9/2014. (IX. 12.) FM rendelet
a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet módosításáról1
2014.09.15.
„2/A. § A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervhez a NÉBIH elkészíti a növényegészségügyi ellenőrzésekre vonatkozó részanyagot.”
„(3) A Magyarországon és az Európai Unió többi tagállamában nem honos, az 1. és 2. számú mellékletben fel nem sorolt károsítók észlelése esetén a növény- és talajvédelmi igazgatóság korlátozást rendel el, és haladéktalanul értesíti a minisztériumot és a NÉBIH-et.”
„(1) A kártalanítási igényt a növény- és talajvédelmi igazgatóság az általa lefolytatott becslési, valamint a megsemmisítési eljárás alapján bírálja el.”
„(4) A termelő részkártalanítási kérelmet nyújthat be a megsemmisítés végrehajtásával megbízott növény- és talajvédelmi igazgatósághoz a termelés mielőbbi beindítása érdekében. Ennek összege a várható teljes kártalanítás 50%-áig terjedhet.”
„(2) A forgalmi érték becslési eljárását a fertőzöttség tényét megerősítő laboratóriumi vizsgálati eredmény közlését követően a zárlati határozat alapjául szolgáló körülmények kivizsgálásával egy időben meg kell kezdeni. Amennyiben a forgalmi érték megállapításához szükséges a termésbecslés is, a növény- és talajvédelmi igazgatóságnak azt is el kell végeznie.”
„(1) A Tv. 54. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint ha a kárigény elbírálásánál a kártalanítást kizáró ok nem áll fenn, a kártalanítás összegét a növény- és talajvédelmi igazgatóság állapítja meg.”
6. § Az R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § A NÉBIH intézkedik a kártalanítási határozatban megjelölt összeg folyósítása iránt, és azt a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a termelőnek kifizeti.”
a) a növény- és talajvédelmi igazgatóság,
b) igazolási rendszerben termesztett (fémzárolt vagy certifikált) szaporítóanyag esetén, amennyiben a növényegészségügyi feltételek teljesítését a növény- és talajvédelmi igazgatóság igazolta, a NÉBIH erre jogosult szervezeti egysége, vagy
c) a növény- és talajvédelmi igazgatóság eseti felhatalmazása alapján a termelő, előállító, felvásárló, gyűjtőraktározó, forgalmazó, importőr
állítja elő és – ha szükséges – tárolja.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti felhatalmazást csak olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet kaphatja meg, aki vagy amelynek képviselője tagja a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának, vagy ilyen tagsággal rendelkező személy szakmai felügyeletét írásbeli szerződésbe foglalja.”
(Ez a rendelet a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„o) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 22-i 2000/29/EK tanácsi irányelve, valamint az azt módosító,
1. 2001/33/EK, 2002/28/EK, 2002/36/EK, 2003/22/EK, 2003/47/EK, 2003/116/EK, 2004/31/EK, 2004/70/EK, 2004/102/EK, 2005/16/EK, 2005/77/EK, 2006/14/EK, 2006/35/EK, 2007/41/EK, 2008/64/EK, 2008/109/EK, 2009/7/EK, 2009/118/EK, 2010/1/EU és 2014/19/EU bizottsági irányelv, valamint 2002/89/EK, 2005/15/EK tanácsi irányelv,
2. a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,”
(Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:)
„3. a Phytophthora ramorum Werres, De Cock & Man in ‘t Veld sp. nov. Közösségbe történő behurcolásának és a Közösségen belüli elterjedése elleni ideiglenes növényegészségügyi szükségintézkedésekről szóló, 2002. szeptember 19-i 2002/757/EK bizottsági határozat és az azt módosító 2004/426/EK, 2007/201/EK és 2013/782/EU bizottsági határozat,”
(Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:)
„5. dekontaminálás céljára peszticidek és a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok által szennyezett talaj behozatala tekintetében a 2000/29/EK tanácsi irányelv bizonyos rendelkezéseitől való átmeneti eltérés megállapításának a tagállamok számára történő engedélyezéséről szóló, 2005. január 21-i 2005/51/EK bizottsági határozat, és az azt módosító 2007/156/EK bizottsági, 2009/162/EK bizottsági és 2012/102/EU bizottsági végrehajtási határozat,
6. a Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al. elterjedése elleni, Egyiptomra vonatkozó biztonsági intézkedések tagállamok által történő meghozatalának ideiglenes engedélyezéséről szóló, 2011. november 29-i 2011/787/EU bizottsági végrehajtási határozat,”
(Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:)
„8. az Argentínából vagy Brazíliából származó egyes citrusfélékre vonatkozó ideiglenes szükséghelyzeti intézkedésekről szóló, 2004. április 29-i 2004/416/EK bizottsági határozat és az azt módosító 2007/347/EK bizottsági és 2013/67/EU bizottsági végrehajtási határozat,”
(Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:)
„10. Szerbia Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus (Spieckerman és Kotthoff) Davis et al. károsító szervezettől való mentességének elismeréséről szóló, 2012. április 24-i 2012/219/EU bizottsági végrehajtási határozat,
11. az Epitrix cucumeris (Harris), az Epitrix similaris (Gentner), az Epitrix subcrinita (Lec.) és az Epitrix tuberis (Gentner) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó sürgősségi intézkedésekről szóló, 2012. május 16-i 2012/270/EU bizottsági végrehajtási határozat,
12. a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Buhrer) Nickle et al. (fenyőrontó fonálféreg) Unión belüli elterjedésének megelőzésére irányuló sürgősségi intézkedésekről szóló, 2012. szeptember 26-i 2012/535/EU bizottsági végrehajtási határozat,”
(Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:)
„14. az egyes harmadik országoknak és harmadik országok egyes területeinek a Xanthomonas campestristől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől), a Cercospora angolensis Carv. et Mendestől és Guignardia citricarpa Kielytől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől) mentesként történő elismeréséről szóló, 2006. július 5-i 2006/473/EK bizottsági határozat és az azt módosító 2010/134/EU bizottsági és 2013/253EU bizottsági végrehajtási határozat,”
(Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:)
„17. a Pomacea (Perry) alnem Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről szóló, 2012. november 8-i 2012/697/EU bizottsági végrehajtási határozat,”
(Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:)
„21. a Pseudomonas syringae pv. actinidiae Takikawa, Serizawa, Ichikawa, Tsuyumu & Goto Unióba való behurcolásának és Unión belüli terjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedésekről szóló, 2012. december 5-i 2012/756/EU bizottsági végrehajtási határozat,
22. az Anoplophora chinensis (Forster) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli terjedésének megelőzését célzó sürgősségi intézkedésekről szóló, 2012. március 1-jei 2012/138/EU bizottsági végrehajtási határozat,
23. a Kínából származó, egyes áruk szállításához ténylegesen használt fa csomagolóanyagra vonatkozó felügyeletről, növény-egészségügyi ellenőrzésekről és meghozandó intézkedésekről szóló, 2013. február 18-i 2013/92/EU bizottsági végrehajtási határozat,
24. a 2000/29/EK irányelv egyes rendelkezéseitől való eltérésnek a tagállamok számára a Libanon Akkar és Bekaa régiójából származó, nem vetőburgonyának szánt burgonya tekintetében történő engedélyezéséről szóló, 2013. július 30-i 2013/413/EU bizottsági végrehajtási határozat,
25. az Amerikai Egyesült Államokból származó Quercus L., Platanus L. és Acer saccharum Marsh. kéregmentes fűrészelt faanyagára vonatkozóan a 2000/29/EK tanácsi irányelv 13. cikke (1) bekezdésének ii. pontjától való eltérésről szóló, 2013. december 18-i 2013/780/EU bizottsági végrehajtási határozat,
26. az Amerikai Egyesült Államokból származó Acer macrophyllum Pursh és Quercus spp. L. kéregmentes fűrészelt faanyagának Phytophthora ramorum Werres, De Cock & Man in 't Veld sp. nov. károsítója vonatkozásában a 2002/757/EK határozatnak a növény-egészségügyi bizonyítvánnyal kapcsolatos követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 18-i 2013/782/EU bizottság végrehajtási határozat,
27. a Xylella fastidiosa (Well and Raju) Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről szóló, 2014. február 13-i 2014/87/EU bizottsági végrehajtási határozat,
28. a Dél-Afrikában előforduló Guignardia citricarpa Kiely (valamennyi, a citrusfélékre patogén törzse) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről szóló, 2013. december 11-i 2013/754/EU bizottsági végrehajtási határozat.”
„(3) Ez a rendelet a Közösségben a meghatározott növény-egészségügyi kockázatoknak kitett védett övezetek elismeréséről szóló, 2008. július 4-i 690/2008/EK bizottsági rendelet, valamint az azt módosító, 2010. január 8-i 17/2010/EU, 2010. április 27-i 361/2010/EU és 2011. május 5-i 436/2011/EU bizottsági rendelet” szövegrész helyébe az „és az azt módosító, 2010. január 8-i 17/2010/EU bizottsági, 2010. április 27-i 361/2010/EU bizottsági, 2011. május 5-i 436/2011/EU bizottsági végrehajtási és 2012. április 26-i 355/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
b) 18. § (5) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetnek” szövegrész helyébe a „természetes és jogi személynek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetnek” szöveg,
c) 20. § (2) bekezdés a) pontjában a „gazdálkodó szervezetet” szövegrész helyébe a „természetes és jogi személyt, valamint jogi személyiség nélküli szervezetet” szöveg,
12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
1. melléklet a 9/2014. (IX. 12.) FM rendelethez
(Növények, növényi termékek és egyéb anyagok |
Származási osztály) |
„15. Vitis L. növény, a termés kivételével |
Harmadik országok Svájc kivételével” |
2. melléklet a 9/2014. (IX. 12.) FM rendelethez
(Növények, növényi termékek és egyéb anyagok |
Különleges előírások) |
„17.1. Actinidia Lindl. élő virágpora és ültetésre szánt növényei, vetőmag kivételével
|
1. Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növények megfelelnek a 2012/756/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek és
a) a növényeket egész életciklusuk alatt olyan országban termesztették, amelyet Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítótól mentesnek ismertek el,
b) a növényeket egész életciklusuk alatt a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által – a FAO 4. számú, növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványának megfelelően – a Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítótól mentesnek nyilvánított területen lévő termőhelyen termesztették. A károsító-mentes terület nevét a „származási hely” rovatban kell feltüntetni;
c) a növényeket a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által a FAO 10. számú, növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványának megfelelően – a Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítóra létesített, károsító-mentes termőhelyen termesztették. A növényeket a külső környezettől elszigetelt és védett, a meghatározott kórokozót hatékonyan kizáró termesztőberendezésben nevelték. A növényeket ezen a helyen, hatóságilag két olyan időpontban ellenőrizték, amelyek az exportot megelőző legutolsó teljes vegetációs időszakban legalkalmasabbak a fertőzés tüneteinek felderítésére, és a növényeket a meghatározott károsítótól mentesnek találták.
A termőhelyet legalább 500 m sugarú terület veszi körül, ahol a meghatározott növényeket hatóságilag két olyan időpontban ellenőrizték, amelyek az exportot megelőző legutolsó teljes vegetációs időszakban legalkalmasabbak a fertőzés tüneteinek felderítésére, és az ellenőrzés során talált, fertőzés tüneteit mutató bármely növényt és a szomszédos meghatározott növényeket 5 méteres körzetben azonnal megsemmisítették; vagy
d) a növényeket a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által a FAO 10. számú, növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványának megfelelően – a Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítóra létesített, károsító-mentes termőhelyen termesztették.
Ezt a termőhelyet egy 4 500 m sugarú terület veszi körül. Hatósági ellenőrzéseket, mintavételt és laboratóriumi vizsgálatokat végeztek a termőhelyen és e meghatározott környező területen két olyan időpontban, amelyek az exportot megelőző legutolsó teljes vegetációs időszakban legalkalmasabbak a fertőzés tüneteinek felderítésére. A hatósági ellenőrzések, a mintavétel és a laboratóriumi vizsgálatok során nem találtak Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítót.
A c) és d) esetben igazolni kell, hogy
I. a növények az a) vagy b) vagy c) pontnak megfelelően közvetlenül az anyanövényektől származnak,
II. a növények közvetlenül olyan anyanövényektől származnak, amelyeket a Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítótól való mentességük igazolása érdekében előzetes egyedi vizsgálatnak vetettek alá, vagy
III. a növényeket olyan mintavételi eljárás szerint vizsgálták, amely 99%-os megbízhatósággal igazolja, hogy a Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsító jelenléte a növényekben 0,1% alatt van.
2. A 2012/756/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek megfelelően a növényeket alaposan meg kell vizsgálni a belépési hely növényegészségügyi határállomásán vagy az engedélyezett ellenőrzési helyen. Amennyiben a növényeket egy, a tagállami rendeltetési helytől eltérő tagállamon keresztül hozzák be, értesíteni kell a rendeltetési tagállam felelős hatóságát.”
|
2. Az R. 5. számú melléklet A. rész I. szakaszában foglalt táblázat a következő 25.1.1. sorral egészül ki:
(Növények, növényi termékek és egyéb anyagok |
Különleges előírások) |
„25.1.1. Solanum tuberosum L. gumó, amely olyan országból származik, ahol az Epitrix cucumeris (Harris), az Epitrix similaris (Gentner), az Epitrix subcrinita (Lec.) és az Epitrix tuberis (Gentner) fajok egyike vagy mindegyike előfordul
|
1. A 4. számú melléklet A. rész 10., 11. és 12. sorában meghatározott, a burgonyagumóra alkalmazandó tilalmak egyidejű fenntartásával, valamint a 25.1., 25.2., 25.3., 25.4. és 25.4.1. sorban felsorolt gumókra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a gumók megfelelnek a 2012/270/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek és
a)
aa) a burgonyagumókat a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által – az adott növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban – Epitrix cucumeris (Harris), Epitrix similaris (Gentner), Epitrix subcrinita (Lec.) and Epitrix tuberis (Gentner) károsítóktól mentesnek nyilvánított területen lévő termőhelyen termesztették. A károsító-mentes terület nevét a „származási hely” rovatban kell feltüntetni, vagy
ab) a burgonyagumókat megmosták vagy megtisztították annak érdekében, hogy legfeljebb 0,1% talaj maradjon rajtuk, vagy egy hasonló eljáráson átestek, amelynek kifejezetten az a célja, hogy ugyanezt az eredményt érje el és eltávolítsa az érintett károsítókat és kizárja azok terjesztésének kockázatát,
b) a burgonyagumót a kivitelt közvetlenül megelőző hatósági vizsgálat során az Epitrix cucumeris (Harris), Epitrix similaris (Gentner), Epitrix subcrinita (Lec.) and Epitrix tuberis (Gentner) fajoktól és azok bármely tünetétől mentesnek találták és megállapították, hogy legfeljebb 0,1% talajt tartalmaz, továbbá
c) a burgonyagumó behozatalához használatos csomagolóanyag tiszta.
2. A 2012/270/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek megfelelően a növényeket alaposan meg kell vizsgálni a belépési hely növényegészségügyi határállomásán vagy az engedélyezett ellenőrzési helyen.” |
3. Az R. 5. számú melléklet A. rész I. szakaszában foglalt táblázat 55.1. és 55.2. sora helyébe a következő sorok lépnek, egyidejűleg a következő 56. sorral egészül ki:
(Növények, növényi termékek és egyéb anyagok |
Különleges előírások) |
„55.1. A Kínán kívüli olyan országokból származó, alábbi nemzetségekbe, illetve fajba tartozó, ültetésre szánt növények, a vetőmag kivételével, ahol az Anoplophora chinensis (Forster) előfordul: Acer spp., Aesculus hippocastanum, Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Citrus spp., Cornus spp., Corylus spp., Cotoneaster spp., Crataegus spp., Fagus spp., Lagerstroemia spp., Malus spp., Platanus spp., Populus spp., Prunus laurocerasus, Pyrus spp., Rosa spp., Salix spp. és Ulmus spp. ültetésre szánt növények, amelyek szár- vagy gyökérnyak-vastagsága a legvastagabb ponton legalább 1 cm, a vetőmag kivételével |
1. A 4. számú melléklet A. rész 9., 16. és 18. sorában, valamint az 5. számú melléklet A. rész I. szakasz 14., 15., 17., 18., 19.2., 20., 22.1., 22.2., 23.1., 23.2., 32.1., 32.3., 33., 34., 36.1., 39., 40., 43., 44. és 46. sorában meghatározott rendelkezések figyelembevétele mellett hatósági nyilatkozat arról, hogy a „fogékony növények” megfelelnek a 2012/138/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek, és
a) a növényeket egész életciklusuk alatt a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által – az adott növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban – kártevőmentesnek nyilvánított területen lévő termőhelyen termesztették. A kártevőmentes terület nevét a „származási hely” rovatban kell feltüntetni; vagy
b) a növényeket az exportot megelőzően legalább két éven keresztül – a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban – Anoplophora chinensistől (Forster) mentesnek nyilvánított termőhelyen termesztették:
ba) melyet a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete nyilvántartásba vett és felügyel,
bb) melyet évente kétszer, megfelelő időpontban elvégzett alapos hatósági vizsgálatnak vetettek alá az Anoplophora chinensis (Forster) előfordulására utaló jelek kimutatására, azonban nem találtak a szervezetre utaló jeleket, továbbá
bc) ha a növényeket olyan helyen termesztették,
I. ahol teljes volt a fizikai védelem az Anoplophora chinensis (Forster) behurcolása ellen, vagy
II. ahol megfelelő megelőző kezelések alkalmazására került sor és melyet egy legalább két km kiterjedésű pufferzóna vett körül, melyben évente, megfelelő időpontokban felméréseket végeztek az Anoplophora chinensis (Forster) jelenlétének vagy jeleinek kimutatására. Ha kimutatják az Anoplophora chinensis (Forster) jeleit, azonnali felszámolási intézkedéseket kell hozni a pufferzóna kártevőmentességének visszaállítása érdekében, továbbá
bd) ahol a növényszállítmányokat közvetlenül az exportot megelőzően alaposan megvizsgálták – különös tekintettel a növénygyökerekre és -szárakra – az Anoplophora chinensis (Forster) jelenlétének kimutatása céljából. E vizsgálatnak célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt is magában kell foglalnia. A vizsgálandó mintának lehetővé kell tennie legalább a fertőzöttségi szint 1%-ának kimutatását, 99%-os megbízhatósággal;
vagy
c) növényeket a b) pontban foglalt követelményeknek megfelelő alanyokról nevelték, az oltáshoz olyan nemeseket használva, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:
ca) az export időpontjában az alanyra oltott nemesek átmérője a legvastagabb ponton legfeljebb 1 cm,
cb) az oltványokat a b) pont bd) alpontjának megfelelően megvizsgálták.
2. A 2012/138/EU/ bizottsági határozatban foglalt követelményeknek megfelelően a növényeket alaposan meg kell vizsgálni a belépési hely növényegészségügyi határállomásán vagy az engedélyezett ellenőrzési helyen. Az alkalmazott vizsgálati módszereknek biztosítaniuk kell az Anoplophora chinensis (Forster) bármely jelének kimutatását, különösen a növény gyökereiben és szárában. E vizsgálatnak megsemmisítéssel járó mintavételt is magában kell foglalnia. A vizsgálandó mintának lehetővé kell tennie legalább a fertőzöttségi szint 1%-ának kimutatását, 99%-os megbízhatósággal. |
55.2. A Kínából származó meghatározott növények behozatala –
A Kínából származó, alábbi nemzetségekbe, illetve fajba tartozó, ültetésre szánt növények: Acer spp., Aesculus hippocastanum, Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Citrus spp., Cornus spp., Corylus spp., Cotoneaster spp., Crataegus spp., Fagus spp., Lagerstroemia spp., Malus spp., Platanus spp., Populus spp., Prunus laurocerasus, Pyrus spp., Rosa spp., Salix spp. és Ulmus spp. ültetésre szánt növények, amelyek szár- vagy gyökérnyak-vastagsága a legvastagabb ponton legalább 1 cm, a vetőmag kivételével. |
1. A 4. számú melléklet A. rész 9., 16., 18. és 20. sorában, valamint az 5. számú melléklet A. rész I. szakasz 14., 15., 17., 18., 19.2., 20., 22.1., 22.2., 23.1., 23.2., 32.1., 32.3., 33., 34., 36.1., 39., 40., 43., 44. és 46. sorában meghatározott rendelkezések figyelembevétele mellett hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a „fogékony növények” megfelelnek a 2012/138/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek, és
a) a növényeket egész életciklusuk alatt Kína nemzeti növényvédelmi szervezete által – az adott növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban – kártevőmentesnek nyilvánított területen lévő termőhelyen termesztették. A kártevőmentes terület nevét a „származási hely” rovatban kell feltüntetni; vagy
b) a növényeket az exportot megelőzően legalább két éven keresztül – a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban – Anoplophora chinensistől (Forster) mentesnek nyilvánított termőhelyen termesztették:
ba) melyet a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete nyilvántartásba vett és felügyel,
bb) melyet évente kétszer, megfelelő időpontban elvégzett hatósági vizsgálatnak vetettek alá az Anoplophora chinensis (Forster) előfordulására utaló jelek kimutatására, azonban nem találtak a szervezetre utaló jeleket, továbbá
bc) ahol a növények termesztési helyén
I. teljes volt a fizikai védelem az Anoplophora chinensis (Forster) behurcolása ellen, vagy
II. megfelelő megelőző kezelések alkalmazására került sor és melyet egy legalább két km kiterjedésű pufferzóna vett körül, melyben évente, megfelelő időpontokban felméréseket végeztek az Anoplophora chinensis (Forster) jelenlétének vagy jeleinek kimutatására.
Ha kimutatják az Anoplophora chinensis (Forster) jeleit, azonnali felszámolási intézkedéseket kell hozni a pufferzóna kártevőmentességének visszaállítása érdekében; továbbá
bd) ahol a növényszállítmányokat közvetlenül az exportot megelőzően alaposan megvizsgálták – beleértve az egyes tételekre vonatkozó, célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt is –, különös tekintettel a gyökerekre és szárakra, az Anoplophora chinensis (Forster) jelenlétének kimutatása céljából. A vizsgálandó mintának lehetővé kell tennie legalább a fertőzöttségi szint 1%-ának kimutatását, 99%-os megbízhatósággal;
vagy
c) a növényeket a b) pontban foglalt követelményeknek megfelelő alanyról nevelték, az oltáshoz olyan nemeseket használva, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:
I. az export időpontjában az alanyra szemzett nemesek átmérője a legvastagabb ponton legfeljebb 1 cm,
II. az oltványokat a b) pont bd) alpontjának megfelelően megvizsgálták;
d) meg kell adni a termőhely nyilvántartási számát.
2. A 2012/138/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek megfelelően a növényeket alaposan meg kell vizsgálni a belépési hely növényegészségügyi határállomásán vagy az engedélyezett ellenőrzési helyen. Az alkalmazott vizsgálati módszereknek biztosítaniuk kell az Anoplophora chinensis (Forster) bármely jelének kimutatását, különösen a növény gyökereiben és szárában. E vizsgálatnak megsemmisítéssel járó mintavételt is magában kell foglalnia. A vizsgálandó mintának lehetővé kell tennie legalább a fertőzöttségi szint 1%-ának kimutatását, 99%-os megbízhatósággal.
A megsemmisítéssel járó mintavételnél a felvágandó növények száma 1 – 4500 növény/tételig a tétel nagyságának 10%-a, >4500 növénytől 450 db.
|
56. Ültetésre szánt növények (a vetőmag kivételével), amelyek csak vízben vagy vízzel rendszeresen elárasztott talajban tudnak fejlődni
|
1. Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növények megfelelnek a 2012/697/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek és hogy a növények közvetlenül a harmadik ország elhagyását megelőzően végzett vizsgálat alapján mentesnek bizonyultak a Pomacea (Perry) nemzetségbe tartozó fajoktól.
2. A 2012/697/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek megfelelően a növényeket alaposan meg kell vizsgálni a belépési hely növényegészségügyi határállomásán vagy az engedélyezett ellenőrzési helyen.” |
(Növények, növényi termékek és egyéb anyagok |
Különleges előírások) |
„1. |
|
a)
A körülhatárolt területekről – amelyek a fenyőrontó fonálféreg által fertőzött területekből és az e területek körül pufferzónaként szolgáló területekből állnak – származó, valamint a fertőzött területekről származó és a pufferzónákba irányuló „fogékony növények” (a termés és a vetőmag kivételével), Abies Mill., Cedrus Trew., Larix Mill., Picea A. Dietr., Pinus L., Pseudotsuga Carr. és Tsuga Carr
|
Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a „fogékony növények” megfelelnek a 2012/535/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek, és
1. a növényeket vizuálisan és laboratóriumi vizsgálattal hatóságilag ellenőrizték és a Bursaphelenchus xylophilus károsítótól és az azáltal okozott tünetektől mentesnek találták,
2. fejlődésük során egész életükben teljes fizikai védelem alatt álltak, amely biztosította, hogy a vektor ne kerülhessen kapcsolatba ezekkel a növényekkel,
3. a termőhelyen az utolsó teljes vegetációs ciklus kezdete óta nem észleltek Bursaphelenchus xylophilusra utaló tüneteket, és
4. szállításuk november 1. és április 1. között történik vagy zárt konténerekben, illetve olyan csomagolásban, amely biztosítja, hogy nem fordulhat elő a Bursaphelenchus xylophilus károsítóval vagy annak vektorával való fertőzés. |
b) Az a) pontban említett fogékony növények körülhatárolt területeiről származó, valamint a fertőzött területekről származó, a pufferzónába irányuló „fogékony faanyag” (a tűlevelűek – Coniferales - faanyaga, kivéve a Taxus L. és a Thuja L. fűrészelt faanyagát és rönkfáját) a fogékony faanyagból készült fa-csomagolóanyag kivételével, továbbá a „fogékony fakéreg” (a tűlevelűek – Coniferales - hántolt fakérge),
|
Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a fogékony faanyag és hántolt kéreg megfelel a 2012/535/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek, és
1. a Bizottság által elfogadott jegyzékben szereplő, a felelős hatóság által engedélyezett feldolgozóüzemben végzett olyan megfelelő hőkezelésen esett át, amely során a fogékony faanyag és kéreg egészét legalább 30 percen keresztül legalább 56 °C-os hőmérsékleten tartották, biztosítva a fenyőrontó fonálféregtől és a vektoroktól való mentességet. A hőkezelésként alkalmazott komposztálási eljárást a Bizottság által jóváhagyott kezelési előírás szerint hajtották végre; és
2. szállítása november 1. és április 1. között történik vagy – a kérgetlenített faanyag esetében – olyan védő borítással, amely biztosítja, hogy nem fordulhat elő Bursaphelenchus xylophilus károsítóval vagy annak vektorával való fertőzés |
c) A körülhatárolt területekről származó, valamint a fertőzött területekről származó és a pufferzónába irányuló, egészében vagy részben a b) pontban említett „fogékony faanyag”-ból készített fa-csomagolóanyag
|
A 2012/535/EU bizottsági határozattal összhangban hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a FAO növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 15. számú nemzetközi szabványának (A nemzetközi kereskedelemben használt fa csomagolóanyag szabályozására vonatkozó irányelvek) I. számú mellékletében foglalt, a Bizottság által elfogadott jegyzékben szereplő, a felelős hatóság által engedélyezett feldolgozóüzemben végzett kezelések egyikét alkalmazták és az említett szabvány II. melléklete szerint megjelölték.” |
(Növények, növényi termékek és egyéb anyagok |
Különleges előírások) |
„3. Actinidia Lindl. élő virágpora és ültetésre szánt növényei – vetőmagok kivételével
|
Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növények megfelelnek a 2012/756/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek, és
a) a növényeket egész életciklusuk alatt olyan tagállamban termesztették, amelyet Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítótól mentesnek ismertek el,
b) a növényeket egész életciklusuk alatt a Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítóra elismert védett zónában termesztették,
c) a növényeket egész életciklusuk alatt egy tagállam felelős hatósága által – a FAO 4. számú, növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványának megfelelően – a Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítótól mentesnek nyilvánított területen lévő termőhelyen termesztették,
d) a növényeket a származási tagállam felelős hatósága által a FAO 10. számú, növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványának megfelelően – a Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítóra létesített, károsító-mentes termőhelyen termesztették. A. növényeket a külső környezettől elszigetelt és védett, a meghatározott kórokozót hatékonyan kizáró termesztőberendezésben nevelték. A növényeket ezen a helyen, hatóságilag két olyan időpontban ellenőrizték, amelyek az exportot megelőző legutolsó teljes vegetációs időszakban legalkalmasabbak a fertőzés tüneteinek felderítésére, és a növényeket a meghatározott kórokozótól mentesnek találták.
A termőhelyet legalább 500 m sugarú terület veszi körül, ahol a meghatározott növényeket hatóságilag két olyan időpontban ellenőrizték, amelyek a forgalmazást megelőző legutolsó teljes vegetációs időszakban legalkalmasabbak a fertőzés tüneteinek felderítésére, és az ellenőrzés során talált, fertőzés tüneteit mutató bármely növényt és a szomszédos meghatározott növényeket 5 méteres körzetben azonnal megsemmisítették; vagy
e) a növényeket a származási tagállam felelős hatósága által a FAO 10. számú, növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványának megfelelően – a Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítóra létesített, károsító-mentes termőhelyen termesztették.
Ezt a termőhelyet egy 500 m sugarú terület veszi körül. Hatsági ellenőrzéseket, mintavételt és laboratóriumi vizsgálatokat végeztek a termőhelyen és e meghatározott környező területen két olyan időpontban, amelyek az exportot megelőző legutolsó teljes vegetációs időszakban legalkalmasabbak a fertőzés tüneteinek felderítésére. A hatósági ellenőrzések, a mintavétel és a laboratóriumi vizsgálatok során nem találtak Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítót.
A környező területet egy 4 km szélességű terület veszi körül, ahol az egész területen a hatósági ellenőrzéseket követően mintavételt és laboratóriumi vizsgálatokat végeztek két olyan időpontban, amelyek a forgalmazást megelőző legutolsó teljes vegetációs időszakban legalkalmasabbak a fertőzés tüneteinek felderítésére, és megsemmisítő intézkedéseket hoztak minden olyan esetben, amikor az Actinidia növényben azonosították a meghatározott károsítót. Az intézkedések a fertőzött Actinidia növények, és a fertőzés tüneteit mutató bármely, 5 méteres körzetben található Actinidia növény azonnali megsemmisítéséből álltak.
A d) és e) pont esetében igazolni kell, hogy
I. a növények az a), vagy b) vagy c) pontnak megfelelően közvetlenül az anyanövényektől származnak,
II. a növények közvetlenül olyan anyanövényektől származnak, amelyeket a Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítótól való mentességük igazolása érdekében előzetes egyedi vizsgálatnak vetettek alá, vagy
III. a növényeket olyan mintavételi eljárás szerint vizsgálták, amely 99%-os megbízhatósággal igazolja, hogy a Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsító jelenléte a növényekben 0,1% alatt van.” |
6. Az R. 5. számú melléklete A. rész II. szakaszában foglalt táblázatban a 10. pont bal oldali oszlopában szereplő szöveg helyébe a következő szöveg lép:
(Növények, növényi termékek és egyéb anyagok |
Különleges előírások) |
„10. Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf., és hibridjeinek növényei, a termés és a mag kivételével” |
|
7. Az R. 5. számú melléklet A. rész II. szakaszában foglalt táblázat 16.1. sora helyébe a következő sor lép, egyidejűleg a következő 16.2. sorral egészül ki:
(Növények, növényi termékek és egyéb anyagok |
Különleges előírások) |
„16.1. Az időről időre, hatósági felderítések alapján meghatározott, körülhatárolt területekről – amelyek az Anoplophora chinensis (Forster) által fertőzött területekből és az e területek körül pufferzónaként szolgáló területekből állnak – származó, ültetésre szánt „fogékony növények ” úgymint az Acer spp., Aesculus hippocastanum, Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Citrus spp., Cornus spp., Corylus spp., Cotoneaster spp., Crataegus spp., Fagus spp., Lagerstroemia spp., Malus spp., Platanus spp., Populus spp., Prunus laurocerasus, Pyrus spp., Rosa spp., Salix spp. és Ulmus spp. ültetésre szánt növények, amelyek szár- vagy gyökérnyak-vastagsága a legvastagabb ponton legalább 1cm, a vetőmag kivételével. |
1. Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a „fogékony növények” megfelelnek a 2012/138/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek és a növényeket a szállítást megelőzően legalább két éven keresztül olyan termőhelyen termesztették,
a) melyet nyilvántartásba vettek,
b) melyet évente kétszer, megfelelő időpontokban elvégzett, alapos hatósági vizsgálatnak vetettek alá az Anoplophora chinensis (Forster) előfordulására utaló jelek kimutatására, azonban nem találtak a szervezetre utaló jeleket; adott esetben e vizsgálat a gyökerek és szárak célzott, megsemmisítéssel járó mintavételét is magában foglalja; a vizsgálandó mintának lehetővé kell tennie a legalább 1%-os fertőzöttségi szint kimutatását, 99%-os megbízhatósággal, továbbá
c) amely körülhatárolt területen található, ahol a növényeket olyan helyen termesztették,
ca) ahol teljes volt a fizikai védelem az Anoplophora chinensis (Forster) behurcolása ellen, vagy
cb) ahol megfelelő megelőző kezelések alkalmazására került sor, vagy ahol a meghatározott növények minden egyes tételére vonatkozó célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt végeznek a szállítást megelőzően, az 5. számú melléklet A rész I. szakasz második oszlop 55.2 sorának 2. pontjában meghatározott szinten és minden esetben, ha az Anoplophora chinensis jelenlétének vagy jeleinek kimutatására irányuló hatósági felderítéseket végeznek évente, megfelelő időpontokban, legalább 1 km sugarú körben, nincsenek az Anoplophora chinensis előfordulására utaló jelek.
2. Az olyan alanyokra, amelyek az 1. pontban foglalt követelményeknek megfelelnek, olthatók olyan nemesek, amelyeket nem ilyen körülmények között termesztettek, azonban ezeknek az átmérője a legvastagabb ponton nem haladhatja meg legfeljebb az 1 cm-t.
A nem körülhatárolt területekről származó, de ilyen területeken található termőhelyre behozott, fogékony növények abban az esetben szállíthatók az Unión belül, ha ez a hely eleget tesz a c) pontban meghatározott feltételeknek. |
16.2. A 16.1 pont szerint nem körülhatárolt területekről származó, de ilyen területeken található termőhelyre behozott, abban a pontban meghatározott „fogékony növények” |
Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a „fogékony növényeket” olyan helyen termesztették,
a) ahol teljes volt a fizikai védelem az Anoplophora chinensis (Forster) behurcolása ellen, vagy
b) ahol megfelelő megelőző kezelések alkalmazására került sor, vagy ahol a meghatározott növények minden egyes tételére vonatkozó célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt végeznek a szállítást megelőzően, az 5. számú melléklet A. rész I. szakasz második oszlop 55.2 sorának 2. pontjában meghatározott szinten és minden esetben, ha az Anoplophora chinensis jelenlétének vagy jeleinek kimutatására irányuló hatósági felderítéseket végeznek évente, megfelelő időpontokban legalább 1 km sugarú körben, nincsenek az Anoplophora chinensis előfordulására utaló jelek.” |
8. Az R. 5. számú melléklet A. rész II. szakaszában foglalt táblázat a következő 18.5.1. sorral egészül ki:
(Növények, növényi termékek és egyéb anyagok |
Különleges előírások) |
„18.5.1. Az időről időre, hatósági felderítések alapján meghatározott, körülhatárolt területekről – amelyek az Epitrix cucumeris (Harris), Epitrix similaris (Gentner), Epitrix subcrinita (Lec.) vagy Epitrix tuberis (Gentner) által fertőzött területekből és az e területek körül pufferzónaként szolgáló területekből állnak – származó Solanum tuberosum gumó
|
A 18.1-18.5. sorban felsorolt gumókra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a burgonyagumók megfelelnek a 2012/270/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek és
a) a burgonyagumókat,
aa) olyan termőhelyen termesztették, melyet nyilvántartásba vettek,
ab) növényegészségügyi nyilvántartásba vett termelő termesztette, vagy
ac) növényegészségügyi nyilvántartásba vett raktárból vagy elosztó-központból szállították őket,
b) a burgonyagumókat megmosták vagy megtisztították annak érdekében, hogy legfeljebb 0,1% talaj maradjon rajtuk, vagy egy olyan hasonló eljáráson estek át, amelynek kifejezetten az a célja, hogy ugyanezt az eredményt érje el és eltávolítsa az Epitrix cucumeris (Harris), Epitrix similaris (Gentner), Epitrix subcrinita (Lec.) és Epitrix tuberis (Gentner) fajokat és kizárja a meghatározott szervezetek terjesztésének kockázatát, továbbá
c) a burgonyagumó forgalmazásához használatos csomagolóanyag tiszta.” |
3. melléklet a 9/2014. (IX. 12.) FM rendelethez
„1.1. Az alábbi nemzetségekbe tartozó fajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével: Amelanchier Med., Chaenomeles Lindl., Cotoneaster Ehrh., Crataegus L., Cydonia Mill., Eriobotrya Lindl., Malus Mill., Mespilus L., Photinia davidiana (Dcne.) Cardot, Prunus L., Prunus laurocerasus L. és a Prunus lusitanica kivételével, Pyracantha Roem., Pyrus L., Sorbus L., valamint a következő nemzetségekbe tartozó fajok ültetésre szánt növényei, a vetőmagot is ideértve: Viburnum spp., Camellia spp., Rhododendron spp. a Rhododendron simsii Planch kivételével.”
„1.3. Szártarackot vagy gumót képző Solanum L. növényfajok vagy hibridjeik ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével.
1.3.1. Solanum tuberosum gumói, az ültetésre szántak kivételével, amelyek olyan harmadik országból származnak, ahol az Epitrix cucumeris (Harris), Epitrix similaris (Gentner), Epitrix subcrinita (Lec.) vagy az Epitrix tuberis (Gentner) előfordul vagy egy tagállam olyan területéről, amelyet ezen károsítók fertőzésének felszámolására és előfordulásának ellenőrzésére körülhatároltak.”
„1.10. Actinidia sp. ültetésre szánt növényei és élő virágpora.”
„4. Az 1. és 2. pontban szereplő rendelkezések betartása mellett, a következő nemzetségekbe, illetve fajba tartozó, ültetésre szánt növények – ide nem értve a vetőmagot –, amelyek olyan harmadik országból származnak, ahol az Anoplophora chinensis (Forster) előfordul vagy egy tagállam olyan területéről, amelyet az Anoplophora chinensis (Forster) fertőzésének felszámolására és előfordulásának ellenőrzésére körülhatároltak vagy nem körülhatárolt területekről származnak, de ilyen területeken található termőhelyre behozták őket: Acer spp., Aesculus hippocastanum, Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Citrus spp., Cornus spp., Corylus spp., Cotoneaster spp., Crataegus spp., Fagus spp., Lagerstroemia spp., Malus spp., Platanus spp., Populus spp., Prunus laurocerasus, Pyrus spp., Rosa spp., Salix spp. és Ulmus spp. ültetésre szánt növényei, amelyek szár- vagy gyökérnyak-vastagsága a legvastagabb ponton legalább 1 cm.
5. Az olyan ültetésre szánt növények (kivéve a vetőmagot), amelyek csak vízben vagy vízzel rendszeresen elárasztott talajban tudnak fejlődni, és amelyek egy tagállam olyan területéről származnak, amelyet a Pomacea (Perry) nemzetséghez tartozó szervezetek fertőzésének felszámolására és előfordulásának ellenőrzésére körülhatároltak.”
„1. Valamennyi ültetésre szánt növény a vetőmag kivételével, de beleértve
1.1. az Argentínából, Ausztráliából, Bolíviából, Chiléből, Új-Zélandról és Uruguayból származó Cruciferae, Gramineae és Trifolium spp. vetőmagokat,
1.2. az Afganisztánból, Indiából, Irakból, Iránból, Mexikóból, Nepálból, Pakisztánból, Dél-Afrikából és az Egyesült Államokból származó Triticum, Secale és X Triticosecale vetőmagokat,
1.3. a Capsicum spp., Helianthus annuus L., Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw., Medicago sativa L., Prunus L., Rubus L., Oryza spp., Zea mais L., Allium ascalonicum L., Allium cepa L., Allium porrum L., Allium schoenoprasum L., Phaseolus L., Brugmansia Pers. spp. és a Solanum jasminoides Paxton vetőmagokat,
1.4. a Pinus L. és a Pseudotsuga menziesii vetőmagokat, valamint szaporítási célú tobozokat.
1.5. Actinidia sp. élő virágporát.”
4. melléklet a 9/2014. (IX. 12.) FM rendelethez
„1.1.9. Bursaphelenchus xylophilus (Steiner and Buhere) Nicklet et al.
1.1.9.1. A körülhatárolt terület létrehozása
1.1.9.1.1.1. Ha a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét a vektorban vagy a fogékony faanyag, fogékony kéreg vagy a fa-csomagolóanyag szállítmányában állapítja meg a hatóság, a növény- és talajvédelmi igazgatóságnak intenzív felderítést kell végeznie azon helyszín környékén, ahol a vektort befogták, vagy ahol a fogékony faanyag, kéreg vagy fa-csomagolóanyag éppen megtalálható volt a jelenlét megállapításának idején. Amikor az említett felderítés eredményei a Bursaphelenchus xylophilus fogékony növényben való jelenlétét mutatják, körül kell határolni a területet.
1.1.9.1.1.2. A körülhatárolt terület része a fertőzött terület, melyben a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét megállapították és az ezt körülvevő pufferzóna, melynek szélessége legalább 20 km. A pufferzóna szélessége 6 km-re csökkenthető, ahol a körülhatárolt területen a Bursaphelenchus xylophilus ellen felszámolási stratégiát folytatnak, feltéve, hogy ez nem hiúsítja meg a felszámolást.
Ha a hatóság megállapítja a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét egy pufferzónában, a növény- és talajvédelmi igazgatóság azonnal új körülhatárolt területet jelöl ki, s az új fertőzésről értesíteni kell a Bizottságot.
1.1.9.1.1.3. Ha a körülhatárolt terület egy vagy több más tagállam területére is kiterjedne, a másik tagállam(ok)nak is létre kell hozni(uk) saját területükön akkora pufferzóná(ka)t, amely(ek) megfelelőképpen kiegészíti(k) a beazonosított fertőzés következtében kialakított eredeti pufferzónát.
1.1.9.1.2. A minisztérium azonnal értesíti a Bizottságot és a tagállamokat a körülhatárolt területekről azt az időpontot követő egy hónapon belül, amikor a laboratóriumi vizsgálatok beigazolják Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét az érintett területen.
A értesítés tartalmazza a körülhatárolt területek leírását, elhelyezkedését és a körülhatárolás által érintett közigazgatási egységek nevét, valamint egy olyan térképet, amely minden egyes körülhatárolt terület, fertőzött terület és pufferzóna elhelyezkedését jelöli.
A körülhatárolt területek módosításáról a módosítást követő egy hónapon belül tájékoztatni kell a Bizottságot és a többi tagállamot.
1.1.9.2. A Bizottság értesítése a körülhatárolt terület megszüntetéséről
A zárlat akkor oldható fel, ha a fogékony növényekre és vektorra irányuló éves felderítések azt mutatják, hogy a megelőző négy évben az érintett körülhatárolt területen nem mutatták ki a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét. Ezzel a károsító felszámolása befejezettnek tekinthető és a növény- és talajvédelmi igazgatóság megszünteti a terület körülhatárolt státuszát. E döntésről egy hónapon belül kell tájékoztatni a Bizottságot és a többi tagállamot.
1.1.9.3. Intézkedések a Bursaphelenchus xylophilus felszámolására
A növény- és talajvédelmi igazgatóság a következő intézkedéseket hozza a területén található körülhatárolt területe(ke)n jelen lévő Bursaphelenchus xylophilus felszámolására.
1.1.9.3.1. Az adott területen minden egyes olyan fogékony növény körül, amelyből kimutatják a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét, azonnal létre kell hozni a fennálló növényegészségügyi kockázat mérlegelésével egy legalább 500 méteres sugarú tarvágási területet. A tarvágási területen, a terület külső részén kezdődően a terület központja felé haladva, minden fogékony növényt, a Bursaphelenchus xylophilus és vektora elterjedését megakadályozó óvintézkedésekkel ki kell vágni, el kell szállítani és ártalmatlanítani.
1.1.9.3.1.1. A kivágás után laboratóriumi vizsgálat elvégzése céljából mintát kell venni minden elpusztult és minden rossz egészségi állapotban lévő növényből, valamint a Bursaphelenchus xylophilus elterjedésének kockázata alapján kiválasztott egyes, egészségesnek tűnő növényekből.
1.1.9.3.2. Az 1.1.9.3.1. pontban említett, 500 méter sugarú tarvágási terület lecsökkenthető a minden egyes, fertőzöttnek megállapított fa körüli 100 méteres minimális sugarú területre, ha a fák kivágása elfogadhatatlan társadalmi vagy környezeti hatásokkal jár. Kivételes esetekben, a tarvágási területen belül található egyes növények kivágása helyett alkalmazható alternatív felszámolási intézkedés, ha az alternatív intézkedés azonos védelmi szintet nyújt a Bursaphelenchus xylophilus elterjedése ellen.
1.1.9.3.2.1. A fenti esetekben azon fogékony növények mindegyikét, amelyek 100–500 méter távolságra vannak azon fogékony növényektől, amelyekből kimutatták a Bursaphelenchus xylophilus jelenlét, és amelyek mentesülnek a kivágás alól, alá kell vetni a következő intézkedéseknek:
a) a fogékony növények körében végzett, a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétére irányuló éves mintavétel és laboratóriumi vizsgálat, melynek során olyan mintavételi rendszert alkalmaznak, amely 99 %-os megbízhatósággal meg tudja erősíteni, hogy e károsító jelenlétének mértéke ezekben a fogékony növényekben 0,1 % alatt van, és
b) az első évtől kezdve a felszámolási intézkedések befejezéséig vagy a visszaszorítási intézkedéseknek alkalmazására történő áttérésről hozott döntésig a vektorok rajzási időszakában kéthavonta végzett, a fogékony növényeket érintő, a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétének jeleire vagy tüneteire irányuló szemle, valamint mintavétel és a minták laboratóriumi vizsgálata, ahol az említett jeleket vagy tüneteket megfigyelték.
1.1.9.3.2.2. A tarvágási terület lecsökkentéséről az okok és az intézkedések leírásával tájékoztatni kell a Bizottságot.
1.1.9.3.3. A körülhatárolt területeken a fogékony növényekre és a vektorokra kiterjedő éves felderítéseket kell végezni a károsító és vektora esetleges jelenlétének meghatározására irányuló szemlével, mintavétellel és a minták laboratóriumi vizsgálatával.
1.1.9.3.4. A teljes körülhatárolt területen belül ki kell jelölni és ki kell vágni mindazokat a fogékony növényeket, amelyekből a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét kimutatták, valamint azokat, amelyek elpusztultak, rossz egészségi állapotban vannak, illetve tűz- vagy vihar sújtotta területen találhatók. El kell szállítani és ártalmatlanítani a kivágott növényeket és azok vágási maradványait, a vágás befejezéséig alkalmazva minden olyan óvintézkedést, amely a Bursaphelenchus xylophilus és vektora terjedésének megakadályozásához szükséges.
1.1.9.3.4.1. A növény- és talajvédelmi igazgatóság a következő intézkedéseket rendeli el a körülhatárolt területen:
1.1.9.3.4.1.1. A november 1. és április 1. között kijelölt fogékony növényeket április 2. előtt ki kell vágni, és
a) hatósági ellenőrzés mellett a helyszínen meg kell semmisíteni, vagy
b) faanyagukat és kérgüket el kell szállítani
ba) a Bizottságnak bejelentett, jóváhagyott kezelőüzembe, ahol a fát olyan módon hőkezelik, hogy a fogékony faanyag és kéreg egésze legalább 30 percen keresztül eléri a legalább 56 °C-os hőmérsékletet, biztosítva a fenyőrontó fonálféregtől és a vektoroktól való mentességet. Hőkezelésként alkalmazott komposztálási eljárás esetén a Bizottság által elfogadott komposztálási technológiát kell végrehajtani, vagy
bb) feldolgozóüzembe, ahol tüzelőanyagként vagy más megsemmisítési célra hasznosítják, mely biztosítja a Bursaphelenchus xylophilus élő egyedétől és az élő vektoroktól való mentességet.
1.1.9.3.4.1.2. Az április 1. és október 31. között kijelölt fogékony növényeket haladéktalanul ki kell vágni és
a) hatósági ellenőrzés mellett a helyszínen meg kell semmisíteni,
b) a rönköket elszállításra kell előkészíteni
ba)a kéreg eltávolításával,
bb) rovarölő szeres kezeléssel, vagy
bc) rovarölő szerrel átitatott rovarhalóval történő betakarással, majd
c) a rönkök faanyagát és kérgét hatósági ellenőrzés mellett haladéktalanul el kell szállítani
ca) ipari üzemekbe történő továbbszállítás céljából egy tárolóhelyre, ahol a hántolatlan faanyagot a vektorral szemben ismerten hatékony rovarölő szerrel azonnal újra lekezelik,
cb) a Bizottságnak bejelentett, jóváhagyott kezelőüzembe, ahol a hántolatlan faanyagot a vektorral szemben ismerten hatékony rovarölő szerrel azonnal újra lekezelik, majd az összes beérkezett fát olyan módon hőkezelik, hogy a fogékony faanyag és kéreg egésze legalább 30 percen keresztül eléri a legalább 56 °C-os hőmérsékletet, biztosítva a fenyőrontó fonálféregtől és a vektoroktól való mentességet. Hőkezelésként alkalmazott komposztálási eljárás esetén a Bizottság által elfogadott komposztálási technológiát kell végrehajtani, vagy
cc) egy feldolgozóüzembe, ahol tüzelőanyagként vagy más megsemmisítési célra hasznosítják, mely biztosítja a Bursaphelenchus xylophilus élő egyedétől és az élő vektoroktól való mentességet.
1.1.9.3.4.2. A fogékony növények kivágásánál keletkezett, a helyszínen maradt fahulladékot 3 cm-nél kisebb vastagságú és szélességű darabokra kell felaprítani.
1.1.9.3.4.3. Azon kivágott fogékony növényeket, amelyekből a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét még nem mutatták ki, mintavételnek és laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni a Bursaphelenchus xylophilus esetleges jelenlétének megállapítására, egy olyan mintavételi rendszernek megfelelően, amely 99 %-os megbízhatósággal képes megerősíteni, hogy a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétének mértéke az említett fogékony növényekben 0,1 % alatt van.
1.1.9.3.5. A fertőzöttnek nyilvánított erdészeti csemetekertekből, ahol a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét az utolsó teljes tenyészidő kezdete óta megállapították, el kell távolítani és ártalmatlanítani minden fogékony növényt, alkalmazva minden olyan óvintézkedést, amely a Bursaphelenchus xylophilus és vektora terjedésének megakadályozásához szükséges.
1.1.9.3.6. Minden olyan járművet meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell, amely erdészeti termékeket és azok feldolgozására szolgáló gépeket szállít, hogy ne álljon fenn a Bursaphelenchus xylophilus terjedésének veszélye.
1.1.9.4. Intézkedések a Bursaphelenchus xylophilus terjedésének visszaszorítására
1.1.9.4.1.1. Ha az 1.1.9.3.3. pontban meghatározott, fogékony növényekre és vektorra irányuló éves felderítések legalább négy egymást követő éven keresztül a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét mutatják egy körülhatárolt területen, és az addigi tapasztalatok szerint az adott helyzetben lehetetlen felszámolni a károsítót, a minisztérium döntése alapján az alkalmazandó intézkedések céljául a felszámolás helyett kitűzhető a Bursaphelenchus xylophilus körülhatárolt területen kívülre történő terjedésének megakadályozása.
1.1.9.4.1.2. A fenti döntés meghozható az említett időszak vége előtt is. ha a fertőzött terület átmérője meghaladja a 20 km-t, a Bursaphelenchus xylophilus jelenléte az egész fertőzött területen bizonyított, és az addigi tapasztalatok szerint az adott helyzetben lehetetlen e károsító felszámolása az említett területen. E döntésről, annak indokait ismertetve értesíteni kell a Bizottságot.
1.1.9.4.1.3. Egy körülhatárolt területen a Bursaphelenchus xylophilus elleni visszaszorítási intézkedések alkalmazhatóságához szükséges, hogy az adott terület szerepeljen a Bizottság által e célból nyilvántartott jegyzékben.
1.1.9.4.1.4. A növény- és talajvédelmi igazgatóság a következő intézkedéseket hozza a területén található körülhatárolt területe(ke)n jelen lévő Bursaphelenchus xylophilus visszaszorítására.
1.1.9.4.2. A fertőzött területeken a fogékony növényekre és a vektorokra kiterjedő éves felderítéseket kell végezni a károsító és vektora esetleges jelenlétének meghatározására irányuló szemlével, mintavétellel és a minták laboratóriumi vizsgálatával. E felderítések során különös hangsúlyt kapnak az elpusztult, rossz egészségi állapotban lévő, illetve tűz- vagy vihar sújtotta területeken található fogékony növények. Ki kell vágni azon fogékony növényeket, amelyekből kimutatták a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét, valamint el kell szállítani és ártalmatlanítani a kivágott növényeket és azok vágási maradványait, alkalmazva minden olyan óvintézkedést, amely a Bursaphelenchus xylophilus és vektora terjedésének megakadályozásához szükséges.
1.1.9.4.3. A pufferzónában a fogékony növényekre és a vektorokra kiterjedő éves felderítéseket kell végezni a károsító és vektora esetleges jelenlétének meghatározása irányuló szemlével, mintavétellel és a minták laboratóriumi vizsgálatával. E felderítések során különös hangsúlyt kapnak az elpusztult, rossz egészségi állapotban lévő, illetve tűz- vagy vihar sújtotta területeken található fogékony növények. E felderítések magukban foglalják továbbá egészségesnek tűnő fogékony növények szisztematikus mintavételét is.
1.1.9.4.4. A pufferzónák egészében ki kell jelölni és ki kell vágni mindazokat a fogékony növényeket, amelyek elpusztultak, rossz egészségi állapotban vannak, illetve tűz- vagy vihar sújtotta területen találhatók. El kell szállítani és ártalmatlanítani a kivágott növényeket és azok vágási maradványait, a vágás befejezéséig alkalmazva minden olyan óvintézkedést, amely a Bursaphelenchus xylophilus és vektora terjedésének megakadályozásához szükséges.
A növény- és talajvédelmi igazgatóság a következő intézkedéseket rendeli el:
1.1.9.4.4.1. A november 1. és április 1. között kijelölt fogékony növényekre az 1.1.9.3.4.1.1. pontban leírtakat kell alkalmazni.
1.1.9.4.4.2. Az április 1. és október 31. között kijelölt fogékony növényekre az 1.1.9.3.4.1.2. pontban leírtakat kell alkalmazni.
1.1.9.4.4.3. A kivágott fogékony növényeket (kivéve az erdőtüzekben teljesen megsemmisült növényeket) mintavételnek és laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni a Bursaphelenchus xylophilus esetleges jelenlétének megállapítására, egy olyan mintavételi rendszernek megfelelően, amely 99 %-os megbízhatósággal képes megerősíteni, hogy a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétének mértéke az említett fogékony növényekben 0,02% alatt van.
1.1.9.4.4.4. A fogékony növények kivágásánál keletkezett, a helyszínen maradt fahulladékot 3 cm-nél kisebb vastagságú és szélességű darabokra kell felaprítani.
1.1.9.4.5. Minden olyan járművet meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell, amely erdészeti termékeket és azok feldolgozására szolgáló gépeket szállít, hogy ne álljon fenn a Bursaphelenchus xylophilus terjedésének veszélye.
1.1.9.5. A NÉBIH-nek gondoskodnia kell az érintett gazdasági szereplők és a közvélemény tájékoztatását szolgáló intézkedésekről.
1.1.9.6. A minisztérium a Bursaphelenchus xylophilus megjelenéséről vagy, ha visszaszorítására hozott döntést, a Bizottságnak arról küldött bejelentést követő egy hónapon belül értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a Bursaphelenchus xylophilus felszámolása illetve visszaszorítása érdekében alkalmazott és a továbbiakban alkalmazni kívánt intézkedésekről.
1.1.9.6.1. Ezen értesítésnek a következő intézkedésekre vonatkozó információkat kell tartalmaznia: a fogékony növények kivágása, mintavétele, laboratóriumi vizsgálata, eltávolítása és ártalmatlanítása, valamint a felderítések terve és megszervezésük módja, ideértve a szemlék és a mintavételek számát és az elvégzendő laboratóriumi vizsgálatokat.
1.1.9.6.1.1. Az intézkedésekről szóló értesítésnek tartalmaznia kell továbbá
a) az érintett gazdasági szereplők és a közvélemény tájékoztatására irányuló intézkedések ismertetését, valamint
b) a hazai területen található körülhatárolt területekről nem körülhatárolt területekre, valamint a hazai területen található fertőzött területekről pufferzónákba történő szállításokra vonatkozó ellenőrzések leírását.
1.1.9.6.2. A minisztérium minden év március 1-jéig értesíti a Bizottságot és a tagállamokat
a) az előző évben hozott felszámolási illetve visszaszorítási intézkedések eredményeiről. E jelentés tartalmazza, hogy hányszor és mely helyszíneken volt megállapítható a Bursaphelenchus xylophilus jelenléte, tartalmaz továbbá térképeket, illetve az azonosított, kivágott, mintavételben részesített és laboratóriumban vizsgált, rossz egészségi állapotban lévő és elpusztult növények számát, valamint az említett laboratóriumi vizsgálatok eredményét, és
b) adott évre vonatkozóan a fenyőrontó fonálféreg felszámolására alkalmazni kívánt intézkedésekről.
1.1.9.6.3. A minisztérium azonnal értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot az új cselekvési tervről, ha meghozza a döntést arról, hogy az intézkedéseket a felszámolás helyett a Bursaphelenchus xylophilusnak egy körülhatárolt területen az 1.1.9.4. pontnak megfelelően történő visszaszorítására kell irányítani.
1.1.9.6.3.1. A visszaszorítási intézkedésekről szóló értesítés vonatkozhat egy legfeljebb ötéves időszakra. Amennyiben az értesítés egy évnél hosszabb időszakra vonatkozik, a lejárati év október 31-ig el kell juttatni a Bizottságnak és a többi tagállamnak az intézkedésekről szóló értesítés felülvizsgált változatát.
1.1.9.6.3.2. A minisztérium azonnal tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot, ha a visszaszorítási intézkedések jelentős megváltoztatásáról döntött.
1.1.9.7. Szállítás a körülhatárolt területen kívülre
1.1.9.7.2. A fogékony tűlevelűek (Coniferales) faanyaga az 1.1.9.7. ponttól eltérően kiszállítható körülhatárolt területekről nem körülhatárolt területekre, valamint fertőzött területekről pufferzónákba, ha szállítása a körülhatárolt területhez vagy a fertőzött területhez legközelebb lévő, engedéllyel rendelkező kezelőüzembe történik azonnali kezelés céljából, abban az esetben, ha az adott területen nem található megfelelő kezelőüzem.
1.1.9.7.2.1. Az eltérés csak akkor alkalmazandó, ha a következő feltételek teljesülnek:
a) A kivágott fákból származó rönköket elszállításra előkészítik
aa) a kéreg eltávolításával,
ab) rovarölő szeres kezeléssel, vagy
ac) rovarölő szerrel átitatott rovarhalóval történő betakarással.
Minden olyan járművet meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell, amely erdészeti termékeket és azok feldolgozására szolgáló gépeket szállít, hogy ne álljon fenn a Bursaphelenchus xylophilus terjedésének veszélye; és
b) a szállítás a hatóság rendszeres helyszíni ellenőrzése mellett és vagy november 1. és április 1. között történik vagy – a kérgetlenített faanyag esetében – olyan védő borítással, amely biztosítja, hogy nem fordulhat elő Bursaphelenchus xylophilus károsítóval vagy annak vektorával való fertőzés.
1.1.9.7.3. A fogékony tűlevelűek (Coniferales) 3 cm-nél kisebb vastagságú és szélességű darabokra felaprított faanyaga és kérge kiszállítható a körülhatárolt területről az e területhez legközelebb lévő, engedélyezett kezelőüzembe, vagy a fertőzött területről a pufferzónába azzal a céllal, hogy üzemanyagként használják fel, azzal a feltétellel, hogy
a) a szállítás a hatóság rendszeres helyszíni ellenőrzése mellett, és
b) vagy november 1. és április 1. között történik, vagy – a kérgetlenített faanyag esetében – olyan védő borítással, amely biztosítja, hogy nem fordulhat elő Bursaphelenchus xylophilus károsítóval vagy annak vektorával való fertőzés.
1.1.9.8. Szállítás felszámolási stratégiát követő fertőzött területen belül.
Az ültetésre szánt fogékony növények (a vetőmag kivételével), valamint a fogékony faanyag és kéreg szállítását olyan fertőzött területen belül, amelyen felszámolási stratégiát alkalmaznak, a növény- és talajvédelmi igazgatóság az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezi.
1.1.9.8.1. Az ültetésre szánt fogékony növényeknél (a vetőmag kivételével) a szállítás akkor történhet, ha:
a) a növényeket vizuálisan és laboratóriumi vizsgálattal hatóságilag ellenőrizték és a Bursaphelenchus xylophilus károsítótól és az azáltal okozott tünetektől mentesnek találták,
b) fejlődésük során egész életükben teljes fizikai védelem alatt álltak, amely biztosította, hogy a vektor ne kerülhessen kapcsolatba ezekkel a növényekkel,
c) a termőhelyen az utolsó teljes vegetációs ciklus kezdete óta nem észleltek Bursaphelenchus xylophilusra utaló tüneteket,
d) a szállítmány rendelkezik érvényes növényútlevéllel, és
e) szállításuk november 1. és április 1. között történik vagy zárt konténerekben, illetve olyan csomagolásban, amely biztosítja, hogy nem fordulhat elő a Bursaphelenchus xylophilus károsítóval vagy annak vektorával való fertőzés.
1.1.9.8.2. A fogékony tűlevelűek (Coniferales) faanyaga és hántolt fakérge (a Taxus L. és a Thuja L. fűrészelt faanyaga és rönkfája kivételével, valamint a fogékony faanyagból készült csomagolóanyag kivételével) esetében a szállítás csak az alábbi célokra történhet:
a) égetéssel történő megsemmisítés a körülhatárolt területen belül található, e célra kijelölt közeli helyszínen,
b) feldolgozó üzemben üzemanyagként vagy más megsemmisítési célra történő felhasználás, amely biztosítja a fenyőrontó fonálféreg élő egyedétől és az élő vektoroktól való mentességet, és
c) a Bizottság által elfogadott jegyzékben szereplő, a felelős hatóság által engedélyezett feldolgozóüzemben történő megfelelő hőkezelés, amely során a fogékony faanyag és kéreg egészét legalább 30 percen keresztül legalább 56 °C-os hőmérsékleten tartották, biztosítva a fenyőrontó fonálféregtől és a vektoroktól való mentességet. A hőkezelésként alkalmazott komposztálási eljárást a Bizottság által jóváhagyott kezelési előírás szerint hajtották végre.
1.1.9.8.2.1. A szállítás feltételei:
a) hatósági felügyelet mellett történik november 1. és április 1. között vagy – a kérgetlenített faanyag esetében – olyan védő borítással, amely biztosítja, hogy nem fordulhat elő Bursaphelenchus xylophilus károsítóval vagy annak vektorával való fertőzés, vagy
b) a faanyag vagy kéreg már átesett a c) pontban szereplő kezelésen és egy engedéllyel rendelkező kezelőüzem által kibocsátott növényútlevél kíséri.
1.1.9.8.3. Az egészében vagy részben a fogékony tűlevelűek (Coniferales) fájából készült fa-csomagolóanyag esetében a szállítás akkor történhet, ha a fa-csomagolóanyagon
a) alkalmazták a Bizottság által elfogadott jegyzékben szereplő, a felelős hatóság által engedélyezett kezelőüzemben a FAO növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 15. számú nemzetközi szabványának (A nemzetközi kereskedelemben használt fa csomagolóanyag szabályozására vonatkozó irányelvek) I. számú mellékletében foglalt kezelések egyikét, amely biztosítja a Bursaphelenchus xylophilus élő egyedétől és az élő vektoroktól való mentességet, és 1.1.9.8.4. A minisztérium korlátozhatja a fogékony növények, valamint a fogékony faanyag és kéreg szállítását olyan fertőzött területeken belül, amelyekre visszaszorítási intézkedések érvényesek.
1.1.9.9. Szállítás ellenőrzése a fertőzött tagállamban
A növény- és talajvédelmi igazgatóságnak gyakori szúrópróbaszerű ellenőrzéseket kell végeznie a területén található körülhatárolt területekről nem körülhatárolt területekre, valamint a területén található fertőzött területekről pufferzónákba szállított fogékony növényekre, valamint fogékony faanyagra és kéregre vonatkozóan. A fenti ellenőrzések megtervezésénél figyelembe kell venni a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétének a szállítmányokhoz kapcsolódó kockázatát, figyelembe véve a szállítmány származási helyét, az érintett növények, faanyag és kéreg fogékonyságának mértékét, és azt, hogy a szállításért felelős gazdasági szereplő a múltban megfelelt-e a 210/535/EU határozatban szereplő/vonatkozó előírásoknak.
1.1.9.9.1. A fogékony növényekre, valamint a fogékony faanyagra és kéregre irányuló ellenőrzéseket az alábbi helyszíneken kell elvégezni:
a) azokon a pontokon, ahol a fertőzött területekről a pufferzónákba szállítják őket,
b) azokon a pontokon, ahol a pufferzónákból a nem körülhatárolt területekre szállítják őket,
c) a pufferzónában található rendeltetési helyükön,
d) a fertőzött területen található származási helyükön, például olyan fűrészüzemekben, amelyből a fertőzött területről kiszállították őket, valamint
e) egyéb, indokolt helyen.
1.1.9.9.2. Ezek az ellenőrzések magukba foglalják az 5. számú melléklet A rész II. szakasz 2. pont szerinti dokumentumellenőrzést, az azonosság ellenőrzését és amennyiben e követelmények nem teljesülnek, vagy felmerül az említett követelményeknek való megfelelés hiányának gyanúja, egy növényegészségügyi ellenőrzést, amely magában foglalja a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétének laboratóriumi vizsgálatát. 1.1.9.9.3. Az ellenőrzések eredményeit havi rendszerességgel kell eljuttatni a Bizottságnak és más tagállamoknak. Azonnal kell értesíteni a Bizottságot és a többi tagállamot, ha az ellenőrzések kimutatják Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét.
1.1.9.10. Szállítás ellenőrzése a többi tagállamban
1.1.9.10.1. A növény- és talajvédelmi igazgatóságnak szúrópróbaszerű ellenőrzéseket kell végeznie a területén kívül fekvő körülhatárolt területekről a területén található nem körülhatárolt területekre szállított fogékony növényekre, valamint fogékony faanyagra és kéregre vonatkozóan.
1.1.9.10.2. Ezek az ellenőrzések magukba foglalják az 5. számú melléklet A rész II. szakasz 2. pontja szerinti dokumentumellenőrzést, az azonosság ellenőrzését és egy növényegészségügyi ellenőrzést, amelynek része a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétének laboratóriumi vizsgálata. 1.1.9.10.3. Az ellenőrzések eredményeit évente, az adott év március 1-jéig kell eljuttatni a Bizottságnak és más tagállamoknak. Azonnal kell értesíteni a Bizottságot és a többi tagállamot, ha az ellenőrzések kimutatják Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét.
1.1.9.11. Intézkedések az ellenőrzés során felmerült kifogások miatt
Amennyiben a 1.1.9.9. és 1.1.9.10. pontban említett ellenőrzések kiderítik, hogy a fogékony növények, növényi részek és anyagok szállítására előírt feltételek nem teljesülnek, az említett ellenőrzéseket végrehajtó növény- és talajvédelmi igazgatóság azonnal elrendeli, hogy a nem megfelelő anyagot azonnal:
a) meg kell semmisíteni, vagy
b) hatósági felügyelet melletti el kell szállítani egy kifejezetten e célra kiadott engedéllyel rendelkező kezelőüzembe, ahol a fogékony faanyagot és kérget hőkezelésnek vetik alá, melynek keretében a fogékony faanyag és kéreg egészét legalább 30 percen keresztül legalább 56 °C-os hőmérsékleten kell tartani, biztosítva a Bursaphelenchus xylophilustól és a vektoroktól való mentességet, és
c) az 1.1.9.7. és 1.1.9.8. pontokban szereplő rendelkezések egyidejű fenntartásával, amennyiben a nem megfelelő anyag jelenleg tárgyak szállítására használt fa-csomagolóanyag, hatósági felügyelet mellett vissza kell szállítani a feladás helyére vagy a feltartóztatás helyétől nem messze található helyszínre azzal a céllal, hogy az említett tárgyakat újracsomagolják, és a fa-csomagolóanyagot megsemmisítsék, elkerülve a Bursaphelenchus xylophilus elterjedésének kockázatát.
1.1.9.12. A kezelőüzemek engedélyezése
1.1.9.12.1. A növény- és talajvédelmi igazgatóság engedélyezi, hogy a területén található körülhatárolt terület vonatkozásában az illetékessége alá tartozó, megfelelő felszereltséggel rendelkező kezelőüzemek elvégezzék az alábbi feladatokat:
a) fogékony faanyag és kéreg kezelése az 1.1.9.3.4.1. és 1.1.9.3.4.2. pontokban leírtak szerint,
b) az érintett kezelőüzem által az a) pontnak megfelelően kezelt fogékony faanyagra és kéregre nyújtott növényútlevelek kibocsátása az érintett kezelőüzem által kezelt, fogékony faanyag és kéreg számára,
d) az érintett kezelőüzem által a c) pontnak megfelelően kezelt fa-csomagolóanyag jelölése a FAO növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 15. számú nemzetközi szabvány II. mellékletének megfelelően. 1.1.9.12.2. Az engedéllyel rendelkező kezelőüzemeknek biztosítaniuk kell a kezelt fogékony faanyag és kéreg, valamint fa-csomagolóanyag nyomon követhetőségét.
1.1.9.13. A jelölésre szóló engedély
1.1.9.13.1. A növény- és talajvédelmi igazgatóság engedélyezi a területén található körülhatárolt terület vonatkozásában az illetékessége alá tartozó, megfelelő felszereltséggel rendelkező fa-csomagolóanyag gyártóknak, amelyek engedéllyel rendelkező kezelőüzem által kezelt és növényútlevéllel kísért faanyagból állítanak össze fa-csomagolóanyagot, hogy azt a FAO növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 15. számú nemzetközi szabvány II. mellékletének megfelelően jelöljék. 1.1.9.13.2. Az engedéllyel rendelkező fa-csomagolóanyag gyártók kizárólag a kifejezetten e célra vonatkozó engedéllyel rendelkező kezelőüzemekből származó és növényútlevéllel kísért faanyagot használhatnak fel fa-csomagolóanyag gyártásához, és biztosítaniuk kell, hogy az e célra használt faanyag visszakövethető legyen az említett kezelőüzemekig.
1.1.9.14 . A kezelőüzemek és fa-csomagolóanyag gyártók ellenőrzése
A növény- és talajvédelmi igazgatóság ellenőrzi az illetékessége alá tartozó, engedéllyel rendelkező kezelőüzemeket és az engedéllyel rendelkező fa-csomagolóanyag gyártókat annak biztosítására, hogy azok szabályszerűen, az engedélyükben meghatározott módon teljesítsék feladataikat.
1.1.9.15. Az engedély visszavonása
1.1.9.15.1. Amennyiben az engedélyt nyújtó növény- és talajvédelmi igazgatóság tudomást szerez arról, hogy engedéllyel rendelkező kezelőüzem által kezelt fogékony faanyagban, kéregben vagy fa-csomagolóanyagban vagy engedéllyel rendelkező fa-csomagolóanyag gyártó által megjelölt fogékony fa-csomagolóanyagban a Bursaphelenchus xylophilus jelen van, azonnal visszavonja az engedélyt.
1.1.9.15.2. Az első bekezdésben szereplő rendelkezések egyidejű fenntartásával abban az esetben, ha az engedélyt nyújtó növény- és talajvédelmi igazgatóság tudomást szerez arról, hogy egy engedéllyel rendelkező kezelőüzem vagy egy engedéllyel rendelkező fa-csomagolóanyag gyártó nem teljesíti szabályszerűen, az engedélyében meghatározott módon a feladatát, megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 1.1.9.12 és 1.1.9.13. pontban foglaltak teljesüljenek.
1.1.9.16. Az engedélyesek jegyzéke
A minisztérium értesíti a Bizottságot minden engedélyről, amelyet kezelőüzemnek vagy fa-csomagolóanyag gyártónak adott ki valamely növény- és talajvédelmi igazgatóság, valamint minden engedély-visszavonásról. A Bizottság ezen értesítések alapján állítja össze és frissíti az engedéllyel rendelkező kezelőüzemekről és az engedéllyel rendelkező fa-csomagolóanyag gyártókról általa készített listát, melyet továbbít a tagállamoknak.”
„1.1.12. Anoplophora chinensis
1.1.12.1.
1.1.12.1.1. Az 5. számú melléklet A része II. szakaszának 16.1. pontjában meghatározott fogékony növényfajok Anoplophora chinensis károsítóval való fertőzésének észlelése esetén öt napon belül írásban kell értesíteni a Bizottságot és a többi tagállamot a károsító jelenlétéről, ahol az korábban nem volt ismeretes, vagy annak fertőzését felszámoltnak tekintették, illetve a fertőzöttséget olyan növényfajon mutatták ki, amelyről korábban nem volt ismeretes, hogy gazdanövény lehet. 1.1.12.1.2. A területet, a tárolóhelyet, a növényállományt és a növényanyagot zárlat alá kell helyezni és a területet körül kell határolni.
1.1.12.2. A körülhatárolt terület magában foglalja:
a) fertőzött területet – melyben megerősítették a kártevő jelenlétét, és magában foglal minden olyan területet, ahol a kártevő tünetét mutató növény és adott esetben valamennyi, az ültetés idején az adott a tételhez tartozó valamennyi növény található –, valamint
b) a pufferzónát – amely a fertőzött területet veszi körül, és amelynek szélessége a fertőzött terület határától mért legalább 2 km.
1.1.12.3. A körülhatárolt terület kialakításánál a következőket kell figyelembe venni: a károsító biológiája, a fertőzöttség mértéke, a fogékony növények elterjedtsége, a károsító megtelepedésére utaló jelek. Amennyiben a károsító az adott területen először fordul elő, a fertőzés mértékének megállapítására célirányos felderítést kell végezni. Ennek eredménye alapján a pufferzóna szélessége csökkenthető a fertőzött terület határától mért legalább 1 km-re.
1.1.12.4. Amennyiben megerősítik a kártevő jelenlétét a fertőzött területen kívül, ennek megfelelően kell újból kijelölni a fertőzött területet, vagy haladéktalanul fel kell számolni a fertőzést a pufferzónában, a kártevőmentesség visszaállítása érdekében.
1.1.12.5. Akkor oldható fel a zárlat, ha az éves felderítések alapján négy évig nem mutatják ki a kártevő jelenlétét a fertőzött területen.
1.1.12.6.
1.1.12.6.1. Nem kell körülhatárolt területeket létrehozni, ha az alábbi feltételek teljesülnek.
a) bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az Anoplophora chinensist vagy azokkal a növényekkel hurcolták be a területre ahol azt megtalálták, és arra utaló jelek vannak, hogy a növények már az érintett területre történő behozatal előtt fertőzöttek voltak, vagy egy elszigetelt észlelésről van szó, akár közvetlen összefüggésben van egy meghatározott növénnyel akár nem, és nem várható, hogy a szervezet megtelepedéséhez vezet, valamint
b) megállapították, hogy az Anoplophora chinensis nem telepedett meg, terjedése és eredményes szaporodása nem lehetséges biológiai okokból, valamint figyelembe véve az egyedi vizsgálat eredményeit és a felszámolási intézkedéseket, amelyek a meghatározott növények és gyökereik óvintézkedésként elvégzett kivágását és − vizsgálatát követő − eltávolítását foglalhatják magukban.
1.1.12.6.2. Ha nem indokolt a körülhatárolt terület létrehozása, az igazgatóságnak a következő intézkedéseket kell meghoznia:
a) az Anoplophora chinensis gyors felszámolására és terjedésének megakadályozására irányuló azonnali intézkedések,
b) az Anoplophora chinensis legalább egy életciklusát és további egy évet magában foglaló időszakon át folytatott ellenőrzés, beleértve a legalább négy egymást követő éven keresztül történő ellenőrzést a fertőzött növények körüli legalább egy km-es körzetben, vagy a körül a hely körül, ahol az Anoplophora chinensist megtalálták; az első évben az ellenőrzésnek rendszeresnek és fokozottnak kell lennie,
c) bármely fertőzött növényanyag megsemmisítése,
d) a fertőzöttség eredetének visszakeresése, és az adott fertőzöttséggel kapcsolatba hozható növények nyomon követése a lehetséges mértékben, valamint azok vizsgálata a fertőzöttség bármely jele tekintetében; a vizsgálatnak célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt is magában kell foglalnia,
e) olyan tevékenységek, amelyek növelik az Anoplophora chinensis által jelentett veszéllyel kapcsolatban a nyilvánosság tájékozottságát, és
f) bármely egyéb intézkedés, amely hozzájárulhat az Anoplophora chinensis felszámolásához, figyelemmel az ISPM 9. számú szabványra és az ISPM 14. számú szabványban foglalt elveknek megfelelő integrált megközelítést alkalmazva.
1.1.12.6.2.1. Az 1.1.12.6.2. pont a)−f) alpontjaiban említett intézkedésekről értesíteni kell a Bizottságot.
1.12.7. A körülhatárolt területen az alábbi hatósági intézkedéseket kell elrendelni a károsító felszámolására:
a) fertőzött és az Anoplophora chinensis által okozott tüneteket mutató növények azonnali kivágása, valamint gyökereik teljes eltávolítása. Abban az esetben, ha a fertőzött növényeket az Anoplophora chinensis rajzási időszakán kívül találták meg, a kivágást és eltávolítást a következő rajzási időszak kezdete előtt el kell végezni. Kivételes esetekben, ha az illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy az ilyen kivágás nem megfelelő intézkedés, alternatív felszámolási intézkedést lehet alkalmazni, amely azonos szintű védelmet nyújt az Anoplophora chinensis elterjedése ellen; e következtetés okairól és a meghozott intézkedésről értesíteni kell a Bizottságot;
b) valamennyi „fogékony növény” kivágása a fertőzött növények körüli 100 m-es körzetben és e növények vizsgálata a fertőzöttség bármely jele tekintetében. Kivételes esetekben, ha az illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy az ilyen kivágás nem megfelelő intézkedés, a fertőzöttség bármely jelére irányuló egyedi részletes vizsgálat végzése valamennyi olyan meghatározott növény 100 m-es körzetében, amelyet nem kell kivágni, és adott esetben az Anoplophora chinensisnek ezekről a növényekről történő esetleges terjedésének megakadályozására irányuló intézkedések alkalmazása;
c) a kivágott növények és azok gyökereinek eltávolítása, vizsgálata és megsemmisítése az a) és b) pontok szerint; minden szükséges óvintézkedés meghozatala az Anoplophora chinensis kivágás közbeni és azt követő terjedésének elkerülése érdekében,
d) az esetlegesen fertőzött anyag a körülhatárolt területről történő elszállításának megelőzése,
e) a fertőzöttség eredetének visszakeresése, és az adott fertőzöttséggel kapcsolatba hozható növények nyomon követése a lehetséges mértékben, valamint azok vizsgálata a fertőzöttség bármely jele tekintetében; a vizsgálatnak a célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt is magában kell foglalnia,
f) adott esetben a „fogékony növények” más növényekkel történő helyettesítése,
g) új „fogékony növények” telepítésének tilalma a szabadban a b) pontjában említett területen, az 5. számú melléklet A rész II. szakasz 16.1 és 16.2 pontban említett termőhelyek kivételével, h) az Anoplophora chinensis jelenlétének fokozott ellenőrzése olyan vizsgálatok révén, melyeket évente, megfelelő időpontokban végeznek a gazdanövényeken, különös figyelemmel a pufferzónára, beleértve adott esetben a célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt; a minták számát fel kell tüntetni a Bizottságnak írt jelentésben,
i) olyan tevékenységek, amelyek növelik az Anoplophora chinensis által jelentett veszéllyel kapcsolatban a nyilvánosság tájékozottságát, valamint a kártevőnek az Unióba történő behurcolása és az Unión belüli elterjedésének megakadályozása érdekében elfogadott intézkedéseket, beleértve a „fogékony növényeknek” a kialakított körülhatárolt területekről történő elszállítására vonatkozó feltételeket,
j) szükség esetén különleges intézkedések bármely olyan sajátosság vagy komplikáció kezelésére, melyről ésszerűen feltételezhető, hogy megakadályozza, gátolja vagy késlelteti a felszámolást, különös tekintettel az összes fertőzött vagy fertőzésgyanús növény hozzáférhetőségére és megfelelő felszámolására vonatkozó intézkedésekre, függetlenül a növények előfordulási helyétől és attól, hogy köz- vagy magántulajdonban lévő területen találhatók-e, illetve az értük felelős személytől vagy szervtől, és
k) bármely egyéb intézkedés, amely hozzájárulhat az Anoplophora chinensis felszámolásához, figyelemmel az ISPM 9. számú szabványra és az ISPM 14. számú szabványban foglalt elveknek megfelelő integrált megközelítést alkalmazva.
1.1.12.7.1. Az 1.1.12.7. pont a)−k) alpontjaiban említett intézkedéseket a Bizottságnak írt jelentésben kell bemutatni.
1.1.12.8. Ha a hatósági felderítések eredményei több mint négy egymást követő éven át megerősítették az Anoplophora chinensis jelenlétét egy területen, és ha bizonyíték van arra, hogy a károsító felszámolása már nem lehetséges, az intézkedések ezen a területen az Anoplophora chinensis visszaszorítására korlátozhatók. Ezek hasonlóak a 1.1.12.7. pontban felsorolt, az Anoplophora chinensis visszaszorítását célzó intézkedésekhez a b) és az e) pontok kivételével, amelyekben leírtakat nem kell végrehajtani.
1.1.12.9.
1.1.12.9.1. Az Anoplophora chinensis fertőzéséről szóló, 1.1.12.1. pontban említett értesítéstől számított harminc napon belül jelenteni kell a Bizottságnak és a többi tagállamnak a körülhatárolt területtel kapcsolatban meghozott vagy tervezett intézkedéseket.
1.1.12.9.1.1. A jelentés tartalmazza a körülhatárolt területek leírását – amennyiben ilyet létrehoztak –, annak helyére vonatkozó információkat egy, a terület határait mutató térképpel, valamint a jelenlegi kártevő-státust és a meghatározott növények Unióban történő szállítására vonatkozó követelményeknek való megfelelés érdekében hozott intézkedéseket.
1.1.12.9.1.2. A jelentésben be kell mutatni az intézkedések alapjául szolgáló bizonyítékokat és kritériumokat.
1.1.12.9.1.3. Ha nem történt meg körülhatárolt terület létrehozása, a jelentésnek tartalmaznia kell az e döntést igazoló adatokat és indokokat.
1.1.12.9.2. Minden év április 30-ig el kell juttatni a Bizottságnak és a többi tagállamnak valamennyi körülhatárolt terület frissített jegyzékét tartalmazó jelentést, ideértve a terület leírását és annak helyére vonatkozó információkat a határait mutató térképpel, meghozott vagy meghozni szándékozott intézkedéseket.”
„1.1.14. Epitrix cucumeris (Harris), Epitrix similaris (Gentner), Epitrix subcrinita (Lec.), Epitrix tuberis (Gentner)
1.1.14.1. A Solanum tuberosum növények Epitrix cucumeris (Harris), Epitrix similaris (Gentner), Epitrix subcrinita (Lec.) vagy az Epitrix tuberis (Gentner) fajok okozta fertőzésének észlelése esetén a területet, a tárolóhelyet, a növényállományt és a növényanyagot zárlat alá kell helyezni és haladéktalanul körülhatárolt területet kell létrehozni.
1.1.14.2. A körülhatárolt terület tartalmazza:
a) fertőzött területet, amely magában foglalja legalább azokat a termőterületeket, ahol egy meghatározott Epitrix faj jelenlétét megerősítették, valamint azokat a termőterületeket, ahol a fertőzött burgonyagumót termesztették, valamint
b) a pufferzónát mely a fertőzött terület határán túl elhelyezkedő, legalább 100 méter széles gyűrű. Amennyiben egy termőterület valamely része ennek a gyűrűnek a területére esik, akkor az egész termőterület a pufferzónába kerül. Amennyiben több pufferzóna fedi egymást vagy ezek földrajzilag közel vannak egymáshoz, olyan körülhatárolt területet kell kialakítani, amely magában foglalja az érintett körülhatárolt területeket és a köztük fekvő területeket is.
1.1.14.3. A fertőzött terület és a pufferzóna kialakításánál a következőket kell figyelembe venni: a károsítók biológiája, a fertőzöttség mértéke, a gazdanövények elterjedtsége, a károsító megtelepedésére utaló jelek, valamint a károsítók természetes terjedésre való képessége.
1.1.14.4. Amennyiben megerősítik a károsító jelenlétét a fertőzött területen kívül, a fertőzött terület és a pufferzóna körülhatárolását ennek megfelelően felül kell vizsgálni és meg kell változtatni.
1.1.14.5. Akkor oldható fel a zárlat és szüntethető meg a terület körülhatárolása, ha az éves felderítések alapján két évig nem mutatják ki a károsító jelenlétét a fertőzött területen. A körülhatárolás megszűntetéséről értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot is.
1.1.14.6. A körülhatárolt területen legalább az alábbi hatósági intézkedéseket kell elrendelni:
a) intézkedéseket kell hozni a károsító felszámolására vagy visszaszorítására, beleértve a kezeléseket és fertőtlenítéseket, valamint ahol szükséges, el kell rendelni a gazdanövények ültetésére vonatkozó tilalmat,
b) folyamatosan kell ellenőrizni az Epitrix fajok jelenlétét, és
c) felügyelet alá kell vonni a burgonyagumó körülhatárolt területekről való forgalmazását.
1.1.14.7. A meghozott intézkedésekről azonnal értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot. A jelentés tartalmazza a körülhatárolt területek jegyzékét, a területek határaira vonatkozó adatokat, beleértve az azok elhelyezkedését mutató térképeket, valamint az adott körülhatárolt területekre vonatkozóan meghozott intézkedéseket.”
„1.4.1. Apple proliferation phytoplasma, Pear decline phytoplasma gyümölcsfán
A fertőzött növényeket, valamint a környezetükben lévő és a fertőzés továbbterjesztésére alkalmas növényeket, valamint az azokat termő területet haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket soron kívül meg kell semmisíteni, és a zárlat alá helyezett területet megfigyelés alatt kell tartani. Szaporító- és ültetvényanyagok esetében a fertőzött növények környezetében lévő gazdanövényeket, továbbá a fertőzött növények anyanövényeit e károsítók kimutatására alkalmas módszerekkel meg kell vizsgálni, és a vizsgálat eredménye alapján a fertőzött növényeket és közvetlen környezetükben lévő, nem fertőzött gazdanövényeket haladéktalanul meg kell semmisíteni. A fertőzést terjesztő vektorok elleni védekezésről folyamatosan gondoskodni kell. A zárlat a fertőzés megszüntetése után, a mentes vizsgálati eredmények birtokában oldható fel.
1.4.1.2. Grapevine flavescence dorée phytoplasma
1.4.1.2.1. Grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma jelenlétének laboratóriumi vizsgálattal történt kimutatásakor a fertőzött a növényanyagot, valamint az azokat termő területet zárlat alá kell helyezni és haladéktalanul körülhatárolt területet kell kijelölni.
1.4.1.2.1.1. A körülhatárolt terület magában foglalja:
a) fertőzött területet – mely 1 km sugarú kör azon növény(ek) körül, amely(ek)re laboratóriumi vizsgálattal megerősítették a kórokozó jelenlétét, valamint
b) a pufferzónát – amely a fertőzött területet veszi körül és szélessége a fertőzött terület határától mért legalább 3 km.
1.4.1.2.2. Amennyiben megerősítik a kórokozó jelenlétét az eredeti észleléstől eltérő területen, ennek megfelelően kell újból kijelölni a körülhatárolt területet.
1.4.1.2.3. A fertőzött területen az alábbi hatósági intézkedéseket kell elrendelni a károsító felszámolására:
a) a terület összes szőlőtermő állományát ellenőrizni kell vizuális és intenzív mintavételen alapuló laboratóriumi vizsgálattal. A fertőzött növényeken túlmenően a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteit mutató minden növényt gyökérzetével együtt meg kell semmisíteni;
b) ha a következő évben található a szőlő sárgaság tünetet mutató növény az előző évben eltávolított helye mellett, az összes, a soron belüli és az a melletti sorban a szomszéd növényt meg kell semmisíteni, még a tünetmenteseket is, és
c) a teljes ültetvényt fel kell számolni, ha a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteit mutató növények aránya meghaladja a 30%-ot.
1.4.1.2.4. A fertőzött területen az összes szőlő- és szőlő szaporítóanyag-termelőre vonatkoznak az alábbi kötelezettségek:
a) tilos elszállítani a szaporító- és ültetési anyagot a fertőzöttnek minősítet területen található minden szőlőterületről,
b) rendszeresen kell ellenőrizni az ültetvényt a szőlő sárgaság tünetek jelenlétének megállapítására, észlelés esetén értesíteni kell a megyei igazgatóságot,
c) védekezni kell az FD-vektorok ellen a megyei igazgatóság előírása szerint; a kezelések adatainak nyilvántartását legalább 3 évig meg kell őrizni;
d) a megyei igazgatóság rendelkezése alapján a kijelölt szőlőnövényeket meg kell semmisíteni, és
e) nem létesíthető szőlőiskola és szőlő törzsültetvény a kórokozóval fertőzöttnek minősített területen belül.
1.4.1.2.5. Az 1.4.1.2.4. a) pontban előírt szállítási korlátozás a termelő kérelmére feloldható, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesült:
a) nem áll fenn a kórokozóval történő fertőzés veszélye, és
b) nem áll fenn a kórokozóval történő fertőzés gyanúja, mert bár a szaporítóanyagot a fertőzöttnek minősített területen állították elő, az adott ültetvény vagy egyéb szőlőtermő terület nem tekintendő fertőzöttnek, mert
ba) a szaporítóanyag termő területen vett minták laboratóriumi vizsgálata nem mutatott ki fertőzöttséget, valamint a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteivel rendelkező növényeket megsemmisítették,
bb) a szaporítóanyag-termő terület 100 méter széles körzete mentesnek bizonyult a fertőzéstől, és
bc) a termelő nyilvántartása alapján egyértelmű, hogy az FD-vektorok elleni kötelező védekezéseket a megyei igazgatóság előírásai szerint elvégezték.
1.4.1.2.6. A pufferzónában az alábbi hatósági intézkedéseket kell elrendelni a károsító terjedésének megakadályozására:
a) a területen alapos felderítést kell végezni a szőlő sárgaság tünetek jelenlétének felkutatására,
b) mintát kell venni laboratóriumi vizsgálatra, ha nincs tünetes növény, tünetmentesből,
c) a laboratóriumi vizsgálattal fertőzöttnek bizonyult növényeket meg kell semmisíteni, és
d) egyéb indokolt intézkedéseket kell előírni, pl. a fertőzés bekövetkezése esetén a többi, egészséges növény megvédésére.
1.4.1.2.7. A pufferzónában az összes szőlő- és szőlő szaporítóanyag-termelőre vonatkoznak az alábbi kötelezettségek
a) rendszeres ellenőrzést kell végezni júniustól a tenyészidő végéig szőlőterületén a szőlő sárgaság tünetek jelenlétének felderítésre, a tünetek észlelése esetén értesítenie kell a megyei igazgatóságot,
b) védekezni kell az FD-vektorok ellen a megyei igazgatóság előírása szerint; a növényvédő szeres kezelések adatainak nyilvántartását legalább 3 évig meg kell őriznie,
c) meg kell semmisíteni a megyei igazgatóság által kijelölt szőlőnövényeket az előírtak alapján, és
d) nem létesíthető szőlőiskola és szőlő törzsültetvény a kórokozóval fertőzöttnek minősített terület határától számított 100 méter távolságon belül.
1.4.1.2.8. A körülhatárolt területen belül található elhanyagolt ültetvényt és egyéb gondozatlan szőlőtermő területet úgy kell tekinteni, hogy a termelő vagy tulajdonos nem teljesítette a kórokozó terjedésének megakadályozására és az FD-vektorok egyedszámának gyérítésére vonatkozó, 1.4.1.2.4. c), illetve 1.4.1.2.7. b) pontban előírt kötelezettségét.
1.4.1.2.8.1. Egy szőlőültetvény akkor tekintendő elhanyagoltnak, ha az alábbiak mindegyike teljesül:
a) nem végeznek rendszeres művelést,
b) nem végezték el a legutóbbi téli metszést, így a hajtások átnyúlnak a sorközbe és a soron belül, mely nem biztosítja a megfelelő növényegészségügyi állapot fenntartása,
c) a legalapvetőbb növényvédő szeres kezeléseket sem végezték el, ökológiai vagy biogazdálkodás esetén nem alkalmazták az abban a rendszerben megengedett készítményeket.
1.4.1.2.8.2. A megyei igazgatóságnak szemlét kell végeznie a nagy növényegészségügyi kockázatot jelentő elhanyagolt ültetvényben, elrendelve a művelést, gondozást, kötelező védekezést, ha ennek nem tesz eleget, elhanyagolt ültetvényét mint a környező szőlőterületekre jelentős növényegészségügyi kockázatot hordozó növényeket gyökérzettel együtt ki kell vágnia.
1.4.1.2.8.3. A körülhatárolt területen kívül található elhanyagolt ültetvény esetén a hatóságnak a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartását kell előírnia.
1.4.1.2.9. A szőlőiskolában bekövetkezett, laboratóriumi vizsgálattal igazolt fertőzés esetén az 1.4.1.2.3. a) pontban felsoroltakon túl az alábbi hatósági intézkedéseket kell elrendelni a károsító felszámolására:
a) a fertőzött növényhez tartozó teljes tételt gyökérzettel együtt meg kell semmisíteni,
b) tilalmat kell elrendelni a fertőzéssel érintett termőhelyen előállított azon növények elszállítására, amelyek nem tartoznak a fertőzöttnek minősített tételhez, és
c) a b) pontban megnevezett növényeket el kell különíteni a termőhelyen található, de más szőlőiskolában előállított növényektől.
1.4.1.2.10. Az 1.4.1.2.9. b) pontban előírt elszállítási tilalom a termelő kérelmére feloldható, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesült:
a) nem áll fenn a kórokozóval történő fertőzés veszélye,
b) nem áll fenn a kórokozóval történő fertőzés gyanúja, mert
ba) a fertőzött növényhez tartozó teljes tételt gyökérzettel együtt megsemmisítették,
bb) a származási helyen található anyanövények az ellenőrzések alapján mentesek,
bc) a termelő nyilvántartásából egyértelmű, hogy az FD-vektorok elleni kötelező védekezéseket a megyei igazgatóság előírásai szerint elvégezték.
1.4.1.2.11. Az 1.4.1.2.9. c) pontban említett, a termőhelyen található, de más szőlőiskolában termelt növényekre nem állítható ki növényútlevél a kórokozóra elismert védett zónába, kivéve, ha
a) elvégezték a szaporítóanyag meleg vizes kezelését, valamint
b) a megyei igazgatóság számára rendelkezésre álló dokumentumokból (pl. növényútlevél) kitűnik, hogy az adott szaporítóanyagot károsítómentes termőhelyen állították elő.
A meleg vizes kezelés a szőlő növények fás részének 50 °C-on 45 percig történő vízfürdőben tartását jelenti, vagy ehhez hasonló hatékonyságot elérő bármely hőmérséklet-időtartam kombináció alkalmazását. A termelőnek nyilvántartást kell vezetni az elvégzett kezelések lényeges adatairól, melyet a megyei igazgatóság ellenőriz.
1.4.1.2.12. Szőlő szaporító-alapanyag termő területeken: alany- és nemes törzsültetvényekben, illetve szaporításra ideiglenesen engedélyezett szőlőültetvényekben bekövetkezett, laboratóriumi vizsgálattal igazolt fertőzés esetén az 1.4.1.2.3. a) pontban előírtakon kívül az alábbi hatósági intézkedéseket kell elrendelni a károsító felszámolására:
a) tilos szaporítóanyagot szedni a szaporító-alapanyag termő terület fertőzött táblájáról, míg el nem telik két olyan teljes vegetációs időszak, amelynek kezdete óta nem észlelték a szőlő sárgaság betegség tüneteit, valamint
b) meg kell semmisíteni a fertőzés évében a szaporító-alapanyag termő terület fertőzött táblájáról származó minden, szaporítóanyag-termelésre szánt növényanyagot.
1.4.1.2.13. Szőlőiskola és szőlő szaporító-alapanyag termő terület 100 méteres körzetében bekövetkezett, laboratóriumi vizsgálattal igazolt fertőzés esetén az 1.4.1.2.3. a) pontban előírtakon kívül az alábbi hatósági intézkedéseket is el kell rendelni a károsító felszámolására:
a) a megyei igazgatóságnak a növényútlevél-rendszerbe tartozó termőhelyi ellenőrzésként növényegészségügyi vizsgálatot kell végeznie, a fertőzés gyanúja esetén mintavétellel kiegészítve, és
b) tilos szaporító- és ültetési anyagot szedni a szőlőiskolából és szőlő szaporító-alapanyag termő területről.
1.4.1.2.14. Az 1.4.1.2.13. b) pontban előírt tilalom a termelő kérelmére feloldható, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesült:
a) nem áll fenn a kórokozóval történő fertőzés veszélye és
b) nem áll fenn a kórokozóval történő gyanúja, mert
ba) a 100 méteres körzetében a fertőzött és a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteit mutató növényeket gyökérzettel együtt megsemmisítették,
bb) a szőlőiskolában és a szőlő szaporító-alapanyag termő területen szedett minták laboratóriumi vizsgálata nem mutatta ki a kórokozó kiváltotta fertőzöttséget és a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteit viselő növényeket megsemmisítették, és
bc) a termelő nyilvántartásából egyértelmű, hogy a vektorok elleni kötelező védekezéseket a megyei igazgatóság előírásai szerint elvégezték.
1.4.1.2.15. A Clematis vitalba növényen bekövetkezett, laboratóriumi vizsgálattal igazolt fertőzés esetén a fertőzött növény körüli 1 km-es körzetben alapos vizuális felderítést kell végezni a szőlőültetvények és szaporítóanyag-termő területek esetleges fertőzöttségének kiderítésére.
1.4.1.2.16. A zárlat akkor oldható fel, ha a fertőzött területen a legutóbbi két teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észlelték a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteit vagy laboratóriumi vizsgálattal igazolták a kórokozó mentességet. Az eredeti körülhatárolt területen ez után is folytatni kell a mintavétellel kiegészített, alapos ellenőrzést az esetlegesen fertőzött növények felderítésére.
1.4.1.2.17. A Grapevine flavescence dorée phytoplasma terjedésének megakadályozása érdekében minden földhasználóra kiterjedő kötelezettség a tenyészidő során, a rendelkezésre álló útmutatók alapján a szőlőnövények folyamatos ellenőrzése, s a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteinek észlelése esetén az illetékes megyei igazgatóság haladéktalan értesítése.
1.4.1.2.17.1. Ezen túlmenően a földhasználat jellegétől függően a termelőnek az alábbi előírásokat kell betartania:
a) minden szőlőültetvényben
aa) az illetékes megyei igazgatóság előírásainak megfelelően a kórokozót terjesztő kabóca vektorok - elsősorban az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) - előfordulása esetén, egyedszámának visszaszorítása érdekében kötelező növényvédő szeres védekezéseket végezni, és
ab) a laboratóriumi vizsgálat alapján fertőzöttnek bizonyult erdei iszalag (Clematis vitalba) növényeket a szőlőültetvények környezetéből gyökérzetükkel együtt el kell távolítani és meg kell semmisíteni; és
b) az ország egész területén minden szőlőiskolában, szőlő-szaporító-alapanyag termő területen és nemesítési állományban, valamint azok 100 méter sugarú körzetében
ba) sárga ragacsos csapdát kell működtetni a kórokozót terjesztő vektorok kifejlett egyedeinek jelzésére,
bb) függetlenül attól, hogy FD-vektor előfordulását jelzik-e az adott termőhelyi csapdák vagy sem, amely termőtájban jelen vannak a kórokozót terjesztő vektorok, az egyedszám visszaszorítására a termőtáj minden szaporítóanyag-termő területén kötelező az ellenük történő növényvédő szeres kezelés. Amely termőtájban az országos felderítés alapján még nem telepedett meg FD-vektor, az illetékes megyei igazgatóság előírása alapján olyan növényvédelmi technológiát kell alkalmazni, amely biztosítja a kórokozót terjesztő vektorok elleni növényvédő szeres védekezést is;
bc) a szaporító- és ültetési anyag kórokozó-mentességének biztosítása érdekében a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteit mutató minden szőlőnövényt el kell távolítani,
bd) minden Clematis vitalba növényt gyökérzetükkel együtt el kell távolítani és meg kell semmisíteni. Ahol a gyökérzet eltávolítása nem lehetséges, a föld feletti részek megsemmisítése után az újonnan előtörő sarjakat időről időre meg el kell távolítani, és
be) szőlőiskola és szőlő szaporító-alapanyag termő terület nem létesíthető a kórokozóval fertőzöttnek minősített terület határától számított 100 méter távolságon belül.
„1.5. Puhatestűek
1.5.1. A Pomacea fajok szántóföldeken, vizenyős területeken vagy vízfolyásokban való jelenlétének észlelése esetén a földhasználónak haladéktalanul értesítenie kell az illetékes megyei igazgatóságot.
1.5.2. A Pomacea nemzetséghez tartozó szervezetek jelenlétének olyan területen található észlelésekor, ahol azok előfordulása eddig ismeretlen volt, a területet, a növényállományt és a növényanyagot zárlat alá kell helyezni és haladéktalanul körülhatárolt területet kell létrehozni. Erről figyelemfelhívó programot kell készíteni vagy azt aktualizálni.
1.5.3. A körülhatárolt terület tartalmazza:
a) fertőzött területet, amely magában foglalja azokat a helyeket, ahol a Pomacea nemzetségbe tartozó szervezetek jelenlétét megállapították. Amennyiben egy megművelt terület valamely része a fertőzött területbe esik, akkor az említett terület maradék része is a fertőzött területhez tartozik; valamint
b) a pufferzónát, mely legalább 500 méter sugarú területen veszi körbe a fertőzött területet. E pufferzóna azonban csak vízfolyásokat és friss vízzel rendszeresen elárasztott területeket foglal magában.
1.5.3.1. Amennyiben a fertőzött terület a vízfolyás egy részét magában foglalja, a pufferzónának magába kell foglalnia az említett vízfolyást legalább 1000 m hosszúságban a folyásiránnyal megegyező és legalább 500 m hosszú hosszúságban a folyásiránnyal szembeni szakaszon attól a helytől számítva, ahol a Pomacea nemzetségbe tartozó szervezet jelenlétét megállapították.
1.5.3.2. Amennyiben több pufferzóna fedi egymást, olyan körülhatárolt területet kell kialakítani, amely magában foglalja az érintett körülhatárolt területeket és a köztük fekvő területeket is. Egyéb indokolt esetben több körülhatárolt terület és a köztük fekvő területeket magában foglaló körülhatárolt terület is kijelölhető.
1.5.4. A fertőzött terület és a pufferzóna kialakításánál a következőket kell figyelembe venni: a károsítók biológiája, a fertőzöttség mértéke, a határozat hatálya alá tartozó növények elterjedtsége, a károsító megtelepedésére utaló jelek, valamint a károsítók természetes terjedésre való képessége.
1.5.5. Amennyiben megerősítik a károsító jelenlétét a fertőzött területen kívül, a fertőzött terület és a pufferzóna körülhatárolását ennek megfelelően felül kell vizsgálni és meg kell változtatni.
1.5.6. Akkor oldható fel a zárlat és szüntethető meg a terület körülhatárolása, ha az éves felderítések alapján négy egymást követő évig nem mutatják ki a károsító jelenlétét a körülhatárolt területen. A körülhatárolás megszűntetéséről értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot is.
1.5.7. A körülhatárolt területen az alábbi hatósági intézkedéseket kell elrendelni:
a) el kell távolítani és meg kell semmisíteni a Pomacea nemzetségbe tartozó szervezeteket,
b) Pomacea nemzetségbe tartozó szervezetek jelenlétét évente két alkalommal, különösen a pufferzónákra összpontosítva kell ellenőrizni, és
c) meg kell tisztítani minden olyan használt mezőgazdasági és vizes művelésben alkalmazott gépet, amely érintkezésbe léphet a Pomacea nemzetségbe tartozó szervezetekkel, és amely képes lehet terjeszteni azokat.
1.5.8. A meghozott intézkedésekről azonnal értesíteni kell a Bizottságot. A jelentés tartalmazza a körülhatárolt területek jegyzékét, a területek határaira vonatkozó adatokat, beleértve az azok elhelyezkedését mutató térképeket, valamint az adott körülhatárolt területekre vonatkozóan meghozott intézkedéseket.”
5. melléklet a 9/2014. (IX. 12.) FM rendelethez
BEJELENTÉSI ŰRLAP
NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLATHOZ, ELLENŐRZÉSHEZ
(a 7/2001. (I.17.) FVM rendelet 10. számú melléklete alapján) |
|
Megyei Kormányhivatal
Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága |
Növényegészségügyi nyilvántartási szám: |
HU |
Cég/termelő |
Kapcsolattartó |
Név: |
Név: |
Anyja neve: |
Cím: |
Születési hely: |
Tel.: |
Fax: |
Születési dátum: |
E-mail: |
Cím: |
Végzettség: |
Tel.: |
|
Fax: |
1. Termelés/forgalmazás éve1.: |
E-mail: |
Támogatásban részesül2.: |
Adóazonosító: |
Adószám: |
|
A 2.,3.,4.,5. pontban a megfelelő adatot X-szel jelölje! |
2. A termelés/raktározás jellege: |
Termelő |
Gyűjtő-
raktározó, nagykereskedő |
Importőr |
Exportőr |
Szaporító- és ültetvényanyag (folytatás az 4. pontban) |
|
|
|
|
Vetőburgonya |
|
|
|
|
Vetőmag |
|
|
|
|
Áruburgonya |
|
|
|
|
Citrusféle gyümölcs |
|
|
|
|
{ } fa csomagolóanyagot forgalmazó, gyártó, kezelő, összeállító, javító
{ } malom |
{ } takarmánykeverő
{ } terményraktár |
{ } egyéb nyilvántartásra kötelezett
{ } egyéb vizsgálatra kötelezett |
3. Értékesítés módja: |
|
{ } termelőüzem |
{ } viszonteladó |
{ } saját cél (fásszárú szaporítóanyag, vetőburgonya) |
{ } faiskolai áruda/lerakat |
|
4. Szaporító és ültetvényanyag előállítás |
4.1 Faiskola, lágyszárú szaporítóanyag, vetőmag |
{ } szűrő (átmeneti) faiskola
{ } gyümölcsfaiskola
{ } szőlőiskola
{ } bogyósiskola |
{ } díszfaiskola
{ } erdészeti csemetekert
{ } lágyszárú dísznövény szaporítóanyag
{ } lágyszárú zöldség szaporítóanyag |
{ } vetőmag
{ } egyéb |
4.2 Törzsültetvények, törzstelepek: |
{ } kiinduló anyag (törzsültetvény jelölt)
{ } prebázis |
{ } bázis
{ } certifikált (üzemi) törzsültetvény |
{ } egyéb törzstelep (anyanövény)
{ } törzsgyümölcsös |
4.3 Szaporításra ideiglenesen engedélyezett szaporító- és ültetvényanyag: |
{ } szaporításra ideiglenesen engedélyezett ültetvény |
{ } továbbszaporításra kijelölt fa |
|
5. Növényfajok: |
5.1 Vetőmagok: |
{ } Allium ascalonicum (mogyoróhagyma)
{ } Allium cepa (vöröshagyma)
{ } Allium schoenoprasum (metélőhagyma)
{ } Beta vulgaris (cukorrépa) mag |
{ } Helianthus annuus (napraforgó)
{ } Medicago sativa (lucerna)
{ } Phaseolus (bab)
{ } Lycopersicon esculentum ( paradicsom) |
{ } Harmadik országból származó vizsgálatköteles vetőmag
{ } Harmadik országba szállítandó vizsgálatköteles vetőmag |
5.2 Gumók, hagymák, hagymagumók, rhizómák: |
{ } Allium ascalonicum (mogyoróhagyma)
{ } Allium cepa (vöröshagyma)
{ } Allium schoenoprasum (metélőhagyma)
{ } Camassia (prérigyertya)
{ } Chionodoxa (hófény)
{ } Crocus flavus „Golden yellow” (krókusz)
{ } Galanthus (hóvirág) |
{ } Galtonia candicans (fehér óriás jácint)
{ } Gladiolus (kardvirág)
{ } Hyacinthus (jácint)
{ } Iris (nőszirom)
{ } Ismene (pókliliom)
{ } Muscari (gyöngyike)
{ } Narcissus (nárcisz) |
{ } Ornithogallum (madártej)
{ } Puschkinia (Puskin-csillagvirág)
{ } Scilla (csillagvirág)
{ } Tigridia (tigrisvirág)
{ } Tulipa (tulipán) |
5.3 Lágyszárú növények: |
{ } Allium porrum (póréhagyma)
{ } Apium graveolens (zeller)
{ } Araceae (kontyvirág-félék)
{ } Argyranthemum spp. (margitvirág)
{ } Aster spp. (őszirózsa)
{ } Beta vulgaris (cukorrépa)
{ } Begonia (begónia)
{ } Brassica spp. (káposzta-félék)
{ } Capsicum annuum (paprika)
{ } Cucumis spp.(kabakosok)
{ } Dendranthema (krizantém-félék)
{ } Dianthus és hibridjei (szegfű)
{ } Euphorbia pulcherrima (mikulásvirág) |
{ } Exacum spp. (keserűlevélke)
{ } Ficus (füge)
{ ) Fragaria (szamóca)
{ } Gerbera (gerbera)
{ } Gypsophila (fátyolvirág)
{ } Humulus lupulus (komló)
{ } Impatiens „New Guinea hibrid” (nebáncsvirág)
{ } Lactuca spp. (saláta-félék)
{ } Leucanthemum (margaréta)
{ } Lycopersicon esculentum (paradicsom)
{ } Lupinus (csillagfürt)
{ } Marantaceae (nyílgyökér-félék)
{ } Musaceae (banán-félék) |
{ } Nicotiana (dohány)
{ } Pelargonium (muskátli)
{ } Persea spp. (avokádó)
{ } Solanum tuberosum (áruburgonya)
{ } Solanum tuberosum (vetőburgonya)
{ } Solanum melongena (tojásgyümölcs)
{ } Spinacea spp. (spenót)
{ } Strelitziaceae (papagájvirág)
{ } Tanacetum (margitvirág)
{ } Verbena (vasfű)
{ } Egyéb lágyszárú növény |
5.4 Fásszárú növények: |
{ } Abies (jegenyefenyő)
{ } Amelanchier (fanyarka)
{ } Camelia (kamélia)
{ } Castanea (szelídgesztenye)
{ } Chaenomeles (japánbirs)
{ } Citrus (citrom-félék)
{ } Corylus avellana (mogyoró)
{ } Cotoneaster (madárbirs)
{ } Crataegus (galagonya)
{ } Cydonia (birsalma)
{ } Eryobotria (gyapjasnaspolya)
{ } Eucalyptus (mézgafa)
{ } Rhododendron (havasszépe)
{ } Hibiscus (mályvacserje) |
{ } Juglans (dió)
{ } Larix (vörösfenyő)
{ } Malus (alma)
{ } Mespilus (naspolya)
{ } Olea europea (olívabogyó)
{ } Picea (lucfenyő)
{ } Pinus (fenyő)
{ } Pistacia vera (pisztácia)
{ } Platanus (platán)
{ } Populus (nyárfa)
{ } Prunus (cseresznye, meggy, mandula, kajszi,
szilva és egyéb, e nemzetségbe tartozó faj)
{ } Pseudotsuga (Douglász-fenyő)
{ } Pyracantha (tűztövis) |
{ } Pyrus (körte)
{ } Quercus (tölgy)
{ } Rubus (málna, szeder és egyéb, e nemzetségbe tartozó faj)
{ } Ribes (ribiszke, köszméte)
{ } Sambucus nigra (bodza)
{ } Sorbus (berkenye)
{ } Photinia davidiana /Stranvaesia/ (korallberkenye)
{ } Tsuga (homlokfenyő)
{ } Vitis (szőlő)
{ } Vaccinium (áfonya)
{ } Viburnum (bangita) |
5.5 Egyéb, vizsgálatra kötelezett növények |
|
|
6. A termelés részletes adatai3.: |
Termelő neve |
Termelés éve |
Termelés jellege |
Település |
HRSZ |
Növényfaj |
Mennyiség (ha ,db) |
Magyar név |
Latinnév |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
7. Raktározott termény, valamint a terményraktár, a malom és a takarmánykeverő részletes adatai3.: |
Raktár neve |
Település |
Raktár címe/HRSZ |
Tárolási kapacitás (t) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8. Védett zónába történő termelés/szállítás3.: |
Termelés/forgalmazás helye
(település, utca, hrsz.) |
Növény, növényi termék |
Mennyiség (t,kg,db,ha) |
Védett zóna |
károsító védett zónás kódja |
célország |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. A termelés/forgalmazás éve nem a bejelentkezés évét jelenti, hanem azt, amelyben a termelő/forgalmazó a tevékenységét folytatja.
2. Igényelt-e növényegészségügyi vizsgálatokhoz állami támogatást, válasz: igen/nem.
3. Amennyiben a rendelkezésre álló helyek száma kevés, az adatok külön mellékletként csatolandók.
Dátum:
P.H.
Cég/termelő Kapcsolattartó”
”
6. melléklet a 9/2014. (IX. 12.) FM rendelethez
Növényegészségügyi határállomások jegyzéke
Határszakasz |
Megye |
Határátkelő |
Vizsgálóhely |
Nyitva tartás |
heti (nap) |
napi (h) |
Ukrajna |
Szabolcs-
Szatmár-Bereg |
Záhony |
közút |
7 |
0–24 |
Eperjeske |
vasút |
7 |
0–24 |
Szerbia |
Csongrád |
Röszke |
közút |
7 |
0–24 |
Bács-Kiskun |
Kelebia |
vasút |
5 (H–P) |
8–16 |
Belső |
Budapest |
Budapest
Liszt Ferenc
Nemzetközi Repülőtér |
légi |
5 (H–P) |
8–20 |
Pest |
Magyar Posta Zrt.
Nemzetközi Posta
Kicserélő Központ,
Vecsés |
posta |
5 (H–P) |
H–Cs 7.30–16
P 7.30–13.30 |
”
7. melléklet a 9/2014. (IX. 12.) FM rendelethez
Xanthomonas campestristől, a Cercospora angolensis carv. et Mendestől és Guignardia citricarpa Kielytől mentesnek elismert területek
1. A 2006/473/EK bizottsági határozat alapján a Xanthomonas campestristől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől), a Cercospora angolensis carv. et Mendestől és Guignardia citricarpa Kielytől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől) mentesnek elismert területek:
1.1. Az 5. számú melléklet A. rész I. szakaszában foglalt táblázat 16.2. sora alkalmazásában a következő harmadik országokat ismerik el a Xanthomonas campestris a citrusfélékre patogén minden törzsétől mentesnek: a) valamennyi európai citrustermelő harmadik ország, Algéria, Egyiptom, Izrael, Líbia, Marokkó, Tunézia és Törökország,
b) Afrikában: Dél-Afrika, Gambia, Ghána, Guinea, Kenya, Szudán, Dél-Szudán, Szváziföld és Zimbabwe,
c) Közép- és Dél-Amerikában, valamint a Karib-térségben: a Bahamák, Belize, Chile, Kolumbia, Costa Rica, Kuba, Ecuador, Honduras, Jamaica, Mexikó, Nicaragua, Peru, a Dominikai Köztársaság, Saint Lucia, Salvador, Suriname és Venezuela, és
d) Óceániában: Új-Zéland.
1.2. Az 5. számú melléklet A. rész I. szakaszában foglalt táblázat 16.2. sora alkalmazásában a következő területeket ismerik el a Xanthomonas campestris a citrusfélékre patogén minden törzsétől mentesnek: a) Ausztráliában: Új Dél-Wales, Dél-Ausztrália, az Északi Terület, Queensland, Dél-Ausztrália, Victoria és Nyugat- Ausztrália,
b) Brazília, a Maranhão, Mato Grosso, Mato Grosso do Sul, Minas Gerais, Paraná, Rio Grande do Sul, Roraima, Santa Catarina és São Paulo államok kivételével,
c) az Egyesült Államokban: Arizona, Kalifornia, Guam, Hawaii, Louisiana, Északi-Mariana-szigetek, Puerto Rico, Amerikai Szamoa, Texas és az Amerikai Virgin-szigetek, és
d) Uruguay, a Chapicuy folyótól északra elterülő Salto, Rivera és Paysandú megyék kivételével.
1.3. Az 5. számú melléklet A. rész I. szakaszában foglalt táblázat 16.3. sora alkalmazásában a következő harmadik országokat ismerik el a Cercospora angolensis Carv. et Mendestől mentesnek: a) valamennyi citrustermelő harmadik ország Észak-, Közép- és Dél-Amerikában, a Karib-térségben, Ázsiában Banglades és Jemen kivételével, Európában és Óceániában, és
b) valamennyi citrustermelő harmadik ország Afrikában, Angola, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Gabon, Ghána, Guinea, Kenya, Mozambik, Nigéria, Uganda, Zambia és Zimbabwe kivételével.
1.4. Az 5. számú melléklet A. rész I. szakaszában foglalt táblázat 16.4. sora alkalmazásában a következő harmadik országokat ismerik el a Guignardia citricarpa Kiely a citrusfélékre patogén minden törzsétől mentesnek: a) valamennyi citrustermelő harmadik ország Észak-, Közép- és Dél-Amerikában Argentína, Brazília és az Egyesült Államok kivételével, a Karib-térségben és Európában,
b) valamennyi citrustermelő harmadik ország Ázsiában, Banglades, Bhután, Kína, Indonézia, a Fülöp-szigetek és Tajvan kivételével,
c) valamennyi citrustermelő harmadik ország Afrikában, Dél-Afrika, Ghána, Kenya, Mozambik, Szváziföld, Zambia és Zimbabwe kivételével, és
d) valamennyi citrustermelő harmadik ország Óceániában Ausztrália és Vanatu kivételével.
1.5. Az 5. számú melléklet A. rész I. szakaszában foglalt táblázat 16.4. sora alkalmazásában a következő területeket ismerik el a Guignardia citricarpa Kiely a citrusfélékre patogén minden törzsétől mentesnek: a) Dél-Afrikában: Nyugati-Fokföld; Északi-Fokföldön; Hartswater és Warrenton közigazgatási egységek,
b) Ausztráliában: Dél-Ausztrália, Nyugat-Ausztrália és az Északi Terület,
c) Kínában: valamennyi terület Szecsuán, Jünnan, Kuangtung, Fucsien és Csöcsiang kivételével,
d) Brazíliában: valamennyi terület az Amazonas, Bahia, Espírito Santo, Mato Grosso, Mato Grosso do Sul, Minas Gerais, Paraná, Rio de Janeiro, Rio Grande do Sul, Santa Catarina és São Paulo államok kivételével, és
e) az Egyesült Államokban: valamennyi terület a Florida állambeli Collier, Hendry és Polk megyék kivételével.
”
