1/2015. (II. 27.) SZTNH utasítás

1. § (1) Az utasítás személyi hatálya a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal)

(2) Az utasítás tárgyi hatálya a Hivatal által a dolgozói részére béren kívüli, választható (cafetéria-) juttatásként adható juttatásokra, azok igénybevételének részletes szabályaira, az elszámolás rendjére és a visszatérítés szabályaira terjed ki.

(3) Az utasítás hatálya nem terjed ki a Hivatal által jogszabály, más utasítás vagy egyedi döntés alapján a dolgozóknak nyújtott egyéb juttatásokra.

2. § Az utasítás célja a jogszabályi keretek között a dolgozók egyéni szükségleteihez megfelelően igazodó olyan rendszer alkalmazása, amely a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján alanyi jogon járó egyéb juttatások mellett a havi illetményen, munkabéren kívüli cafetéria-juttatásokat biztosít a dolgozók egyéni választásának megfelelően.

3. § (1) A dolgozók egyéni döntése alapján választható juttatások (a továbbiakban: cafetéria-rendszer elemei):

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott valamely cafetéria-rendszer elem tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.) kedvezményes adózáshoz kapcsolódó mértéket határoz meg, akkor a dolgozók az adott cafetéria-elemet az éves keretösszegen belül is legfeljebb az Szja.-ban meghatározott kedvezményes mértékig választhatják.

4. § (1) A cafetéria-rendszer elemeinek az egy dolgozó által igénybe vehető, közterhekkel együtt meghatározott bruttó éves keretösszege (a továbbiakban: éves keretösszeg) teljes munkaidejű foglalkoztatás esetén minden dolgozó tekintetében – beleértve a vezető megbízású kormánytisztviselőket is – az adott naptári évre (a továbbiakban: tárgyév) a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben a cafetéria-keret maximumaként meghatározott összeg.

(2) Ha a dolgozó jogviszonya év közben kezdődik vagy szűnik meg, továbbá a nem az egész évre szóló határozott idejű foglalkoztatás, illetve részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén az (1) bekezdés szerinti éves keretösszeg időarányos része illeti meg a dolgozót. A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni. Az arányos keretösszeget ezer forintra kerekítve kell meghatározni.

(3) Ha a dolgozó – munkáltatói intézkedés alapján – a tárgyéven belül az eredetileg meghatározott (1)–(2) bekezdés szerinti keretösszeg helyett másik keretösszegre válik jogosulttá, az új keretösszegnek a változás időpontjától számított időarányos része illeti meg.

(4) A dolgozó a tárgyévre meghatározott éves keretösszegnél – év közben kezdődő vagy megszűnő kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony (a továbbiakban együtt: foglalkoztatási jogviszony), illetőleg a keretösszeg (3) bekezdés szerinti módosulása esetén pedig az időarányosan megállapított keretösszegnél – magasabb összeget nem használhat fel.

(5) A tárgyévben igénybe nem vett keretösszeg, illetőleg annak fel nem használt része a tárgyévet követő évre nem vihető át, és pénzben sem váltható meg.

(6) A cafetéria-rendszer elemeinek bruttó értékét meghatározó átváltási szorzószám tartalmazza a dolgozót terhelő és a Hivatal által megfizetendő összes közterhet.

5. § (1) A cafetéria-rendszer elemeinek igénybevételére a Hivatallal a tárgyév január 1. napján fennálló vagy azt követően a tárgyévben a Hivatallal létesített foglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott dolgozók jogosultak.

(2) A foglalkoztatási jogiszony tárgyéven belüli megszűnésekor a keretösszeg a jogviszony megszűnésének napjáig időarányosan jár.

(3) Próbaidő kikötése esetén a dolgozót a próbaidő alatt is megilleti a tárgyévre a cafetéria-juttatás, illetve annak időarányosan járó része.

(4) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévő, illetve nemzeti szakértőként foglalkoztatott kormánytisztviselő, továbbá a dolgozó azon időtartam alatt, amikor illetményre, munkabérre sem jogosult, amennyiben a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. A harminc napot meghaladó távollét esetében a dolgozót a távollét első napjától kezdve nem illeti meg a juttatás. A távollétek időtartamát – a jogosultság szempontjából – nem lehet összeszámítani.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezést a dolgozó bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadságának idejére – ideértve a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot is – megfelelően alkalmazni kell.

6. § (1) A cafetéria-rendszer választott elemeinek felmérése, összesítése, a nyilatkozatok átvétele és tárolása, a keretfelhasználás dolgozónkénti nyilvántartása és ellenőrzése, valamint az utalványos szolgáltatások utalványainak beszerzése, biztonságos tárolása, őrzése és szétosztása, valamint a számfejtés kezdeményezése a Humánpolitikai Önálló Osztály (a továbbiakban: HÖO) feladata.

(2) A SZÉP Kártya választott alszámlájára történő utalás, az önkéntes kölcsönös egészségpénztári hozzájárulás szolgáltatók részére történő átutalása, továbbá a számfejtés – a HÖO által megadott összesített adatok alapján – a Pénzügyi és Számviteli Osztály (a továbbiakban: PSZO) feladata.

(3) A dolgozók a Hivatal által megadott elektronikus rendszerben (WebCafé program) választják ki a cafetéria-rendszer elemei közül azokat, amelyeket az adott évben igénybe kívánnak venni. A kiválasztást követően kinyomtatott és aláírt nyilatkozatokat a HÖO részére legkésőbb a tárgyév február 28. napjáig kell átadni, ha a Hivatal a tárgyévre ennél korábbi határidőt nem határozott meg. Amennyiben a dolgozó által választott juttatások bruttó összege nem éri el a dolgozót megillető keretösszeget, az 1000 forintot el nem érő maradvány összege nem vehető igénybe.

(4) Év közben létesített foglalkoztatási jogviszony esetén a dolgozó az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül elektronikusan választja ki a cafetéria-rendszer elemei közül azokat, amelyeket igénybe kíván venni. A kinyomtatott és aláírt nyilatkozatot a HÖO részére kell átadni. A tárgyév december 1. napja után kezdődő foglalkoztatási jogviszony esetén a dolgozó kizárólag a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti elemet jogosult választani.

(5) A tárgyéven belül a választott elemről másikra áttérni – akkor is, ha ezt a jelen utasítás kifejezetten nem zárja ki – csak rendkívül indokolt esetben, a gazdasági főigazgató előzetes engedélye alapján lehet. A dolgozó az alapul szolgáló körülményeket tartalmazó, megindokolt kérelmét a HÖO osztályvezetője részére nyújthatja be. A kérelem elfogadásáról a gazdasági főigazgató – a HÖO osztályvezetőjének javaslatát is figyelembe véve – dönt.

(6) A dolgozó az általa választott cafetéria-elemeknél megjelöli azt az éves összesített összeget, amit ténylegesen el kíván költeni az adott szolgáltatásra (a továbbiakban: nettó keretösszeg).

(7) A nettó keretösszeg és a választott cafetéria-elemhez tartozó átváltási szorzószám szorzata határozza meg a választott cafetéria-elemhez tartozó bruttó keretösszeget.

(8) A választott elemek bruttó keretösszegeinek együttes összege a tárgyévben nem haladhatja meg a dolgozót a 4. § szerint megillető keretösszeget.

(9) A keretösszeg egyes elemeit a dolgozó az alábbiak szerint kapja meg:

(10) A dolgozó a 3. § (1) bekezdése szerinti választott elemek közül:

(11) Az év közben létesített foglalkoztatási jogviszony esetében a 3. § (1) bekezdés a)–c) alpontjai szerinti elemek megrendeléséről a HÖO a 6. § (4) bekezdés szerint leadott nyilatkozat átvételétől számított 30 napon belül gondoskodik, és az azok megérkezését követő 5 napon belül adja át a dolgozónak a 6. § (10) bekezdés szerint addig már esedékessé vált elemeket.

(12) Az év közben létesített foglalkoztatási jogviszony esetében a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti elem a tárgyév július 1. napjáig választható.

(13) Ha a dolgozó a 6. § (3) bekezdés, illetőleg a 6. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot a jelen utasításban erre meghatározott határidőben önhibájából nem adja le, vagy a választott elem igénybevételéhez a jelen utasításban meghatározott dokumentumokat nem nyújtja be, a keretösszege erejéig kizárólag a 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti SZÉP Kártya szálláshely alszámla elemre jogosult, ideértve azt az esetet is, ha a mulasztás csak egy vagy több elemet érint, illetve ha a mulasztás a keretösszeg egészét vagy egy részét érinti.

7. § (1) A dolgozót, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, visszafizetési kötelezettség terheli, ha az őt megillető keretösszegnél bármely okból többet vett igénybe, így különösen:

(2) Ha a dolgozó az őt megillető bruttó keretösszegnél többet vett igénybe, a keretösszeget meghaladó rész nettó összegét legkésőbb a (3) bekezdés szerinti esedékességkor köteles visszafizetni. A visszafizetési kötelezettség mértékét a HÖO írásbeli értesítésben határozza meg, amelynek egy példányát a PSZO részére is továbbítja. A PSZO ennek alapján a központosított illetményszámfejtési rendszerben (KIR) elvégzi a számfejtést.

(3) A visszafizetés esedékessé válik:

(4) A visszafizetési kötelezettség teljesíthető:

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a dolgozó csak akkor kérheti a tartozás részletekben történő visszafizetését, ha a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben kapott bruttó jövedelmének egy hónapra eső átlaga nem haladja meg a Hivatal által a tárgyévre gazdasági vezetői utasításban meghatározott jövedelemhatárt, részmunkaidős foglalkoztatás esetén ennek az összegnek az arányos részét.

(6) Az (5) bekezdés szerinti kérelmet – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető véleményével együtt – legkésőbb a visszafizetés esedékességének napján a Szociális Bizottság elnökéhez kell benyújtani, aki azt – javaslatával együtt – továbbítja a döntésre jogosult gazdasági főigazgatónak.

8. § (1) Az étkezési hozzájárulás – a dolgozó választása szerint – lehet:

(2) A dolgozó az étkezési hozzájárulás általa választott formájáról a 6. § (3) bekezdés, illetőleg a 6. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozat kitöltésével nyilatkozik. A választott formáról másikra áttérni a tárgyéven belül nem lehet.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti étkezési hozzájárulás a munkahelyi étteremben történő étkezéshez igénybe vehető támogatás, amelynek összegét a Hivatal az étterem üzemeltetője által kibocsátott étkezési utalvány formájában nyújtja.

(4) Az Erzsébet-utalvány a fogyasztásra kész élelmiszerek, élelmiszer alapanyagok, továbbá melegétel vásárlására felhasználható utalvány.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti utalvány havi összegének felső határa az Szja. szerinti mindenkori kedvezményes adózású mérték szerinti érték.

(6) Az Erzsébet-utalvány havi összegének felső határa az Szja. szerinti mindenkori kedvezményes adózású mérték szerinti érték.

(7) Az étkezési utalványt a dolgozók által leadott nyilatkozat alapján az adott keretösszeg ezen elemére választott érték erejéig havonta biztosítja a Hivatal legfeljebb az (5) és a (6) bekezdés szerinti értékben.

(8) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti utalvány havi nettó keretösszegének száz forinttal osztható összegnek kell lennie.

9. § (1) A SZÉP kártya olyan névre szóló – plasztikkártya formájában forgalomba kerülő – készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amellyel a dolgozó az elfogadóhelyként a rendszerbe bevont szolgáltatóknál szálláshelyi szolgáltatásokat, vendéglátási szolgáltatásokat és a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó szolgáltatásokat vehet igénybe.

(2) A SZÉP Kártya az alábbi alszámlákat tartalmazza:

(3) A dolgozó a SZÉP Kártya általa választott alszámlájáról a 6. § (3) bekezdés, illetőleg a 6. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozat kitöltésével nyilatkozik. A választott alszámláról a 3. § (1) bekezdés szerinti másik cafetéria-elemre áttérni – ideértve a SZÉP Kártya másik alszámláját is – a tárgyéven belül nem lehet.

(4) A SZÉP Kártya alszámláira utalható összeg felső határa a mindenkori Szja. szerinti érték.

10. § (1) A Hivatal utalvány formájában iskolakezdési támogatást nyújt, amelyet a dolgozó a közoktatásban részt vevő vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban részt vevő gyermeke számára vehet igénybe, feltéve hogy a cafetéria-juttatásra jogosult személy a gyermeknek – a családok támogatásáról szóló törvény vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra vagy hasonló ellátásra jogosult – szülője, gyámja vagy e szülőnek, gyámnak vele közös háztartásban élő házastársa.

(2) Az iskolakezdési támogatást kizárólag tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására lehet felhasználni.

(3) Az iskolakezdési támogatás a mindenkori Szja. szerint meghatározott időtartam alatt vehető igénybe.

(4) Az iskolakezdési támogatást a dolgozó az elektronikus rendszerben kitöltött, kinyomtatott és aláírt cafetéria-nyilatkozatnak és az annak mellékletét képező nyomtatványnak a HÖO részére történő átadásával igényelheti.

(5) Az iskolakezdési támogatás mértéke gyermekenként az Szja. szerinti mindenkori kedvezményes adózású mérték szerinti érték.

11. § (1) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári hozzájárulás keretében a Hivatal munkáltatóitagdíj-hozzájárulást fizet annak a dolgozónak, aki ezt a juttatást választja, és már valamely önkéntes kölcsönös egészségpénztár tagja, vagy legkésőbb a 6. § (3) bekezdés, illetőleg a 6. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozat leadásától számított 15 napon belül valamely önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál tagsági jogviszonyt létesít.

(2) Ha a dolgozó olyan egészségpénztárban tag, vagy olyannal létesít tagsági jogviszonyt, amelyikkel a Hivatal még nem áll szerződéses kapcsolatban, az önkéntes kölcsönös egészségpénztári hozzájárulás fizetéséhez szükséges szerződés előkészítése a HÖO feladata. A szerződés aláírására a Hivatal részéről a gazdasági főigazgató jogosult.

(3) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári tagság a záradékolt önkéntes egészségpénztári belépési nyilatkozattal igazolható.

(4) A tárgyévben létesített tagsági viszony esetében a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat másolati példányát a HÖO részére kell átadni. A záradékolt belépési nyilatkozatokat az átvételt követően a HÖO kezeli és tartja nyilván. Ha a dolgozó a tárgyévet megelőzően létesítette a tagsági jogviszonyt, és a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat átadásával az egészségpénztári tagságot már igazolta, a tárgyévben ismételten nyilatkozatot leadnia nem kell.

(5) A dolgozó az önkéntes kölcsönös egészségpénztári tagsági jogviszonya megszüntetését köteles haladéktalanul a HÖO részére bejelenteni, és ennek tényét az egészségpénztár által kiállított irattal hitelt érdemlően igazolni. A bejelentés elmaradásából származó költségek megfizetése a dolgozót terheli.

12. § (1) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári hozzájárulás havi mértéke legfeljebb az Szja. szerinti mindenkori kedvezményes adózású mérték szerinti érték.

(2) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári hozzájárulást a dolgozó az elektronikus rendszerben kitöltött, kinyomtatott és aláírt cafetéria-nyilatkozatnak és az annak mellékletét képező nyomtatványnak a HÖO részére történő átadásával igényelheti.

(3) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári hozzájárulást a dolgozók a (2) bekezdés szerint leadott nyilatkozat alapján, az abban megadott ütemezés szerint, az adott keretösszeg ezen elemére választott érték erejéig biztosítja a Hivatal. A hozzájárulás választható legkisebb összege a kiválasztott egészségpénztár alapszabályában rögzített kötelező
havi/éves alaptagdíj lehet, a legmagasabb összege pedig nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott kedvezményes adózás felső határát.

(4) Az egészségpénztári hozzájárulásra felhasznált összegek átutalása az egészségpénztár és a dolgozók között, az általuk megkötött szerződés (záradékolt belépési nyilatkozat elfogadásával létrejött tagság) alapján történik az egészségpénztárak számára.

(5) Az egyes pénztárak által nyújtott szolgáltatásokról részletes információk az egészségpénztáraknál szerezhetők be. Ugyancsak az egyes pénztáraktól szerezhető be pontos információ a számlára utalt összegből történő eltérő mértékű levonásokról.

13. § (1) Ez az utasítás a Hivatalos Értesítőben történő közzétételét követő napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2015. január 1. napjától kell alkalmazni.

(2) Az utasítás tartalmi felülvizsgálatáról, aktualizálásáról és karbantartásáról a HÖO osztályvezetője köteles gondoskodni.

(3) A felülvizsgálatot évente el kell végezni, és annak eredményétől függően – szükség esetén – kezdeményezni kell az utasítás módosítását vagy új utasítás kiadását.