tájékoztatás megadásával egyező módon a szerződő fél részére a változásokról tájékoztatást nyújtani.

(6)172 Amennyiben az ügyfél a biztosítási szerződéssel összefüggésben annak megkötése után teljesít fizetést – a folyamatos biztosítási díjak és az ütemezett fizetések kivételével –, a biztosító minden ilyen fizetésre vonatkozóan megadja az (1) bekezdés g) pontja szerinti tájékoztatást.

(7)173 Amennyiben a biztosító – a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján – olyan ügyfél számára értékesít biztosítási terméket, amely ügyfél szokásos tartózkodási helye vagy székhelye szerinti tagállam az e törvényben foglaltaknál szigorúbb szabályokat alkalmaz a biztosítási termékek értékesítésével összefüggő követelmények vonatkozásában, akkor e szigorúbb szabályok az irányadók.

152/A. §174 A 368. § (1) bekezdése szerinti személynek – az őt megbízó biztosító felelősségvállalása mellett – a 152. § szerinti módon – tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére az őt megbízó biztosító nevéről és címéről, valamint a 4. melléklet A) pont 11. alpontja szerinti információkról, továbbá biztosítania kell a 130/A. §-ban, a 158/A. §-ban, valamint a 158/C. § (3)–(5) bekezdésében foglaltak megfelelő érvényesülését, az ügyfél igényeinek és szükségleteinek – a szerződés megkötését megelőzően történő – megfelelő figyelembevételét, valamint a 158/B. § (5) bekezdése szerinti biztosítási termékismertető – szerződés megkötését megelőzően történő – ügyfél számára történő rendelkezésre bocsátását.

153. § (1)175 Életbiztosítási szerződés megkötése előtt – az olyan megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások kivételével, amelyeket pénzügyi intézmény az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasolt, vagy amelyeknek a biztosítási összege nem haladja meg az egymillió forintot – a biztosító köteles felmérni, illetve legalább az ügyfél által megadott információk alapján pontosítani az ügyfél igényeit.

(2) Azon életbiztosítási szerződések esetében, amelyek megkötése előtt az (1) bekezdés alapján igényfelmérést kell készíteni, a biztosító köteles – a 152. §-ban meghatározott tájékoztatáson túl – az (1) bekezdésben meghatározott igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján a 4. melléklet B) pontja szerinti termékismertetőt is a 152. § (1) bekezdésében meghatározott módon átadni.

(2a)176 A 4. melléklet B) pontja szerinti termékismertető 4. alpontja szerinti tájékoztatást minden életbiztosítási szerződés esetén (ide nem értve a határozott idejű kockázati életbiztosítási szerződéseket) meg kell adni az ügyfél számára.

(3)177 A biztosítót a 152. §-ban, az (1)–(2a) és (5) bekezdésben és a 155. § (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség

a) nem terheli, ha a szerződés viszontbiztosítási szerződés, valamint a szerződés nagykockázatra létrejövő biztosítási szerződés,

b)178 nem terheli, ha a biztosítási szerződés megkötésében biztosításközvetítő működik közre.

(4)179

(5) A rendszeres vagy folyamatos és egyszeri díjas megtakarítási jellegű életbiztosítás esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott termékismertető átadásakor köteles tájékoztatni az ügyfelet az adott biztosítás teljes költségmutatójáról és annak internetes elérhetőségéről.

(6) A biztosító köteles a teljes költségmutatót az internetes honlapján közzétenni.

154. § (1) A biztosító a tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is köteles elérhetővé tenni.

(2)180 Ha a biztosító elfogadó nyilatkozatát fokozott biztonságú elektronikus aláírást tartalmazó elektronikus dokumentum igazolja, a biztosító köteles a 152. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatót az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton hozzáférhetővé tenni.

155. § (1)181 A biztosító – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bizonyítható módon köteles beszerezni ügyfele arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy a 152. § (1) bekezdésében és a 153. § (2) és (2a) bekezdésében meghatározott tájékoztatást megkapta.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az ügyfél a szerződés megkötése előtt milyen más, a megkötendő biztosítási szerződéssel összefüggő tájékoztatást kapott meg.

156. § (1) Az életbiztosítási szerződés – kivéve a maradékjoggal nem rendelkező, kockázati életbiztosításokat és az életbiztosítási ágba tartozó baleseti és betegségi kiegészítő biztosításokat – megkötését követően a biztosító évente legalább egyszer köteles írásban tájékoztatni ügyfelét az életbiztosítási szerződése szolgáltatási értékéről, aktuális visszavásárlási értékéről és a visszajáró többlethozam jóváírásának mértékéről.

(2) A biztosítási szerződésben rögzített értékkövetés érvényesítése során az ügyfélnek egyértelmű tájékoztatást kell adni az értékkövetéssel érintett és nem érintett elemek vonatkozásában. A biztosító köteles felhívni a figyelmet a biztosítási szerződés értékkövetéssel kapcsolatos rendelkezéseire, külön is kitérve az ügyfelet az értékkövetéssel kapcsolatban megillető jogokra.

(3) A befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a biztosító köteles lehetővé tenni, hogy a szerződő tájékozódhasson a befektetés elhelyezéséről, azaz a befektetéseinek fedezetéül szolgáló befektetési formák egymáshoz viszonyított arányáról, az egyes befektetési formák típusáról, valamint a befektetéseinek aktuális értékéről. A befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek szóló adatszolgáltatás formáját és tartalmát a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(4) Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele – élet- és nem-életbiztosítások esetében egyaránt – a leendő ügyfél orvosi vizsgálata, akkor a biztosító köteles arról is tájékoztatást adni, hogy az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló törvény alapján az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

157. § (1) Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított harminc napon belül – a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy ez irányú megegyezés esetén, a szerződő kifejezett kérésére más nyelven – köteles a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről.

(2) Fogyasztó szerződő esetén a biztosító az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban köteles felhívni figyelmet a 122. §-ban foglaltakra.

158. §182 Amennyiben egy biztosító a kötelező foglalkoztatói nyugdíjrendszer szolgáltatásáért is felelős, és valamely munkavállaló anélkül válik egy ilyen rendszer tagjává, hogy a csatlakozásról egyéni döntést hozott volna, akkor a biztosítónak a 152. § szerinti tájékoztatást az adott nyugdíjrendszerhez való csatlakozást követően haladéktalanul biztosítania kell a munkavállaló számára.

158/A. §183 A biztosítási termékekkel kapcsolatos marketingközleményeknek világosnak, pontosnak, közérthetőnek, egyértelműnek, nem félrevezetőnek és tisztességesnek kell lenniük, valamint a marketingközlemények marketingjellegének egyértelműen felismerhetőnek kell lennie.

62/A. 184 A tanácsadással és a tanácsadás nélkül történő biztosítási értékesítésre vonatkozó előírások

158/B. § (1) Az e törvényben foglalt tájékoztatási követelményeken túl, a biztosítási szerződés megkötése előtt – függetlenül attól, hogy a 158/C. § szerinti keresztértékesítés történik-e vagy sem – a biztosítónak meg kell határoznia az ügyféltől kapott tájékoztatás alapján az adott ügyfél konkrét igényeit és szükségleteit, és közérthető formában tárgyilagos tájékoztatást kell nyújtania az ügyfélnek a biztosítási termékekkel összefüggésben, annak érdekében, hogy az ügyfél megalapozott döntést hozhasson.

(2) Az (1) bekezdés alapján bármely – a biztosító által az ügyfélnek javasolt – biztosítási terméknek összhangban kell állnia az ügyfélnek a tájékoztatása alapján megállapítható biztosítási igényeivel és szükségleteivel.

(3) Amennyiben a biztosítási szerződés megkötése előtt tanácsadásra is sor kerül, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a biztosító személyre szabott – bizonyos biztosítási termék vagy termékek választására irányuló – konkrét ajánlást is ad az ügyfél részére, ismertetve, hogy az adott termék miért felel meg leginkább az ügyfél igényeinek és szükségleteinek.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti tájékoztatás és ajánlás az ajánlott biztosítási termék összetettségétől és az ügyfél típusától függően értelemszerűen módosulhat.

(5) Az e § szerinti tájékoztatásokat az 1. melléklet szerinti nem-életbiztosítási termékek értékesítése esetén egy egységesített biztosítási termékismertető útján, papíron vagy tartós adathordozón kell nyújtani, amely biztosítási termékismertetőt a nem-életbiztosítási termék kidolgozója állítja össze.

(6) Az (5) bekezdés szerinti biztosítási termékismertetőnek a következőknek kell megfelelnie:

a) rövid és önálló dokumentumnak kell lennie,

b) könnyen olvasható, egyértelmű megjelenítéssel és elrendezéssel, továbbá olvasható méretű betűkkel és egyéb karakterekkel kell készülnie,

c) ha eredetileg színesben készült, olvashatónak kell maradnia fekete-fehérben nyomtatott vagy fénymásolt formában is,

d) a biztosítási termék felkínálásának helye szerint használt hivatalos nyelveken vagy azok egyikén, vagy pedig a biztosításértékesítő és a fogyasztó megállapodása szerinti egyéb nyelven kell megfogalmazni,

e) pontosnak kell lennie, és nem lehet félrevezető,

f) az első oldal tetején tartalmaznia kell a „biztosítási termékismertető” címet,

g) tartalmaznia kell azt a nyilatkozatot, hogy a termékre vonatkozó teljes körű, szerződéskötés előtti és szerződéses tájékoztatás más dokumentumokban érhető el és meg kell neveznie ezen dokumentumokat.

(7) Az (5) bekezdés szerinti biztosítási termékismertetőnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a) tájékoztatás a biztosítási termék típusáról,

b) összefoglaló a biztosítási fedezetről, ideértve a fő biztosított kockázatokat, a biztosítási összeget és adott esetben a földrajzi hatályt és a kizárt kockázatok összefoglalását,

c) a biztosítási díj fizetésének módja és a fizetések ütemezése,

d) a fő kizárások, ahol kárigény bejelentésének nincs helye,

e) a szerződés kezdetekor jelentkező kötelezettségek,

f) a szerződés időtartama alatt fennálló kötelezettségek,

g) a kárigény bejelentése esetén jelentkező kötelezettségek,

h) a szerződés időtartama, beleértve a szerződés kezdetének és végének időpontját,

i) a szerződés megszűnésének esetei.

(8) Az (5) bekezdés szerinti biztosítási termékismertetőt a 152. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatással egyidejűleg kell megadni, a (6) bekezdés szerinti követelmények érvényesülése mellett.

(9) Az e §-ban foglaltakat a biztosítási termékismertető egységesített mintadokumentumának meghatározásáról szóló, 2017. augusztus 11-i 2017/1469 bizottsági (EU) végrehajtási rendeletben foglaltakkal összhangban kell alkalmazni.

(10) E § a nagykockázatra létrejövő biztosítási termékekre nem alkalmazandó.

62/B. 185 A keresztértékesítés és az azzal kapcsolatos ügyfél-tájékoztatás szabályai

158/C. § (1) Amennyiben valamely biztosítási terméket – csomagban vagy ugyanazon megállapodás részeként – olyan kiegészítő termékkel vagy szolgáltatással együtt kínálnak, amely nem biztosítás, a biztosító tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy van-e lehetőség a csomag vagy megállapodás különböző elemeinek külön történő megvásárlására, és amennyiben igen, megfelelő tájékoztatást ad a megállapodás vagy csomag különböző elemeiről, valamint az egyes elemek költségeiről és díjairól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a megállapodásból vagy csomagból származó kockázat vagy biztosítási fedezet eltér az egyes elemekhez külön-külön kapcsolódó kockázatoktól vagy biztosítási fedezettől, a biztosító megfelelő tájékoztatást ad arról is, hogy az egyes elemek kölcsönhatása hogyan módosítja a kockázatot, illetve a biztosítási fedezetet.

(3) Amennyiben a biztosítási termék egy csomag vagy ugyanazon megállapodás részeként olyan áru vagy szolgáltatás kiegészítője, amely nem biztosítás, a biztosító köteles tájékoztatni az ügyfelet az áru vagy szolgáltatás külön történő megvásárlásának lehetőségéről, kivéve, ha a biztosítási termék befektetési szolgáltatási tevékenységhez, lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó kiegészítő termék.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben említett esetekben a biztosító meghatározza az ügyfélnek a csomag vagy a megállapodás részét képező biztosítási termékkel összefüggő igényeit és szükségleteit.

(5) Az e §-ban foglaltak nem érintik azon biztosítási termékek értékesítését, amelyek különböző típusú kockázatokra nyújtanak fedezetet.

63. Panaszkezelés

159. §186 (1)187 A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: ügyfél) a biztosító, az általa alkalmazott vagy megbízott ügynök vagy – adott termék kapcsán – általa megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

(2)188 Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen – kérésének megfelelően – huszonöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.

(3) A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.

(4) A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.

(5) A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

(6) Viszontbiztosítás megkötése és nagykockázatra létrejövő biztosítási szerződés esetén a biztosítót az e §-ban meghatározott kötelezettség nem terheli.

(7) A biztosító panaszkezelésének eljárására, valamint panaszkezelési szabályzatára vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

XII. Fejezet

A JOGVÉDELMI BIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

64. A fejezet alkalmazási köre

160. § (1) E fejezet szabályait – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a biztosító jogvédelmi biztosítással kapcsolatos tevékenységére kell alkalmazni.

(2) E fejezet szabályai nem alkalmazandók

a) a tengeri hajók használatából eredő vagy az e használattal kapcsolatos peres ügyekre vagy kockázatokra vonatkozó jogvédelmi biztosításra,

b) a felelősségbiztosítást művelő biztosító azon tevékenységére, amelyet biztosítottja védelme vagy képviselete érdekében a felelősségbiztosítási szerződés alapján folytat, amennyiben ezt a tevékenységet a biztosító egyidejűleg saját érdekében is végzi,

c) a segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító által kifejtett jogvédelmi tevékenységre, amennyiben ezt a tevékenységet nem a biztosított lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országban, hanem más országban gyakorolják, és ez egy olyan szerződés részét képezi, amely csak az utazás, vagy a lakóhelyétől vagy szokásos tartózkodási helyétől való távollét során bajba jutott személyeknek nyújtott segítségre vonatkozik.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a biztosítónak a szerződésben fel kell tüntetni, hogy a jogvédelmi szolgáltatás csak a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott körre korlátozódik és a segítségnyújtási szolgáltatáshoz kapcsolódik.

(4) A 161–163. § csak arra a biztosítóra alkalmazandó, amely a jogvédelmi biztosítási ágazat mellett más nem-életbiztosítási ágazatban is tevékenykedik.

65. A jogvédelmi biztosítás elkülönítése

161. § A jogvédelmi biztosítási tevékenység végzése során

a) a biztosító a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, továbbá az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, és a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezhet utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban,

b) a biztosító a jogvédelmi biztosítási szerződésben név és székhely szerint megjelölt más vállalkozást bíz meg a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, továbbá az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással, vagy

c) a jogvédelmi biztosítási szerződés tartalmazza a biztosított azon jogát, hogy a biztosítási esemény bekövetkezését követően egy általa választott jogi képviselőt bízhat meg érdekei védelmével.

162. § (1) A 161. § b) pontja esetén a károk rendezésével csak részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság vagy egy külföldi székhelyű, jogvédelmi biztosítási károk rendezésével foglalkozó vállalkozás fióktelepe bízható meg, feltéve, hogy a biztosítóval nem áll semmilyen pénzügyi, kereskedelmi vagy adminisztratív kapcsolatban, vagy egyéb olyan közvetlen vagy közvetett kapcsolatban, amely a kárrendezés pártatlanságát befolyásolhatja, és egyéb tevékenysége nem veszélyezteti a kárrendezési pártatlanságát.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott jogilag elkülönült szervezet más biztosítóval pénzügyi, kereskedelmi vagy adminisztratív kapcsolatban áll, akkor e vállalkozásnak a vezető tisztségviselői és a jogvédelmi károk rendezésével, az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet más, az 1. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő biztosító részére nem végezhetnek. A jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, és az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással nem bízható meg egy olyan másik biztosító, amely nemcsak jogvédelmi biztosítással foglalkozik.

(3) A jogvédelmi biztosító és a kárrendezéssel megbízott más vállalkozás közötti információátadásnak olyan módon, olyan adatokra kiterjedően kell történnie, amely nem ad lehetőséget arra, hogy a jogvédelmi biztosító az így rendelkezésre álló adatokat más biztosítási szerződésekkel kapcsolatos károk rendezése során felhasználhassa.

(4) A 161. § b) pontja esetén a biztosító csak a biztosított kifejezett, írásban vagy más bizonyítható módon tett kérésére ajánlhat jogi képviselőt, azt követően, hogy a biztosított nem kívánt élni a jogi képviselő szabad megválasztásának jogával.

(5) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben legalább három jogi képviselőt köteles ajánlani a biztosított részére.

(6) A jogvédelmi biztosító és a jogi képviselő közötti információátadásnak olyan módon, olyan adatokra kiterjedően kell történnie, amely nem ad lehetőséget arra, hogy a jogvédelmi biztosító az így rendelkezésre álló adatokat más biztosítási szerződésekkel kapcsolatos károk rendezése során felhasználhassa.

163. § A biztosító a 161. §-ban meghatározott megoldások közül egyszerre kettőt vagy hármat is követhet azzal, hogy egy biztosítási jogviszony esetében csak egy megoldás alkalmazása lehetséges.

66. Képviselet

164. § Külön meghatalmazás alapján

a) a biztosítónak a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, továbbá az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai,

b) a biztosító által a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, továbbá az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással megbízott vállalkozás képviseletére jogosult személyek

– amennyiben törvény másként nem rendelkezik – bármely közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban elláthatják a biztosított képviseletét.

67. A jogvédelmi biztosítási szerződés tartalmi elemei

165. § (1) Jogvédelmi biztosítás esetén a biztosítási szerződési feltételeknek a 121. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazniuk kell

a) a biztosított jogát arra, hogy bármely bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásban, vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét, amennyiben az érdekeinek védelme, illetve képviselete céljából szükséges,

b) egy pártatlanságot biztosító egyeztető eljárás meghatározását, amelyet a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban keletkezett véleményeltérés esetén a feleknek követniük kell,

c) a biztosított jogát arra, hogy amennyiben a b) pontban jelzett eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét,

d) a biztosított írásban vagy más bizonyítható módon történő tájékoztatását arról, hogy a biztosítóval keletkezett véleményeltérés esetén megilletik a b) és c) pontban meghatározott jogok,

e) azon eljárás szabályait, amelyet abban az esetben követnek a felek, ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, vagy felelősségbiztosítási szerződéssel,

f) az arról való tájékoztatást, hogy az a)–c) pont közül a jogvédelmi biztosítási tevékenység során mely feltétel áll fenn.

(2) Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli, ellenkező esetben a biztosított és a biztosító a saját költségét viseli. A biztosítási szerződés eltérő rendelkelése hiányában véleményeltérés esetén a biztosított egy általa választott ügyvédhez fordulhat. Ha az ügyvéd a biztosított álláspontját fogadja el, a biztosító köteles ennek megfelelően eljárni.

(3) Ha a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban véleményeltérés keletkezik, a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat a (1) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakról.

166. § (1) Ha a jogvédelmi biztosítás más kockázatokat is fedező biztosítási szerződés részét képezi, akkor a jogvédelmi biztosításnak külön, az ügyfelek számára felismerhetően elkülönülő részt kell képeznie a biztosítási szerződésen belül.

(2) A biztosító az ügyfeleinek átadásra kerülő valamennyi dokumentumon köteles felhívni a figyelmet a jogvédelmi biztosítási fedezet létére, továbbá a biztosító a biztosítási díj meghatározása során külön is köteles feltüntetni a jogvédelmi biztosítási fedezet díját, abban a pénznemben, amelyben a szerződő fél a biztosítási díj megfizetésére köteles.

XII/A. Fejezet189

A BIZTOSÍTÁSI ALAPÚ BEFEKTETÉSI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

67/A. A fejezet alkalmazási köre

166/A. § Az e fejezet szerinti többletkövetelményeket a biztosítók biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésével összefüggő tevékenységére kell alkalmazni, a Bizottságnak a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 28. cikk (4) bekezdésében, 29. cikk (4) bekezdésében és 30. cikk (6) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeleteiben foglaltakkal összhangban.

67/B. A biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésével összefüggő többletkövetelmények

166/B. § Biztosítási alapú befektetési termék kizárólag tanácsadással értékesíthető.

166/C. § (1) A biztosító – tevékenységéhez és az általa értékesített biztosítási alapú befektetési termékek jellegéhez igazodó, arányos – intézkedéseket tart fenn az ügyfelei érdekeit esetlegesen sértő azon összeférhetetlenség megelőzése és megállapítása érdekében, amely közötte – ideértve a vezetőit és közreműködőit vagy bármely, hozzá ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személyt – és ügyfelei között, vagy valamely ügyfele és egy másik ügyfele között a biztosítási értékesítési tevékenység folytatása során keletkezik.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti intézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy biztosítsák az ügyfelek érdekeit sértő kockázatok megelőzését, akkor a biztosítónak a biztosítási szerződés megkötése előtt kellő időben egyértelműen tájékoztatnia kell az ügyfelet az összeférhetetlenség általános jellegéről vagy forrásairól.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást

a) tartós adathordozón kell nyújtani, és

b) annak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy – figyelembe véve az ügyfél típusát – az ügyfél megalapozott döntést hozhasson azon biztosítási értékesítési tevékenységekkel kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan az összeférhetetlenség fennáll.

166/D. § (1) Az e törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségeken túl a szerződés megkötését megelőzően a biztosítónak kellő időben, közérthetően tájékoztatnia kell az ügyfelet vagy a leendő ügyfelet a biztosítási alapú befektetési termék értékesítésével, valamint a kapcsolódó költségekkel és díjakkal összefüggésben is. A tájékoztatásnak legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a) a biztosító biztosítja-e az ügyfél számára a 166/E. § (7) bekezdése szerinti rendszeres értékelést a számára ajánlott biztosítási alapú befektetési termék alkalmasságáról;

b) a biztosítási alapú befektetési termékekről és ajánlott befektetési stratégiákról nyújtott tájékoztatás tekintetében megfelelő iránymutatásokat és figyelmeztetéseket a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kockázatok, illetve a javasolt befektetési stratégiák kapcsán, a megalapozott befektetési döntés meghozatala érdekében;

c) a kapcsolódó költségekkel és díjakkal összefüggésben közlendő információk tekintetében a biztosítási alapú befektetési termék értékesítésére vonatkozó információkat, beleértve a tanácsadás költségét, az érintett biztosítási alapú befektetési termék vagy termékek költségét, valamint az ügyfél általi fizetés módját, beleértve az esetlegesen harmadik féltől származó fizetéseket is.

(2) A kapcsolódó költségekről és díjakról szóló (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást – a biztosítási alapú befektetési termék értékesítéséhez kapcsolódó azon költségeket és díjakat is beleértve, amelyeket nem az alapul szolgáló eszközök piacának kockázata okoz – összesített formában kell nyújtani annak érdekében, hogy az ügyfél megérthesse a teljes költséget és annak a befektetés hozamára gyakorolt összesített hatását. Amennyiben az ügyfél azt kéri, a költségeket és a díjakat tételes bontásban is be kell mutatni.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást – amennyiben az abban foglalt adatok rendelkezésre állnak – a befektetés élettartama alatt rendszeresen, de legalább évente biztosítani kell az ügyfél számára, amely tájékoztatás a 166/E. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatással összhangban is megtehető.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti tájékoztatás egységesített formátumban is nyújtható.

(5) Az e törvény szerinti – a biztosításértékesítők javadalmazásával összefüggő – rendelkezésekben foglaltakon túlmenően és a 130/A. § (1) bekezdésében, valamint a 166/C. §-ban foglaltak teljesítésének feltételeként a biztosítónak teljesítenie kell azon követelményt is, miszerint amennyiben az ügyfél vagy az ügyfél nevében eljáró személy kivételével bármely fél számára közvetítői díjat vagy jutalékot fizet, illetve nem pénzbeli előnyt nyújt, vagy az ügyfél vagy az ügyfél nevében eljáró személy kivételével bármely féltől közvetítői díjban, jutalékban vagy nem pénzbeli előnyben részesül a biztosítási alapú befektetési termék vagy az azt kiegészítő szolgáltatás értékesítésével kapcsolatban, akkor a kifizetés vagy az előny

a) nem gyakorolhat káros hatást az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségére, és

b) nem akadályozhatja a biztosítót abban, hogy teljesítse a 130/A. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét.

(6) Amennyiben a biztosító – a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján – olyan ügyfél számára értékesít biztosítási alapú befektetési terméket, amely ügyfél szokásos tartózkodási helye vagy székhelye szerinti tagállam az e törvényben foglaltaknál szigorúbb szabályokat alkalmaz a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozóan, akkor e szigorúbb szabályok az irányadóak.

166/E. § (1) A 158/B. § (1)–(3) bekezdésében foglalt követelményeken túlmenően a biztosító köteles beszerezni a szükséges információkat az ügyfélnek vagy a leendő ügyfélnek az adott biztosítási termék típusának megfelelő befektetési területtel összefüggő ismereteiről, pénzügyi helyzetéről, veszteségviselési képességéről, befektetési céljairól és kockázattűréséről, annak érdekében, hogy számára alkalmas biztosítási alapú befektetési termékeket ajánlhasson.

(2) A 158/C. §-ban foglalt – biztosítási alapú befektetési termékeket tartalmazó – keresztértékesítés esetén a csomagnak vagy a megállapodásnak összességében kell alkalmasnak lennie az ügyfél vagy a leendő ügyfél számára.

(3) A biztosító belső nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésével kapcsolatban a közte és az ügyfél között létrejött megállapodásokat, valamint az átadott termékismertetőket, tájékoztatókat. Ezen dokumentumokban meghatározott jogokat és kötelezettségeket más dokumentumokra vagy jogszabályhelyre történő hivatkozással is meg lehet határozni.

(4)190 A biztosító tartós adathordozón rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja az ügyfeleket – a 156. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően – az általa nyújtott szolgáltatásokról, továbbá szükség szerint az ügyfél nevében végrehajtott ügyletek és szolgáltatások költségeiről, figyelembe véve az érintett biztosítási alapú befektetési termékek típusát és összetettségét, valamint az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás jellegét.

(4a)191 A biztosítási alapú befektetési termékek közül a befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetén – a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a 156. § (3) bekezdésben foglaltakkal összhangban – az ügyfélnek többlet-adatszolgáltatás nyújtandó, amelynek formáját és tartalmát a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(5) Biztosítási alapú befektetési termékkel kapcsolatos értékesítés esetében a biztosító a szerződés megkötése előtt – a 152. § (1) bekezdése szerinti módon, a 152. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – tartós adathordozón alkalmasságra vonatkozó nyilatkozatot bocsát az ügyfél rendelkezésére, amelyben részletezi a tanácsadás tartalmát és azt, hogy a tanácsadás milyen módon felel meg az ügyfél igényeinek és szükségleteinek.

(6) Amennyiben a szerződést olyan távközlő eszköz igénybevételével kötik meg, amely nem teszi lehetővé az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozat előzetes átadását, a biztosító az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozatot tartós adathordozón közvetlenül a szerződés megkötését követően is átadhatja az ügyfél részére, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az ügyfél beleegyezett, hogy az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozatot közvetlenül a szerződés megkötése után vegye át, és

b) a biztosító biztosította az ügyfél számára annak lehetőségét, hogy a szerződés megkötését elhalassza az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozat szerződés megkötése előtti kézhezvétele érdekében.

(7) Amennyiben a biztosító tájékoztatta az ügyfelet arról, hogy rendszeres értékelést végez majd az alkalmasság tekintetében, úgy a (4) bekezdés szerinti rendszeres tájékoztatásnak tartalmaznia kell egy frissített nyilatkozatot arról, hogy a biztosítási alapú befektetési termék milyen módon felel meg az ügyfél igényeinek és szükségleteinek.

166/F. § A 166/B., 166/D. és 166/E. §-okban foglaltak nem kell alkalmazni, amennyiben az ügyfél a Bszt. szerinti szakmai ügyfélnek minősül.

NEGYEDIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÓK REORGANIZÁCIÓJA ÉS FELSZÁMOLÁSA

XIII. Fejezet

A BIZTOSÍTÓKKAL KAPCSOLATOS REORGANIZÁCIÓS ELJÁRÁSOK

68. A biztosítási állomány átruházása a biztosítottak érdekében

167. § (1) A tevékenységi engedély visszavonásával egyidejűleg – a 304. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl – a Felügyelet a biztosítottak érdekeinek a védelme érdekében intézkedhet a biztosító tevékenységi engedély visszavonásával érintett állományának részben vagy egészben történő átruházása érdekében szükséges intézkedések megtételére.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott esetben az állományátruházás sikeres lebonyolítása céljából felügyeleti biztost rendel ki, vagy a már kijelölésre került felügyeleti biztos megbízólevelét haladéktalanul módosítja.

(3)192 A felügyeleti biztos – a biztosító képviseletében – az állományátruházás lebonyolítása érdekében a kijelölését, vagy a megbízólevél módosítását követő harminc napon belül, állományátruházásra irányuló megállapodás megkötése céljából, ajánlattételre hívja fel az átruházandó szerződéses állomány vagy állományok művelésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező, Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítókat, tagállami és harmadik országbeli biztosítók magyarországi fióktelepeit.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhívásnak tartalmaznia kell:

a) az átruházandó állomány pontos meghatározását, az átruházásra kerülő állomány szerződési feltételeit,

b) az átruházandó állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és az azokhoz kapcsolódó átadni tervezett eszközök megjelölését.

(5) Az átruházandó szerződéses állomány művelésére feljogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosító az ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig – amely nem lehet hosszabb, mint az ajánlati felhívás közzétételétől számított két hónap – tehet ajánlatot az állomány átvételére, amely ajánlatához a felügyeleti biztos (6) bekezdésben meghatározott döntésének a meghozataláig kötve van.

(6) A felügyeleti biztos a felhívásban megjelölt határidőt követő tizenöt napon belül dönt, hogy melyik biztosítóval állapodik meg az állományátruházásról. Több ajánlat esetén versenytárgyalás is tartható. A felügyeleti biztos a (9) bekezdésben foglaltakkal összhangban azon ajánlatot fogadhatja el, amely – a biztosítottak érdekeinek védelmére és az átadó biztosító pénzügyi helyzetére is tekintettel – az ajánlatban fogalt összes feltételek figyelembevételével a legkedvezőbb. Ugyanazon kötelezettségekből álló állomány esetében az alacsonyabb értéken megvalósítható átruházás tekintendő kedvezőbbnek.

(6a)193 Ha a (3)–(6) bekezdésben meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre, akkor a Felügyelet az intézkedés megtételének sikertelenségéről a honlapján tájékoztatót tesz közzé, amelyben tájékoztatja az állománnyal kapcsolatban érintett szerződéssel rendelkező szerződőket a 188. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezések gyakorlati következményeiről.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott döntés meghozatalát követően a felügyeleti biztos és az átvevő biztosító haladéktalanul köteles a 256. § (1) bekezdésében meghatározott kérelmet a Felügyelethez benyújtani. A kérelemről a Felügyelet soron kívül, de legkésőbb a kérelem beérkezését követően tizenöt munkanapon belül határoz, kivéve, ha az átvevő biztosító székhelye Magyarország területén kívül van.

(8) Ha az átvevő biztosító székhelye Magyarország területén kívül van, akkor a Felügyelet ügyintézési határidejére az eljárására vonatkozó általános szabályok az irányadók.

(9) Ha a biztosító állománya csak egy részének átruházására kerül sor, akkor a biztosító azon hitelezője, amelynek biztosítási szerződésből eredő követelése van a biztosítóval szemben, nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe ahhoz képest, mintha a biztosító az állományátruházás nélkül felszámolásra kerülne. Ennek való megfelelés érdekében úgy kell eljárni, hogy az átruházásra kerülő állományra jutó, (4) bekezdés b) pontja szerinti tartalékok és eszközök mértéke ne haladja meg a biztosító teljes állományára jutó tartalékok és eszközök mértékét.

(10)194 Az e § szerinti intézkedés eredményeként bekövetkezett vagyonátadás adó- és illetékmentes.

168. § (1) Ha a tevékenységi engedély visszavonása a biztosító Gfbt.-ben meghatározott tevékenységére vonatkozik és a Felügyelet a 167. §-ban meghatározott intézkedés meghozataláról dönt, a felügyeleti biztos haladéktalanul köteles egyeztetni a Kártalanítási Alap kezelőjével a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománnyal kapcsolatos tartalékok fedezetének tisztázása érdekében.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetés eredményeként megállapításra kerül, hogy a tevékenységi engedély visszavonásával érintett biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állományával kapcsolatban nem állnak rendelkezésre a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére szolgáló eszközök és a 167. § (3)–(6) bekezdésében meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre, akkor a felügyeleti biztos és a Kártalanítási Alap kezelője harminc napon belül tervet készít a hiányzó eszközök – Kártalanítási Alap terhére történő – pótlása, és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állomány átruházásának újbóli előkészítése érdekében.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott terv elkészítését követően a felügyeleti biztos ismételten felhívja a 167. § (3) bekezdésében meghatározott ajánlattételre az érintett biztosítókat, azzal, hogy a 167. § (4) bekezdésében foglaltakon túl a felhívásnak tartalmaznia kell a (2) bekezdésben meghatározott tervet.

168/A. §195 (1) A 167. és 168. §-ban meghatározott intézkedés megindításáról és annak joghatásairól a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak felügyeleti hatóságait.

(2) A 167. és 168. §-ban meghatározott intézkedésről szóló döntés honlapon történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül közzéteszi annak tartalmát az Európai Unió Hivatalos Lapjában, angol és magyar nyelven a 11. melléklet C) részében meghatározott nyomtatványon.

69. Másik tagállamban elrendelt reorganizációs eljárással kapcsolatos szabályok

169. § (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosítóval szemben hozott reorganizációs eljárásban hozott döntés joghatásai tekintetében a biztosító székhelye szerinti jog az irányadó.

(2) Az ilyen eljárásokban hozott döntéseket minden további eljárás nélkül el kell ismerni.

170. §196 Ha másik tagállam érintett felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a területén székhellyel rendelkező biztosító ellen reorganizációs vagy azzal egy tekintet alá eső eljárás indult, a Felügyelet – mérlegelve a tájékoztatás szükségességét a magyarországi esetleges hitelezők tekintetében – honlapján tájékoztatót tehet közzé az eljárás megindításáról és annak gyakorlati következményeiről.

XIV. Fejezet

A BIZTOSÍTÓK FELSZÁMOLÁSA

70. Általános szabályok

171. § (1) E fejezet szabályait magyarországi székhelyű biztosító részvénytársaság, az európai részvénytársasági formában működő biztosító, a biztosító szövetkezet, a kölcsönös biztosító egyesület és a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe elleni felszámolási eljárásra kell alkalmazni.

(2)197 Ahol ez a fejezet biztosítót említ, ott e fejezet alkalmazásában a felszámolás alatt álló – tevékenységi engedéllyel már nem rendelkező – volt biztosítót is érteni kell.

172. § (1) Az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező biztosítóval szemben lefolytatott felszámolási vagy azzal egyenértékű eljárás joghatásai tekintetében a biztosító székhelye szerinti jog az irányadó.

(2) Az ilyen eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell ismerni.

173. § (1) A biztosító részvénytársaság, az európai részvénytársasági formában működő biztosító és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit, a kölcsönös biztosító egyesület elleni felszámolási eljárásra – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – a Civil tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe elleni felszámolási eljárásra az Fkt.-ban foglaltakat kell az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni.

(3) A biztosító részvénytársaság, az európai részvénytársasági formában működő biztosító, a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, a biztosító szövetkezet, továbbá a kölcsönös biztosító egyesület ellen csődeljárásnak nincs helye.

(4) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepével szemben felszámolási eljárást a Felügyelet nem kezdeményezhet.

174. § A biztosító – ide nem értve a kisbiztosító-egyesületet – felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

175. § (1)198 Biztosító felszámolójának kizárólag a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki vagy választható meg.

(2) A felszámolót a 135–147. §-ban előírt titoktartási kötelezettség terheli.

(3) A felszámoló jogosult valamennyi tagállamban e törvény, a Cstv., a Civil tv., és az Fkt. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon tagállam jogszabályait, amelynek területén eljárását foganatosítja.

176. § (1) A biztosítóval szembeni – biztosítási szerződésen alapuló – hitelezői igények rendezése érdekében a felszámoló jogosult az adott biztosítási szerződésekkel érintett biztosítási ágazat művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítóval vagy a biztosítók érdekvédelmi szervezetével (a továbbiakban együtt: Szerződő) szerződést kötni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés megkötéséhez nem szükséges a hitelezői igény jogosultjának hozzájárulása.

(3) A szerződés megkötésével a Szerződő – a biztosító nevében – gyakorolja a hitelezői igény vonatkozásában a biztosítót a biztosítási szerződés alapján, a felszámolás elrendelését megelőzően megillető jogokat és kötelezettségeket, továbbá a Szerződő a kártérítési igény jogosultjának személyes adatai és üzleti titkai tekintetében adatkezelővé válik.

177. § (1) A felszámolói díj összege nem haladhatja meg a felszámolás során eladott vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,25 százalékát. Egyezség esetén a felszámoló díja nem lehet több a vagyontárgyak nettó értékének 1,25 százalékánál.

(2) A felszámolóra a Cstv. 59. §-a és 60. § (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható.

178. § (1) A felszámoló – munkájának hatékonyabb elvégzése érdekében – az érintett tagállamok területén képviselőt bízhat meg, aki segítséget nyújt az eljárást érintően a helyi hitelezőknek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselőnek csak olyan személy jelölhető ki, akivel szemben a Cstv. 27/A. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(3) A felszámoló az (1) bekezdésben meghatározott képviselője nevét, elérhetőségét és a képviseleti jogosultságának tartalmára vonatkozó adatokat a saját honlapján közzéteszi.

(4) A (3) bekezdés szerinti adatokat a Felügyelet a honlapján közzéteszi.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselő megbízásával járó indokolt költségek Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felszámolási költségnek minősülnek.

179. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület felszámolása esetén a Civil tv. 10. § (3), (5) és (6) bekezdése nem alkalmazható.

(2) A felszámolás során a biztosítási szerződésből származó kötelezettségek tekintetében a Cstv. 46. § (7) bekezdése nem alkalmazható.

(3)199 Biztosító felszámolása esetén egyesítésnek, szünetelésnek és felfüggesztésnek nincs helye.

180. § (1) A Cstv. 40. §-ának vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a szerződéssel jogot szerzett fél igazolja, hogy az adott szerződésre más tagállam joga az irányadó és ezen alkalmazandó jog szerint a szerződés megtámadhatósága kizárt.

(2) A 196. §-ban meghatározott jog fennállását annak jogosultjával szemben a felszámoló a felszámolási eljárásban köteles tiszteletben tartani, ugyanakkor ez – az (1) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – nem zárja ki a Cstv. 40. §-ában meghatározott rendelkezések alkalmazását.

71. A felszámolási eljárás megindítása

181. § (1) A biztosító elleni felszámolási eljárás bíróság általi megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.

(2) A Felügyelet a felszámolási eljárás megindításának kezdeményezéséről abban az esetben hozhat döntést, ha a biztosító tevékenységi engedélyének visszavonására sor került.

(3) A bíróság a felszámolás elrendeléséről a kezdeményezés beérkezésétől számított harminc napon belül határoz.

(4) A bíróság a felszámolást a Felügyelet kezdeményezésére a biztosító fizetésképtelenségének a vizsgálata nélkül köteles elrendelni.

(5) Ha a biztosító elleni felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet nem a Felügyelet terjesztette elő, a bíróság a kérelem elutasítását követően soron kívül értesíti a Felügyeletet. Az értesítés kézhezvételét követően a Felügyelet haladéktalanul megvizsgálja a felszámolási eljárás megindítása kezdeményezésének szükségességét.

(6)200 A felszámolás megindításának kezdeményezéséről szóló, a (2) bekezdésben meghatározott döntést közigazgatási perben megtámadhatja

a) a biztosító alapítói vagy tagsági jogait gyakorló legfőbb szerv képviselője, és

b) bármely olyan személy is, aki a 183. § (2) bekezdésében meghatározott biztosítási szerződésből eredő követelés jogosultja.

(7)201 A (6) bekezdésben meghatározott perindítási jogosultság a (2) bekezdésben meghatározott döntés megtámadásán túl kiterjed a biztosító tevékenységi engedélyének visszavonásáról szóló döntés megtámadására is, kivéve, ha a biztosító tevékenységi engedély visszavonásáról szóló döntés tárgyában bíróság már jogerős ítélet született.

(8)202 A közigazgatási pert fel kell függeszteni, ha a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló döntés tárgyában már közigazgatási per van folyamatban.

(9)203 A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidő kezdőnapja a hitelezők esetén a felszámolás megindításának a kezdeményezéséről szóló döntés esetén a közzététel napja.

72. A hitelezői igények bejelentése

182. § (1)204 Biztosító felszámolása során a hitelezők – a 188. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – a felszámolást elrendelő jogerős bírósági végzés közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek követeléseiket bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

73. A hitelezői igények kielégítése

183. § (1)205 A felszámolás során a felszámoló a biztosítónak a biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott követelések kielégítése után a Cstv. 57. § (1) bekezdés c)–h) pontjában meghatározott követelések kielégítése előtt köteles kielégíteni, ide nem értve a 185/A. §-ban foglalt esetet.

(2) A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti:

a) személyi sérüléshez, balesethez, betegséghez kapcsolódó szerződéses kötelezettségek vonatkozásában

aa) a betegségbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés betegségbiztosítási kockázatainak fedezetéből eredő kötelezettségek,

ab) a balesetbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés balesetbiztosítási kockázatainak fedezetéből eredő kötelezettségek, és

ac) a felelősségbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés felelősségbiztosítási kockázatainak fedezetéből eredő, személyi sérüléssel összefüggésben felmerült, a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett biztosítási események alapján elismert szolgáltatások, ideértve a károsultat vagy a károsulttal szemben tartásra jogosult hozzátartozót illető járadékfizetési szolgáltatásokat (e alpont tekintetében a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát és a Nemzeti Irodát megillető követelések kivételével);

b)206 az életbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, továbbá a felelősségbiztosításból eredő kötelezettségek (e pont tekintetében az a) pontban meghatározott kötelezettségek kivételével és a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát és a Nemzeti Irodát megillető követelések kivételével);

c) a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett biztosítási események alapján elismert szolgáltatások, ide nem értve az a) és b) pontban meghatározott szolgáltatásokat (e pont tekintetében a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát és a Nemzeti Irodát megillető követelések kivételével);

d) a Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát az általa teljesített szolgáltatások alapján megillető követelések;

e) az előre fizetett, de kockázatviseléssel meg nem szolgált díjakból származó visszafizetési kötelezettségek.

184. § (1) A biztosító biztosítási szerződésből eredő követelései a közbenső felszámolási mérleg (a továbbiakban: közbenső mérleg) alapján is kielégíthetők.

(2) Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete fedezetet nyújt a 183. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítésére, azokat a biztosító teljes egészében kielégíti.

(3) Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete nem nyújt fedezetet a 183. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítésére, a biztosító a rendelkezésre álló vagyont a 183. § (2) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjában meghatározott követelések azonos arányában osztja fel e hitelezők között.

(4) Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete – a 183. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítése után – fedezetet nyújt 183. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítésére, azokat a biztosító részben kielégíti, oly módon, hogy

a) egy életbiztosítási szerződésből eredő kötelezettség – e kötelezettség tekintetében ide nem értve a 183. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában meghatározott kötelezettséget – kielégítése a harmincmillió forintot nem haladhatja meg,

b) egy felelősségbiztosítási szerződésből vagy egy biztosítási szerződés felelősségbiztosítási kockázatainak fedezetéből eredő kötelezettség – e kötelezettség tekintetében ide nem értve a 183. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában meghatározott kötelezettséget – kielégítése a követelés hetvenöt százalékát nem haladhatja meg.

(5) Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete – a 183. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítése után – nem nyújt fedezetet 183. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségek (4) bekezdésben meghatározottak szerinti kielégítésére, a biztosító a rendelkezésre álló vagyont a 183. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott követelések azonos arányában osztja fel e hitelezők között.

(6) Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete – a 183. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek és a 183. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségek (4) bekezdés szerinti kielégítése után – fedezetet nyújt 183. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítésére, azokat a biztosító részben kielégíti oly módon, hogy egy biztosítási szerződésből eredő kötelezettség kielégítése a követelés hetvenöt százalékát nem haladhatja meg.

(7) Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete – a 183. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek és a 183. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségek (4) bekezdés szerinti kielégítése után – nem nyújt fedezetet 183. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségek (6) bekezdés szerinti kielégítésére, a biztosító a rendelkezésre álló vagyont a 183. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott követelések azonos arányában osztja fel e hitelezők között.

(8)207 Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete – a 183. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítése és a 183. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségek (4) bekezdés szerinti kielégítése, továbbá a 183. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségek (6) bekezdés szerinti kielégítése után – fedezetet nyújt

a) a (4) és (6) bekezdésben meghatározott követelések (4) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (6) bekezdésben meghatározott értékhatár feletti részére, és

b) a 183. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítésére,

azokat a biztosító teljes egészében kielégíti.

(9) Ha a biztosító – fenti eljárást követően – megmaradt vagyona nem nyújt fedezetet a követelések (8) bekezdés szerinti kielégítésére, a megmaradt vagyont elsősorban a (4) és (6) bekezdésben meghatározott követelések (4) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (6) bekezdésben meghatározott értékhatár feletti részének kifizetésére kell fordítani oly módon, ha a megmaradt vagyon nem elegendő a követelések teljes körű kifizetésére, akkor e követeléseket azonos arányában osztja fel e hitelezők között.

(10) Ha a biztosítónak a (9) bekezdésben meghatározott követelések kielégítését követően maradt vagyona, azt

a) elsősorban a Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát az általa teljesített szolgáltatások alapján megillető követelések kielégítésére,

b) másodsorban a 183. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott követelések kielégítésére

kell fordítani.

185. § (1) Járadékfizetési kötelezettségből adódó követelések esetében a biztosító egyösszegű – biztosításmatematikai eszközökkel meghatározott – fizetést (a továbbiakban: megváltás) teljesít vagy járadéktartalékok – vagy e tartalékok fedezetét képező eszközök – felhasználásával járadékbiztosítási szerződést köthet más biztosítóval a járadékfizetési kötelezettségből adódó követelések teljesítésére.

(2) A 184. §-ban meghatározott rendelkezések teljesítése során a járadékfizetési kötelezettségből adódó követelések vonatkozásában ezen megváltás összege alapján kell eljárni a biztosítónak.

185/A. §208 (1) Ha a biztosító természetes személyekkel biztosítási alapú befektetési termékekhez tartozó biztosítási szerződéseket kötött, akkor a felszámolás során az e szerződései alapján képzett számviteli biztosítástechnikai tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközök a felszámoló által külön kezelendők és az azokhoz kapcsolódó vagyon – a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelések kielégítése után – kizárólag az e biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésére használható fel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyon az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése után használható fel az egyéb kötelezettségek teljesítésére a 183–185. §-ban foglalt szabályok értelemszerű alkalmazásával, az egyéb kötelezettségek fedezetére rendelkezésre álló vagyonhoz hozzáadva.

186. § (1) A biztosító felszámolása esetén azok a hitelezők, amelyeknek a biztosítási szerződésből eredő követelését a biztosító viszontbiztosította, az adott viszontbiztosítási szerződés vagy szerződések vonatkozásában megszerzik a felszámolás alatt álló biztosító viszontbiztosítóval szembeni jogait a felszámoló által elismert hitelezői igényük erejéig.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelező jogszerzése a hitelezői igénye elismert követelésként történő visszaigazolásával következik be, ezt követően a viszontbiztosítóval szembeni jogok az (1) bekezdésben meghatározott hitelezőt és a biztosítót egyetemlegesen illetik meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelező a felszámoló által elismert hitelezői igénye erejéig – a viszontbiztosítási szerződés erre vonatkozó kikötésétől függetlenül – saját lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban is pert indíthat a viszontbiztosítóval szemben.

(4) Ha a felszámolás alatt álló biztosító felszámolója kéri, az (1) bekezdésben meghatározott hitelező a biztosító igényét is köteles érvényesíteni a viszontbiztosítóval szemben, az igény érvényesítését azonban az ezzel kapcsolatos költségek felszámoló általi megelőlegezésétől teheti függővé.

(5) A per eredményeként befolyt összegből először az (1) bekezdésben meghatározott – a viszontbiztosítóval szemben az adott pert indító – hitelező igényét kell kielégíteni.

(6) Ha a viszontbiztosítási szerződés alapján a viszontbiztosító teljesít, a felszámolás alatt álló biztosítóhoz befolyó összegek külön kezelendők, és azok kizárólag az adott viszontbiztosítással fedezett biztosítási szerződések alapján fennálló kötelezettségek teljesítésére használhatók fel.

74. A felszámolás elrendelésének hatása a biztosítási szerződésekre

187. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában a biztosítási szerződések – a folyamatban lévő állományátruházás esetét, és a 188. §-ban meghatározott esetet kivéve – megszűnnek.

(2) A megszűnt biztosítási szerződések esetében a megszűnés napjáig járó biztosítási díjak szedhetők be.

(3) Folyamatban lévőnek minősül az állományátruházás, ha az állományátruházás engedélyezésére vonatkozó engedélykérelem a Felügyelethez benyújtásra került.

188. § (1) A Felügyelet a 167–168. §-ban meghatározott intézkedés esetén, az állományátruházás sikeres lebonyolítása érdekében határozatában meghatározza azokat az állományokat, amelyekhez tartozó biztosítási szerződéseket úgy kell tekinteni, hogy a felszámolás kezdő időpontjában nem szűnnek meg.

(2)209 Ha a 167. és 168. §-ban meghatározott állományátruházás sikertelen volt, az (1) bekezdésben meghatározott állományokhoz tartozó biztosítási szerződések a 167. § (6a) bekezdésében meghatározott tájékoztató közzétételének napját követő ötödik munkanapon szűnnek meg.

(3)210 Ha az (1) bekezdésben meghatározott állományokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban biztosítási esemény következett be, a 182. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt a 167. § (6a) bekezdésében meghatározott közzétételtől kell számítani.

75. Tájékoztatási szabályok

189. § (1) A felszámolási eljárás megindításáról és annak joghatásairól a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak felügyeleti hatóságait.

(2)211 A felszámolást elrendelő jogerős bírósági végzés cégközlönyben történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül közzéteszi annak tartalmát az Európai Unió Hivatalos Lapjában, angol és magyar nyelven a 11. melléklet A) részében meghatározott nyomtatványon.

(3) Minden olyan hitelező esetében, akinek állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe az Európai Unió másik tagállamában található, a (2) bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások.

190. § Ha másik tagállam érintett felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a területén székhellyel rendelkező biztosító ellen felszámolási vagy azzal egy tekintet alá eső eljárás indult, a Felügyelet honlapján tájékoztatót tesz közzé az eljárás megindításáról és annak gyakorlati következményeiről.

191. § (1) A felszámoló a felszámolást elrendelő jogerős bírósági végzés közzétételét követő öt napon belül köteles a saját, a biztosító és a Felügyelet honlapján tájékoztatót közzétenni

a) a felszámolás elindításának tényéről;

b) a biztosítási szerződések megszűnésének tényéről, annak időpontjáról és joghatásairól;

c) a felszámolásról szóló végzés tartalmáról;

d) az egyes felszámolással kapcsolatos határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről;

e)212 a 183–184. §-ban, valamint a 185/A. §-ban foglaltak szerint a kielégítés sorrendjéről;

f) a 193. § (3) bekezdésében meghatározott tájékoztató elektronikus elérésének módjáról.

(2) A felszámoló az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatót köteles két országos napilapban is megjelentetni.

(3) A felszámoló a felszámolást elrendelő jogerős bírósági végzés közzétételét követő harminc napon belül köteles az (1) bekezdésben meghatározott tartalommal egyenként írásbeli tájékoztatást küldeni azon szerződőknek, biztosítottaknak, továbbá egyéb ismert hitelezőknek, akiknek állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe az Európai Unió másik tagállamában található.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven kell elkészíteni és a 11. melléklet B) részében meghatározott címekkel ellátni.

(5) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén is meg kell adni, amelyben annak a személynek az állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe található, akinek ismert, a felszámolás elrendelését megelőzően bejelentett kárigénye, sérelemdíj iránti igénye van.

192. § Minden olyan hitelező, akinek állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe az Európai Unió másik tagállamában található, követelését magyar nyelven vagy saját tagállamának hivatalos nyelvén nyújthatja be. Amennyiben követelését saját tagállamának hivatalos nyelvén nyújtja be, úgy a beadványán a „Követelés benyújtása” címet magyar nyelven is fel kell tüntetni.

193. § (1) A felszámoló a Felügyeletet – a Felügyelet által meghatározott rendszerességgel – tájékoztatja a felszámolás helyzetéről.

(2) A Felügyelet az Európai Unió más tagállamai felügyeleti hatóságainak megkeresésére tájékoztatást ad a felszámolás helyzetéről.

(3) A felszámoló rendszeresen, de legalább félévente a szerződőknek, biztosítottaknak, továbbá az egyéb hitelezőknek szóló tájékoztatót tesz közzé a saját, a biztosító és a Felügyelet honlapján.

194. §213 (1)214 A biztosító első számú vezetője a számviteli biztosítástechnikai tartalékok közül a matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközök – 109. § (1) bekezdésében és a 212. § (1) bekezdésében meghatározott eszköznyilvántartás szerinti – listáját a felszámolás kezdő időpontjának napjával lezárja és azt a Cstv.-ben meghatározott tevékenységet lezáró mérleg átadásával egyidejűleg a felszámolónak átadja.

(2) A felszámolási eljárás megindítása után az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő eszközök összetétele – az elírásból származó hibák javítása kivételével – csak a Felügyelet hozzájárulásával változtatható meg.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő eszközök értékesítésének eredménye kevesebb, mint a nyilvántartásban meghatározott értékük, a felszámolónak meg kell indokolnia az eltérés okát a Felügyeletnek.

(4) A felszámoló az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő eszközökhöz hozzáadja az ezen eszközökből származó hozamot, valamint a felszámolási eljárás megindítása és az esetleges állományátruházás időpontja között az érintett biztosítási állomány tekintetében beérkezett díjbevétel összegét.

XV. Fejezet

A REORGANIZÁCIÓS ÉS FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

76. Bizonyos szerződésekre alkalmazandó jog

195. § (1)215 A reorganizációs eljárás és a felszámolási eljárás ingatlan használatára vagy megszerzésére vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének a joga az irányadó.

(2)216 A reorganizációs eljárásnak és a felszámolási eljárásnak a biztosító nyilvántartásba-vételi kötelezettség alá tartozó ingatlanra, hajóra vagy légijárműre vonatkozó joga tekintetében a nyilvántartást vezető tagállam joga az irányadó.

(3) A reorganizációs eljárás és a felszámolási eljárás munkaszerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az adott munkaszerződésre alkalmazandó jog az irányadó.

77. Dologi jogok

196. § (1) Más tagállamban megindított reorganizációs eljárás vagy felszámolási eljárás során hozott intézkedés nem érinti a hitelező vagy harmadik fél olyan dolgon fennálló jogát, amely az ilyen intézkedések foganatosítása vagy az eljárás megindítása időpontjában Magyarország területén található, és a biztosító tulajdonát képező tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra, ingó vagy ingatlan eszközökre vonatkoznak.

(2) Az (1) bekezdésben említett jognak tekintendők különösen a következők:

a) az eszközök közvetlen vagy közvetett elidegenítésének joga és az ilyen eszközökből származó bevételből vagy jövedelemből a kielégítés joga;

b) a kizárólagos jog valamely követelés teljesítésére, különösen a követelés tekintetében a zálogjoggal biztosított jog, vagy a követelés garancia útján történő engedményezése;

c) az eszközök visszakövetelésére vagy helyreállítására irányuló jog bárkivel szemben, aki az erre jogosult fél szándékával ellentétes módon az eszközöket birtokolja, vagy használja;

d) a haszonélvezeti jog;

e) olyan jog, amelynek létrejöttének feltétele a jogosultság nyilvántartásba történő bejegyzése.

197. § Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vagy átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés vagy számlán történő nyilvántartás szükséges, annak a tagállamnak a joga az irányadó, ahol a nyilvántartást vagy a számlát vezetik.

ÖTÖDIK RÉSZ

A VISZONTBIZTOSÍTÁSRA, A KÜLÖNLEGES CÉLÚ GAZDASÁGI EGYSÉGRE ÉS AZ EGYÜTTBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

XVI. Fejezet

A VISZONTBIZTOSÍTÁSRA ÉS A KÜLÖNLEGES CÉLÚ GAZDASÁGI EGYSÉGRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYOK

78. A finanszírozási viszontbiztosítás

198. § (1) A finanszírozási viszontbiztosítási szerződéseket kötő vagy finanszírozási viszontbiztosítást végző biztosítónak és viszontbiztosítónak képesnek kell lennie az ezen szerződésekből vagy ezen tevékenységekből eredő kockázatok megfelelő azonosítására, mérésére, figyelemmel kísérésére, kezelésére, ellenőrzésére és jelentésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 210. cikk (2) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.

79. Különleges célú gazdasági egység

199. §217 (1) Magyarország területén – a biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól kockázatot átvállalni jogosult – különleges célú gazdasági egység a Felügyelet engedélyével akkor alapítható, ha az megfelel a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 211. cikk (2) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében meghatározott követelményeknek.

(2) A különleges célú gazdasági egység elleni felszámolási eljárás bíróság általi megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.

XVII. Fejezet

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

80. E fejezet alkalmazási köre

200. § A 201–203. § azon együttbiztosításra alkalmazandó, amely az 1. melléklet A) rész 3–16. pontban meghatározott ágazatába tartozó egy vagy több kockázathoz kapcsolódik, és amely megfelel a következő feltételek mindegyikének:

a) a kockázat nagykockázat;

b) a kockázat helye az Európai Unió területén található;

c) a szerződésben meghatározásra kerül a vezető biztosító;

d) az együttbiztosítási szerződésben részes biztosítók egyike a vezető biztosítóétól eltérő tagállamban

da) rendelkezik székhellyel vagy

db) létesített fióktelep.

81. Az együttbiztosításra vonatkozó eltérő szabályok

201. § (1) A 284–285. §-ban meghatározott szabályok az együttbiztosítási szerződés vezető biztosítójára alkalmazandók.

(2) Ha az együttbiztosítás kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz kapcsolódik, a kárrendezési megbízott megbízásának a kötelezettsége a vezető biztosítót terheli az együttbiztosítási szerződés vonatkozásában.

202. § (1) Együttbiztosítás esetén a biztosítástechnikai tartalékokat az együttbiztosításban részt vevő biztosítók kockázatvállalásukból eredő kötelezettségeiknek megfelelő mértékben képzik.

(2) Az (1) bekezdés szerint az együttbiztosításban részt vevő biztosítók által megképzett biztosítástechnikai tartalékok összegének akkorának kell lennie, mint a vezető biztosító által a székhelye szerinti tagállamnak a szabályai alapján meghatározott összeg.

203. § Az együttbiztosításban részt vevő biztosító köteles nyilvántartást vezetni az együttbiztosítással érintett tevékenysége terjedelméről, és az ezen tevékenységgel érintett tagállamokról.

HATODIK RÉSZ

KISBIZTOSÍTÓKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

82. A rész hatálya és alkalmazása

204. § (1) E részben meghatározott szabályok arra a biztosítóra terjednek ki, amely megfelel a következő feltételek mindegyikének:

a) a biztosító éves bruttó díjbevétele nem haladja meg az ötmillió eurót;

b) a biztosítónak a viszontbiztosítási szerződésekből és a különleges célú gazdasági egységektől megtérülő összegekkel együtt számított bruttó biztosítástechnikai tartalékai nem haladják meg a huszonöt millió eurót, továbbá csoporthoz tartozó biztosító esetén a csoport viszontbiztosítási szerződésekből és a különleges célú gazdasági egységektől megtérülő összegekkel együtt számított bruttó biztosítástechnikai tartalékai nem haladják meg a huszonöt millió eurót;

c) a biztosító nem folytat felelősség-, hitel- és kezesi biztosítási kockázatokat fedező biztosítási tevékenységet, kivéve, ha azok a 47. §-ban meghatározottak szerint kiegészítő kockázatnak minősülnek;

d) a biztosító üzleti tevékenysége nem terjed ki

da) a félmillió eurós éves bruttó díjbevételt meghaladó,

db) a viszontbiztosítási szerződések alapján és a különleges célú gazdasági egységektől megtérülő összegekkel együtt számított két és fél millió euró bruttó biztosítástechnikai tartalékot meghaladó,

dc) az éves bruttó díjbevételük vagy a viszontbiztosítási szerződésekből és a különleges célú gazdasági egységektől megtérülő összegekkel együtt számított bruttó biztosítástechnikai tartalékuk tíz százalékát meghaladó viszontbiztosítási

ügyletekre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak mellett az ebben a részben meghatározott szabályok alkalmazandók minden olyan biztosítási tevékenység folytatására engedélyt kérő vállalkozásra, amelynek a Felügyelet részére benyújtott öt évre szóló üzleti tervében foglaltak alapján megállapítható, hogy az éves bruttó díjbevétele, vagy a – viszontbiztosítási szerződések alapján és a különleges célú gazdasági egységektől megtérülő összegekkel együtt számított – bruttó biztosítástechnikai tartalékai várhatóan öt éven belül nem haladják meg az (1) bekezdésben meghatározott valamely küszöbértéket.

205. § (1) Az elsőtől a negyedik részben meghatározott szabályokat az e részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a 204. §-ban meghatározott kisbiztosítók esetében.

(2) Az elsőtől a negyedik részben meghatározott szabályokat kell alkalmazni minden olyan biztosítási tevékenység folytatására engedélyt kérő vállalkozásra, amelynek a Felügyelet részére benyújtott öt évre szóló üzleti tervében foglaltak alapján megállapítható, hogy az éves bruttó díjbevétele, vagy a – viszontbiztosítási szerződések alapján és a különleges célú gazdasági egységektől megtérülő összegekkel együtt számított – bruttó biztosítástechnikai tartalékai várhatóan öt éven belül meghaladják az 204. § (1) bekezdésében meghatározott valamely küszöbértéket.

206. § (1) Ha a 204. § (1) bekezdésében meghatározott összegek bármelyikét a biztosító kettő egymást követő évben túllépi, akkor a harmadik évtől a Felügyelet eseti adatszolgáltatásra kötelezi a biztosítót.

(2) Ha az eseti adatszolgáltatás alapján megállapításra kerül, hogy a biztosító három egymást követő évben túllépi a 204. § (1) bekezdésében meghatározott összegeket, akkor a negyedik évtől az elsőtől a negyedik részben meghatározott szabályok az e részben meghatározott eltérések nélkül alkalmazandók a biztosítóra.

207. § Az elsőtől a negyedik részben meghatározott szabályokat az e részben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni arra a biztosítóra, amely esetében a Felügyelet megállapította az összes alábbi feltétel teljesülését:

a) a biztosító a 204. § (1) bekezdésében meghatározott küszöbértékek egyikét sem haladta meg az elmúlt három egymást követő évben;

b) a biztosító a 204. § (1) bekezdésében meghatározott küszöbértékek közül az elkövetkező öt év alatt – üzleti tervében foglaltak alapján – várhatóan egyiket sem lépi túl.

208. § (1) A 204–207. §-ban foglalt szabályok nem gátolják a biztosítót, hogy az elsőtől a negyedik részben meghatározott szabályok alapján kérje engedélyezését vagy hogy továbbra is az elsőtől a negyedik részben meghatározott szabályok szerint folytassa tevékenységét.

(2) Ha Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító másik tagállamban határon átnyúló szolgáltatás keretében, vagy fióktelep útján

a) kívánja folytatni a jövőben

b) folytatja

a biztosítási tevékenységet, az e részben meghatározott eltérő szabályok nem alkalmazhatók.

XVIII. Fejezet

A KISBIZTOSÍTÓKRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK

83. Szervezeti és tevékenységbeli eltérések

209. § (1) A biztosító részvénytársaság esetén a 8. §-ban meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(2)218 A kisbiztosítók esetén az 55. § (1) bekezdés e)–f) pontjában, a 65–68. §-ban, a 76–84. §-ban, a 86-90. §-ban és a 94. § (4)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(3) A 93. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott minimális biztonsági tőkerész értékét biztosítási ágazatonként és szervezettípusonként kell megállapítani a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló Kormány rendelet biztonsági tőkére meghatározott előírásai szerint.

(4) A kisbiztosító számviteli rendjéért felelős vezetője – a 62. § (1) bekezdésétől eltérően – ellenőrzi és az első számú vezető mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött éves beszámoló, a 109. §-ban meghatározott eszköznyilvántartás és éves adatszolgáltatás helytállóságát.

210. § (1) A könyvvizsgáló a 71. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően az éves beszámoló vizsgálata mellett vizsgálja:

a) hogy az éves beszámolóban szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok mértéke elégséges-e, és eszközfedezete megfelel-e a jogszabályokban foglaltaknak,

b) az éves beszámoló készítésére, a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre, számviteli biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó szabályok betartását, a szavatolótőke és a számviteli biztosítástechnikai tartalékok számításának helyességét,

c) a 71. § (4) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottakat.

(2) A könyvvizsgáló az (1) és a (3) bekezdésekben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az első számú vezetőnek, a felügyelőbizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek a tárgyévet követő évben az éves adatszolgáltatással együtt megküldi.

(3) A könyvvizsgáló a (2) bekezdésben előírt kiegészítő jelentésében köteles arra is kitérni, hogy az éves beszámolóban szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok mértéke elégséges-e, és eszközfedezete megfelel-e az e törvényben foglaltaknak.

(4) A könyvvizsgáló köteles a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékait tartalékfajtánként és ágazatonként elkülönítetten írásban értékelni, és a részletes értékelést a biztosítónak átadni.

211. § (1) A kisbiztosító vezető aktuáriusa – az 58. § (1) bekezdésétől eltérően – aláírásával igazolja

a) az éves beszámolóban szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok képzésének és mértékének helyességét;

b) a szavatolótőke-szükséglet számításának helyességét;

c) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztását;

d) a díjkalkulációk szakmai helyességét; és

e) az a)–d) pontra vonatkozó adatok, valamint a tartalékok helytállóságát.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban a kisbiztosító vezető aktuáriusa azt is igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak és az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.

(3) A kisbiztosító vezető aktuáriusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan – a felügyeleti ellenőrzés elősegítése céljából – benyújtja a Felügyeletnek a biztosító éves külön aktuáriusi jelentését.

(4) A kisbiztosító vezető aktuáriusa esetén az 58. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezést nem kell alkalmazni.

(5) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.

84. Eszközök nyilvántartása

212. § (1)219 A számviteli biztosítástechnikai tartalékok közül a matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközökről a biztosító a 6. mellékletben meghatározott csoportosítás szerint külön eszköznyilvántartást vezet.

(2)220 A biztosító eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközei összértékének mindenkor el kell érnie az (1) bekezdés szerinti tartalékok előírt nagyságát.

(3) A biztosító köteles biztosításüzemi működését szolgáló ingatlanairól és gazdasági társaságban való részesedéseiről külön nyilvántartást vezetni.

85. Üzleti terv

213. § (1) Az üzleti terv tartalmazza a biztosítási tevékenység terjedelmét, továbbá a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentőséggel bíró tényeket és adatokat, így különösen:

b) a tevékenység megkezdéséhez szükséges tőke nagyságát és összetételét.

(2) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a biztosító első 3 éves tevékenységére vonatkozó becslést

a) a működési költségekre, különös tekintettel a szerzési, igazgatási és kárrendezési költségekre,

b) a tervezett állomány darabszámára és állománydíjára termékenként,

c) a díjbevétel és a kárkifizetés termékenkénti várható alakulására,

d) a likviditási helyzet várható alakulására,

e) a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatolótőke-szükséglet, és a biztonsági tőke fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközökre,

f) a tervezett mérlegadatokra.

(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra vonatkozó terveket, amelyekben a viszontbiztosításra vonatkozó tervezett bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell kimutatni.

86. A kisbiztosítói ügymenet-kiszervezés feltételei

214. § (1) A biztosító ügymenetének kiszervezése nem terjedhet ki

a) a biztosító szervezeti kialakításával kapcsolatos feladatok,

b) a kockázat elvállalásának,

c) a belső ellenőrzési tevékenység,

d) a mérlegelemzés és a szavatolótőke-számítás,

e) a személyzeti ügyekben való döntés,

f) a viszontbiztosítási szerződés megkötésének

kiszervezésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem terjed ki a ki nem szervezhető feladatok teljesítéséhez szükséges szakértői szolgáltatások igénybevételére.

(3) A biztosító köteles a Felügyeletnek az éves adatszolgáltatás keretében bejelenteni

a) az aktuáriusi feladatok,

b) az elektronikus adatfeldolgozás,

c) a kárrendezés,

d) a vagyonkezelési tevékenység

kiszervezését.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét, valamint a kiszervezés időtartamát.

(5) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a kiszervezett tevékenység végzése során a tevékenységet végző tudomására jutott biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket;

b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a biztosító belső ellenőre, könyvvizsgálója és a Felügyelet által történő ellenőrzéséhez;

c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért;

d) az elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket;

e) a biztosító részéről történő azonnali hatályú felmondás lehetőségét a kiszervezett tevékenységet végző által történő jogszabálysértő tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos szerződésszegés esetén.

(6) Az ügymenet-kiszervezési szerződésben a biztosító köteles előírni, hogy bármely típusú felügyeleti ellenőrzés esetén a vele szerződő fél köteles a felügyeleti ellenőrzést végzőnek az ügymenet-kiszervezéssel kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot, információt megadni. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a szerződésben rögzíteni kell az adatfeldolgozás rendjét és az adatvédelem szabályait.

(7) Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

(8) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon a biztosítónál.

87. A biztosítástechnikai tartalékra, a szavatoló tőkére és a biztonsági tőkére vonatkozó szabályok

215. § (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a biztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható biztosítási veszteségekre számviteli biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.

(2) A biztosítónak a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint kell képezni.

216. § (1) A biztosítónak a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségei mindenkori teljesíthetősége érdekében biztosítási áganként folyamatosan legalább annyi szavatoló tőkével kell rendelkeznie, mint az általa folytatott biztosítási tevékenység terjedelmének megfelelő minimális szavatolótőke-szükséglet.

(2) A biztosítónak a szavatoló tőkét a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint kell megképezni.

217. § (1) A biztosítónak mindenkor rendelkeznie kell biztonsági tőkével.

(2) A minimális szavatolótőke-szükséglet egyharmada képezi a biztosító biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a 218. §-ban meghatározott minimális biztonsági tőke értéke, egyébként a biztosító biztonsági tőkéje megegyezik a 218. § szerinti minimális biztonsági tőkével.

218. § (1) A részvénytársaság és a szövetkezet minimális biztonsági tőkéje:

a) az életbiztosítási ág esetén egymilliárd forint,

b) a nem-életbiztosítási ág esetén hatszázötven millió forint, azonban az 1. melléklet A) rész 10–15. pontjában meghatározott ágazat bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító esetén egymilliárd forint,

c) viszontbiztosítási tevékenységet végző nem-életbiztosító esetén nyolcszázötven millió, de az 1. melléklet A) rész 10–15. pontjában meghatározott ágazat bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező viszontbiztosítási tevékenységet végző nem életbiztosító esetén egymilliárd forint, amennyiben e biztosítók esetében:

ca) a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az összes díj tíz százalékát; vagy

cb) a viszontbiztosításba vételek eredményeként számított számviteli biztosítástechnikai tartalék összege meghaladja az összes számviteli biztosítástechnikai tartalék tíz százalékát.

(2) Kölcsönös biztosító egyesületnél – a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a minimális biztonsági tőke az (1) bekezdésben meghatározott értékek hetvenöt százaléka.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeg helyett a minimális biztonsági tőke összege

a) a (2) bekezdésben meghatározott kölcsönös biztosító egyesületnél, ha az egyesület éves díjbevételének és tagdíjbevételének együttes összege az utolsó három üzleti évben

aa) legalább egy alkalommal elérte az egymilliárd-egyszázmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg hatvan százaléka,

ab) egy alkalommal sem érte el az egymilliárd-egyszázmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a kilencszázmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg negyven százaléka,

ac) egy alkalommal sem érte el a kilencszázmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a hatszázmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg húsz százaléka,

ad) egy alkalommal sem érte el a hatszázmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a háromszázmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg tíz százaléka,

ae) egy alkalommal sem érte el a háromszázmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a százötvenmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg öt százaléka,

af) egy alkalommal sem érte el a százötvenmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg két és fél százaléka;

b) kizárólag az 1. melléklet A) rész 8., 9., 18. pontjában meghatározott ágazatokat művelő egyesületeknél, ha

ba) legalább egy alkalommal elérte az egymilliárd forintot, akkor hetvenötmillió forint,

bb) egy alkalommal sem érte el az egymilliárd forintot, de legalább egy alkalommal elérte a hétszázötvenmillió forintot, akkor ötvenmillió forint,

bc) egy alkalommal sem érte el az hétszázötvenmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte az ötszázmillió forintot, akkor huszonötmillió forint,

bd) egy alkalommal sem érte el az ötszázmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a kétszázötvenmillió forintot, akkor tizenkétmillió forint,

be) egy alkalommal sem érte el a kétszázötvenmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a százhuszonötmillió forintot, akkor hatmillió forint,

bf) egy alkalommal sem érte el a százhuszonötmillió forintot, akkor hárommillió forint.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti egyesület esetén – az egyesület kérelmére – a Felügyelet a mindenkori biztonsági tőke nyolcvan százalékos mértékéig engedélyezheti a viszontbiztosítás beszámítását.

(5) A biztosítási áganként meghatározott minimális biztonságitőke-szükségletek összeadódnak, ha a biztosító az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik.

219. § A kisbiztosítók esetén a 96–106. §-ban és a 108. §-ban meghatározott szabályokat nem kell alkalmazni.

88. A befektetésekre vonatkozó eltérő szabályok

220. § (1) A biztosító szavatolótőkéjét és számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező eszközöket – a céljuk, a művelt biztosítási ágnak és a kötelezettségek lejárati szerkezetének figyelembevételével – úgy kell befektetni, hogy a befektetések a biztosító mindenkori likviditásának megőrzése mellett egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és jövedelmezőséget teljesítsék.

(2) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök esetében a biztonságos befektetés érdekében a biztosítónak egyidejűleg több befektetési formát kell választania, és az adott befektetési formán belül is törekednie kell a befektetési kockázat mérséklésére a befektetési kockázatok megosztásával.

(3) A biztosítónak a számviteli biztosítástechnikai tartalékainak befektetése során be kell tartania a 8. mellékletben foglaltakat is, kivéve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékait.

(4) A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai a 6. mellékletben meghatározott eszközökben tarthatók.

221. § (1) A biztosító részesedése más részvénytársaságban nem érheti el a részvénytársaság jegyzett tőkéjének hetvenöt százalékát, kivéve a más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedést.

(2) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok befektetésénél a biztosító részesedése más vállalkozásban nem haladhatja meg az adott vállalkozás jegyzett tőkéjének huszonöt százalékát.

(3) A biztosító a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközeit nem fektetheti be a minősített befolyással rendelkező tulajdonos biztosítási tevékenységet nem folytató vállalkozásába, kivéve, ha azok tevékenysége túlnyomórészt közvetlenül összefüggésben van a biztosító tevékenységével.

(4) Az (1)–(2) bekezdésben előírt befektetési korlátozások nem vonatkoznak a biztosító saját tevékenysége kiszervezésére, továbbá a biztosítási üzemét szolgáló vállalkozásokra, ha a vállalkozás éves árbevételének legalább hetvenöt százaléka a biztosító számára nyújtott tevékenységből származik.

(5) A matematikai tartalékon és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli számviteli biztosítástechnikai tartalékok pénzeszközeinek befektetéseinél elsődlegesen a likviditás szempontját kell szem előtt tartani.

222. § (1) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő elvekre kell figyelemmel lenni:

a) a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközöket nettó módon kell értékelni, levonva minden felmerült költséget, amely ezen eszközök megvételével, megszerzésével merült fel,

b) a gazdálkodó szervezetnek, az államnak, a nemzetközi szervezetnek, a helyi és regionális önkormányzatnak vagy a természetes személynek nyújtott kölcsönök kizárólag akkor képezhetik a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetét, ha a kölcsönvevő megfelelő biztosítékot – ingatlanzálogjog, hitelintézet által vállalt garancia, biztosítás, vagy egyéb biztosítékok – tud felmutatni, kivételt képeznek ez alól a 223. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kölcsönök,

c) a harmadik féllel szembeni követeléseket a viszontkövetelések levonása után lehet a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonni.

(2) A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti jelzáloggal terhelt, továbbá olyan eszköz, amely felett a rendelkezési jog korlátozott.

(3) A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet szerinti származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.

223. § (1) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok területén kell elhelyezkednie, illetve

a) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) tagállama,

b) OECD-tagállam helyi vagy regionális önkormányzata,

c) OECD-tagállamban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet,

d) legalább egy tagállam tagságával működő nemzetközi szervezet

által kibocsátott eszközben kell lennie.

(2) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát kivéve, a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő korlátok állnak fenn:

a) a 6. melléklet a) pontjában felsoroltak közül az állam által nem garantált és egyéb biztosítékkal nem rendelkező eszközök a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetének legfeljebb huszonöt százalékát tehetik ki,

b) a 6. melléklet c) pontjában felsorolt eszközök a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetének legfeljebb harmincöt százalékát tehetik ki,

c) a 6. melléklet d) pontjában felsorolt eszközök a számviteli biztosítástechnikai tartalékok harmincöt százalék erejéig vehetők figyelembe,

d) a biztosító egy adott ingatlanának (telek, épület) értékét kizárólag az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék tíz százalékáig veheti figyelembe fedezetként. E szabályt kell alkalmazni több egymáshoz közel eső olyan ingatlanra is, amelyek egy befektetésnek minősülnek,

e) a biztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartaléka öt százalékáig fektethet be ugyanazon vállalkozás által kibocsátott részvénybe, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba vagy egyéb pénz- és tőkepiaci eszközébe, ugyanazon vállalkozásnak nyújtott kölcsönbe, kivéve a valamely tagállamnak, valamely tagállam helyi vagy regionális önkormányzatának, nemzetközi szervezetnek – amelynek egy vagy több tagállam tagja – nyújtott kölcsönt. E mérték legfeljebb az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék tíz százalékáig növelhető, ha az értékpapírok és a kölcsönök együttes összege sem haladja meg a bruttó biztosítástechnikai tartalék negyven százalékát,

f) a biztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék öt százalékáig számíthat be fedezetként biztosítékkal nem fedezett kölcsönt, kivéve ha azt tagállami székhelyű hitelintézetnek, biztosítónak vagy befektetési vállalkozásnak nyújtja. Ez a mérték kölcsönügyletenként az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék egy százaléka,

g) a bruttó biztosítástechnikai tartalékok három százalékáig vonható fedezetbe a pénztári készpénzállomány,

h) a bruttó biztosítástechnikai tartalékok tíz százalékáig vehetők figyelembe azok a részvények, részesedések és kötvények, amelyek a szabályozott piacon nem kerültek bevezetésre,

i) a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak tíz százalékáig fektethet be adott befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyekbe vagy adott kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírokba,

j) a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak öt százalékáig fektethet be különleges célú gazdasági eszközbe.

(3) A 6. melléklet h) pontjában meghatározott eszközök kategóriáiban felsorolt eszközök együttesen a bruttó biztosítástechnikai tartalékok fedezetének legfeljebb öt százalékát tehetik ki.

(4) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített, az eszközértékelési szabályzat szerint számított piaci értéke nem haladhatja meg a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét képező értékpapírok piaci értékének a tizenöt százalékát.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozások nem vonatkoznak a legalább egy tagállam részvételével működő nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott eszközökre.

224. § (1) A zártvégű ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy és ingatlanbefektetéseket megtestesítő zártvégű kollektív befektetési értékpapír, valamint a nyíltvégű ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy és ingatlanbefektetéseket megtestesítő nyíltvégű kollektív befektetési értékpapír és ingatlan együttesen a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb húsz százalékát tehetik ki.

(2) Az értékpapír-befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb harmincöt százalékát teheti ki.

(3) Hitelintézet által vállalt garanciával, biztosítással, jelzáloggal vagy egyéb biztosítékkal nem fedezett kötvény, vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és kölcsön, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény és kötvény együttesen a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb tizenöt százalékát tehetik ki.

(4) A hitelintézeti betétek, illetve betételfogadásra jogosult intézménynél lévő betét a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb huszonöt százalékát tehetik ki.

(5) A matematikai tartalék fedezetét képező eszközök piaci értékének legfeljebb öt százalékát teheti ki a származtatott ügyletek nem nettósított, összesített, az eszközértékelési szabályzat szerint számított piaci értéke.

(6) Az (5) bekezdés és a 223. § (4) bekezdése szerinti korlátba nem számítandó bele:

a) az árfolyam- és kamatkockázat csökkentésére kötött származtatott ügylet;

b) a hitelintézettel állampapírra kötött repóügylet.

225. § (1) A derivatív eszközök értékelésénél az óvatosság elve szerint kell eljárni és ezen eszközök figyelembe veendők az alaptermék értékelésekor.

(2) A származtatott ügyletekre vonatkozóan a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet származtatott ügyletekre vonatkozó általános szabályokkal kapcsolatos rendelkezéseit kell alkalmazni úgy, hogy a befektetési alap alatt a biztosítót, a befektetési alap nettó eszközértéke helyett a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközöket, a kezelési szabályzat alatt a biztosító eszközértékelési szabályzatát kell érteni.

(3) A biztosító nem köthet olyan ügyletet, amely a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet származtatott ügyletekre vonatkozó általános szabályokkal kapcsolatban előírt nettósítási szabályainak alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne, kivéve az indexre szóló származtatott ügylet esetét, amely nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, feltéve ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét.

(4) A biztosítónak folyamatosan rendelkeznie kell a származtatott hosszú pozíciói összesített kötési árfolyama és a már befizetett változóletét különbsége száz százalékának megfelelő beszámítási értékű likvid eszközzel, a rendes üzletmenethez vagy működéshez szükséges likvid eszközökön felül. A beszámítási érték a látra szóló vagy legfeljebb harminc napra lekötött bankbetét esetén megegyezik a betét összegével; egyéb likvid eszköz esetén pedig a likvid eszköz piaci értéke nyolcvanöt százalékával.

226. § (1) A követelések értékelésekor az óvatosság elve szerint kell eljárni, figyelemmel a nem-fizetés kockázatára. Különösen, az ingatlanokon kívüli tárgyi eszközök esetében csak az óvatosság elve alapján számított értékcsökkenéssel csökkentett érték fogadható el a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezeteként.

(2) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevont valamennyi eszköz értékelésekor az óvatosság elvét alkalmazva kell eljárni, különös figyelemmel a nem realizálható bevételek kockázatára. A biztosítottakkal és a biztosításközvetítőkkel szembeni három hónapnál régebbi követelések nem vehetők figyelembe.

(3) Az elhatárolt szerzési költségek csak akkor vonhatók be a matematikai tartalékok fedezetére, ha azok a díjátvitel (meg nem szolgált díjak tartaléka) számításával összhangban vannak.

227. § (1) Azon eszközök esetében, amelyekre a 223. § (2)–(3) bekezdése és a 224. § (1)–(6) bekezdése nem állított fel korlátokat, a következő alapelvek érvényesek:

a) a 220. § (2) bekezdésének megfelelően a befektetési portfólió kialakítása során minél több befektetési formát kell választani és a kockázatokat meg kell osztani, egyetlen befektetési kategória értéke sem lehet olyan mértékű, hogy az a biztosító függőségéhez vezetne,

b) azon befektetési kategóriáknál, ahol maga az eszköz vagy a kibocsátó kockázata magas, óvatos, alacsony mértékben kell megállapítani a fedezetre figyelembe vehető mértéket,

c) a 6. melléklet f) pontja szerinti esetben a viszontbiztosítóval szembeni követelések meghatározása során figyelembe kell venni a viszontbiztosítás minősítését,

d) ha a biztosító egy leányvállalata a biztosító befektetéseit részben vagy egészben vagyonkezeli, akkor az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni a leányvállalat eszközeinek, valamint a más leányvállalatokban való részesedések megítélésekor is,

e) az óvatosság elvére figyelemmel kell eljárni a nem likvid befektetési eszközök arányának meghatározásakor,

f) azok a hitelintézet által nyújtott kölcsönök, illetve e hitelintézetek által kibocsátott értékpapírok a számviteli biztosítástechnikai tartalékok befektetései fedezeteként beszámíthatók, amely hitelintézetek székhelye valamely tagállamban van, kizárólag e tagállam vagy helyi önkormányzata tulajdonában van, valamint tevékenysége a tagállam, a helyi önkormányzat és a velük kapcsolatban álló közüzemek, hivatalok kölcsönügyleteire terjed ki.

(2) A 223. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott negyven százalékos határt a Felügyelet engedélyével meg lehet emelni a jelzáloglevelek esetében, valamint abban az esetben, ha az adott értékpapírt kibocsátó hitelintézet székhelye valamely tagállamban van és törvény által garantált olyan állami felügyelet alatt áll, amelyet ezen értékpapírok tulajdonosainak védelme érdekében hoznak létre. Ezen értékpapírok kibocsátásából befolyt összegeket a törvény szerint kell befektetni úgy, hogy az értékpapírok teljes futamideje alatt az értékpapírban foglalt kötelezettségek teljesíthetőek legyenek, úgy, hogy ezen eszközök elsődlegesen a tőkerész, és annak kamatai kifizetését szolgálják.

(3) A 6. mellékletben meghatározott befektetési eszközök közül a biztosító szabadon választhat a befektetési korlátok figyelembevételével.

(4) A Felügyelet a biztosító kérelmére – kivételes körülmények fennállása esetén – ideiglenes jelleggel, meghatározott mértékben engedélyezheti a 6. mellékletben rögzített eszközkategóriáktól, valamint a 222–223. §-ban szabályozott korlátoktól való eltérést.

(5) Abban a kérdésben, hogy adott eszköz a törvényben megjelölt eszközkategóriák közül melyikbe tartozik, vitás esetben a Felügyelet határoz.

228. § (1) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak befektetésére nem vonatkoznak a 223. § (2)–(4) bekezdésben és a 224. §-ában, valamint a 227. § (1) bekezdés a), b), d), e) és f) pontjában és a 227. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírások. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékait a biztosító fennálló kötelezettségeinek megfelelő szerkezetben köteles befektetni.

(2) Ha a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonatkozóan a biztosító tőke- vagy hozamgaranciát nyújt, úgy a garancia teljesítéséhez képzett további tartalékok esetében be kell tartani a 223. § (2)–(3) bekezdésében, a 224. § (1)–(6) bekezdésében, a 227. § (1) bekezdés a), b), d), e), f) pontjában és a 227. § (2)–(3) bekezdésében foglalt előírásokat is.

229. § A biztosító köteles a matematikai tartalékoknak, a függőkártartalékoknak és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának nagyságáról, és azoknak befektetéséről év közben negyedévenként jelentést készíteni, és azt a tárgynegyedévet követő hónap 15. munkanapjáig, a 4. negyedévre vonatkozó jelentést pedig a tárgyévet követő év január 31-éig a Felügyelet részére megküldeni.

XIX. Fejezet

A KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLETI FORMÁBAN MŰKÖDŐ KISBIZTOSÍTÓKRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK

89. E fejezet alkalmazási köre

230. § (1) Azon kölcsönös biztosító egyesület esetén, amelynek az éves biztosítási díjbevétele és tagdíjbevétele három egymást követő évben nem éri el a háromszázmillió forintot (a továbbiakban e feltételnek eleget tevő kölcsönös biztosító egyesület: kisbiztosító-egyesület) az elsőtől a negyedik részben meghatározott, e részben foglalt eltérő szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott összeget a kölcsönös biztosító egyesület három egymást követő évben túllépi, akkor a negyedik évtől az e fejezetben foglalt eltérések nem alkalmazhatók.

90. Szervezeti és tevékenységbeli eltérések

231. § (1) A kisbiztosító-egyesület legalább első számú vezetőt köteles foglalkoztatni, más vezető állású személy foglalkoztatása nem kötelező.

(2) Az első számú vezető megbízási jogviszony keretében is foglalkoztatható.

232. § A kisbiztosító-egyesület képviseletére – ideértve a pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is – az ügyintéző és képviseleti szerv tagjai és az első számú vezető, vagy annak helyettesei önállóan vagy együttesen jogosultak.

233. § (1) A kisbiztosító-egyesület az 55. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott egyéb vezetőket megbízási jogviszony keretében is foglalkoztathatja, vagy e tevékenység ellátásával más – az adott tevékenység ellátására a 55. § (1) bekezdés a)–d) pontjában, a 59. § (1) bekezdés a)–d) pontjában és a 61. § (1) bekezdés a)–e) pontjában előírtaknak megfelelő személlyel rendelkező – szervezetet is megbízhat.

(2) A kisbiztosító-egyesület esetén az 55. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott egyéb vezetőként a Felügyelet az egyesület viszontbiztosítását ellátó biztosító egyéb vezetőinek igénybevételét is elfogadhatja.

(3) A kisbiztosító-egyesület az 55. § (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott egyéb vezetőket nem köteles alkalmazni.

(3a)221 A kizárólag az 1. melléklet A) rész 8. és 9. pontja szerinti ágazatokat művelő kisbiztosító-egyesület egyéb vezetőt nem köteles alkalmazni.

(4) A kisbiztosító-egyesületnek nem kell könyvvizsgálót választani.

234. § (1) Kisbiztosító-egyesület esetén, ha a vezető állású személy megbízatásának megszűnésével ismételten ugyanaz a személy kerül kinevezésre vagy megválasztásra vezető állású személyként, a kisbiztosító egyesület köteles ennek tényét a Felügyeletnek bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az 53. §-ban meghatározott engedélyezési eljárást nem kell lefolytatni, az erre irányuló kérelem az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésnek tekintendő.

235. § (1) Kisbiztosító-egyesület esetében – az alapszabály erre vonatkozó rendelkezése esetén – a 17. § (2) bekezdésében foglaltak nem zárják ki különleges jogállású tag egyesületbe történő belépését biztosítási szerződés létrejötte hiányában.

(2) A kisbiztosító-egyesület alapszabályában nem kell rendelkezni a 21. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározottakról.

(3) A kisbiztosító-egyesület esetén a 26–30. § rendelkezései nem alkalmazhatók.

(4)222 Kisbiztosító-egyesület nem köteles terméktervet készíteni és esetében a 131/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

236. § (1) Kisbiztosító-egyesület esetén a Felügyelet részére teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése a kisbiztosító-egyesületek érdekvédelmi szervezetének közreműködésével is történhet.

(2)223 Kisbiztosító-egyesület esetében a 94. § (1) bekezdés e) pontját és a (3)–(6) bekezdését nem kell alkalmazni.

(3) Kisbiztosító-egyesület esetében a 159. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(4)224 A kizárólag az 1. melléklet A) rész 8. és 9. pontja szerinti ágazatokat művelő kisbiztosító-egyesület esetében a 134/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

HETEDIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÓK ÉS VISZONTBIZTOSÍTÓK FELÜGYELETE

XX. Fejezet

ENGEDÉLYEZÉSI SZABÁLYOK

237. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges:

a) a biztosító vagy viszontbiztosító alapításához,

b) a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység, a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység megkezdéséhez,

c) harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító által létesíteni kívánt fióktelep biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységének, továbbá a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységének megkezdéséhez,

d) harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító több tagállamban engedélyezett fióktelepeinek nyújtott kedvezmények alkalmazásához,

e) a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység módosításához és megszüntetéséhez,

f) teljes vagy részleges belső modell alkalmazásához, a belső modell jelentős módosításához, a belső modell módosítására vonatkozó szabályzat módosításához, a standard modellhez való visszatéréshez, biztosítóspecifikus elemek alkalmazásához a standard modellen belül,

g) a kiegészítő szavatolótőke meghatározásához, a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 97. cikk (1) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében a szavatolótőke-elemek szintekre való besorolása céljából meghatározott felsorolásban nem szereplő szavatolótőke-elem értékeléséhez és besorolásához,

h) a biztosítási, viszontbiztosítási állomány átruházásához,

i) a biztosító vagy a viszontbiztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához,

j) a belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban működő biztosító alapításához, vagy harmadik országban székhellyel rendelkező biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részesedés megszerzéséhez, harmadik országban fióktelep létesítéséhez,

k) a biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságban vagy biztosító szövetkezetben történő minősített befolyás megszerzéséhez,

l) az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító esetében valamely biztosítási ágban adódó szavatolótőke-hiány másik biztosítási ágból történő pótlásához,

m) a vezető állású személy és egyéb vezető foglalkoztatásához, megbízásához, illetve kinevezéséhez, választásához,

n) a vezérügynök foglalkoztatásához vagy megbízásához,

o)225 a biztosítási és a viszontbiztosítási tevékenységhez kapcsolódó fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentéssel összefüggő részletszabályokról szóló rendeletben meghatározott információk közzétételének mellőzéséhez, más közzététel alkalmazásához vagy az arra történő hivatkozáshoz.

(2) A hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén a Felügyelet engedélye szükséges

b) a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékainak e törvényben meghatározott mértéket meghaladó befektetéséhez, továbbá az eszközkategóriáktól való eltéréshez,

c) a viszontbiztosítás 218. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű beszámításához.

(3) A Felügyelet engedélye szükséges különleges célú gazdasági egység létrehozásához.

(4) A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a biztosításra vonatkozó jogszabályok alapján, továbbá az ügyfelek érdekeire és a biztosító kötelezettségei teljesítésére tekintettel dönt.

(5) A teljes vagy részleges belső modell alkalmazására vonatkozó kérelem elbírálására az ügyintézési határidő hat hónap.

91. Biztosító vagy viszontbiztosító alapításának engedélyezése

238. § Az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az alapítani tervezett biztosító vagy viszontbiztosító – formájának, tevékenységi körének egyértelmű meghatározását tartalmazó – alapszabály-tervezetét,

b) az adminisztratív szolgáltatások és az üzleti tevékenység ellátását szolgáló szervezet felállításának költségeire vonatkozó előzetes számításokat és az ezeket a költségeket fedező pénzeszközök meglétének hitelintézeti igazolását,

c) az alapítani tervezett biztosító vagy viszontbiztosító alapítás során cégjegyzékbe bejegyzésre kerülő vezető állású személyeinek természetes személyazonosító adatait, továbbá az 54. § (1) bekezdésében meghatározott tények fennállását igazoló dokumentumokat,

d) külföldi természetes személy – amennyiben nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel –, vagy külföldi nem természetes személy alapító esetén kézbesítési megbízottjáról szóló nyilatkozatot,

e) az alapítani tervezett biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság esetén tájékoztatást a részvényesek azonosító adatairól és a részesedésük mértékéről, továbbá a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokról és a minősített befolyás mértékéről,

f) az alapítani tervezett biztosítóval vagy viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló – az e) pontba nem tartozó – személyek adatait,

g) a csoport, illetve a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító alapítása esetében a csoport, illetve a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a biztosítóval, viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító a csoport, illetve kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja,

h) a csoport, illetve a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító alapítása esetében a biztosítóval vagy viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a biztosító vagy a viszontbiztosító részére átadott személyes adatainak a csoport, illetve a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő kezeléséhez, illetve továbbításához.

239. § (1) Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító részvénytársaság vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító szövetkezet alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt álló biztosítóban vagy viszontbiztosítóban minősített befolyást kíván szerezni, a 238. §-ban foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – mellékelnie kell

b) a 258. § (5) bekezdésében foglalt feltételek, és

c) a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság fennállásának

igazolását.

(2)226 Ha a kérelmező magyar állampolgár vagy magyar székhelyű nem természetes személy, a 258. § (3) bekezdés d), e) és i) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.

240. § (1) A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama érintett felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt biztosító

a) a másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata,

b) a másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának leányvállalata,

c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa a másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, biztosítóban vagy viszontbiztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

(2) A Felügyelet a másik tagállam érintett felügyeleti hatóságával konzultációt folytat az ugyanazon csoporthoz tartozó másik vállalkozás részvényeseinek megfelelésére, valamint a vezető állású személyekre és egyéb vezetőkre vonatkozó követelmények értékelésére vonatkozó döntés előtt.

(3) A Felügyelet a másik tagállam érintett felügyeleti hatóságának megkeresésére rendelkezésére bocsátja azokat a részvényesek megfelelésére, valamint a vezető állású személyekre és egyéb vezetőkre vonatkozó követelményekre vonatkozó információkat, amelyek az érintett felügyeleti hatóság megkeresésében foglaltak alapján valószínűsíthetően fontosak lehetnek a másik érintett felügyeleti hatóság számára egy engedély kiállításához, továbbá a működési feltételeknek való megfelelés folyamatos értékeléséhez.

241. § (1) A Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelmező az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,

b) a kérelem nem felel meg az 238–239. §-ban foglalt követelményeknek vagy a hiánypótlás eredménytelen volt,

c) az alapítani tervezett biztosító szervezeti formája nem felel meg az e törvényben foglalt követelményeknek,

d) a központi iroda és a székhelye nem azonos országban van.

(2) Az alapítási engedély iránti kérelmet a Felügyelet – az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – elutasíthatja, ha olyan tények, adatok, körülmények jutnak tudomására, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító hatékony felügyelete nem biztosítható, különösen, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának tevékenysége, a biztosítóra vagy a viszontbiztosítóra gyakorolt befolyása veszélyeztetheti a független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítást,

b) a biztosító vagy a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának – a felügyeleti tevékenység szempontjából nem kellően átlátható – üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító harmadik országban székhellyel rendelkező közvetlen, illetve közvetett tulajdonosára vonatkozó, harmadik országban alkalmazott szabályozás a felügyeleti tevékenységet akadályozza.

(3) Az alapítási engedély iránti kérelmet a Felügyelet – az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl – elutasítja, ha a vezető állású személyeivel szemben nem teljesülnek az e törvényben meghatározott feltételek.

(4) Ha a biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság, továbbá a biztosító vagy viszontbiztosító szövetkezet alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt álló biztosítóban minősített befolyást kíván szerezni, a Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet – az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – akkor is elutasítja, ha a kérelmező esetében fennállnak a 261. § (1) bekezdésében foglalt körülmények.

242. § Az alapítási engedély birtokában az alapító a biztosító vagy a viszontbiztosító megalapításához, és a biztosítási, valamint az azzal közvetlenül összefüggő tevékenységének előkészítéséhez szükséges tevékenységet végezhet.

92. Biztosító vagy a viszontbiztosító tevékenységének engedélyezése

243. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító a Felügyelet alapítást engedélyező határozatának kézhezvételétől számított kilencven napon belül köteles a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelethez benyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem határidőben történő benyújtásának elmulasztása esetén a Felügyelet az alapítási engedélyt visszavonja.

244. § (1) A biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a 95. §-ban meghatározottaknak megfelelő üzleti tervet;

b) annak igazolását, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító rendelkezik a minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjának fedezetét biztosító, figyelembe vehető alapvető szavatolótőkével;

c) annak igazolását, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító képes lesz – az üzleti terve alapján – a szavatolótőke-szükséglet fedezetét biztosító, figyelembe vehető szavatolótőke fenntartására;

d) annak igazolását, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító képes lesz – az üzleti terve alapján – a minimális tőkeszükséglet fedezetét biztosító, figyelembe vehető alapvető szavatolótőke fenntartására;

e) annak igazolását, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító megfelel – a 49–75. §-ban meghatározottak szerint – a vezetőkre és alkalmazottakra vonatkozó követelményeknek és az azzal kapcsolatos szabályoknak történő megfelelésre felkészült, továbbá a 76–92. §-ban meghatározottaknak megfelelő irányítási rendszerrel rendelkezik, ennek keretében mellékelni kell

ea) a szervezeti és működési szabályzatot,

eb) a vezető állású személyek és egyéb vezetők természetes személyazonosító adatait, és az 54. § (1) bekezdésében, az 57. § (1) bekezdésében, az 59. § (1) bekezdésében, a 61. § (1) bekezdésében, a 63. § (2) bekezdésében, a 65. § (1) bekezdésében és a 67. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények fennállását igazoló dokumentumokat, ide nem értve a 238. § c) pontjában meghatározott személyeket, ha az alapítási engedélyhez képest e vezető állású személyeket illetően változás nem következett be,

ec)227 a kockázatkezelési rendszer, a belső ellenőrzési feladatkör és a belső ellenőrzési rendszer működésére vonatkozó dokumentumokat, továbbá – ha ügymenet kiszervezésre kerül sor – az ügymenet-kiszervezésre vonatkozó dokumentumokat;

f) a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység végzéséhez szükséges 93–94. §-ban meghatározott tárgyi feltételek meglétének igazolását, amelynek keretében mellékelni kell legalább

fa)228 a nyilatkozatot arról, hogy biztosítási tevékenységhez igazodó, folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer fenntartására felkészült, valamint a nyilvántartáshoz, adatfeldolgozáshoz és adatszolgáltatáshoz használt számítógépes programok tesztfutási eredményeit, továbbá a rendkívüli helyzetek kezelésére szolgáló tervet,

fb) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és helyiség meglétének igazolását,

fc) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének tervezetét,

fd) nyilatkozatot arról, hogy az adatvédelmet szolgáló (kézi és gépi) irattározásra felkészült,

fe) a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályozás rendjének leírását, a belső szabályozások felsorolását,

ff)229

g) a nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy tevékenységét mikor kívánja megkezdeni;

h) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra is kiterjedő engedélykérelem esetén valamennyi tagállamban működő kárrendezési megbízott megbízásának igazolását, a kárrendezési megbízott nevét és címét.

(1a)230 Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az életbiztosítási ágba tartozó tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez – tárgyi feltételként – mellékelni kell a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti belső szabályzatot is.

(2) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén biztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az (1) bekezdés a), f)–h) pontjában meghatározott dokumentumokat, azzal, hogy az üzleti tervre a 213. § szabályait kell alkalmazni,

b) a 218. §-ban meghatározott minimális biztonsági tőkefedezet meglétének igazolását,

c) annak igazolását, hogy a biztosító megfelel – a 49–75. §-ban meghatározottak szerint – a vezetőkre és alkalmazottakra vonatkozó követelményeknek és az azzal kapcsolatos szabályoknak történő megfelelésre felkészült,

d) a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárási rendet.

(3) A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetében a (2) bekezdésben meghatározott szabályok a 231–236. §-ban meghatározott eltérések figyelembevételével alkalmazandók.

(4) Ha a biztosító jogvédelmi biztosítási tevékenységet kíván folytatni, akkor a tevékenységi engedély megadása iránti kérelemben nyilatkoznia kell, hogy a jogvédelmi biztosítási tevékenység végzése során a 161. § a)–c) pontjában meghatározottak közül mely megoldást választja.

245. § (1) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező

a) nem rendelkezik a minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjának fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével,

b) az üzleti terve alapján nem lesz képes szavatolótőke-szükséglet fedezetét biztosító, figyelembe vehető szavatolótőke fenntartására,

c) az üzleti terve alapján nem lesz képes a minimális tőkeszükséglet fedezetét biztosító, figyelembe vehető alapvető szavatolótőke fenntartására,

d) nem rendelkezik megfelelő irányítási rendszerrel,

e) vezetőkre és alkalmazottakra vonatkozó követelményeknek nem felel meg,

f) a szükséges tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,

g) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem lesz képes megfelelni a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, illetve tevékenysége a biztosítottak érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

(2) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén a tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező

a) az (1) bekezdés e)–g) pontban meghatározottaknak nem felel meg,

b)231 nem rendelkezik a 218. §-ban foglalt minimális biztonsági tőkével, illetve az üzleti tervében foglaltak szerinti tevékenység folytatásához a minimális tőke szükségletnek megfelelő szavatoló tőkével,

(3) A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetében a (2) bekezdésben meghatározott szabályok a 231–236. §-ban meghatározott eltérések figyelembevételével alkalmazandók.

246. § Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító a szavatolótőke-szükséglet fedezetét biztosító, figyelembe vehető szavatoló tőkét belső modell alkalmazásával számítja ki, a tevékenységi engedély megadására az ügyintézési határidő hat hónap.

93. A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító által létesíteni kívánt fióktelep tevékenységének engedélyezése

247. § (1) Harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek – a 244. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak igazolásán túl – tartalmaznia kell:

a) a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás alapító okiratát, tevékenységi engedélyének másolatát, az előző három év auditált mérlegét;

b)232 a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának nyilatkozatát arról, hogy Magyarország területén történő fióktelep-alapítás nem ütközik a székhely szerinti állam jogszabályaiba, illetve nem veszélyezteti a kérelmező működését;

c)233 – az életbiztosítási ágba tartozó tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez kapcsolódóan – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti belső szabályzatot.

(2) A harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító esetén a tevékenységi engedélyt az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása és a 245. § (1) bekezdésében meghatározott elutasítási ok hiányában a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha

a) a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló – fióktelepekkel összefüggő kérdésekre is kiterjedő – nemzetközi együttműködési megállapodás van hatályban a Felügyelet és a kérelmező székhelye szerinti államban a felügyeleti hatóság között;

b)234 a kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó jogszabályi előírásokkal;

c)235 a kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi előírásokkal;