KÜ BH 2014/93
KÜ BH 2014/93
2014.03.01.
Nem biztonságos élelmiszer nem hozható forgalomba. Nincs helye figyelmeztetésnek, ha a jogsértő állapotot a fél hatósági intézkedésre szünteti meg (a terméket visszagyűjti) [2004. évi CXL. tv. 94. §; 2008. évi XLVI. tv. 16. §, 22. §; 178/2002. EK r. 18. cikk, 14. cikk]
A Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Ceglédi Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala a 2011. március 21-én végzett helyszíni ellenőrzésen, továbbá a 2011. március 28-án megtartott élelmiszer-biztonsági ellenőrzésen és a 2011. április 4-én foganatosított élelmiszer-biztonsági utóellenőrzésen megállapította, hogy az A. P. üzemében gyártott jelöletlen csomagoló anyagba kiszerelt száraztésztákat, a szállított termék pontos megnevezése, azonosíthatósága nélkül – CMR fuvarlevelekkel – szállították a felperes telephelyére. A második szállítmányt kísérő bizonylaton az élelmiszer-előállító vállalkozás T. spagetti száraztésztaként jelölte az árut, a felperesnek a T. H. Kft. két tojásos spagetti megnevezéssel számlázta azt tovább. A felperes telephelyén a litván üzemben három különböző időpontban gyártott háromféle tételt 2012. december 22-i minőségmegőrzési idővel 1000 g-os „T. V. 2 tojásos spagetti száraztészta” jelölésű tasakba átcsomagolták. A TV 2 tojásos spagetti csomagolóanyagán feltüntetett „származási hely: Magyarország”, valamint „magyar termék” jelölés nem felel meg a valóságnak.
A hatóság megállapította, hogy a felperes megsértette a 178/2002/EK rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) 14. cikk (1), (2), (9) bekezdéseit, a 18. cikk (1)–(2), (4) bekezdéseit, a 17. cikk (1) bekezdését. A felperes nem biztonságos élelmiszert hozott forgalomba, mert a termék nyomon követhetősége nem volt biztosított. A felperes továbbá megsértette az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 10. § (1) bekezdését, 22. § (1) bekezdés b) pontját, 16. § (1) bekezdését, továbbá az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet (a továbbiakban: Jr.) 3. § (1) bekezdés a) pontját, 4. § b) pontját, 17. § (1) bekezdését, amikor olyan jelölést alkalmazott a termék csomagolásán – a származást, eredetet illetően –, amely nem felelt meg a valóságnak.
A hatóság ezért az elkövetett jogsértések miatt a 2011. május 19-én kelt határozatával a felperest a 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése alapján az élelmiszer-biztonságra vonatkozó követelmények megsértése miatt 6 718 464 forint élelmiszer-ellenőrzési bírság megfizetésére kötelezte.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2011. szeptember 8-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta megalapozottnak, megállapítva, hogy az ellenőrzés egyértelműen feltárta a különböző időben, különböző üzemekben gyártott 1000 grammos T. V. kéttojásos spagetti száraztészta termékeket egy minőségi megőrzési idővel jelölt tasakokba csomagolták át a felperes telephelyén, ezért a termékek nyomon követhetősége nem volt biztosított. A termékek gyártási helye Litvánia volt, ezért a termékek csomagolásán származási helyként Magyarország nem lett volna feltüntethető.
Az ítélet szerint az alperes a jogsértés elkövetését helytállóan állapította meg. Az eljárás során az arányosság elve nem sérült. Ezt a jogsértést a felperes csak állította, de az eljárás során nem bizonyította és nem igazolta. A hatóság a tényállást a szükséges mértékben feltárta, a határozatát megfelelően indokolta, ezzel szemben a felperes a keresetében állított jogsértéseket nem tudta bizonyítani a per során. A bírság kiszabása körében a bíróság megállapította, hogy az Éltv. 62. § (1) bekezdése értelmében az élelmiszer-ellenőrzési bírságot kötelező volt kiszabni. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 12/A. §-a alapján figyelmeztetés nem volt alkalmazható, mert egyrészt a felperes a per során elismerte, hogy korábban már követett el jogsértést, a perbeli jogsértés tehát nem az első jogsértés volt, továbbá a figyelmeztetés alkalmazásának azért sem volt helye, mert a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogellenes magatartás megszüntetésével a jogsértés nem volt orvosolható hatósági intézkedés nélkül. Az alperes a határozatában az ismételt jogsértés tényére nem hivatkozott, azonban ez az indokolásbeli mulasztás az ügy érdemére ki nem ható eljárási hibának minősült.
Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak találta, ezért azt ítéletével elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és a keresete szerinti döntés hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Kktv. 12/A. §-ába, a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjába, 50. § (1) bekezdésébe, 72. § (1) bekezdés e) pontjába, továbbá az Éltv. 16. § (1) bekezdésébe, 22. § (1) bekezdésébe és az EK-rendelet (29) preambulum bekezdésébe, 3. cikk 15. pontjába, 18. cikk (2)–(3) bekezdésébe, 14. cikk (2) és (3) bekezdésébe ütközik.
A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan.
A felperest élelmiszer-ellenőrzési bírság megfizetésére az élelmiszer-biztonsági szabályok megsértése miatt kötelezték. A perben nem volt vitatott az a tény, hogy a hatóság elfogadta, a vizsgált spagetti száraztészták litván gyártótól származtak, azonban azokat jelöletlen csomagolásban szállították. A felperes különböző minőségmegőrzési idejű termékeket csomagolt össze és a csomagoláson a származási helyet és a „magyar termék” megjelölést a fogyasztókat megtévesztve tüntette fel a valóságtól eltérően.
Az elsőfokú bíróság és az alperes is helytállóan állapította meg, hogy az ilyen módon forgalomba hozott élelmiszer nem biztonságos, mert a termék nyomon követhetősége nem biztosított. Az EK-rendelet 14. cikk (9) bekezdése alapján egy élelmiszer akkor tekinthető biztonságosnak, ha megfelel az élelmiszer forgalmazása szerinti tagállam élelmiszerjoga meghatározott rendelkezéseinek. A nyomon követhetőséget az EK-rendelet 18. cikk (1) és (2) bekezdése, továbbá az Éltv. 16. § (1) bekezdése és 22. § (1) bekezdés b) pontja is követelményként írja elő. A termék nyomon követhetősége a jelöletlenség, illetve a szállítás során a termék eltérő megnevezése (T. spagetti) miatt nem állt fenn. A termék a szállítási okmányok alapján nem volt egyértelműen azonosítható a TV 2 tojásos spagetti száraztésztával. Nem volt tisztázható, hogy milyen minőségmegőrzési idejű termékeket szállítottak. A nyomon követhetőség hiányában a termék nem volt biztonságos, így az nem lett volna forgalomba hozható az EK-rendelet 14. cikk (1) bekezdése értelmében. Mindezek alapján az élelmiszer-biztonságra vonatkozó szabályok megsértése megállapítható volt, ahogy a jelölés tekintetében is a Jr. 3. § (1) bekezdés a) pontja, 4. § b) pontjának és 17. § (1) bekezdésének megsértése is fennállt.
A jogsértés elkövetése miatt alkalmazott szankció tekintetében a Kktv. 12/A. §-a alapján figyelmeztetés alkalmazásának nem volt helye, mert ez a rendelkezés támogatások felhasználásának fejezetcímben került szabályozásra, így az állami támogatásokkal kapcsolatos hatósági ellenőrzések során alkalmazható. A Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazhatósága szintén kizárt, mert e rendelkezés szerint akkor lenne helye figyelmeztetés alkalmazásának, ha a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával a jogsértés orvosolható. A perbeli esetben azonban a jogsértés már bekövetkezett, a termékek forgalomba kerültek és hatósági intézkedésre (a forgalomból való kivonásra és a termék visszahívására) volt szükség a jogsértés orvoslásához. Mindezek értelmében sem a Kktv. 12/A. §-a alapján, sem a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja alapján figyelmeztetés alkalmazásának nem volt helye, így jogszerűen járt el a hatóság, amikor bírságot szabott ki és ennek helytállóságát a bíróság is jogszerűen állapította meg.
Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. II. 37.314/2013.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás