1/2015. (II. 20.) IM KÁT utasítás
1/2015. (II. 20.) IM KÁT utasítás
az Igazságügyi Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról1
2016.07.07.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 75. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a melléklet IV. fejezete tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 151. § (3) bekezdésére, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 17. § (1) bekezdésére, a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 9. §-ára és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-ára figyelemmel – a következő utasítást adom ki:
1. Az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: IM) Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: KSz) jelen utasítás melléklete tartalmazza.
2. A KSz hatálya a mellékletben meghatározott módon kiterjed
a) az IM-mel kormányzati szolgálati jogviszonyban álló szakmai vezetőre, kormánytisztviselőre és kormányzati ügykezelőre (a továbbiakban együtt: kormánytisztviselő),
b) az IM állományába beosztott bíróra és ügyészre,
c) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 49/B–49/C. §-a alapján az IM-be vezényelt hivatásos szolgálati viszonyban álló személyre,
d) a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 51–52. §-a alapján az IM-be vezényelt szolgálati viszonyban álló személyre,
e) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) ötödik része alapján az IM-mel munkaviszonyban álló munkavállalóra
[a továbbiakban az a)–e) pont szerinti személyek együtt: munkatárs],
f) az IM állományába tartozó politikai vezetőre,
g) az IM-mel kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni kívánó személyre (a továbbiakban ideértve: a pályázati eljárásban részt vevő személyeket is),
h) az IM-ben kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő felsőoktatási hallgatóra,
i) juttatásban részesített személyre,
j) az IM-ből, valamint jogelőd szerveitől nyugállományba vonult volt munkatársakra.
3. Ez az utasítás a közzétételét követő 3. napon lép hatályba.
4. A KSz IV. fejezetében foglaltak 2015. január 1-jétől alkalmazandók.
5. A KSz-t a hatálybalépését követően az IM belső számítógépes hálózatán (a továbbiakban: Intranet) is közzé kell tenni, arról az IM munkatársait tájékoztatni kell, illetve azt az érintett személy számára kinevezésekor megismerhetővé kell tenni.
6. Jelen utasítás hatálybalépése nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket, és a rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az a munkatárs számára kedvezőbb a kérelem benyújtásakor hatályban lévő szabályzatban foglalt rendelkezésekhez képest.
7. Ha jelen utasítás hatálybelépésekor az IM-nél kormányzati ügykezelőként foglalkoztatott munkatárs illetménye magasabb, mint a KSz 28. §-a alapján számított illetmény, ezen kormányzati ügykezelő mindaddig a magasabb illetményt kapja, amíg a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján el nem éri a magasabb illetményének megfelelő ügykezelői illetményt.
8. Az IM jogelőd szerveinek közszolgálati szabályzatai, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 7/2011. (XI. 30.) KIM KÁT utasítás vagy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 2/2014. (II. 13.) KIM KÁT utasítás alapján visszatérítendő támogatásban vagy illetmény-, illetve munkabérelőlegben részesült munkatárs az eredeti – a folyósítás megkezdésekor hatályos szabályok, illetve a vonatkozó szerződésben foglalt – feltételek mellett köteles visszafizetni a támogatást.
9. Hatályát veszti a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 2/2014. (II. 13.) KIM KÁT utasítás.
Melléklet az 1/2015. (II. 20.) IM KÁT utasításhoz
AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYZATA
Általános rendelkezések
1. A szabályzat hatálya, alkalmazása és értelmező rendelkezések
1. § (1) A KSz:
a) hatálya – a 21. § (6) bekezdése és a 75. § kivételével – kiterjed az IM-mel kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőre, valamint – törvény és a beosztásra vonatkozó munkáltatói intézkedés eltérő rendelkezése hiányában – az IM állományába beosztott bíróra és ügyészre,
b) 19–20. §, 25–26. §, 36–40. §, 42. § (1)–(2) bekezdése és (4)–(5) bekezdése, 44–88. § hatálya kiterjed
ba) a Hszt. 49/B–49/C. §-a alapján az IM-be vezényelt hivatásos szolgálati viszonyban álló személyre, amennyiben a vezénylésről szóló megállapodás másként nem rendelkezik,
bb) a Hjt. 51–52. §-a alapján az IM-be vezényelt szolgálati viszonyban álló személyre, amennyiben a vezénylésről szóló megállapodás másként nem rendelkezik,
bc) a Kttv. ötödik része alapján az IM-mel munkaviszonyban álló munkavállalóra,
c) 21. § (6) bekezdése hatálya kiterjed
ca) a Hszt. 49/B–49/C. §-a alapján az IM-be vezényelt hivatásos szolgálati viszonyban álló személyre,
cb) a Hjt. 51–52. §-a alapján az IM-be vezényelt szolgálati viszonyban álló személyre,
cc) az IM-mel munkaviszonyban álló munkavállalóra,
d) 15–16. §, 18–20. §, 21. § (1)–(5) bekezdés, 27. §, 40. §, 44–88. § hatálya kiterjed a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvénnyel összhangban az IM állományába tartozó politikai vezetőre,
e) 7. § (1)–(2) bekezdéseinek és 12. § (2) bekezdésének hatálya kiterjed a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőző intézkedésekkel kapcsolatosan a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni kívánó személyre,
f) 43. §-ának hatálya kiterjed a kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő felsőoktatási hallgatóra,
g) 65. § szerinti juttatások vonatkozásában az abban részesített személyre,
h) 75. § hatálya kiterjed az IM-ből, valamint jogelőd szerveitől nyugállományba vonult volt munkatársak támogatására.
(2) Az IM szervezeti egységeinél foglalkoztatottak jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira és támogatásaira a KSz-t a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és közigazgatási államtitkári intézkedésekkel együttesen kell alkalmazni.
(3) A KSz 14. §-ában és 23–24. §-aiban foglalt rendelkezéseket a kormányzati ügykezelők és a szakmai vezetők tekintetében nem kell alkalmazni.
(4) A KSz 25–26. §-ában foglalt rendelkezéseket a kabinetfőnökök, politikai tanácsadók és politikai főtanácsadók, valamint szakmai vezetők tekintetében nem kell alkalmazni.
(5) A Ksz 5–8. §-aiban, 10. §-ában, 15–16. §-aiban foglalt rendelkezéseket – jogszabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – megfelelően alkalmazni kell a nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló munkatársakra is.
2. § (1) A KSz alkalmazásában szervezeti egység az Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2014. (XI. 14.) IM utasítás (a továbbiakban: IM SzMSz) 67. § szerinti önálló szervezeti egység.
(2) A KSz-ben meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez az Intraneten közzétett nyomtatványokat kell alkalmazni. A KSz-hez kapcsolódó nyomtatványoknak az Intraneten történő közzétételéről, valamint azok folyamatos aktualizálásáról az IM Személyügyi Főosztálya gondoskodik.
3. § A KSz II. fejezetének alkalmazásában:
a) továbbképzés: a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendeletben, valamint egyéb jogszabályokban a kormánytisztviselő alkalmazásához megkívánt alapképzettséget (szakképzettséget) biztosító képzésen kívül a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelő iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés, amely szerepel a munkatárs egyéni továbbképzési tervében, vagy amelynek elvégzésére az IM kötelezően kijelölte a kormánytisztviselőt;
b) iskolarendszeren kívüli továbbképzés (résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban):
ba) a közigazgatási szakvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára felkészítés,
bb) Nemzeti Közszolgálati Egyetem által fejlesztett és megvalósított, nem iskolarendszerű közszolgálati továbbképzési program,
bc) közszolgálati vezetőképzés,
bd) nem iskolarendszerű belső továbbképzési program és minősített belső továbbképzési program;
c) iskolarendszerű továbbképzés: a felsőoktatásban alapképzés, kiegészítő alapképzést, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést, szakirányú képzést, illetve tudományos képzést nyújtó közszolgálati továbbképzési és minősített belső továbbképzési program;
d) iskolarendszeren kívüli képzés (résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban):
da) a közigazgatási alapvizsgára, valamint ügykezelői alapvizsgára felkészítés,
db) a jogi szakvizsgára való felkészülés,
dc) a közigazgatásban hasznosítható szakképesítést adó képzés,
dd) más, közigazgatási feladat ellátására felkészítő, a részvételt igazoló dokumentummal záruló képzés,
de) közigazgatási, illetve a kormánytisztviselő feladata ellátásához szükséges szakmai ismereteket szinten tartó, bővítő képzés,
df) képesség- és készségfejlesztő tréning,
dg) nyelvi képzés;
e) iskolarendszerű képzés: a felsőoktatásban alapképzés, kiegészítő alapképzés, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, szakirányú képzés, illetve tudományos képzés.
4. § (1) A KSz III. fejezetének alkalmazásában:
a) az IM jogelőd szervei: mindazon szervek, amelyek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet, valamint az IM Alapító Okirata alapján a minisztérium jogelődjének minősülnek;
b) közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.
(2) Ahol a III. fejezet házastársat említ, azon bejegyzett élettársat is érteni kell.
2. A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének rendje
5. § (1) Amennyiben kormányzati szolgálati jogviszony létesítése céljából az érintett szervezeti egység vezetője pályázati eljárás lefolytatását tartja szükségesnek, megkeresi a Személyügyi Főosztályt a pályázati eljárás előkészítésének, megindításának kezdeményezése, a pályázati felhívás közzététele érdekében.
(2) A pályázati felhívásra beérkező pályázatok előszűrését a Személyügyi Főosztály végzi. Az előszűrés a pályázatok formai (a csatolandó dokumentumok előírt formában és számban történő megküldése) és tartalmi (a pályázati felhívás feltételeinek való tételes megfelelés) érvényességének vizsgálatát jelenti.
(3) Az érvényes pályázatot benyújtók közül legalább háromtagú Értékelő Bizottság tesz javaslatot a munkáltatói jogkör gyakorlójának a nyertes pályázó személyére vonatkozóan. Az Értékelő Bizottságnak tagja az érintett szervezeti egység vezetője. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését követően az érintett szervezeti egység vezetője tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt a pályázat eredményéről, eredményes pályázati eljárás esetén a 6–8. §-ban foglaltak szerint jár el.
(4) A pályázati eljárás eredményéről a pályázókat a Személyügyi Főosztály értesíti.
(5) A pályázati eljárásban keletkezett személyes adatok kezeléséről az Adatkezelési Szabályzat mellékletét képező Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat rendelkezik.
6. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően, annak jogszabályban előírt feltételei biztosítása érdekében a kinevezni kívánt személyről a szervezeti egység vezetője köteles kitölteni az Intraneten közzétett „Alkalmazási engedély” című nyomtatványt és annak mellékleteit. Az Alkalmazási engedélyt a szervezeti egység felett felügyeleti jogkört gyakorló (helyettes) államtitkár útján kell megküldeni a Személyügyi Főosztálynak, legkésőbb a munkába állítás tervezett időpontját megelőző 15 munkanappal. A Személyügyi Főosztály véleményével ellátva küldi meg jóváhagyásra az Alkalmazási engedélyt a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
(2) A szervezeti egység vezetője köteles az Intraneten közzétett Informatikai bejelentő lapot is kitölteni és az Alkalmazási engedély megküldésével egyidejűleg megküldeni a Személyügyi Főosztálynak.
(3) Az Alkalmazási engedély a kinevezni kívánt személy adatait és a foglalkoztatás tervezett körülményeit tartalmazza.
(4) Az Alkalmazási engedélyhez mellékelni kell a kinevezni kívánt személy 3 hónapnál nem régebbi fényképpel ellátott, a közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012. (III. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott minta szerinti önéletrajzát és a munkaköri leírását.
(5) Az Alkalmazási engedélyben foglaltak alapján
a) a Személyügyi Főosztály
aa) igazolja az üres álláshely rendelkezésre állását, és megállapítja a kinevezni kívánt személy besorolás szerinti illetményét,
ab) a szervezeti egység javaslata és a munkaköri leírás figyelembevételével megállapítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget,
ac) a szervezeti egység nyilatkozata alapján nyilvántartja a megbízhatósági vizsgálat alá tartozó védett állományt;
b) a Pénzügyi és Számviteli Főosztály igazolja a bér- és cafetéria-keret rendelkezésre állását;
c) a Biztonsági és Adatkezelési Főosztály a szervezeti egység nyilatkozata alapján és a munkaköri leírás figyelembevételével megállapítja a nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségességét.
(6) Amennyiben az (1)–(4) bekezdésben foglalt intézkedések alapján a foglalkoztatás jogszabályi feltételei fennállnak, a Személyügyi Főosztály vezetője azt igazolja, és gondoskodik a szükséges okiratok elkészítéséről.
(7) Az áthelyezésre irányuló kikérőt, valamint a vezetői munkakörbe történő kinevezési javaslatot a Személyügyi Főosztály készíti elő.
(8) A munkatárs kizárólag a kinevezési okmány, illetőleg a munkaszerződés mindkét fél részéről történő aláírását követően foglalkoztatható. A munkatárs első munkanapja – a kinevezési okmány illetve munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában – azt követő munkanap, amikor a kinevezése aláírásra és elfogadásra, illetőleg a munkaszerződése mindkét fél részéről aláírásra került.
7. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése előtt a kormánytisztviselővé kinevezni kívánt személy a Személyügyi Főosztály által átadott iratok kitöltésével nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges tényekről, adatokról, körülményekről.
(2) A kinevezni kívánt személy egyúttal a Személyügyi Főosztály rendelkezésére bocsátja a felvételhez szükséges okiratokat, igazolásokat, a büntetlen előélet igazolásáról szóló hatósági bizonyítványt és az igazolványképet.
(3) A Személyügyi Főosztály a kinevezést megelőzően intézkedik a kinevezni kívánt kormánytisztviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése, a Biztonsági Adatkezelési Főosztály pedig a nemzetbiztonsági ellenőrzésének megindítása érdekében.
(4) A Személyügyi Főosztály a kinevezési okiratot, annak aláírását követően haladéktalanul átadja a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére. A bérszámfejtéshez szükséges okiratokat a kormánytisztviselő – a Személyügyi Főosztály által korábban rendelkezésre bocsátott lista alapján – a kinevezésének elfogadása után haladéktalanul átadja a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére.
(5) Az esküokmányt az IM részéről a munkáltatói jogkör gyakorlója írja alá.
(6) A munkavégzési helyre történő belépésre jogosító okmány kiállításával kapcsolatos eljárást a vonatkozó normatív utasítás szerint kell lefolytatni.
(7) A Személyügyi Főosztály a kinevezést követő 30 napon belül gondoskodik a kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos, a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 8. §-a szerinti munkáltatói tájékoztatás megadásáról. Az átadást dokumentálni kell.
3. A munkakör és a munkaköri leírás
8. § (1) A munkakör azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a munkatárs jogviszonya alapján ellátni köteles, illetve amelyben a munkatársat az IM köteles és jogosult foglalkoztatni.
(2) A munkaköri leírás tartalmazza a munkakör jellegét, a betöltéséhez kapcsolódó feltételeket és ismereteket, a munkakörbe tartozó feladatok megnevezését, a munkakör ellátásához biztosított hatáskört, valamint a munkatársnak az IM szervezetében, a munkavégzésével összefüggő kapcsolatait. A munkaköri leírás csak olyan mértékű és jellegű feladatokat állapíthat meg, melyeket a munkatárs a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányadó rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.
(3) A munkaköri leírást a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység valamennyi státuszára vonatkozóan köteles elkészíteni az Intraneten közzétett „Munkaköri leírás” című nyomtatvány kitöltésével. A munkaköri leírást három példányban kell elkészíteni, és a szervezeti egység vezetője mindhárom példányt aláírásával ellátja. A szervezeti egység vezetőjének munkaköri leírását a közvetlen felettes állami vezető készíti el és írja alá. A kinevezéskor a munkaköri leírás első példányát a kinevezési okirattal együtt átadja a kormánytisztviselő részére, a második példányát – az átadást követő munkanapon – megküldi a Személyügyi Főosztálynak, a harmadik példányát irattárba helyezi. A szervezeti egység vezetője megküldi a munkaköri leírás másolati példányát a munkatárs közvetlen felettesének.
(4) A munkaköri feladatok megváltozása, illetőleg a kinevezés módosítása esetén, a munkatárs részére új munkaköri leírást kell készíteni. Az új munkaköri leírás elkészítésére a (2)–(3) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak.
(5) Határozott időre történő kinevezés esetén a helyettesítés céljából alkalmazott kormánytisztviselő munkaköri leírásában a munkaköri feladatok tartalmának meg kell egyezniük az általa helyettesített kormánytisztviselő munkaköri leírásában foglaltakkal.
4. Az átszervezéssel kapcsolatos eljárás
9. § Az IM-en belüli átszervezés esetén a terület szakmai irányításáért felelős államtitkár, illetve helyettes államtitkár kezdeményezi a kormányzati szolgálati jogviszony módosítását vagy megszüntetését. Ehhez csatolja a szervezeti egység állománytábláját és a munkaköri leírások módosításának tervezetét abból a célból, hogy kétséget kizáróan megállapítható legyen, mely munkakörök válnak feleslegessé, vagy milyen új munkakörök betöltése válik szükségessé, és az egyes feladatokat hogyan látják el a szervezeti egység kormánytisztviselői.
5. A kormányzati szolgálati jogviszony módosításával, megszűnésével kapcsolatos eljárás
10. § (1) A kormánytisztviselő köteles a munkakörét és a munkaköri feladatainak ellátásával összefüggő információkat, iratokat a (2) bekezdésben foglaltak szerint átadni (munkakör átadás-átvételi eljárás), valamint a használatában lévő eszközökkel elszámolni
a) a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése, a három hónapot meghaladó tartós távollét esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött napon,
b) vezetői munkakörbe történő kinevezés vagy a munkakör módosítása, az IM-en belüli áthelyezés esetén, a jogviszony módosulásakor vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott egyéb esetekben legkésőbb az előző munkakörben töltött utolsó munkanapon,
c) hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása esetén a fegyelmi határozatban megjelölt napon.
(2) A kormánytisztviselő köteles munkakörét a szervezeti egység vezetője által kijelölt személynek az (1) bekezdés szerint meghatározott időpontban átadni. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az átadó és átvevő nevét, az intézés alatt álló ügyeket, azok elintézési módjának, határidejének megjelölésével. Az átadó az eljárással kapcsolatosan írásban megjegyzéseket tehet, aminek lehetőségére őt előzetesen figyelmeztetni kell. Az iratot négy eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy az átadót, az átvevőt, az átadásért felelős szervezeti egység vezetőjét, valamint a Személyügyi Főosztályt illeti.
(3) Amennyiben a munkakör átadására kötelezett kormánytisztviselő elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni a munkakör-átadási kötelezettségének, illetőleg azt megtagadja, a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység kormánytisztviselői közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadó kormánytisztviselő két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő kormánytisztviselő személyes kezelésében levő iratokat, amelyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt kormánytisztviselőnek. Az átadásról a távollévő kormánytisztviselőt az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni.
(4) A kormánytisztviselő köteles a használatában lévő eszközökkel elszámolni. Ennek érdekében a Személyügyi Főosztály ügyintézője az (1) bekezdésben megjelölt időpontot megelőzően a kormánytisztviselő részére átadja az Intraneten közzétett „Elszámoló lap” című nyomtatványt, a jogviszony módosulása esetében az „Egyszerűsített elszámoló lap” című nyomtatványt, amelyet a kormánytisztviselőnek az elszámolást követően a Személyügyi Főosztályon kell leadnia. Az elszámolási kötelezettség kormánytisztviselő általi nem teljesítése esetén a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandóak.
(5) A jogviszony megszűnése esetén a Személyügyi Főosztály az általa kiállított közszolgálati igazolást, a jogviszony megszűnését igazoló okirattal együtt haladéktalanul, a hiánytalanul kitöltött Elszámoló lapot pedig annak átvétele napján átadja a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére. A Pénzügyi és Számviteli Főosztály a járandóságok kifizetése után kiadja a kormánytisztviselőnek a közszolgálati igazolást és az egyéb, jogszabályban előírt iratokat.
6. Az állománytábla
11. § (1) A Személyügyi Főosztály feladata – a Pénzügyi és Számviteli Főosztállyal együttműködve – az IM állománytáblájának összeállítása és annak folyamatos aktualizálása.
(2) Az IM állománytábláját és annak módosítását a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
7. Együttalkalmazási tilalom, összeférhetetlenség
12. § (1) A kinevezést megelőzően a Személyügyi Főosztály az Intraneten közzétett „Tájékoztató a Kttv. összeférhetetlenségre vonatkozó szabályainak végrehajtásáról” című nyomtatvány átadásával tájékoztatja a kinevezendő személyt a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott együttalkalmazási tilalomra, összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenség) vonatkozó rendelkezésekről, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek elbírálásának rendjéről.
(2) A kinevezendő személy nyilatkozik arról, hogy
a) az összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatást megkapta, megértette és tudomásul vette,
b) vele szemben nem áll fenn a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor összeférhetetlenségi ok (a nyilatkozatot az Intraneten közzétett „Nemleges nyilatkozat az összeférhetetlenség fennállásáról” című nyomtatvány kitöltésével kell megtenni),
c) felmerülhet-e vele szemben a Kttv. 84–85. §-aiban és 87. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi ok. Amennyiben fennállhat, az Intraneten közzétett „Adatlap a Kttv. összeférhetetlenségi szabályainak vizsgálatához”, illetve „Bejelentés egyéb összeférhetetlenségi helyzetről” című nyomtatványok kitöltésével az érintett bejelenti a jogviszonyt, illetve kérelmezi a munkáltatói jogkör gyakorlójától a jogviszony létesítésének, illetve fenntartásának az engedélyezését.
(3) Kinevezésmódosítás folytán vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő – a kinevezése módosítását megelőzően – ismételten nyilatkozik a (2) bekezdésben foglaltakról.
(4) Amennyiben a további jogviszony létesítéséhez a Kttv. 85. § (2)–(3) bekezdése, valamint 87. § (2) bekezdése alapján a munkáltató engedélye szükséges, a munkáltatói jogkör gyakorlója a következő feltételekkel engedélyezheti a kormánytisztviselő számára további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését:
a) a tevékenységnek a kormánytisztviselő beosztás szerinti napi munkaidejére eső része nem haladhatja meg a napi 4 órát, és
b) a kormánytisztviselőnek az engedélyezett távollét időtartamát a távollét időpontjától számított 30 naptári napon belül le kell dolgoznia. Ez a Kttv. 96. § (3) bekezdése alapján nem minősül rendkívüli munkavégzésnek.
(5) Abban az esetben, ha a kormánytisztviselő olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony fennállásáról nyilatkozik, amelyhez a munkáltatói jogkör gyakorlójának az Intraneten közzétett „Adatlap a Kttv. összeférhetetlenségi szabályainak vizsgálatához” című nyomtatvány szerinti engedélye szükséges, a nyilatkozatot a Személyügyi Főosztály haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A Személyügyi Főosztály a nyilatkozathoz egyidejűleg mellékeli a kormánytisztviselő részére korábban már engedélyezett további jogviszony létesítésére irányuló adatlapok másolatait. A munkáltatói jogkör gyakorlója – a (4) bekezdés szerinti feltételekre figyelemmel – dönt a jogviszony létesítésének, illetve fenntartásának engedélyezéséről.
(6) Az engedélyezéssel kapcsolatos döntéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója – a Személyügyi Főosztály útján – legkésőbb a döntésnek a Személyügyi Főosztály részére történő átadásától számított 4 munkanapon belül írásban értesíti a kormánytisztviselőt.
(7) A kormánytisztviselő köteles azt is bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyában változás következett be, vagy az megszűnt.
(8) Olyan jogviszony létesítése esetén, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen be kell jelenteni, az „Adatlap a Kttv. összeférhetetlenségi szabályainak vizsgálatához” elnevezésű dokumentum megfelelő kitöltésével tett bejelentés munkáltató részére történő megküldéséről a Személyügyi Főosztály gondoskodik. A Személyügyi Főosztály a dokumentum beérkezésétől számított 8 munkanapon belül tájékoztatja a kormánytisztviselőt a jogviszony létesítésének tudomásul vételéről.
(9) A (2)–(8) bekezdésben foglalt kérelmeket, bejelentéseket és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket a Személyügyi Főosztály az érintett kormánytisztviselő személyi anyagában helyezi el.
13. § (1) A kormánytisztviselő köteles az Intraneten közzétett „Bejelentés egyéb összeférhetetlenségi helyzetről” című nyomtatvány kitöltésével haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.
(2) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, a kormánytisztviselőnek a felszólításban előírt határidőn belül a Személyügyi Főosztályon be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot. Az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító okirat különösen:
a) gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági és egyéb tagság megszüntetése esetén az arra irányuló – cégbírósági érkeztető bélyegzővel ellátott – változásbejegyzési kérelem;
b) a további jogviszony megszüntetése esetén a jogviszonyt megszüntető okirat.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak irányadók, ha a kormánytisztviselő jogviszonyának fennállása alatt a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyával kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlenséget állapít meg.
(4) A bejelentési kötelezettség elmulasztása, az előzetes engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá az ezekkel összefüggő valótlan vagy hiányos adatok közlése a Kttv. 155. § (1) bekezdése szerinti fegyelmi vétségnek minősül.
8. Címadományozás
14. § (1) A Kttv. 128. § (1) bekezdése szerinti címzetes vezető tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi és címzetes főmunkatársi címek adományozásánál a tartósan kiemelkedő munkavégzést különösen a kormánytisztviselő minősítésére tekintettel kell megállapítani. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben a legutolsó minősítést kell figyelembe venni.
(2) A Kttv. 126–128. §-ai szerinti címadományozás (a továbbiakban: címadományozás) kezdeményezését indokolni kell, ismertetve a kormánytisztviselő szakmai életútját, az általa elért kiemelkedő eredményeket.
(3) Címzetes, illetve szakmai, valamint közigazgatási cím egymás mellett nem adományozható.
(4) A Személyügyi Főosztály igazolja, hogy a címadományozás az irányadó jogszabályoknak megfelel. A Pénzügyi és Számviteli Főosztály igazolja, hogy a címadományozás pénzügyi fedezete rendelkezésre áll.
9. A rendes munkaidő
15. § (1) A munkaidőre és a munkaidőkeretre az IM valamennyi, teljes munkaidőben foglalkoztatott kormánytisztviselője tekintetében a Kttv. 89. § (1) bekezdése az irányadó (a továbbiakban: általános munkarend), ettől eltérő munkaidőkeretet, illetve munkaidő-beosztást a munkáltatói jogkör gyakorlója állapíthat meg.
(2) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének kezdeményezése esetén az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztást az Alkalmazási engedélyben fel kell tüntetni.
(3) Fennálló kormányzati szolgálati jogviszony esetén az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás alkalmazására irányuló kezdeményezést a szervezeti egység vezetője jóváhagyásra megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Jóváhagyás esetén a Személyügyi Főosztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések elkészítéséről.
(4)2 A szervezeti egység a munkatárs jelenlétéről nyilvántartást vezet (a továbbiakban: jelenléti ív). A jelenléti íven a munkatárs a munkahelyen való megjelenés és tartózkodás tényét aláírásával igazolja. A jelenléti ívet a szervezeti egység hetente, a tárgyhetet követő hétfő 10 óráig, a tárgyhónap utolsó hetében pedig a hónap utolsó munkanapján 10 óráig a szervezeti egység vezetőjének aláírásával ellátva továbbítja a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak.
10. Munkaközi szünet
16. § A munkaközi szünet mértéke 30 perc, amelyet 11.30 és 15 óra között kell biztosítani.
11. Rendes szabadság, igazgatási szünet, szabadidő
17. § (1) A munkatársak által tárgyévben igénybe vett szabadságot a szervezeti egységeknél szabadság-nyilvántartó kartonokon kell nyilvántartani. A Személyügyi Főosztály feladata a tárgyévre járó rendes szabadság mértékének megállapítása és a munkatárssal történő közlése minden év január 31-ig. Ennek érdekében a szervezeti egységek az előző évi lezárt szabadság-nyilvántartó kartonokat legkésőbb január 10-ig kötelesek a Személyügyi Főosztálynak megküldeni.
(2) A Személyügyi Főosztály minden év február 20-ig a szervezeti egységek vezetőitől megkéri az összesítést a munkatársak tárgyévre vonatkozó szabadság iránti igényéről, és ennek alapján elkészíti az IM szabadságolási tervét. A szabadságolási terv elkészítésénél figyelembe kell venni a tárgyévre vonatkozóan az igazgatási szünettel kapcsolatos kormánydöntést is.
(3) A munkatárs szabadságának kiadása a szabadságengedély kitöltésével és a szervezeti egység vezetője, illetve a szervezeti egység vezetője esetén a közvetlen felettes állami vezető jóváhagyásával történik.
(4) A jelenléti íven az igénybe vett szabadságnapot „SZ” betűvel kell jelezni.
12. Keresőképtelenség miatti távollét
18. § (1) Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről a munkatárs köteles közvetlen felettesét haladéktalanul tájékoztatni, az erről szóló igazolást pedig a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak leadni, ahol annak beérkezését dokumentálni kell. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a kormánytisztviselő közeli hozzátartozója útján is teljesítheti.
(2) A keresőképtelenség miatti távollétet (a betegszabadságot, illetve táppénz igénybevételének időszakát) a jelenléti íven „B” megjelöléssel kell feltüntetni.
13. Tanulmányi munkaidő-kedvezmény
19. § (1) A munkatársat a Kttv. 79. § g) pontja vagy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 55. § (1) bekezdés g) pontja alapján megillető tanulmányi célú mentesítés (a továbbiakban együtt: tanulmányi munkaidő-kedvezmény) nyilvántartása a Személyügyi Főosztály által a külön e célra kiállított „Nyilvántartólap a munkatársat megillető tanulmányi munkaidő-kedvezményről” elnevezésű nyomtatványon történik. A nyilvántartólapon a tanulmányi munkaidő-kedvezmény igénybevétele és engedélyezése a rendes szabadság igénybevételével azonos módon történik.
(2) A jelenléti íven a tanulmányi munkaidő-kedvezményt az alábbi módon kell jelezni:
a) a tanulmányi célú mentesítés fizetett időtartamát „TSZ”;
b) a tanulmányi célú mentesítés a tanulmányi szerződés vagy KSz rendelkezése hiányában nem fizetett időtartamát „TN” megjelöléssel.
(3) E szakasz rendelkezéseit a II. fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
14. Fizetés nélküli szabadság
20. § (1) A fizetés nélküli szabadságot a munkatárs kérelmére a Kttv. 113. § vagy az Mt. 128. § és 130–131. §-ok szerinti esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján a Személyügyi Főosztály elkészíti a szükséges okiratokat, azt megküldi a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak és a kérelmezőnek.
(3) A fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” megjelöléssel kell jelezni.
15. A munkavégzés alóli mentesítés
21. § (1) Ha a kormánytisztviselő a Kttv. 79. § j) vagy l) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a Kttv. 144. § (2) bekezdése alapján a felek megállapodhatnak abban, hogy a kormánytisztviselő a teljes illetményét vagy annak bizonyos százalékát kapja, illetve abban is, hogy díjazás számára nem jár.
(2) Ha a kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését kezdeményezi, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A kérelemhez a közvetlen felettese javaslatát csatolni kell.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a döntést követően haladéktalanul írásban értesíti a Személyügyi Főosztályt az okirat elkészítése érdekében.
(4) A munkavégzés alóli mentesítést a jelenléti íven „M” megjelöléssel kell jelezni, és az engedély másolati példányát a jelenléti ívhez kell csatolni.
(5) A Személyügyi Főosztály bekéri a Kttv. 79. § f) pontja alapján a munkavégzés alóli mentesülő kormánytisztviselőtől a mentesítés utolsó napjától számított 60 napon belül a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.
(6) Az IM-mel munkaviszonyban álló munkavállaló, illetve a Hszt. 49/B–49/C. §-a alapján vagy a Hjt. 51–52. §-a alapján az IM-be vezényelt személy – a kormánytisztviselőkkel azonos módon – mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól a Közszolgálati Tisztviselők Napján.
16. A rendkívüli munkavégzés
22. § (1) Rendkívüli munkavégzést a szervezeti egység vezetője rendelhet el az irányítása alá tartozó kormánytisztviselő részére, ha az a Kormány vagy az IM működésével közvetlenül összefüggő feladat ellátásához szükséges, illetve ha az a rendkívüli körülményekre való tekintettel indokolt.
(2) A rendkívüli munkavégzést elrendelő vezető felelős a rendkívüli munkavégzés időtartamának nyilvántartásáért és a munkavégzés ellentételezéseként a kormánytisztviselőt megillető szabadidő Kttv. 98. § (7) bekezdésében meghatározott határidőn belüli kiadásáért.
(3) A rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő határidőre történő kiadásának lehetetlen volta csak a Kormány vagy az IM működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg.
(4) Ha a rendkívüli munkavégzésért, készenlétért a kormánytisztviselő részére ellenértékként megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkavégzést követően 30 napon belül nem kerül sor, az elrendelő vezető köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekben haladéktalanul értesíteni a Személyügyi Főosztályt.
(5) Az minősül rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő kormánytisztviselőnek, aki előre láthatóan tartósan – egy naptári évben belül legalább féléven keresztül – havonta átlagosan legalább 16 óra rendkívüli munkavégzést teljesít. Ezen kormánytisztviselők részére megállapítható szabadidő-átalány mértéke
a) egy naptári éven belüli féléves időszakra legfeljebb 13 munkanap vagy
b) egy naptári évre legfeljebb 25 munkanap.
(6) A szervezeti egység vezetője a szabadidő-átalány megállapításának kezdeményezésére vonatkozó javaslatát megküldi jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Jóváhagyás esetén a Személyzeti Főosztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések előkészítéséről.
(7) A rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő-átalány naptári évben történő kiadásának lehetetlen volta csak a Kormány vagy az IM működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg. Ebben az esetben a ki nem adott szabadidő-átalányt legkésőbb tárgyév végéig pénzben kell megváltani. Ennek érdekében a szervezeti egység vezetője köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekben haladéktalanul értesíteni a Személyügyi Főosztályt.
(8) A Kttv. 98. § (5) bekezdése alapján a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt is megilleti a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Kttv. 98. §-a szerinti szabadidő, illetve szabadidő átalány az e §-ban foglaltakra figyelemmel.
17. Az idegennyelv-tudási pótlék
23. § (1) Idegennyelv-tudási pótlék csak élő nyelvekért állapítható meg. Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék az eszperantó és a klasszikus nyelvekért (latin, ógörög, szanszkrit és egyéb holt nyelvek).
(2) Az idegennyelv-tudás igazolásának rendjére, a vizsgák elismerésére és fokozatára az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló jogszabály rendelkezései az irányadók. Az idegennyelv-tudást igazoló, Kttv. szerinti dokumentumok beszerzését a kormánytisztviselő saját költségén végzi.
(3) Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság feltételeinek fennállását – az eredeti okirat alapján – a Személyügyi Főosztály állapítja meg. A szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a Kttv. 141. § (6) bekezdésében meghatározottakon túl egyéb idegen nyelv után járó idegennyelv-tudási pótlék megítéléséről a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében dönt.
(4) A Kttv. 141. § (6) bekezdése szerinti idegen nyelvek esetében az idegennyelv-tudási pótlékot a (3) bekezdés szerinti igazolás bemutatásának napjától kell megállapítani. A Kttv. 141. § (6) bekezdésébe nem tartozó idegen nyelvek esetében az idegennyelv-tudási pótlékot a munkakör módosításának napjától kell megállapítani, feltéve hogy a kormánytisztviselő már azt megelőzően bemutatta a (3) bekezdés szerinti igazolást.
(5) A szervezeti egység vezetője köteles – a Személyügyi Főosztály útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójánál kezdeményezni az idegennyelv-tudási pótlék megszüntetését, ha a kormánytisztviselő munkaköre úgy módosul, hogy a továbbiakban a Kttv. 141. §-a alapján nem jogosult arra. A munkakör módosítás bekövetkezését követő naptól a kormánytisztviselő részére idegennyelv-tudási pótlék nem fizethető.
18. A képzettségi pótlék
24. § (1) Képzettségi pótlék adható a függelékben megjelölt munkakört betöltő és ott megjelölt tudományos fokozattal vagy további szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel rendelkező kormánytisztviselőnek.
(2) Képzettségi pótlék megállapítására a szervezeti egység vezetőjének a Személyügyi Főosztály útján előterjesztett, a közigazgatási államtitkárhoz intézett, a képzettségi pótlék megállapításának kezdő időpontját is tartalmazó javaslata alapján kerülhet sor. A képzettségi pótlék megállapítására vonatkozó kérelemhez mellékelni kell a képzettséget tanúsító okirat másolatát, és be kell mutatni az eredeti okiratot is.
(3) A Személyügyi Főosztály megállapítja a képzettségi pótlékra való jogosultság jogszabályi feltételeinek fennállását, a közigazgatási államtitkár döntése alapján intézkedik a képzettségi pótlék megállapításáról.
(4) A képzettségi pótlék megállapítására legkorábban a (2) bekezdésben említett kérelem, illetve előterjesztés Személyügyi Főosztályhoz történő eljuttatásának időpontjától kerülhet sor.
(5) A szervezeti egység vezetője köteles kezdeményezni a képzettségi pótlék megszüntetését, ha a kormánytisztviselő feladatköre úgy módosul, hogy a továbbiakban a képzettségi pótléka alapjául szolgáló képzettsége feladatai szakszerű ellátását nem biztosítja, illetve a feladatkörén belüli szakosodást nem segíti elő. A munkáltatói jogkör gyakorlójának e döntése mérlegelési jogkörébe tartozónak minősül.
(6) A Személyügyi Főosztály – a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján – köteles intézkedni a képzettségi pótlék megszüntetéséről a szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére.
19. Teljesítményértékelés
25. § (1) A kormánytisztviselőknek – jelen alcím alkalmazásában ide nem értve a kabinetfőnököt, a szakmai vezetőt és a politikai (fő)tanácsadót – a Kttv. 130. §-ában meghatározott teljesítményértékelését a szervezeti egység vezetője végzi el. A teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört a főosztályvezető felett a közvetlen felettes vezető gyakorolja. A teljesítményértékelést az értékelő vezető felettese hagyja jóvá.
(2) A munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények kitűzése a TÉR informatikai rendszerben történik.
(3) A teljesítményértékelés elemeit a TÉR informatikai rendszerben, a megfelelő értékelő lapokon elektronikusan kell meghatározni, mérni és értékelni. Az értékelő lapokat két példányban kell kinyomtatni, melynek egy példányát az aláíráskor a kormánytisztviselőnek át kell adni, a másik példányt a Személyügyi Főosztályra kell eljuttatni, a személyi anyagban történő elhelyezés céljából.
26. § (1) Amennyiben a munkatárs kéri, hogy az értékelő megbeszélésen az IM-nél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv, valamint a területi szinten működő Magyar Kormánytisztviselői Kar (a továbbiakban: MKK) képviselője is jelen legyen, a képviselő meghívásáról az értékelő vezető gondoskodik.
(2) Az értékelő megbeszélésen a munkatárs, az érdek-képviseleti szerv, valamint az MKK képviselőjének észrevételeiről, javaslatairól jegyzőkönyvet kell felvenni.
20. A helyettesítési díj
27. § (1) A Kttv. 52. § (4) bekezdésének alkalmazása szempontjából tartós távollétnek minősül, ha a kormánytisztviselő – az évi rendes szabadságon vagy a tanulmányi célú mentesítésen túl – a feladatai ellátásában 30 napot meghaladó időtartamban akadályoztatva van, így különösen:
a) a keresőképtelenséget okozó betegség 30 napot meghaladó időtartama,
b) a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,
c) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat,
d) a 30 napot meghaladó időtartamú munkavégzés alóli mentesítés,
e) a szülési szabadság, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a fizetés nélküli szabadság alatti gyermekgondozási segély folyósításának időtartama.
(2) A helyettesítési díj csak arra az időtartamra jár, amikor a kormánytisztviselő ténylegesen ellátja a helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat. A szervezeti egység vezetője köteles igazolni a helyettesítési feladatok ellátását.
(3) Ha a kormánytisztviselő napi munkaidejében munkakörébe nem tartozó munkát
a) legfeljebb 2 órán át végez, illetménye 25%-ára,
b) 2 órát meghaladóan, de 2,5 óránál kevesebb ideig végez, illetménye 30%-ára,
c) 2,5 órát meghaladóan, de 3 óránál kevesebb ideig végez, illetménye 35%-ára,
d) 3 órát meghaladóan, de 3,5 óránál kevesebb ideig végez, illetménye 40%-ára,
e) 3,5 órát meghaladóan, de 4 óránál kevesebb ideig végez, illetménye 45%-ára,
f) 4 órát meghaladóan végez, illetménye 50%-ára
jogosult helyettesítési díjként.
(4) Abban az esetben, ha egy személyt többen helyettesítenek, a megállapított helyettesítési díjak összesen nem haladhatják meg a helyettesített kormánytisztviselő illetményét.
(5) A helyettesítési díjat – amennyiben annak időtartama előre megállapítható – határozott időre vagy határozatlan időre visszavonásig kell megállapítani.
(6) A helyettesítési díj megállapításáról, illetve visszavonásáról – a helyettesítés helye szerinti szervezeti egység vezetője kezdeményezésének és a közigazgatási államtitkár döntésének megfelelően – a Személyügyi Főosztály intézkedik.
(7) A helyettesítési díjat vissza kell vonni, ha a megállapítása alapjául szolgáló ok megszűnik, így különösen, ha
a) a Kttv. 52. § (2) bekezdése alapján megállapított helyettesítés esetén az ellátott feladat megszűnik, illetve azt másik kormánytisztviselő látja el,
b) a Kttv. 52. § (4) bekezdése alapján megállapított helyettesítés esetén a helyettesített kormánytisztviselő feladatait ismét ellátja, vagy a munkakört betöltik.
21. Kormányzati ügykezelők illetménye
28. § (1) A Kttv. 208. §-ára tekintettel a kormányzati ügykezelők illetménye a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időtől függően kerül meghatározásra. Az 5 évet el nem érő szolgálati jogviszony esetén az illetmény a mindenkori garantált bérminimum összegével egyezik meg.
(2) Az öt évet elérő szolgálati jogviszonnyal rendelkező kormányzati ügykezelő illetménye az (1) bekezdés szerinti összeg, valamint az illetményalap hatszorosa és a garantált bérminimum különbözetének a szolgálati jogviszonyban töltött időtartam függvényében meghatározott alábbi százalékának az összege, a következők szerint:
a) tíz évet el nem érő szolgálati jogviszony esetén 30%-a,
b) tíz évet meghaladó, de húsz évet el nem érő szolgálati jogviszony esetén 50%-a,
c) húsz év szolgálati jogviszony felett 100%-a.
(3) Az osztályvezetői kinevezéssel rendelkező kormányzati ügykezelő illetményének megállapításánál az
(1)–(2) bekezdésen túl figyelemmel kell lenni a Kttv. 208. § (2) bekezdésében foglaltakra is.
(1)–(2) bekezdésen túl figyelemmel kell lenni a Kttv. 208. § (2) bekezdésében foglaltakra is.
22. A jubileumi jutalom kifizetésének szabályai
29. § A Személyügyi Főosztály nyilvántartja a jubileumi jutalomra jogosultakat, és az annak megállapítására vonatkozó okiratot a kifizetés esedékessége előtt 30 nappal elkészíti és megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírás céljából. Az aláírt okiratot a Személyügyi Főosztály legkésőbb a kifizetés esedékességét megelőzően egy héttel továbbítja a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak számfejtés és kifizetés érdekében. A jubileumi jutalom kifizetésének napja a jubileumi jutalomra való jogosultság napja vagy – ha az heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik – az ezt megelőző munkanap.
23. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekkel kapcsolatos eljárások
30. § (1) A vagyonnyilatkozatok őrzését, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekhez kapcsolódó eljárás lefolytatását a Személyügyi Főosztály látja el.
(2) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján fennálló vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése érdekében a Személyügyi Főosztály vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratok kezeléséért felelős munkatársa (a továbbiakban: őrzésért felelős munkatárs) írásban előzetesen tájékoztatja a Vnytv. alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyeket (a továbbiakban: kötelezett)
a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
aa) keletkezéséről vagy
ab) megszűnéséről,
b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállása alatt annak teljesítésének
ba) módjáról és
bb) határidejéről, valamint
c) a vagyonnyilatkozat-tételhez kapcsolódó kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeiről.
(3) Az őrzésért felelős munkatárs a Személyügyi Főosztály azon munkatársa lehet, akinek munkakörében szerepel a vagyonnyilatkozatok kezelése, őrzése feladatköre.
(4) Az őrzésért felelős munkatárs a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a kötelezett részére elektronikusan küldi meg akként, hogy – figyelemmel az őrzésért felelős Vnytv. 8. § (4) bekezdésében rögzített kötelezettségére is – a kötelezett a Vnytv.-ben meghatározott határidőn belül vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét teljesíteni tudja.
(5) A vagyonnyilatkozat kitöltési útmutatóját (a továbbiakban: Kitöltési Útmutató) és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire vonatkozó figyelmeztetést az Intraneten közzétett „Tájékoztató a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek teljesítéséhez” című nyomtatvány tartalmazza.
(6) A kötelezett a vagyonnyilatkozatot személyesen (vagy meghatalmazott képviselője útján) – legkésőbb a Vnytv. által előírt határidőn belül – köteles zárt borítékban átadni az őrzésért felelős munkatársnak, aki a vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről két példányban igazolást állít ki. Az igazolás egyik példánya a kötelezetté, a másikat az őrzésért felelős munkatárs tárolja.
(7) Az őrzésért felelős munkatárs a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékokra felvezeti a vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítóját és a vagyonnyilatkozat átadásának dátumát. A vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítója egy, a Személyügyi Főosztály által megállapított, egyéni azonosításra szolgáló, folyamatos és egyszer használható karaktersor. A nyilvántartási azonosító kizárólag a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséhez használható.
(8) A Vnytv. 5. § (3)–(4) bekezdésében szabályozott esetben a Személyügyi Főosztály intézkedik a vagyonnyilatkozat bekéréséről, illetve megkeresésre történő megküldéséről.
(9) A Vnytv. 12. § (1) bekezdése szerinti esetben a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot az őrzésért felelős munkatárs személyesen adja vissza. Amennyiben ez nem lehetséges, a vagyonnyilatkozatot a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kell kézbesíteni.
(10) A Személyügyi Főosztály a Vnytv. 9. §-a és 16. §-a szerinti tilalmi idő kezdetét a közszolgálati igazoláson feltünteti.
(11) A Személyügyi Főosztály a kötelezettekről nevük, munkavégzésük helye, nyilvántartási azonosítójuk alapján, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, illetve esetleges megszegésére vonatkozó adatokra, különösen a Vnytv. 9. és 16. §-a alapján fennálló tilalomra, a Vnytv. 12. § (3) bekezdése szerinti 3 éves őrzési kötelezettség lejártára vonatkozóan – más szervezeti egység számára nem hozzáférhető módon – nyilvántartást vezet.
(12) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot – az egyéb személyi iratoktól elkülönítetten – biztonsági zárral ellátott szekrényben kell tárolni. A kötelezett és a Vnytv. szerinti hozzátartozója vagyonnyilatkozatát ugyanabban a zárt borítékban, az ezekhez kapcsolódó iratokat pedig azonos iratgyűjtőben kell tárolni.
(13) A vagyonnyilatkozatok tárolására szolgáló lemezszekrényhez kizárólag az őrzésért felelős munkatárs rendelkezik hozzáféréssel.
(14) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt boríték felbontására és a vagyonnyilatkozat tartalmának megismerésére kizárólag a kötelezett felett munkáltatói jogkört gyakorló személy és a miniszter tulajdonosi joggyakorlási körébe tartozó gazdálkodó szervezetek tisztségviselői esetén a miniszter (a továbbiakban együtt: munkáltató) jogosult a Vnytv.-ben meghatározott esetben.
31. § (1) A Vnytv. 14. § (1) bekezdése szerinti bejelentés (a továbbiakban: bejelentés) esetén a Személyügyi Főosztály egyeztet a munkáltatóval, aki a bejelentéstől számított 15 napon belül köteles meghallgatni a kötelezettet. Ez a határidő indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A meghosszabbításról a munkáltató dönt.
(2) A meghallgatás időpontját a munkáltató határozza meg. A meghallgatás időpontjáról, céljáról, a bejelentés tartalmáról, a meghallgatás során jogi képviselő igénybevételének lehetőségéről a munkáltató a Személyügyi Főosztály útján – a meghallgatás tervezett időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal – értesíti a kötelezettet, valamint az IM-nél működő érdek-képviseleti szervezetet. Az értesítést az őrzésért felelős személy dokumentáltan adja át a kötelezettnek.
(3) Amennyiben a kötelezett a meghallgatási eljáráson önhibáján kívüli okból nem tud részt venni, és a Vnytv. 14. § (2) bekezdése alapján képviselőt sem tud állítani, a munkáltató a meghallgatási eljárást felfüggesztheti. A kötelezett igazolási kérelmet köteles benyújtani az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül. Ezt követően a meghallgatási eljárást folytatni kell, a munkáltató haladéktalanul új meghallgatási időpontot tűz, figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire.
(4) A meghallgatáson a kötelezett (jogi képviselője), a Személyügyi Főosztály vezetője, az őrzésért felelős munkatárs (mint jegyzőkönyvvezető), a munkáltató vehet részt, továbbá az érdek-képviseleti szervek részvételét lehetővé kell tenni. A kötelezett vagyonnyilatkozatába az eljárás során kizárólag a munkáltató és a kötelezett (jogi képviselője) tekinthet be.
(5) A meghallgatási eljárás során ismertetni kell a bejelentés tartalmát, és lehetővé kell tenni, hogy azokra a kötelezett, jogi képviselője, valamint az érdek-képviseleti szervezet képviselője észrevételt tegyen.
(6) A meghallgatási eljárásról két példányban jegyzőkönyv készül, amely különösen tartalmazza a munkáltató megállapításait, a kötelezett, a jogi képviselő, az érdek-képviseleti szerv képviselőjének észrevételeit. A jegyzőkönyvet a résztvevők aláírják, amelynek egy példánya a kötelezetté, másik példányát a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között kell elhelyezni.
(7) A Vnytv. 14. § (4) bekezdése alapján a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A vagyonnyilatkozat adóhatóság részére történő átadásáról az átadás napját, az átadó és átvevő nevét, beosztását és aláírását tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni.
(8) A Vnytv. 16. § (2) bekezdésére tekintettel a munkáltató köteles lehetőséget adni 8 napos határidő tűzése mellett a kötelezettnek a szükséges bizonyítás megtételére.
23/A.3 A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje
31/A. § Az Igazságügyi Minisztériumban a munkáltatói jogkör gyakorlói a miniszter, az államtitkárok, a közigazgatási államtitkár és a kabinetfőnökök.
31/B. § A munkáltatói jogkör gyakorlását a közigazgatási államtitkár a 2. függelék szerinti minta alapján, a miniszter, az államtitkár és a kabinetfőnök a 3. függelék szerinti minta alapján írásban átruházhatja. A munkáltatói jogkör átruházása visszavonásig érvényes. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.
A munkatárs képzésére, továbbképzésére vonatkozó rendelkezések
24. Az éves továbbképzési terv
32. § A továbbképzési kötelezettséggel rendelkező kormánytisztviselők, valamint az IM-be beosztott ügyészek és bírók továbbképzésének tervszerűsége érdekében a Személyügyi Főosztály – a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet alapján – egyéni éves és ezek összesítésével minisztériumi éves továbbképzési tervet (a továbbiakban: éves továbbképzési terv) dolgoz ki.
25. A közigazgatási alap- és szakvizsga, ügykezelői alapvizsga és titkos ügykezelői vizsga
33. § (1) Az IM támogatja a kormánytisztviselők közigazgatási alap- és szakvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára való felkészülését, illetve a kormányzati ügykezelők ügykezelői alapvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára való felkészülését. Ennek keretében:
a) biztosítja a kormánytisztviselőnek a vizsgákon, illetve a felkészítő tanfolyamokon való részvételét;
b) viseli a külön jogszabályokban meghatározottak szerint a felkészítő tanfolyam, illetve a vizsga díját;
c) az eredményes felkészülés érdekében vizsganaponként, a vizsga napját is beleszámítva négy munkanap fizetett szabadidőt biztosít, amely időtartamra a kormánytisztviselő illetményére jogosult.
(2) A közigazgatási alap- és szakvizsgára, ügykezelői alapvizsgára, valamint a titkos ügykezelői vizsgára kizárólag a Személyügyi Főosztály által meghatározott módon lehet jelentkezni.
(3) A közigazgatási alap- és szakvizsga, az ügykezelői alapvizsga, valamint a titkos ügykezelői vizsga, illetve az azokat megelőző felkészítő előadások elhalasztásának szándékát az előadások első napja, illetőleg a vizsgaidőpont előtt legalább nyolc munkanappal a Személyügyi Főosztálynak kell írásban vagy elektronikus úton bejelenteni.
26. Továbbképzés
34. § (1) A Személyügyi Főosztály az éves továbbképzési terv alapján koordinálja és támogatja minisztérium belső továbbképzési programjainak egyszerűsített nyilvántartásba vételét, illetve megszervezését. A belső továbbképzési program szakmai tartalmáért, valamint lebonyolításáért az egyszerűsített nyilvántartásba vétel során megjelölt vezető felelős.
(2) A kormánytisztviselő a belső továbbképzési programokon a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával vehet részt. A belső továbbképzési programokon a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával az IM valamennyi munkatársa részt vehet.
(3) Ha előre látható, hogy a munkatárs nem tud a belső továbbképzési programon részt venni, a jelentkezésétől elállhat. Az elállásra irányuló szándékról az ok megjelölésével, a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával, a munkatárs legkésőbb 3 munkanappal a képzés megkezdése előtt köteles a Személyügyi Főosztályt írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni.
(4) Az IM által szervezett belső továbbképzési programon munkaköri elfoglaltságból eredő akadályoztatás, illetve rendkívüli körülmények bekövetkezte miatt – kivételesen, a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával – az oktatás időtartamának legfeljebb 40%-áról a távolmaradás igazolható. A továbbképzés teljesítéséről igazolás, bizonyítvány, tanúsítvány, illetve részvételt igazoló egyéb okirat csak abban az esetben állítható ki, ha a munkatárs a foglalkozások legalább 60%-án részt vett.
(5) A kormánytisztviselő a munkaköri leírásban rögzített, munkakörhöz kapcsolódó iskolarendszeren kívüli képzésre kötelezően kijelölhető a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján. A kormánytisztviselő képzésre való kötelező kijelöléséről a Személyügyi Főosztály vezetőjéhez benyújtott, felettes szakmai vagy politikai vezető által jóváhagyott kérelem alapján a közigazgatási államtitkár dönt a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében. A kérelemben részletesen meg kell indokolni, hogy a képzés a kormánytisztviselő munkakörének szakszerűbb ellátásához miért nélkülözhetetlen, meg kell adni a képzés várható költségét, valamint a kérelemhez csatolni kell egy – a képzés szervezője által kibocsátott – igazolást arról, hogy a képzés iskolarendszeren kívülinek minősül. A kérelmet a Személyügyi Főosztály megküldi fedezetigazolásra a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak. A kormánytisztviselő kötelező kijelölése esetén az IM a képzéssel kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti, valamint a képzéseken való részvételre és a vizsgákra való felkészülésre a 33. § (1) bekezdésében részletezett fizetett tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosítja. Kivételesen indokolt esetben a kormánytisztviselő iskolarendszerű képzésre is kötelezően kijelölhető.
(6) A képzéseken való részvétel – ha a kormánytisztviselő kijelölésre került, vagy a kormánytisztviselő jelentkezési kérelmét a közigazgatási államtitkár támogatta – kötelező.
(7) A képzés szervezője által kiállított részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt a kormánytisztviselő köteles a megszerzéstől számított 15 napon belül a Személyügyi Főosztályon bemutatni.
27. Kormánytisztviselő által vállalt képzés
35. § (1) A kormánytisztviselő a Kttv. 81. § (1) bekezdése szerinti engedélyeztetési kötelezettsége alapján köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha munkaidejét érintően felsőfokú végzettség és szakképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából
a) oktatási intézménybe felvételt nyert;
b) tanulmányokat folytat;
c) tanulmányait félbeszakította vagy megszüntette;
d) tanulmányait eredményesen befejezte.
(2) A bejelentést – az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben engedélyeztetés és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés céljából – a kormánytisztviselő szervezeti egységének vezetője részére kell benyújtani. A szervezeti egység vezetője ennek megtörténtét követően írásban tájékoztatja a Személyügyi Főosztály útján a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(3) A munkáltató a kormánytisztviselő (1) bekezdés szerinti képzésben való részvételéhez szükséges engedélye egy-egy példányát megküldi a kormánytisztviselőnek, valamint a Személyügyi Főosztálynak.
(4) A kormánytisztviselő által vállalt képzésben való részvételt az IM tanulmányi szerződés alapján – a 36–37. §-ban foglaltak figyelembevételével – az abban meghatározottak szerint támogathatja. Az IM egyes szervezeti egységei iskolarendszerű képzést önállóan, saját engedélyezett költségvetésük terhére nem támogathatnak.
28. Tanulmányi szerződés megkötésének általános feltételei
36. § (1) Tanulmányi szerződés köthető a munkatárs:
a) iskolarendszerű képzésben;
b) iskolarendszeren kívüli képzésben;
c) nyelvi képzésben
való részvételére.
(2) Tanulmányi szerződés keretében pénzbeli támogatás a rendelkezésre álló forrás függvényében nyújtható.
(3) Felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező munkatárssal felsőfokú szakképesítés, doktori fokozat, illetőleg további felsőfokú szakképzettség megszerzésére, valamint felsőfokú szakirányú továbbképzési szak elvégzésére köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.
(4) Középfokú végzettséggel rendelkező munkatárssal munkaköréhez szorosan kapcsolódó felsőfokú alapképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.
(5) Határozott időre kinevezett kormánytisztviselővel, illetőleg határozott idejű munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalóval csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltendő idő tartama nem nyúlik túl a határozott idejű jogviszony tartamán. A kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetőleg munkaviszonyban töltendő idő tartamát ezekben az esetekben is a képzettség megszerzésétől kell számítani a 38. § (1) bekezdés e) pontja alapján.
(6) Áthelyezéssel az IM állományába kerülő munkatárs – más munkáltatóval fennálló – tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségét az IM háromoldalú megállapodás keretében átvállalhatja.
(7) Az a munkatárs, akinek az IM-mel kötött tanulmányi szerződésből származó, még nem teljesített kötelezettsége van, köteles azt legkésőbb az utolsó munkában töltött napon egy összegben az IM részére visszatéríteni, feltéve hogy az áthelyezés szerinti új munkáltatója nem vállalja, hogy a munkatárs részére már kifizetett munkáltatói támogatást, illetve annak időarányos összegét – a 38. § (1) bekezdés f) pontja szerint – az IM-nek megtéríti.
(8) Az IM iskolarendszerű képzésre csak akkor köthet tanulmányi szerződést a munkatárssal, ha a képzés nem nappali tagozaton folyik, és olyan képzettség megszerzésére irányul, amely a munkatárs munkaköri leírásából megállapíthatóan szorosan kapcsolódik a munkatárs munkaköréhez, és megszerzése esetén növeli a munkatárs adott munkakörben végzett munkájának hatékonyságát.
(9) Az iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződésben a szerződéskötéskor még meg nem kezdett oktatási félévre, valamint az ezt követő oktatási félévekre lehet munkáltatói támogatást adni. A már megkezdett oktatási félév tekintetében is megköthető a tanulmányi szerződés, legkésőbb a tanulmányi félév első hónapjának a végéig. Korábban elvégzett oktatási félévek tekintetében nincs lehetőség arra, hogy az IM visszamenőleg nyújtson munkáltatói támogatást.
(10) Iskolarendszeren kívüli képzés támogatására vonatkozó tanulmányi szerződés kizárólag a munkatárs munkaköri leírásban rögzített munkaköréhez kapcsolódó,
a) Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő képzésekre, tanfolyamokra,
b) nyelvi képzésekre,
c) ECDL tanfolyamokra
köthető.
(11) A munkatársnak tanulmányi szerződés megkötése iránti kérelmét a Személyügyi Főosztálynak kell benyújtani. Az Intraneten közzétett „Kérelem tanulmányi szerződéshez” című nyomtatványhoz a kérelem jellegének megfelelően csatolni kell a szintén az Intraneten közzétett „Nyilatkozat az iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés megkötéséhez” vagy „Nyilatkozat a nem iskolarendszerű/nyelvi képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés megkötéséhez” című nyomtatványt a szervezeti egység vezetője és a felettes szakmai vagy politikai vezető aláírásával ellátva.
(12) A Személyügyi Főosztály megvizsgálja a kérelem szabályszerűségét, a Pénzügyi és Számviteli Főosztály igazolja a fedezet rendelkezésre állását. A tanulmányi szerződés megkötését a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
(13) Nem köthető tanulmányi szerződés:
a) próbaidő kikötésével alkalmazott munkatárs esetében a próbaidő tartama alatt;
b) olyan képzettség megszerzésére, amelyet a munkatárs aktuális munkaköre megfelelő ellátásához jogszabály ír elő.
(14) A tanulmányi szerződésben vállalt képzettség megszerzéséig nem köthető további iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés
a) azzal a munkatárssal, akivel az IM már iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződést kötött, vagy
b) ha az IM a (6) bekezdés alapján a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségeket átvállalta.
(15) Ismétlő vizsga, valamint az arra történő felkészítés költségeit a munkatárs köteles viselni. Az ismétlő vizsgára tanulmányi munkaidő-kedvezmény nem illeti meg a munkatársat.
29. Munkáltatói támogatás tanulmányi szerződés alapján
37. § (1) Az IM a tanulmányi szerződés keretében
a) mentesítheti a munkatársat a munkavégzési kötelezettség alól a tanulmányok folytatásához szükséges időtartamra (a konzultációs részvétel, vizsgák, kötelező szakmai gyakorlat, diplomamunka – ideértve a szak- és évfolyamdolgozatot is – elkészítésének időtartama).
Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül, amelyről a munkatárs a vizsgaidőszak kezdetén a tanintézet hivatalos igazolását köteles benyújtani a Személyügyi Főosztályra;
b) biztosíthatja a tanulmányi szerződésben meghatározott összegben és feltételek szerint a költségtérítéses képzés díjához nyújtandó támogatást.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján biztosított munkaidő-kedvezmény időtartama alatt a munkatárs illetményére (munkabérére) jogosult.
(3) A költségtérítés támogatásának mértéke:
a) iskolarendszerű képzés esetén félévente az oktatási intézmény által igazolt tandíj 50%-a, de legfeljebb az illetményalap háromszorosa;
b) iskolarendszeren kívüli képzés esetén a képzési díj 100%-a, de legfeljebb félévente az illetményalap háromszorosa.
(4) Az IM a (3) bekezdés a)–b) pontjaiban részletezett támogatást kizárólag az IM nevére és címére kiállított számla ellenében téríti meg. A munkáltatói támogatás nem terjed ki a tankönyvvásárlás, a vizsgadíjak (pót-, záró-, államvizsgadíjak és egyéb eljárási költségek), valamint a munkatárs felróható magatartása következtében keletkezett költségek megtérítésére.
30. A munkatárs jogai és kötelezettségei tanulmányi szerződés megkötése esetén
38. § (1) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles:
a) a támogatott képzésben való részvételre és annak megfelelő igazolására;
b) az előírt vizsgák letételére, az egyéb tanulmányi kötelezettségek teljesítésére;
c) az iskolai végzettség, szakképesítés, egyéb vizsga szerződésben foglalt határidőig való teljesítésére;
d) a tanulmányok bármely okból történő megszakításáról, elhalasztásáról, valamint annak indokáról írásban haladéktalanul tájékoztatni a Személyügyi Főosztályt;
e) az IM-mel fennálló kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya fenntartására a képzés időtartama alatt, illetve a végzettséget igazoló dokumentum kiállításától számítva a tanulmányi szerződésben megjelölt időtartamig, amely azonos a tanulmányok IM által támogatott tartamával, azzal hogy a kikötött időtartam hat hónapnál rövidebb és öt évnél hosszabb nem lehet;
f) szerződésszegés esetén a részére ténylegesen kifizetett támogatás – így különösen a tandíj, a munkaidő-kedvezmény időtartamára kifizetett illetmény, munkabér, illetve annak időarányos része – egy összegben történő, azonnali visszatérítésére. Késedelmes visszatérítés esetén a munkatárs a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdésben meghatározott késedelmi kamat megfizetésére köteles. Kivételesen indokolt esetben – a munkatárs kérelmére – a közigazgatási államtitkár hozzájárulhat a visszatérítés feltételeinek a KSz-ben írtaktól eltérő megállapításához.
(2) Ha a munkatárs neki fel nem róható okból nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit (pl. betegség, külföldi tartózkodás, munkaköri kötelezettség vagy egyéb más ok miatt), az indokok megjelölésével kérelmezheti a tanulmányi szerződés módosítását. A szerződés két alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Gyermekszülés, hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot vagy hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik. A tanulmányi szerződés meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a munkáltatóval kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő idő az (1) bekezdés e) pontja szerinti időtartamot.
(3) Ha a tanulmányi szerződésben az (1) bekezdés e) pontja szerint megjelölt időtartam letelte előtt
a) a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, méltatlanság jogcímén alapuló felmentés, lemondás, a kormánytisztviselő által kezdeményezett közös megegyezés következtében, a Kttv. 39. § (4) bekezdése vagy a Kttv. 86. § (1) bekezdése alapján,
b) a munkavállaló munkaviszonya azonnali hatályú felmondással, munkavállalói felmondással vagy a munkavállaló által kezdeményezett közös megegyezés következtében
szűnt meg, az IM mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségei további teljesítése alól, és a munkatárs köteles az (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatást, illetve annak időarányos részét visszafizetni.
(4) A munkatárs szerződésszegésének minősül, ha
a) a szerződésben meghatározott végzettséget a vállalt határidőn belül nem szerzi meg;
b) kormányzati szolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya a tanulmányok ideje alatt vagy annak befejezését követően a szerződésben kikötött idő előtt a (3) bekezdésben meghatározott valamely okból megszűnik;
c) bíró vagy ügyész minisztériumi beosztását a bíró vagy az ügyész kérelmére szüntették meg;
d) egyéb lényeges szerződésszegést követ el.
(5) Mindkét fél mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei további teljesítése alól, ha a munkatárs kormányzati szolgálati jogviszonyának, illetőleg munkaviszonyának megszüntetése, illetve megszűnése egyik szerződő félnek sem róható fel. Ebben az esetben a munkatársnak a fizetett szabadidőre eső illetményére, munkabérére vonatkozóan visszatérítési kötelezettsége nem keletkezik.
(6) A munkatárs köteles a szervezeti egység vezetőjét, valamint a Személyügyi Főosztályt írásban tájékoztatni valamennyi, a továbbtanulása során felmerülő lényeges változásról, az adott félév sikeres vagy sikertelen teljesítéséről, a tanulmányi célú mentesítést nyilvántartó lap leadásával a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésről, valamint a következő félévben várható távollét időtartamáról és a költségtérítés összegének esetleges változásáról. A tanulmányi szerződés alapján megszerzett végzettséget igazoló okiratot a munkatárs köteles a megszerzéstől számított 15 napon belül a Személyügyi Főosztályon bemutatni, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettséget nyilvántartja.
31. Idegen nyelvi képzésre köthető tanulmányi szerződés speciális feltételei
39. § (1) Az IM támogatja a munkatársak munkaköréhez tartozó idegen nyelvi ismeretek megszerzését és bővítését. Ennek keretében az IM a munkatárs kérelmére a 36. § (1) bekezdés c) pontja alapján tanulmányi szerződést köthet a Kttv. 141. § (6) bekezdése szerinti nyelvekre nyelvi képzés elvégzésére. Indokolt esetben – amennyiben a munkatárs munkaköri feladataihoz szorosan kapcsolódik –, kérelmezhető egyéb nyelvek támogatására is szerződés megkötése.
(2) Az IM egy munkatárssal egyidejűleg kizárólag egy nyelvi képzésre irányuló tanulmányi szerződést köt. A (3) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt kötelezettség teljesítését követően újabb nyelvi képzésre köthető tanulmányi szerződés.
(3) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles:
a) a támogatott nyelvi képzésen való részvételre;
b) a vállalt nyelv/modulzáró vizsgák letételére, az egyéb tanulmányi kötelezettségek teljesítésére;
c) az IM-mel fennálló kormányzati szolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya fenntartására a képzés időtartama alatt, illetve a nyelvvizsga megszerzésétől számítottan a részére biztosított támogatás mértékével arányos ideig. Ennek számítása során az illetményalap kétszeresének megfelelő összeg esetében fél évet kell figyelembe venni azzal, hogy a kikötött időtartam hat hónapnál rövidebb és öt évnél hosszabb nem lehet.
(4) A tanulmányi szerződés alapján az IM a munkatárs részére – a szerződésben meghatározott feltételek szerint – a képzés díját megtéríti. A támogatás mértéke félévente legfeljebb az illetményalap kétszerese lehet. Nyelvi képzésre munkaidő-kedvezmény nem vehető igénybe.
(5) Idegen nyelvi képzésre tanulmányi szerződést legfeljebb kétéves időtartamra lehet kötni. A szerződés hosszabbításával kapcsolatban a 38. § (2) bekezdése az irányadó.
32. A szakmai és politikai vezetői nyelvi képzés feltételei
40. § A 39. §-ban foglaltaktól eltérően az IM szakmai és politikai vezetői tanulmányi szerződés kötése nélkül a Kttv. 141. § (6) bekezdése szerinti nyelvekből – az IM költségén – napi egy óra egyéni idegennyelvi képzésre, valamint ennek céljára napi egy óra munkaidő-kedvezményre jogosultak. A képzés az IM-mel szerződésben álló nyelviskola nyelvtanárának közreműködésével történik.
33. A jogi szakvizsga támogatására vonatkozó speciális szabályok
41. § (1) Az IM a jogi szakvizsga megszerzéséhez – tanulmányi szerződés keretében – az alábbi támogatást nyújtja:
a) a részvizsgák vizsgaköltsége 100%-ának megtérítése;
b) vizsgatárgyanként, a vizsga napját is beleszámítva, négy munkanap fizetett munkaidő-kedvezmény, amelynek időtartamát a munkatárs nem köteles ledolgozni.
(2)4 A tanulmányi szerződés alapján kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetőleg munkaviszonyban töltendő idő részvizsgánként 6 hónap, melyet a részvizsga letételéről kiállított okirat, illetve a jogi szakvizsga letételéről kiállított oklevél bemutatásától kell számítani.
(3) A munkatársat a jogi szakvizsga megszerzése érdekében kötött tanulmányi szerződés hiányában – a munkáltató engedélye alapján – vizsgatárgyanként, a vizsga napját is beleszámítva, négy munkanap fizetett munkaidő-kedvezmény illeti meg, amelynek időtartamát a munkatárs köteles ledolgozni.
34. Egyéb szabályok
42. § (1) A szervezeti egység vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a munkatárs a munkáltató által kötelező jelleggel előírt továbbképzésen, illetve a munkáltató által engedélyezett vagy a tanulmányi szerződés keretében vállalt képzésen maradéktalanul részt vehessen.
(2) A tanulmányi szerződéssel rendelkező vagy a munkáltató által előírt továbbképzésen részt vevő munkatárs távolléte idejére a munkatárs szervezeti egységének vezetője minden esetben köteles a helyettesítésről és a zavartalan munkavégzésről gondoskodni.
(3) A munkáltató által elrendelt továbbképzésre a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a munkatársat a közigazgatási államtitkár jelöli ki. A Személyügyi Főosztály gondoskodik a továbbképzés kapcsán felmerülő szervezési és egyéb intézkedések megtételéről.
(4) A munkatársak e fejezet szerinti képzéseken, továbbképzéseken való részvételéről, valamint a képzési támogatásban részesülőkről a Személyügyi Főosztály teljes körű nyilvántartást vezet.
(5) Az e fejezet szerinti képzések, továbbképzések költségei az IM igazgatási költségvetése terhére számolhatóak el.
35. A kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató fogadásának szabályai
43. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató szakmai gyakorlat keretében történő fogadását az Intraneten közzétett „Foglalkoztatási engedély szakmai gyakorlat teljesítéséhez” című nyomtatvány (a továbbiakban: Foglalkoztatási engedély) és mellékletei kitöltésével a szervezeti egység vezetője – a felettes állami vezető jóváhagyásával – kezdeményezi a Személyügyi Főosztály vezetőjénél legalább 3 héttel a szakmai gyakorlat kezdő időpontját megelőzően.
(2) A Foglalkoztatási engedélyhez csatolandó a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás/nyilatkozat a szakmai gyakorlat kötelezően előírt időtartamáról, valamint arra vonatkozóan, hogy a szakmai gyakorlat a hallgató számára kötelező jellegű.
(3) A hallgató fogadását a Személyügyi Főosztály vezetője akkor hagyja jóvá, amennyiben a kötelező szakmai gyakorlat megfelel a (2) bekezdésben foglalt és az egyéb jogszabályi feltételeknek.
(4) A Foglalkoztatási engedélyt a Személyügyi Főosztály vezetője írja alá. A Foglalkoztatási engedély nem minősül hallgatói munkaszerződésnek. A hallgató számára a szakmai gyakorlat idejére nem jár díjazás. A hallgatót a felsőoktatási intézmény által kötelezően előírt időtartamon túl szakmai gyakorlat keretében nem lehet foglalkoztatni.
(5) A Személyügyi Főosztály megteszi a hallgató fogadásához szükséges további intézkedéseket.
(6) A hallgatónak a szakmai gyakorlat jogszabályokban és belső szabályzatokban írtaknak megfelelő teljesítésért, munka- és tűzvédelmi, továbbá az informatikai és biztonsági oktatásáért, továbbá a szakmai gyakorlatot követően a hallgató részére biztosított eszközökkel, felszerelési tárgyakkal és a részére átadott iratokkal történő elszámolásért a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője felelős.
(7) A hallgató szakmai gyakorlatának megszűnéséről a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője haladéktalanul tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt, és ezzel egyidejűleg megküldi a felsőoktatási intézmény által biztosított, a hallgató tevékenységét értékelő dokumentum másolatát. Amennyiben a felsőoktatási intézmény számára nem szükséges igazolást/értékelést kiállítani, a szervezeti egység vezetője által elkészített értékelést kell megküldeni. A hallgató a rendelkezésre bocsátott informatikai eszközöket a kitöltött informatikai elszámoló lap csatolásával adja le. A hallgató továbbá köteles a rendelkezésére bocsátott belépésre jogosító igazolványt a gyakorlat utolsó napján a Biztonsági és Adatkezelési Főosztályon leadni.
(8) A hallgató fogadása érdekében az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatokat a Személyügyi Főosztály az adatkezeléshez és adatszolgáltatáshoz való hozzájárulásával kezeli.
A munkatárs részére nyújtható szociális, egészségügyi, jóléti és egyéb juttatásokra vonatkozó rendelkezések
36. A munkatársakat megillető juttatások fajtái
44. § (1) Az IM, különösen a Kttv. 152–153. §-ainak figyelembevételével
a) költségtérítéseket,
b) szociális juttatásokat,
c) egészségügyi juttatásokat,
d) jóléti juttatásokat
biztosít a munkatársak részére.
(2) Költségtérítések:
a) bankszámla-hozzájárulás,
b) utazási kedvezmények:
ba) napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés,
bb) hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítés,
bc) gépjárművel történő munkába járás költségtérítése,
bd) 50%-os utazási kedvezmény.
(3) Szociális juttatások:
a) lakhatási, lakáscélú támogatások:
aa) lakásbérleti támogatás,
ab) lakáscélú munkáltatói kölcsön,
b) családi támogatások:
ba) családalapítási támogatás,
bb) átmeneti családi támogatás,
bc) gyermekszületési támogatás,
c) vissza nem térítendő szociális támogatás,
d) illetmény-, illetve munkabérelőleg,
e) temetési segély,
f) kegyeleti ellátás,
g) tanévkezdési támogatás.
(4) Egészségügyi juttatások:
a) természetben nyújtott egészségügyi ellátás,
b) egészségügyi szűrővizsgálatok támogatása,
c) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeihez való hozzájárulás,
d) önkéntes véradásban részt vevők elismerése.
(5) Jóléti juttatás:
a) ünnepélyes megemlékezés keretében nyújtott juttatás,
b) Budapesten belüli munkavégzéshez szükséges utazás biztosítása érdekében helyi utazásra szolgáló bérlet,
c)5 az IM által munkanapokon üzemeltetett gyermekmegőrző díjmentes igénybevétele.
(6) Az IM – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb egyszeri juttatást is biztosíthat a munkatársak részére. A juttatásra jogosultak körét, a juttatás mértékét, a felhasználás és az elszámolás feltételeit a közigazgatási államtitkár külön intézkedésben állapítja meg.
37. Általános szabályok
45. § (1) Az egyes juttatások (költségtérítések) iránti kérelmeket – ha a KSz eltérően nem rendelkezik – a Személyügyi Főosztályon kell benyújtani. A kérelmek elbírálása során a Szociális Bizottság a munkahelyi esélyegyenlőség elvének betartása mellett fokozottan érvényesíti a szociális rászorultság elvét, figyelembe véve a kérelmezők jövedelmi és vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, valamint a kérelemben megjelölt indokait.
(2)6 A 44. § (3) bekezdés a) pontjában, b) pont ba) és bb) alpontjaiban és c) pontjában meghatározott szociális juttatások iránt kérelmet az a munkatárs terjeszthet elő, akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem nettó összege nem haladja meg a mindenkori minimálbér nettó összegének négyszeresét. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a munkatárs a saját, valamint a háztartásában élő, önálló jövedelemmel rendelkező, a Kttv. 6. § 11. pontja szerinti hozzátartozójának a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül szerzett jövedelmét jövedelemigazolás benyújtásával igazolja.
(3) A (2) bekezdésben írt feltételeknek történő megfelelés esetén sem részesíthető szociális juttatásban a próbaidejét töltő munkatárs.
(4) A 44. § (3) bekezdésében meghatározott szociális juttatások megadásáról, mértékéről – az illetmény-, illetve munkabérelőleg kivételével – a Szociális Bizottság javaslatának figyelembevételével a közigazgatási államtitkár dönt. A közigazgatási államtitkár egyedi mérlegelési jogkörében – különös méltánylást érdemlő esetekben – a Szociális Bizottság javaslata alapján az e fejezetben foglaltaktól eltérhet.
(5) Az egyes juttatások munkatársak részére történő számfejtéséről és kifizetéséről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály gondoskodik.
46. § (1) Az IM munkatársai részére visszatérítendő támogatásként lakáscélú munkáltatói kölcsönt, családalapítási támogatást, valamint átmeneti családi támogatást nyújthat.
(2) Az IM által nyújtott (1) bekezdés szerinti támogatások biztosítására elsősorban jelzálogjogot kell bejegyeztetni a kölcsönnel érintett vagy a munkatárs által felajánlott ingatlanra. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti támogatás összege a 800 000 Ft-ot nem haladja meg, a biztosíték két személy készfizető kezességvállalási nyilatkozata is lehet. Ha a munkatárs által megjelölt kezes a futamidő végéig a 65. életévét betölti, a Szociális Bizottság – az eset egyedi elbírálását követően – más kezes kijelölését kérheti.
(3) A KSz alapján kötendő kölcsönszerződések megkötését a Személyügyi Főosztály a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnál kezdeményezi. A kölcsönszerződéseket a Jogi Szolgáltatási Főosztály készíti elő. A kölcsönszerződést a munkatárs és a kezesek is személyesen, e főosztály kormánytisztviselője előtt kötelesek aláírni.
(4) A munkatárs jogviszonyának megszűnése esetén a Szociális Bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár engedélyezheti, hogy a munkatárs a visszatérítendő támogatást változatlan feltételekkel fizethesse vissza, kivéve ha a jogviszony megszüntetésére a Kttv. 60. § (1) bekezdés i) pontja, 63. § (2) bekezdés a), e) pontja alapján került sor.
(5) A közigazgatási államtitkár – a munkatárs kérelemére – méltányossági jogkörében eljárva olyan visszafizetési feltételeket is engedélyezhet, melyek a KSz rendelkezéseitől eltérnek.
(6) A KSz alapján igényelt juttatáshoz, illetve a kölcsönszerződéshez kapcsolódó minden költség – az IM javára alapított jelzálogjog bejegyzéséhez szükséges ingatlan-nyilvántartási szolgáltatási díj kivételével – a munkatársat terheli.
(7) A KSz-ban meghatározott összegszerű juttatások mértékét – kivéve, ha azt jogszabály állapítja meg – évente felül kell vizsgálni.
(8) A (7) bekezdés szerinti felülvizsgálatot minden évben március 31-ig kell elvégezni. A juttatások mértékének megváltoztatására a Szociális Bizottság február 28-ig, illetőleg rendkívül indokolt esetben soron kívül tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) – e fejezetben foglalt juttatásokat érintő – változásairól, valamint a mindenkori minimálbér nettó összegéről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály január 31-ig, szükség esetén év közben tájékoztatja a Szociális Bizottságot.
38. A Szociális Bizottság
47. § (1) A Szociális Bizottság – a jelen KSz által meghatározott keretek között – a közigazgatási államtitkár tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve.
(2) A Szociális Bizottság elnöke a Személyügyi Főosztály vezetője, tagjai:
a) a Költségvetési Főosztály vezetője,
b) a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője,
c) a Miniszteri Kabinet képviselője,
d) az Országházi Dolgozók Érdekképviseleti Szövetségének (a továbbiakban: ODÉSZ) elnöke.
(3) A Szociális Bizottság feladatai teljesítése során szükség esetén más személyeket is bevonhat munkájába.
(4) A Szociális Bizottság működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a Személyügyi Főosztály látja el.
(5) A Szociális Bizottság negyedévente ülésezik. Rendkívül indokolt esetben, az elnök döntése alapján a Szociális Bizottság soron kívül is ülésezhet. Két ülés között rendkívül indokolt esetben a tagok írásban is megtehetik javaslatukat.
(6) A Szociális Bizottság ülésének időpontjáról a munkatársakat a szociális referens tájékoztatja az Intraneten történő közzététellel. A kérelmeket a Személyügyi Főosztályra kell benyújtani legkésőbb az ülést megelőző 20. napig. A Személyügyi Főosztály a kérelmeket megvizsgálja, szükség esetén a munkatársat hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlást legkésőbb a Szociális Bizottság ülését megelőző 2. napig kell benyújtani. A késve, illetve ismételten hiányosan benyújtott kérelmek nem terjeszthetők a Szociális Bizottság elé. A határidőn túl benyújtott kérelmek – amennyiben a munkatárs fenntartja kérelmét – a soron következő bizottsági ülésre kerülnek beterjesztésre.
39. Bankszámla-hozzájárulás
48. § (1) Az IM a munkatársak illetményének (munkabérének) fizetési számlára utalásával és a készpénzfelvétellel járó költségeihez időarányosan évi bruttó 12 000 Ft bankszámla-hozzájárulást nyújt, amit tárgyév novemberben egy összegben utal át a munkatársak fizetési számlájára.
(2) A bankszámla-hozzájárulás időarányos összege a jogviszonnyal kapcsolatos elszámolás keretében is utalható.
(3) Az időarányos összeg számításakor a bankszámla–hozzájárulás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapját kell figyelembe venni.
40. A napi munkába járással és hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítések igénylése és engedélyezése
49. § (1) A napi munkába járás költségeinek megtérítése iránti kérelmet – az igénybe vett közlekedési eszköztől függően – az Intraneten közzétett „Kérelem a napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés engedélyezése iránt” című vagy a „Kérelem a gépjárművel történő munkába járás/hazautazás költségtérítése iránt” című nyomtatványon, a hazautazás költségeinek megtérítése iránti kérelmet pedig az Intraneten közzétett „Kérelem hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítés engedélyezése iránt” című vagy a „Kérelem a gépjárművel történő munkába járás/hazautazás költségtérítése iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Személyügyi Főosztályon.
(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány (személyi igazolvány vagy lakcímkártya) másolatát.
(3) A kérelem megalapozottsága esetén a Személyügyi Főosztály az engedélyt [a viszonylat, illetve gépjárművel történő utazás esetén az útvonal(ak) megjelölésével] a költségtérítés elszámolása céljából továbbítja a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak, míg az alaptalan kérelemről a munkatársat írásban tájékoztatja.
(4) A munkatárs köteles haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezését követő 5 munkanapon belül írásban bejelenteni a Személyügyi Főosztálynak, ha az engedélyezést követően a kérelem alapjául szolgáló adatokban változás következett be. A bejelentésről és a (3) bekezdés szerinti engedélynek az elszámolás keretében történő további alkalmazhatóságáról, illetve az új engedélyről a Személyügyi Főosztály haladéktalanul tájékoztatja a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt. A jogosulatlanul felvett költségtérítés vonatkozásában a munkatársat visszafizetési kötelezettség terheli.
41. Napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés
50. § (1) Az IM a munkatárs részére a bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolás ellenében a napi munkába járás díjának 86%-át a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezései szerint megtéríti.
(2) Az R. szerinti költségtérítésre nem jogosult az, aki
a) a munkába járáshoz gépkocsit vesz igénybe, és ezért költségtérítést kap;
b) személyes gépkocsi használatra jogosult.
(3) Napi munkába járást szolgáló bérlet elszámolása a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon történik. A költségtérítés kifizetésére a bérletjegy leadása alapján havonta utólag kerül sor. A leadott bérlet akkor számolható el, ha az – a leadás dátumától számítva – egy hónapnál nem régebbi, és azon feltüntetésre került a munkatárs utazási igazolványának – ennek hiányában valamely személyazonosításra alkalmas igazolványának – száma. Kivételesen, indokolt esetben (pl. tartós keresőképtelenség esetén) a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője az egy hónapos elszámolási időszaktól eltérhet.
(4) Egy hónapnál hosszabb érvényességi idejű bérlet megvásárlása esetén lehetőség van a bérlet árának az IM nevére szóló számla ellenében történő elszámolására. Az érvényességi idő lejártát követően a bérletszelvényt a munkatárs köteles a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon leadni. Amennyiben a munkatárs jogviszonya a bérlet érvényességi idején belül megszűnik, a részére időarányosan járó költségtérítés feletti összeget köteles visszafizetni. Ebben az esetben a bérletszelvényt nem kell leadnia, de az elszámolással egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy a bérlettel az IM által költségtérítés címén juttatott összeg erejéig más munkáltatónál nem számol el.
(5) Az elszámolás kizárólag fizetési számlára utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére. A tárgyhónapot követő hónap 7., illetve 15. napjáig a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra beérkezett elszámolások kerülnek – az elszámolás napjától függően két ütemben – a tárgyhónapban átutalásra.
42. A gépjárművel történő napi munkába járás költségtérítése
51. § (1) Az IM a munkatárs részére a gépjárművel történő munkába járáshoz az R. rendelkezései szerint költségtérítést biztosít.
(2) Az IM a költségtérítést az Szja tv.-ben foglalt, gépjárművel történő napi munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos mértékben biztosítja.
(3) A munkavégzéssel nem érintett napokra (pl. fizetett vagy fizetés nélküli szabadság, tanulmányi célú mentesítés, keresőképtelenség) költségtérítés nem számolható el.
(4) A költségtérítés kifizetésének feltétele, hogy a munkatárs az Intraneten közzétett „Elszámolás a munkába járáshoz igénybevett gépkocsi-használati költségtérítés kifizetéséhez” című nyomtatvány szerinti gépjármű-használati nyilvántartást (útnyilvántartást) vezessen, és azt a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon bemutassa. A főosztály a költségtérítés számfejtését megelőzően az útnyilvántartás adatait a munkatársat foglalkoztató szervezeti egység által vezetett jelenléti ív alapján ellenőrizni köteles.
(5) Az elszámolás kizárólag fizetési számlára utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére. A tárgyhónapot követő hónap 7., illetve 15. napjáig a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra beérkezett elszámolások kerülnek – az elszámolás napjától függően két ütemben – a tárgyhónapban átutalásra.
43. A hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítés
52. § (1) Az IM a munkatársai részére bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolás ellenében – az R. rendelkezései szerint – megtéríti a hazautazás havi költségének 86%-át, figyelemmel az R. 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt korlátozásokra.
(2) Gépjárművel történő hazautazás esetén az IM a munkatárs költségeit az 51. § (2) bekezdésében rögzített mértékig téríti meg.
(3) A hazautazás költségtérítését havonta az Intraneten közzétett „Hazautazás költségeinek elszámolása” című, valamint az „Elszámolás a munkába járáshoz igénybevett gépkocsi-használati költségtérítés kifizetéséhez” című nyomtatvány kitöltésével, illetőleg a hazautazást igazoló utazási jegy csatolásával a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon kell elszámolni.
(4) Az elszámolás kizárólag fizetési számlára utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére. A tárgyhónapot követő hónap 7., illetve 15. napjáig a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra beérkezett elszámolások kerülnek – az elszámolás napjától függően két ütemben – a tárgyhónapban átutalásra.
44. 50%-os utazási kedvezmény
53. § (1) Az IM-mel jogviszonyban álló és bármely munkáltatónál eltöltött, összesen legalább egy éves jogviszonnyal rendelkező munkatárs a jogviszonya fennállása alatt utazási utalvány igénybevételére jogosult a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint.
(2) Tárgyévre kiadott utazási utalvány a következő év március 31-ig jogosít a kedvezmény igénybevételére. Az utazási utalványt a Személyügyi Főosztály állítja ki. A munkatárs évente egy utazási utalványt kaphat, elvesztés esetén az utalvány nem pótolható.
45. Lakásbérleti támogatás
54. § (1)7 Az IM – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – lakásbérleti támogatásban részesítheti azt a munkatársat, aki – vagy akinek a házastársa, élettársa – Budapesten, illetve Pest megyében lakóingatlan felett tulajdonjoggal vagy haszonélvezeti joggal nem rendelkezik, és érvényes lakásbérleti vagy albérleti szerződés alapján lakik Budapesten. A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek:
a) a pályakezdő munkatársak,
b) a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerinti fiatal házastársak (a továbbiakban: fiatal házastársak),
c) a gyermeküket egyedül nevelő szülők,
d) a kettő, vagy több gyermek ellátásáról gondoskodó nagycsaládosok, illetve fogyatékos gyermeket nevelő munkatársak.
(2) A lakásbérleti támogatás iránti kérelmet az Intraneten közzétett „Kérelem a lakásbérleti támogatás iránt” című nyomtatványon lehet igényelni. A kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokait, és csatolni kell hozzá a lakásbérleti vagy albérleti szerződés hitelesített másolati példányát és a háztartásban jövedelemmel rendelkezők nettó jövedelemigazolását.
(3) A kérelmet a Személyügyi Főosztályon kell benyújtani, azt a Szociális Bizottság megvizsgálja és – a Szociális Bizottság javaslata alapján – a közigazgatási államtitkár dönt a juttatás odaítéléséről.
(4) Lakásbérleti támogatás legfeljebb egy évre nyújtható azzal, hogy újabb egy évre történő hosszabbítását lehet kérelmezni, a támogatás folyósításának időtartama azonban összesen az öt évet nem haladhatja meg. A támogatás havi bruttó összege nem lehet magasabb a számlával igazolt bérleti, albérleti díjnál, de legfeljebb a mindenkori bruttó minimálbér 50%-a.
(5) A munkatárs köteles haladéktalanul bejelenteni minden olyan körülményt, amely a lakásbérleti támogatás további folyósítására kihatással bír. A jogosulatlanul igénybe vett lakásbérleti támogatást a munkatárs köteles visszatéríteni.
46. A lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtásának feltételei
55. § (1) Az IM – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – munkatársai lakáshoz jutását és lakáskörülményeinek javítását kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsönnel támogatja. Lakáscélú munkáltató kölcsön iránti kérelmet az a munkatárs nyújthat be, akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 45. § (2) bekezdésben meghatározott mértéket. Lakáscélú munkáltatói kölcsön kizárólag a fővárosban és Pest megyében található ingatlanra nyújtható.
(2) A munkatárs részére kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsön – a lakáscélú számla vezetésével megbízott OTP Bank Zrt. (a továbbiakban: hitelintézet) útján – az alábbi célokra nyújtható:
a) a munkatárs tulajdonába (résztulajdonába) kerülő lakás építéséhez, építtetéséhez (a továbbiakban: építés);
b) lakás tulajdonjogának (résztulajdonjogának) és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzéséhez (a továbbiakban: vásárlás);
c) lakás alapterületének növeléséhez, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez, feltéve ha a munkatárs a lakás tulajdonosa (résztulajdonosa), vagy a bővítés révén azzá válik (a továbbiakban: bővítés);
d) a munkatárs vagy házastársa tulajdonában (résztulajdonában) lévő lakás korszerűsítésére (a továbbiakban: korszerűsítés);
e) az a)–d) alpontokban megjelölt célra hitelintézettől felvett kölcsön egészének vagy meghatározott részének visszafizetésére.
(3) A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazásánál korszerűsítés:
a) a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése;
b) fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs;
c) központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is;
d) az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat;
e) a külső nyílászárók energiatakarékos nyílászáróra történő cseréje;
f) a tető cseréje, felújítása, szigetelése.
(4) A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségi igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.
(5) Annak a munkatársnak a lakásépítése, vásárlása támogatható, akinek magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző Kttv. 6. § 11. pontja szerinti hozzátartozójának lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs, illetőleg a meglévőt az újabb lakás szerzése érdekében értékesíti, bérleti jogviszonyát megszünteti. Hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetése céljából munkáltatói kölcsön felvétele akkor támogatható, ha a munkatárs, annak házastársa, élettársa vagy kiskorú gyermeke a hitellel terhelt ingatlanon túl egyéb lakáscélú ingatlannal nem rendelkezik.
(6) A munkatárs lakásának korszerűsítése, bővítése akkor támogatható, ha saját magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző Kttv. 6. § 11. pontja szerinti hozzátartozójának a korszerűsíteni, bővíteni kívánt lakásán kívül más lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs.
(7) Az (5)–(6) bekezdésekben foglaltaktól eltérően támogatást vehet igénybe az is, akinek magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző Kttv. 6. § 11. pontja szerinti hozzátartozójának
a) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy
b) a tulajdonában lévő lakása lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy
c) haszonélvezettel terhelt lakás tulajdonjogát öröklés vagy ajándékozás útján szerezte meg, és a haszonélvező a lakásban lakik.
(8) Határozott időre kinevezett, alkalmazott munkatárs részére lakáscélú munkáltatói kölcsön kizárólag azzal a feltétellel biztosítható, hogy a vállalt törlesztési idő nem terjedhet túl a kinevezési okiratában (munkaszerződésében) szereplő, jogviszonya megszűnését eredményező határozott idő lejártának időpontján.
(9) Lakáscélú munkáltatói kölcsönben részesíthető – a (2) bekezdésben meghatározott célokra – az a munkatárs, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
a) a lakásigénye méltányolható, azaz:
a munkáltatói kölcsön felhasználásával vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakás nagysága nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló hatályos jogszabály szerinti méltányolható lakásigény mértékét;
b) a kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi;
c) hozzájárul ahhoz, hogy a kölcsön visszafizetésének biztosítására az 57. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint
ca) az építeni, vásárolni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlanra az IM javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog kerüljön bejegyzésre, vagy
cb) kezesi kötelezettségvállalásra kerüljön sor;
d) vállalja, hogy a minisztériummal fennálló jogviszonyát a kölcsön visszafizetéséig fenntartja;
e) vállalja a lakáscélú munkáltatói kölcsön hitelintézeti kezelésének költségeit, továbbá az egyéb felmerülő költségek terheit;
f) kérelméhez csatolja az 59. § (2) bekezdésében meghatározott mellékleteket.
(10) Nem nyújtható lakáscélú munkáltatói kölcsön
a) annak, aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat;
b) nem lakás céljára szolgáló épület, helyiség (pl. hétvégi ház, nyaraló, garázs) vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez;
c) telek vásárlásához;
d) vásárláshoz az adásvételi szerződés teljesítését (a vételár teljes kiegyenlítését) követően;
e) építéshez, bővítéshez a használatbavételi engedély kiadását követően;
f) korszerűsítéshez az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását követően;
g) ha az a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételektől eltér;
h) annak, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll;
i) annak a munkatársnak, akinek a jogviszonya megszüntetése folyamatban van, így különösen, aki jogviszonya megszüntetéséről megállapodott, felmentését (munkáltatói felmondását) átvette, illetőleg lemondását (munkavállalói felmondását) benyújtotta, az áthelyezésére irányuló kérelem megérkezett.
(11) A munkatárs az IM-től – vagy jogelőd szervétől – csak egyszer részesülhet lakáscélú munkáltatói támogatásban. Kivételesen, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén újabb támogatási kérelem terjeszthető elő, ha a munkatárs a korábbi kölcsönét visszafizette.
(12) A munkatárs korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú támogatás csak a jelen KSz-ben foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékkel vállalható át. Nem vállalható át a támogatás, ha a munkatárs korábbi munkahelyén a fizetéssel késedelembe esett, vagy más szerződésszegést követett el.
47. A lakáscélú munkáltatói kölcsön mértéke és visszafizetésének határideje
56. § (1) A kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsön maximális mértéke nettó
a) 3 000 000 Ft építés és vásárlás;
b) 1 500 000 Ft bővítés;
c) 1 500 000 Ft korszerűsítés
esetén.
(2) A lakáscélú munkáltatói kölcsön visszafizetésének határidejét (futamidő) az IM által nyújtott kölcsönösszeg figyelembevételével az alábbiak szerint kell meghatározni. Ha a kölcsön összege:
a) az 1 000 000 Ft-ot nem haladja meg, legfeljebb 10 év,
b) az 1 000 000 Ft-ot meghaladja, legfeljebb 15 év.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kereteken belül a futamidőt – a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve – úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára aránytalan terhet ne jelentsen.
(4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a futamidő
a) határozott időre kinevezett, alkalmazott munkatárs esetében nem terjedhet túl a kinevezési okiratában (munkaszerződésében) szereplő, jogviszonya megszűnését eredményező határozott idő lejártának időpontján;
b) legfeljebb a munkatárs 65. életévének betöltéséig terjedhet.
(5) A lakáscélú támogatás visszafizetésének kezdő időpontja a hitelintézettel történő kölcsönszerződés megkötését követő hónap első napja.
48. A kölcsönszerződés tartalma, megszűnése
57. § (1) A kölcsönszerződés tartalmazza különösen:
a) a kölcsön célját és összegét;
b) a kölcsön visszafizetésének határidejét (futamidőt) és feltételeit;
c) a kölcsön késedelmes visszafizetése esetére irányadó eljárást;
d) a munkatárs kötelezettségvállalását, hogy az IM-mel fennálló jogviszonyát a kölcsön folyósításától számított, a szerződésben megállapított – legfeljebb a futamidővel azonos – időtartamig nem szünteti meg, illetve e kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeit;
e) ha a kölcsön biztosítéka jelzálogjog, a kölcsön fedezeteként szolgáló ingatlanra az IM jelzálogjogára vonatkozó rendelkezést;
f) ha a kölcsön biztosítéka kezesek kötelezettségvállalása, a kezesek nyilatkozatát a készfizetői kezességvállalásról.
(2) A kölcsön visszafizetésének biztosítására elsősorban jelzálogjogot kell bejegyeztetni a kölcsönnel érintett ingatlanra. Kivételesen – különösen, ha az ingatlanra más jogosult javára olyan jog van bejegyezve, amelynek következtében az IM javára bejegyzendő jelzálogjog nem nyújtana megfelelő fedezetet – a biztosíték két személy készfizető kezességvállalási nyilatkozata is lehet, abban az esetben, ha az IM által nyújtott munkáltatói kölcsön összege a 800 000 Ft-ot nem haladja meg.
(3) Ha a kölcsöntámogatásban részesített munkatárs a törlesztési kötelezettségét – a hitelintézet tájékoztatása szerint – késedelmesen teljesíti, a késedelem idejére a Ptk. 6:48. § (1) bekezdése szerinti kamatfizetési kötelezettség terheli.
(4) A kölcsönszerződést az IM azonnali hatállyal felmondja, ha a kölcsönben részesült munkatárs
a) a munkáltatói kölcsön iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közöl, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott, és ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert;
b) a munkáltatói kölcsön visszafizetésére vonatkozó szerződést a hitelintézettel a munkáltatói kölcsön átutalásától számított hat hónapon belül nem kötötte meg, és ennek okát nem igazolta;
c) a munkáltatói kölcsönt jogosulatlanul nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetve használta fel;
d) részletfizetési kötelezettségének legalább három hónapon át nem tett eleget, és a munkáltató a késedelem tényének közlésével a teljesítésre felszólította;
e) az IM-mel fennálló jogviszonya – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a kölcsönszerződésben vállalt határidő előtt megszűnik;
f) más súlyos szerződésszegést követett el.
(5) Nem lehet felmondani a kölcsönszerződést, és a munkáltatói kölcsönt a munkatárs változatlan feltételekkel fizetheti vissza, ha
a) kormányzati szolgálati jogviszonya
aa) egészségügyi okra alapozott alkalmatlanság,
ab) létszámcsökkentés,
ac) államigazgatási szerv tevékenységének megszűnése,
ad) átszervezés,
ae) nyugdíjasnak minősülés [ideértve a Kttv. 63. § (2) bekezdés f) pontja szerint esetet]
miatt felmentéssel;
b) munkaviszonya egészségügyi okkal összefüggő képessége vagy a munkáltató működésével összefüggő ok miatti munkáltatói felmondással vagy a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával, valamint
c) a minisztériumba beosztott bíró vagy ügyész beosztása nem a bíró vagy ügyész kérelmére szűnik meg.
(6) A kölcsönszerződés felmondása esetén a fennálló kölcsöntartozás egy összegben válik esedékessé. A végtörlesztéshez kapcsolódóan felmerülő, hitelintézet által felszámított költségeket a munkatárs viseli.
(7) Amennyiben a munkatárs jogviszonya halála miatt szűnt meg, a túlélő házastárssal vagy az örökösökkel lehetőség szerint az elhunyttal megkötött szerződés szerinti tartalommal kell a visszafizetésben megállapodni. Kivételesen, a házastárs vagy örökös kérelmére – méltányolható okból – a közigazgatási államtitkár engedélyezheti a kedvezőbb feltételekkel történő visszafizetést. A fennálló kölcsöntartozás visszafizetésére a házastárssal vagy örökössel megállapodást kell kötni.
(8) Ha a lakáscélú kölcsöntámogatásban részesített munkatárs IM-mel fennálló jogviszonya megszűnik, az új munkáltatója – külön megállapodás alapján – a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja. A külön megállapodás megkötésével kapcsolatos eljárásra a munkáltatói kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
49. A munkáltatói kölcsönnel terhelt ingatlan elidegenítése, a jelzálogjog átjegyzése
58. § (1) Ha az IM javára jelzálogjog került bejegyzésre, az ingatlant csak az IM hozzájárulásával lehet elidegeníteni.
(2) Az ingatlan átruházásához a hozzájárulás akkor adható meg, ha:
a) a munkáltatói kölcsönben részesített vállalja, hogy a még fennálló kölcsöntartozást egy összegben visszafizeti, vagy
b) a munkáltatói kölcsönben részesített a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetőleg adásvételi szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy a jelzálogjog a másik lakásra átjegyezhető.
(3) A jelzálogjog átjegyzése iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a vonatkozó adásvételi szerződéseket;
b) a jelzálogjoggal megterhelni kívánt ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát.
(4) A jelzálogjog átjegyzése iránti kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a munkáltatói kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
50. A lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtásával kapcsolatos eljárási szabályok
59. § (1) A lakáscélú munkáltatói kölcsön iránti kérelmet az Intraneten közzétett „Kérelem lakáscélú munkáltatói kölcsön iránt” című nyomtatványon a Személyügyi Főosztályon kell benyújtani.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) vásárlás esetén az eladóval kötött adásvételi szerződést vagy előszerződést;
b) önkormányzati tulajdonban álló lakás megvásárlása esetén az önkormányzat ajánlatát a lakás értékesítésére és az adásvételi szerződést vagy előszerződést;
c) építés, bővítés esetén a kérelmező nevére szóló jogerős építési engedélyt, műszaki dokumentációt és költségvetést;
d) korszerűsítés esetén annak költségvetését, és amennyiben a kivitelezéshez szükséges, a korszerűsítésre vonatkozó terveket és hatósági engedélyeket;
e) hitelintézettől felvett kölcsön egészének vagy meghatározott részének visszafizetéséhez az a)–c) pontokban írt dokumentumokat, a hitelintézettől felvett kölcsönről szóló szerződést, valamint a hitelintézet igazolását a kölcsön törlesztésére befizetett összegről;
f) kezesi kötelezettségvállalás esetén a kezesek 30 napnál nem régebbi munkáltatói igazolását, amely tartalmazza a kezes pontos személyi adatait és havi jövedelmét;
g) valamennyi esetben
ga) a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát;
gb) a házastárs jövedelméről szóló igazolást.
(3) Az igénylő a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben az általa közölt adatok valódiságáért polgári jogi felelősséggel tartozik. Az igénylő a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.
(4) A kölcsönkérelmet a munkatárs közvetlen felettese javaslatával kell felterjeszteni.
(5) A kölcsönkérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek:
a) az önálló lakással még nem rendelkező, első lakáshoz jutó munkatársak;
b) akik a saját háztartásukban fogyatékos gyermeket nevelnek, illetve kettő vagy több gyermek ellátásáról gondoskodnak;
c) a gyermeküket egyedül nevelő szülők;
d) a fiatal házastársak;
e) az IM-mel vagy jogelőd szerveivel legalább két éve kormányzati szolgálati jogviszonyban – ideértve a közszolgálati jogviszonyt is – vagy munkaviszonyban állók.
(6) A lakáscélú kölcsön iránti kérelmeket a Szociális Bizottság megvizsgálja, és jogszerűségük, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében, az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak
a) a kölcsön megadására vagy elutasítására;
b) a támogatás mértékére és a visszafizetés határidejére;
c) a támogatás megadásának általánostól eltérő speciális kikötéseire.
(7) A kölcsönkérelem elbírálásáról – a Szociális Bizottság javaslata alapján – a közigazgatási államtitkár dönt. A Személyügyi Főosztály értesíti a kérelmezőt a döntésről.
(8) Amennyiben a kölcsön biztosítéka az ingatlan, és azon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a munkatárs köteles beszerezni az IM javára történő jelzálog bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot és viselni az ezzel kapcsolatos költségeket. A munkatárssal történő szerződéskötésre csak a hozzájáruló nyilatkozat(ok) becsatolását követően kerülhet sor.
(9) A kölcsönszerződést az IM képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, ha azon a Jogi Szolgáltatási Főosztály jogtanácsosának és a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetőjének ellenjegyzése már szerepel.
(10) Az 55. § (2) bekezdés e) alpontja szerinti kölcsön összegét a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a hitelintézet által megjelölt számlára utalja.
51. Az állami kezességvállaláshoz szükséges munkáltatói igazolás igénylésével kapcsolatos szabályok
60. § (1) A munkatárs lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől történő – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön igénylése esetén a Kttv. 153. § (1) bekezdése szerinti állami kezességvállaláshoz szükséges munkáltatói igazolást az Intraneten közzétett „Igénylőlap munkáltatói igazoláshoz állami kezességvállalással és kamattámogatással igényelt lakáscélú hitelhez” című nyomtatványon kérheti a Személyügyi Főosztályon.
(2) Ha az állami készfizető kezességvállalásának – a Kttv. 153. § (2) bekezdés a)–d) pontjaiban foglalt – feltételei teljesülnek, a Személyügyi Főosztály elkészíti az igazolást, és azt aláírásra továbbítja a közigazgatási államtitkár részére.
(3) Az aláírt munkáltatói igazolást a Személyügyi Főosztály adja át a munkatársnak, egyidejűleg rendelkezésre bocsátja az Intraneten közzétett „Tájékoztató a Kttv. 153. §-a szerinti készfizető kezességvállalásról” című tájékoztatót.
(4) A munkatárs a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül – az Intraneten közzétett „Bejelentés az állami kezességvállalással igénybevett lakáscélú hitelintézeti kölcsön adatairól” című nyomtatvány kitöltésével – köteles bejelenteni a Személyügyi Főosztálynak
a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;
b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;
c) a hitel lejáratának időpontját.
(5) A (4) bekezdésben felsorolt adatokban bekövetkezett változásokat a munkatárs köteles a Személyügyi Főosztályon haladéktalanul bejelenteni.
52. Családalapítási támogatás
61. § (1) A családalapítási támogatás kamatmentes, visszatérítendő, szociális támogatás, amelynek célja a pályakezdéssel, házasságkötéssel, családalapítással, gyermekvállalással, az önálló otthon megteremtésével járó anyagi terhekhez való hozzájárulás, a családalapításhoz, otthonteremtéshez szükséges tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások megvásárlásának, illetve igénybevételének biztosítása.
(2) Az IM – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – elsődlegesen azoknak a munkatársaknak a családalapítási támogatás iránti kérelmét támogatja, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem mértéke nem haladja meg a 45. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben részesíthető támogatásban, ha rászorultságát igazolja.
(3) Családalapítási támogatásban részesíthető
a) a pályakezdő,
b) a házasságot kötő,
c) a gyermeket váró vagy gyermeket örökbe fogadó, valamint
d) a lakóhely-változtatással jogviszonyt létesítő
azon munkatárs, akinek a pályakezdés, az önálló életre történő berendezkedés, a gyermek vállalása, a korábbi életfeltételek megváltozása jelentős anyagi tehervállalással jár.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában:
a) pályakezdőnek minősül a Kttv. 6. § 27. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő kormánytisztviselő, valamint az a 22. életévét be nem töltött munkavállaló, aki első foglalkoztatási jogviszonyként az IM-mel létesít jogviszonyt;
b) házasságot kötőnek minősül az a munkatárs, aki a kérelem benyújtását megelőzően legfeljebb 1 éve kötött házasságot, feltéve hogy a házastársával a kérelem benyújtásának időpontjában is együtt él;
c) gyermeket várónak minősül a terhes, illetve gyermeket szülő munkatárs a szülési szabadság lejártáig, illetve az a munkatárs, akinek a házastársa, élettársa vár gyermeket;
d) lakóhely-változtatással jogviszonyba lépőnek minősül az a munkatárs, akinek – vagy házastársának, élettársának – Budapesten lakóhelye az IM-mel történő jogviszony létesítésének időpontjában nincs, és jogviszonya keletkezésétől számított 3 éven belül Budapesten saját maga vagy házastársa, élettársa lakástulajdont szerez, ahová mint állandó lakóhelyre bejelentkezik.
(5) Családalapítási támogatásban a munkatárs akkor részesíthető, ha
a) a (4) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyikét igazolja;
b) vállalja, hogy a támogatás visszafizetéséig az IM-mel fennálló jogviszonyát fenntartja;
c) hozzájárul ahhoz, hogy kölcsön visszafizetésének biztosítására
ca) a tulajdonában álló ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog kerüljön bejegyzésre, vagy
cb) kezesi kötelezettségvállalásra kerüljön sor;
d) kérelméhez csatolja a (10) bekezdésben meghatározott mellékleteket.
(6) A családalapítási támogatás mértéke legfeljebb nettó 800 000 Ft. A kérelmek elbírálásánál előnyben részesül:
a) a két vagy több gyermeket saját háztartásában nevelő házastárs vagy élettárs, gyermekét egyedül nevelő szülő, nevelőszülő, gyám vagy fogyatékos gyermeket nevelő munkatárs,
b) az olyan munkatárs, akinek a háztartásában az egy főre eső nettó jövedelem nem éri el a nettó minimálbér kétszeresét.
(7) A családalapítási támogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 10 év. A futamidőt – a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve – úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára aránytalan terhet ne jelentsen. A futamidő megállapításánál figyelemmel kell lenni az 56. § (4) bekezdésében meghatározottakra.
(8) A családalapítási támogatás visszafizetésének kezdő időpontja az IM és a támogatásban részesült munkatárs közötti szerződés megkötését követő hónap első napja.
(9) A családalapítási támogatás iránti kérelmet az Intraneten közzétett „Kérelem családalapítási támogatás iránt” című nyomtatvány kitöltésével lehet kérelmezni. A kérelemben meg kell jelölni:
a) a támogatás igénylőjének a (3) bekezdés szerinti minőségét;
b) a kért támogatás konkrét célját, illetve indokát;
c) az igényelt összeget;
d) a vállalt törlesztési időt;
e) a fedezetet jelentő ingatlan vagy a készfizető kezesek adatait.
(10) A kérelemhez csatolni kell a kérelem helytállóságát igazoló iratokat, dokumentumokat, így különösen, ha a kérelem indoka
a) házasságkötés: a házassági anyakönyvi kivonat másolatát;
b) gyermekvárás, gyermekszületés: az orvosi igazolás vagy a születési anyakönyvi kivonat másolatát;
c) lakóhely-változtatással történő jogviszonyba lépés: az adásvételi szerződés másolatát.
(11) Ha a kérelem indoka az, hogy a munkatárs a (3) bekezdés a) pontja szerint pályakezdőnek minősül, a Személyügyi Főosztály ellenőrzi e feltétel megalapozottságát.
(12) A kérelmet a munkatárs közvetlen felettesének javaslatával ellátva a Személyügyi Főosztályon kell benyújtani.
(13) A Szociális Bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztő részlet összegére.
(14) A szerződést az IM képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, ha azon a Jogi Szolgáltatási Főosztály jogtanácsosa és a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetőjének ellenjegyzése már szerepel.
(15) A családalapítási támogatásra egyebekben a lakáscélú munkáltatói kölcsönre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
53. Átmeneti családi támogatás
62. § (1) Az átmeneti családi támogatás kamatmentesen nyújtott, visszatérítendő szociális támogatás, amelynek célja az átmeneti, a kérelmezőnek fel nem róható pénzügyi nehézségek – így különösen az előre nem tervezhető gazdasági események – hatásainak csökkentése, áthidalása.
(2) Az IM elsődlegesen – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – azoknak a munkatársaknak az átmeneti családi támogatás iránti kérelmét támogatja, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem mértéke nem haladja meg a 45. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben részesíthető támogatásban, ha rászorultságát igazolja.
(3) Az átmeneti családi támogatás mértéke legfeljebb nettó 800 000 Ft.
(4) Az átmeneti családi támogatás iránti kérelmet, a közvetlen felettes javaslatával ellátva, az Intraneten közzétett „Kérelem átmeneti családi támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Személyügyi Főosztályon.
(5) A kérelemhez csatolni kell az indokok valódiságát igazoló esetleges iratokat, dokumentumokat (pl. házastárs jövedelméről szóló igazolás, számlamásolatok).
(6) A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek
a) a két vagy több gyermeket saját háztartásában nevelő házastárs vagy élettárs, a gyermekét egyedül nevelő szülő, nevelőszülő, gyám vagy fogyatékos gyermeket nevelő munkatárs,
b) az olyan munkatárs, akinek a háztartásában az egy főre eső nettó jövedelem nem éri el a nettó minimálbér kétszeresét.
(7) Az átmeneti családi támogatásra egyebekben a lakáscélú munkáltatói kölcsönre és a családalapítási támogatásra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
54. Gyermekszületési támogatás
63. § (1) Az a munkatárs, akinek gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe a bruttó minimálbér kétszeresének megfelelő összegű, vissza nem térítendő támogatásra jogosult, amennyiben a gyermeket saját háztartásában neveli.
(2) A támogatás a munkatársat minden született és örökbefogadott gyermek után külön-külön megilleti.
(3) A gyermekszületési támogatás iránti kérelmet az Intraneten közzétett „Igénylőlap gyermekszületési támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani, a gyermek születését vagy örökbefogadását követő 6 hónapon belül. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, illetve örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának másolatát.
55. Vissza nem térítendő szociális támogatás
64. § (1) A munkatárs rászorultsága esetén – kérelmére – vissza nem térítendő szociális támogatásban (segélyben) részesíthető, amennyiben
a) 30 napot meghaladóan betegség miatt keresőképtelen volt;
b) kórházi ápolás alatt állt, vagy
c) egyéb szociális körülményei (pl. jelentős anyagi kárral, tartós jövedelemkieséssel járó esemény bekövetkezte) alapján pénzbeli támogatásra szorul.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján a munkatárs csak akkor részesülhet szociális támogatásban, ha háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 45. § (2) bekezdésben meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben részesíthető szociális támogatásban, ha rászorultságát igazolja.
(3) A szociális támogatás iránti kérelmet a közvetlen felettes javaslatával ellátva az Intraneten közzétett „Kérelem vissza nem térítendő szociális támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani a Személyügyi Főosztályon. A kérelemben meg kell jelölni annak pontos indokát és a kért összeget. A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat.
(4) A munkatárs a tárgyévben – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – egy alkalommal terjeszthet elő szociális támogatás iránti kérelmet. Nem terjeszthető elő kérelem az 55. § (3) bekezdése szerinti korszerűsítés céljára.
(5) Az adott tárgyévben a már vissza nem térítendő támogatásban részesült munkatárs évente egy alkalommal újabb kérelmet nyújthat be, amennyiben a munkatárs
a) családjában rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény következik be, és az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbér kétszeresét a háztartásában, vagy
b) egyedül él, vagy
c) gyermekét egyedül neveli.
(6) A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek
a) azok a munkatársak, akik szociális támogatásban még nem részesültek, valamint
b) az olyan munkatársak, akiknek a háztartásában az egy főre eső nettó jövedelem nem éri el a nettó minimálbér kétszeresét.
(7) A Szociális Bizottság a kérelemmel kapcsolatban javaslatot tesz a közigazgatási államtitkár részére.
(8) A közigazgatási államtitkár döntéséről a Személyügyi Főosztály értesíti a kérelmet benyújtó munkatársat, illetve a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt.
(9) A vissza nem térítendő szociális támogatás összege legfeljebb bruttó 300 000 Ft.
56. Tanévkezdési támogatás
65. § (1) Az IM a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának függvényében tanévkezdési támogatásban részesítheti a tanköteles korú gyermekét saját háztartásában nevelő munkatársat.
(2) A tanévkezdési támogatást az IM tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosító utalvány formájában nyújtja, összege gyermekenként évi nettó 20 000 Ft, amely a munkatárs azon gyermeke után jár, aki tárgyév szeptember 1-jén alap- vagy középfokú oktatási intézménybe jár.
(3) A tanévkezdési támogatás igénylése során – a gyermek nevének, TAJ-számának egyidejű közlésével – a jogosult személy nyilatkozik arról, hogy
a) a gyermeke közoktatásban vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban vesz részt, és őt saját háztartásában tartja el, és
b) ő vagy a vele közös háztartásban élő házastársa jogosult a gyermekre tekintettel családi pótlékra vagy hasonló ellátásra.
(4) Amennyiben a tanévkezdési támogatásra jogosult munkatárs az adott tárgyévi cafetéria-keret terhére iskolakezdési támogatást igényelt, a (3) bekezdésben szabályozott nyilatkozat kitöltésére nincs szükség.
(5) Az utalvány rendelkezésre bocsátására tárgyév július hónapban kerül sor.
57. Illetmény-, illetve munkabérelőleg
66. § (1) Az IM munkatársa illetményelőleg vagy munkabérelőleg (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) folyósítását igényelheti.
(2) Nem igényelhet illetményelőleget a munkatárs, ha
a) próbaidejét tölti;
b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll;
c) lemondási, felmentési, illetve felmondási idejét tölti;
d) az IM-mel szemben bármilyen jogcímen lejárt és meg nem fizetett tartozása van;
e) a levonás feltételei nem biztosítottak (pl. gyes, gyed, fizetés nélküli szabadság).
(3) A munkatárs részére évente egy alkalommal engedélyezheti illetményelőleg felvételét a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője. Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár engedélyezheti tárgyévben az ismételt illetményelőleg felvételt. Az illetményelőleg engedélyezésének feltétele a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása, továbbá az, hogy a munkatárs az előzőleg felvett illetményelőleg összegét teljes egészében kiegyenlítette.
(4) Az illetményelőleg folyósítása iránti kérelmet – a közvetlen felettes javaslatával ellátva – az Intraneten közzétett „Igénylőlap illetményelőleg/munkabérelőleg folyósítására” című nyomtatványon a Pénzügyi és Számviteli Főosztályhoz kell benyújtani.
(5) A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat, amennyiben ilyen az igénylés indokára tekintettel nem áll rendelkezésre, az illetményelőleg folyósítását engedélyező a közvetlen felettes javaslatát veszi figyelembe.
(6) Illetményelőlegben részesíthető különösen az a munkatárs, aki
a) 30 napot meghaladóan keresőképtelen állapotban van vagy volt a kérelem benyújtását megelőző 90 nap alatt;
b) közeli hozzátartozója súlyos beteg;
c) maga vagy gyermeke 2 hónapon belül házasságot kíván kötni;
d) közeli hozzátartozóját temetteti el, feltéve hogy egyéb, a kegyeleti ellátás körébe tartozó munkáltatói támogatásban nem részesül;
e) gyermeket fogadott örökbe, gyermeke vagy unokája született a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül;
f) saját, szülője, illetve gyermeke lakása karbantartásához, felújításához, átépítéséhez, akadálymentesítéséhez kéri az illetményelőleget, feltéve hogy az IM-től munkáltatói lakástámogatásban nem részesül.
(7) Az illetményelőleg összege maximum a munkatárs egyhavi bruttó illetményével (munkabérével) azonos, de legfeljebb a Szja tv. alapján adómentesen kifizethető összeg.
(8) A törlesztési idő 6 hónap vagy ennél rövidebb idő, amennyiben azt a munkatárs kéri, vagy jogviszonya előreláthatóan (pl. határozott idő lejárta miatt) 6 hónapon belül megszűnik. Az igénylő munkatárs kérésére, a tartozás fennállásának időtartama alatt tett nyilatkozata alapján a törlesztési idő lerövidíthető.
(9) Az illetményelőleg összegét a Pénzügyi és Számviteli Főosztály havi egyenlő részletekben, kamatmentesen – a munkatárs külön hozzájárulása nélkül – vonja le a munkatárs illetményéből (munkabéréből).
(10) Ha a munkatárs IM-mel fennálló jogviszonya az utolsó törlesztőrészlet megfizetése előtt bármely okból megszűnik, az illetményelőleg még vissza nem fizetett része az utolsó munkában töltött napon egy összegben esedékessé válik.
(11) A Pénzügyi és Számviteli Főosztály a (10) bekezdés szerint esedékessé váló összeget a munkatársnak járó pénzbeli juttatásokból levonja. Amennyiben a munkatársnak kifizethető pénzbeli járandósága nincs, és azt saját pénzeszközeiből nem fizeti vissza, az illetményelőleget a közszolgálati igazoláson, illetőleg a munkáltatói igazoláson – a jogviszony megszűnését követő naptól kezdődően a késedelmi kamattal együtt – fel kell tüntetni.
(12) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának, valamint az előzőleg felvett illetményelőleg visszafizetésének igazolása, továbbá az illetményelőleg kifizetése, a levonások érvényesítése a Pénzügyi és Számviteli Főosztály feladata.
58. Temetési segély
67. § (1) A munkatárs közeli hozzátartozójának halála esetén – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – temetési segélyben részesíthető, amennyiben a temetés költségeit részben vagy egészben ő fedezte.
(2) A temetési segély iránti kérelmet az Intraneten közzétett „Kérelem temetési segély iránt” című nyomtatványon kell benyújtani az elhalálozástól számított 3 hónapon belül. A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát,
b) a temetési költségekről a kérelmező nevére kiállított számla másolatát.
(3) A temetési segély mértéke nem lehet több, mint a számlán feltüntetett összeg, de legfeljebb a bruttó minimálbérnek megfelelő összeg.
(4) A temetési segély iránti kérelemről a Szociális Bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt. A közigazgatási államtitkár döntéséről a Személyügyi Főosztály értesíti a munkatársat, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt, amely intézkedik a segély összegének a munkatárs fizetési számlájára utalásáról.
(5) Amennyiben az elhunyt szintén az IM munkatársa – kivéve a szakmai és politikai vezetőket –, úgy a kegyeleti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
59. Kegyeleti ellátás
68. § (1) Az IM az elhunyt munkatársak iránti megbecsülés és a hozzátartozók gyászában való osztozás kifejezéseként kegyeleti ellátást állapíthat meg. Kegyeleti ellátás megállapítására kerülhet sor, amennyiben az elhunyt elhalálozásakor az IM munkatársa vagy nyugalmazott munkatársa vagy az IM jogelőd szervének nyugalmazott munkatársa volt.
(2) A kegyeleti ellátás formái:
a) a saját halottá nyilvánítás;
b) az elhunyt hozzátartozója részére nyújtandó temetési segély;
c) a kegyeleti eseményekkel kapcsolatos intézkedések.
(3) A kegyeleti ellátásban részesítést kezdeményezheti
a) az elhunyt hozzátartozója;
b) az IM érintett szervezeti egységének vezetője vagy más vezető.
(4) A kegyeleti ellátás formájára, mértékére, a kegyeleti eseményekkel kapcsolatos intézkedésekre a Szociális Bizottság tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak. A Szociális Bizottság a kegyeleti ellátással kapcsolatos feladatai ellátása során soron kívül jár el.
(5) A javaslattétel szempontjai:
a) az elhunytnak az IM-nél (illetve jogelőd szerveinél) eltöltött jogviszonyának időtartama, illetve végzett munkájának megítélése;
b) az elhunyt hozzátartozóinak anyagi, szociális helyzete.
(6) A közigazgatási államtitkár – eseti elbírálás alapján – az IM saját halottjává nyilváníthatja az IM azon elhunyt munkatársát, nyugalmazott volt munkatársát, aki az IM-nél, illetve jogelőd szerveinél végzett kiemelkedő munkája, a köz érdekében kifejtett tevékenysége és példamutató emberi magatartása alapján erre érdemes, és a Kttv. 152. § (5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
(7) A saját halottá nyilvánított elhunytat megillető kegyeleti ellátás:
a) a temetési költség összegének megtérítése, mely tartalmazza a sírhely vagy az urna megváltásának vagy újraváltásának díját, a kegyeleti kellékek, a gyászjelentés elkészítésével és kézbesítésével, a gyászszertartás, az annak megrendezésével kapcsolatos költségek a közigazgatási államtitkár által meghatározott összeg erejéig;
b) az IM nevében búcsúztatás a gyászszertartáson és a megemlékezés virágainak elhelyezése.
(8)8 Amennyiben a saját halottá nyilvánításra nem kerül sor, az elhunyt hozzátartozója temetési segélyre jogosult. A kérelmet a 67. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell benyújtani.
(9)9 Amennyiben az elhunyt hozzátartozója az IM munkatársa, a (8) bekezdés alapján csak akkor részesíthető temetési segélyben, ha abban a 67. § alapján nem részesült.
(10) A kegyeleti eseményekkel kapcsolatos intézkedések különösen:
a) az IM nevében koszorú elhelyezése;
b) a család kérésének megfelelő mértékű segítségadás a temetés megrendezésében;
c) az IM dolgozóinak tájékoztatása, igény szerint a temetésen való részvételük elősegítése.
(11) A (10) bekezdésben szereplő intézkedésekre a (2) bekezdés a)–b) pontjaiban foglaltak alkalmazása mellett is sor kerülhet.
(12) A Személyügyi Főosztály felelős
a) az (5) bekezdés szerinti javaslattételhez szükséges adatok, iratok beszerzéséért;
b) a saját halottá minősített elhunyt temetésével kapcsolatos tevékenységek koordinálásáért;
c) a közigazgatási államtitkár döntése végrehajtásának koordinálásáért.
60. Természetben nyújtott egészségügyi ellátás
69. § (1) Az IM a munkatársak egészségvédelme érdekében a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásra vonatkozóan megállapodást köt. A megállapodás alapján a szolgáltató elvégzi különösen:
a) az IM munkatársainak – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben (a továbbiakban: NM rendelet) meghatározott – előzetes, időszakos, illetve soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatát, továbbá
b) a napi munkaidejéből legalább négy órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használó munkatársak – a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletben (a továbbiakban: EüM rendelet) meghatározott – látásvizsgálatát.
(2) Az IM biztosítja a munkatársainak a (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatokon való részvételt. A vizsgálatok megszervezéséről, illetve a munkatárs kötelező vizsgálatról történő tájékoztatásáról a Személyügyi Főosztály gondoskodik.
61. Egészségügyi szűrővizsgálatok támogatása
70. § (1) A munkatársak egészségvédelme, a betegségek megelőzése érdekében az IM rendszeresen, az előzetesen felmért igények és pénzügyi lehetőségek figyelembe vételével – a 69. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgálatokon kívül – egyéb szűrővizsgálatokat szervez az IM munkatársai részére, amelyek különösen a következők lehetnek:
a) laboratóriumi;
b) belgyógyászati;
c) nőgyógyászati;
d) mammográfiai;
e) urológiai
szűrővizsgálat.
(2) A Személyügyi Főosztály feladata
a) a szűrővizsgálatokra vonatkozó igény előzetes felmérése;
b) a szűrővizsgálatok megszervezése;
c) a vizsgálatok időpontjáról, helyszínéről a munkatársak megfelelő tájékoztatása;
d) a részvétel koordinálása.
62. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeihez való hozzájárulás
71. § (1) Amennyiben a 69. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkatárs által használt szemüveg vagy kontaktlencse (a továbbiakban: szemüveg) a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, az IM képernyős munkakörben dolgozó munkatársai részére számla alapján megtéríti utólagos elszámolással a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg jelen KSz szerinti költségeit.
(2) A szemüveg árának költségeihez való – (4) bekezdés szerinti mértékű – hozzájárulást a munkatárs az „Igénylőlap a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg munkáltató által történő költségtérítéséhez” című nyomtatvány kitöltésével kérheti a Személyügyi Főosztályon. Az igénylőlapon az igénylő közvetlen felettesének igazolnia kell, hogy a kormánytisztviselő képernyős munkakörben dolgozik. Az igénylőlaphoz csatolni kell:
a) az EüM rendelet 6. §-ban meghatározott szemészeti szakvizsgálat eredményét arról, hogy a kormánytisztviselő képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg szükséges, valamint
b) az IM nevére és címére kiállított eredeti számlát.
(3) Amennyiben a munkatárs által leadott igény a jelen KSz-ben foglalt feltételeknek megfelel, a Személyügyi Főosztály az igényt továbbítja a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére.
(4) A szemüvegre jogosultaknak az IM kétévente egyszer megtéríti a szemüveg ellenértékét, de legfeljebb a mindenkori kormánytisztviselői illetményalapnak megfelelő összeget.
(5) A szemüveg elvesztése, megrongálódása esetén a pótlásról, illetve a javításról a munkatárs saját költségére gondoskodik.
63. Önkéntes véradásban részt vevők elismerése
72. § (1) Az IM munkáltatói eszközökkel segíti az önkéntes véradó mozgalmat, ezért a Személyügyi Főosztály útján közreműködik a véradó napok megszervezésében.
(2) A Magyar Vöröskeresztnél szervezett véradásban részt vevő munkatársak 1 napi illetménnyel (munkabérrel) fizetett szabadidőre jogosultak, amelyről szóló utalványt a Személyügyi Főosztály állítja ki. A szabadidő utalványt a tárgyévben lehet felhasználni. A fel nem használt utalvány a tárgyév végével érvénytelenné válik, és pénzben nem váltható meg. A felhasználásáról a munkatárs legalább 3 nappal korábban értesíteni köteles a közvetlen felettesét.
(3) A közigazgatási államtitkár az emberbaráti önzetlen segítségnyújtásban hosszabb időn keresztül közreműködő önkéntes véradókat a Véradók Napja (november 27.) alkalmából elismerésben részesíti. Az elismerésre a Magyar Vöröskereszt által kiállított Emléklap alapján az a munkatárs jogosult, aki az (5) bekezdésben meghatározott számú véradáson megjelent, és térítésmentesen vért adott.
(4) Az elismerés adományozása érdekében az Emléklapot a Személyügyi Főosztályhoz kell eljuttatni, aminek alapján a Vöröskereszt értesítését követő időpontban az elismerést a Személyügyi Főosztály vezetője adja át a munkatárs részére.
(5) A (3) bekezdésben szereplő elismerés az alábbi pénzjutalommal jár:
Az elismerésre jogosító véradások száma |
A jutalom bruttó összege |
10 |
10 000 Ft |
20 |
20 000 Ft |
30 |
30 000 Ft |
40 |
40 000 Ft |
50 |
50 000 Ft |
64. Ünnepélyes megemlékezés keretében nyújtott juttatás
73. § (1) Az ünnepélyes megemlékezések körében az IM
a) a nőnap alkalmából köszönti a női munkatársakat;
b) a gyermeknap alkalmából köszönti a munkatársak 14 éven aluli gyermekeit;
c) a munkatársak 14 éven aluli gyermekei részére Mikulás-ünnepséget szervez.
(2) A gyermeknap alkalmából történő köszöntésre minden év május utolsó vasárnapját megelőző munkanapon kerül sor. Ennek keretében az IM a gyermeknaphoz kapcsolódó juttatást biztosíthat a munkatárs családtagjai részére.
(3) A Mikulás-ünnepség keretében az IM kulturális programokkal és ajándékcsomag átadásával köszönti a gyermekeket.
(4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott események megszervezésében a Személyügyi Főosztály közreműködik, így különösen
a) felméri az eseményeken érintett kört (a női munkatársak, a 14 éven aluli gyermekek száma);
b) gondoskodik a gyermeknap alkalmából biztosított juttatások megküldéséről, valamint a Mikulás-ünnepség megszervezéséről.
65. Budapesten belüli munkavégzéshez szükséges utazás biztosítása érdekében helyi utazásra szolgáló bérlet
74. § (1) A munkatárs részére – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának függvényében – a munkavégzéshez szükséges utazás biztosítása érdekében helyi utazásra szolgáló éves Budapest-bérlet (a továbbiakban: bérlet) adható.
(2) Nem jár bérlet azon munkatárs részére, aki
a) az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló 192/2010. (VI. 10.) Korm. rendelet értelmében személyes gépkocsi használatára jogosult;
b) szülési szabadságon, illetve gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van, a tényleges munkába állásig;
c)10 30 napot meghaladóan távol van, és illetményre vagy munkabérre nem jogosult, fizetés nélküli szabadságon vagy ösztöndíjas tanulmányúton van;
d) nemzeti szakértő, az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet ellátó munkatárs, határozott időre más szervhez áthelyezett vagy kirendelt munkatárs;
e) más szervtől illetményben részesülő az IM-be kirendelt munkatárs;
f) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény alapján a prémiumévek programban vesz részt, feltéve hogy nincs munkavégzési kötelezettsége,
g)11 jogviszonyának felmentéssel vagy felmondással való megszüntetése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejét tölti.
(3) Amennyiben a munkatársnak az IM-mel fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg, részére e juttatás a jogviszonyban töltött idővel arányosan kerül megállapításra azzal, hogy bérlet kizárólag a jogviszonnyal lefedett időszak egész hónapjaira adható.
(4)12 Jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a munkatárs köteles a bérletet az utolsó munkában töltött napon a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon leadni. A bérlet visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén a bérlet árának arányos összege a munkatárs járandóságából – a bérlet átvételét igazoló dokumentum aláírásával megadott hozzájárulása alapján – kerül levonásra.
(4a)13 A 30 napot meghaladó távollét esetében a munkatárs köteles a bérletet legkésőbb a távollét kezdetétől számított 30. naptári napig a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon leadni. A bérlet visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén a bérlet árának a távollét első napjától számított arányos összege a munkatárs járandóságából – a bérlet átvételét igazoló dokumentum aláírásával megadott hozzájárulása alapján – kerül levonásra.
(5) A bérlet elvesztése esetén az nem pótolható.
(6)14 A bérlet legkorábban az alkalmazási javaslat vagy kinevezési okirat-módosítás közigazgatási államtitkári jóváhagyását és a bérlet kiállításához szükséges azonosító okmány számáról szóló nyilatkozat leadását követő hónaptól kerülhet kiadásra, amennyiben az beérkezik a jogosultsági hónapot megelőző hónap 20. napjáig. Az aláírt alkalmazási javaslat vagy kinevezési okirat-módosítás Pénzügyi és Számviteli Főosztályra történő megérkezését követően a bérlet kiállításához szükséges azonosító okmány számáról szóló nyilatkozatot a Pénzügyi és Számviteli Főosztály küldi meg a munkatárs részére.
(7) A bérlet beszerzésével, kiadásával, visszavételével, cseréjével, valamint nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi és Számviteli Főosztály látja el.
66. Nyugállományú munkatársak támogatása
75. § (1) Az IM-től, illetve jogelődjétől nyugállományba került volt munkatárs a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 10. § (5) bekezdése szerinti támogatásban részesíthető.
(2) A nyugállományú munkatársak szociális helyzetének figyelemmel kísérése és a támogatások rászorultság szerinti biztosítása érdekében az IM az ODÉSZ támogatásával, külön megállapodásban rögzítettek szerint Nyugdíjas Bizottságot működtet.
(3) A Nyugdíjas Bizottság a feladatainak ellátása során együttműködik a Szociális Bizottsággal, valamint a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetekkel.
(4) A Nyugdíjas Bizottság működésének folyamatossága érdekében maga határozza meg
a) belső ügyrendjét,
b) ügyfélszolgálati tevékenységének módszereit és formáit.
(5) A Nyugdíjas Bizottság javaslatot tehet a nyugállományú munkatárs elismerésére a Kormánytisztviselők Napja alkalmából.
(6) A Nyugdíjas Bizottság évente a tárgyévet követő január 31. napjáig köteles beszámolót készíteni a Szociális Bizottság részére a tevékenységéről. A beszámolót a közigazgatási államtitkár elé kell terjeszteni.
(7) A Nyugdíjas Bizottság a nyugállományú munkatárs támogatására és annak formájára az ügyrendjében foglaltak szerint javaslatot tehet, amelyet megküld a Szociális Bizottság részére.
(8) A nyugállományú munkatársak támogatására vonatkozó javaslatot a Szociális Bizottság véleményével ellátva a Személyügyi Főosztály terjeszti a közigazgatási államtitkár elé döntésre.
(9) A közigazgatási államtitkár által jóváhagyott támogatást a Pénzügyi és Számviteli Főosztály biztosítja a nyugállományú munkatárs részére.
A cafetéria-juttatás igénybevételére, elszámolására és visszatérítésére vonatkozó rendelkezések
67. A cafetéria-juttatásra jogosultak köre és a cafetéria-jogosultság
76. § (1) Cafetéria-juttatásra jogosult a munkatárs és a politikai vezető (a továbbiakban együtt: cafetéria-juttatásra jogosult személy). A munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók cafetéria-jogosultságára a Kttv. 151. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a cafetéria-jogosultság tekintetében illetmény alatt munkabért kell érteni.
(2) Az érintett munkatársak cafetéria-jogosultsága tekintetében az Mt. 29. § (2) bekezdése, 70. § (3) bekezdése, 78. § (3) bekezdése és 79. § (2) bekezdése szerinti esetben járó távolléti díj, továbbá az Mt. 146. §-a szerinti alapbér, díjazás és távolléti díj a munkabérrel, illetménnyel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá.
68. Éves cafetéria-keret
77. § (1)15 A cafetéria-juttatás éves összege (a továbbiakban: éves cafetéria-keret) a cafetéria-juttatásra jogosult személyek tekintetében egységesen az éves költségvetési törvényben meghatározott maximális összeg.
(2) Az éves cafetéria-keret 30%-a illeti meg a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény alapján a prémiumévek programban foglalkoztatott, valamint a különleges foglalkoztatási állományba helyezett személyt.
(3) Az éves cafetéria-keret ezer forintra kerekített időarányos részére jogosult
a) a határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel rendelkező személy, illetve
b) az a személy, akinek az IM-mel fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg.
69. Választható cafetéria-juttatások
78. § A cafetéria-juttatások rendszere a következő, a cafetéria-juttatásra jogosult személyek által választható béren kívüli juttatásokat tartalmazza:
a) helyi utazási bérlet;
b) Széchenyi Pihenő Kártya
ba) szálláshely alszámlájára,
bb) vendéglátás alszámlájára,
bc) szabadidő alszámlájára
utalt támogatás,
c) Erzsébet-utalvány;
d) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás;
e) önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás;
f) iskolakezdési támogatás.
70. A cafetéria-juttatás igénylése, az elszámolás és a visszatérítés eljárási szabályai
79. § (1) Az éves cafetéria-keret egy naptári évben a 76. §-ban meghatározott, a cafetéria-juttatásra jogosult személy választása szerinti cafetéria-juttatási elemekre vehető igénybe az Szja tv.-ben meghatározott mértékben és feltételekkel, a cafetéria-juttatásra jogosult személy elektronikus úton megtett nyilatkozata (a továbbiakban: cafetéria-nyilatkozat) alapján.
(2) A cafetéria-nyilatkozat év közben nem módosítható.
(3) A cafetéria-nyilatkozatot arra tekintettel kell megtenni, hogy
a) a választott cafetéria-juttatások alapján az éves cafetéria-keretből ezer forint feletti maradványösszeg ne képződjön, és
b) a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára utalandó támogatás, az Erzsébet-utalvány, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás, az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás csak teljes évre, havi egyenlő összegben igényelhető.
(4) A tárgyévben fel nem használt éves cafetéria-keret a következő évre nem vihető át.
(5) Ha maradványösszeg képződik, az a cafetéria-juttatásra jogosult személynek – a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak a még választható cafetéria-juttatási elemeket is tartalmazó felhívása alapján – tárgyév november 30-ig megtett külön írásbeli nyilatkozata alapján használható fel. Az éves cafetéria-keretből ezer forintot meg nem haladó maradványösszeg nem vehető igénybe.
(6) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételét követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen részesül juttatásban, az Szja tv.-ben meghatározott juttatásoknál előírt nyilatkozattételi kötelezettsége – ezen más juttatótól származó, további juttatások tekintetében – a másik juttató felé áll fenn, az IM-től igénybe vett cafetéria-juttatás tekintetében.
80. § (1) A cafetéria-nyilatkozat megtételéhez szükséges elektronikus programot a Pénzügyi és Számviteli Főosztály teszi elérhetővé a cafetéria-juttatásra jogosult személy részére. Az elektronikus program elérhetőségéről, a választható cafetéria-juttatások maximális mértékéről, a minimálbér összegéről, az éves cafetéria-keretet terhelő és az IM által megfizetendő közterhek mértékéről a Pénzügyi és Számviteli Főosztály elektronikus levélben tájékoztatja a cafetéria-juttatásra jogosult személyt.
(2) A cafetéria-juttatásra jogosult személy az elektronikus programban kitöltött és kinyomtatott cafetéria-nyilatkozat egy általa aláírt példányát az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus levél kiküldését követő 10 munkanapon belül juttatja el a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra, amelyhez csatolja a választott cafetéria-juttatási elemekhez ezen fejezetben meghatározott dokumentumokat.
(3) A cafetéria-nyilatkozat megtételének önhibából történő elmulasztása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személy Erzsébet-utalványra jogosult.
(4) Hiányosan előterjesztett cafetéria-nyilatkozat esetében a cafetéria-juttatásra jogosult személyt a Pénzügyi és Számviteli Főosztály hiánypótlásra hívja fel. Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz eleget, az általa megtett cafetéria-nyilatkozatot a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Ha a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a cafetéria-nyilatkozat egyetlen eleme sem vehető figyelembe, úgy kell eljárni, mintha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételét elmulasztotta volna.
81. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenti, ha a cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben megszűnik – ide nem értve az IM-mel fennálló jogviszonyának megszűnésének esetét.
(2) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személyt a Személyügyi Főosztály tájékoztatja a cafetéria-juttatásra való jogosultságáról, és haladéktalanul értesíti a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt, amely az elektronikus programot a cafetéria-juttatásra jogosult személy számára elérhetővé teszi. A cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségét a 80. § (2) bekezdése szerint teljesíti. A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén az igényelt cafetéria-juttatás adóévben történő kiadásának biztosítása érdekében a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetője az e fejezetben meghatározott határidőktől eltérhet.
(3) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy jogviszonya megszűnik vagy cafetéria-juttatásra év közben egyéb okból nem jogosult, amennyiben a cafetéria-keret csökkentése nem lehetséges, köteles a részére nyújtott cafetéria-juttatás – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály által meghatározott – időarányos részt meghaladóan igénybe vett összegét visszafizetni, illetve – a cafetéria-juttatásra jogosult személy választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – visszaadni. Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személyt év közben véglegesen áthelyezik, a cafetéria-juttatásokra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Igénybe vett juttatásnak kell tekinteni a megrendelt, névre szóló utalványt, valamint a 86. § és 87. § szerinti munkáltatói hozzájárulás átutalt tárgyhavi összegét, továbbá a 83. § szerinti helyi utazási bérlet teljes értékét, visszaadott bérlet esetén pedig azon hónap(ok)ra jutó értéket, amely(ek)re a szolgáltató visszatérítést nem teljesít.
(4) A visszafizetés módja elsősorban a cafetéria-juttatásra jogosult személyt megillető járandóságokból történő levonás. Ha a levonásra nincs mód, a visszafizetés a cafetéria-juttatásra jogosult személy részéről átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással történő befizetéssel történik.
(5) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy jogviszonya, illetve cafetéria-jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy a cafetéria-nyilatkozat megtételére lehetősége lett volna, a számára időarányosan járó cafetéria-juttatást – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály felhívása alapján – külön írásbeli nyilatkozata szerint kell kiadni azzal, hogy ezen nyilatkozattételi kötelezettség önhibájából történő elmulasztása esetén a 80. § (3) bekezdése szerinti cafetéria-juttatást kell biztosítani.
(6) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.
82. § Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár – a jogszabályi előírások és a 80. § (1) bekezdése szerinti elektronikus program lehetőségei között, egyedi mérlegelési jogkörében – a cafetéria-juttatásra jogosult személy Pénzügyi és Számviteli Főosztályon előterjesztett írásbeli kérelmére az e fejezetben foglaltaktól eltérhet.
71. Helyi utazási bérlet
83. § (1) Az IM a helyi utazási bérletet a tárgyévre érvényes éves Budapest-bérlet formájában biztosítja, kivéve azon munkatársakat, akiknek határozott idejű jogviszonya év közben szűnik meg. Ez utóbbiak esetén a jogviszonnyal lefedett időszak egész hónapjaira biztosít havi Budapest-bérletet A helyi utazási bérletet a cafetéria-juttatásra jogosult személy kizárólag saját használatára veheti igénybe, amelyről nyilatkozatot tesz.
(2) A helyi utazási bérletre a cafetéria-juttatásra jogosult személy folyamatos igénybevétel esetén jogosult. Nincs lehetőség a bérletet kizárólag egyes hónapokra igényelni vagy megszakítással igénybe venni.
(3) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén az IM a helyi utazási bérletet a tárgyévet megelőző évben juttatott helyi utazási bérleten megjelölt érvényességi idő lejárta előtt biztosítja. Ebben az esetben a cafetéria-juttatásra jogosult személy a Pénzügyi és Számviteli Főosztály által megjelölt időpontig és módon teszi meg a bérlet igénylésére vonatkozó nyilatkozatát azzal, hogy az ilyen módon igényelt helyi utazási bérlet értéke a tárgyévi cafetéria-nyilatkozatban, automatikusan, választott elemként jelenik meg. A Pénzügyi és Számviteli Főosztály által megadott határidő eltelte után helyi utazási bérlet igénylésére a 80. § (2) bekezdése szerinti cafetéria-nyilatkozat megtétele során nyílik mód.
(4) A helyi utazási bérlet beszerzését és átadását a Pénzügyi és Számviteli Főosztály végzi.
(5) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a helyi utazási bérletet a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a cafetéria-juttatásra jogosult személy cafetéria-nyilatkozatának megérkezését követő hónap első napjától érvényes, kizárólag a Pénzügyi és Számviteli Főosztály által kiadott bérletszelvény formájában biztosítja.
(6) A cafetéria-jogosultság év közben történő megszűnése esetén, az igényelt helyi utazási bérlet típusától függően van lehetőség annak visszaadására. A helyi utazási bérlet visszaadására vonatkozó szándékát a cafetéria-juttatásra jogosult személy jelzi, legkésőbb az utolsó munkában töltött napján. A helyi utazási bérlet az utolsó munkában töltött napot követő napig adható vissza a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon.
72. Széchenyi Pihenő Kártya
84. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a Széchenyi Pihenő Kártya
a) szálláshely alszámlájára egy összegben;
b) vendéglátás alszámlájára havi bontásban;
c) szabadidő alszámlájára egy összegben
igényelhet elektronikus utalvány formájú támogatást, alszámlánként vagy valamennyi alszámlára kiterjedően.
(2) A Széchenyi Pihenő Kártya alszámlájára nyújtott támogatás (a továbbiakban: támogatás) abban az esetben igényelhető, ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy és a társkártyabirtokos, a kártyaigénylőlap szerinti személyes adataiknak a támogatás biztosítása céljából az IM által történő kezeléséhez és a kártyakibocsátó intézmény részére történő továbbításához hozzájáruló nyilatkozatot ad. Élettárs részére igényelt társkártya esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személy az élettársi kapcsolat fennállásáról az IM felé nyilatkozik.
(3) Az igénylés során a cafetéria-juttatásra jogosult személy – az éves cafetéria-keret és az Szja tv. 71. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott mértékek mellett – alszámlánként figyelembe veszi a más juttatótól a tárgyévben az adott alszámlára biztosított támogatás összegét is. A cafetéria-juttatásra jogosult személy a más juttatótól származó támogatás összegéről a vonatkozó alszámla tekintetében nyilatkozatot tesz.
(4) Az IM a támogatást a
a) szálláshely alszámlára és szabadidő alszámlára tárgyév április 30-áig;
b)16 vendéglátás alszámlára a tárgyév első kifizetéseként április 20-áig, ezt követően kéthavonta, minden második hónap 25-éig
utalja el.
(5)17 A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén, illetve a cafetéria-nyilatkozat megtételének időpontjától függően a támogatás átutalására a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott időpontig kerül sor. Legkorábban abban az időpontban teljesíthető az utalás, amely időpont előtt egy hónappal a cafetéria-juttatásra jogosult személy cafetéria-nyilatkozata a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra megérkezik.
(6) A támogatást az IM a kártyakibocsátó intézménytől általa megrendelt kártyán keresztül biztosítja a cafetéria-juttatásra jogosult személy számára. A kártya megrendelésével, használatával, a támogatás igénybevételével kapcsolatban a cafetéria-juttatásra jogosult személyt semmilyen költség nem terheli.
(7) Ilyen irányú igény esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személy rendeli meg a pótkártyát, valamint a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozó és az élettárs részére a társkártyát közvetlenül a kártyakibocsátó intézménytől. Ha a társkártya igénylésére a cafetéria-nyilatkozat megtételekor kerül sor, a cafetéria-juttatásra jogosult személy választása szerint a társkártyát az IM is megrendelheti. A pótkártya, illetve a társkártya előállítási és kézbesítési költsége – a megrendelő személyétől függetlenül, pótkártyánként, illetve társkártyánként – a cafetéria-juttatásra jogosult személyt terheli, az az éves cafetéria-keret terhére nem számolható el.
(8) Kártya, társkártya igénylése során a cafetéria-juttatásra jogosult személy gondoskodik a rendelkezésére bocsátott „kártyaigénylőlap és adatkezelési hozzájáruló nyilatkozat” nyomtatvány kártyánként két példányban történő kitöltéséről, aláírásáról és a nyomtatványok eredeti példányainak a Pénzügyi és Számviteli Főosztály részére történő megküldéséről.
(9) A fel nem használt támogatás cafetéria-juttatásra jogosult személynek történő visszatérítésére, illetve az egyes alszámlákra igényelt összegek módosítására nincs lehetőség.
73. Erzsébet-utalvány
85. § (1) Az IM az étkezési hozzájárulást papíralapú Erzsébet-utalvány formájában biztosítja.
(2)18 Az Erzsébet-utalvány havonként egyenlő, százzal osztható összegben igényelhető. A legkisebb igényelhető összeg 1000 forint/hó.
(3)19 Az Erzsébet-utalvány rendelkezésre bocsátására a 84. § (4) bekezdés b) pontja és az (5) bekezdés szerint kerül sor.
74. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás
86. § (1) Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás (a továbbiakban: munkáltatói hozzájárulás) annak a cafetéria-juttatásra jogosult személynek nyújtható, aki
a) ezt – éves cafetéria-kerete terhére – igényli;
b) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja és
c) a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak – ha ez még nem történt meg – a cafetéria-nyilatkozatával egyidejűleg a tagsági jogviszonyának fennállását igazoló okirat másolatát benyújtja.
(2) A munkáltatói hozzájárulás mértéke egységesen havi 10 000 forint. A cafetéria-juttatásra jogosult személynek lehetősége van a havi munkáltatói hozzájárulás összegét ettől eltérő mértékben meghatározni az éves cafetéria-keretén belül azzal, hogy
a) alacsonyabb összegű igénylés esetén a különbözetről a cafetéria-nyilatkozatban le kell mondani, s egyben kérni a munkáltatói hozzájárulás szüneteltetését;
b) a magasabb összegű igénylés nem haladhatja meg az Szja tv. 71. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott mértéket;
c) az igényelt összegnek el kell érnie az adott pénztár által meghatározott tagdíjminimumot.
(3) A munkáltatói hozzájárulás abban az esetben vehető igénybe, ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy nyilatkozik arról, hogy adott hónapokra ugyanezen a jogcímen más juttatótól nem szerez bevételt.
75. Önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás
87. § Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulásra a 86. §-t kell alkalmazni azzal, hogy
a) az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás – külön-külön és együtt is – annak a cafetéria-juttatásra jogosult személynek nyújtható, aki önkéntes kölcsönös egészségpénztár vagy önsegélyező pénztár tagja,
b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás mértéke egységesen havi 10 000 forint az önkéntes kölcsönös egészségpénztár és az önsegélyező pénztár tekintetében is,
c) a havi munkáltatói hozzájárulás – a két pénztárba együttesen is – nem haladhatja meg az Szja tv. 71. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket.
76. Iskolakezdési támogatás
88. § (1) Iskolakezdési támogatást az a cafetéria-juttatásra jogosult személy vehet igénybe, akinek gyermeke a közoktatásban vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban részt vevő tanuló, feltéve hogy a cafetéria-juttatásra jogosult személy a gyermeknek – a családok támogatásáról szóló törvény vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra vagy hasonló ellátásra jogosult – szülője, gyámja vagy mindezekkel közös háztartásban élő házastárs.
(2) Az iskolakezdési támogatás mértéke nem haladhatja meg gyermekenként az Szja tv. 71. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott mértéket.
(3) Az iskolakezdési támogatás igénylése során – a gyermek nevének, TAJ-számának egyidejű közlésével – a cafetéria-juttatásra jogosult személy nyilatkozik arról, hogy
a) gyermeke közoktatásban vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban vesz részt, és őt saját háztartásában tartja el, és
b) ő vagy a vele közös háztartásban élő házastársa a gyermekre tekintettel jogosult családi pótlékra vagy hasonló ellátásra.
(4) Az IM az iskolakezdési támogatást a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosító utalvány formájában biztosítja. Az utalvány rendelkezésre bocsátására tárgyév július hónapban kerül sor.
1. függelék az 1/2015. (II. 20.) IM KÁT utasításhoz20
Az Igazságügyi Minisztériumban képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek
1. Adminisztrációs munkakörökben az igazgatásszervezői, jogi asszisztensi, irodavezető, segédlevéltáros, titkárságvezető, jegyzőkönyvvezető, valamint a gyors- és gépíró képzettség;
2. állami támogatásokra vonatkozó támogatási szerződések előkészítését ellátó, jogász végzettséget igénylő munkakörökben az európai uniós szakjogász képzettség, illetve közgazdász végzettség;
3. humánpolitikai munkakörökben a humánmenedzsment-szakértő, okleveles humánszervező, személyügyi gazdálkodó, munkajogi szakjogász, közszolgálati személyügyi menedzser képzettség;
4. igazságügyi jellegű munkakörökben az európai jogi szakjogász, nemzetközi szakjogász, állam- és jogtudományi PhD, szabályozási (kodifikátor) szakjogász képzettség;
5. infokommunikációs jellegű munkakörökben az infokommunikációs szakjogász, informatikus képzettség;
6. jogszabály-előkészítési munkakörökben a szabályozási (kodifikátor) szakjogász képzettség;
7. közbeszerzési eljárások előkészítését, lefolytatását végző, jogász végzettséget igénylő munkakörben a közbeszerzési szakjogász képzettség;
8. perképviseleti tevékenységet ellátó jogász végzettséget igénylő munkakörben az egyes pertípusokhoz kapcsolódó szakjogászi képzettség, illetve igazgatásszervezői végzettség;
9. pénzügyi, gazdasági jellegű munkakörökben a jogász, gazdasági mérnök, igazgatásszervező, képesített könyvelő, számviteli ügyintéző, pénzügyi ügyintéző, pénzügyi tanácsadó, pénzügyi ellenőr, adótanácsadó, TB szakelőadó, valutapénztáros és valuta-ügyintéző, igazgatási ügyintéző, személyügyi és munkaügyi ügyintéző, számítógép-kezelő képzettség;
10. polgári jogi szerződések előkészítését végző, jogász végezettséget igénylő munkakörökben a szerződéses feltételek tárgyát képező jogterületen megszerezhető szakjogászi képzettség, illetve közgazdász végzettség.
2. függelék az 1/2015. (II. 20.) IM KÁT utasításhoz21
Munkáltatói jogkör átruházása
Alulírott …………………………… mint az Igazságügyi Minisztériumban munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult ……………… napjától visszavonásig a Személyügyi Főosztály főosztályvezetőjére, a főosztályvezető akadályoztatása vagy távolléte esetén a Személyügyi Főosztály főosztályvezető-helyettesére átruházom az alábbiakban meghatározott munkáltatói jogok gyakorlását:
a) a kormányzati szolgálati jogviszonyban jogszabály erejénél fogva bekövetkező változásokról szóló értesítés aláírása;
b) a munkáltató mérlegelési jogkörébe nem tartozó munkáltatói intézkedések megtétele – ide nem értve a jogviszony megszűnésének eseteit –;
c) a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő munkáltatói igazolások, valamint a gyakorlati időre (pl. jogi szakvizsgához szükséges gyakorlati idő) vonatkozó igazolás kiadása;
d) a munkáltatói jogkör gyakorló által előzetesen jóváhagyott kezdeményezés alapján egyedi esetekben az általánostól eltérő munkarend megállapítása;
e) a hivatali szerv vezetője döntését követően – az állami vezetők kivételével – az eltérítéssel kapcsolatos okiratok aláírása.
Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.
Budapest, ……………………….
……………………………………….
munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírása
munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírása
3. függelék az 1/2015. (II. 20.) IM KÁT utasításhoz22
Munkáltatói jogkör átruházása
Alulírott …………………………… mint az Igazságügyi Minisztériumban munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult ……………… napjától visszavonásig a Személyügyi Főosztály főosztályvezetőjére, a főosztályvezető akadályoztatása vagy távolléte esetén a Személyügyi Főosztály főosztályvezető-helyettesére átruházom az alábbiakban meghatározott munkáltatói jogok gyakorlását:
a) a kormányzati szolgálati jogviszonyban jogszabály erejénél fogva bekövetkező változásokról szóló értesítés;
b) a munkáltató mérlegelési jogkörébe nem tartozó munkáltatói intézkedések megtétele – ide nem értve a jogviszony megszűnésének eseteit –;
c) a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő munkáltatói igazolások, valamint a gyakorlati időre (pl. jogi szakvizsgához szükséges gyakorlati idő) vonatkozó igazolás kiadása;
d) a munkáltatói jogkör gyakorló által előzetesen jóváhagyott kezdeményezés alapján egyedi esetekben az általánostól eltérő munkarend megállapítása.
Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.
Budapest, ……………………….
……………………………………….
munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírása
munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírása
1
Az utasítást az 1/2017. (III. 10.) IM KÁT utasítás 7. pontja hatályon kívül helyezte 2017. március 13. napjával.
2
A melléklet 15. § (4) bekezdése a 3/2015. (X. 21.) IM KÁT utasítás 1. pontjával megállapított szöveg.
3
A Melléklet I. Fejezet 23/A. alcímét (31/A–31/B. §) a 2/2016. (VII. 6.) IM KÁT utasítás 1. pontja iktatta be.
4
A Melléklet 41. § (2) bekezdése a 2/2015. (VI. 25.) KIM KÁT utasítás 1. pontjával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. pontját.
5
A Melléklet 44. § (5) bekezdés c) pontját az 1/2016. (III. 4.) IM KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
6
A Melléklet 45. § (2) bekezdése a 2/2015. (VI. 25.) KIM KÁT utasítás 1. pontjával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. pontját.
7
A Melléklet 54. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze az 1/2016. (III. 4.) IM KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
8
A Melléklet 68. § (8) bekezdése a 2/2015. (VI. 25.) KIM KÁT utasítás 1. pontjával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. pontját.
9
A Melléklet 68. § (9) bekezdése a 2/2015. (VI. 25.) KIM KÁT utasítás 1. pontjával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. pontját.
10
A Melléklet 74. § (2) bekezdés c) pontja a 2/2015. (VI. 25.) KIM KÁT utasítás 1. pontjával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. pontját.
11
A Melléklet 74. § (2) bekezdés g) pontját az 1/2016. (III. 4.) IM KÁT utasítás 1. §-a iktatta be.
12
A Melléklet 74. § (4) bekezdése a 2/2015. (VI. 25.) KIM KÁT utasítás 1. pontjával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. pontját.
13
A Melléklet 74. § (4a) bekezdését a 2/2015. (VI. 25.) KIM KÁT utasítás 1. pontja iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. pontját.
14
A Melléklet 74. § (6) bekezdése az 1/2016. (III. 4.) IM KÁT utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
15
A Melléklet 77. § (1) bekezdése az 1/2016. (III. 4.) IM KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
16
A Melléklet 84. § (4) bekezdés b) pontja az 1/2016. (III. 4.) IM KÁT utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
17
A Melléklet 84. § (5) bekezdése az 1/2016. (III. 4.) IM KÁT utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.
18
A Melléklet 85. § (2) bekezdése az 1/2016. (III. 4.) IM KÁT utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.
19
A Melléklet 85. § (3) bekezdése a 2/2015. (VI. 25.) KIM KÁT utasítás 1. pontjával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. pontját.
20
A függelék eredeti szövegének megjelölését 1. függelékre változatta a 2/2016. (VII. 6.) IM KÁT utasítás 1. pontja, szövege ugyanezen ponttal megállapított szöveg.
21
A 2. függeléket a 2/2016. (VII. 6.) IM KÁT utasítás 1. pontja iktatta be.
22
A 3. függeléket a 2/2016. (VII. 6.) IM KÁT utasítás 1. pontja iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás