1/2015. (I. 14.) EMMI rendelet

1. § A rendelet hatálya kiterjed

2. § Javítóintézeti ellátásban részesül

3. § (1) A fiatalkorúnak a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) meghatározottak szerinti teljes körű ellátását – a fiatalkorú gondozása, nevelése, felügyelete, oktatása, képzése és munkafoglalkoztatása mellett – az e rendeletben (a továbbiakban: Rendtartás) foglaltak szerint kell biztosítani.

(2) A fiatalkorú ellátása során a javítóintézet

4. § A javítóintézet szervezeti és működési szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a javítóintézet igazgatója a Rendtartásban foglaltaknak megfelelően, a pedagógus munkakörben foglalkoztatott és a nevelő-gondozó munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű munkatársak (a továbbiakban együtt: nevelőtestület), valamint a vezető munkakörben foglalkoztatott dolgozók véleményének kikérésével készíti el.

5. § (1) A javítóintézeti házirendben kell megállapítani

(2)⁵ A házirendet a közösségi helyiségekben és a lakóegységekben mindenki által látható helyre ki kell helyezni. A házirendet a fiatalkorúnak – kérésére – egy példányban rendelkezésre kell bocsátani. E jogáról a fiatalkorút a házirendről szóló tájékoztatással egyidejűleg tájékoztatni kell.

6. § (1) A javítóintézet nevelési alapdokumentuma a javítóintézetben folyó nevelés célját, alapelveit és módszereit tartalmazó szakmai program. A javítóintézet szakmai programját a nevelőtestület fogadja el. A szakmai program tartalmazza

(2) A szakmai program (1) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeinek szükség szerinti felülvizsgálatáról és módosításáról a javítóintézet igazgatója a nevelőtestület bevonásával gondoskodik.

7. § (1) A javítóintézet működéséhez jogszabályban előírtak alapján vagy egyéb okból szükséges belső szabályzatokat a javítóintézet igazgatója készíti el és adja ki. A gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) a belső szabályzatok tekintetében – az ellenőrzési jogköréhez kapcsolódóan – kiadott iránymutatását alkalmazni kell.

(2) Belső szabályzatban kell meghatározni a javítóintézetben ellátott fiatalkorú

8. § (1) A javítóintézetben elhelyezett fiatalkorúak felügyeletét, gondozását, nevelését, személyiség-korrekcióját, oktatását, képzését, munkafoglalkoztatását, utógondozását, valamint az ügyeikkel kapcsolatos nyilvántartási és adminisztrációs feladatokat az 1. mellékletben megjelölt munkakörökben és legalább az ott meghatározott létszámban foglalkoztatott személyek látják el, a munkaköri leírásukban foglaltaknak megfelelően.

(2) A feladatellátás érdekében a javítóintézetben további munkakörök is létesíthetők. Az egyes munkakörök ellátásához szükséges képesítési előírásokat a 2. melléklet tartalmazza.

(2a)⁶ A 2. melléklet szerinti munkaköröket a (2b) és (2c) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell szakmacsoport szerint besorolni.

(2b)⁷ A Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás, ellátás vezető szakmacsoportba tartozó munkakörök:

(2c)⁸ A 2. melléklet szerinti nem vezetői munkakörök közül

(3) A rendész a javítóintézet igazgatója által meghatározottak szerint részt vesz a javítóintézetben alkalmazott rendészek kiegészítő képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 59/2014. (XII. 8.) BM rendeletben meghatározott kiegészítő képzésen.

9. § (1) A javítóintézetben a Gyvt. 66/M. § (3) bekezdése szerinti csoport férőhelyszámához igazodó önálló lakóegységet kell biztosítani, amely háló- és tanulószobákból, közös nappali szobából, valamint vizesblokkból áll. A lakóegységhez konyha is tartozhat.

(2) A lakóegységet a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal és eszközökkel kell felszerelni.

(3) Egy fiatalkorúra a lakóegységen belül legalább öt négyzetméternyi háló-, illetve tanulószobának, egy csoportra legalább harminc négyzetméternyi közös nappali szobának kell jutnia.

(4) A fiatalkorú számára a lakóegységen belül külön fekvőhelyet és önálló szekrényt vagy szekrényrészt kell biztosítani.

(5) A javítóintézetnek rendelkeznie kell

(6) A javítóintézetnek biztosítania kell a fiatalkorúak iskolai oktatásához, szakképzéséhez szükséges tantermeket, továbbá a munkafoglalkoztatáshoz a megfelelő berendezésekkel, gépekkel, eszközökkel felszerelt foglalkoztató helyiségeket.

10. § (1) Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító fiatalkorúnak a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 369. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott biztonsági elkülönítése érdekében ki kell alakítani olyan, a rendészeti szolgálat általi állandó felügyelet lehetőségét biztosító, külön zárható helyiséget (a továbbiakban: biztonsági elkülönítő), ahol a fiatalkorú a biztonsági elkülönítésre okot adó ön- vagy közveszélyes magatartás megszűnéséig elhelyezhető.

(2) A biztonsági elkülönítőt az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése szerinti tervezési programban foglaltak szerint úgy kell kialakítani, hogy

11. § (1)⁹ A javítóintézeti nevelés és a letartóztatás végrehajtása során bekövetkezett rendkívüli eseményről szóló értesítésnek tartalmaznia kell

(2)¹⁰ A rendkívüli eseményről szóló értesítést a javítóintézet igazgatója a javítóintézet fenntartójának, valamint a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészségnek is megküldi.

12. § (1) A javítóintézet igazgatója gondoskodik a javítóintézetben ellátott, nevelésbe vett fiatalkorú családi pótlékának a Gyvt. 66/M. § (5) bekezdés szerinti felhasználásáról.

(2) A javítóintézet igazgatója vagy a javítóintézet gazdálkodásáért felelős szerv vezetője közli a családi pótlékot folyósító szervvel annak a fizetési számlának a számát, amelyre a családi pótlék összegét a nevelésbe vett fiatalkorú ellátására folyósítani kell. A fizetési számla számának megváltozását haladéktalanul közölni kell a családi pótlékot folyósító szervvel.

13. § (1) Javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a bíróság értesítése és intézkedése alapján a fiatalkorút a 3. mellékletben megjelölt javítóintézet felveszi (a továbbiakban: befogadás).

(2) Befogadáskor a javítóintézet megállapítja a fiatalkorú személyazonosságát. A javítóintézet a befogadást megtagadja, ha az előállított, vagy önként jelentkező fiatalkorú nem azonos a bíróság értesítésében megjelölt személlyel. A befogadás megtagadásáról és annak okáról az előállító szervet és a javítóintézeti nevelés végrehajtásáról rendelkező bíróságot haladéktalanul értesíteni kell.

(3) Ha a fiatalkorú a bíróság értesítésében megjelölt időpontban a javítóintézetben nem jelent meg, erről a javítóintézet igazgatója tájékoztatja a bíróságot.

(4) A fiatalkorú mindaddig nem helyezhető közösségbe, amíg egészségügyi vizsgálata nem történt meg. A fiatalkorút nyilatkoztatni kell betegségéről és rendszeres gyógyszerszedéséről. Közegészségügyi, járványügyi kockázat esetén a fiatalkorú egészségügyi elkülönítéséről kell gondoskodni.

(5)¹¹ Ha a fiatalkorún a befogadáskor külsérelmi nyomot észlelnek, vagy a rendőrségi fogdából, büntetés-végrehajtási intézetből vagy másik javítóintézetből átkísért fiatalkorú azt állítja, hogy bántalmazták, haladéktalanul orvosi vizsgálatot kell végezni és orvosi látleletet kell felvenni. Az orvosi vizsgálaton felvett jegyzőkönyv és a látlelet egy példányát az átkísérést végrehajtó szervnek, illetve a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészségnek meg kell küldeni.

(6)¹² Ha a befogadáskor a javítóintézet igazgatója tudomást szerez arról, hogy a fiatalkorú gyermeke felügyelet nélkül maradt, erről haladéktalanul értesíti a kiskorú lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalt vagy – hivatali időn kívül – az általános rendőrségi feladatokat ellátó rendőri szervet (a továbbiakban: rendőri szerv).

14. § (1)¹³ A befogadáskor a javítóintézet átveszi a fiatalkorútól azokat a tárgyakat, amelyeket a Bv. tv. 347. § (5) bekezdése szerint nem tarthat magánál. Az átvett tárgyakról a javítóintézet tételes felsorolással átvételi elismervényt készít, – amelyet a fiatalkorú is aláír – és gondoskodik azok biztonságos megőrzéséről. Ha a fiatalkorú az aláírást megtagadja, arról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)¹⁴ Letétbe kell helyezni a fiatalkorú értéktárgyait és a nála lévő készpénzt. A szociális vetítési alap összegét meghaladó értékben átvett készpénzt a javítóintézet letéti számláján kell elhelyezni. A szociális vetítési alap összegét meg nem haladó értékben átvett készpénz, valamint – a letéti számlán történő elhelyezésig – az egyéb készpénz megőrzését a pénzkezelési és házipénztári szabályzatban meghatározottak szerint kell biztosítani. Erről a javítóintézet értesíti a fiatalkorú törvényes képviselőjét.

(3) A fiatalkorú a törvényes képviselője hozzájárulásával, és a javítóintézet igazgatójának engedélyével a javítóintézetben saját ruháját használhatja. Ha a fiatalkorúnak nincs megfelelő ruházata, vagy nem kívánja a saját ruháját használni, befogadáskor el kell látni javítóintézeti ruházattal, és gondoskodni kell – a fiatalkorú kérésének figyelembevételével – a leadott saját ruha raktározásáról vagy a törvényes képviselő részére történő megküldésről.

(4) A fiatalkorú által a befogadáskor magával hozott gyógyszereket az egészségügyi részlegre kell leadni.

(5)¹⁵ Ha a fiatalkorúnál a befogadáskor a Bv. tv. 347. § (5) bekezdés a) pontja szerinti tárgy van, azt át kell adni az intézmény székhelye szerint illetékes rendőri szervnek.

15. § (1) A javítóintézet a befogadástól számított öt munkanapon belül gondoskodik a fiatalkorúról a Bv. tv. 347. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a 4. mellékletben meghatározott adattartalommal vezetendő személyi adatlapnak – a rendelkezésre álló adatok alapján történő – kitöltéséről.

(2) A javítóintézet a Bv. tv. 347. § (2) bekezdése szerinti javítóintézeti azonosító kártyát a befogadástól számított nyolc munkanapon belül, az 5. melléklet szerinti adattartalommal állítja ki.

16. § (1)¹⁶ A befogadáskor írásban és röviden szóban, valamint a befogadást követő legfeljebb 72 órán belül részletesen szóban – a fiatalkorú számára érthető megfogalmazással – tájékoztatni kell a fiatalkorút

(2) A fiatalkorút a Bv. tv. 349. § (2) bekezdésében foglaltakról – ide értve az ideiglenes elbocsátás első lehetséges időpontját is – a befogadást követő nyolc napon belül tájékoztatni kell.

(3) Ha a fiatalkorú nem tud olvasni, a szóbeli tájékoztatás megtörténtének tényét és a tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételét – két tanú jelenlétében – írásban rögzíteni kell.

17. § (1) A javítóintézet a fiatalkorú befogadásáról – a befogadás és a várható elbocsátás napjának megjelölésével – nyolc napon belül írásban értesíti

(2) A törvényes képviselőt és a szülőt – kivéve, ha a szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette – a befogadásról szóló értesítéssel egyidejűleg tájékoztatni kell az őt érintő rendszabályokról, így különösen a levelezés, a csomagküldés, a telefonbeszélgetés, a látogatás rendjéről, valamint a fiatalkorú eltávozásra, szabadságra menetelének lehetőségéről, és tájékoztatást kell tőle kérni a fiatalkorú esetleges egészségi problémáiról, korábbi gyógykezeléséről.

(3) Ha a bíróság nem küldte meg a szükséges iratokat, a javítóintézet a befogadásról szóló értesítéssel egyidejűleg kéri a bíróságtól azok haladéktalan megküldését.

(4)²¹ A befogadásról szóló értesítéssel egyidejűleg a javítóintézet naprakész környezettanulmány elkészítése és annak a javítóintézet részére történő megküldése érdekében megkeresi

(5)²² A nevelésbe vett fiatalkorúról készített pedagógiai és pszichológiai vélemény, valamint az egészségi állapotára vonatkozó adatok beszerzése érdekében a javítóintézet megkeresi a nevelésbe vételt elrendelő gyámhivatalt, ezzel egyidejűleg tájékoztatást kér a fiatalkorú eddigi életútjáról és családi kapcsolatairól.

(6) A korábban kirendelt pártfogó felügyelőtől, illetve megelőző pártfogótól tájékoztatást kell kérni a fiatalkorúnak a pártfogás, megelőző pártfogás alatt tanúsított magatartásáról.

18. § (1) Ha a bíróság által megküldött iratokkal együtt a fiatalkorú személyazonosító igazolványa nem érkezett meg és azt nem is hozta magával, a javítóintézet gondoskodik annak beszerzéséről.

(2) A fiatalkorú személyazonosító igazolványát elbocsátásáig a javítóintézetben kell őrizni.

19. § (1) A javítóintézet ideiglenesen fogadja be a fiatalkorút,

(2) Ideiglenes befogadás esetén a javítóintézet haladéktalanul intézkedik a személyazonosság tisztázása, a hiányos irat kiegészítése, kijavítása vagy pótlása iránt.

(3) Az ideiglenes befogadás az arra okot adó körülmény megszűnéséig, de legfeljebb tizenöt napig tarthat.

20. § A Bv. tv. 350. § (3) bekezdése szerinti javaslat kialakítása érdekében felkért szakértői csoport tagjai a fiatalkorú vizsgálatát összehangoltan végzik el. A szakértői csoport a befogadó csoportban való tartózkodás Bv. tv. 350. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamának végső időpontjára figyelemmel közli javaslatát a javítóintézet igazgatójával.

20/A. § (1) A javítóintézet igazgatója a fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezéséről való döntés meghozatala előtt beszerzi a fiatalkorú gyermekének ügyében eljáró gyámhivatal véleményét arról, hogy az együttes elhelyezés a gyermek érdekét megfelelően szolgálja-e. A véleményben a gyámhivatal adatot szolgáltat arról is, hogy fennáll-e a Bv. tv. 351. § (3) bekezdésében meghatározott, az együttes elhelyezést kizáró valamely ok.

(2) A javítóintézet igazgatója a fiatalkorú és gyermeke

(3) Ha a fiatalkorú gyermekének ügyében eljáró gyámhivatal a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti értesítés alapján induló eljárásban a fiatalkorú gyermekének a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését szolgáló részlegén történő elhelyezését nem javasolta, illetve ahhoz nem járult hozzá, a javítóintézet igazgatója a gyámhivatal határozatában foglaltak szerint gondoskodik a gyermek kiadásáról.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a javítóintézet igazgatója a fiatalkorú gyermekének ügyében eljáró gyámhivatal határozatában foglaltak szerint gondoskodik a gyermek kiadásáról.

(5) A fiatalkorú gyermekének további gondozására a (3) vagy (4) bekezdés szerinti eljárásban hozott döntés alapján jogosult személy kérelmére a javítóintézet – szabad kapacitása terhére – gondoskodhat a gyermeket átvevő személynek és a gyermeknek a tartózkodási helyére történő szállításáról.

21. § (1)²⁶ Együttes elhelyezés során a javítóintézet szükség szerint, de legalább félévente tájékoztatja a fiatalkorú gyermekének ügyében eljáró gyámhivatalt a gyermeknek a fiatalkorú általi gondozásának, nevelésének tapasztalatairól.

(2) Együttes elhelyezés esetén a javítóintézet biztosítja

(3) Az együttes elhelyezés esetén a javítóintézetben nevelkedő csecsemő táplálására az egészséges csecsemő táplálásáról szóló, az egészségügyért felelős miniszter által kiadott szakmai protokoll az irányadó.

(4) Együttes elhelyezés esetén a javítóintézetben nevelkedő gyermek teljeskörű ellátásban részesül.

(5) Együttes elhelyezés esetén a fiatalkorú gyermeke számára biztosítani kell a gyermek életkorának megfelelő ellátásához szükséges eszközöket, ruhaneműt, tisztálkodási és testápolási szereket, valamint textíliákat, továbbá gyermekenként három váltás ágyneműt.

22. § (1) A fiatalkorú számára naponta öt alkalommal biztosítani kell az életkorának és az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkezést, figyelemmel az energia- és tápanyagbeviteli, illetve élelmiszer-felhasználási ajánlásokat tartalmazó jogszabályban foglaltakra. Az étkeztetés keretében a fiatalkorú számára naponta legalább egyszer meleg ételt kell biztosítani.

(2) Ha a fiatalkorú egészségi állapota ezt indokolja, részére a javítóintézet orvosa előírásainak megfelelő étkezést kell biztosítani.

(3) A fiatalkorú számára – felügyelet mellett – naponta legalább egy óra időtartamban biztosítani kell az irányított tevékenység nélküli szabad levegőn tartózkodás, sportolás lehetőségét.

23. § (1) A fiatalkorú számára biztosítani kell

(2) A fiatalkorú számára biztosítani kell a legalább napi rendszerességű tisztálkodáshoz szükséges feltételeket.

(3) A ruházat tisztítása, javítása a javítóintézet feladata. A ruházat mosásában, javításában – az önkiszolgáló tevékenység keretében, a házirend előírásai szerint – a fiatalkorú is részt vesz.

24. § A javítóintézet orvosának javaslata alapján a javítóintézet biztosítja, hogy a fiatalkorú hozzájusson a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint a számára előírt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz.

25. § (1) A fiatalkorút el kell látni rendszeres havi zsebpénzzel. Az engedély nélküli távollét idejére zsebpénz nem jár.

(2)²⁷ A zsebpénz havi legalacsonyabb összege a szociális vetítési alap összegének 15%-a, legmagasabb összege a szociális vetítési alap összegének 20%-a. A zsebpénz összegét a nevelő javaslatára a javítóintézet igazgatója havonta állapítja meg, a fiatalkorú magatartása, szorgalma figyelembevételével.

(3) A zsebpénzről a nevelő a 6. melléklet szerinti nyilvántartást vezeti. A zsebpénz kezelése a zsebpénzkezelési szabályzat szerint történik.

(4) A fiatalkorú a zsebpénzéből, valamint indokolt esetben a letéti pénzéből a személyes szükségleteinek kielégítésére a javítóintézetben működtetett boltban, vagy a javítóintézeten kívül az e feladattal megbízott javítóintézeti munkatárs közreműködésével vásárolhat.

26. § (1) A javítóintézeti gondozás és nevelés során kiemelten foglalkozni kell

(2) A javítóintézetben olyan kompenzáló és korrigáló nevelést kell a fiatalkorú számára biztosítani, amely egyidejűleg törekszik a fiatalkorú megelőző életútja hiányainak pótlására és a fiatalkorú bűnelkövetésének hátterében rejlő hibás viszonyulási rendszer kijavítására. A nevelés fontos eszköze a jutalmazás és a fegyelmi vétséget elkövető fiatalkorúra kiszabott büntetés.

(3) A javítóintézetben gondoskodni kell arról, hogy a fiatalkorú hozzájusson ahhoz a terápiához, amely személyiségfejlődésének korrekciójához, személyiségzavara, beilleszkedési zavara enyhítéséhez, szenvedélybetegsége gyógyításához szükséges, valamint arról, hogy a fogyatékossággal élő fiatalkorú megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön.

(4)²⁸

(5) Ha a félbeszakítás meghosszabbítása szükséges, a javítóintézet igazgatója a félbeszakítás lejárta előtt előterjesztést készít a miniszternek.

27. § (1) Hatósági megkeresésre a fiatalkorúról a nevelő pedagógiai véleményt (a továbbiakban: nevelői vélemény), a pszichológus pszichológiai véleményt készít.

(2) A javítóintézeti nevelés során javítóintézeten belüli és azon kívüli programokkal kell elősegíteni a fiatalkorú műveltségi szintjének emelését, ismereteinek bővítését, képességeinek kibontakoztatását, a szabadidő hasznos és kulturált eltöltését. Gondoskodni kell a fiatalkorú egészséges fejlődését biztosító és mozgásigényét kielégítő testmozgás lehetőségéről.

28. § (1) A javítóintézet elősegíti, hogy

(2) A javítóintézet megfelelő körülmények megteremtésével is biztosítja, hogy a fiatalkorú kapcsolatot tartson – törvényben meghatározott esetekben ellenőrzés nélkül – az arra jogosult személyekkel, szervezetekkel.

(3)²⁹ A javítóintézet biztosítja a fiatalkorú számára a Bv. tv. 357. § (8) bekezdésében meghatározott kapcsolattartás különböző formáinak gyakorlásához szükséges feltételeket, és ennek érdekében kijelöli a fiatalkorú által használható telefonkészüléket. Ha a fiatalkorúnak nincs letéti pénze, engedélyezett kapcsolattartója részére hetente egy alkalommal az intézet költségére küldhet levelet.

(4)³⁰ Ha a fiatalkorúval szemben büntetőeljárás van folyamatban, és nem rendelkezik letéti pénzzel, számára

29. § (1) A javítóintézet a javítóintézetben végzett oktatás, képzés keretében elősegíti a fiatalkorú iskolai hiányosságainak pótlását, megkezdett tanulmányainak folytatását, és a munkaerő-piaci esélyeit növelő képzettség megszerzését.

(2) Az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalkorút – ha tanköteles – be kell íratni általános iskolába. Ha az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalkorú már nem tanköteles, de azt kéri, számára biztosítani kell, hogy általános iskolai oktatásban részt vehessen.

(3) A fogyatékos fiatalkorú számára a fogyatékossága típusának megfelelő iskolai oktatást kell biztosítani. A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő fiatalkorút a tanulmányai során egyéni foglalkoztatás keretében is segíteni kell.

(4) A tanítási év közben befogadott tanköteles fiatalkorú részére biztosítani kell, hogy a javítóintézetben végzett oktatásba haladéktalanul bekapcsolódhasson.

30. § (1) Azt a fiatalkorút, aki általános iskolai tanulmányait befejezte, életkora, érdeklődési köre, képességei és egészségi alkalmassága figyelembevételével – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – szakképzésbe kell bevonni. A javítóintézetben folyó szakképzés megszervezhető iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli formában is.

(2)³¹ Annak a fiatalkorúnak, aki a középiskolai tanulmányait nem fejezte be, vagy középiskolai tanulmányokat kíván megkezdeni, kérésére biztosítani kell, hogy egyéni munkarend keretében középiskolai tanulmányokat folytathasson.

31. § (1) A javítóintézeten kívül folytatott tanulmányok engedélyezése esetén az igazgató előírja, hogy a fiatalkorú mennyi időt tölthet a javítóintézeten kívül, és milyen szabályokat kell betartania. A szabályok ismételt vagy súlyos megszegése esetén az igazgató az engedélyt visszavonhatja.

(2) A tanulmányok folytatása céljából a javítóintézeten kívül töltött idő alatt a fiatalkorú az azonosító kártyájával és a javítóintézeten kívüli tartózkodásra jogosító, a javítóintézet által a 7. melléklet szerinti adattartalommal kiállított engedéllyel (a továbbiakban: eltávozási engedély) igazolja a javítóintézeten kívüli tartózkodásának jogszerűségét.

32. § (1) A javítóintézet úgy szervezi meg a fiatalkorú napi tevékenységét, hogy eleget tudjon tenni az önkiszolgáló tevékenység végzése iránti kötelezettségének.

(2) A javítóintézet a munkafoglalkoztatás keretében

(3) Ha a munkafoglalkozás a szabadban történik, annak időtartama nem számít be a 22. § (3) bekezdés szerinti szabad levegőn tartózkodás időtartamába.

(4) A munkafoglalkoztatás napi időtartama a nyolc órát, heti időtartama

(5) A munkafoglalkoztatás során biztosítani kell a munkavédelmi és munkabiztonsági előírások betartását.

(6) A fiatalkorú nem végezhet egészségre ártalmas munkát, és nem osztható be éjszakai munkára. A munkafoglalkoztatás során különös figyelemmel kell lenni arra, ha a fiatalkorú várandós, vagy ha a gyermekével együttes elhelyezésben részesül.

33. § (1) A fiatalkorút a munkafoglalkoztatásért megillető díjazás óránkénti mértéke nem lehet kevesebb a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére órabér alkalmazása esetén megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének 30%-ánál.

(2) A munkafoglalkoztatás rendjét, a díjazás mértékét és megállapításának szempontjait a munkafoglalkoztatási szabályzat határozza meg.

34. § (1) A fiatalkorú és törvényes képviselője közös kérelme, valamint a munkáltatónak a fiatalkorú alkalmazását vállaló nyilatkozata alapján a javítóintézet igazgatója engedélyezheti, hogy a fiatalkorú a javítóintézeten kívül végezzen munkát.

(2) A javítóintézeten kívüli munkavégzés engedélyezése esetén az igazgató előírja, hogy a fiatalkorú mennyi időt tölthet a javítóintézeten kívül, és milyen szabályokat kell betartania. A szabályok ismételt vagy súlyos megszegése esetén az igazgató az engedélyt visszavonhatja.

(3) A munkavégzés céljából a javítóintézeten kívül töltött idő alatt a fiatalkorú az azonosító kártyájával és az eltávozási engedéllyel igazolja javítóintézeten kívüli tartózkodásának jogszerűségét.

35. § (1) A jutalmazás formái közül a nevelői dicséretet a nevelő, az osztályfőnök és a szakoktató alkalmazhatja.

(2) Az igazgató

(3) A jutalom kimenő, a jutalom eltávozás és a jutalom szabadság tekintetében a 38. és 39. §-ban a kapcsolattartási célú kimenőre, eltávozásra vagy szabadságra meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell.

36. § (1)³² A javítóintézet félévente tájékoztatja a fiatalkorú törvényes képviselőjét, a 18. életévét be nem töltött fiatalkorú ügyében eljáró gyámhivatalt, valamint nevelésbe vett gyermek esetében a kapcsolattartásra jogosult szülőt a fiatalkorú magatartásának, szorgalmának alakulásáról, jutalmazásáról és fegyelmi büntetéséről.

(2)³³ A javítóintézet a gyermek nevelésbe vétele ügyében eljáró gyámhivatalt az (1) bekezdésben foglaltakon túl a fiatalkorú és a kapcsolattartásra jogosult szülő közötti kapcsolat alakulásáról is tájékoztatja.

37. § (1) A javítóintézet gondoskodik az ellenőrzés melletti és az ellenőrzés nélküli kapcsolattartás feltételeiről.

(2) A látogatásból ki kell zárni azt, akinek magatartása a fiatalkorú vagy a javítóintézet biztonságára veszélyt jelent.

(3) A levelezés, a látogató fogadása, csomagküldemény, telefonbeszélgetés a Bv. tv. 358–361. §-a szerinti célból és módon ellenőrizhető.

(4) A csomag Bv. tv. 360. §-a szerinti felbontása során, ha a csomag olyan tárgyat tartalmaz, melyet a fiatalkorú nem tarthat magánál, a 14. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az ellenőrzés részletes szabályait a házirend tartalmazza.

38. § (1)³⁴ A javítóintézet írásban vagy elektronikus levelezés keretében szerzi be a kapcsolattartási célú kimenő, az eltávozás, a szabadság engedélyezése előtt a fiatalkorút fogadó szülő, más hozzátartozó, családbafogadó gyám vagy egyéb személy nyilatkozatát arról, hogy a fiatalkorú felügyeletét, ellátását, lakhatását biztosítja és gondoskodik a fiatalkorú visszatéréséről a javítóintézetbe, valamint arról, hogy az utazás költségeit vállalja-e.

(2) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett fiatalkorú esetén az eltávozás vagy a szabadság engedélyezése előtt a javítóintézet igazgatója – az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül – kikéri a fiatalkorú gyermekvédelmi gyámjának a véleményét.

(3)³⁵ Ha az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett fiatalkorút az eltávozás vagy a szabadság alatt a vele kapcsolattartásra jogosult szülő, vagy más hozzátartozó fogadja, ehhez a fiatalkorú nevelésbe vétele ügyében eljáró gyámhivatal hozzájárulását is be kell szerezni.

(4)³⁶ Az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett fiatalkorú eltávozásának és szabadságának engedélyezéséről és időtartamáról előzetesen írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni kell a fiatalkorú gondozási helyét és gyermekvédelmi gyámját.

39. § (1) A fiatalkorú a kimenő, az eltávozás és a szabadság ideje alatt az azonosító kártyával, valamint az eltávozási engedéllyel igazolja a javítóintézeten kívüli tartózkodásának jogszerűségét.

(2) A javítóintézet igazgatója a fiatalkorú kérelmére dönt az eltávozás és a szabadság utazási költségének a Bv. tv. 364. § (3) bekezdése szerinti biztosításáról vagy megelőlegezéséről.

(3) A kimenő, az eltávozás és a szabadság alatt a fiatalkorú a házirendben meghatározottak szerint költhet a zsebpénzéből vagy a letéti pénzéből.

(4)³⁷ A kimenő, az eltávozás és a szabadság időtartamát, továbbá az eltávozás és a szabadság esetében a fiatalkorú kijelölt tartózkodási helyét rögzíteni kell a javítóintézeti informatikai rendszerben.

40. § (1) A javítóintézetből vagy a kijelölt tartózkodási helyről történő engedély nélküli eltávozást a fiatalkorú felügyeletével megbízott személy, az engedélyezett távollétről való vissza nem térést a fiatalkorú csoportnevelője haladéktalanul jelenti az igazgatónak. Szóban vagy távközlési úton történő jelentést – az igazgatónak a Bv. tv. 377. § (2) és (3) bekezdésében előírt kötelezettsége teljesítésének elősegítésére – a lehető legrövidebb időn belül írásba kell foglalni.

(2)³⁸ A szökésről a javítóintézet értesíti a fiatalkorú törvényes képviselőjét, valamint nevelésbe vett fiatalkorú esetében a kapcsolattartásra jogosult szülőt és a kirendelt pártfogó felügyelőt. A szökésről a javítóintézet tájékoztatja a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalt, valamint a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséget.

41. § (1) A Bv. tv. 377. § (4) bekezdése szerinti önkéntes visszatérés kivételével a fiatalkorúnak a javítóintézetbe történő visszaszállításáról a rendőri szerv gondoskodik.

(2) A javítóintézet a szökött fiatalkorú visszaérkezéséről értesíti mindazokat, akiket a szökésről értesített.

(3) A szökésből visszaérkezett fiatalkorú csak a szükséges egészségügyi ellenőrzések után térhet vissza a csoportközösségbe.

(4) A szökésből visszakerült fiatalkorút és törvényes képviselőjét tájékoztatni kell a fegyelmi eljárás megindításáról.

(5)³⁹ A szökés időtartamát, valamint a visszaérkezés módját rögzíteni kell a javítóintézeti informatikai rendszerben.

42. § (1) A fegyelmi bizottság tagja

(2) A fegyelmi bizottság az eljárás során

(3) A fegyelmi bizottságnak nem tagja a közvetítői eljárást lefolytató javítóintézeti szakember.

(4) A fegyelmi eljárás során meg kell hallgatni az eljárás alá vont fiatalkorút, valamint az ügyben érintett más fiatalkorút vagy javítóintézeti dolgozót. A javítóintézet – a fiatalkorú kérésére – biztosítja, hogy a meghallgatás során jelen legyen a javítóintézetnek a fiatalkorú által kért dolgozója.

(5) A meghallgatásról a fegyelmi bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyet minden meghallgatott aláír.

(6) A sértett és az eljárás alá vont fiatalkorú közvetítői eljáráshoz való hozzájárulását is jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(7) A közvetítői eljárást lefolytató javítóintézeti szakember

43. § (1) A fegyelmi bizottság írásba foglalt, többségi határozattal

(2) A fegyelmi eljárásban hozott határozat tartalmazza a fiatalkorú nevét, személyi adatait, a fegyelmi vétséget, a kiszabott büntetés nemét és annak tartamát vagy a büntetés kiszabása mellőzésének tényét, a jogorvoslati jogról való kioktatást, továbbá a döntés indokolását. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a határozat mellékletét képezi a fiatalkorúak hozzájárulása, a 42. § (7) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás, vagy az annak hiányára vonatkozó, a 42. § (7) bekezdés b) pontja szerinti értesítés.

(3) A fegyelmi határozatot a bizottság szóban is ismerteti a fiatalkorúval, a fiatalkorú számára érthető megfogalmazásban.

(4) A fegyelmi bizottság határozata ellen – az (1) bekezdés c) pontja szerinti döntés kivételével – a fiatalkorú a javítóintézet igazgatójánál panasszal élhet. Az igazgató a panaszt öt munkanapon belül megvizsgálja, és dönt a határozatban foglaltak helybenhagyásáról, a határozatban kiszabott büntetés megsemmisítéséről, vagy más fegyelmi büntetés kiszabásáról. A fegyelmi határozat felülbírálata során az igazgató a határozatban foglaltaknál szigorúbb büntetést nem szabhat ki.

(5)⁴⁰ A fegyelmi büntetés kiszabásának tényét, a kiszabott büntetés formáját, valamint a meghatározott időre szóló büntetés időtartamát rögzíteni kell a javítóintézeti informatikai rendszerben.

44. § (1) A fegyelmi bizottság indítványára a javítóintézet igazgatója haladéktalanul összehívja a javítóintézeti tanácsot.

(2) A javítóintézeti tanács Bv. tv. 378. § (2) bekezdése szerinti javaslatának kialakításához a fiatalkorúról a nevelő pedagógiai, a pszichológus pszichológiai véleményt készít.

(3) A zárt jellegű intézeti részlegben elhelyezett fiatalkorú viselkedéséről a részleg csoportnevelője kéthetente nevelői véleményt készít, amelyben javaslatot tesz a javítóintézeti tanácsnak az elhelyezés meghosszabbítására vagy megszüntetésére.

(4) A javítóintézeti tanács a nevelői véleményt figyelembe véve, a fiatalkorú meghallgatása után indítványt tesz az igazgatónak a további elhelyezésre vagy annak megszüntetésére.

(5) Az igazgató az elhelyezést megszünteti, ha a fiatalkorú magatartása és az elhangzott vélemények alapján úgy ítéli meg, hogy a javítóintézeti nevelés szigorúbb végrehajtására már nincs szükség.

(6)⁴¹ A zárt jellegű intézeti részleg rendjét a házirend határozza meg. A zárt jellegű intézeti részlegben történő elhelyezés időtartamát rögzíteni kell a javítóintézeti informatikai rendszerben.

45. § (1) A javítóintézet a Bv. tv. 372. § (1) bekezdése szerinti esetben kísérő és szállítás biztosításával gondoskodik a fiatalkorú előállításáról.

(2)⁴² Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság arra igényt tart, vagy a fiatalkorú kéri, a javítóintézet kijelölt dolgozója a kihallgatáson a fiatalkorú gondozását ellátó személyként részt vesz.

(3) A javítóintézet megfelelő helyiséget biztosít a fiatalkorú – törvényes képviselője, védője jelenlétében történő – kihallgatásához.

46. § (1) Az utógondozó az elbocsátás előkészítése során tájékoztatást kér a csoportnevelőtől, a pszichológustól a fiatalkorú magatartásáról, iskolai eredményéről, munkavégzéséről, személyiségállapotáról és továbbtanulásra vagy munkavégzésre való alkalmasságáról, továbbá meghallgatja a fiatalkorút az elbocsátás utáni terveiről.

(2) Az utógondozó annak érdekében, hogy megismerje a fiatalkorú számára az elbocsátás után rendelkezésre álló lakhatási, munkavégzési vagy továbbtanulási lehetőségeket, megkeresi a fiatalkorú családját, a 18 év alatti fiatalkorú esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézményt vagy személyt (a továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat), valamint a fiatalkorú érdekében a pártfogó felügyelői szolgálatot, és ezzel egyidejűleg tájékoztatást ad a fiatalkorú magatartásáról, iskolai előmeneteléről, elbocsátás utáni terveiről.

(3)⁴³ Az utógondozó felveszi a kapcsolatot az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatallal a fiatalkorú munkába állítása vagy átképzése ügyében. Ha a fiatalkorú folytatni kívánja tanulmányait, eljár a fiatalkorú beiskolázása érdekében.

(4) Az utógondozó a nevelésbe vett gyermek érdekében felveszi a kapcsolatot a gyermekvédelmi gyámmal a gondozási helyre történő visszafogadás érdekében, és szükség esetén a gyermekvédelmi gyámmal együttműködve segíti a 18. életévét betöltött fiatalkorút a Gyvt. 87. § (3) bekezdése szerint az utógondozói ellátás és az otthonteremtési támogatás iránti kérelem benyújtásában.

(5)⁴⁴ A javítóintézet a 18 év alatti fiatalkorú végleges elbocsátása esetén az elbocsátás várható időpontjáról tájékoztatja a fiatalkorú lakóhelye szerinti gyámhivatalt, és ezzel egyidejűleg megküldi a fiatalkorúról készített nevelői véleményt.

(6) A javítóintézet és az utógondozó a fiatalkorú elbocsátásának várható időpontját megelőzően három hónappal megteszi az előkészítés érdekében az (1)–(4) bekezdés szerinti intézkedéseket.

47. § (1) A javítóintézet a fiatalkorú ideiglenes elbocsátásának előkészítése érdekében a 46. § (2)–(4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jár el. Az utógondozó az ideiglenes elbocsátás előkészítésének elősegítése érdekében végzett tevékenysége eredményéről beszámol a javítóintézeti tanácsnak.

(2) A Bv. tv. 380. § (3) bekezdése szerinti, a fiatalkorú ideiglenes elbocsátásának tárgyában a büntetés-végrehajtási bíró számára készített előterjesztéshez a javítóintézeti tanácsa nevelőtől pedagógiai véleményt, a pszichológustól pszichológiai véleményt kér, és azt csatolja az előterjesztéshez. A javítóintézeti tanács előterjesztésében – a nevelő, valamint a pszichológus véleménye alapján – ki kell térni arra, hogy a fiatalkorú számára milyen külön magatartási szabályok előírását javasolja.

(3) Ha a javítóintézeti tanács a (2) bekezdés szerinti előterjesztésében a javítóintézeti nevelés folytatását javasolja, egyidejűleg javaslatot tesz az újabb bírói meghallgatás időpontjára.

(4) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a fiatalkorú ideiglenes elbocsátását nem rendelte el, és új határnapot tűzött ki a meghallgatásra, az általa megjelölt időpontban a javítóintézeti tanácsnak a fiatalkorú ügyében kiegészítő véleményt és javaslatot kell előterjeszteni.

48. § (1) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a fiatalkorú ideiglenes elbocsátását rendeli el, a javítóintézet erről a pártfogó felügyelet ellátása céljából haladéktalanul értesíti a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot. Az értesítéshez csatolni kell a büntetés-végrehajtási bírói végzést, valamint a fiatalkorúról készített nevelői véleményt és pszichológiai véleményt.

(2)⁴⁵ Ha a fiatalkorú nem a lakóhelyén kíván tartózkodni, illetve a büntetés-végrehajtási bíró a fiatalkorú tartózkodási helyéül nem a lakóhelyét jelöli meg, a tájékoztatást és a szükséges mellékleteket az új tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, vármegyei pártfogó felügyelői szolgálatnak is meg kell küldeni.

(3) A fiatalkorú ideiglenes és végleges elbocsátásáról és annak időpontjáról a javítóintézet értesíti

(4) A fiatalkorú törvényes képviselője részére küldött értesítésnek tartalmaznia kell az arról való tájékoztatást, hogy elbocsátáskor a fiatalkorú csak a törvényes képviselőnek, a javítóintézet székhelyén adható át, továbbá, hogy a fiatalkorú csak a törvényes képviselő írásbeli kérésére indítható útnak egyedül.

(5) A fiatalkorú végleges elbocsátásáról és annak időpontjáról a javítóintézet értesíti a javítóintézeti nevelést elrendelő bíróságot.

49. § (1)⁴⁹ A javítóintézet az ideiglenes elbocsátáskor felhívja a fiatalkorú figyelmét arra, hogy negyvennyolc órán belül köteles jelentkezni a fiatalkorú lakcíme szerint illetékes fővárosi, vármegyei pártfogó felügyelői szolgálatnál.

(2) Az elbocsátás előtt a fiatalkorúnak le kell adnia az ágyneműjét, valamint – ha rendelkezik az évszaknak megfelelő saját ruházattal – a javítóintézettől személyes használatra kapott ruházatát. A fiatalkorú az elbocsátáskor jogosult magával vinni az általa használt tanszereket.

(3) A fiatalkorúnak – kérelmére – az igazgató az elbocsátáskor készpénzsegélyt, utazási vagy ruházati segélyt adhat.

50. § Ha a bíróság a fiatalkorút jogerősen elzárás büntetésre ítélte, a javítóintézet igazgatója a javítóintézetből történő elbocsátás vagy ideiglenes elbocsátás esedékessége előtt legalább nyolc munkanappal – az átszállítás napjának a megjelölésével és a bíróság felhívásának a megküldésével – intézkedik a javítóintézet székhelye szerint illetékes rendőri szervnél a fiatalkorú büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítása iránt.

51. § Ha az ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú javítóintézeti nevelésének folytatását vagy ideiglenes foganatba vételét rendelték el, a visszafogadás Bv. tv. 381. § (2) bekezdése szerinti előkészítése során a befogadásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

52. § (1)⁵⁰ Az elbocsátás előkészítése során az utógondozó részlegen való elhelyezés lehetőségéről és az elhelyezés megszüntetéséről – a Bv. tv. 384. § (1) és (3) bekezdése, illetve a Gyvt. 66/Q. § (2) bekezdése szerint – a fiatalkorút tájékoztatni kell. A fiatalkorú írásban nyilatkozik a tájékoztatás megtörténtéről és arról, hogy kéri-e az utógondozó részlegen való elhelyezését. A fiatalkorú kérelmében feltünteti az utógondozó részlegen való elhelyezés indokait.

(2) A fiatalkorú kérelme esetén a javítóintézeti tanács az utógondozónak a 46. § (1) bekezdése szerint kialakított véleménye, szükség esetén a nevelői vélemény és a pszichológiai vélemény alapján javaslatot terjeszt elő az igazgatónak a fiatalkorú utógondozói részlegen való elhelyezéséről.

(3)⁵¹ Az utógondozó részlegen elhelyezett fiatalkorú számára a javítóintézet biztosítja a korábban megkezdett oktatásban, képzésben való részvételt. Az utógondozó segítséget nyújt a fiatalkorú számára a lakhatási és megélhetési feltételek megteremtéséhez, valamint a fiatalkorú önálló életének megkezdéséhez.

(4) Az utógondozó részleg házirendjét mindenki által látható helyen ki kell függeszteni.

53. § (1) A javítóintézet a pártfogó felügyelő jelentései alapján az ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú életkörülményeinek alakulását figyelemmel kíséri.

(2) A javítóintézet utógondozója a volt ellátott kérésére – a pártfogó felügyelővel együttműködve – tanácsadással, illetve az ügyeinek intézéséhez nyújtott segítséggel támogathatja a volt ellátott beilleszkedését, önálló életvitelét.

54. §⁵⁴ A letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtása során a II. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

55. § (1)⁵⁵ A javítóintézet a fiatalkorút a letartóztatást elrendelő és annak javítóintézetben történő végrehajtásáról rendelkező bírósági határozat, valamint a rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelvénye alapján fogadja be.

(2) A fiatalkorúról azonosító kártyát nem kell kiállítani.

(3) Ha a befogadáskor a javítóintézet arról szerez tudomást, hogy a fiatalkorúnak felügyelet nélkül maradt kiskorú gyermeke van, a 13. § (6) bekezdése szerinti intézkedésen túl erről értesíti

(4)⁵⁸ A befogadáskor a fiatalkorút tájékoztatni kell – a Bv. tv. 12. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a Bv. tv. 12. § (5) és (5a) bekezdésében meghatározottakról, ideértve az orvosi vizsgálathoz való jogáról és arról, hogy kérelemre mely esetekben kötelező azt elvégezni.

56. § A fiatalkorú befogadásáról a 17. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl értesíteni kell

57. § (1) A fiatalkorú zsebpénzellátásban nem részesül.

(2)⁶² Ha a fiatalkorú nem rendelkezik letéti pénzzel, a javítóintézet biztosítja számára a büntetőeljárással kapcsolatos levelezés, valamint a jogorvoslatra vonatkozó jognyilatkozat megtétele miatt a védővel való telefonon történő kapcsolatfelvétel költségét. A fiatalkorú ezen túl az engedélyezett kapcsolattartójának hetente egy alkalommal az intézet költségére küldhet levelet.

(3)⁶³ A Bv. tv. 414. § (2) bekezdése esetén a fiatalkorút a rendőri szerv szállítja és kíséri.

58. § A fiatalkorú felügyeletéről – a Bv. tv. 346. § (4) bekezdésében foglaltakon túl – a biztonsági rendszer működtetéséhez szükséges technikai eszközökkel is gondoskodni kell.

59. § A fiatalkorú szökéséről a javítóintézet igazgatója haladéktalanul értesíti:

60. § (1) A javítóintézet biztosítja, hogy a kapcsolattartásra jogosult fiatalkorú a Bv. tv. 419. § (1) és (2) bekezdése szerint kapcsolatot tartson, és haladéktalanul értesíti a rendelkezési jogkör gyakorlóját, ha a kapcsolattartást kizáró okról szerez tudomást.

(2) A javítóintézet gondoskodik az ellenőrzés melletti és az ellenőrzés nélküli kapcsolattartás feltételeiről. A javítóintézet a kapcsolattartás ellenőrzésekor a rendelkezési jogkör gyakorlója utasításának megtartásával, a házirendben foglaltaknak megfelelően jár el.

(3) Ha a fiatalkorú a Bv. tv. 419. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottakon kívül más személlyel kíván kapcsolatot tartani, a javítóintézet igazgatója előzetesen beszerzi a rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyét.

(4) A látogatásból ki kell zárni azt, akivel a fiatalkorú kapcsolattartását a rendelkezési jogkör gyakorlója nem engedélyezi, továbbá azt, akinek magatartása a fiatalkorú vagy a javítóintézet biztonságára veszély jelent.

61. § A javítóintézet a Bv. tv. 418. § (2) bekezdése szerinti esetben – a fiatalkorú kérésére, annak támogatása érdekében – gondoskodik a javítóintézet munkatársának személyes jelenlétéről.

62. §⁶⁵ A végrehajtás helyének a Bv. tv. 415. § (1) és (2) bekezdése szerinti megváltoztatása esetén a fiatalkorú átszállításakor a javítóintézet a büntetés-végrehajtási intézet részére történő továbbítás céljából a fiatalkorú letartóztatására vonatkozó iratokat, a fiatalkorútól átvett tárgyakat, értéktárgyakat, személyazonosító igazolványt is átadja a rendőri szervnek.

63. § (1)⁶⁶ A javítóintézet a fiatalkorúnak a Bv. tv. 372. § (3)–(5) bekezdésében – a Bv. tv. 413. § (7) bekezdésének figyelembevételével – meghatározott kiadása esetén írásban tájékoztatja a büntetés-végrehajtási intézet vagy a rendőrségi fogda vezetőjét a fiatalkorú javítóintézeti ellátása során felmerült lényeges körülményekről.

(2)⁶⁷ A javítóintézetben végrehajtott letartóztatás ideje alatt a fiatalkorút a rendőri szerv szállítja és kíséri.

(3) Szállításkor, kíséréskor a javítóintézet egy napi hideg élelemmel látja el a fiatalkorút.

64. § (1) Ha a javítóintézetben a fiatalkorú kóros elmeállapotára utaló tüneteket észlelnek, haladéktalanul értesíteni kell a rendelkezési jogkör gyakorlóját, és kérni kell a fiatalkorú elmemegfigyelésének az indítványozását, illetve elrendelését.

(2) Ha a bíróság elrendelte a fiatalkorú elmemegfigyelését, a javítóintézet az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe szállítás érdekében megkeresi a székhelye szerint illetékes rendőri szervet.

65. §⁶⁸ A letartóztatott fiatalkorú szabadon bocsátásakor a javítóintézet a 48. § szerint jár el.

66. §⁶⁹ Ha a bíróság a letartóztatott fiatalkorút jogerősen elzárás büntetésre ítélte, a javítóintézet igazgatója a letartóztatás megszűnése vagy megszüntetése esetén az aznapi átszállítás szükségességének megjelölésével és a bíróság felhívásának megküldésével haladéktalanul intézkedik a javítóintézet székhelye szerint illetékes rendőri szervnél a fiatalkorú büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítása iránt.

67. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

68. §⁷⁰ A javítóintézetbe 2020. december 31-ét követően befogadott fiatalkorú tekintetében a 4. melléklet szerinti személyi adatlapnak kizárólag a technikai kódszám, név, anyja neve, születési hely és idő, lakcím és személyleírás adatsorát kell kitölteni.

69. §⁷¹ Ez a rendelet a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek való megfelelést szolgálja.