1/2015. (XI. 12.) FM KÁT utasítás

1. § (1)² A Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed az Agrárminisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) valamennyi szervezeti egységére, a Minisztériummal a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alapján kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre (a továbbiakban: kormánytisztviselő), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján a Minisztériummal munkaviszonyban álló munkavállalókra (a továbbiakban együtt: Munkatársak) azzal, hogy a Szabályzat hatálya nem terjed ki Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program keretében foglalkoztatott ösztöndíjas jogviszonyban állókra, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) között a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Hivatala, a FAO Közép- és Kelet-Európai Alregionális Hivatala, valamint a Közös Szolgáltató Központ felállításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 203/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet alapján a Minisztériummal munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra.

(2) A Minisztérium állami vezetőire a Szabályzat 27. §, 35. §, 37–39. §, 52. §, 59. §-ait és a XV. fejezetét kell alkalmazni.

2. § A Szabályzatot a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó jogszabályokkal, valamint a Minisztérium egyéb belső szabályzataival összhangban kell alkalmazni.

3. § A Szabályzat alkalmazásában

4. § (1) A miniszter, a közigazgatási államtitkár és a kabinetfőnök a jogszabályokban meghatározott munkáltatói jogokkal rendelkeznek.

(2) A miniszter, a közigazgatási államtitkár és a kabinetfőnök a jogszabályi keretek között más vezetőket is felruházhatnak munkáltatói jogokkal.

(3) A kabinetfőnök gyakorolja a munkáltatói jogokat a Miniszteri Titkárság, a Miniszteri Kabinet és a Sajtóiroda állományába tartozó Munkatársak felett.

(4) Átruházott hatáskörben a főosztályok állományába tartozó Munkatársak felett a főosztályvezető, a Miniszteri Titkárság állományába tartozó Munkatársak felett a titkárságvezető osztályvezető, az állami vezetők titkárságainak állományába tartozó Munkatársak felett a titkárságot vezető főosztályvezető gyakorolja az alábbi munkáltatói jogokat:

(5) A teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört a szervezeti egység vezetője, illetve a közvetlen vezetők gyakorolják a Munkatársak felett azzal, hogy amennyiben akadályoztatva vannak, ezen jogkört

(6) A fegyelmi vétséget el nem érő mértékű cselekmény esetén a szervezeti egység vezetője írásbeli figyelmeztetésben részesítheti az érintett Munkatársat.

5. § (1) A Munkatárs felvétele a kezdeményező vezető által aláírt, az erre rendszeresített „Felvételi javaslat” megnevezésű formanyomtatvány kitöltésével, a részletes szakmai önéletrajz és munkaköri leírástervezet csatolásával kezdeményezhető a SZIF-en minden hónap 1. vagy 15. napjával tervezett felvételi időponttal. Amennyiben a felvétel tervezett időpontja 1-je, úgy a kezdeményezésnek a SZIF-nek történő beérkezési határideje a felvételt megelőző hónap 15. napja, 15-ei felvétel esetén a megelőző hónap utolsó napja.

(2) Amennyiben a felvételi kezdeményezés nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, úgy a SZIF visszaküldi azt a kezdeményező vezető felé hiánypótlás céljából.

(3) A SZIF két munkanapon belül megvizsgálja a jogviszony létesítésének jogi feltételeit (státuszhely megléte, alkalmazási feltételeknek való megfelelés stb.), és amennyiben a felvételnek nincs akadálya, a „Felvételi javaslat”-ot megküldi a Gazdálkodási Főosztályra (a továbbiakban: GF) előzetes kötelezettségvállalás céljából.

(4) A GF egy munkanapon belül visszaküldi a SZIF részére az aláírt „Felvételi javaslat”-ot. Amennyiben a felvételnek nincs pénzügyi akadálya, a SZIF a kezdeményezést jóváhagyásra megküldi a közigazgatási államtitkár részére, aki 3 munkanapon belül dönt a felvételről.

(5) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott felvételi javaslat megtételére vonatkozó határidő nem teljesül, úgy a SZIF – a jogviszony jogszerű létesítése érdekében – jogosult a javaslat szerint tervezett felvételi időponttól eltérő javaslatot tenni a közigazgatási államtitkár részére.

(6) Ha a (3)–(4) bekezdés szerinti eljárás során a SZIF megállapítja, hogy a jogviszony létesítésének akadálya van, erről a kezdeményező vezetőt haladéktalanul tájékoztatja.

(7) A SZIF az intraneten történő közzététellel vagy elektronikus úton tájékoztatja a Minisztérium valamennyi dolgozóját az erre rendszeresített e-mail címen (FM Munkatársak) tárgyhónap 15. napjáig az előző havi jogviszony-létesítésekről, belső áthelyezésekről, jogviszonymegszűnésekről.

6. § A Minisztériumban kizárólag ügyviteli feladatok ellátására nem létesíthető kormányzati ügykezelői szolgálati jogviszony.

7. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetésének kezdeményezéséről, valamint annak módjáról, a kezdeményező vezető a SZIF-et a megszüntetés napját megelőzően legalább 15 munkanappal írásban tájékoztatja.

(2) A SZIF megvizsgálja a kormányzati szolgálati jogviszony javasolt megszüntetésének jogszerűségét, a megszűnés lehetséges következményeit, és az esetleges akadályokról, továbbá a megoldási javaslatokról tájékoztatja a kezdeményező vezetőt.

(3) A SZIF a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetéséről felmentés jogcímén előkészített okirat tervezetét előzetesen megküldi az Intézményfelügyeleti és Perképviseleti Főosztály részére, amely 2 munkanapon belül felülvizsgálja, és a SZIF részére visszaküldi a tervezetet. A munkáltatói jogkör gyakorlója az iratot aláírja, és a SZIF útján megküldi a kezdeményező vezető részére további ügyintézésre. A jogviszony-megszüntetésről vagy -megszűnésről rendelkező munkáltatói intézkedés átadását követően a SZIF az érintett részére átadja az „Elszámolási bizonylat” megnevezésű formanyomtatványt.

(4) Az érintett legkésőbb az utolsó munkában töltött napon a SZIF-nek leadja a munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyvet, ezt követően a GF-nek átadja a hiánytalanul kitöltött „Elszámolási bizonylat”-ot, ami a jogviszony-megszüntetéssel kapcsolatos járandóságok elszámolásának, okiratok és igazolások kiadásának feltétele.

(5) A (4) bekezdésben előírt feltételek teljesülése esetén a jogviszony megszűnésének napján a GF a kilépőnek átadja a jogszabályokban előírt igazolásokat.

(6) A SZIF fluktuációs kimutatást készít a tárgynegyedévet, illetve tárgyévet követő hónap 15. napjáig az előző negyedéves, valamint éves jogviszonymegszűnésekről, -megszüntetésekről a megszűnés, megszüntetés jogcíme szerinti bontásban a szervezeti egységek vonatkozásában, és a kimutatást tájékoztatásul elektronikus úton megküldi a közigazgatási államtitkár részére.

8. § A Minisztérium kormánytisztviselői álláshelyeinek pályázattal történő betöltése esetén a Kttv. 45. §-ának, valamint a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjéről, annak szervezéséről és lebonyolításáról, a pályázati eljárás alól adott mentesítésről, a kompetencia-vizsgálatról és a toborzási adatbázisról, valamint a pályázati eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartás szabályairól szóló 406/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, a Szabályzat 9–12. §-aiban foglalt kiegészítések figyelembevételével.

9. § (1) Pályázat kiírásakor a pályázat tervezetét a pályázatot kezdeményező vezető készíti el, és küldi meg a SZIF részére.

(2) A SZIF jóváhagyásra előkészíti a pályázati felhívást.

(3) A pályázati felhívást a kinevezési jogkör gyakorlója hagyja jóvá.

(4) A jóváhagyott pályázati kiírás meghirdetéséről, valamint a meghirdetéssel egyidejűleg a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: szolgáltató központ) részére elektronikus úton történő megküldéséről a SZIF gondoskodik.

(5) A Kr. 1. melléklete szerinti személyügyi munkatársat a SZIF Munkatársai közül a SZIF vezetője jelöli ki.

10. § (1) A Minisztérium kormánytisztviselői álláshelyére kiírt pályázatok előzetes értékelése a kinevezési jogkör gyakorlójának döntése szerint kétféleképpen történhet:

(2) A bizottság három–öt tagból áll. Tagjai:

(3) A bizottság a pályázat benyújtásának tényéről, illetve a benyújtott pályázat tartalmáról csak a pályázó előzetes írásbeli beleegyezésével közölhet adatokat a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint az adatvédelmi előírásokban meghatározott, betekintésre jogosultakon kívüli harmadik személlyel.

(4) A bizottság több, a pályázati kiírásnak megfelelő pályázat esetén a pályázók között rangsort állíthat fel. A pályázatokról a bizottság által felállított rangsor figyelembevételével az első három legjobb eredményt elért közül, egyéb esetben e nélkül, a kinevezési jogkör gyakorlója dönt.

11. § (1) Vezetői munkakört ellátó kormánytisztviselő esetében a pályázat eredményének kihirdetése csak a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 67. § (4) bekezdése szerinti állásfoglalás beérkezését követően történhet meg.

(2) A Minisztérium által kiírt pályázat esetén a pályázat eredményéről a pályázókat a SZIF értesíti.

(3) A szolgáltató központ által lefolytatott pályázati eljárás esetén, az ajánlati listán szereplő pályázókat a kiválasztási eljárás menetéről a SZIF értesíti.

(4) A szolgáltató központ tájékoztatása a kiválasztási eljárás eredményéről a SZIF feladata.

12. § A munkakör betöltését követően, a sikertelen pályázó részére – a pályázó erre irányuló kifejezett nyilatkozata esetén – a pályázati anyagát vissza kell küldeni, kivéve ha arról nyilatkozik, hogy anyagát – esetleges későbbi foglalkoztatása céljából – a jelentkezők nyilvántartásába helyezzék, és személyes adatainak kezeléséhez hozzájárul. Nyilatkozat hiányában a pályázati anyag a pályázati eljárás lezárását követően – jegyzőkönyv felvétele mellett – megsemmisítésre kerül.

13. § (1) A Munkatársak személyében történő változás:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a munkaköri feladatokat, illetve az annak ellátásával összefüggő információkat és iratokat átadás-átvételi eljárás keretében át kell adni a kijelölt átvevőnek.

(3) Az átvevő vezetői munkakörrel rendelkező Munkatárs, a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általuk kijelölt Munkatárs lehet.

(4) A munkakör átadás-átvételét úgy kell megszervezni, hogy a munka folyamatossága biztosítva legyen.

14. § (1) A munkakör átadás-átvételt jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet az átadó és az átvevő ír alá. A jegyzőkönyvet a munkakör átadójának közvetlen felettese kézjegyével látja el, egyben igazolva az átadás-átvétel megfelelőségét és szakszerű lebonyolítását.

(2) A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példány az átadónál és az átvevőnél marad. A jegyzőkönyv harmadik példányát meg kell küldeni a SZIF részére elhelyezés céljából.

(3) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmi követelménye, hogy az érintett szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó, ügyrendben meghatározott feladatok végrehajtásának a munkakör átadásakor fennálló helyzetéről átfogó képet adjon.

(4) Az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek az átadó munkakörére vonatkozóan tartalmaznia kell különösen:

15. § (1) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételét a vezetői munkakör, illetve a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos munkaügyi eljárás részeként kell kezelni.

(2) Ha a munkakör átadás-átvételekor az átadó rendkívüli ok miatt akadályoztatva van, képviseletéről a közvetlen felettese köteles gondoskodni.

(3) Az állami vezetők és a kabinetfőnök távozása esetén annak titkársága az ott fellelhető iratokat köteles áttekinteni és jegyzőkönyvileg átadni az arra jogosult vagy kijelölt személynek.

16. § Munkakörrel együtt történő belső áthelyezés esetén a munkakör átadás-átvételi eljárást az érintett szervezeti egységek vezetői között kell lefolytatni.

17. § A munkakör átadás-átvételéhez kapcsolódóan minden egyéb, jelen Szabályzatban nem szabályozott kérdésben a Minisztérium Iratkezelési Szabályzatának rendelkezései az irányadóak.

18. § (1) Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozása céljából megbízási szerződés megkötését a kezdeményező vezető az általa irányított szervezeti egység feladatkörével összefüggésben, az erre rendszeresített formanyomtatványon kezdeményezi a SZIF-nél.

(2) A megbízási szerződésben rögzíteni kívánt feladatok meghatározása a kezdeményező vezető feladata. A megbízási szerződések megkötését a közigazgatási államtitkár engedélyezi a GF költségvetési fedezetről szóló javaslata alapján.

(3) A szerződés megkötésével kapcsolatos előkészítő feladatokat a SZIF látja el.

(4) A megbízási szerződésben foglaltak teljesítése alapján járó kifizetésekről – a teljesítésigazolást követően – a GF intézkedik.

19. § (1) Ha a Munkatárs a szervezeti egység vezetőjének intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, és eredeti munkakörét is ellátja, a helyettesítés első napjától illetményén felül helyettesítési díj is megilleti. A helyettesítésről szóló utasítást írásban kell kiadni.

(2) A Munkatársat a helyettesítési díj akkor is megilleti, ha tartósan távol lévő Munkatársat helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el.

(3) Nem illeti meg a Munkatársat helyettesítési díj, ha a helyettesítés a vezetői megbízással rendelkező Munkatárs munkaköri kötelezettsége, és a helyettesítés időtartama előreláthatóan a 30 napot nem haladja meg. Amennyiben a helyettesítés előreláthatóan a 30 napot meghaladja, úgy a vezetői megbízással rendelkező Munkatárs a helyettesítésre okot adó körülmény bekövetkeztének napjától jogosult a helyettesítési díjra. Ugyancsak nem illeti meg helyettesítési díj a Munkatársat, ha a helyettesítés ellátása rendes szabadság miatt vált szükségessé.

(4)⁴ Teljes körű helyettesítés esetén a helyettesítési díj a helyettesítő kormánytisztviselő illetményének 25–50%-a között állapítható meg.

20. § (1) Egy munkakört egyidejűleg legfeljebb két Munkatárs láthat el helyettesítéssel.

(2) A Munkatárs munkakörén túl egyidejűleg egy másik munkakört láthat el helyettesítés keretében.

(3) Részleges helyettesítés esetén vagy ha a helyettesítést több Munkatárs együttesen látja el, a helyettesítési díj mértéke kizárólag a helyettesítő illetményének 25%-a lehet.

(4) A Munkatárs – a vezetői munkakört helyettesítő kivételével – egybefüggően legfeljebb 2 hónapig láthat el helyettesítés keretében többletfeladatot. Ettől eltérni a közigazgatási államtitkár külön engedélyével abban az esetben lehet, ha a helyettesítő foglalkoztatott tartósan távollévő Munkatársat helyettesít, és a távollét időtartama 6 hónapnál rövidebb, továbbá a helyettesített munkakör sajátossága nem teszi lehetővé annak átadását más helyettesítő Munkatárs részére.

(5) Amennyiben betöltetlen munkakör vagy 6 hónapnál hosszabb ideig tartó távollét okán kerül sor a helyettesítésre, és a megüresedést vagy a távollét kezdetét követő 6 hónapon belül az érintett szervezeti egység nem kezdeményez felvételt az álláshely betöltésére, a hivatali szervezet vezetője jogosult elvonni az adott szervezeti egységtől a státuszt.

(6)⁵ A helyettesítési díj megállapítását a szervezeti egység vezetője – az irányítási jogkört gyakorló állami vezető javaslata, illetve a költségvetési előirányzat figyelembevételével – az erre rendszeresített formanyomtatványon kezdeményezi a közigazgatási államtitkárnál. A helyettesítés elrendeléséről, amely tartalmazza annak %-os mértékű megállapítását, – a SZIF jogszerűségi vizsgálatát követően – a közigazgatási államtitkár dönt. A közigazgatási államtitkár e döntéséhez – szükség esetén – a SZIF előkészíti és aláírásra felterjeszti a helyettesítési megállapodás tervezetét.

21. § (1) A Munkatárs teljes napi munkaideje, illetve munkarendje a Kttv. 89. § (1) bekezdésében foglaltak alapján alakul. A napi munkaidő a Kttv. 89. § (1) bekezdésében foglaltnál kevesebb is lehet, ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell.

(2) Ha azt a munkakör jellege lehetővé teszi, a Munkatárs részmunkaidőben történő foglalkoztatását a kinevezési jogkör gyakorlója engedélyezi a szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérő munkarendet a szervezeti egység vezetője az erre rendszeresített formanyomtatványon engedélyezheti. A SZIF gondoskodik az eltérő munkarendről szóló, a szervezeti egység vezetője által aláírt formanyomtatvány személyi anyagban történő elhelyezéséről.

(4) Rendkívüli esetben a Munkatárs az (1) bekezdésben meghatározott munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetőleg meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni, amelyre a szervezeti egység vezetője írásban kötelezi.

(5) A munkáltató engedélye alapján, a Munkatárs írásban benyújtott kérelmére mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. A mentesítés időtartama évente legfeljebb 10 munkanap lehet, amelyre a Munkatársat illetménye, illetve munkabére megilleti. A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés igénybevételére csak a Munkatárs részére járó éves rendes szabadság valamennyi napjának felhasználását követően kerülhet sor azzal, hogy amennyiben a munkavégzés alóli mentesítés időtartama olyan időszakra esne, amelyre a Munkatárs korábbi évekről felgyülemlett szabadsága kiadható, a mentesítés nem engedélyezhető.

(6) A szervezeti egység vezetője heti rendszerességgel elektronikus levélben köteles előzetesen tájékoztatást küldeni az irányítását ellátó állami vezető titkársága, illetve a kabinetfőnök részére az általa vezetett szervezeti egység kormánytisztviselőinek előre látható távolléteiről. A tájékoztatást legkésőbb a tárgyhetet megelőző hét péntek 12 óráig kell megküldeni.

(7) Előre nem látható távollétet annak tudomásra jutását követően haladéktalanul meg kell küldeni a (6) bekezdésben foglalt módon.

(8) A véradáson részt vevő Munkatárs – az erről szóló igazolás benyújtása mellett – mentesül a rendelkezésre állási, illetőleg munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, illetménye folyósítása mellett a véradás napján.

22. § (1) A Munkatársra irányadó napi munkaidő pontos betartását a munkáltatói jogkör gyakorlója ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzés alapját – a Vidékfejlesztési Minisztérium Kossuth téri székházába történő be- és kiléptetés, az ott tartózkodás rendjéről, valamint a belső rend és biztonság fenntartásáról szóló 7/B/2010. (IX. 1.) számú utasításának 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerinti – a Minisztérium elektronikus beléptetőrendszerének személyes kártyahasználatkor rögzített időbélyegzős nyilvántartása képezi.

(3) A gépkocsival munkába járó Munkatársak a behajtást követően haladéktalanul kötelesek beléptetőkártyájuk (2) bekezdésben foglaltak szerinti használatára.

(4) Az ellenőrzés során a Munkatársak napi munkaidejének betartására irányuló, az elmúlt hónapot összesítő lekérdezés az adott szervezeti egységet felügyelő helyettes államtitkár részére kerül megküldésre.

(5) A helyettes államtitkár a (4) bekezdésben meghatározott lekérdezést köteles megvizsgálni. A Munkatársra irányadó napi munkaidő pontos betartásától eltérő (így különösen a több mint 15 percet meghaladó munkaidőkezdés, a munkaidő befejezési időpontot több mint 5 perccel megelőző távozás, illetve az indokolatlan napközbeni távollét) Munkatársak tekintetében a helyettes államtitkár 5 munkanapon belül köteles igazoló jelentést írni és megküldeni a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(6) A munkaidő indokolatlan be nem tartása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója értesíti a szervezeti egység vezetőjét, aki az érintett Munkatársat írásban figyelmeztetheti, illetve súlyosan kirívó esetben fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti.

23. § (1) Rendkívüli munkaidőnek minősül a Kttv. 96. § (2) bekezdése, valamint az Mt. 107. §-a szerint megállapított munkavégzés. Nem minősül rendkívüli munkaidőnek az, ha a Munkatárs a munkáltatói jogkör gyakorlójával való megállapodásnak megfelelően az engedélyezett távollét idejét dolgozza le.

(2) Nem munkaszüneti napra eső rendkívüli munkaidőben teljesített munkavégzés esetén az elrendelésről írásban, annak indoka, az elvégzendő feladat, a kezdő időpont, a várható időtartam feltüntetésével az esedékességét megelőzően kell intézkedni, melyről a SZIF-et egyidejűleg tájékoztatni kell. Munkaszüneti napra eső rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésekor a Kttv. 96. § (6) bekezdésében, valamint az Mt. 108. § és 143. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A rendkívüli munkaidő elrendeléséről, végrehajtásáról, annak ellentételezéséről a szervezeti egység vezetője köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartást a szabadságos kartonokkal együtt kell kezelni egy ahhoz hasonló formátumú kimutatás formájában. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkaidőben töltött órák időtartamát, az ennek ellentételezéseként járó szabadidő mennyiségét, valamint a kiadott szabadidő időpontjait. A nyilvántartás egy példányát a SZIF-nek kell megküldeni.

24. § (1) A rendszeresen rendkívüli munkaidőben munkavégzést teljesítő Munkatárs számára a szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére a kinevezési jogkör gyakorlója legfeljebb évi 25 munkanap szabadidő-átalányt állapíthat meg, amelyről írásban tájékoztatja a SZIF-et. A szabadidő-átalány a következő évre nem vihető át.

(2) A Munkatárs részére rendes szabadság csak a rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés ellentételezéseként járó szabadidő kiadását követően adható ki.

(3) Ha a rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés ellentételezéseként járó szabadidő kiadására az azt követő 30 napon belül nem került sor, a szabadidő megváltását a szervezeti egység vezetője köteles kezdeményezni a SZIF-nél. A kezdeményezésben részletesen meg kell indokolni, miért maradt el a szabadidő kiadása. A kezdeményezéshez a szakmai felügyeletet ellátó állami vezető jóváhagyása szükséges.

(4) A nem vezetői munkakört betöltő Munkatársat a heti pihenőnapon teljesített rendkívüli munkaidő esetén annak időtartama kétszeresének megfelelő, a Kttv. 93. § (1)–(2) bekezdése, illetve az Mt. 102. §-a szerinti munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő esetén annak időtartama háromszorosának megfelelő, egyéb esetben a munkavégzés időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg.

(5) A vezetői munkakört betöltő Munkatársat a rendkívüli munkaidőért szabadidő nem illeti meg.

25. § (1) A nemzetközi szervezetek munkájában való részvétellel teljesített rendkívüli munkaidőt a 23. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell nyilvántartani. A nyilvántartások megfelelő vezetését a munkáltatói jogkör gyakorlója által megbízott személy ellenőrzi. A nyilvántartásokat az ellenőrzéshez a szervezeti egység vezetője köteles az ellenőrzést végző rendelkezésére bocsátani.

(2) A külföldi munkavégzés időtartamába bele kell számítani a munkavégzés helyszínére történő oda- és visszautazás időtartamát is. A külföldi munkavégzésre a 24. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Megnövekedett munkateherrel járó időszakban – indokolt esetben – a külföldi munkavégzésért cserébe járó szabadidőt úgy is ki lehet adni, hogy a Munkatárs a következő munkanapon 12 óráig mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ennek tényét az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzíteni kell.

26. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Munkatársat meghatározott helyen és ideig munkavégzésre történő rendelkezésre állásra kötelezheti. Az ügyelet és készenlét elrendelésére a Kttv. 96. §-ában foglaltakat, valamint jelen Szabályzat 23. § (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) A Munkatársat a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért és készenlétért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. A heti pihenőnapon teljesített ügyelet és készenlét ellenértékeként a munkaidő időtartama kétszeresének, a Kttv. 93. § (1)–(2) bekezdése, illetve az Mt. 102. §-a szerinti munkaszüneti napon teljesített ügyelet és készenlét ellenértékeként a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű szabadidő jár.

(3) A vezetői munkakört betöltő Munkatársat csak a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon teljesített ügyeletért és készenlétért illeti meg szabadidő a (2) bekezdésben meghatározott mértékben.

27. § (1) Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a kormánytisztviselő részére a munkaidőn belül – a munkavégzés megszakításával – napi 30 perc, valamint minden további három óra munkavégzés után legalább 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(2) A munkaközi szünet a munkavégzés helyén kívül is eltölthető.

28. § (1) A szervezeti egység vezetője tárgyév február hónap utolsó napjáig szabadságolási tervet készít, melynek összeállításánál figyelemmel kell lenni a Kormány által elrendelt igazgatási szünetek időpontjaira.

(2) A szabadságok igénybevételének ütemezésénél a Minisztérium hivatali egységein belül a zavartalan ügymenetet és folyamatos feladatellátást biztosítani kell. A feladatok ellátásának biztosítása céljából a belső helyettesítés megoldása során valamennyi szakterület vonatkozásában folyamatosan rendelkezésre kell állnia megfelelő számú és felkészültségű ügyintézőnek.

(3) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. A szabadság kiadása – figyelemmel a Kttv. 104. §-ában foglaltakra – a szervezeti egység vezetőjének felelőssége.

(4) A SZIF a tárgyév január 31. napjáig a Minisztérium állományára vonatkozóan a tárgyévet megelőző évben ki nem adott szabadságnapokról személyre lebontott kimutatást készít, melyet megküld a közigazgatási államtitkárnak.

(5) A szervezeti egység vezetője az előző évben ki nem adott szabadságot köteles március 31. napjáig kiadni, melyet a közigazgatási államtitkár – a SZIF által készített jelentés alapján – ellenőriz.

29. § (1) A felsőfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselő számára a Kttv. 126–127. §-aiban meghatározottak szerint közigazgatási tanácsadói vagy főtanácsadói (a továbbiakban: közigazgatási cím), illetve szakmai tanácsadói vagy főtanácsadói cím (a továbbiakban: szakmai cím) adható. A Kttv. 126–127. §-aiban rögzítetteken túl közigazgatási, illetve szakmai cím annak a kormánytisztviselőnek adható, aki a Minisztérium állományában (vagy annak jogelődjénél) legalább 4 évet abban a munkakörben vagy – a munkaköri elnevezés, illetve a feladatok részleges módosulása esetén – szakmai területen töltött el, amelyre tekintettel a címadományozásra vezetője felterjesztette.

(2) A címadományozásra évente négy alkalommal, január 1-jén, április 1-jén, július 1-jén és október 1-jén kerülhet sor. A hivatali szervezet vezetője különös méltánylást érdemlő esetben eltérhet.

(3) A címadományozást a szervezeti egység vezetője az erre rendszeresített formanyomtatványon részletes szakmai indoklással kezdeményezi a SZIF-en legkésőbb a címadományozás tervezett dátumát megelőző hónap 15. napjáig. A SZIF a kezdeményezéseket összesítve terjeszti elő a hivatali szervezet vezetője felé.

(4)⁶ Az adományozható közigazgatási, valamint szakmai címek nem haladhatják meg együttesen a Minisztérium, illetve az egyes szervezeti egységek felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselői létszámának 20-20%-át.

(5) A SZIF a teljesítményértékelést követően tárgyév február végéig megvizsgálja a tárgyévet megelőző 2 év minősítésének eredményét a címmel rendelkezők körében, és a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt.

(6)⁷ Különleges méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – a címadományozásra felterjesztő vezető részletes indokolással ellátott feljegyzésére – a munkáltató az e fejezetben foglalt címadományozási feltételektől – a Kttv. vonatkozó rendelkezésire is figyelemmel – eltérhet.

30. § A Minisztérium valamennyi Munkatársát kizárólag a Kttv.-ben meghatározott, kötelezően folyósítandó, valamint a Szabályzatban meghatározott pótlékok illetik meg. A Kttv.-ben meghatározott és adható pótlékok közül a Szabályzatban meg nem határozottak tekintetében a Munkatárs igényt nem érvényesíthet.

31. § A Minisztériumban a központi irattáros munkakörben foglalkoztatott Munkatárs a Kttv. szerinti mértékű veszélyességi pótlékra jogosult.

32. § (1) Az angol, francia, német, arab, kínai és orosz nyelvek tekintetében az idegennyelv-tudási pótlék alanyi jogon jár a Kttv. szerinti szabályok és mértékek alapulvételével.

(2) Ha a munkakör az (1) bekezdésben fel nem sorolt nyelv(ek) rendszeres használatát teszi szükségessé, az erre vonatkozó idegennyelv-tudási pótlék megállapítását a szervezeti egység vezetője kezdeményezi a SZIF-nél. A SZIF a kezdeményezést – javaslatával ellátva – döntésre felterjeszti a közigazgatási államtitkárnak. A nyelvpótlék megállapításánál a Kttv. szerint meghatározott mértékeket kell figyelembe venni.

(3) A Kttv. 141. § (9) bekezdése alapján, ha a Minisztérium – a felsőfokú szaknyelvi vizsga kivételével – tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a kormánytisztviselő idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

(4) Az idegennyelvtudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni. A bizonyítvány kiállításáig kiadott igazolás bemutatása idegennyelv-tudási pótlékra nem jogosít.

(5) A kormánytisztviselő az alanyi jogon járó idegennyelv-tudási pótlékra az eredményes nyelvvizsga napjától jogosult, amennyiben a vizsga napja és a nyelvtudást igazoló bizonyítvány (vagy a bizonyítvánnyal egyenértékű okirat) SZIF-en történő bemutatása között kevesebb mint 90 nap telt el, ettől eltérő esetekben a bemutatás napjától jogosult a nyelvpótlékra. Amennyiben a bizonyítványból nem tűnik ki a vizsga napjának dátuma, úgy az adott nyelvvizsgaközponttól kapott, a nyelvvizsga időpontjának meghatározásáról szóló igazolás bemutatása szükséges.

33. § (1) Képzettségi pótlék állapítható meg annak a kormánytisztviselőnek, aki doktori (PhD) fokozattal vagy a felsőoktatási törvényben meghatározott, azzal egyenértékű vagy ennél magasabb tudományos fokozattal (a továbbiakban: tudományos fokozat) rendelkezik, ha a tudományos fokozata a munkaköre szakszerűbb ellátását vagy a feladatkörön belüli szakosodását segíti elő.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott képzettségi pótlék az érintett szervezeti egység vezetője által a SZIF-hez benyújtott – indokolással ellátott – kérelem alapján kezdeményezhető. A képzettségi pótlékról a SZIF által előkészített feljegyzés alapján a közigazgatási államtitkár dönt.

(3) A képzettségi pótlék mértéke az illetményalap 75%-a.

34. § (1) A Minisztérium Munkatársát – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel – a Szabályzatban meghatározott támogatások illetik meg. A Kttv.-ben meghatározott és adható támogatások közül a Szabályzatban meg nem határozott támogatások iránt a Munkatárs igényt nem érvényesíthet. A korábban megállapított támogatásokat, valamint azok mértékét a Szabályzat nem érinti.

(2) A Minisztérium Munkatársai részére az alábbi támogatások és juttatások biztosíthatók:

(3) A támogatásokra a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: SZJA törvény) rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

35. § (1) A Munkatárs (szülők bármelyike) gyermekének megszületésekor – kérelmére – egyösszegű gyermekszületési támogatásban részesíthető. A Munkatárs akkor igényelheti a gyermekszületési támogatást, ha a gyermek születési anyakönyvi kivonatába szülőként bejegyezték.

(2) Ha mindkét szülő a Minisztérium Munkatársa, a támogatást csak az egyik szülő igényelheti.

(3) A gyermekszületési támogatás a gyermek születésétől számított 90 napig igényelhető. A gyermekszületési támogatás esetén a kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

(4) A támogatás összege gyermekenként 120 000 Ft.

(5) A gyermekszületési támogatás egyszeri, vissza nem térítendő juttatás.

36. § (1) A Munkatárs kérelmére naptári évben egyszer, szociális támogatás biztosítható a Munkatárs szociális helyzetét érintő rendkívüli körülmény, családi esemény bekövetkezésekor, továbbá tartósabb ideje fennálló kedvezőtlen szociális helyzete esetén. Fentieken túlmenően szociális támogatásban részesíthető az a Munkatárs, aki 30 napot meghaladóan betegség miatt keresőképtelen volt, vagy kórházi ápolás alatt állt. Nem igényelhet szociális támogatást az a Munkatárs, aki társadalombiztosítási nyugellátásban részesül.

(2) A támogatás mértéke 50 000–150 000 Ft-ig terjedhet.

(3) A szociális támogatás vissza nem térítendő juttatás.

37. § (1) A Munkatárs a Szabályzat 3. § c) pontjában meghatározott hozzátartozójának halála esetén temetési támogatásra jogosult.

(2) A temetési támogatás az elhalálozás napjától számított 90 napon belül az erre rendszeresített formanyomtatványon kérelmezhető.

(3) A támogatás mértéke legfeljebb a temetés költségeinek számlával igazolt kiadásai mértékéig terjedhet, maximum 120 000 Ft, mely egyszeri, vissza nem térítendő juttatás.

(4) A temetési támogatás igénylése esetén a kérelemhez csatolni kell a hozzátartozó halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint a temetéssel kapcsolatos – a temettető Munkatárs nevére szóló – számlák eredeti példányait.

38. § (1) A Munkatárs a Szabályzat 3. § a) pontjában meghatározott hozzátartozójának halála esetén – különleges méltánylást érdemlő esetben – kérelem alapján temetési támogatásban részesíthető.

(2) A munkáltató különösen a Munkatárs családi és életkörülményeit befolyásoló rendkívüli és bizonyított tények, események esetén gyakorol méltányosságot.

(3) Az e §-ban szabályozott temetési támogatás részletszabályaira vonatkozóan a 37. § (2)–(4) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.

39. § (1) Az elhunyt Munkatársat – a kegyelet méltó kifejezéseként – érdemei, életútja alapján a Minisztérium saját halottjává nyilváníthatja. Ebben az esetben, egyedi elbírálás alapján az elhunyt Munkatárs temetési költségét a Minisztérium – a (3) bekezdésben foglalt mértékeknek megfelelően – átvállalja.

(2) A Minisztérium halottjává nyilvánítást – megfelelő indoklással – az érintett szakfőosztály kezdeményezi a SZIF-en, amelyet a közigazgatási államtitkár jogosult engedélyezni.

(3)⁸ A kegyeleti kiadásokra esetenként fordítható összeg a szolgáltató által kiállított eredeti számlák összege, de egykori állami vezetőnek nem minősülő elhunyt esetében legfeljebb az illetményalap tízszerese lehet, melyet – az eltemettető által történő megfizetés esetén – az eltemettető hozzátartozó nevére folyósít a Minisztérium.

40. § (1) A Munkatárs a szociális támogatás iránti igényét az erre rendszeresített formanyomtatványon, a szervezeti egység vezetője véleményével ellátva – a Szociális és Lakásügyi Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) címezve – terjesztheti elő a SZIF-nél. A kérelemhez mellékelni kell a rendkívüli körülményt igazoló dokumentumokat, így különösen a táppénzes állományra, a kórházi kezelésre vonatkozó okiratokat, a tartósan fennálló kedvezőtlen szociális helyzet igazolására a kérelmezővel közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását, közüzemi számlák másolatát, illetve bármely egyéb rendszeres kiadást vagy tartozást bizonyító okiratot.

(2) A szociális támogatási kérelmet a Bizottság a javaslatával ellátva terjeszti fel döntésre a közigazgatási államtitkárnak.

41. § A Bizottság 7 tagból álló testület. A Bizottság elnöke a SZIF vezetője. Tagjai a GF, valamint az Intézményfelügyeleti és Perképviseleti Főosztály képviselője, továbbá a közigazgatási államtitkár által kijelölt 4 fő. A Bizottság ügyrendjét az 1. melléklet tartalmazza.

42. § (1) Illetményelőleg felvételére az a Munkatárs jogosult, akinek kormányzati szolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya a Minisztériumban legalább hat hónapja fennáll.

(2) Határozott idejű kinevezés esetén a Munkatárs akkor részesíthető illetményelőlegben, ha kinevezésének időtartama az egy évet meghaladja.

(3) Nem igényelhet illetményelőleget fegyelmi büntetés hatálya alatt álló és az a Munkatárs, akinek jogviszonya megszüntetésére munkáltatói intézkedés van folyamatban.

(4) Nem állapítható meg illetményelőleg annak a Munkatársnak, akinél a levonás feltételei nem biztosítottak (pl. GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság stb.).

(5) Az illetményelőleg maximális mértéke a mindenkori minimálbér ötszörösének megfelelő összeg.

43. § (1) Az illetményelőleg összegét – ha a (2) bekezdésben foglalt követelmények érvényesülése biztosítva van – a kérelmező igényének megfelelően kell megállapítani. Ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, az illetményelőleg összege a kérelemben foglaltaktól eltérhet.

(2) Az illetményelőleg összegét úgy kell megállapítani, hogy az egyéb levonások mellett 6 hónap alatt levonható legyen, és a levonás összege a havi nettó illetményből jogszerűen levonható mértéket ne haladja meg.

(3) Az illetményelőleg visszafizetési határideje legfeljebb 6 hónap lehet, és csak az adott évben (tárgyévben) fizethető vissza. Ha az adott évből az igénylés pillanatában kevesebb mint 6 hónap van hátra, az illetményelőleg visszafizetési határideje az adott év november 30. napja.

44. § (1) A szabályosan kitöltött és engedélyezett kérelem alapján az illetményelőleg kifizetése és a folyamatos visszafizetés ellenőrzése a GF feladata.

(2) A visszafizetés a kifizetést követő hónap illetménykifizetési napján kezdődik, amiről – az illetményből történő levonás útján – a GF gondoskodik.

(3) Ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya, munkaviszonya az illetményelőleg-tartozás fennállásának időtartama alatt szűnik meg, a tartozás fennmaradó részét legkésőbb a jogviszony megszűnésének napjáig egy összegben köteles visszafizetni.

(4) Illetményelőleg a kormánytisztviselő részére ismételten csak abban az esetben állapítható meg, ha az előző felvett illetményelőleg összegét teljes egészében visszafizette, illetve a maximum értéket a felvett és a felvenni kívánt összeg nem haladja meg.

45. § (1) A kormánytisztviselő illetményelőleget az erre rendszeresített formanyomtatványon igényelhet.

(2) A kérelmet minden esetben az igénylő kormánytisztviselő szervezeti egységének vezetőjével és a SZIF vezetőjével véleményeztetni kell.

(3) Az illetményelőleg-kérelmet a GF vezetője bírálja el a (2) bekezdésben rögzített vélemények figyelembevételével. Az előleg odaítéléséről a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell dönteni.

(4) Az előleg folyósítását az igények beérkezési sorrendjének megfelelően kell teljesíteni a rendelkezésre álló keret mértékéig.

46. § (1) Az illetményelőleg-keretet a GF kezeli, amelynek mértéke nem haladhatja meg a Minisztérium rendszeres személyi juttatásra fordítható eredeti előirányzata 2,5%-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mérték betartása érdekében a GF az engedélyezett illetményelőlegekről analitikus és összesített nyilvántartást köteles vezetni, mely tartalmazza:

(3) Az illetményelőleg-keret felhasználására vonatkozó szabályok betartásáért a GF vezetője a felelős.

47. § (1) A tartósan fizetés nélküli szabadságon vagy tartósan keresőképtelen állományban lévők kivételével azokkal a Munkatársakkal, akik a feladat szerinti jogelődnél töltött időtartamot is figyelembe véve legalább 1 éve foglalkoztatási jogviszonyban állnak a Minisztériummal, és akik esetében a képzés az érintett szervezeti egység feladatköréhez kapcsolódóan hasznosítható, új ismeretek megszerzését szolgálja, tanulmányi szerződés köthető.

(2) Azzal a Munkatárssal, aki a felsőoktatásban első vagy további alapképzés, mesterképzés, felsőfokú szakképzés megszerzéséhez tanulmányi szerződés megkötésével legalább 6 féléven át pénzügyi támogatásban részesült, a diploma megszerzésétől számított 5 éven belül újabb tanulmányi szerződés megkötésére nem kerülhet sor.

(3) Tanulmányi szerződés köthető:

(4) Tanulmányi szerződés esetén a Minisztérium a Munkatárs részére a következő, képzéssel összefüggő támogatást és munkaidő-kedvezményt biztosítja:

48. § (1) A tanulmányi szerződést a SZIF készíti el. A szerződés 4 eredeti példányban készül, amelyet a Munkatárs és a munkáltatói jogkör gyakorlója ír alá, és a GF pénzügyileg ellenjegyzi.

(2) A tanulmányi szerződés keretében a Minisztérium a 47. §-ban foglaltak alapján a szerződésben rögzíti a támogatás és a képzésen, valamint a vizsgákon történő részvételhez szükséges szabadidő mértékét. A költségtérítés az oktatási intézmény által a Minisztérium nevére és címére kiállított számla alapján kerül kiegyenlítésre.

(3) A tanulmányi szerződésben a Munkatárs kötelezettséget vállal arra, hogy tanulmányait eredményesen és a szerződésben kikötött határidőre teljesíti, továbbá a Minisztériumnál fennálló foglalkoztatási jogviszonyát a képzés időtartamával megegyező ideig, maximum 5 évig fenntartja.

(4) A tanulmányi szerződés nem terjedhet ki az oktatással járó egyéb költségek megtérítésére. Például utazás, szállás, pótvizsga, évismétlés, jegyzet, tankönyv, beiratkozási, illetve egyéb eljárási díj.

(5) A tanulmányi szerződéssel rendelkező Munkatárs az oktatási intézmény által kiállított igazolásokat köteles beszerezni és azokat munkáltatójának bemutatni. A tanulmányokra vonatkozó szemeszterenkénti adatokat tartalmazó igazolásokat a SZIF a tanulmányi nyilvántartáshoz csatolja.

49. § (1) Ha a Munkatárs a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegi, a támogatást a munkáltató megvonja, és a Munkatárs köteles az addig nyújtott támogatást a megvonástól számított 90 napon belül visszatéríteni. A visszatérítés tekintetében a felek részletfizetésben is megállapodhatnak.

(2) A tanulmányi szerződés alapján, az adott félévre a Munkatárs részére a SZIF az oktatási intézmény által kiállított, SZIF által meghatározott adattartalmú vizsgákról szóló igazolás (a továbbiakban: Vizsgaigazolás) szerint megállapítja a tanulmányi szabadság mértékét, figyelemmel a 47. § (4) bekezdés d)–f) pontjaiban foglaltakra. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. Azon tantárgyak után, melyek az oktatási intézmény vizsgaszabályzatának értelmében gyakorlati jeggyel, félévközi jeggyel teljesíthetők, valamint a vizsgakurzus esetében munkaidő-kedvezmény nem jár.

(3) A vizsgák, a konzultációk, valamint a szakdolgozatírás céljából biztosított tanulmányi célú mentesítés kizárólag akkor vehető igénybe, ha a Munkatárs az oktatási intézmény eredeti Vizsgaigazolását határidőben bemutatja arról, hogy az adott oktatási időszakban hány vizsgatárgyból kell vizsgát tennie, illetve hány konzultáción kell részt vennie. A vizsgák és a diplomamunka elkészítése céljából meghatározott tanulmányi célú mentesítést a Minisztérium a Munkatárs kérésének megfelelően köteles biztosítani azzal, hogy a Munkatárs köteles legalább a tanulmányok folytatásához szükséges időtartamra szóló munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamának tervezett kezdete első napját megelőző 10 nappal korábban a felettes vezetőt tájékoztatni a mentesítés kezdetéről és pontos időtartamáról. A Munkatárs a vizsgák és a diplomamunka elkészítése céljából nem mentesíthető, illetve nem tarthat igényt a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésre az adott vizsga időpontját, illetve vizsgaidőszak leteltét – vagy amennyiben a vizsga vizsgaidőszakon kívül kerül megtartásra, abban az esetben a vizsgát – követően.

(4) A tanulmányi szabadságot a kormánytisztviselő részére kiállított személyre szóló szabadság-nyilvántartó lapon kell vezetni.

(5) Nem köthető tanulmányi szerződés a foglalkoztatotti jogviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására.

50. § (1) Azokat a Munkatársakat, akik az előmenetelükhöz a Minisztérium által előírt képzésben, továbbképzésben, átképzésben vesznek részt, a Minisztérium a következő támogatásokban részesíti:

(2) A fizetett szabadság a vizsgáig megegyezés szerint vehető igénybe, amelynek nyilvántartását a szabadságos kartonon elkülönítve kell vezetni.

51. § (1) A Minisztérium a mindenkori költségvetési lehetőségei alapján költségvetési keretet különít el, melyből támogatja a Munkatárs előmeneteléhez, a pályán maradáshoz, illetve munkaköre szerinti szakmai ismeretek bővítéséhez és megújításához szükséges – oktatási terven kívüli – képzéseken, továbbképzéseken, szakmai rendezvényeken való részvételét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott képzésen, továbbképzésen való részvétel iránti igényt – a szervezeti egység vezetőjének szakmai javaslatával ellátva – a SZIF-nél kell kezdeményezni. A SZIF a részt vevő személy jogosultságát ellenőrzi. A részvétel fentiek szerinti támogathatósága esetén az igényt döntésre felterjeszti – a GF-en keresztül – a személyügyi területet felügyelő helyettes államtitkár részére.

(3) A képzésen, továbbképzésen való részvételről a SZIF nyilvántartást vezet, továbbá a teljesítést, valamint a számlát igazolja.

(4) A külföldi szakmai rendezvényen való részvétellel kapcsolatos szabályokat a nemzetközi együttműködés rendjéről szóló miniszteri utasítás tartalmazza.

(5) A kormánytisztviselő évente összesen legfeljebb 10 munkanapon vehet részt belföldi szakmai rendezvényen.

52. § (1) A Minisztérium által szervezett nyelvtanfolyamon való részvétel feltétele a jelentkező Munkatárs szervezeti egysége vezetőjének jóváhagyása, legalább féléves foglalkoztatotti jogviszony megléte és a Munkatárs erre a célra rendszeresített Nyilatkozata, melynek aláírásával az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el.

(2) A Minisztérium valamennyi Munkatársa, aki a Minisztérium által szervezett tanfolyamon igazoltan idegen nyelvet tanul, ebből a célból legfeljebb heti 3 óra munkaidő-kedvezményben részesülhet. A Munkatárs a nyelvtanfolyamon történő részvételének munkaidejét érintő időtartamára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ezen mentesítés időtartamát nem kell ledolgozni.

(3) A nyelvi képzéshez szükséges oktatási feltételeket a SZIF biztosítja.

(4) A Minisztérium által szervezett vagy előírt nyelvi oktatás költségeit a Munkatárs köteles visszatéríteni, amennyiben neki felróható okból az előírt követelményeket nem teljesíti. A Munkatárs köteles a nyelvtanfolyami órák legalább 80%-án részt venni. A fennmaradó 20%-ról történő hivatalos távolmaradást a szervezeti egység vezetője írásban – indokolással ellátva – igazolja. Betegállomány esetén a távollét az orvos által kiállított hivatalos dokumentum bemutatásával igazolható. A 20%-ot meghaladó távollét a hiányzó órák tandíjának megfizetését, valamint az oktatásból történő kizárást vonja maga után.

(5) Amennyiben a kormánytisztviselő a megkezdett képzést mégsem kívánja folytatni, arról a SZIF-et és a szervezeti egysége vezetőjét egyidejűleg írásban tájékoztatja, melyben a nyelvtanfolyamon való részvételét lemondja.

53. § (1) A Kttv.-ben előírt közigazgatási alap- és szakvizsgával kapcsolatos bejelentési és szervezési feladatokat a SZIF látja el.

(2) Közigazgatási alapvizsgára és szakvizsgára – a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő kivételével – jelentkezni kizárólag a kormánytisztviselő számára előírt próbaidő letelte után lehet.

(3) Az alapvizsgára való eredményes felkészülés érdekében a kormánytisztviselő – kérésére – a közigazgatási alapvizsga napjára, továbbá a vizsga napját megelőzően 3 munkanap időtartamra a szervezeti egység vezetője köteles mentesíteni a munkavégzés alól. A 3 munkanap során a kormánytisztviselő vagy az alapvizsga-felkészítő képzésen vesz részt, vagy – amennyiben a felkészítéssel nem kíván élni – önállóan készül fel a vizsgára.

(4) A szervezeti egység vezetőjének engedélyével a kormánytisztviselő közigazgatási szakvizsga-felkészítő tanfolyamon vehet részt, melynek időtartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. A kormánytisztviselőt a kötelező és a választott témából tartandó vizsgák napjára, továbbá – az eredményes felkészülés érdekében – kérésére a vizsgákat megelőzően egy-egy alkalommal, összesen 10 munkanap időtartamra a szervezeti egység vezetője köteles mentesíteni a munkavégzés alól. A 10 munkanap megosztását a kormánytisztviselő határozza meg.

(5) A jogi szakvizsgára történő felkészülésre a (3) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a 10 munkanap mentesítést a munkáltató részvizsgánként biztosítja.

(6) A (3)–(5) bekezdésben foglalt esetekben a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a kormánytisztviselő illetményére jogosult.

54. § (1) Különleges méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – a Munkatárs írásos kérelmére – a munkáltató az e fejezetben foglalt képzési és tanulmányi rendelkezésektől eltérően dönthet.

(2) Nincs helye méltányosságnak azokban az esetekben, ahol a Munkatárs tanulmányi kötelezettségét jogszabály írja elő, vagy a kérelem ilyen kötelezettség megkerülésére irányul.

55. § (1) Budapest közigazgatási határán kívülről történő munkába járás költségeinek megtérítésére vonatkozó előírásokat a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést szabályozó kormányrendelet állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt munkába járáshoz a bérlet- (menetjegy-) térítés iránti kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon a GF-hez kell előterjeszteni.

(3) A továbbiakban a GF a bérlet vagy menetjegy leadása esetén havonta – további külön kérelem nélkül – a térítést kifizeti a Munkatársnak.

(4) A Munkatárs részére lakóhelyén vagy tartózkodási helyén, helyi díjszabással közlekedő helyi autóbusz-közlekedés díjához térítés nem jár.

(5)⁹ A Minisztérium által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának 86%-a.

(6)¹⁰ A Minisztérium által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának 86%-a. A hazautazással kapcsolatos költségtérítés felső korlátjának a tárgyévre vonatkozó mértékét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter minden év január 25-ig a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közleményként teszi közzé.

56. § (1) A Szabályzat alkalmazásában munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá a közigazgatási határon belül a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.

(2) Ha a Munkatárs utazási költségtérítésre jogosult – azaz a lakóhelye vagy a tartózkodási helye a közszolgálati alapnyilvántartás szerint Budapest közigazgatási határán kívül van –, azt a Minisztériummal történő jogviszonya létesítésekor az erre rendszeresített formanyomtatványon írásban bejelenti a GF részére.

(3) A Munkatárs a lakcímadataiban bekövetkező változást a SZIF, valamint a GF részére nyolc napon belül köteles írásban bejelenteni. Ebben az esetben új igénylést kell benyújtani az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő módon.

(4) Menetjeggyel (menetjegyekkel) történő utazási költségtérítés elszámolása az erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével és a GF részére történő benyújtásával tárgyhót követő hónap 1. és 10. napja között igényelhető. A formanyomtatványhoz mellékelni kell a felhasznált eredeti menetjegy(ek)et. A közlekedési bérlettel történő utazási költségtérítés elszámolása a Munkatárs nevével ellátott bérlet GF-en történő leadásával, a tárgyhót követő hónap 1. és 10. napja között igényelhető.

(5) Az utazási költségtérítés összegét a GF utalja tárgyhót követő hónap 15-ig a Munkatárs bankszámlájára.

(6) A költségtérítésre az SZJA törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

57. §¹¹ (1) Ha

(2) A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítéseként a Munkatárs részére a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként az SZJA törvény 25. § (2) bekezdésében meghatározott összeg fizethető adómentesen. Üzemanyagköltség, amortizáció címén egyéb térítés a munkába járáshoz nem igényelhető. Az érintett munkahelye és lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el.

(3) A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítésének engedélyezése iránti kérelmet a GF-hez kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell a kérelmet alátámasztó indokokat, dokumentumokat (így például lakcímkártya másolata; menetrend; útvonalterv; orvosi igazolás; bölcsőde, vagy köznevelési intézmény igazolása, forgalmi engedély másolata), illetve a tömegközlekedési eszközzel vagy saját gépjárművel történő munkába járás munkáltatót terhelő költségeinek összehasonlítását. A kérelem engedélyezéséről a GF tájékoztatja a Munkatársat.

(4) A Munkatárs az (1) bekezdés szerinti jogosultságát érintő változást 8 napon belül köteles bejelenteni a GF részére.

58. § (1) A költségtérítés kifizetéséről a GF havonta intézkedik. A költségtérítés számfejtésének feltétele, hogy a kérelmező gépjárművenként olyan gépjármű-használati nyilvántartást (útnyilvántartást) vezessen, amely tartalmazza a munkában töltött napokat és a naponta elszámolható engedélyezett kilométerek számát.

(2)¹² A költségtérítés számfejtése az útnyilvántartásban regisztrált kilométerek és az SZJA törvényben meghatározott, az 57. § (2) bekezdése szerinti adómentesen adható térítési díj alapján történik.

(3) A költségtérítés a Budapest közigazgatási határán belüli lakóhelyről munkába járó Munkatársakat – az 57. § (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltak kivételekkel – nem illeti meg.

59. § (1) A legalább egyéves, bármely munkáltatónál eltöltött munkaviszonnyal vagy kormányzati szolgálati jogviszonnyal rendelkező Munkatársak főfoglalkozású jogviszonyuk ideje alatt évente 12 alkalommal 50%-os menettérti utazásra jogosultak.

(2) Az utalványt tulajdonosa valamennyi helyközi belföldi, menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatáshoz (vasúti, helyközi autóbusz, HÉV, elővárosi autóbusz, komp és rév) igénybe veheti.

(3) Az utalvány évenkénti kiadásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat a GF látja el.

(4) Az utazási utalványt a GF minden év március 31. napjáig, illetve évközi belépés esetén a belépéstől számított 10 munkanapon belül a jogosultak rendelkezésére bocsátja.

(5) Az utazási utalvány elvesztés esetén nem pótolható.

60. § A Munkatárs részére illetménye, illetve munkabére kifizetése a választott pénzintézetnél nyitott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában postai úton, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig történik.

61. § (1) A Munkatárs a Kttv. 84–87. §-aiban meghatározott munkáltatói bejelentéshez vagy engedélyezéshez kötött összeférhetetlenségi okok tekintetében az erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével és SZIF részére történő megküldésével köteles bejelentést tenni.

(2) A SZIF az összeférhetetlenség vizsgálatát az alábbi szempontok figyelembevételével köteles elvégezni:

(3) A SZIF a vizsgálatot követően a véleményével ellátott nyilatkozatot felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a nyilatkozat tartalma és a SZIF véleménye figyelembevételével dönt az engedélyezésről vagy az összeférhetetlenségről. Összeférhetetlenség megállapítása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a Munkatársat annak megszüntetésére. Amennyiben a Munkatárs az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, kormányzati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

62. § (1) A cafetéria-rendszer célja a Minisztériumban dolgozó Munkatársak részére egységes elvek alapján szabályozott, de az egyéni igényekhez igazodó szociális és jóléti juttatások biztosítása.

(2) A cafetéria-rendszer a Minisztérium által előre meghatározott keretösszegen és juttatási formákon belül egyénre szabott választásra ad lehetőséget.

(3) A cafetéria-juttatások körét, mértékét – a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – minden évben a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.

63. § (1) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a Munkatárs:

(2)¹³

(3) A Munkatárs a tárgyévben – az (1) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a Minisztériumnál fennálló jogviszonya teljes időtartamára jogosult a cafetéria-rendszerbe tartozó, általa választott juttatások igénybevételére.

64. §¹⁴ A cafetéria-rendszer a Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP kártya) juttatás kedvezményes adófizetési kötelezettséggel nyújtható cafetéria-juttatást tartalmazza az SZJA törvény 71. § (1) bekezdésében és a Kttv. 151. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

65. § (1) A juttatásokra igénybe vehető keretösszeg a minisztériumi költségvetési lehetőségek, az SZJA törvény, a Kttv. 151. §-a, a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 9. §-a és egyéb irányadó jogszabályok figyelembevételével a közigazgatási államtitkár által megállapított összeg. A keretösszeg nyújt fedezetet a cafetéria-juttatásokra, és fedezetet biztosít az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.

(2)¹⁵ Az éves keretösszeg a tárgyévben a 64. §-ban meghatározott juttatási forma igénybevételére használható fel. A tárgyévben igénybe nem vett keretösszeg nem vihető át a következő évre azokban az esetekben sem, ha a Munkatárs az igénybejelentését elmulasztotta, és pénzbeli megváltására sincs lehetőség.

(3) Az éves keretösszeget a Minisztériumnál a tárgyévben jogviszonyban töltött idővel arányosan lehet igénybe venni azon Munkatársaknak, akiknek a Minisztériumnál fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg. A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

(4) Az egyes cafetéria-juttatásokhoz kapcsolódó közterhek a Munkatárs éves keretösszegét csökkentik.

66. § (1)¹⁶ A Munkatárs a GF által rendelkezésre bocsátott formanyomtatvány szerint köteles a tárgyév február 15-ig nyilatkozni a SZÉP kártya juttatás alszámlánkénti számlaszámainak megadásával.

(2)¹⁷ Év közben a Minisztériumnál jogviszonyt létesítő, áthelyezett Munkatársnak, valamint annak a Munkatársnak, akinek a jogosultsága a 63. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok megszűntével év közben keletkezik, az első munkában töltött napját követő 10 munkanapon belül kell nyilatkoznia a GF által részére megállapított időarányos keretösszeg felhasználásáról, az általa választott juttatások formájáról, mértékéről és a SZÉP kártya juttatás alszámlánkénti számlaszámairól.

(3)¹⁸

(4) A cafetéria-rendszerbe tartozó juttatásokra vonatkozó választás érvényessége a naptári évre, illetve a jogviszony vagy jogosultság évközi megszűnéséig szól, annak módosítására év közben nincs lehetőség.

67. § (1) Ha a Munkatárs jogviszonya év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott cafetéria-összeggel az utolsó munkában töltött napon elszámolni.

(2) Ha a Munkatárs a tárgyévben a juttatási keret – jogviszonya időtartamával időarányosan megállapított – felhasználható mértékénél többet vett igénybe, úgy a különbözetet utolsó illetményéből le kell vonni. Ha a Munkatárs a juttatási keret felhasználható mértékénél kevesebbet vett igénybe, úgy részére a GF a különbözet megtérítéséről intézkedik.

(3)¹⁹ A 30 napot meghaladó távollét esetében, vagy ha a Munkatárs jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni. Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a jogosult halála miatt szűnik meg.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak abban az esetben is, ha a Munkatárs jogosultsága év közben szűnik meg.

68. § A cafetéria-rendszerbe tartozó egyes juttatásokra vonatkozó különös szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.

69. § Ez az utasítás a közzétételét követő 5. napon lép hatályba.

70. § (1) Jelen utasítás hatálybalépése előtt benyújtott és a Szabályzat rendelkezéseivel összefüggő kérelmek elbírálására a Szabályzat hatálybalépése előtt hatályos szabályokat kell alkalmazni, ha az a Munkatársra nézve kedvezőbb.

(2) Jelen utasítás hatálybalépése előtt hatályos szabályok alapján megkötött szerződéseket, megállapított pótlékokat a Szabályzat nem érinti.

71. §²⁰ A 39. § (3) bekezdésének a Földművelésügyi Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 1/2015. (XI. 12.) FM KÁT utasítás módosításáról szóló 1/2017. (II. 8.) FM KÁT utasítással megállapított rendelkezéseit 2017. január 1-jét követően bekövetkezett elhalálozás esetében is alkalmazni kell.