1/2015. (XII. 23.) MK KÁT utasítás
1/2015. (XII. 23.) MK KÁT utasítás
a Miniszterelnöki Kabinetiroda Közszolgálati Szabályzatáról1
2015.12.26.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 75. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a melléklet IV. fejezete tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 151. § (3) bekezdésére, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 17. § (1) bekezdésére, a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 9. §-ára és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-ára figyelemmel – a következő utasítást adom ki:
1. A Miniszterelnöki Kabinetiroda (a továbbiakban: MK) Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: KSz) jelen utasítás melléklete tartalmazza.
2. A KSz hatálya a mellékletben meghatározott módon kiterjed
a) az MK-val kormányzati szolgálati jogviszonyban álló szakmai vezetőre, kormánytisztviselőre és kormányzati ügykezelőre (a továbbiakban együtt: kormánytisztviselő),
b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) ötödik része alapján az MK-val munkaviszonyban álló munkavállalóra
(a továbbiakban együtt: munkatárs),
c) az MK állományába tartozó politikai vezetőre,
d) az MK-val kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni kívánó személyre (a továbbiakban ideértve a pályázati eljárásban részt vevő személyeket is),
e) az MK-ban kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő felsőoktatási hallgatóra,
f) elismerésben vagy juttatásban részesített személyre, szervre, valamint szervezeti egységre,
g) az MK-ból, valamint jogelőd szerveitől nyugállományba vonult volt munkatársakra.
3. Ez az utasítás a közzétételét követő 3. napon lép hatályba.
4. A KSz-t a hatálybalépését követően az MK belső számítógépes hálózatán is közzé kell tenni, arról az MK munkatársait tájékoztatni kell, illetve azt az érintett személy számára kinevezésekor megismerhetővé kell tenni.
5. Jelen utasítás hatálybalépése nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket és a rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az a munkatárs számára kedvezőbb a kérelem benyújtásakor hatályban lévő szabályzatban foglalt rendelkezésekhez képest.
6. Ha jelen utasítás hatálybelépésekor az MK-nál kormányzati ügykezelőként foglalkoztatott munkatárs illetménye magasabb, mint a KSz 28. §-a alapján számított illetmény, ezen kormányzati ügykezelő mindaddig a magasabb illetményt kapja, amíg a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján el nem éri a magasabb illetményének megfelelő ügykezelői illetményt.
7. Az MK jogelőd szerveinek közszolgálati szabályzatai alapján visszatérítendő támogatásban vagy illetmény-, illetve munkabérelőlegben részesült munkatárs az eredeti – a folyósítás megkezdésekor hatályos szabályok, illetve a vonatkozó szerződésben foglalt – feltételek mellett köteles visszafizetni a támogatást.
Melléklet az 1/2015. (XII. 23.) MK KÁT utasításhoz
A MINISZTERELNÖKI KABINETIRODA
KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYZATA
KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYZATA
Általános rendelkezések
1. A szabályzat hatálya, alkalmazása és értelmező rendelkezések
1. § (1) A KSz:
a) hatálya – a 21. § (6) bekezdése és a 75. § kivételével – kiterjed az MK-val kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőre,
b) 19–20. §, 21. § (6) bekezdés, 25–26. §, 37–41. §, 42. § (1)–(2) bekezdése és (4)–(5) bekezdése, 44–84. § hatálya kiterjed a Kttv. ötödik része alapján az MK-val munkaviszonyban álló munkavállalóra,
c) 15–16. §, 18–20. §, 21. § (1)–(5) bekezdés, 27. §, 41. §, 44–84. § hatálya kiterjed a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvénnyel összhangban az MK állományába tartozó politikai vezetőre,
d) 7. § (1)–(2) bekezdéseinek és 12. § (2) bekezdésének hatálya kiterjed a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőző intézkedésekkel kapcsolatosan a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni kívánó személyre,
e) 30–31. §-ának hatálya kiterjed azokra a munkatársakra, akik felett a munkáltatói jogokat a közigazgatási államtitkár gyakorolja,
f) 43. §-ának hatálya kiterjed a kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő felsőoktatási hallgatóra,
g) 65. §, 70. §, 72. § hatálya kiterjed az egyes, nem csak kormánytisztviselők részére adható elismerések és juttatások vonatkozásában az abban részesített személyre, szervre, valamint szervezeti egységre.
(2) Az MK szervezeti egységeinél foglalkoztatottak jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira és támogatásaira a KSz-t a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és közigazgatási államtitkári intézkedésekkel együttesen kell alkalmazni.
(3) A KSz 14. §-ában és 23–24. §-ában foglalt rendelkezéseket a kormányzati ügykezelők és a szakmai vezetők tekintetében nem kell alkalmazni.
(4) A KSz 25–26. §-ában foglalt rendelkezéseket a kabinetfőnökök, politikai tanácsadók és politikai főtanácsadók, valamint szakmai vezetők tekintetében nem kell alkalmazni.
(5) A KSz 5–8. §-ában, 10. §-ában, 14–16. §-ában foglalt rendelkezéseket – jogszabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – megfelelően alkalmazni kell a nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló munkatársakra is.
2. § (1) A KSz alkalmazásában szervezeti egység a Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (X. 27.) MK utasítás (a továbbiakban: MK SzMSz) 45. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő önálló szervezeti egység.
(2) A KSz-ben meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez a mindenki számára elektronikusan hozzáférhetővé tett nyomtatványokat kell alkalmazni. A KSz-hez kapcsolódó nyomtatványoknak a közzétételéről, valamint azok folyamatos aktualizálásáról az MK Igazgatási és Jogi Főosztálya gondoskodik.
3. § A KSz II. fejezetének alkalmazásában:
a) iskolarendszeren kívüli továbbképzés (résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban):
aa) a közigazgatási alap- és szakvizsgára, ügykezelői alapvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára felkészítés,
ab) a jogi szakvizsgára felkészítés,
ac) a közigazgatásban hasznosítható szakképesítést adó továbbképzés,
ad) más, közigazgatási feladat ellátására felkészítő, a részvételt igazoló dokumentummal záruló képzés, átképzés,
ae) közigazgatási, illetve a kormánytisztviselő feladata ellátásához szükséges szakmai ismereteket szinten tartó, bővítő továbbképzés,
af) közigazgatási vezetőképzés, vezető-továbbképzés,
ag) képesség- és készségfejlesztő tréning,
ah) a nyelvi jellegű továbbképzés;
b) iskolarendszerű továbbképzés:
ba) a közoktatás területén középiskolában, szakiskolában magasabb iskolai végzettség, illetve szakképesítés megszerzésére irányuló képzés,
bb) a felsőoktatásban alapképzés, kiegészítő alapképzés, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés, tudományos továbbképzés;
c) továbbképzés: a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendeletben, valamint egyéb jogszabályokban a kormánytisztviselő alkalmazásához megkívánt alapképzettséget (szakképzettséget) biztosító képzésen kívül minden további iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés, amely a kormánytisztviselő munkakörének ellátásához szükséges;
d) a kormánytisztviselők továbbképzése: a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet alapján történő kötelező továbbképzés.
4. § (1) A KSz III. fejezetének alkalmazásában:
a) az MK jogelőd szervei: mindazon szervek, amelyek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet, valamint az MK Alapító Okirata alapján a minisztérium jogelődjének minősülnek;
b) közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.
(2) Ahol a III. fejezet házastársat említ, azon bejegyzett élettársat is érteni kell.
2. A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének rendje
5. § (1) Amennyiben kormányzati szolgálati jogviszony létesítése céljából az érintett szervezeti egység vezetője pályázati eljárás lefolytatását tartja szükségesnek, megkeresi az Igazgatási és Jogi Főosztályt a pályázati eljárás előkészítésének, megindításának kezdeményezése, a pályázati felhívás közzététele érdekében.
(2) A pályázati felhívásra beérkező pályázatok előszűrését az Igazgatási és Jogi Főosztály végzi. Az előszűrés a pályázatok formai (a csatolandó dokumentumok előírt formában és számban történő megküldése) és tartalmi (a pályázati felhívás feltételeinek való tételes megfelelés) érvényességének vizsgálatát jelenti.
(3) Szükség esetén az érintett szervezeti egység vezetője az érvényes pályázatot benyújtók értékelésére Értékelő Bizottságot hozhat létre, amely javaslatot tesz a munkáltatói jogkör gyakorlójának a nyertes pályázó személyére vonatkozóan. Az Értékelő Bizottságnak tagja az érintett szervezeti egység vezetője és az Igazgatási és Jogi Főosztály kijelölt munkatársa. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntését követően az érintett szervezeti egység vezetője tájékoztatja az Igazgatási és Jogi Főosztályt a pályázat eredményéről, eredményes pályázati eljárás esetén a 6–8. §-ban foglaltak szerint jár el.
(4) A pályázati eljárás eredményéről a pályázókat az Igazgatási és Jogi Főosztály értesíti.
(5) A pályázati eljárásban keletkezett személyes adatok kezeléséről az Adatkezelési Szabályzat mellékletét képező Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat rendelkezik.
6. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően, annak jogszabályban előírt feltételei biztosítása érdekében a kinevezni kívánt személyről a szervezeti egység vezetője – legkésőbb a munkába állítás tervezett időpontját megelőző 15 nappal – a mindenki számára elektronikusan hozzáférhetővé tett „Alkalmazási engedély” című nyomtatványt és annak mellékleteit köteles kitölteni, és azt az Igazgatási és Jogi Főosztály egyidejűleg történő értesítése mellett a szervezeti egység felett felügyeleti jogkört gyakorló (helyettes) államtitkár útján jóváhagyásra megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Ezzel egyidejűleg az alkalmazni kívánt személy részére az Igazgatási és Jogi Főosztály a mindenki számára elektronikusan hozzáférhetővé tett „Informatikai bejelentő lap” című nyomtatványt köteles átadni. Az alkalmazásra kerülő személy szervezeti egységének vezetője a kitöltött Informatikai bejelentő lapot legkésőbb a jogviszony létesítésének napjáig az Igazgatási és Jogi Főosztályon köteles leadni.
(2) Az Alkalmazási engedély a kinevezni kívánt személy adatait és a foglalkoztatás tervezett körülményeit tartalmazza.
(3) Az Alkalmazási engedélyhez mellékelni kell a kinevezni kívánt személy 3 hónapnál nem régebbi fényképes, a közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012. (III. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott minta szerinti önéletrajzát és a munkaköri leírását.
(4) Az Alkalmazási engedélyben foglaltak alapján
a) az Igazgatási és Jogi Főosztály
aa) az üres álláshely rendelkezésre állását és a kinevezni kívánt személy besorolás szerinti illetményét,
ab) a nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségességét és annak szintjét,
ac) – a szervezeti egység javaslatának és a munkaköri leírás figyelembevételével – a vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettséget;
b) a Pénzügyi Főosztály a bér- és cafetéria-keret rendelkezésre állását
igazolja.
(5) Amennyiben az (1)–(4) bekezdésben foglalt intézkedések alapján a foglalkoztatás jogszabályi feltételei fennállnak, az Igazgatási és Jogi Főosztály vezetője azt igazolja, és gondoskodik a szükséges okiratok elkészítéséről.
(6) Az áthelyezésre irányuló kikérőt az Igazgatási és Jogi Főosztály készíti elő.
7. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése előtt a kormánytisztviselővé kinevezni kívánt személy az Igazgatási és Jogi Főosztály által átadott iratok kitöltésével nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges tényekről, adatokról, körülményekről.
(2) A kinevezni kívánt személy egyúttal az Igazgatási és Jogi Főosztály rendelkezésére bocsátja a felvételhez szükséges okiratokat, igazolásokat, a büntetlen előélet igazolásáról szóló hatósági bizonyítványt és az igazolványképet.
(3) Az Igazgatási és Jogi Főosztály a kinevezést megelőzően intézkedik a kinevezni kívánt kormánytisztviselő nemzetbiztonsági ellenőrzésének megindítása, valamint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítése érdekében.
(4) Az Igazgatási és Jogi Főosztály a kinevezési okiratot, annak aláírását követően haladéktalanul átadja a Pénzügyi Főosztály részére. A bérszámfejtéshez szükséges okiratokat a kormánytisztviselő – az Igazgatási és Jogi Főosztály által korábban rendelkezésre bocsátott lista alapján – a kinevezésének elfogadása után haladéktalanul átadja a Pénzügyi Főosztály részére.
(5) Az esküokmányt az MK részéről a munkáltatói jogkör gyakorlója írja alá.
(6) A munkavégzési helyre történő belépésre jogosító okmány kiállításával kapcsolatos eljárást a vonatkozó normatív utasítás szerint kell lefolytatni.
(7) Az Igazgatási és Jogi Főosztály a kinevezést követő 30 napon belül gondoskodik a kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos, a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 8. §-a szerinti munkáltatói tájékoztatás megadásáról. Az átadást dokumentálni kell.
3. A munkakör és a munkaköri leírás
8. § (1) A munkakör azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a munkatárs jogviszonya alapján ellátni köteles, illetve amelyben a munkatársat az MK köteles és jogosult foglalkoztatni.
(2) A munkaköri leírás tartalmazza a munkakör jellegét, a betöltéséhez kapcsolódó feltételeket és ismereteket, a munkakörbe tartozó feladatok megnevezését, a munkakör ellátásához biztosított hatáskört, valamint a munkatársnak az MK szervezetében, a munkavégzésével összefüggő kapcsolatait. A munkaköri leírás csak olyan mértékű és jellegű feladatokat állapíthat meg, melyeket a munkatárs a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányadó rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.
(3) A munkaköri leírást a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység valamennyi státuszára vonatkozóan köteles elkészíteni a mindenki számára elektronikusan hozzáférhetővé tett „Munkaköri leírás” című nyomtatvány kitöltésével. A munkaköri leírást három példányban kell elkészíteni, és a szervezeti egység vezetője mindhárom példányt aláírásával ellátja. A kinevezéskor a munkaköri leírás első példányát a kinevezési okirattal (munkavállalók esetében a munkaszerződéssel) együtt átadja a kormánytisztviselő (munkavállaló) részére, a második példányát – az átadást követő munkanapon – megküldi az Igazgatási és Jogi Főosztálynak, a harmadik példányát irattárba helyezi. A szervezeti egység vezetője megküldi a munkaköri leírás másolati példányát a munkatárs közvetlen felettesének.
(4) A munkaköri feladatok megváltozása, illetőleg a kinevezés módosítása esetén, a munkatárs részére új munkaköri leírást kell készíteni. Az új munkaköri leírás elkészítésére a (2)–(3) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak.
(5) Határozott időre történő kinevezés esetén a helyettesítés céljából alkalmazott kormánytisztviselő munkaköri leírásában a munkaköri feladatok tartalmának meg kell egyezniük az általa helyettesített kormánytisztviselő munkaköri leírásában foglaltakkal.
4. Az átszervezéssel kapcsolatos eljárás
9. § Az MK-n belüli átszervezés esetén a terület szakmai irányításáért felelős államtitkár, illetve helyettes államtitkár kezdeményezi a kormányzati szolgálati jogviszony módosítását vagy megszüntetését. Ehhez csatolja a szervezeti egység állománytábláját és a munkaköri leírások módosításának tervezetét abból a célból, hogy kétséget kizáróan megállapítható legyen, mely munkakör válik feleslegessé és az abban foglalt, egyes feleslegessé nem vált feladatokat hogyan látja el a szervezeti egység többi kormánytisztviselője.
5. A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésével, módosításával kapcsolatos eljárás
10. § (1) A kormánytisztviselő köteles a munkakörét és a munkaköri feladatainak ellátásával összefüggő információkat, iratokat a (2) bekezdésben foglaltak szerint átadni (munkakör átadás-átvételi eljárás), valamint a használatában lévő eszközökkel elszámolni
a) a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése, a három hónapot meghaladó tartós távollét esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött napon,
b) vezetői munkakörbe történő kinevezés vagy a munkakör módosítása, az MK-n belüli áthelyezés esetén, a jogviszony módosulásakor vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott egyéb esetekben legkésőbb az előző munkakörben töltött utolsó munkanapon,
c) hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása esetén a fegyelmi határozatban megjelölt napon.
(2) A kormánytisztviselő köteles munkakörét a szervezeti egység vezetője által kijelölt személynek az (1) bekezdés szerint meghatározott időpontban átadni. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az átadó és átvevő nevét, a lezárt ügyeket, az intézés alatt álló ügyeket azok elintézési módjának, határidejének megjelölésével, az átadott dokumentumok megnevezésével, elérhetőségének pontos megjelölésével. Az átadó az eljárással kapcsolatosan írásban megjegyzéseket tehet, aminek lehetőségére őt előzetesen figyelmeztetni kell. Az iratot négy eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy az átadót, az átvevőt, az átadásért felelős szervezeti egység vezetőjét, valamint az Igazgatási és Jogi Főosztályt illeti.
(3) Amennyiben a munkakör átadására kötelezett kormánytisztviselő elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni a munkakör-átadási kötelezettségének, illetőleg azt megtagadja, a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység kormánytisztviselői közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadó kormánytisztviselő két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő kormánytisztviselő személyes kezelésében levő iratokat, amelyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt kormánytisztviselőnek. Az átadásról a távollévő kormánytisztviselőt az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni.
(4) A kormánytisztviselő köteles a használatában lévő eszközökkel elszámolni. Ennek érdekében az Igazgatási és Jogi Főosztály kijelölt ügyintézője az (1) bekezdésben megjelölt időpontot megelőzően a kormánytisztviselő részére átadja a mindenki számára elektronikusan hozzáférhetővé tett „Elszámoló lap” című nyomtatványt, a jogviszony módosulása esetében az „Egyszerűsített elszámoló lap” című nyomtatványt, amelyet a kormánytisztviselőnek az elszámolást követően az Igazgatási és Jogi Főosztályon kell leadnia. Az elszámolási kötelezettség kormánytisztviselő általi nem teljesítése esetén a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandóak.
(5) A jogviszony megszűnése esetén az Igazgatási és Jogi Főosztály az általa kiállított közszolgálati igazolást a jogviszony megszűnését igazoló okirattal együtt haladéktalanul, a hiánytalanul kitöltött Elszámoló lapot pedig annak átvétele napján átadja a Pénzügyi Főosztály részére. A Pénzügyi Főosztály a járandóságok kifizetése után kiadja a kormánytisztviselőnek a közszolgálati igazolást és az egyéb, jogszabályban előírt iratokat.
6. Az állománytábla
11. § (1) Az állománytábla elkészítéséről és folyamatos karbantartásáról az államtitkárság(ok) kijelölt kapcsolattartója köteles gondoskodni az államtitkár által irányított szervezeti egységek tekintetében. Az Igazgatási és Jogi Főosztály feladata – a Pénzügyi Főosztállyal együttműködve – az MK állománytáblájának összeállítása és annak folyamatos aktualizálása.
(2) Az MK állománytábláját a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá. Az abban foglaltak megváltoztatását a közigazgatási államtitkár – az Igazgatási és Jogi Főosztály és a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár javaslata alapján – engedélyezi.
7. Együttalkalmazási tilalom, összeférhetetlenség
12. § (1) A kinevezést megelőzően az Igazgatási és Jogi Főosztály a mindenki számára elektronikusan hozzáférhetővé tett „Tájékoztató a Kttv. összeférhetetlenségre vonatkozó szabályainak végrehajtásáról” című nyomtatvány átadásával tájékoztatja a kinevezendő személyt a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott együttalkalmazási tilalomra, összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenségre) vonatkozó rendelkezésekről, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek elbírálásának rendjéről.
(2) A kinevezendő személy nyilatkozik arról, hogy
a) az összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztatást megkapta, megértette és tudomásul vette,
b) vele szemben nem áll fenn a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor összeférhetetlenségi ok (a nyilatkozatot az elektronikusan közzétett „Összeférhetetlenségi nyilatkozat jogviszony létesítéséhez” című nyomtatvány kitöltésével kell megtenni),
c) felmerülhet-e vele szemben a Kttv. 84–85. §-ában és 87. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi ok. Amennyiben fennállhat, a mindenki számára elektronikusan hozzáférhetővé tett „Adatlap a Kttv. összeférhetetlenségi szabályainak vizsgálatához”, illetve „Bejelentés egyéb összeférhetetlenségi helyzetről” című nyomtatványok kitöltésével az érintett bejelenti a jogviszonyt, illetve kérelmezi a munkáltatói jogkör gyakorlójától a jogviszony létesítésének, illetve folytatásának az engedélyezését.
(3) Kinevezésmódosítás folytán vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő – a kinevezése módosítását megelőzően – ismételten nyilatkozik a (2) bekezdésben foglaltakról.
(4) Amennyiben a további jogviszony létesítéséhez a Kttv. 85. § (2)–(3) bekezdése, valamint 87. § (2) bekezdése alapján a munkáltató engedélye szükséges, a munkáltatói jogkör gyakorlója a következő feltételekkel engedélyezheti a kormánytisztviselő számára további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését:
a) a tevékenységnek a kormánytisztviselő beosztás szerinti napi munkaidejére eső része nem haladhatja meg a napi 4 órát, és
b) a kormánytisztviselőnek az engedélyezett távollét időtartamát a távollét időpontjától számított 30 naptári napon belül le kell dolgoznia. Ez a Kttv. 96. § (3) bekezdése alapján nem minősül rendkívüli munkavégzésnek.
(5) Abban az esetben, ha a kormánytisztviselő olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony fennállásáról nyilatkozik, amelyhez a munkáltatói jogkör gyakorlójának az elektronikusan közzétett „Adatlap a Kttv. összeférhetetlenségi szabályainak vizsgálatához” című nyomtatvány szerinti engedélye szükséges, a nyilatkozatot az Igazgatási és Jogi Főosztály haladéktalanul megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Az Igazgatási és Jogi Főosztály a nyilatkozathoz egyidejűleg mellékeli a kormánytisztviselő részére korábban már engedélyezett további jogviszony létesítésére irányuló adatlapok másolatait. A munkáltatói jogkör gyakorlója – a (4) bekezdés szerinti feltételekre figyelemmel – dönt a jogviszony létesítésének, illetve folytatásának engedélyezéséről.
(6) Az engedélyezéssel kapcsolatos döntéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a döntésnek az Igazgatási és Jogi Főosztály részére történő átadásától számított 4 munkanapon belül írásban értesíti a kormánytisztviselőt.
(7) A kormánytisztviselő köteles azt is bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyában változás következett be vagy az megszűnt.
(8) Olyan jogviszony létesítése esetén, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen be kell jelenteni, az „Adatlap a Kttv. Összeférhetetlenségi szabályainak vizsgálatához” elnevezésű dokumentum megfelelő kitöltésével tett bejelentés munkáltató részére történő megküldéséről az Igazgatási és Jogi Főosztály gondoskodik. Az Igazgatási és Jogi Főosztály a dokumentum beérkezésétől számított 8 munkanapon belül tájékoztatja a kormánytisztviselőt a jogviszony létesítésének tudomásul vételéről.
(9) A (2)–(8) bekezdésben foglalt kérelmeket, bejelentéseket és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket az Igazgatási és Jogi Főosztály az érintett kormánytisztviselő személyi anyagában helyezi el.
13. § (1) A kormánytisztviselő köteles a mindenki számára elektronikusan hozzáférhetővé tett „Bejelentés egyéb összeférhetetlenségi helyzetről” című nyomtatvány kitöltésével haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül.
(2) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, a kormánytisztviselőnek a felszólításban előírt határidőn belül az Igazgatási és Jogi Főosztályon be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító igazolást, okiratot. Az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító okirat különösen:
a) gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági és egyéb tagság megszüntetése esetén az arra irányuló – cégbírósági érkeztető bélyegzővel ellátott – változásbejegyzési kérelem;
b) a további jogviszony megszüntetése esetén a jogviszonyt megszüntető okirat.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak irányadók, ha a kormánytisztviselő jogviszonyának fennállása alatt a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyával kapcsolatban a munkáltatói jogkör gyakorlója összeférhetetlenséget állapít meg.
(4) A bejelentési kötelezettség elmulasztása, az előzetes engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá az ezekkel összefüggő valótlan vagy hiányos adatok közlése a Kttv. 155. § (1) bekezdése szerinti fegyelmi vétségnek minősül.
8. Címadományozás
14. § (1) A Kttv. 128. § (1) bekezdése szerinti címzetes vezető tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi és címzetes főmunkatársi címek adományozásánál a tartósan kiemelkedő munkavégzést különösen a kormánytisztviselő minősítésére tekintettel kell megállapítani. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben a legutolsó minősítést kell figyelembe venni.
(2) A Kttv. 126–128. §-a szerinti címadományozás (a továbbiakban: címadományozás) kezdeményezését indokolni kell, ismertetve a kormánytisztviselő szakmai életútját, az általa elért kiemelkedő eredményeket.
(3) Címzetes, illetve szakmai, valamint közigazgatási cím egymás mellett nem adományozható.
(4) Az Igazgatási és Jogi Főosztály igazolja, hogy a címadományozás nem sérti az irányadó törvényi kereteket. A Pénzügyi Főosztály igazolja, hogy a címadományozás pénzügyi fedezete rendelkezésre áll.
9. A rendes munkaidő
15. § (1) A munkaidőre és a munkaidőkeretre az MK valamennyi, teljes munkaidőben foglalkoztatott kormánytisztviselője tekintetében a Kttv. 89. § (1) bekezdése az irányadó (a továbbiakban: általános munkarend), ettől eltérő munkaidőkeretet, illetve munkaidő-beosztást a munkáltatói jogkör gyakorlója állapíthat meg.
(2) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének kezdeményezése esetén az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztást az Alkalmazási engedélyben fel kell tüntetni.
(3) Fennálló kormányzati szolgálati jogviszony esetén az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás alkalmazására irányuló kezdeményezést a szervezeti egység vezetője jóváhagyásra megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Jóváhagyás esetén az Igazgatási és Jogi Főosztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések elkészítéséről.
10. Munkaközi szünet
16. § A munkaközi szünet mértéke 30 perc, amelyet 11.30 és 15 óra között kell biztosítani.
11. Rendes szabadság, igazgatási szünet, szabadidő
17. § (1) A munkatársak által tárgyévben igénybe vett szabadságot a szervezeti egységeknél szabadság-nyilvántartó jegyzéken kell nyilvántartani. Az Igazgatási és Jogi Főosztály feladata a tárgyévre járó rendes szabadság mértékének megállapítása és a munkatárssal történő közlése minden év január 31-ig. Ennek érdekében a szervezeti egységek az előző évi lezárt szabadság-nyilvántartó jegyzéket legkésőbb január 10-ig kötelesek az Igazgatási és Jogi Főosztálynak megküldeni.
(2) Az Igazgatási és Jogi Főosztály minden év február 20-ig a szervezeti egységek vezetőitől megkéri az összesítést a munkatársak tárgyévre vonatkozó szabadság iránti igényéről, és ennek alapján elkészíti az MK szabadságolási tervét. A szabadságolási terv elkészítésénél figyelembe kell venni a tárgyévre vonatkozóan az igazgatási szünettel kapcsolatos kormánydöntést is.
(3) A munkatárs szabadságának kiadása a szabadságengedély kitöltésével és a szervezeti egység vezetője, illetve a szervezeti egység vezetője esetén a közvetlen felettes helyettes államtitkár jóváhagyásával történik. A szervezeti egység a munkatárs jelenlétéről napi nyilvántartást vezet (a továbbiakban: jelenléti ív), és azt havonta, tárgyhó 28. napjáig továbbítja az Igazgatási és Jogi Főosztálynak. Az Igazgatási és Jogi Főosztály tárgyhó 29. napjáig továbbítja a Pénzügyi Főosztályhoz a szervezeti egység által vezetett havi jelenléti ívet.
(4) A jelenléti íven az igénybe vett szabadságnapot „SZ” betűvel kell jelezni.
12. Keresőképtelenség miatti távollét
18. § (1) Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről a munkatárs köteles közvetlen felettesét haladéktalanul tájékoztatni, az erről szóló igazolást pedig a Pénzügyi Főosztálynak leadni, ahol annak beérkezését dokumentálni kell. A tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a kormánytisztviselő közeli hozzátartozója útján is teljesítheti.
(2) A keresőképtelenség miatti távollétet (a betegszabadságot, illetve táppénz igénybevételének időszakát) a jelenléti íven „B” megjelöléssel kell feltüntetni.
13. Tanulmányi munkaidő-kedvezmény
19. § (1) A munkatársat a Kttv. 79. § g) pontja vagy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 55. § (1) bekezdés g) pontja alapján megillető tanulmányi célú mentesítés (a továbbiakban együtt: tanulmányi munkaidő-kedvezmény) nyilvántartása az Igazgatási és Jogi Főosztály által a külön e célra kiállított „Nyilvántartólap a munkatársat megillető tanulmányi munkaidő-kedvezményről” elnevezésű nyomtatványon történik. A nyilvántartólapon a tanulmányi munkaidő-kedvezmény igénybevétele és engedélyezése a rendes szabadság igénybevételével azonos módon történik.
(2) A jelenléti íven a tanulmányi munkaidő-kedvezményt az alábbi módon kell jelezni:
a) a tanulmányi célú mentesítés fizetett időtartamát: „TSZ”;
b) a tanulmányi célú mentesítés a tanulmányi szerződés vagy KSz rendelkezése hiányában nem fizetett időtartamát: „TN”
megjelöléssel.
(3) E szakasz rendelkezéseit a II. fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
14. Fizetés nélküli szabadság
20. § (1) A fizetés nélküli szabadságot a munkatárs kérelmére a Kttv. 113. §-a vagy az Mt. 128. §-a és 130–131. §-a szerinti esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján az Igazgatási és Jogi Főosztály elkészíti a szükséges okiratokat, azt megküldi a Pénzügyi Főosztálynak és a kérelmezőnek.
(3) A fizetés nélküli szabadságot a jelenléti íven „FN” megjelöléssel kell jelezni.
15. A munkavégzés alóli mentesítés
21. § (1) Ha a kormánytisztviselő a Kttv. 79. § j) vagy l) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a Kttv. 144. § (2) bekezdése alapján a felek megállapodhatnak abban, hogy a kormánytisztviselő a teljes illetményét vagy annak bizonyos százalékát kapja, illetve abban is, hogy díjazás számára nem jár.
(2) Ha a kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését kezdeményezi, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A kérelemhez a közvetlen felettese javaslatát csatolni kell.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a döntést követően haladéktalanul írásban értesíti az Igazgatási és Jogi Főosztályt az okirat elkészítése érdekében.
(4) A munkavégzés alóli mentesítést a jelenléti íven „M” megjelöléssel kell jelezni, és az engedély másolati példányát a jelenléti ívhez kell csatolni.
(5) Az Igazgatási és Jogi Főosztály bekéri a Kttv. 79. § f) pontja alapján a munkavégzés alóli mentesülő kormánytisztviselőtől a mentesítés utolsó napjától számított 60 napon belül a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.
(6) Az MK-val munkaviszonyban álló munkavállaló – a kormánytisztviselőkkel azonos módon – mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól a Közszolgálati Tisztviselők Napján.
16. A rendkívüli munkavégzés
22. § (1) Rendkívüli munkavégzést legalább főosztályi szintű szervezeti egység vezetője rendelheti el az irányítása alá tartozó kormánytisztviselő részére, ha az a Kormány vagy az MK működésével közvetlenül összefüggő feladat ellátásához szükséges, illetve ha az a rendkívüli körülményekre való tekintettel indokolt.
(2) A rendkívüli munkavégzést elrendelő vezető felelős a rendkívüli munkavégzés időtartamának nyilvántartásáért és a munkavégzés ellentételezéseként a kormánytisztviselőt megillető szabadidő Kttv. 98. § (7) bekezdésében meghatározott határidőn belüli kiadásáért.
(3) A rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő határidőre történő kiadásának lehetetlen volta csak a Kormány vagy az MK működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg.
(4) Ha a rendkívüli munkavégzésért, készenlétért a kormánytisztviselő részére ellenértékként megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkavégzést követően 30 napon belül nem kerül sor, az elrendelő vezető köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekben haladéktalanul értesíteni az Igazgatási és Jogi Főosztályt.
(5) Az minősül rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő kormánytisztviselőnek, aki előre láthatóan tartósan – egy naptári évben belül legalább féléven keresztül – havonta átlagosan legalább 16 óra rendkívüli munkavégzést teljesít. Ezen kormánytisztviselők részére megállapítható szabadidő-átalány mértéke
a) egy naptári éven belüli féléves időszakra legfeljebb 13 munkanap vagy
b) egy naptári évre legfeljebb 25 munkanap.
(6) A szervezeti egység vezetője a szabadidő-átalány megállapításának kezdeményezésére vonatkozó javaslatát megküldi jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Jóváhagyás esetén az Igazgatási és Jogi Főosztály intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések előkészítéséről.
(7) A rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidő-átalány naptári évben történő kiadásának lehetetlen volta csak a Kormány vagy az MK működésével közvetlenül összefüggő okra tekintettel állapítható meg. Ebben az esetben a ki nem adott szabadidő-átalányt legkésőbb tárgyév végéig pénzben kell megváltani. Ennek érdekében a szervezeti egység vezetője köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekben haladéktalanul értesíteni az Igazgatási és Jogi Főosztályt.
(8) A Kttv. 98. § (5) bekezdése alapján a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt is megilleti a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Kttv. 98. §-a szerinti szabadidő, illetve szabadidő átalány az e §-ban foglaltakra figyelemmel.
17. Az idegennyelv-tudási pótlék
23. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra – a Kttv. 141. § (6) bekezdésén túlmenően – az a kormánytisztviselő jogosult, aki a munkaköri leírásában meghatározott idegen nyelvet munkakörének ellátásához használja.
(2) Az MK-ban csak élő nyelvekért állapítható meg idegennyelv-tudási pótlék. Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék az eszperantó és a klasszikus nyelvekért (latin, ógörög, szanszkrit és egyéb holtnyelvek).
(3) Az idegennyelv-tudás igazolásának rendjére, a vizsgák elismerésére és fokozatára az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló jogszabály rendelkezései az irányadók. Az idegennyelv-tudást igazoló, Kttv. szerinti dokumentumok beszerzését a kormánytisztviselő saját költségén végzi.
(4) Az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság feltételeinek fennállását – az eredeti okirat alapján – a szervezeti egység vezetője és az Igazgatási és Jogi Főosztály vezetője együttesen állapítja meg. A szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a Kttv. 141. § (6) bekezdésében meghatározottakon túl egyéb idegen nyelv után járó idegennyelv-tudási pótlék megítéléséről a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében dönt.
(5) A Kttv. 141. § (6) bekezdése szerinti idegen nyelvek esetében az idegennyelv-tudási pótlékot a (3) bekezdés szerinti igazolás bemutatásának napjától kell megállapítani. A Kttv. 141. § (6) bekezdésébe nem tartozó idegen nyelvek esetében az idegennyelv-tudási pótlékot a munkakör módosításának napjától kell megállapítani, feltéve hogy a kormánytisztviselő már azt megelőzően bemutatta a (3) bekezdés szerinti igazolást.
(6) A szervezeti egység vezetője köteles – az Igazgatási és Jogi Főosztály útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójánál kezdeményezni az idegennyelv-tudási pótlék megszüntetését, ha a kormánytisztviselő munkaköre úgy módosul, hogy a továbbiakban a Kttv. 141. §-a alapján nem jogosult arra. A munkakör-módosítás bekövetkezését követő naptól a kormánytisztviselő részére idegennyelv-tudási pótlék nem fizethető.
18. A képzettségi pótlék
24. § (1) Képzettségi pótlék adható a függelékben megjelölt munkakört betöltő és ott megjelölt tudományos fokozattal vagy további szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel rendelkező kormánytisztviselőnek.
(2) Képzettségi pótlék megállapítására a szervezeti egység vezetőjének az Igazgatási és Jogi Főosztály útján előterjesztett, a közigazgatási államtitkárhoz intézett, a képzettségi pótlék megállapításának kezdő időpontját is tartalmazó javaslata alapján kerülhet sor. A képzettségi pótlék megállapítására vonatkozó kérelemhez mellékelni kell a képzettséget tanúsító okirat másolatát, és be kell mutatni az eredeti okiratot is.
(3) A képzettségi pótlékra való jogosultság jogszabályi feltételeinek fennállását az Igazgatási és Jogi Főosztály állapítja meg, illetve – a közigazgatási államtitkár döntése alapján – intézkedik a képzettségi pótlék megállapításáról.
(4) A képzettségi pótlék megállapítására legkorábban a (2) bekezdésben említett kérelem, illetve előterjesztés Igazgatási és Jogi Főosztályhoz történő eljuttatásának időpontjától kerülhet sor.
(5) A szervezeti egység vezetője köteles kezdeményezni a képzettségi pótlék megszüntetését, ha a kormánytisztviselő feladatköre úgy módosul, hogy a továbbiakban a képzettségi pótléka alapjául szolgáló képzettsége feladatai szakszerű ellátását nem biztosítja, illetve a feladatkörén belüli szakosodást nem segíti elő. A munkáltatói jogkör gyakorlójának e döntése mérlegelési jogkörébe tartozónak minősül.
(6) Az Igazgatási és Jogi Főosztály – a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján – köteles intézkedni a képzettségi pótlék megszüntetéséről a szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére.
19. Teljesítményértékelés
25. § (1) A kormánytisztviselőknek – jelen alcím alkalmazásában ide nem értve a kabinetfőnököt, a szakmai vezetőt és a politikai (fő)tanácsadót – a Kttv. 130. §-ában meghatározott teljesítményértékelését a szervezeti egység vezetője végzi el. A teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört a főosztályvezető felett a közvetlen felettes vezető gyakorolja. A teljesítményértékelést az értékelő vezető felettese hagyja jóvá.
(2) A munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények kitűzése a TÉR informatikai rendszerben történik.
(3) A teljesítményértékelés elemeit a TÉR informatikai rendszerben, a megfelelő értékelő lapokon elektronikusan kell meghatározni, mérni és értékelni. Az értékelő lapokat két példányban kell kinyomtatni, melynek egy példányát az aláíráskor a kormánytisztviselőnek át kell adni, a másik példányt az Igazgatási és Jogi Főosztályra kell eljuttatni a személyi anyagban történő elhelyezés céljából.
26. § (1) Amennyiben a munkatárs kéri, hogy az értékelő megbeszélésen az MK-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv, valamint a területi szinten működő Magyar Kormánytisztviselői Kar (a továbbiakban: MKK) képviselője is jelen legyen, a képviselő meghívásáról az értékelő vezető gondoskodik.
(2) Az értékelő megbeszélésen a munkatárs, az érdek-képviseleti szerv, valamint az MKK képviselőjének észrevételeit az értékelő lap megjegyzés rovatában kell rögzíteni.
20. A helyettesítési díj
27. § (1) A Kttv. 52. § (4) bekezdésének alkalmazása szempontjából tartós távollétnek minősül, ha a kormánytisztviselő – az évi rendes szabadságon vagy a tanulmányi célú mentesítésen túl – a feladatai ellátásában 30 napot meghaladó időtartamban akadályoztatva van, így különösen:
a) a keresőképtelenséget okozó betegség 30 napot meghaladó időtartama,
b) a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,
c) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat,
d) a 30 napot meghaladó időtartamú munkavégzés alóli mentesítés,
e) a szülési szabadság, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a fizetés nélküli szabadság alatti gyermekgondozási segély folyósításának időtartama.
(2) A helyettesítési díj csak arra az időtartamra jár, amikor a kormánytisztviselő ténylegesen ellátja a helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat. A szervezeti egység vezetője köteles igazolni a helyettesítési feladatok ellátását.
(3) Ha a kormánytisztviselő napi munkaidejében munkakörébe nem tartozó munkát
a) legfeljebb 2 órán át végez, illetménye 25%-ára,
b) 2 órát meghaladóan, de 2,5 óránál kevesebb ideig végez, illetménye 30%-ára,
c) 2,5 órát meghaladóan, de 3 óránál kevesebb ideig végez, illetménye 35%-ára,
d) 3 órát meghaladóan, de 3,5 óránál kevesebb ideig végez, illetménye 40%-ára,
e) 3,5 órát meghaladóan, de 4 óránál kevesebb ideig végez, illetménye 45%-ára,
f) 4 órát meghaladóan végez, illetménye 50%-ára
jogosult helyettesítési díjként.
(4) Abban az esetben, ha egy személyt többen helyettesítenek, a megállapított helyettesítési díjak összesen nem haladhatják meg a helyettesített kormánytisztviselő illetményét.
(5) A helyettesítési díjat – amennyiben annak időtartama előre megállapítható – határozott időre vagy határozatlan időre visszavonásig kell megállapítani.
(6) A helyettesítési díj megállapításáról, illetve visszavonásáról – a helyettesítés helye szerinti szervezeti egység vezetője kezdeményezésének és a közigazgatási államtitkár döntésének megfelelően – az Igazgatási és Jogi Főosztály intézkedik.
(7) A helyettesítési díjat vissza kell vonni, ha a megállapítása alapjául szolgáló ok megszűnik, így különösen, ha
a) a Kttv. 52. § (2) bekezdése alapján megállapított helyettesítés esetén az ellátott feladat megszűnik, illetve azt másik kormánytisztviselő látja el,
b) a Kttv. 52. § (4) bekezdése alapján megállapított helyettesítés esetén a helyettesített kormánytisztviselő feladatait ismét ellátja, vagy a munkakört betöltik.
21. Kormányzati ügykezelők illetménye
28. § (1) A Kttv. 208. §-ára tekintettel az MK-nál foglalkoztatott kormányzati ügykezelők illetménye a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időtől függően kerül meghatározásra. Az 5 évet el nem érő szolgálati jogviszony esetén az illetmény a mindenkori garantált bérminimum összegével egyezik meg.
(2) Az öt évet elérő szolgálati jogviszonnyal rendelkező kormányzati ügykezelő illetménye az (1) bekezdés szerinti összeg, valamint a garantált bérminimum és az illetményalap hatszorosa különbözetének a szolgálati jogviszonyban töltött időtartam függvényében meghatározott alábbi százalékának az összege, a következők szerint:
a) öt év szolgálati jogviszony felett 14%-a,
b) tíz év szolgálati jogviszony felett 28%-a,
c) tizenöt év szolgálati jogviszony felett 40%-a,
d) húsz év szolgálati jogviszony felett 52%-a,
e) huszonöt év szolgálati jogviszony felett 64%-a,
f) harminc év szolgálati jogviszony felett 76%-a,
g) harmincöt év szolgálati jogviszony felett 90%-a,
h) negyven év szolgálati jogviszony felett legfeljebb 100%-a.
(3) Az osztályvezetői kinevezéssel rendelkező kormányzati ügykezelő illetményének megállapításánál az (1)–(2) bekezdésén túl figyelemmel kell lenni a Kttv. 208. § (2) bekezdésében foglaltakra is.
22. A jubileumi jutalom kifizetésének szabályai
29. § Az Igazgatási és Jogi Főosztály nyilvántartja a jubileumi jutalomra jogosultakat, és az annak megállapítására vonatkozó okiratot a kifizetés esedékessége előtt 30 nappal elkészíti és megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírás céljából. Az aláírt okiratot az Igazgatási és Jogi Főosztály legkésőbb a kifizetés esedékességét megelőzően egy héttel továbbítja a Pénzügyi Főosztálynak számfejtés és kifizetés érdekében. Az utalás napja megegyezik a jubileumi jutalomra való jogosultság napjával.
23. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekkel kapcsolatos eljárások
30. § (1) Az MK-ban a vagyonnyilatkozatok őrzését, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekhez kapcsolódó eljárás lefolytatását az MK SzMSz-ében meghatározottak szerint az Igazgatási és Jogi Főosztály (ezen alcím alkalmazásában: Főosztály) látja el.
(2) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján fennálló vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése érdekében a Főosztály vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratok kezeléséért felelős munkatársa (a továbbiakban: őrzésért felelős munkatárs) írásban előzetesen tájékoztatja a Vnytv. alapján vagyonnyilatkozat tételre kötelezett személyeket (a továbbiakban: kötelezett)
a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
aa) keletkezéséről vagy
ab) megszűnéséről,
b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállása alatt annak teljesítésének
ba) módjáról és
bb) határidejéről, valamint
c) a vagyonnyilatkozat-tételhez kapcsolódó kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeiről.
(3) Az őrzésért felelős munkatárs a Főosztálynak azon munkatársa lehet, akinek munkakörében szerepel a vagyonnyilatkozatok kezelése, őrzése feladatköre.
(4) Az őrzésért felelős munkatárs a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a kötelezett részére elektronikusan küldi meg akként, hogy – figyelemmel az őrzésért felelős Vnytv. 8. § (4) bekezdésében rögzített kötelezettségére is – a kötelezett a Vnytv.-ben meghatározott határidőn belül vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét teljesíteni tudja.
(5) A vagyonnyilatkozat kitöltési útmutatóját (a továbbiakban: Kitöltési Útmutató) és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire vonatkozó figyelmeztetést az Intraneten közzétett „Tájékoztató a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek teljesítéséhez” című nyomtatvány tartalmazza.
(6) A kötelezett a vagyonnyilatkozatot személyesen (vagy meghatalmazott képviselője útján) – legkésőbb a Vnytv. által előírt határidőn belül – köteles (zárt borítékban) átadni az őrzésért felelős munkatársnak, aki a vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről két példányban igazolást állít ki. Az igazolás egyik példánya a kötelezetté, a másikat az őrzésért felelős munkatárs tárolja.
(7) Az őrzésért felelős munkatárs a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékokra felvezeti a vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítóját és a vagyonnyilatkozat átadásának dátumát. A vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítója egy, a Főosztály által megállapított, egyéni azonosításra szolgáló, folyamatos és egyszer használható karaktersor. A nyilvántartási azonosító kizárólag a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséhez használható.
(8) A Vnytv. 5. § (3)–(4) bekezdésében szabályozott esetben a Főosztály intézkedik a vagyonnyilatkozat bekéréséről, illetve megkeresésre történő megküldéséről.
(9) A Vnytv. 12. § (1) bekezdése szerinti esetben a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot az őrzésért felelős munkatárs személyesen adja vissza. Amennyiben ez nem lehetséges, a vagyonnyilatkozatot a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kell kézbesíteni.
(10) A Főosztály a Vnytv. 9. §-a és 16. §-a szerinti tilalmi idő kezdetét a közszolgálati igazoláson feltünteti.
(11) A Főosztály a kötelezettekről nevük, munkavégzés helye, nyilvántartási azonosítója alapján, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, illetve esetleges megszegésére vonatkozó adatokra, különösen a Vnytv. 9. és 16. §-a alapján fennálló tilalomra, a Vnytv. 12. § (3) bekezdése szerinti 3 éves őrzési kötelezettség lejártára vonatkozóan – más szervezeti egység számára nem hozzáférhető módon – nyilvántartást vezet.
(12) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot – az egyéb személyi iratoktól elkülönítetten – biztonsági zárral ellátott szekrényben kell tárolni. A kötelezett és Vnytv. szerinti hozzátartozója vagyonnyilatkozatát ugyanabban a zárt borítékban, az ezekhez kapcsolódó iratokat pedig azonos iratgyűjtőben kell tárolni.
(13) A vagyonnyilatkozatok tárolására szolgáló lemezszekrényhez kizárólag az őrzésért felelős munkatárs rendelkezik hozzáféréssel.
(14) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt boríték felbontására és a vagyonnyilatkozat tartalmának megismerésére kizárólag a kötelezett felett munkáltatói jogkört ellátó személy és a miniszter tulajdonosi joggyakorlási körébe tartozó gazdálkodó szervezetek tisztségviselői esetén a miniszter (a továbbiakban együtt: munkáltató) jogosult a Vnytv.-ben meghatározott esetben.
31. § (1) A Vnytv. 14. § (1) bekezdése szerinti bejelentés (a továbbiakban: bejelentés) esetén a Főosztály egyeztet a munkáltatóval, aki a bejelentéstől számított 15 napon belül köteles meghallgatni a kötelezettet. Ez a határidő indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A meghosszabbításról a munkáltató dönt.
(2) A meghallgatás időpontját a munkáltató határozza meg. A meghallgatás időpontjáról, céljáról, a bejelentés tartalmáról, a meghallgatás során jogi képviselő igénybevételének lehetőségéről a munkáltató a Főosztály útján – a meghallgatás tervezett időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal – értesíti a kötelezettet, valamint az MK-nál működő érdek-képviseleti szervezetet. Az értesítést az őrzésért felelős személy dokumentáltan adja át a kötelezettnek.
(3) Amennyiben a kötelezett a meghallgatási eljáráson önhibáján kívüli okból nem tud részt venni, és a Vnytv. 14. § (2) bekezdése alapján képviselőt sem tud állítani, a munkáltató a meghallgatási eljárást felfüggesztheti. A kötelezett igazolási kérelmet köteles benyújtani az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül. Ezt követően a meghallgatási eljárást folytatni kell, a munkáltató haladéktalanul új meghallgatási időpontot tűz, figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire.
(4) A meghallgatáson a kötelezett (jogi képviselője), a Főosztály vezetője, az őrzésért felelős munkatárs (mint jegyzőkönyvvezető), a munkáltató vehet részt, továbbá az érdek-képviseleti szervek részvételét lehetővé kell tenni. A kötelezett vagyonnyilatkozatába az eljárás során kizárólag a munkáltató és a kötelezett (jogi képviselője) tekinthet be.
(5) A meghallgatási eljárás során ismertetni kell a bejelentés tartalmát, és lehetővé kell tenni, hogy azokra a kötelezett, jogi képviselője, valamint az érdek-képviseleti szervezet képviselője észrevételt tegyen.
(6) A meghallgatási eljárásról két példányban jegyzőkönyv készül, amely különösen tartalmazza a munkáltató megállapításait, a kötelezett, a jogi képviselő, az érdek-képviseleti szerv képviselőjének észrevételeit. A jegyzőkönyvet a résztvevők aláírják, amelynek egy példánya a kötelezetté, másik példányát a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között kell elhelyezni.
(7) A Vnytv. 14. § (4) bekezdése alapján a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésére a munkáltató jogosult. A vagyonnyilatkozat adóhatóság részére történő átadásáról az átadás napját, az átadó és átvevő nevét, beosztását és aláírását tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni.
(8) A Vnytv. 16. § (2) bekezdésére tekintettel a munkáltató köteles lehetőséget adni 8 napos határidő tűzése mellett a kötelezettnek a szükséges bizonyítás megtételére.
A munkatárs képzésére, továbbképzésére vonatkozó rendelkezések
24. Az Oktatási Bizottság
32. § (1) Az Oktatási Bizottság döntés-előkészítő, javaslattevő szerv a képzésekkel, továbbképzésekkel kapcsolatos kérelmek elbírálása tekintetében.
(2) Az Oktatási Bizottság elnöke az Igazgatási és Jogi Főosztály vezetője, tagja a Pénzügyi Főosztály vezetője, az Igazgatási és Jogi Főosztály további kijelölt vezetője.
(3) Az Oktatási Bizottság elnökét, illetve tagját az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesítheti.
(4) Az Oktatási Bizottság titkársági feladatait az Igazgatási és Jogi Főosztály látja el. Az (1) bekezdés szerinti kérelmeket – ha a kérelem elbírálásának előkészítését az Oktatási Bizottság látja el, az Oktatási Bizottsághoz címezve – az Igazgatási és Jogi Főosztályon kell benyújtani.
(5) Az Oktatási Bizottság szükség szerint, eseti jelleggel ülésezik.
25. Az éves továbbképzési terv
33. § Az MK-ban a kormánytisztviselők továbbképzése, a vezetőképzés rendszeressége, tervszerűsége a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet alapján történik, amely során az egyéni továbbképzési tervek elkészítéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik az éves teljesítményértékelés figyelembevételével. Az Igazgatási és Jogi Főosztály az egyéni éves tervek összesítésével éves továbbképzési terveket dolgoz ki.
26. A közigazgatási alap- és szakvizsga, jogi szakvizsga, ügykezelői vizsga és titkos ügykezelői vizsga
34. § (1) Az MK támogatja a kormánytisztviselők közigazgatási alap- és szakvizsgára, ügykezelői alapvizsgára, valamint titkos ügykezelői vizsgára való felkészülését. Ennek keretében:
a) biztosítja a kormánytisztviselőnek a vizsgákon, illetve a felkészítő tanfolyamokon való részvételét;
b) viseli a külön jogszabályokban meghatározottak szerint a felkészítő tanfolyam, illetve vizsga díját;
c) az eredményes felkészülés érdekében vizsganaponként négy munkanap fizetett szabadidőt biztosít, amely időtartamra a kormánytisztviselő illetményére jogosult.
(2) Az MK a kormánytisztviselő jogi szakvizsgára való felkészülésének támogatása érdekében részvizsgánként az (1) bekezdés c) pontja szerinti szabadidőt biztosítja.
(3) A közigazgatási alap- és szakvizsgára, ügykezelői alapvizsgára, valamint a titkos ügykezelői vizsgára kizárólag az Igazgatási és Jogi Főosztály által meghirdetett módon lehet jelentkezni.
(4) A közigazgatási alapvizsga, az ügykezelői alapvizsga, a közigazgatási szakvizsga, valamint a titkos ügykezelői vizsga, illetve az azokat megelőző felkészítő előadások elhalasztásának szándékát az előadások első napja, illetőleg a vizsgaidőpont előtt legalább nyolc munkanappal az Igazgatási és Jogi Főosztálynak kell írásban vagy elektronikus úton bejelenteni.
(5) A közigazgatási alap-, illetve szakvizsgát, ügykezelői alapvizsgát, illetve titkos ügykezelői vizsgát tett kormánytisztviselő a vizsga letételéről szóló bizonyítvány másolatát köteles a vizsgát követő napon megküldeni az Igazgatási és Jogi Főosztály részére.
27. Tanulmányi szerződés nélküli képzések
35. § (1) Az Igazgatási és Jogi Főosztály az éves továbbképzési terv alapján oktatásokat, képzéseket, vezetőképzéseket, továbbképzéseket és tanfolyamokat szervez a kormánytisztviselők részére.
(2) A kormánytisztviselők az (1) bekezdés szerinti programokban kijelölés vagy önkéntes jelentkezés útján vehetnek részt.
(3) Ha előre látható, hogy a kormánytisztviselő nem tud az oktatáson részt venni, a továbbképzésre való jelentkezésétől elállhat. Az elállásra irányuló szándékról az ok megjelölésével, a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával a kormánytisztviselő legkésőbb 3 munkanappal a képzés megkezdése előtt köteles az Igazgatási és Jogi Főosztályt írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni.
(4) A kormánytisztviselő a munkaköri leírásban rögzített munkakörhöz kapcsolódó iskolarendszeren kívüli képzésre kötelezően kijelölhető a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján. A kormánytisztviselő képzésre való kötelező kijelöléséről az Igazgatási és Jogi Főosztály vezetőjéhez benyújtott, felettes szakmai vagy politikai vezető által jóváhagyott kérelem alapján az Oktatási Bizottság dönt a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében. A kérelemben részletesen meg kell indokolni, hogy a képzés a kormánytisztviselő munkakörének szakszerűbb ellátásához miért nélkülözhetetlen, meg kell adni a képzés várható költségét, valamint a kérelemhez csatolni kell egy – a képzés szervezője által kibocsátott – igazolást arról, hogy a képzés iskolarendszeren kívülinek minősül. A kérelmet az Igazgatási és Jogi Főosztály megküldi fedezetigazolásra a Pénzügyi Főosztálynak. A kormánytisztviselő kötelező kijelölése esetén az MK a képzéssel kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti, valamint a tanulmányokon való részvételre és a vizsgákra való felkészülésre a 38. § (1) bekezdésében részletezett fizetett tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosítja.
(5) Az ismételt vizsga, valamint az arra történő felkészítés költségeit a kormánytisztviselő köteles viselni. Az ismételt vizsgára tanulmányi munkaidő-kedvezmény nem illeti meg a kormánytisztviselőt.
(6) A képzéseken való részvétel – ha a kormánytisztviselő kijelölésre került, és erről az Oktatási Bizottság döntött, vagy a kormánytisztviselő jelentkezési kérelmét az Igazgatási és Jogi Főosztály visszaigazolta – kötelező.
(7) Azt a kormánytisztviselőt, aki a képzésen önhibáján kívül vagy neki fel nem róható okból, igazoltan nem tud részt venni, az MK felé helytállási, illetőleg visszatérítési kötelezettség nem terheli.
(8) Az MK által szervezett képzéseken munkaköri elfoglaltságból eredő akadályoztatás, illetve rendkívüli körülmények bekövetkezte miatt – kivételesen, a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával – az oktatás időtartamának legfeljebb 40%-áról a távolmaradás igazolható. Az oktatásról igazolás, bizonyítvány, tanúsítvány, illetve részvételt igazoló egyéb okirat csak abban az esetben állítható ki, ha a kormánytisztviselő a foglalkozások legalább 60%-án részt vett.
(9) Az oktatás, képzés szervezője által kiállított részvételi igazolást, bizonyítványt, tanúsítványt a kormánytisztviselő köteles haladéktalanul az Igazgatási és Jogi Főosztályon bemutatni.
28. Kormánytisztviselő által vállalt képzés
36. § (1) A kormánytisztviselő a Kttv. 81. § (1) bekezdése szerinti engedélyeztetési kötelezettsége alapján köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha munkaidejét érintően felsőfokú végzettség és szakképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából
a) oktatási intézménybe felvételt nyert;
b) tanulmányokat folytat;
c) tanulmányait félbeszakította vagy megszüntette;
d) tanulmányait eredményesen befejezte.
(2) A bejelentést – az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben engedélyeztetés és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés céljából – a kormánytisztviselő szervezeti egységének vezetője részére kell benyújtani. A szervezeti egység vezetője ennek megtörténtét követően írásban tájékoztatja az Igazgatási és Jogi Főosztály útján a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(3) A munkáltató a kormánytisztviselő (1) bekezdés szerinti képzésben való részvételéhez szükséges engedélye egy-egy példányát megküldi a kormánytisztviselőnek, valamint az Igazgatási és Jogi Főosztálynak.
(4) A kormánytisztviselő által vállalt továbbképzésben való részvételt az MK a képzés jellegétől függően tanulmányi szerződés alapján – a 37–38. §-ban foglaltak figyelembevételével – az abban meghatározottak szerint támogathatja. Az MK egyes szervezeti egységei iskolarendszerű képzést önállóan, saját engedélyezett költségvetésük terhére nem támogathatnak.
29. Tanulmányi szerződés megkötésének általános feltételei
37. § (1) Tanulmányi szerződés köthető a munkatárs:
a) iskolarendszerű továbbképzésben;
b) iskolarendszeren kívüli továbbképzésben;
c) nyelvi képzésben
való részvételére.
(2) Tanulmányi szerződés keretében pénzbeli támogatás a rendelkezésre álló forrás függvényében nyújtható.
(3) Felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező munkatárssal felsőfokú szakképesítés, doktori fokozat, illetőleg további felsőfokú szakképzettség megszerzésére, valamint felsőfokú szakirányú továbbképzési szak elvégzésére köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.
(4) Középfokú végzettséggel rendelkező munkatárssal munkaköréhez szorosan kapcsolódó felsőfokú alapképzettség, illetve közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából köthető iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés.
(5) Határozott időre kinevezett kormánytisztviselővel, illetőleg határozott idejű munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalóval csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltendő idő tartama nem nyúlik túl a határozott idejű jogviszony tartamán. A kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetőleg munkaviszonyban töltendő idő tartamát ezekben az esetekben is a képzettség megszerzésétől kell számítani a 39. § (1) bekezdés e) pontja alapján.
(6) Áthelyezéssel az MK állományába kerülő munkatárs – más munkáltatóval fennálló – tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségét az MK háromoldalú megállapodás keretében átvállalhatja. A kötelezettségvállalás mértéke a központi költségvetési törvényben meghatározott kormánytisztviselői illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) hússzorosát csak az Oktatási Bizottság egyetértése esetén haladhatja meg.
(7) Az a munkatárs, akinek az MK-val kötött tanulmányi szerződésből származó, még nem teljesített kötelezettsége van, köteles azt legkésőbb az utolsó munkában töltött napon egy összegben az MK részére visszatéríteni feltéve, hogy az áthelyezés szerinti új munkáltatója nem vállalja, hogy a munkatárs részére már kifizetett munkáltatói támogatást, illetve annak időarányos összegét – a 39. § (1) bekezdés f) pontja szerint – az MK-nak megtéríti.
(8) Az MK iskolarendszerű képzésre csak akkor köthet tanulmányi szerződést a munkatárssal, ha a képzés nem nappali tagozaton folyik, és olyan képzettség megszerzésére irányul, amely a munkatárs munkaköri leírásából megállapíthatóan szorosan kapcsolódik a munkatárs munkaköréhez, és megszerzése esetén növeli a munkatárs adott munkakörben végzett munkájának hatékonyságát, vagy megszerzését az MK az Oktatási Bizottság javaslata értelmében támogatja.
(9) Az iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződésben a szerződéskötéskor még meg nem kezdett oktatási félévre, valamint az ezt követő oktatási félévekre lehet munkáltatói támogatást adni. A már megkezdett oktatási félév tekintetében is megköthető a tanulmányi szerződés, legkésőbb a tanulmányi félév első hónapjának a végéig. Korábban elvégzett oktatási félévek tekintetében nincs lehetőség arra, hogy az MK visszamenőleg nyújtson munkáltatói támogatást.
(10) Iskolarendszeren kívüli képzés támogatására vonatkozó tanulmányi szerződés kizárólag a munkatárs munkaköri leírásban rögzített munkaköréhez kapcsolódó,
a) Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő képzésekre, tanfolyamokra,
b) nyelvi képzésekre,
c) ECDL tanfolyamokra
köthető.
(11) A munkatársnak tanulmányi szerződés megkötése iránti kérelmét az Igazgatási és Jogi Főosztály vezetőjének kell benyújtani. Az elektronikusan közzétett „Kérelem tanulmányi szerződéshez” című nyomtatványhoz a kérelem jellegének megfelelően csatolni kell a szintén az Intraneten közzétett „Nyilatkozat az iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés megkötéséhez” vagy „Nyilatkozat a nem iskolarendszerű/nyelvi képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés megkötéséhez” című nyomtatványt a szervezeti egység vezetője és a felettes szakmai vagy politikai vezető aláírásával ellátva. A szabályszerűen benyújtott kérelem alapján az Igazgatási és Jogi Főosztály készíti elő a tanulmányi szerződést aláírásra. A tanulmányi szerződést az MK nevében a közigazgatási államtitkár írja alá.
(12) Nem köthető tanulmányi szerződés
a) próbaidő kikötésével alkalmazott munkatárs esetében a próbaidő tartama alatt;
b) olyan képzettség megszerzésére, amelyet a munkatárs aktuális munkaköre megfelelő ellátásához jogszabály ír elő.
(13) A tanulmányi szerződésben vállalt képzettség megszerzéséig nem köthető további iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződés
a) azzal a munkatárssal, akivel az MK már iskolarendszerű képzésre vonatkozó tanulmányi szerződést kötött, vagy
b) ha az MK a (6) bekezdés alapján a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségeket átvállalta.
30. Munkáltatói támogatás tanulmányi szerződés alapján
38. § (1) Az MK az iskolarendszerű képzésekre vonatkozó tanulmányi szerződés keretében
a) mentesítheti a munkatársat a munkavégzési kötelezettség alól a tanulmányok folytatásához szükséges időtartamra (a konzultációs részvétel, vizsgák, kötelező szakmai gyakorlat, diplomamunka – ideértve a szak- és évfolyamdolgozatot is – elkészítésének időtartama).
Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül, amelyről a munkatárs a szemeszter kezdetén a tanintézet hivatalos igazolását köteles benyújtani az Igazgatási és Jogi Főosztályra;
b) biztosíthatja a tanulmányi szerződésben meghatározott összegben és feltételek szerint a költségtérítéses továbbképzés díjához nyújtandó támogatást.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján biztosított munkaidő-kedvezmény időtartama alatt a munkatárs illetményére (munkabérére) jogosult.
(3) A költségtérítés támogatásának mértéke:
a) iskolarendszerű képzés esetén félévente az oktatási intézmény által igazolt tandíj 50%-a, de legfeljebb az illetményalap kétszerese;
b) iskolarendszeren kívüli képzés esetén a képzési díj 100%-a, de legfeljebb félévente az illetményalap kétszerese.
(4) Az MK a (3) bekezdés a)–b) pontjaiban részletezett támogatást kizárólag az MK nevére és címére kiállított számla ellenében téríti meg. A munkáltatói támogatás nem terjed ki a tankönyvvásárlás, a vizsgadíjak (pót-, záró-, államvizsgadíjak és egyéb eljárási költségek), valamint a munkatárs felróható magatartása következtében keletkezett költségek megtérítésére.
31. A munkatárs jogai és kötelezettségei tanulmányi szerződés megkötése esetén
39. § (1) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles:
a) a támogatott képzésben való részvételre és annak megfelelő igazolására;
b) az előírt vizsgák letételére, az egyéb tanulmányi kötelezettségek teljesítésére;
c) az iskolai végzettség, szakképesítés, egyéb vizsga szerződésben foglalt határidőig való teljesítésére;
d) a tanulmányok bármely okból történő megszakításáról, elhalasztásáról, valamint annak indokáról írásban haladéktalanul tájékoztatni az Igazgatási és Jogi Főosztályt;
e) az MK-val fennálló kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya fenntartására a képzés időtartama alatt, illetve a végzettséget igazoló dokumentum kiállításától számítva a tanulmányi szerződésben megjelölt időtartamig, amely azonos a tanulmányok MK által támogatott tartamával, azzal, hogy a kikötött időtartam hat hónapnál rövidebb és öt évnél hosszabb nem lehet;
f) szerződésszegés esetén a részére ténylegesen kifizetett támogatás – így különösen a tandíj, a munkaidő-kedvezmény időtartamára kifizetett illetmény, munkabér, illetve annak időarányos része – egy összegben történő, azonnali visszatérítésére. Késedelmes visszatérítés esetén a munkatárs a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdésben meghatározott késedelmi kamat megfizetésére köteles. Kivételesen indokolt esetben – a munkatárs kérelmére – a közigazgatási államtitkár hozzájárulhat a visszatérítés feltételeinek a KSz-ben írtaktól eltérő megállapításához.
(2) Ha a munkatárs neki fel nem róható okból nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit (pl. betegség, külföldi tartózkodás, munkaköri kötelezettség vagy egyéb más ok miatt), az indokok megjelölésével a közigazgatási államtitkártól kérelmezheti a tanulmányi szerződés módosítását. A szerződés két alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Gyermekszülés, hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot vagy hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik. A tanulmányi szerződés meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a munkáltatóval kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő idő az (1) bekezdés e) pontja szerinti időtartamot.
(3) Ha a tanulmányi szerződésben az (1) bekezdés e) pontja szerint megjelölt időtartam letelte előtt
a) a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, méltatlanság jogcímén alapuló felmentés, lemondás, a kormánytisztviselő által kezdeményezett közös megegyezés következtében, a Kttv. 39. § (4) bekezdése vagy a Kttv. 86. § (1) bekezdése alapján,
b) a munkavállaló munkaviszonya azonnali hatályú felmondással, munkavállalói felmondással vagy a munkavállaló által kezdeményezett közös megegyezés következtében szűnt meg,
az MK mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségei további teljesítése alól, és a munkatárs köteles az (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatást, illetve annak időarányos részét visszafizetni.
(4) A munkatárs szerződésszegésének minősül, ha
a) a szerződésben meghatározott végzettséget a vállalt határidőn belül nem szerzi meg;
b) kormányzati szolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya a tanulmányok ideje alatt vagy annak befejezését követően a szerződésben kikötött idő előtt a (3) bekezdésben meghatározott valamely okból megszűnik;
c) egyéb lényeges szerződésszegést követ el.
(5) Mindkét fél mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei további teljesítése alól, ha a munkatárs kormányzati szolgálati jogviszonyának, illetőleg munkaviszonyának megszüntetése, illetve megszűnése egyik szerződő félnek sem róható fel. Ebben az esetben a munkatársnak a fizetett szabadidőre eső illetményére, munkabérére vonatkozóan visszatérítési kötelezettsége nem keletkezik.
(6) A tanulmányi szerződésben támogatott munkatárs köteles a szervezeti egység vezetőjét, valamint az Igazgatási és Jogi Főosztályt írásban tájékoztatni valamennyi, a továbbtanulása során felmerülő lényeges változásról, illetve az adott félév sikeres vagy sikertelen teljesítéséről és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésről a tanulmányi célú mentesítést nyilvántartó lap leadásával, valamint a következő félévben várható távollét időtartamáról és a költségtérítés összegének esetleges változásáról. A tanulmányi szerződés alapján megszerzett végzettséget igazoló okiratot a munkatárs köteles a megszerzéstől számított 15 napon belül az Igazgatási és Jogi Főosztályon bemutatni, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettséget nyilvántartja.
32. Idegen nyelvi képzésre köthető tanulmányi szerződés speciális feltételei
40. § (1) Az MK támogatja a munkatársak munkaköréhez tartozó idegen nyelvi ismeretek megszerzését és továbbfejlesztését. Ennek keretében az MK a munkatárs kérelmére a 37. § (1) bekezdés c) pontja alapján tanulmányi szerződést köthet angol, német vagy francia nyelvi képzés elvégzésére. Indokolt esetben – amennyiben a munkatárs munkaköri feladataihoz szorosan kapcsolódik – kérelmezhető egyéb nyelvek támogatására is szerződés megkötése. A kérelmet az Oktatási Bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár engedélyezheti.
(2) Az MK egy munkatárssal egyidejűleg kizárólag egy nyelvi képzésre irányuló tanulmányi szerződést köt. A (3) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt kötelezettség teljesítését követően újabb nyelvi képzésre köthető tanulmányi szerződés.
(3) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles:
a) a támogatott nyelvi képzésen való részvételre;
b) a vállalt nyelv-/modulzáró vizsgák letételére, az egyéb tanulmányi kötelezettségek teljesítésére;
c) az MK-val fennálló kormányzati szolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya fenntartására a képzés időtartama alatt, illetve a nyelvvizsga megszerzésétől számítottan a részére biztosított támogatás mértékével arányos ideig. Ennek számítása során az illetményalap kétszeresének megfelelő összeg esetében fél évet kell figyelembe venni azzal, hogy a kikötött időtartam hat hónapnál rövidebb és öt évnél hosszabb nem lehet.
(4) A tanulmányi szerződés alapján az MK a munkatárs részére – a szerződésben meghatározott feltételek szerint – a képzés díját megtéríti. A támogatás mértéke félévente legfeljebb az illetményalap kétszerese lehet. Nyelvi képzésre munkaidő-kedvezmény nem vehető igénybe.
(5) Idegen nyelvi képzésre tanulmányi szerződést legfeljebb kétéves időtartamra lehet kötni. A szerződés hosszabbításával kapcsolatban a 39. § (2) bekezdése az irányadó.
33. A szakmai és politikai vezetői nyelvi képzés feltételei
41. § Az MK szakmai és politikai vezetői angol, francia vagy német nyelvekből – az MK költségén – napi egy óra, az MK-val szerződésben álló nyelviskola nyelvtanárának közreműködésével történő egyéni idegen nyelvi képzésre, valamint ennek céljára napi egy óra munkaidő-kedvezményre jogosultak.
34. Eljárási szabályok
42. § (1) A szervezeti egység vezetője köteles lehetővé tenni, hogy a munkatárs a munkáltató által kötelező jelleggel előírt, a munkáltató által engedélyezett vagy a tanulmányi szerződés keretében vállalt továbbképzéseken maradéktalanul részt vehessen.
(2) A tanulmányi szerződéssel rendelkező vagy a munkáltató által előírt kötelező képzésen, valamint az MK vagy szervezeti egységei által szervezett és azon önkéntes jelentkezés alapján résztvevő munkatárs távolléte idejére a munkatárs szervezeti egységének vezetője minden esetben köteles a helyettesítésről és a zavartalan munkavégzésről gondoskodni.
(3) A munkáltató által elrendelt kötelező képzésre az Igazgatási és Jogi Főosztály vezetője jelöli ki a munkatársat az Oktatási Bizottság döntése alapján, valamint gondoskodik a továbbképzések kapcsán felmerülő szervezési és egyéb intézkedések megtételéről.
(4) A munkatársak e fejezet szerinti képzéseken, továbbképzéseken való részvételéről, valamint a képzési támogatásban részesülőkről az Igazgatási és Jogi Főosztály teljes körű nyilvántartást vezet.
(5) Az e fejezet szerinti képzések, továbbképzések költségei az MK igazgatási költségvetése terhére számolhatók el.
35. A kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató fogadásának szabályai
43. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató szakmai gyakorlat keretében történő fogadását a „Foglalkoztatási engedély” elnevezésű irat és mellékletei kitöltésével a szervezeti egység vezetője – a felettes vezető jóváhagyásával – kezdeményezi az Igazgatási és Jogi Főosztály vezetőjénél legalább 3 héttel a szakmai gyakorlat kezdő időpontját megelőzően.
(2) A foglalkoztatási engedélyhez csatolandó a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás/nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a szakmai gyakorlat a hallgató számára kötelező jellegű, illetve amennyiben a felsőoktatási intézmény és az MK között van együttműködési megállapodás, úgy e megállapodás egy másolati példánya is.
(3) A hallgató fogadását az Igazgatási és Jogi Főosztály vezetője akkor hagyja jóvá, amennyiben a kötelező szakmai gyakorlat megfelel a (2) bekezdésben foglalt és az egyéb jogszabályi feltételeknek.
(4) A hallgatóval a szakmai gyakorlat teljesítésére vonatkozó megállapodást az MK részéről az Igazgatási és Jogi Főosztály vezetője köti meg, amely megállapodás nem minősül hallgatói munkaszerződésnek. A hallgató számára a szakmai gyakorlat idejére nem jár díjazás.
(5) Az Igazgatási és Jogi Főosztály megteszi a hallgató fogadásához szükséges további intézkedéseket.
(6) A hallgatónak a szakmai gyakorlat jogszabályokban és belső szabályzatokban írtaknak megfelelő teljesítéséért, munka- és tűzvédelmi, továbbá az informatikai és biztonsági oktatásáért, továbbá a szakmai gyakorlatot követően a hallgató részére biztosított eszközökkel, felszerelési tárgyakkal és a részére átadott iratokkal történő elszámolásért a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője felelős.
(7) A hallgató szakmai gyakorlatának megszűnéséről a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője haladéktalanul tájékoztatja az Igazgatási és Jogi Főosztályt, és ezzel egyidejűleg megküldi a felsőoktatási intézmény által biztosított, a hallgató tevékenységét értékelő dokumentum másolatát. Amennyiben a felsőoktatási intézmény számára nem szükséges igazolást/értékelést kiállítani, a szervezeti egység vezetője által elkészített értékelés megküldése szükséges. A hallgató a rendelkezésére bocsátott informatikai eszközöket a kitöltött informatikai elszámoló lap csatolásával adja le. A hallgató továbbá köteles a rendelkezésére bocsátott belépésre jogosító igazolványt a gyakorlat utolsó napján az Igazgatási és Jogi Főosztályon leadni.
(8) A hallgató fogadása érdekében az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatokat az Igazgatási és Jogi Főosztály az adatkezeléshez és adatszolgáltatáshoz való hozzájárulásával kezeli.
A munkatárs részére nyújtható szociális, egészségügyi, jóléti és egyéb juttatásokra vonatkozó rendelkezések
36. A munkatársakat megillető juttatások fajtái
44. § (1) Az MK különösen a Kttv. 152–153. §-ának figyelembevételével
a) költségtérítéseket,
b) szociális juttatásokat,
c) egészségügyi juttatásokat,
d) jóléti juttatásokat
biztosít a munkatársak részére.
(2) Költségtérítések:
a) utazási kedvezmények:
aa) napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés,
ab) hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítés,
ac) gépjárművel történő munkába járás költségtérítése,
ad) 50%-os utazási kedvezmény.
(3) Szociális juttatások:
a) lakhatási, lakáscélú támogatások:
aa) lakáscélú munkáltatói kölcsön,
b) családi támogatások:
ba) családalapítási támogatás,
bb) átmeneti családi támogatás,
bc) gyermekszületési támogatás,
c) vissza nem térítendő szociális támogatás,
d) illetmény-, illetve munkabérelőleg,
e) temetési segély,
f) kegyeleti ellátás.
(4) Egészségügyi juttatások:
a) természetben nyújtott egészségügyi ellátás,
b) egészségügyi szűrővizsgálatok támogatása,
c) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeihez való hozzájárulás,
d) önkéntes véradásban részt vevők elismerése.
(5) Jóléti juttatások:
a) sportlétesítmények igénybevétele,
b) ünnepélyes megemlékezések.
(6) Az MK – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb egyszeri juttatást is biztosíthat a munkatársak részére. A juttatásra jogosultak körét, a juttatás mértékét, a felhasználás és az elszámolás feltételeit a közigazgatási államtitkár külön intézkedésben állapítja meg.
37. Általános szabályok
45. § (1) Az egyes juttatások (költségtérítések) iránti kérelmeket – ha a KSz eltérően nem rendelkezik – az Igazgatási és Jogi Főosztályon kell benyújtani. A kérelmek elbírálása során a Szociális Bizottság a munkahelyi esélyegyenlőség elvének betartása mellett fokozottan érvényesíti a szociális rászorultság elvét, figyelembe véve a kérelmezők jövedelmi és vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, valamint a kérelemben megjelölt indokait.
(2) A 44. § (3) bekezdés a)–c) és e)–f) pontjaiban meghatározott szociális juttatások iránt kérelmet az a munkatárs terjeszthet elő, akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem nettó összege nem haladja meg a mindenkori minimálbér nettó összegének négyszeresét. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a munkatárs a saját, valamint a háztartásában élő, önálló jövedelemmel rendelkező, a Kttv. 6. § 11. pontja szerinti hozzátartozójának a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül szerzett jövedelmét jövedelemigazolás benyújtásával igazolja.
(3) A (2) bekezdésben írt feltételeknek történő megfelelés esetén sem részesíthető szociális juttatásban a próbaidejét töltő munkatárs.
(4) A 44. § (3) bekezdésében meghatározott szociális juttatások megadásáról, mértékéről – az illetmény-, illetve munkabérelőleg kivételével – a Szociális Bizottság javaslatának figyelembevételével a közigazgatási államtitkár dönt. A közigazgatási államtitkár egyedi mérlegelési jogkörében – különös méltánylást érdemlő esetekben – a Szociális Bizottság javaslata alapján az e fejezetben foglaltaktól eltérhet.
(5) Az egyes juttatások munkatársak részére történő számfejtéséről és kifizetéséről, valamint a lakáscélú munkáltatói kölcsön folyósításával kapcsolatos feladatok ellátásáról a Pénzügyi Főosztály gondoskodik.
46. § (1) Az MK munkatársai részére visszatérítendő támogatásként lakáscélú munkáltatói kölcsönt, családalapítási támogatást, valamint átmeneti családi támogatást nyújthat. Ezek egy munkatárs részére juttatott együttes összege nem haladhatja meg a 3 millió forintot.
(2) Az MK által nyújtott (1) bekezdés szerinti támogatások biztosítására elsősorban jelzálogjogot kell bejegyeztetni a kölcsönnel érintett vagy a munkatárs által felajánlott ingatlanra. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti támogatás összege a 800 000 Ft-ot nem haladja meg, a biztosíték két személy készfizető kezességvállalási nyilatkozata is lehet. Ha a munkatárs által megjelölt kezes a futamidő végéig a 65. életévét betölti, a Szociális Bizottság – az eset egyedi elbírálását követően – más kezes kijelölését kérheti.
(3) A KSz alapján kötendő kölcsönszerződések megkötését az Igazgatási és Jogi Főosztály vezetője a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnál kezdeményezi. A kölcsönszerződések elkészítését az Igazgatási és Jogi Főosztály végzi. A kölcsönszerződést a munkatárs és a kezesek is személyesen, e főosztály kormánytisztviselője előtt kötelesek aláírni.
(4) A közigazgatási államtitkár – a munkatárs kérelemére – méltányossági jogkörében eljárva olyan visszafizetési feltételeket is engedélyezhet, melyek a KSz rendelkezéseitől eltérnek.
(5) A KSz alapján igényelt juttatáshoz, illetve a kölcsönszerződéshez kapcsolódó minden költség – az MK javára alapított jelzálogjog bejegyzéséhez szükséges ingatlan-nyilvántartási szolgáltatási díj kivételével – a munkatársat terheli.
(6) A KSz-ben meghatározott összegszerű juttatások mértékét – kivéve ha azt jogszabály állapítja meg – évente felül kell vizsgálni.
(7) A (6) bekezdés szerinti felülvizsgálatot minden évben április 1-ig kell elvégezni. A juttatások mértékének megváltoztatására a Szociális Bizottság március 1-ig, illetőleg rendkívül indokolt esetben soron kívül tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) – e fejezetben foglalt juttatásokat érintő – változásairól, valamint a mindenkori minimálbér nettó összegéről a Pénzügyi Főosztály január 31-éig, szükség esetén év közben tájékoztatja a Szociális Bizottságot.
38. A Szociális Bizottság
47. § (1) A Szociális Bizottság – a jelen KSz által meghatározott keretek között – a közigazgatási államtitkár tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve.
(2) A Szociális Bizottság elnöke az Igazgatási és Jogi Főosztály vezetője, tagjai:
a) a Pénzügyi Főosztály vezetője,
b) a Miniszteri Kabinet képviselője.
(3) A Szociális Bizottság feladatai teljesítése során szükség esetén más személyeket is bevonhat munkájába.
(4) A Szociális Bizottság működésével kapcsolatos titkársági feladatokat az Igazgatási és Jogi Főosztály látja el.
(5) A Szociális Bizottság negyedévente ülésezik. Rendkívül indokolt esetben, az elnök döntése alapján a Szociális Bizottság soron kívül is ülésezhet. Két ülés között rendkívül indokolt esetben a tagok írásban is megtehetik javaslatukat.
(6) A Szociális Bizottság ülésének időpontjáról a munkatársakat a szociális referens tájékoztatja az elektronikusan történő közzététellel. A kérelmeket az Igazgatási és Jogi Főosztályra kell benyújtani legkésőbb az ülést megelőző 20. napig. Az Igazgatási és Jogi Főosztály a kérelmeket megvizsgálja, szükség esetén a munkatársat hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlást legkésőbb a Szociális Bizottság ülését megelőző 2. napig kell benyújtani. A késve, illetve ismételten hiányosan benyújtott kérelmek nem terjeszthetők a Szociális Bizottság elé. A határidőn túl benyújtott kérelmek – amennyiben a munkatárs fenntartja kérelmét – a soron következő bizottsági ülésre kerülnek beterjesztésre.
39. Napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés
48. § (1) Az MK a munkatárs részére a bérlettel vagy menetjeggyel (a továbbiakban: bérlet) történő elszámolás ellenében a napi munkába járás díjának 86%-át a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezései szerint megtéríti.
(2) Az R. szerinti költségtérítésre nem jogosult az, aki
a) a munkába járáshoz gépkocsit vesz igénybe, és ezért költségtérítést kap;
b) személyes gépkocsi használatára jogosult;
c) hivatali személygépkocsi igénybevételére jogosult.
(3) Napi munkába járást szolgáló bérlet elszámolása a Pénzügyi Főosztályon történik. A költségtérítés kifizetésére a bérlet és a „Munkába járással vagy hazautazással kapcsolatos bérlet vagy menetjegy költségtérítés elszámolásához” megnevezésű nyomtatványleadása alapján havonta utólag kerül sor. A leadott bérlet akkor számolható el, ha az – a leadás dátumától számítva – egy hónapnál nem régebbi, és azon feltüntetésre került a munkatárs neve. Kivételesen, indokolt esetben (pl. tartós keresőképtelenség esetén) a Pénzügyi Főosztály vezetője az egy hónapos elszámolási időszaktól eltérhet.
(4) Amennyiben a munkatárs jogviszonya a bérlet érvényességi idején belül megszűnik, a részére időarányosan járó költségtérítés feletti összeget köteles visszafizetni. Ebben az esetben a bérletszelvényt nem kell leadnia, de az elszámolással egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy a bérlettel az MK által költségtérítés címén juttatott összeg erejéig más munkáltatónál nem számol el.
(5) Az elszámolás kizárólag fizetési számlára utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére. A tárgyhónapot követő hónap 10., illetve 20. napjáig a Pénzügyi Főosztályra beérkezett elszámolások kerülnek – az elszámolás napjától függően két ütemben – a tárgyhónapban átutalásra.
40. A gépjárművel történő napi munkába járás költségtérítése
49. § (1) Az MK a munkatárs részére a gépjárművel történő munkába járáshoz az R. rendelkezései szerint költségtérítést biztosít.
(2) Az MK a költségtérítést az Szja tv.-ben foglalt, gépjárművel történő napi munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos mértékben biztosítja.
(3) A munkavégzéssel nem érintett napokra (pl. fizetett vagy fizetés nélküli szabadság, tanulmányi célú mentesítés, keresőképtelenség) költségtérítés nem számolható el.
(4) A költségtérítés kifizetésének feltétele az „Útnyilvántartás a saját gépjárművel történő napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés elszámolásához” megnevezésű nyomtatvány kitöltése és leadása az Igazgatási és Jogi Főosztály részére. A főosztály a költségtérítés számfejtését megelőzően a kifizethető napok számát a munkatársat foglalkoztató szervezeti egység által vezetett jelenléti ív alapján ellenőrizni köteles.
(5) Az elszámolás kizárólag fizetési számlára utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére. A tárgyhónapot követő hónap 10., illetve 20. napjáig a Pénzügyi Főosztályra beérkezett elszámolások kerülnek – az elszámolás napjától függően két ütemben – a tárgyhónapban átutalásra.
41. A hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítés
50. § (1) Az MK a munkatársai részére bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolás ellenében – az R. rendelkezései szerint – megtéríti a hazautazás havi költségének 86%-át, figyelemmel az R. 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt korlátozásokra.
(2) Gépjárművel történő hazautazás esetén az MK a munkatárs költségeit az 50. § (2) bekezdésében rögzített mértékig téríti meg.
(3) A hazautazás költségtérítését havonta az elektronikusan közzétett „Munkába járással vagy hazautazással kapcsolatos bérlet vagy menetjegy költségtérítés elszámolásához” megnevezésű nyomtatvány kitöltésével, illetőleg a hazautazást igazoló utazási jegy csatolásával a Pénzügyi Főosztályon kell elszámolni. Gépjárművel történő hazautazás esetén az 50. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
(4) Az elszámolás kizárólag fizetési számlára utalás formájában kerül kiegyenlítésre a munkatárs részére. A tárgyhónapot követő hónap 10., illetve 20. napjáig a Pénzügyi Főosztályra beérkezett elszámolások kerülnek – az elszámolás napjától függően két ütemben – a tárgyhónapban átutalásra.
42. A napi munkába járással és hazautazással kapcsolatos utazási költségtérítések engedélyezése
51. § (1) A benyújtott kérelem engedélyezéséről a „Kérelem a munkába járással és hazautazással kapcsolatos költségtérítés engedélyezéséhez” megnevezésű nyomtatvány és a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány (lakcímkártya) másolata alapján az Igazgatási és Jogi Főosztály vezetője dönt. Az engedélyezést követően az 50. § (4) bekezdésében foglalt dokumentumokat a költségtérítés elszámolása céljából továbbítja a Pénzügyi Főosztály részére, míg az alaptalan kérelemről a munkatársat írásban tájékoztatja. Az 50. § (3) bekezdés szerinti kérelmeket az Igazgatási és Jogi Főosztály megvizsgálja, és a javaslatával ellátott kérelmet döntésre a közigazgatási államtitkár részére továbbítja.
(2) A munkatárs köteles haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezését követő 5 munkanapon belül írásban bejelenteni az Igazgatási és Jogi Főosztálynak, ha az engedélyezést követően a kérelem alapjául szolgáló adatokban változás következett be. A bejelentésről és az 50. § (3) bekezdés szerinti engedélynek az elszámolás keretében történő alkalmazhatóságáról, illetve az új engedélyről az Igazgatási és Jogi Főosztály haladéktalanul tájékoztatja a Pénzügyi Főosztályt. A jogosulatlanul felvett költségtérítés vonatkozásában a munkatársat visszafizetési kötelezettség terheli.
43. Helyi utazási bérlet
52. § (1) Az MK a helyi utazási bérletet a tárgyévre érvényes éves Budapest-bérlet formájában biztosítja, kivéve azon munkatársakat, akiknek határozott idejű jogviszonya év közben szűnik meg. Ez utóbbiak esetén a jogviszonnyal lefedett időszak egész hónapjaira biztosít havi Budapest-bérletet. A helyi utazási bérletet a jogosult személy kizárólag saját használatára veheti igénybe, amelyről nyilatkozatot tesz.
(2) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén az MK a helyi utazási bérletet a tárgyévet megelőző évben juttatott helyi utazási bérleten megjelölt érvényességi idő lejárta előtt biztosítja.
(3) Az éves helyi utazási bérlet beszerzését és átadását a Pénzügyi Főosztály végzi.
(4) A jogosultság év közbeni megnyílása esetén a helyi utazási bérletet a Pénzügyi Főosztály megtéríti. Ennek feltétele a Miniszterelnöki Kabinetiroda nevére és címére kiállított áfás számla és az eredeti bérletszelvény leadása.
(5) A jogosultság év közben történő megszűnése esetén az igényelt helyi utazási bérlet típusától függően van lehetőség annak visszaadására. A helyi utazási bérlet visszaadására vonatkozó szándékát a jogosult személy jelzi, legkésőbb az utolsó munkában töltött napján. A helyi utazási bérlet az utolsó munkában töltött napot követő napig adható vissza a Pénzügyi Főosztályon.
(6) Nem jogosult helyi utazási bérlet igénybevételére a tartós külszolgálaton lévő, illetve nemzeti szakértőként foglalkoztatott, valamint az ösztöndíjprogramban részt vevő munkatárs, továbbá a munkatárs azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, ilyen eset a 30 napon túli fizetés nélküli szabadság, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás.
44. 50%-os utazási kedvezmény
53. § (1) Az MK-val jogviszonyban álló és bármely munkáltatónál eltöltött, összesen legalább egyéves jogviszonnyal rendelkező munkatárs a jogviszonya fennállása alatt utazási utalvány igénybevételére jogosult a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint.
(2) Tárgyévre kiadott utazási utalvány a következő év március 31-ig jogosít a kedvezmény igénybevételére. Az utazási utalványt az Igazgatási és Jogi Főosztály állítja ki a munkatárs kérésére. A munkatárs évente egy utazási utalványt kaphat, elvesztés esetén az utalvány nem pótolható.
45. A lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtásának feltételei
54. § (1) Az MK – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – munkatársai lakáshoz jutását és lakáskörülményeinek javítását kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsönnel támogatja. Lakáscélú munkáltató kölcsön iránti kérelmet az a munkatárs nyújthat be, akinek háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 45. § (2) bekezdésben meghatározott mértéket.
(2) A munkatárs részére kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsön – a lakáscélú számla vezetésével megbízott OTP Bank Zrt. (a továbbiakban: hitelintézet) útján – az alábbi célokra nyújtható:
a) a munkatárs tulajdonába (résztulajdonába) kerülő lakás építéséhez, építtetéséhez (a továbbiakban: építés);
b) lakás tulajdonjogának (résztulajdonjogának) és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzéséhez (a továbbiakban: vásárlás);
c) lakás alapterületének növeléséhez, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez, feltéve ha a munkatárs a lakás tulajdonosa (résztulajdonosa), vagy a bővítés révén azzá válik (a továbbiakban: bővítés);
d) a munkatárs vagy házastársa tulajdonában (résztulajdonában) lévő lakás korszerűsítésére (a továbbiakban: korszerűsítés);
e) az a)–d) alpontokban megjelölt célra hitelintézettől felvett kölcsön egészének vagy meghatározott részének visszafizetésére.
(3) A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazásánál korszerűsítés:
a) a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése;
b) fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs;
c) központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is;
d) az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat;
e) a külső nyílászárók energiatakarékos nyílászáróra történő cseréje;
f) tető cseréje, felújítása, szigetelése.
(4) A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.
(5) Annak a munkatársnak a lakásépítése, vásárlása támogatható, akinek magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző Kttv. 6. § 11. pontja szerinti hozzátartozójának lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs, illetőleg a meglévőt az újabb lakás szerzése érdekében értékesíti, bérleti jogviszonyát megszünteti. Hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetése céljából munkáltatói kölcsön felvétele akkor támogatható, ha a munkatárs, annak házastársa, élettársa vagy kiskorú gyermeke a hitellel terhelt ingatlanon túl egyéb lakás célú ingatlannal nem rendelkezik.
(6) A munkatárs lakásának korszerűsítése, bővítése akkor támogatható, ha saját magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző Kttv. 6. § 11. pontja szerinti hozzátartozójának a korszerűsíteni, bővíteni kívánt lakásán kívül más lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs.
(7) Az (5)–(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően támogatást vehet igénybe az is, akinek magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző, Kttv. 6. § 11. pontja szerinti hozzátartozójának
a) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy
b) a tulajdonában lévő lakása lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy
c) haszonélvezettel terhelt lakás tulajdonjogát öröklés vagy ajándékozás útján szerezte meg, és a haszonélvező a lakásban lakik.
(8) Határozott időre kinevezett, alkalmazott munkatárs részére lakáscélú munkáltatói kölcsön kizárólag azzal a feltétellel biztosítható, hogy a vállalt törlesztési idő nem terjedhet túl a kinevezési okiratában (munkaszerződésében) szereplő, jogviszonya megszűnését eredményező határozott idő lejártának időpontján.
(9) Lakáscélú munkáltatói kölcsönben részesíthető – a (2) bekezdésben meghatározott célokra – az a munkatárs, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
a) a lakásigénye méltányolható, azaz a munkáltatói kölcsön felhasználásával vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakás nagysága nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló hatályos jogszabály szerinti méltányolható lakásigény mértékét;
b) a kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi;
c) hozzájárul ahhoz, hogy a kölcsön visszafizetésének biztosítására az 57. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint
ca) az építeni, vásárolni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlanra az MK javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog kerüljön bejegyzésre, vagy
cb) kezesi kötelezettségvállalásra kerüljön sor;
d) vállalja, hogy a minisztériummal fennálló jogviszonyát a kölcsön visszafizetéséig fenntartja;
e) vállalja a lakáscélú munkáltatói kölcsön hitelintézeti kezelésének költségeit, továbbá az egyéb felmerülő költségek terheit;
f) kérelméhez csatolja az 58. § (2) bekezdésében meghatározott mellékleteket.
(10) Nem nyújtható lakáscélú munkáltatói kölcsön
a) annak, aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat;
b) nem lakás céljára szolgáló épület, helyiség (pl. hétvégi ház, nyaraló, garázs) vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez;
c) telek vásárlásához;
d) vásárláshoz az adásvételi szerződés teljesítését (a vételár teljes kiegyenlítését) követően;
e) építéshez, bővítéshez a használatbavételi engedély kiadását követően;
f) korszerűsítéshez az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását követően;
g) ha az a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételektől eltér;
h) annak, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll;
i) annak a munkatársnak, akinek a jogviszonya megszüntetése folyamatban van, így különösen, aki jogviszonya megszüntetéséről megállapodott, felmentését (munkáltatói felmondását) átvette, illetőleg lemondását (munkavállalói felmondását) benyújtotta, az áthelyezésére irányuló kérelem megérkezett.
(11) A munkatárs az MK-tól – vagy jogelőd szervétől – csak egyszer részesülhet lakáscélú munkáltatói támogatásban. Kivételesen, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén újabb támogatási kérelem terjeszthető elő, ha a munkatárs a korábbi kölcsönét visszafizette.
(12) A munkatárs korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú támogatás csak a jelen KSz-ben foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékkel vállalható át. Nem vállalható át a támogatás, ha a munkatárs korábbi munkahelyén a fizetéssel késedelembe esett, vagy más szerződésszegést követett el.
46. A lakáscélú munkáltatói kölcsön mértéke és visszafizetésének határideje
55. § (1) A kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsön maximális mértéke (nettó)
a) 3 000 000 Ft építés és vásárlás,
b) 1 500 000 Ft bővítés,
c) 1 500 000 Ft korszerűsítés
esetén.
(2) A lakáscélú munkáltatói kölcsön visszafizetésének határidejét (futamidő) az MK által nyújtott kölcsönösszeg figyelembevételével az alábbiak szerint kell meghatározni. Ha a kölcsön összege:
a) az 1 000 000 Ft-ot nem haladja meg legfeljebb 10 év,
b) az 1 000 000 Ft-ot meghaladja legfeljebb 15 év.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kereteken belül a futamidőt – a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve – úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára aránytalan terhet ne jelentsen.
(4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a futamidő
a) határozott időre kinevezett, alkalmazott munkatárs esetében nem terjedhet túl a kinevezési okiratában (munkaszerződésében) szereplő, jogviszonya megszűnését eredményező határozott idő lejártának időpontján;
b) legfeljebb a munkatárs 65. életévének betöltéséig terjedhet.
(5) A lakáscélú támogatás visszafizetésének kezdő időpontja a hitelintézettel történő kölcsönszerződés megkötését követő hónap 1. napja.
47. A kölcsönszerződés tartalma, megszűnése
56. § (1) A kölcsönszerződés tartalmazza különösen:
a) a kölcsön célját és összegét;
b) a kölcsön visszafizetésének határidejét (futamidőt) és feltételeit;
c) a kölcsön késedelmes visszafizetése esetére irányadó eljárást;
d) a munkatárs kötelezettségvállalását, hogy az MK-val fennálló jogviszonyát a kölcsön folyósításától számított, a szerződésben megállapított – legfeljebb a futamidővel azonos – időtartamig nem szünteti meg, illetve e kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeit;
e) ha a kölcsön biztosítéka jelzálogjog, a kölcsön fedezeteként szolgáló ingatlanra az MK jelzálogjogára vonatkozó rendelkezést;
f) ha a kölcsön biztosítéka kezesek kötelezettségvállalása, a kezesek nyilatkozatát a készfizetői kezességvállalásról.
(2) A kölcsön visszafizetésének biztosítására elsősorban jelzálogjogot kell bejegyeztetni a kölcsönnel érintett ingatlanra. Kivételesen – különösen, ha az ingatlanra más jogosult javára olyan jog van bejegyezve, amelynek következtében az MK javára bejegyzendő jelzálogjog nem nyújtana megfelelő fedezetet – a biztosíték két személy készfizető kezességvállalási nyilatkozata is lehet, abban az esetben, ha az MK által nyújtott munkáltatói kölcsön összege a 800 000 Ft-ot nem haladja meg.
(3) Ha a kölcsöntámogatásban részesített munkatárs a törlesztési kötelezettségét – a hitelintézet tájékoztatása szerint – késedelmesen teljesíti, a késedelem idejére a Ptk. 6:48. § (1) bekezdése szerinti kamatfizetési kötelezettség terheli.
(4) A kölcsönszerződést az MK azonnali hatállyal felmondja, ha a kölcsönben részesült munkatárs
a) a munkáltatói kölcsön iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közöl, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott, és ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert;
b) a munkáltatói kölcsön visszafizetésére vonatkozó szerződést a hitelintézettel a munkáltatói kölcsön átutalásától számított hat hónapon belül nem kötötte meg, és ennek okát nem igazolta;
c) a munkáltatói kölcsönt jogosulatlanul nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetve használta fel;
d) részletfizetési kötelezettségének legalább három hónapon át nem tett eleget, és a munkáltató a késedelem tényének közlésével a teljesítésre felszólította;
e) az MK-val fennálló jogviszonya – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a kölcsönszerződésben vállalt határidő előtt megszűnik;
f) más súlyos szerződésszegést követett el.
(5) Nem lehet felmondani a kölcsönszerződést, és a munkáltatói kölcsönt a munkatárs változatlan feltételekkel fizetheti vissza, ha
a) kormányzati szolgálati jogviszonya
aa) egészségügyi okra alapozott alkalmatlanság,
ab) létszámcsökkentés,
ac) államigazgatási szerv tevékenységének megszűnése,
ad) átszervezés,
ae) nyugdíjasnak minősülés [ideértve a Kttv. 63. § (2) bekezdés f) pontja szerint esetet]
miatt felmentéssel;
b) munkaviszonya egészségügyi okkal összefüggő képessége vagy a munkáltató működésével összefüggő ok miatti munkáltatói felmondással vagy a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával, valamint
c) a minisztériumba beosztott bíró vagy ügyész beosztása nem a bíró vagy ügyész kérelmére szűnik meg.
(6) A kölcsönszerződés felmondása esetén a fennálló kölcsöntartozás egy összegben válik esedékessé. A végtörlesztéshez kapcsolódóan felmerülő, hitelintézet által felszámított költségeket a munkatárs viseli.
(7) A munkatárs írásbeli kérelmére a közigazgatási államtitkár a KSz-ben foglaltaktól eltérő fizetési feltételeket is engedélyezhet. A kérelmet a közigazgatási államtitkárnak címezve az Igazgatási és Jogi Főosztályon kell benyújtani.
(8) Amennyiben a munkatárs jogviszonya halála miatt szűnt meg, a túlélő házastárssal vagy az örökösökkel lehetőség szerint az elhunyttal megkötött szerződés szerinti tartalommal kell a visszafizetésben megállapodni. Kivételesen, a házastárs vagy örökös kérelmére – méltányolható okból – a közigazgatási államtitkár engedélyezheti a kedvezőbb feltételekkel történő visszafizetést. A fennálló kölcsöntartozás visszafizetésére a házastárssal vagy örökössel megállapodást kell kötni.
(9) Ha a lakáscélú kölcsöntámogatásban részesített munkatárs MK-val fennálló jogviszonya megszűnik, az új munkáltatója – külön megállapodás alapján – a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja. A külön megállapodás megkötésével kapcsolatos eljárásra a munkáltatói kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
48. A munkáltatói kölcsönnel terhelt ingatlan elidegenítése, a jelzálogjog átjegyzése
57. § (1) Ha az MK javára jelzálogjog került bejegyzésre, az ingatlant csak az MK hozzájárulásával lehet elidegeníteni.
(2) Az ingatlan átruházásához a hozzájárulás akkor adható meg, ha:
a) a munkáltatói kölcsönben részesített vállalja, hogy a még fennálló kölcsöntartozást egy összegben visszafizeti, vagy
b) a munkáltatói kölcsönben részesített a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetőleg adásvételi szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy a jelzálogjog a másik lakásra átjegyezhető.
(3) A jelzálogjog átjegyzése iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a vonatkozó adásvételi szerződéseket,
b) a jelzálogjoggal megterhelni kívánt ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát.
(4) A jelzálogjog átjegyzése iránti kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a munkáltatói kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
49. A lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtásával kapcsolatos eljárási szabályok
58. § (1) A lakáscélú munkáltatói kölcsön iránti kérelmet az elektronikusan közzétett „Kérelem lakáscélú munkáltatói kölcsön iránt” című nyomtatványon a Szociális Bizottsághoz kell benyújtani.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) vásárlás esetén az eladóval kötött adásvételi szerződést vagy előszerződést;
b) önkormányzati tulajdonban álló lakás megvásárlása esetén az önkormányzat ajánlatát a lakás értékesítésére és az adásvételi szerződést vagy előszerződést;
c) építés, bővítés esetén a kérelmező nevére szóló jogerős építési engedélyt, műszaki dokumentációt és költségvetést;
d) korszerűsítés esetén annak költségvetését, és amennyiben a kivitelezéshez szükséges, a korszerűsítésre vonatkozó terveket és hatósági engedélyeket;
e) hitelintézettől felvett kölcsön egészének vagy meghatározott részének visszafizetéséhez az a)–c) pontokban írt dokumentumokat, a hitelintézettől felvett kölcsönről szóló szerződést, valamint a hitelintézet igazolását a kölcsön törlesztésére befizetett összegről;
f) kezesi kötelezettségvállalás esetén a kezesek 30 napnál nem régebbi munkáltatói igazolását, amely tartalmazza a kezes pontos személyi adatait és havi jövedelmét;
g) valamennyi esetben
ga) a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát,
gb) a házastárs jövedelméről szóló igazolást.
(3) Az igénylő a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben az általa közölt adatok valódiságáért polgári jogi felelősséggel tartozik. Az igénylő a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.
(4) A kölcsönkérelmet a munkatárs közvetlen felettese javaslatával kell felterjeszteni.
(5) A kölcsönkérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek:
a) az önálló lakással még nem rendelkező, első lakáshoz jutó munkatársak,
b) akik a saját háztartásukban fogyatékos gyermeket nevelnek, illetve kettő vagy több gyermek ellátásáról gondoskodnak,
c) a gyermeküket egyedül nevelő szülők,
d) a fiatal házastársak,
e) az MK-val vagy jogelőd szerveivel legalább két éve kormányzati szolgálati jogviszonyban – ideértve a közszolgálati jogviszonyt is – vagy munkaviszonyban állók.
(6) A lakáscélú kölcsön iránti kérelmeket a Szociális Bizottság megvizsgálja, és jogszerűségük, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében, az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak
a) a kölcsön megadására vagy elutasítására,
b) a támogatás mértékére és a visszafizetés határidejére,
c) a támogatás megadásának általánostól eltérő speciális kikötéseire.
(7) A kölcsönkérelem elbírálásáról – a Szociális Bizottság javaslata alapján – a közigazgatási államtitkár dönt. Az Igazgatási és Jogi Főosztály értesíti a kérelmezőt a döntés eredményéről.
(8) A kölcsönszerződés elkészítését az Igazgatási és Jogi Főosztály végzi.
(9) Amennyiben a kölcsön biztosítéka az ingatlan, és azon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a munkatárs köteles beszerezni az MK javára történő jelzálog bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot és viselni az ezzel kapcsolatos költségeket. A munkatárssal történő szerződéskötésre csak a hozzájáruló nyilatkozat(ok) becsatolását követően kerülhet sor.
(10) A kölcsönszerződést az MK képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, ha azon az Igazgatási és Jogi Főosztály jogtanácsosának és a Pénzügyi Főosztály vezetőjének ellenjegyzése már szerepel.
(11) A megkötött kölcsönszerződés alapján a kölcsönösszeg átutalásáról a Pénzügyi Főosztály intézkedik. Az 54. § (2) bekezdés e) alpontja szerinti kölcsön összegét a hitelintézet által megjelölt számlára kell átutalni.
50. Az állami kezességvállaláshoz szükséges munkáltatói igazolás igénylésével kapcsolatos szabályok
59. § (1) A munkatárs lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől történő – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön igénylése esetén a Kttv. 153. § (1) bekezdése szerinti állami kezességvállaláshoz szükséges munkáltatói igazolást az elektronikusan közzétett „Igénylőlap munkáltatói igazoláshoz állami kezességvállalással és kamattámogatással igényelt lakáscélú hitelhez” című nyomtatványon kérheti az Igazgatási és Jogi Főosztályon.
(2) Ha az állami készfizető kezesség vállalásának – a Kttv. 153. § (2) bekezdés a)–d) pontjaiban foglalt – feltételei teljesülnek, az Igazgatási és Jogi Főosztály elkészíti az igazolást, és azt aláírásra továbbítja a közigazgatási államtitkár részére.
(3) Az aláírt munkáltatói igazolást az Igazgatási és Jogi Főosztály adja át a munkatársnak, egyidejűleg rendelkezésre bocsátja az elektronikusan közzétett „Tájékoztató a Kttv. 153. §-a szerinti készfizető kezességvállalásról” című tájékoztatót, valamint a szintén Intraneten közzétett „Bejelentés az állami kezességvállalással igénybevett lakáscélú hitelintézeti kölcsön adatairól” című bejelentő lapot.
(4) A munkatárs a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül – az elektronikusan közzétett „Bejelentés az állami kezességvállalással igénybevett lakáscélú hitelintézeti kölcsön adatairól” című nyomtatvány kitöltésével – köteles bejelenteni az Igazgatási és Jogi Főosztálynak
a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;
b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;
c) a hitel lejáratának időpontját.
(5) A (4) bekezdésben felsorolt adatokban bekövetkezett változásokról a munkatárs köteles az Igazgatási és Jogi Főosztályt haladéktalanul írásban értesíteni.
51. Családalapítási támogatás
60. § (1) A családalapítási támogatás kamatmentes, visszatérítendő, szociális támogatás, amelynek célja a pályakezdéssel, házasságkötéssel, családalapítással, gyermekvállalással, az önálló otthon megteremtésével járó anyagi terhekhez való hozzájárulás, a családalapításhoz, otthonteremtéshez szükséges tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások megvásárlásának, illetve igénybevételének biztosítása.
(2) Az MK elsődlegesen – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – azoknak a munkatársaknak a családalapítási támogatás iránti kérelmét támogatja, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem mértéke nem haladja meg a 45. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben részesíthető támogatásban, ha rászorultságát igazolja.
(3) Családalapítási támogatásban részesíthető
a) a pályakezdő,
b) a házasságot kötő,
c) a gyermeket váró vagy gyermeket örökbe fogadó, valamint
d) a lakóhely-változtatással jogviszonyt létesítő
azon munkatárs, akinek a pályakezdés, az önálló életre történő berendezkedés, a gyermek vállalása, a korábbi életfeltételek megváltozása jelentős anyagi tehervállalással jár.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában:
a) pályakezdőnek minősül a Kttv. 6. § 27. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő kormánytisztviselő, valamint az a 22. életévét be nem töltött munkavállaló, aki első foglalkoztatási jogviszonyként az MK-val létesít jogviszonyt;
b) házasságot kötőnek minősül az a munkatárs, aki a kérelem benyújtását megelőzően legfeljebb 1 éve kötött házasságot, feltéve hogy a házastársával a kérelem benyújtásának időpontjában is együtt él;
c) gyermeket várónak minősül a terhes, illetve gyermeket szülő munkatárs a szülési szabadság lejártáig, illetve az a munkatárs, akinek a házastársa, élettársa vár gyermeket;
d) lakóhely-változtatással jogviszonyba lépőnek minősül az a munkatárs, akinek – vagy házastársának, élettársának – Budapesten lakóhelye az MK-val történő jogviszony létesítésének időpontjában nincs, és jogviszonya keletkezésétől számított 3 éven belül Budapesten saját maga vagy házastársa, élettársa lakástulajdont szerez, ahová mint állandó lakóhelyre bejelentkezik.
(5) Családalapítási támogatásban a munkatárs akkor részesíthető, ha
a) a (4) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyikét igazolja;
b) vállalja, hogy a támogatás visszafizetéséig az MK-val fennálló jogviszonyát fenntartja;
c) hozzájárul ahhoz, hogy kölcsön visszafizetésének biztosítására
ca) a tulajdonában álló ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog kerüljön bejegyzésre, vagy
cb) kezesi kötelezettségvállalásra kerüljön sor;
d) kérelméhez csatolja a (10) bekezdésben meghatározott mellékleteket.
(6) A családalapítási támogatás mértéke legfeljebb (nettó) 800 000 Ft. A kérelmek elbírálásánál előnyben részesül:
a) a két vagy több gyermeket saját háztartásában nevelő házastárs vagy élettárs, gyermekét egyedül nevelő szülő, nevelőszülő, gyám vagy fogyatékos gyermeket nevelő munkatárs,
b) olyan munkatárs, akinek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét.
(7) A családalapítási támogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 10 év. A futamidőt – a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve – úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára aránytalan terhet ne jelentsen. A futamidő megállapításánál figyelemmel kell lenni az 56. § (4) bekezdésében meghatározottakra.
(8) A családalapítási támogatás visszafizetésének kezdő időpontja az MK és a támogatásban részesült munkatárs közötti szerződés megkötését követő hónap 1. napja.
(9) A családalapítási támogatás iránti kérelmet az elektronikusan közzétett „Kérelem családalapítási támogatás iránt” című nyomtatvány kitöltésével lehet kérelmezni. A kérelemben meg kell jelölni:
a) a támogatás igénylőjének a (3) bekezdés szerinti minőségét,
b) a kért támogatás konkrét célját, illetve indokát,
c) az igényelt összeget,
d) a vállalt törlesztési időt,
e) a fedezetet jelentő ingatlan vagy a készfizető kezesek adatait.
(10) A kérelemhez csatolni kell a kérelem helytállóságát igazoló iratokat, dokumentumokat, így különösen, ha a kérelem indoka
a) házasságkötés: a házassági anyakönyvi kivonat másolatát;
b) gyermekvárás, gyermekszületés: az orvosi igazolás vagy a születési anyakönyvi kivonat másolatát;
c) lakóhely-változtatással történő jogviszonyba lépés: az adásvételi szerződés másolatát.
(11) Ha a kérelem indoka az, hogy a munkatárs a (3) bekezdés a) pontja szerint pályakezdőnek minősül, az Igazgatási és Jogi Főosztály ellenőrzi e feltétel megalapozottságát.
(12) A kérelmet a munkatárs közvetlen felettesének javaslatával ellátva az Igazgatási és Jogi Főosztályon kell benyújtani.
(13) A Szociális Bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére.
(14) A szerződést az MK képviseletében a közigazgatási államtitkár köti meg, az Igazgatási és Jogi Főosztály jogtanácsosa és a Pénzügyi Főosztály vezetőjének ellenjegyzése mellett.
(15) A megítélt támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a Pénzügyi Főosztály intézkedik.
(16) A családalapítási támogatásra egyebekben a lakáscélú munkáltatói kölcsönre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
52. Átmeneti családi támogatás
61. § (1) Az átmeneti családi támogatás kamatmentesen nyújtott, visszatérítendő szociális támogatás, amelynek célja az átmeneti, a kérelmezőnek fel nem róható pénzügyi nehézségek – így különösen az előre nem tervezhető gazdasági események – hatásainak csökkentése, áthidalása.
(2) Az MK elsődlegesen – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – azoknak a munkatársaknak az átmeneti családi támogatás iránti kérelmét támogatja, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem mértéke nem haladja meg a 45. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben részesíthető támogatásban, ha rászorultságát igazolja.
(3) Az átmeneti családi támogatás mértéke legfeljebb (nettó) 800 000 Ft.
(4) Az átmeneti családi támogatás iránti kérelmet, a közvetlen felettes javaslatával ellátva, az Intraneten közzétett „Kérelem átmeneti családi támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani az Igazgatási és Jogi Főosztályon.
(5) A kérelemhez csatolni kell az indokok valódiságát igazoló esetleges iratokat, dokumentumokat (pl. házastárs jövedelméről szóló igazolás, számlamásolatok).
(6) A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek
a) a két vagy több gyermeket saját háztartásában nevelő házastárs vagy élettárs, a gyermekét egyedül nevelő szülő, nevelőszülő, gyám vagy fogyatékos gyermeket nevelő munkatárs,
b) az olyan munkatárs, akinek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét.
(7) Az átmeneti családi támogatásra egyebekben a lakáscélú munkáltatói kölcsönre és a családalapítási támogatásra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
53. Gyermekszületési támogatás
62. § (1) Az a munkatárs, akinek gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe, a gyermek féléves korának betöltéséig az illetményalap kétszeresének megfelelő bruttó összegű, vissza nem térítendő támogatást igényelhet, amennyiben
a) háztartásában az egy főre eső jövedelem mértéke nem haladja meg a 45. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket, vagy
b) saját háztartásában kettő vagy több gyermek ellátásáról gondoskodik, illetve fogyatékos gyermeket nevel.
(2) A támogatás a munkatársat minden született és örökbefogadott gyermek után külön-külön megilleti.
(3) A gyermekszületési támogatás iránti kérelmet az elektronikusan közzétett „Kérelem gyermekszületési támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, illetve örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának másolatát.
54. Vissza nem térítendő szociális támogatás
63. § (1) A munkatársat rászorultsága esetén – kérelmére – az MK vissza nem térítendő szociális támogatásban (segélyben) részesítheti, amennyiben
a) 30 napot meghaladóan betegség miatt keresőképtelen volt,
b) kórházi ápolás alatt állt, vagy
c) egyéb szociális körülményei (pl. jelentős anyagi kárral, tartós jövedelemkieséssel járó esemény bekövetkezte) alapján pénzbeli támogatásra szorul.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján a munkatárs csak akkor részesülhet szociális támogatásban, ha háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 45. § (2) bekezdésben meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben részesíthető szociális támogatásban, ha rászorultságát igazolja.
(3) A szociális támogatás iránti kérelmet, a közvetlen felettes javaslatával ellátva, az elektronikusan közzétett „Kérelem vissza nem térítendő szociális támogatás iránt” című nyomtatványon kell benyújtani az Igazgatási és Jogi Főosztályon. A kérelemben meg kell jelölni annak pontos indokát és a kért összeget. A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat.
(4) A munkatárs a tárgyévben – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – egy alkalommal terjeszthet elő szociális támogatás iránti kérelmet. Nem terjeszthető elő kérelem az 55. § (3) bekezdése szerinti korszerűsítés céljára.
(5) Az adott tárgyévben a már vissza nem térítendő támogatásban részesült munkatárs évente egy alkalommal újabb kérelmet nyújthat be, amennyiben a munkatárs
a) családjában rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény következik be, és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a minimálbér kétszeresét a háztartásában, vagy
b) egyedül él, vagy
c) gyermekét egyedül neveli.
(6) A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek
a) azok a munkatársak, akik szociális támogatásban még nem részesültek, valamint
b) az olyan munkatársak, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét.
(7) A Szociális Bizottság a kérelemmel kapcsolatban javaslatot tesz a közigazgatási államtitkár részére.
(8) A közigazgatási államtitkár döntéséről az Igazgatási és Jogi Főosztály értesíti a kérelmet benyújtó munkatársat, illetve a Pénzügyi Főosztályt.
(9) A vissza nem térítendő szociális támogatás összege legfeljebb (bruttó) 150 000 Ft.
55. Illetmény-, illetve munkabérelőleg
64. § (1) Az MK munkatársa illetményelőleg vagy munkabérelőleg (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) folyósítását igényelheti.
(2) Nem igényelhet illetményelőleget a munkatárs, ha
a) próbaidejét tölti,
b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c) lemondási, felmentési, illetve felmondási idejét tölti,
d) az MK-val szemben bármilyen jogcímen lejárt és meg nem fizetett tartozása van,
e) a levonás feltételei nem biztosítottak (pl. gyes, gyed, fizetés nélküli szabadság).
(3) A munkatárs részére évente egy alkalommal engedélyezheti illetményelőleg felvételét a Pénzügyi Főosztály vezetője. Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár engedélyezheti tárgyévben az ismételt illetményelőleg felvételt. Mindkét esetben az illetményelőleg engedélyezésének feltétele a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása és az, hogy a munkatárs az előzőleg felvett illetményelőleg összegét teljes egészében kiegyenlítette.
(4) Az illetményelőleg folyósítása iránti kérelmet – a közvetlen felettes javaslatával ellátva – az elektronikusan közzétett „Igénylőlap illetményelőleg/munkabérelőleg folyósítására” című nyomtatványon a Pénzügyi Főosztályhoz kell benyújtani.
(5) A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat, amennyiben ilyen az igénylés indokára tekintettel nem áll rendelkezésre, az illetményelőleg folyósítását engedélyező a közvetlen felettes javaslatát veszi figyelembe.
(6) Illetményelőlegben részesíthető különösen az a munkatárs, aki
a) 30 napot meghaladóan keresőképtelen állapotban van, vagy volt a kérelem benyújtását megelőző 90 nap alatt;
b) közeli hozzátartozója súlyos beteg;
c) maga vagy gyermeke 2 hónapon belül házasságot kíván kötni;
d) közeli hozzátartozóját temetteti el, feltéve hogy egyéb, a kegyeleti ellátás körébe tartozó munkáltatói támogatásban nem részesül;
e) gyermeket fogadott örökbe, gyermeke vagy unokája született a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül;
f) saját, szülője, illetve gyermeke lakása karbantartásához, felújításához, átépítéséhez, akadálymentesítéséhez kéri az illetményelőleget, feltéve hogy az MK-tól munkáltatói lakástámogatásban nem részesül.
(7) Az illetményelőleg összege maximum a munkatárs egyhavi bruttó illetményével (munkabérével) azonos, de legfeljebb az Szja tv. alapján adómentesen kifizethető összeg.
(8) A törlesztési idő 6 hónap, vagy ennél rövidebb idő, amennyiben azt a munkatárs kéri, vagy jogviszonya előreláthatóan (pl. határozott idő lejárta miatt) 6 hónapon belül megszűnik. Az igénylő munkatárs kérésére, a tartozás fennállásának időtartama alatt tett nyilatkozata alapján a törlesztési idő lerövidíthető.
(9) Az illetményelőleg összegét a Pénzügyi Főosztály havi egyenlő részletekben, kamatmentesen – a munkatárs külön hozzájárulása nélkül – vonja le a munkatárs illetményéből (munkabéréből).
(10) Ha a munkatárs MK-val fennálló jogviszonya az utolsó törlesztőrészlet megfizetése előtt bármely okból megszűnik, az illetményelőleg még vissza nem fizetett része az utolsó munkában töltött napon egy összegben esedékessé válik.
(11) A Pénzügyi Főosztály a (10) bekezdés szerint esedékessé váló összeget a munkatársnak járó pénzbeli juttatásokból levonja. Amennyiben a munkatársnak kifizethető pénzbeli járandósága nincs, és azt saját pénzeszközeiből nem fizeti vissza, az illetményelőleget a közszolgálati igazoláson illetőleg a munkáltatói igazoláson – a jogviszony megszűnését követő naptól kezdődően a késedelmi kamattal együtt – fel kell tüntetni.
(12) A pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának, valamint az előzőleg felvett illetményelőleg visszafizetésének igazolása, továbbá az illetményelőleg kifizetése, a levonások érvényesítése a Pénzügyi Főosztály feladata.
56. Temetési segély
65. § (1) A munkatárs közeli hozzátartozójának halála esetén – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében – temetési segélyben részesíthető, amennyiben a temetés költségeit részben vagy egészben ő fedezte, és háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 45. § (2) bekezdésben meghatározott mértéket.
(2) A temetési segély iránti kérelmet az elektronikusan közzétett „Kérelem temetési segély iránt” című nyomtatványon kell benyújtani az elhalálozástól számított 60 napon belül. A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát,
b) a temetési költségekről – a kérelmező nevére kiállított – számla másolatát.
(3) A temetési segély mértéke legfeljebb bruttó 105 000 Ft, de nem lehet több mint a kérelmező nevére kiállított számlán feltüntetett összeg.
(4) A temetési segély iránti kérelemről a Szociális Bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt. A közigazgatási államtitkár döntéséről az Igazgatási és Jogi Főosztály értesíti a munkatársat, valamint a Pénzügyi Főosztályt, amely intézkedik a segély összegének a munkatárs fizetési számlájára utalásáról.
(5) Amennyiben az elhunyt szintén az MK munkatársa – kivéve a szakmai és politikai vezetőket –, úgy a kegyeleti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
57. Kegyeleti ellátás
66. § (1) Az MK az elhunyt munkatársak iránti megbecsülés és a hozzátartozók gyászában való osztozás kifejezéseként kegyeleti ellátást állapíthat meg. Kegyeleti ellátás megállapítására kerülhet sor, amennyiben az elhunyt elhalálozásakor az MK munkatársa vagy nyugalmazott munkatársa, vagy az MK jogelőd szervének nyugalmazott munkatársa volt.
(2) A kegyeleti ellátás formái:
a) saját halottá nyilvánítás,
b) az elhunyt hozzátartozója részére nyújtandó temetési segély,
c) a temetési eseményekkel kapcsolatos intézkedések.
(3) A kegyeleti ellátásban részesítést kezdeményezheti
a) az elhunyt hozzátartozója,
b) az MK érintett szervezeti egységének vezetője vagy más vezető.
(4) A kegyeleti ellátás formájára, mértékére a Szociális Bizottság tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak. A Szociális Bizottság a kegyeleti ellátással kapcsolatos feladatai során soron kívül jár el.
(5) A javaslattétel szempontjai:
a) az elhunytnak az MK-nál (illetve jogelőd szerveinél) eltöltött jogviszonyának időtartama, illetve végzett munkájának megítélése,
b) az elhunyt hozzátartozóinak anyagi, szociális helyzete.
(6) A közigazgatási államtitkár – eseti elbírálás alapján – az MK saját halottjává nyilváníthatja az MK azon elhunyt munkatársát, nyugalmazott volt munkatársát, aki az MK-nál, illetve jogelőd szerveinél végzett kiemelkedő munkája, a köz érdekében kifejtett tevékenysége és példamutató emberi magatartása alapján erre érdemes, és a Kttv. 152. § (5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
(7) A saját halottá nyilvánított elhunytat megillető kegyeleti ellátás:
a) a temetési költség összegének megtérítése, mely tartalmazza a sírhely vagy az urna megváltásának díját, a kegyeleti kellékek, a gyászjelentés elkészítésével és kézbesítésével, a gyászszertartás, az annak megrendezésével kapcsolatos költségek a közigazgatási államtitkár által meghatározott összeg erejéig;
b) az MK nevében búcsúztatás a gyászszertartáson és a megemlékezés virágainak elhelyezése.
(8) Amennyiben az elhunyt hozzátartozója – saját halottá nyilvánítás nélkül – temetési segélyt igényel, a kérelem benyújtására és elbírálására a 66. §-ban foglaltak az irányadók.
(9) Amennyiben az elhunyt hozzátartozója az MK munkatársa, a (8) bekezdés alapján csak akkor részesíthető temetési segélyben, ha abban a 66. § alapján nem részesült.
(10) A kegyeleti eseményekkel kapcsolatos intézkedések különösen:
a) az MK nevében koszorú elhelyezése,
b) a család kérésének megfelelő mértékű segítségadás a temetés megrendezésében,
c) az MK dolgozóinak tájékoztatása, igény szerint a temetésen való részvételük elősegítése.
(11) A (10) bekezdésben szereplő intézkedésekre a (2) bekezdés a)–b) pontjaiban foglaltak alkalmazása mellett is sor kerülhet.
(12) Az Igazgatási és Jogi Főosztály felelős
a) az (5) bekezdés szerinti javaslattételhez szükséges adatok, iratok beszerzéséért,
b) a saját halottá minősített elhunyt temetésével kapcsolatos tevékenységek koordinálásáért,
c) a közigazgatási államtitkár döntése végrehajtásának koordinálásáért.
(13) A kegyeleti ellátásokra fordítható előirányzat az MK éves költségvetésének tervezése során kerül a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével meghatározásra.
58. Természetben nyújtott egészségügyi ellátás
67. § (1) Az MK-val kötött megállapodás alapján a Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálat (a továbbiakban: BLESZ) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújt, így különösen:
a) elvégzi az MK munkatársainak – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben (a továbbiakban: NM rendelet) meghatározott – előzetes, időszakos, illetve soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatát, továbbá
b) a napi munkaidejéből legalább négy órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használó munkatársak – a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletben (a továbbiakban: EüM rendelet) meghatározott – látásvizsgálatát.
(2) A munkatárs látásvizsgálatát a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, ezt követően – az EüM rendelet alapján – kétévente, illetve akkor kell elvégezni, amennyiben a munkatársnak olyan látási panasza keletkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.
(3) Az MK biztosítja a munkatársainak a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott vizsgálatokon való részvételt. A vizsgálatok megszervezéséről, illetve a munkatárs kötelező vizsgálatról történő tájékoztatásáról az Igazgatási és Jogi Főosztály gondoskodik.
59. Egészségügyi szűrővizsgálatok támogatása
68. § (1) A munkatársak egészségvédelme, a betegségek megelőzése érdekében az MK rendszeresen, az előzetesen felmért igények és pénzügyi lehetőségek figyelembevételével – a 68. § (2) bekezdésében meghatározott vizsgálatokon kívül – egyéb szűrővizsgálatokat szervezhet az MK munkatársai részére.
(2) Az Igazgatási és Jogi Főosztály feladata
a) a szűrővizsgálatokra vonatkozó igény előzetes felmérése,
b) a szűrővizsgálatok megszervezése,
c) a vizsgálatok időpontjáról, helyszínéről a munkatársak megfelelő tájékoztatása,
d) a részvétel koordinálása.
60. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeihez való hozzájárulás
69. § (1) Amennyiben a 68. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkatárs által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, az MK képernyős munkakörben dolgozó munkatársai részére számla alapján megtéríti utólagos elszámolással a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg (a továbbiakban: szemüveg) jelen KSz szerinti költségeit.
(2) A szemüveg árának költségeihez való – (5) bekezdés szerinti mértékű – hozzájárulást a munkatárs az „Igénylőlap az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet alapján, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg munkáltató által történő költségtérítéséhez” című nyomtatvány kitöltésével kérheti az Igazgatási és Jogi Főosztályon. Az igénylőlapon az igénylő közvetlen felettesének igazolnia kell, hogy a kormánytisztviselő képernyős munkakörben dolgozik. Az igénylőlaphoz csatolni kell:
a) valamely egészségügyi szolgáltató által kiállított, a szemészeti szakvizsgálatot végző orvos igazolását a szemüveg – képernyő előtti munkavégzéshez való – szükségességéről, valamint
b) az eredeti számlát.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti számlának tartalmaznia kell
a) vevőként a munkáltató nevét és címét (Miniszterelnöki Kabinetiroda, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3.),
b) külön feltüntetve a szemüveglencse és a keret árát.
(4) Amennyiben a munkatárs által leadott igény a jelen KSz-ben foglalt feltételeknek megfelel, az Igazgatási és Jogi Főosztály az igényt továbbítja a Pénzügyi Főosztály részére.
(5) A Pénzügyi Főosztály a kérelem alapján a szemüveglencse költségéből legfeljebb 15 000 Ft-ot, a szemüvegkeret költségéből pedig legfeljebb 5 000 Ft-ot térít meg.
(6) A munkatárs az (5) bekezdés szerinti költségtérítést – amennyiben az új szemüveg készíttetése a látásvizsgálat eredményeként, orvosi igazolás alapján indokolt – legfeljebb kétévente igényelheti.
(7) A szemüveg elvesztése, megrongálódása esetén a pótlásról, illetve a javításról a munkatárs saját költségére gondoskodik.
61. Önkéntes véradásban részt vevők elismerése
70. § (1) Az MK fontos feladatának tartja az önkéntes véradó mozgalom munkáltatói eszközökkel történő segítését, ezért a munkavállalói érdek-képviseleti szervvel – az Igazgatási és Jogi Főosztály útján – együttműködik a véradó napok évenkénti megszervezésében.
(2) A Magyar Vöröskeresztnél szervezett véradásban részt vevő munkatársak 1 napi illetménnyel (munkabérrel) fizetett szabadidőre jogosultak, amelyről szóló utalványt az Igazgatási és Jogi Főosztály állítja ki. A szabadidő utalványt a tárgyévben lehet felhasználni. A fel nem használt utalvány a tárgyév végével érvénytelenné válik, és pénzben nem váltható meg. A felhasználásáról a munkatárs legalább 3 nappal korábban értesíteni köteles a közvetlen felettesét.
(3) A közigazgatási államtitkár az emberbaráti önzetlen segítségnyújtásban hosszabb időn keresztül közreműködő önkéntes véradókat a Véradók Napja (november 27.) alkalmából elismerésben részesíti. Az elismerésre a Magyar Vöröskereszt által kiállított Emléklap alapján az a munkatárs jogosult, aki az (5) bekezdésben meghatározott számú véradáson megjelent, és térítésmentesen vért adott.
(4) Az elismerés adományozása érdekében az Emléklapot az Igazgatási és Jogi Főosztályhoz kell eljuttatni, aminek alapján, a Vöröskereszt értesítését követő időpontban az elismerést a közigazgatási államtitkár adja át a munkatárs részére.
(5) A (3) bekezdésben szereplő elismerés az alábbi pénzjutalommal jár:
Az elismerésre jogosító véradások száma |
A jutalom bruttó összege |
10 |
10 000 Ft |
20 |
20 000 Ft |
30 |
30 000 Ft |
40 |
40 000 Ft |
50 |
50 000 Ft |
62. Sportlétesítmények igénybevétele
71. § Az MK a szabadidejükben sportolni vágyó munkatársak részére sportolási lehetőséget biztosíthat.
63. Ünnepélyes megemlékezések
72. § (1) Az ünnepélyes megemlékezések körében az MK a tárgyévi költségvetési helyzetétől függően
a) közreműködik a munkatársak 14 éven aluli gyermekei részére Mikulás-ünnepség szervezésében,
b) a gyermeknap alkalmából köszönti a 14 éven aluli gyermekeket nevelő munkatársakat.
(2) A gyermeknap alkalmából történő köszöntésre minden év május utolsó vasárnapját megelőző munkanapon kerül sor. Ennek keretében az MK a gyermeknaphoz kapcsolódó juttatást biztosíthat a munkatársnak, a munkatárs házastársára, élettársára, valamint 14 éven aluli gyermeke(i) személyére is tekintettel.
(3) A Mikulás-ünnepség megszervezésére minden év decemberében kerül sor, amelyen kulturális programokkal és ajándékcsomag átadásával köszöntik a gyermekeket.
(4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott események megszervezésében az Igazgatási és Jogi Főosztály közreműködik, így különösen
a) felméri az eseményeken érintett kört (a 14 éven aluli gyermekek száma);
b) gondoskodik a Mikulás-ünnepség megszervezéséről, valamint a gyermeknap alkalmából biztosított juttatások megküldéséről.
A cafetéria-juttatás igénybevételére, elszámolására és visszatérítésére vonatkozó rendelkezések
64. A cafetéria-juttatásra jogosultak köre és a cafetéria-jogosultság
73. § (1) Cafetéria-juttatásra jogosult a munkatárs és a politikai vezető (a továbbiakban együtt: cafetéria-juttatásra jogosult személy). A munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók cafetéria-jogosultságára a Kttv. 151. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a cafetéria-jogosultság tekintetében illetmény alatt munkabért kell érteni.
(2) Az érintett munkatársak cafetéria-jogosultsága tekintetében az Mt. 29. § (2) bekezdése, 70. § (3) bekezdése, 78. § (3) bekezdése és 79. § (2) bekezdése szerinti esetben járó távolléti díj, továbbá az Mt. 146. §-a szerinti alapbér, díjazás és távolléti díj a munkabérrel, illetménnyel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá.
65. Éves cafetéria-keret
74. § (1) A cafetéria-juttatás éves összege (a továbbiakban: éves cafetéria-keret) a 2015. évre a cafetéria-juttatásra jogosult személyek tekintetében egységesen bruttó 200 000 Ft/fő.
(2) Az éves cafetéria-keret 30%-a illeti meg a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény alapján a prémiumévek programban foglalkoztatott, valamint a különleges foglalkoztatási állományba helyezett személyt.
(3) Az éves cafetéria-keret ezer forintra kerekített időarányos részére jogosult
a) a határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel rendelkező személy, illetve
b) az a személy, akinek az MK-val fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg.
66. Választható cafetéria-juttatások
75. § A cafetéria-juttatások rendszere a következő, a cafetéria-juttatásra jogosult személyek által választható béren kívüli juttatásokat tartalmazza:
a) Széchenyi Pihenő Kártya
aa) szálláshely alszámlájára,
ab) vendéglátás alszámlájára,
ac) szabadidő alszámlájára
utalt támogatás,
b) Erzsébet-utalvány,
c) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás,
d) önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás,
e) iskolakezdési támogatás.
67. A cafetéria-juttatás igénylése, az elszámolás és a visszatérítés eljárási szabályai
76. § (1) Az éves cafetéria-keret egy naptári évben a 78. §-ban meghatározott, a cafetéria-juttatásra jogosult személy választása szerinti cafetéria-juttatási elemekre vehető igénybe az Szja tv.-ben meghatározott mértékben és feltételekkel, a cafetéria-juttatásra jogosult személy elektronikus úton megtett nyilatkozata (a továbbiakban: cafetéria-nyilatkozat) alapján.
(2) A cafetéria-nyilatkozat év közben nem módosítható.
(3) A cafetéria-nyilatkozatot arra tekintettel kell megtenni, hogy
a) a választott cafetéria-juttatások alapján az éves cafetéria-keretből ezer forint feletti maradványösszeg ne képződjön, és
b) az Erzsébet-utalvány, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás, az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás csak teljes évre, havi egyenlő összegben igényelhető.
(4) A tárgyévben fel nem használt éves cafetéria-keret a következő évre nem vihető át.
(5) Ha maradványösszeg képződik, az a cafetéria-juttatásra jogosult személynek – a Pénzügyi Főosztálynak a még választható cafetéria-juttatási elemeket is tartalmazó felhívása alapján – tárgyév november 30-ig megtett külön írásbeli nyilatkozata alapján használható fel. Az éves cafetéria-keretből ezer forintot meg nem haladó maradványösszeg nem vehető igénybe.
(6) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételét követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen részesül juttatásban, az Szja tv.-ben meghatározott juttatásoknál előírt nyilatkozattételi kötelezettsége – ezen más juttatótól származó, további juttatások tekintetében – a másik juttató felé áll fenn az MK-tól igénybe vett cafetéria-juttatás tekintetében.
77. § (1) A cafetéria-nyilatkozat megtételéhez szükséges elektronikus programot a Pénzügyi Főosztály teszi elérhetővé a cafetéria-juttatásra jogosult személy részére. Az elektronikus program elérhetőségéről, a választható cafetéria-juttatások maximális mértékéről, a minimálbér összegéről, az éves cafetéria-keretet terhelő és az MK által megfizetendő közterhek mértékéről a Pénzügyi Főosztály elektronikus levélben tájékoztatja a cafetéria-juttatásra jogosult személyt.
(2) A cafetéria-juttatásra jogosult személy az elektronikus programban kitöltött és kinyomtatott cafetéria-nyilatkozat egy általa aláírt példányát az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus levél kiküldését követő 10 munkanapon belül juttatja el a Pénzügyi Főosztályra, amelyhez csatolja a választott cafetéria-juttatási elemekhez ezen fejezetben meghatározott dokumentumokat, és mellékeli a „Nyilatkozat a cafetéria tartozás levonásához” megnevezésű nyomtatványt.
(3) A cafetéria-nyilatkozat megtételének önhibából történő elmulasztása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személy Erzsébet-utalványra jogosult.
(4) Hiányosan előterjesztett cafetéria-nyilatkozat esetében a cafetéria-juttatásra jogosult személyt a Pénzügyi Főosztály hiánypótlásra hívja fel. Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz eleget, az általa megtett cafetéria-nyilatkozatot a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Ha a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a cafetéria-nyilatkozat egyetlen eleme sem vehető figyelembe, úgy kell eljárni, mintha a cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételét elmulasztotta volna.
78. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a Pénzügyi Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenti, ha a cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben megszűnik, ide nem értve az MK-val fennálló jogviszonyának megszűnésének esetét.
(2) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személyt az Igazgatási és Jogi Főosztály tájékoztatja a cafetéria-juttatásra való jogosultságáról, és haladéktalanul értesíti a Pénzügyi Főosztályt, amely az elektronikus programot a cafetéria-juttatásra jogosult személy számára elérhetővé teszi. A cafetéria-juttatásra jogosult személy a cafetéria-nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségét a 80. § (2) bekezdése szerint teljesíti. A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén az igényelt cafetéria-juttatás adóévben történő kiadásának biztosítása érdekében a Pénzügyi Főosztály vezetője az e fejezetben meghatározott határidőktől eltérhet.
(3) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy jogviszonya megszűnik, vagy cafetéria-juttatásra év közben egyéb okból nem jogosult, amennyiben a cafetéria-keret csökkentése nem lehetséges, köteles a részére nyújtott cafetéria-juttatás – Pénzügyi Főosztály által meghatározott – időarányos részt meghaladóan igénybe vett összegét visszafizetni, illetve – a cafetéria-juttatásra jogosult személy választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – visszaadni. Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személyt év közben véglegesen áthelyezik, a cafetéria-juttatásokra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Igénybe vett juttatásnak kell tekinteni a megrendelt, névre szóló utalványt, valamint a 86. § és 87. § szerinti munkáltatói hozzájárulás átutalt tárgyhavi összegét, továbbá a 83. § szerinti helyi utazási bérlet teljes értékét, visszaadott bérlet esetén pedig azon hónap(ok)ra jutó értéket, amely(ek)re a szolgáltató visszatérítést nem teljesít.
(4) A visszafizetés módja elsősorban a cafetéria-juttatásra jogosult személyt megillető járandóságokból történő levonás. Ha a levonásra nincs mód, a visszafizetés a cafetéria-juttatásra jogosult személy részéről átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással történő befizetéssel történik.
(5) Ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy jogviszonya, illetve cafetéria-jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy a cafetéria-nyilatkozat megtételére lehetősége lett volna, a számára időarányosan járó cafetéria-juttatást – a Pénzügyi Főosztály felhívása alapján – külön írásbeli nyilatkozata szerint kell kiadni azzal, hogy ezen nyilatkozattételi kötelezettség önhibájából történő elmulasztása esetén a 80. § (3) bekezdése szerinti cafetéria-juttatást kell biztosítani.
(6) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.
79. § Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár – a jogszabályi előírások és a 80. § (1) bekezdése szerinti elektronikus program lehetőségei között, egyedi mérlegelési jogkörében – a cafetéria-juttatásra jogosult személy Pénzügyi Főosztályon előterjesztett írásbeli kérelmére az e fejezetben foglaltaktól eltérhet.
68. Széchenyi Pihenő Kártya
80. § (1) A cafetéria-juttatásra jogosult személy a Széchenyi Pihenő Kártya
a) szálláshely alszámlájára egy összegben,
b) vendéglátás alszámlájára egy összegben,
c) szabadidő alszámlájára egy összegben
igényelhet elektronikus utalvány formájú támogatást, alszámlánként vagy valamennyi alszámlára kiterjedően.
(2) A Széchenyi Pihenő Kártya alszámlájára nyújtott támogatás (a továbbiakban: támogatás) abban az esetben igényelhető, ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy és a társkártyabirtokos, a kártyaigénylőlap szerinti személyes adataiknak a támogatás biztosítása céljából az MK által történő kezeléséhez és a kártyakibocsátó intézmény részére történő továbbításához hozzájáruló nyilatkozatot ad, és a „Nyilatkozat a Széchenyi Pihenő Kártyára Utalható Támogatásról” megnevezésű nyomtatványt mellékeli. Élettárs részére igényelt társkártya esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személy az élettársi kapcsolat fennállásáról az MK felé nyilatkozik.
(3) Az igénylés során a cafetéria-juttatásra jogosult személy – az éves cafetéria-keret és az Szja tv. 71. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott mértékek mellett – alszámlánként figyelembe veszi a más juttatótól a tárgyévben az adott alszámlára biztosított támogatás összegét is. A cafetéria-juttatásra jogosult személy a más juttatótól származó támogatás összegéről a vonatkozó alszámla tekintetében nyilatkozatot tesz.
(4) Az MK a támogatást a
a) szálláshely, vendéglátás és szabadidő alszámlára tárgyév április 30-áig előre
utalja el.
(5) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén, illetve a cafetéria-nyilatkozat megtételének időpontjától függően a támogatás átutalására a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott időpontokig kerül sor, október 31-e után az MK a visszamaradó hónapok végén egyszer teljesít utalást. Legkorábban abban az időpontban teljesíthető az utalás, amely időpont előtt egy hónappal a cafetéria-juttatásra jogosult személy cafetéria-nyilatkozata a Pénzügyi Főosztályra megérkezik.
(6) A támogatást az MK a kártyakibocsátó intézménytől általa megrendelt kártyán keresztül biztosítja a cafetéria-juttatásra jogosult személy számára. A kártya megrendelésével, használatával, a támogatás igénybevételével kapcsolatban a cafetéria-juttatásra jogosult személyt semmilyen költség nem terheli.
(7) Ilyen irányú igény esetén a cafetéria-juttatásra jogosult személy rendeli meg a pótkártyát, valamint a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója és az élettársa részére a társkártyát, közvetlenül a kártyakibocsátó intézménytől. Ha társkártya igénylésére a cafetéria-nyilatkozat megtételekor kerül sor, a cafetéria-juttatásra jogosult személy választása szerint a társkártyát az MK is megrendelheti. A pótkártya, illetve a társkártya előállítási és kézbesítési költsége – a megrendelő személyétől függetlenül, pótkártyánként, illetve társkártyánként – a cafetéria-juttatásra jogosult személyt terheli, az az éves cafetéria-keret terhére nem számolható el.
(8) Kártya, társkártya igénylése során a cafetéria-juttatásra jogosult személy gondoskodik a rendelkezésére bocsátott „Kártyaigénylőlap és adatkezelési hozzájáruló nyilatkozat” nyomtatvány kártyánként két példányban történő kitöltéséről, aláírásáról és a nyomtatványok eredeti példányainak a Pénzügyi Főosztály részére történő megküldéséről.
(9) A fel nem használt támogatás cafetéria-juttatásra jogosult személynek történő visszatérítésére, illetve az egyes alszámlákra igényelt összegek módosítására nincs lehetőség.
69. Erzsébet-utalvány
81. § (1) Az MK az étkezési hozzájárulást papíralapú Erzsébet-utalvány formájában biztosítja.
(2) Az Erzsébet-utalvány havonként egyenlő, százzal osztható összegben igényelhető. A legkisebb igényelhető összeg 400 forint/hó.
(3) Az Erzsébet-utalvány rendelkezésre bocsátására a 84. § (4) bekezdés b) pontja és (5) bekezdése szerint kerül sor.
70. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás
82. § (1) Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás (a továbbiakban: munkáltatói hozzájárulás) annak a cafetéria-juttatásra jogosult személynek nyújtható, aki
a) ezt – éves cafetéria-kerete terhére – igényli,
b) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja, és
c) a Pénzügyi Főosztálynak – ha ez még nem történt meg – a cafetéria-nyilatkozatával egyidejűleg a tagsági jogviszonyának fennállását igazoló okirat másolatát benyújtja.
(2) A munkáltatói hozzájárulás mértéke egységesen havi 10 000 forint. A cafetéria-juttatásra jogosult személynek lehetősége van a havi munkáltatói hozzájárulás összegét ettől eltérő mértékben meghatározni az éves cafetéria-keretén belül azzal, hogy
a) alacsonyabb összegű igénylés esetén a különbözetről a cafetéria-nyilatkozatban le kell mondani, s egyben kérni a munkáltatói hozzájárulás szüneteltetését,
b) a magasabb összegű igénylés nem haladhatja meg az Szja tv. 71. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott mértéket,
c) az igényelt összegnek el kell érnie az adott pénztár által meghatározott tagdíjminimumot.
(3) A munkáltatói hozzájárulás abban az esetben vehető igénybe, ha a cafetéria-juttatásra jogosult személy nyilatkozik arról, hogy adott hónapokra ugyanezen a jogcímen más juttatótól nem szerez bevételt, mellékeli a „Nyilatkozat önkéntes pénztári tagságról” megnevezésű nyomtatványt és a tagsági okirat másolatát.
71. Önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás
83. § Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulásra a 82. §-t kell alkalmazni azzal, hogy
a) az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás – külön-külön és együtt is – annak a cafetéria-juttatásra jogosult személynek nyújtható, aki önkéntes kölcsönös egészségpénztár vagy önsegélyező pénztár tagja, mellékeli a „Nyilatkozat önkéntes pénztári tagságról” megnevezésű nyomtatványt és a tagsági okirat másolatát,
b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás mértéke egységesen havi 10 000 forint az önkéntes kölcsönös egészségpénztár és az önsegélyező pénztár tekintetében is,
c) a havi munkáltatói hozzájárulás – a két pénztárba együttesen is – nem haladhatja meg az Szja tv. 71. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket.
72. Iskolakezdési támogatás
84. § (1) Iskolakezdési támogatást az a cafetéria-juttatásra jogosult személy vehet igénybe, akinek gyermeke a közoktatásban vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban részt vevő tanuló, feltéve hogy a cafetéria-juttatásra jogosult személy a gyermeknek – a családok támogatásáról szóló törvény vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra vagy hasonló ellátásra jogosult – szülője, gyámja vagy e szülőnek, gyámnak vele közös háztartásban élő házastársa.
(2) Az iskolakezdési támogatás mértéke nem haladhatja meg gyermekenként az Szja tv. 71. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott mértéket.
(3) Az iskolakezdési támogatás igénylése során – a gyermek nevének, TAJ-számának egyidejű közlésével – a cafetéria-juttatásra jogosult személy nyilatkozik a „Nyilatkozat iskolakezdési támogatáshoz” megnevezésű nyomtatványon arról, hogy
a) a gyermeke közoktatásban vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban vesz részt, és őt saját háztartásában tartja el, és
b) ő vagy a vele közös háztartásban élő házastársa jogosult a gyermekre tekintettel családi pótlékra vagy hasonló ellátásra.
(4) Az MK az iskolakezdési támogatást a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosító utalvány formájában biztosítja. Az utalvány rendelkezésre bocsátására tárgyév július hónapban kerül sor.
Függelék
A Miniszterelnöki Kabinetirodán képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek meghatározása
1. Adminisztrációs munkakörökben az igazgatásszervezői, jogi asszisztensi, irodavezető, segédlevéltáros, titkárságvezető, jegyzőkönyvvezető, valamint a gyors- és gépíró képzettségre;
2. állami támogatásokra vonatkozó támogatási szerződések előkészítését ellátó, jogász végzettséget igénylő munkakörökben az európai uniós szakjogász képzettségre, illetve közgazdász végzettségre;
3. humánpolitikai munkakörökben a humánmenedzsment szakértő, okleveles humánszervező, személyügyi szervező, személyügyi gazdálkodó, személyügyi gazdálkodó és fejlesztő, munkajogi szakjogász, közszolgálati személyügyi menedzser képzettségre;
4. igazságügyi jellegű munkakörökben az európai jogi szakjogász, nemzetközi szakjogász, állam- és jogtudományi PhD, szabályozási (kodifikátor) szakjogász képzettségre;
5. jogszabály-előkészítési munkakörökben a szabályozási (kodifikátor) szakjogász képzettségre;
6. közbeszerzési eljárások előkészítését, lefolytatását végző, jogász végzettséget igénylő munkakörben a közbeszerzési szakjogász képzettségre;
7. nemzetpolitikai jellegű munkakörökben a nemzetközi közösségi szakjogász, európai jogi szakjogász képzettségre;
8. perképviseleti tevékenységet ellátó jogász végzettséget igénylő munkakörben az egyes pertípusokhoz kapcsolódó szakjogászi képzettség, illetve igazgatásszervezői végzettségre;
9. pénzügyi, gazdasági jellegű munkakörökben a jogász, gazdasági mérnök, igazgatásszervező, képesített könyvelő, számviteli ügyintéző, pénzügyi ügyintéző, pénzügyi tanácsadó, pénzügyi ellenőr, adótanácsadó, TB szakelőadó, valutapénztáros és valuta-ügyintéző, igazgatási ügyintéző, személyügyi és munkaügyi ügyintéző, számítógép-kezelő képzettségekre;
10. polgári jogi szerződések előkészítését végző, jogász végezettséget igénylő munkakörökben a szerződéses feltételek tárgyát képező jogterületen megszerezhető szakjogászi képzettségre, illetve közgazdász végzettségre.
1
Az utasítást az 1/2016. (X. 26.) MK KÁT utasítás 4. pontja hatályon kívül helyezte 2016. október 29. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás