10/2015. (VII. 30.) HM rendelet

1. §² (1) A rendelet hatálya

(2) E rendelet rendelkezéseit a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet (a továbbiakban: Hjt. vhr.) szerinti önkéntes területvédelmi tartalékos katonák esetében abban az esetben kell alkalmazni, ha azt e rendelet kifejezetten elrendeli.

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1)⁴ Hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos, honvéd-tisztjelölti vagy honvéd altiszt-jelölti katonai szolgálatra (a továbbiakban együtt: katonai szolgálat) egészségileg, pszichikailag és fizikailag az alkalmas, akinek nincs olyan egészségi, pszichés elváltozása, betegsége vagy fogyatékossága, amely a katonai szolgálat teljesítését kizárná, fizikai állapota megfelel e rendelet szerinti követelményeknek, illetve a katonai szolgálat teljesítése során egészségi, pszichés és fizikai állapota jelentős rosszabbodásának kockázata nem várható. Honvédségi ösztöndíjasnak egészségileg és pszichikailag az alkalmas, akinek nincs olyan egészségi, pszichés elváltozása, betegsége vagy fogyatékossága, amely a katonai szolgálat teljesítését kizárná, illetve a katonai szolgálat teljesítése során egészségi, pszichés állapota jelentős rosszabbodásának kockázata nem várható.

(2) A katonai szolgálatra való alkalmasság

(3) A korlátozott alkalmasság egyes betöltött beosztás, munkakör, fegyvernemi szolgálat ellátására való alkalmatlanságot jelent, amely tartalmazza a speciális elbírálású kategóriát is.

4. § (1)⁵ A katonai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság-vizsgálatokat, felülvizsgálatokat és repülőorvosi vizsgálatokat – a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) hivatásos állománya pszichikai alkalmasságának vizsgálata kivételével – az MH központi egészségügyi szerve végzi. A katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságot és annak minősítését az MH központi egészségügyi szervezete kijelölt bizottságai állapítják meg. Az önkéntes területvédelmi tartalékos katonák estén a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet szerinti II. típusú alkalmasság-vizsgálatot a vizsgált személy háziorvosa végzi. A háziorvos által kiállított alkalmassági vélemény alapján az önkéntes területvédelmi tartalékos katona szolgálatra való alkalmasság megállapítását az MH központi egészségügyi szervezete kijelölt bizottságai végzik.

(1a)⁶ A KNBSZ hivatásos állománya tekintetében a pszichikai alkalmasság-vizsgálatokat a KNBSZ vizsgálatokért felelős szervezeti egysége végzi.

(2) Alkalmasság-vizsgálatokat kell végezni az 1. § hatálya alá tartozó személyek alkalmasságának elbírálása, megállapítása, illetve felülvizsgálata és az alkalmasság ellenőrzése céljából

(3)¹⁵ A (2) bekezdésben meghatározott esetekben – a (2) bekezdés d), e), h), l), m) és n) pontjában szereplők kivételével – az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasságot is minősíteni kell. A (2) bekezdés h) pontja esetén csak a pszichés, a (2) bekezdés d) pontja esetén a pszichés és szükség esetén az egészségi alkalmasságot, a (2) bekezdés l) és m) pontja esetén szükség esetén az egészségi és a pszichés alkalmasságot is minősíteni kell. A (2) bekezdés g) pontjában foglalt esetben az egészségi, szükség esetén a pszichés és legfeljebb 180 napos felkészülési időt követően a fizikai alkalmasságot is minősíteni kell. A (2) bekezdés n) pontja esetén csak az egészségi és a pszichés állapotot kell minősíteni, továbbá – tájékoztatás céljából – a fizikai állapotfelmérést kell elvégezni.

(4) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság minősítése a minősítést közvetlenül megelőzően végzett vizsgálat eredményén, illetve a korábban végzett, de még érvényes és a minősítés céljával egyező követelményszintű vizsgálat eredményén alapulhat.

(5) Az egészségi alkalmasságot üzemorvos, foglalkozás-egészségügyi, vagy alkalmasság-vizsgálatban szakmai gyakorlattal rendelkező szakorvos, repülőorvosi vizsgálatok esetén repülőorvos vagy repülőorvosi vizsgálatokban szakmai gyakorlattal rendelkező szakorvos, a pszichikai alkalmasságot pszichológus, a fizikai alkalmasságot sportélettani szakmai gyakorlattal rendelkező szakorvos, illetve a fizikai felkészítésre és a terheléses sportélettani vizsgálatok végzésére képesítéssel rendelkező szakember véleményezheti, illetve minősítheti.

5. § (1) Az egészségi szakorvosi vizsgálat alapján megállapítható alkalmassági minősítések:

(2) A pszichológiai vizsgálatok alapján megállapítható alkalmassági minősítések:

(3) A fizikai alkalmassági vizsgálatok alapján megállapítható minősítések:

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti minősítések a betöltött, illetve a tervezett beosztásra vonatkoznak.

6. § (1)¹⁶ Az összesített alkalmassági minősítést az e rendelet szerinti egészségi, pszichikai és fizikai vizsgálatok eredményére alapozva kell megállapítani. Önkéntes területvédelmi tartalékos katona esetén a minősítést a 4. § (1) bekezdésében meghatározott, háziorvosi alkalmassági vélemény alapján kell megállapítani.

(2) Az összesített alkalmassági minősítés utal a vizsgálat céljára, valamint tartalmazza az alkalmasság, korlátozott alkalmasság, alkalmatlanság vagy ideiglenes alkalmatlanság minősítését is.

7. § (1) Az elvégzett vizsgálatok alapján

(2) Az elvégzett vizsgálatok alapján, a vizsgálat céljával összhangban adható „Beosztásában korlátozással alkalmas”, „Tervezett beosztásában korlátozással alkalmas” minősítés – pszichésen és fizikailag alkalmas személy esetében – az egészségi alkalmasság minősítésén, illetve – pszichésen alkalmas, fizikailag alkalmatlan személy esetében – az egészségi alkalmasság minősítésére visszavezethető fizikai alkalmasságot befolyásoló okon alapulhat. E minősítés csak meghatározott beosztások, munkakörök betöltését teszi lehetővé.

(3) Az elvégzett vizsgálatok alapján, a vizsgálat céljával összhangban adható

(4) Az elvégzett vizsgálatok alapján legfeljebb 1 évre adható

(5) Az elvégzett vizsgálatok alapján adható

(6) Az összesített alkalmassági minősítéseket az EPAB, a MAV, MFÜV és KFÜV , a speciális fegyvernemi összesített alkalmassági minősítést az EROB állapítják meg. Az összesített alkalmassági minősítések érvényességét a személy aktuális egészségi, pszichés és fizikai állapotát figyelembe véve az EPAB, MAV, MFÜV és KFÜV szakmai döntése határozza meg.

(7) A „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítést első fokon a katonai szolgálatra jelentkezőkre az EPAB, honvédek esetében csak az MH egészségügyi szervezete MFÜV, másodfokon a KFÜV hozhat.

8. § (1) A 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alkalmas minősítés a

(2) Az alkalmas minősítés érvényességét a honvéd aktuális egészségi, pszichés és fizikai állapotát figyelembe véve az (1) bekezdésben rögzített időtartamon belül az EPAB vagy a MAV szakmai döntése határozza meg. A minősítés érvényességét a pályaalkalmasság-vizsgálati lapon (a továbbiakban: PAV lap) fel kell tüntetni.

(3) A minősítés érvényességének letelte után az alkalmasságot ismételten minősíteni kell.

9. § A 7. § (2) bekezdése szerinti korlátozottan alkalmas minősítés legfeljebb 1 évre, vagy ha az egészségi állapot változása nem várható, véglegesen adható.

10. § (1) Ha az alkalmas minősítés érvényessége alatt a honvéd betegségen, gyógykezelésen esett át, az ezzel kapcsolatos egészségi dokumentációját az utaltsági rend szerinti egészségügyi központban minden esetben be kell mutatni. Ha a betegség, vagy az állapotváltozás az egészségügyi központ vezetője szerint érdemben befolyásolja a minősítést, az orvosi dokumentációt meg kell küldeni az EPAB részére a további alkalmasság megítélése céljából. Az EPAB a kiadott minősítésének a honvéd megváltozott egészségi, pszichés állapota, vagy a fizikai követelmények nem teljesítése esetén felülvizsgálatát kezdeményezheti.

(2) Külföldi szolgálatteljesítés során bekövetkezett betegség, gyógykezelés esetén, ha a honvéd vizsgálatát, kezelését végző egészségügyi létesítmény a honvéd egészségügyi repatriálását nem javasolja, a honvéd a kontingensparancsnok és az MH Összhaderőnemi Parancsnokság Egészségügyi Koordinációs Részleg javaslata alapján folytathatja missziós szolgálatát. Ebben az esetben a honvéd köteles bemutatni a betegségével, sérülésével kapcsolatosan keletkezett egészségügyi dokumentációt a missziós visszaszűrés során. Az alkalmasságot érdemben befolyásoló egészségi elváltozás esetén az EPAB a minősítés felülvizsgálatát kezdeményezi.

11. § (1) Az egészségi alkalmasság minősítése az 1. melléklet szerinti „Táblázat és magyarázat a betegségek és fogyatékosságok egészségi alkalmassági fokozatának megállapításához” (a továbbiakban: Táblázat) alapján, valamint a Táblázatban a betegségek és a fogyatékosságok felsorolása a „Betegségek Nemzetközi Osztályozása” (a továbbiakban: BNO) című kiadvány figyelembevételével szakaszok és alszakaszok szerint történik.

(2) A Táblázat rovatai az alszakaszoknak megfelelően az egészségi alkalmassági fokozatokat nyomtatott nagybetűkkel jelölik a következők szerint:

(3) A Táblázat szakaszainak a), b) és c) pontja sorolja fel az adott szakasz szerint minősítendő elváltozásokat és a kórisme tisztázásához szükséges kiegészítő és speciális szakvizsgálatokat, valamint meghatározza az eltérő, illetve mérlegelhető minősítési változatokat az elváltozás súlyossága, a beosztás, az életkor és a fegyvernem szerint.

(4) A Táblázat szakaszainak d) pontja betű- és számjelekkel fejez ki az „Egészségileg korlátozással alkalmas” („K”) minősítés esetén alkalmazandó beosztási, munkaköri, fegyvernemi korlátozásokat. A betű- és számjelek jelentését – a szolgálatok megterhelés jellege szerinti csoportosításával együtt – a 2. melléklet tartalmazza. A minősítésben a korlátozásokat minden esetben meg kell jeleníteni. A felsorolt korlátozások közül a szakorvosok az elváltozás jellegének és súlyosságának mérlegelésével választhatnak.

(5) Az „Egészségileg korlátozással alkalmas” minősítés kiemelt esete az F9-Speciális elbírálás, amely csak a honvéd állományilletékes parancsnokának javaslatára és az alkalmasságot elbíráló bizottság orvosi véleménye alapján adható. Ebben az esetben a honvéd alkalmasságát évente minősíteni kell. A fizikai alkalmasság vizsgálatát és ellenőrzését nem kell végrehajtani. Ebben az esetben a honvéd előmenetelre, külföldi szolgálatra nem tervezhető.

(6) A Táblázat szakaszainak e) pontja az adott betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének a szakmai lehetőségét határozza meg.

(7) Ha a vizsgálatkor olyan megbetegedés észlelhető, amely a Táblázatban nem szerepel, a vizsgált személyt az adott betegséget orvosilag, kórtanilag leginkább megközelítő kórformára vonatkozó rendelkezések szerint kell minősíteni.

12. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálat során a testtömeget, a testmagasságot és a testzsír-százalékot a 3. melléklet N), O) és P) pontja szerint mérni kell.

(2) Ha a honvéd nem a 3. melléklet N), O) és P) pontjában meghatározott testalkati mutatókkal rendelkezik, fel kell hívni a figyelmét a Honvéd Testalkati Programban (a továbbiakban: Program) való részvétel lehetőségére.

(3) A Program az MH központi egészségügyi szervezete egészségfejlesztésért felelős szerve irányításával kerül végrehajtásra.

(4) A nem, életkor és testmagasság szerint differenciált testalkati ajánlást a 3. melléklet N), O), P) pontja, a Program szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

13. § (1) A Táblázat az egyes szakaszokban szereplő betegségekhez kapcsolódva Különleges elbírálás (a továbbiakban: „KLGS”) megjelölést tartalmazhat. A „KLGS” megjelölés az 5. § (1) bekezdése szerinti minősítések között választási lehetőséget biztosít.

(2) A „KLGS” elbírálás esetén az alkalmasság minősítése nem lehet enyhébb, mint a Táblázat ugyanazon betegségre vonatkozó megelőző alszakasza szerinti minősítés.

(3) A különleges elbíráláskor a következőket kell figyelembe venni:

14. § (1) A Táblázat szakaszaihoz, alszakaszaihoz kapcsoltan a részletes egészségi követelményeknek megfelelő minősítéseket a Táblázat A3–A6 jelű rovatai állapítják meg.

(2) A katonai szolgálatra jelentkezők és a honvéd egészségi alkalmasságát a következők szerint kell minősíteni:

(3) A 6. mellékletben megjelölt beosztást betöltő, vagy arra tervezett állomány esetében az abban meghatározott speciális követelményeket is figyelembe kell venni.

(4) A légi közlekedési szakszemélyzet, az MH központi egészségügyi szervezete repülőorvosi vizsgálati szervének EROB hatáskörébe tartozó egyéb beosztott, valamint a felsorolt feladatkör ellátására jelentkező alkalmasságának elbírálása az állami célú légiközlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülőegészségi feltételeiről szóló rendelet (a továbbiakban: repülőegészségi rendelet) szerint történik.

15. § (1) Katonai szolgálatra pszichikailag az a személy alkalmas, aki megfelel a katonai szolgálat által támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, értékrendi és pályamotivációs követelményeknek.

(2) A honvédnek a következő pszichikai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:

(3) A (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő pszichés funkciócsoportokat „Részletes pszichikai alkalmassági követelmények” címmel a 7. melléklet tartalmazza. Az egyes pszichés funkciócsoportok vizsgálata és értékelése tesztvizsgálatokkal, kérdőívekkel, pszichológiai műszerek alkalmazásával és célzott beszélgetéssel történik.

(4) A pszichikai alkalmasság elbírálásakor a 7. melléklet szerinti részletes pszichés követelményeket és a Hjt. vhr. 2. mellékletének pszichikai követelményekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(5) A vizsgálatok alapján megállapított pszichés teljesítmények értékelése és jelölése az egyes pszichés funkciócsoportokban optimálisan elérhető összteljesítmény százalékos arányában

(6) Az (5) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott összteljesítmény esetén, a 7. melléklet szerinti munkaköri követelményekkel összhangban a vizsgált személy tervezett, illetve betöltött beosztásától, feladatától függően a minősítés

(7) „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan....-ig” minősítés legfeljebb egy évre adható.

(8) A pszichikai alkalmasság ismételt vizsgálatát egy éven belül csak akkor kell elvégezni, ha az érvényes minősítés vizsgálati céljától eltérő vizsgálati célú vagy szigorúbb követelményszintű alkalmassági minősítésre kerül sor.

16. § (1) A fizikai alkalmasság-vizsgálatot az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervezetének vezetője által kijelölt bizottság hajtja végre. A bizottság összetételét és a vizsgálat végrehajtásának szabályait a 8. melléklet A) pontja határozza meg.

(2) A fizikai alkalmasság-vizsgálat a fizikai kondicionális képességi követelmény teljesítésének vizsgálatából áll.

(3) Ha a honvéd a fizikai kondicionális képességi követelményt nem teljesíti, „fizikailag alkalmatlan” minősítést kap.

(4) A fizikai kondicionális képességi követelmények teljesítése attól az évtől nem kötelező, amikor a honvéd betölti az 55. életévét.

17. § (1) A fizikai kondicionális képességi követelmény egy keringésrendszeri állóképességet, egy kar-vállöv erő-állóképességet és egy törzs erő-állóképességet mérő mozgásformát tartalmaz.

(2) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló állóképességi mozgásformák

(3) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló kar erő-állóképességi mozgásformák:

(4) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló törzs erő-állóképességi mozgásforma a hanyattfekvésből felülés.

(5) Ha a honvéd huzamosabb ideig tartó, illetve maradandó egészségkárosodása következményeként a fizikai kondicionális képességi követelményeket nem képes teljesíteni a (2)–(4) bekezdésben felsorolt mozgásformákkal, az MFÜV a módosult fizikai terhelhetőségre figyelemmel a (6)–(8) bekezdésben szereplő könnyített mozgásformák alkalmazását írhatja elő határozott időre vagy véglegesen.

(6) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló könnyített állóképességi mozgásforma 1600 méter menet sík terepen.

(7) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló könnyített kar erő-állóképességi mozgásforma a hajlított karú függés.

(8) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló könnyített törzs erő-állóképességi mozgásformák:

(9) A fizikai alkalmasság-vizsgálat során a fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló állóképességi mozgásformák helyett az időjárási körülmények figyelembe vételével, a vizsgálat vezetőjének döntése alapján alkalmazható mozgásformák:

(10) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálata hőségriadó elrendelése esetén csak zárt, megfelelően temperált helyiségben végezhető.

18. § (1) Katonai szolgálatra fizikailag az a katonai szolgálatra jelentkező, illetve honvéd alkalmas, aki a részére előírt fizikai kondicionális követelmény mozgásformáiból a minimális pontszámot, és a három mozgásformából összesen legalább 220 pontot elér.

(2) A mozgásformánként elérendő minimális pontszám:

(3) Ha a honvéd egészségi állapota a 17. § (3) és (7) bekezdése szerinti egyik kar erő-állóképességet mérő mozgásforma végrehajtását sem teszi lehetővé, akkor a 17. § (4) és (8) bekezdése szerinti törzs erő-állóképességét mérő mozgásformában szerzett pontszám 50%-a kerül beszámításra.

(4) Ha a honvéd egészségi állapota a 17. § (4) és (8) bekezdése szerinti egyik törzs erő-állóképességét mérő mozgásforma végrehajtását sem teszi lehetővé, akkor a 17. § (3) és (7) bekezdése szerinti kar erő-állóképességét mérő mozgásformában szerzett pontszám 50%-a kerül beszámításra.

(5) A 17. §-ban felsorolt mozgásformák szabályos végrehajtását a 8. melléklet A) pontja tartalmazza.

(6) A mozgásformák nem és életkor szerint differenciált értékelési táblázatait a 3. melléklet tartalmazza.

(7) A fizikai alkalmasság-vizsgálatok előtt a terhelhetőség elbírálása céljából orvosi, szükség esetén szakorvosi vizsgálatot kell végezni. A vizsgálatok eredményét a 9. melléklet A) pontja szerinti „Fizikai alkalmasság-vizsgálati lap”-on kell feljegyezni.

(8) Az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve a fizikai alkalmasság-vizsgálat minősítését tartalmazó kivonatot jogerős „Fizikailag alkalmatlan” minősítés esetén azonnal, „Fizikailag alkalmas” minősítés esetén 30 napon belül megküldi az állományilletékes parancsnoknak. Ha a honvéd fizikai alkalmasság-vizsgálatának eredménye „Fizikailag alkalmas”, az eredményt a honvéd kérésére az éves fizikai állapotfelmérésbe be kell számítani.

(9)²³ A fizikai alkalmasság-vizsgálatot végző szakorvos egyetértésével a katonai szervezeteknél elvégzett éves fizikai állapotfelmérés eredményét a tárgyévet követő év június 30-ig el kell fogadni a fizikai alkalmasság-vizsgálat eredményének, ha a honvéd állapotában nem következett be olyan változás, amely új fizikai alkalmasság-vizsgálat elvégzését teszi szükségessé. Ebben az esetben az EPAB által kiadott minősítés csak az egészségi és a pszichikai alkalmasság-vizsgálat eredményén alapul. A fizikai állapotfelmérést végző szervezet vezetője a fizikai állapotfelmérés eredményéről szóló, 9. melléklet B) pontja szerinti „Teljesítmény felmérő lap a fizikai állapotfelméréshez” adatlapot a felmérést végző bizottság vezetőjének aláírásával, körbélyegzővel hitelesített formában haladéktalanul megküldi az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve részére. A minősítést az EPAB által kiadott PAV lap kivonat, valamint a felmérést végző bizottság vezetője által aláírt adatlap együttesen képezik.

19. § „Fizikailag alkalmatlan” minősítés esetén,

20. § (1) Az egészségi alkalmasság minősítéséhez szükségesek

(2) A fogászati vizsgálatokat a NATO STANAG 2466 szabvány szerint kell értékelni. A fogstátuszt a NATO szabvány szerint kell rögzíteni a PAV lapon.

(3) Az egészségi alkalmasság minősítéséhez a következő leleteket, valamint okmányokat kell benyújtani:

21. § (1) A pszichikai alkalmasság-vizsgálat a 15. § rendelkezései szerint pályaalkalmassági és a munkapszichológiai vizsgálatok körében használatos eljárásokkal történik.

(2) A 4. § (2) bekezdés b) és d) pontjaiban meghatározott esetekben a pszichikai alkalmasság megállapításához parancsnoki vélemény szükséges.

22. § A fizikai alkalmasság-vizsgálatot a 16–19. § rendelkezései szerint kell elvégezni, és a 3. mellékletben foglaltak szerint kell értékelni.

23. § (1)²⁷ A 20. § (3) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt leletek és okmányok bármelyikének hiányában az alkalmasság nem minősíthető, illetve a 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jelentkezővel szolgálati viszony nem létesíthető.

(2) Ha a vizsgált személy mulasztása folytán valamely vizsgálat az EPAB vagy az EROB által előírt határidőben nem kerül elvégzésre, vagy a vizsgálat valamely lelet hiányában nem zárható le, és a mulasztást a vizsgált személy a határidő lejártát követő 15 napon belül alapos indokkal nem menti ki, az EPAB vagy az EROB a „Minősítés nélkül lezárva” jelzést tünteti fel.

(3) Ha a honvéd PAV lapja a (2) bekezdés alapján „Minősítés nélkül lezárva” jelzést kap, a vizsgált személy fegyelmi felelősségre vonását kell kezdeményezni. Ha a honvéd a hiányzó leletét 60 napon belül pótolja, alkalmassága újra minősíthető. Igazolt esetben a leletpótlásra nyitva álló határidő 30 nappal meghosszabbítható. Érvényes minősítés hiányában a honvéd szolgálati viszonyának megszüntetését kell kezdeményezni.

(4) A vizsgálatok eredményét a PAV lapon kell feljegyezni, amelynek eredeti példányát a leletekkel együtt, ha van, a korábbi PAV laphoz csatoltan, az MH központi egészségügyi szervezete irattárazásra kijelölt, alkalmasság-vizsgálatot végző szervének irattárában kell elhelyezni. A vizsgálatot kérő honvédségi szervezet a PAV lap alkalmasságra vonatkozó – csak a minősítést tartalmazó – kivonatát kapja.

(5) A PAV lapot „Orvosi titoktartásra kötelezett” jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett személy kérésére vagy törvényben meghatározott szervezet részére a fellebbezéssel nem támadott döntést hozó bizottság vagy a fellebbezéssel már nem támadható döntést hozó bizottság készít és ad ki.

(6)²⁸ Az összesített alkalmassági minősítést – a 4. § (2) bekezdés a) pontja kivételével – az EPAB vagy az EROB a vizsgálatok megkezdésétől számított 30 napon belül hozza meg. A 4. § (2) bekezdés a) pontja esetén legkésőbb a szolgálati viszony létesítésétől számított 14 napon belül kell az összesített alkalmassági minősítést meghozni, vagy a 28. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást kiadni.

(7)²⁹ Az EPAB vagy az EROB a (6) bekezdés szerinti határidőt – a 4. § (2) bekezdés a) pontja esetében alkalmazott határidő kivételével – egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja.

24. § (1) Az EPAB vagy az EROB által megállapított minősítés ellen a vizsgált személy a minősítés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a MAV-nak vagy az MROB-nak címezve, a döntést hozó EPAB-nak vagy EROB-nak kell benyújtani. Az EPAB vagy az EROB elnöke a fellebbezést a PAV lappal együtt haladéktalanul továbbítja a MAV-hoz vagy az MROB-hoz. A másodfokú eljárást követően a PAV lap kivonatát a MAV vagy az MROB elnöke megküldi a vizsgálatot kezdeményező szerv részére, a PAV lapot pedig visszaküldi az EPAB-nak vagy az EROB-nak irattárazás céljából.

(2) Az EPAB vagy az EROB minősítése elleni fellebbezéskor a katonai szolgálatra jelentkező esetén a másodfokon hozott alkalmas minősítés, valamint a nem megfellebbezett elsőfokú alkalmatlan minősítés egy évig érvényes. A másodfokon hozott alkalmatlan minősítés végleges vagy határozott időre szól, ellene további fellebbezésnek helye nincs.

(3) Az alkalmasságot véleményező szakorvos, pszichológus döntése alapján az alkalmasság minősítéséhez az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél, illetve járóbeteg-szakellátást végző szervénél végzett, 6 hónapon belüli egészségügyi és pszichológiai részvizsgálatok eredményei is elfogadhatók.

24/A. §³⁰ (1) A Háziorvosi tájékoztatást a katonai szolgálatra jelentkező az illetékes katonai igazgatási szerv részére leadja, amely szerv legkésőbb a leadást követő munkanapon megküldi azt az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasságvizsgálatot végző szerve részére. Az EPAB a 19. melléklet szerinti dokumentumot a Háziorvosi tájékoztatásban közölt adatok alapján „javasolom”, vagy „nem javasolom” jelzéssel állítja ki és haladéktalanul, de legkésőbb a leadást követő 5 munkanapon belül megküldi az illetékes katonai igazgatási szerv részére.

(2) A katonai szolgálatra jelentkezők esetében a szolgálati viszony létesítésére irányuló szerződés csak abban az esetben köthető meg, ha a katonai szolgálatra jelentkező által az illetékes katonai igazgatási szervnél leadott, kitöltött Háziorvosi tájékoztatás alapján az EPAB a 19. melléklet szerinti dokumentumot „javasolom” jelzéssel állítja ki.

(3)³¹ A (2) bekezdés szerinti dokumentum alapján a katonai szolgálatra jelentkező és a szolgálati viszonyt létesített Honvéd egészségi, pszichikai alkalmasságát az alkalmasság minősítésének 26. § szerinti megállapításáig, de legfeljebb a szolgálati viszony létesítését követő 14. napig vélelmezni kell. Az alapkiképzés gyakorlati szakasza a terhelhetőséget megállapító (3a) bekezdés szerinti tájékoztatás birtokában kezdhető meg, azzal, hogy a fegyvert, éles lőszert, pirotechnikai eszközt alkalmazó foglalkozások végrehajtása csak a korlátozással, illetve korlátozás nélküli alkalmas minősítéssel vagy a 28. § (1) szerinti tájékoztatással rendelkező honvédek esetében hajtható végre.

(3a)³² A terhelhetőséget megállapító tájékoztató az orvosi vizsgálat napján kerül kiadásra.

(4)³³ Az (1)–(3a) bekezdés nem alkalmazható a KNBSZ állományába jelentkező, a honvéd tisztjelöltnek jelentkező, valamint a Honvédség személyi állományába tartozó és katonai szolgálatra jelentkező személy esetében, továbbá a Honvédség személyi állományába nem tartozó és katonai szolgálatra jelentkező személy esetében sem, ha a jelentkezéskor az egészségi, pszichikai alkalmasságának vizsgálatát és az alkalmasságának minősítését a szolgálati viszony létesítése előtti időpontra kéri.

25. § (1)³⁴ A katonai szolgálatra jelentkezők alkalmasság-vizsgálatát – a KNBSZ-hez jelentkezők kivételével – az illetékes katonai igazgatási vagy személyügyi szerv kezdeményezi.

(2) A jelentkező állományba vételének szándékáról az alkalmasság-vizsgálatot kezdeményező szerv az MH központi egészségügyi szervezet alkalmasság-vizsgálatot végző szerve részére „beosztási tervezési lap”-ot ad, amely tartalmazza a katonai szolgálatra jelentkező által betöltendő beosztást, illetve a Hjt. vhr. szerinti beosztási rovatokat, amely alapján az alkalmasság-vizsgálatok elvégzését kérik.

(3)³⁵ A KNBSZ főigazgatója által meghatározott szervezeti egység vezetője által az állományába jelentkezőről készített „beosztási tervezési lap”-on csak a Hjt. vhr. szerinti beosztási rovatot kell megjelölni, az alkalmasság elbírálásához nem kell benyújtani a beosztáshoz kapcsolódó munkaköri leírást.

26. § (1) Az alkalmasság-vizsgálat minősítését első fokon az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének EPAB-ja, EROB-ja, másodfokon az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgáló szervének MAV-ja, MROB-ja végzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni a hivatásos állományba történő visszavételét kérő személy esetében is.

(3) Ha a katonai szolgálatra jelentkező a 23. § (2) bekezdése szerinti esetben „Minősítés nélkül lezárva” jelzést kap, vele szolgálati viszony nem létesíthető, és a vizsgálati lap lezárásától számított egy éven belül újabb alkalmasság-vizsgálatra nem jelentkezhet.

27. § (1) A katonai szolgálatra jelentkezők egészségi alkalmasságának minősítését a 14. § (2) bekezdése alapján kell végezni.

(2) A katonai szolgálatra jelentkezők esetében a ”Katonai szolgálatra alkalmas” minősítés érvényessége egy év. A „Katonai szolgálatra alkalmatlan” döntés végleges, vagy meghatározott időre szól.

(3) A szolgálati viszony létrejöttét követően – az állományilletékes parancsnok kérésére – az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve a minősítés alapjául szolgáló dokumentumok értékelése után – újabb érdemi vizsgálat nélkül – a 8. § (2) bekezdés szerinti időtartamra érvényes minősítést kiadja.

28. § (1) Az EPAB az összesített alkalmassági minősítés meghozatala helyett tájékoztatja a vizsgálatot kezdeményező honvédségi szervezetet a katonai szolgálatra jelentkező egészségi, pszichikai alkalmassági minősítéséről, ha az érintett megfelel az alábbi követelményeknek:

(2) A szolgálati viszony létesítésére irányuló szerződésben a próbaidő kikötése mellett rögzíteni kell, hogy a fizikai alkalmassági követelményeket legkésőbb a próbaidő leteltéig kell teljesíteni, amelynek elmaradása esetén a honvéd szolgálati viszonya a Hjt. 68. § (1) bekezdés j) pontja alapján megszűnik.

(3) Ha hivatásos állományba vétel a Hjt. 32. § (2) bekezdése alapján történik, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a fizikai alkalmassági követelményeket legkésőbb hat hónapon belül kell teljesíteni.

(4)³⁸

(5) Az alapkiképzés záróvizsgáján kell elvégezni a honvéd fizikai állapotfelmérését. Az alapkiképzést végző katonai szervezet a záróvizsga időpontja előtt 30 nappal értesíti az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervét, aki egy főt delegálhat a fizikai állapotfelmérést végrehajtó bizottságba. Az eredményt az alapkiképzést végrehajtó szerv megküldi az állományilletékes parancsnoknak és az EPAB-nak.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti vizsgálaton a honvéd fizikailag nem megfelelő eredményt ér el, az állományilletékes parancsnok a próbaidő letelte előtt kezdeményezheti a honvéd ismételt fizikai alkalmasság-vizsgálatát.

(7)³⁹

(8) Ha az érintett személy a 25. § szerinti alkalmasság-vizsgálat alapján a fizikai követelményeket várhatóan a próbaidő végére sem képes teljesíteni, akkor az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítése helyett minősíteni kell a katonai szolgálatra való alkalmasságot.

(9)⁴⁰ A mélységi és speciális felderítő, különleges műveleti, és légialkalmazású katona jelöltnél nem kell repülőorvosi bizottságnak (a továbbiakban: ROB) vizsgálatot (gerincröntgen) végeznie. Az egészségügyi vizsgálat során nyilatkoznia kell az érintett személynek, hogy megértette és elfogadta annak kockázatát, hogy rosszul kivitelezett ejtőernyős ugrást követően olyan baleseti jellegű sérülést szenvedhet, amely maradandó egészségkárosodást okozhat, és akár a beosztás elvesztését is maga után vonhatja. Nyilatkozat hiányában a beosztás csak alkalmas minősítéssel záruló ROB-vizsgálatot követően tölthető be.

29. § (1) A honvédek alkalmasság-vizsgálatát a 4. § (2) bekezdés, b), d), e), f), h) és j) pontja szerinti esetekben a honvéd állományilletékes személyügyi szervének vezetője írásban kezdeményezi az esedékességet megelőzően legalább 3 hónappal.

(2) A beosztás követelményeiről az illetékes személyügyi szervezet az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve részére „beosztás tervezési lap”-ot ad, amely tartalmazza a honvéd által betöltött vagy betöltendő beosztást, valamint a Hjt. vhr. szerinti beosztási rovatokat, amely alapján az alkalmasság-vizsgálatok elvégzését kérik.

(3) A „beosztás tervezési lapon” jelölni kell, ha a beosztás korlátozással alkalmas minősítéssel nem tölthető be.

(4) Az alkalmasság-vizsgálat konkrét időpontját a vizsgálatot kezdeményező személyügyi szerv egyezteti az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél. A vizsgálatra jelentkezők névsorát a vizsgálat megkezdése előtt legalább egy héttel megküldi az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének.

30. § Az alkalmasság-vizsgálat minősítését első fokon az MH központi egészségügyi szervezetének alkalmasság-vizsgálatot végző szervének EPAB-ja, EROB-ja, másodfokon az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgáló szervének MAV-ja, MROB-ja végzi.

31. § (1) A honvédek egészségi alkalmasságának minősítését a 14. § (2) alapján kell végezni.

(2) Az alkalmas minősítés érvényességét a honvéd aktuális egészségi, pszichikai és fizikai állapotát figyelembe véve a 8. §-ban rögzített időtartamokon belül az EPAB vagy a MAV szakmai döntése határozza meg. A minősítés érvényességét a PAV lapon, valamint az állományilletékes személyügyi szerv részére megküldött kivonaton fel kell tüntetni.

(3) A 4. § (2) bekezdés c) pontja alá tartozók esetében az összesített minősítés meghozatalánál az öt éven belül elvégzett pszichikai alkalmasság-vizsgálat eredménye beszámítható. Ha a honvéd egészségi állapota vagy tervezett eltérő követelményű beosztása indokolja, pszichikai alkalmasság-vizsgálatát el kell végezni.

32. § (1) Az alkalmasság-vizsgálat során az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél levett vizeletmintából az MH központi egészségügyi szervezete kábítószer-vizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti eleménél végzett kábítószer-szűrés pozitív eredménye esetén a levett vizeletminta ellenmintájából a vizsgálatot az MH központi egészségügyi szervezete kábítószer-vizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egységénél meg kell ismételni. Megerősített pozitív eredmény esetén az eredményről az MH egészségügyi szervezete kábítószer-vizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egysége írásban értesíti az állományilletékes parancsnokot.

(2) Ha az alkalmasság-vizsgálat során az MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél levett vérmintában emelkedett májenzim értéket mér, a vizsgált vizeletmintájából az MH egészségügyi szervezete alkohol-vizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egységénél végzett krónikus alkoholfogyasztást ellenőrző szűrést hajt végre. Pozitív eredmény esetén erről az MH egészségügyi szervezete az állományilletékes egészségügyi szolgálatot értesíti, amely szolgálat a vizsgált személy egészségi állapotának változását a továbbiakban fokozott figyelemmel kíséri és rögzíti.

33. § (1) A „Beosztásában szolgálatra alkalmas” minősítés érvényessége alatt a honvéd – ha a beosztási követelmények azonosak – 365 napot meg nem haladó külföldi katonai szolgálatra vezényelhető az állományilletékes parancsnok döntése alapján, ha a minősítés érvényessége alatt egészségkárosodás nem lép fel, a minősítés kiadását követő 365 napig.

(2)⁴¹ A „Beosztásában szolgálatra alkalmas” minősítés kiadásától számított 365 nap után az állományilletékes parancsnok akkor dönthet a kiutazásról, ha a honvéd rendelkezik csapatpszichológusi értékeléssel, érvényes fizikai állapotfelmérés-igazolással, illetve az utaltsági rend szerinti egészségügyi központ által kiállított, 18. melléklet szerinti nyilatkozattal, mely szerint a honvéd a „Beosztásában szolgálatra alkalmas” minősítés kiadása óta nem jelentett olyan egészségi problémát, amely a „Beosztásában szolgálatra alkalmas” minősítését befolyásolná.

(2a)⁴² Ha a honvéd a „Beosztásában szolgálatra alkalmas” minősítésének kiadását követően olyan egészségi problémát jelent az utaltsági rend szerinti egészségügyi központ felé, amely a „Beosztásában szolgálatra alkalmas” minősítését befolyásolná, kezdeményezni kell a honvéd katonai szolgálatra való alkalmasságának felülvizsgálatát.

(3)⁴³

(4)⁴⁴ A pszichológus értékelése a következő lehet:

(5)⁴⁵

(6) Ha a „Katonai szolgálatra alkalmas”, vagy „Beosztásában szolgálatra alkalmas” minősítés érvényességi idején belül a honvéd külföldi katonai szolgálata alatt egészségi állapotában változás következik be, és emiatt honi egészségügyi intézeti kivizsgálásra vagy gyógykezelésre szorul, a külföldi katonai szolgálatra való alkalmasságot 20 napon belül ismételten minősíteni kell.

34. § (1) A 365 napot meghaladó külföldi katonai szolgálatra tervezett honvéd alkalmasság-vizsgálatát az állományilletékes személyügyi szervének vezetője írásban kezdeményezi a külföldi szolgálat megkezdését megelőzően legalább 3 hónappal.

(2) A beosztás követelményeiről az állományilletékes honvédségi szervezet az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve részére „beosztási tervezési lap”-ot ad, amely tartalmazza a honvéd által betöltött vagy betöltendő beosztást, valamint a Hjt. vhr. szerinti beosztási rovatokat, amely alapján az alkalmasság-vizsgálatok elvégzését kérik.

(3) Az alkalmassági-vizsgálat időpontját a vizsgálatot kezdeményező személyügyi szerv egyezteti az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél. A vizsgálatra jelentkezők névsorát a vizsgálat megkezdése előtt legalább egy héttel megküldi az MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének.

35. § Az alkalmasság-vizsgálat minősítését első fokon az MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének EPAB-ja, másodfokon az MH egészségügyi szervezete felülvizsgáló szervének MAV-ja végzi.

36. § (1) A honvédek egészségi alkalmasságának minősítését a 14. § (2) bekezdése alapján kell végezni.

(2) A „Tervezett beosztásra alkalmas” minősítés érvényessége életkortól függetlenül a tervezett külföldi szolgálat időtartama, de legfeljebb 5 év.

(3) Az alkalmas minősítés érvényességi ideje alatt – ha azt a társadalombiztosítási ellátás kérdéseit szabályozó jogszabályok, illetve a fogadó nemzet katona-egészségügyi előírásai lehetővé teszik – nem kell újabb vizsgálatot végezni.

(4) Ha a külföldi szolgálatteljesítés ideje alatt a honvéd egészségi, pszichikai állapotában változás következik be, valamint honi vagy külföldi egészségügyi szervnél ellátásra, gyógykezelésre szorul, az arról szóló dokumentációt haladéktalanul meg kell küldeni az alkalmasságot megállapító szerv számára, amely szükség esetén ismételten minősíti a külföldi szolgálatra való alkalmasságot.

37. § A külföldi szolgálat teljesítésére tervezett honvéd esetében az alkalmasság-vizsgálati okmányokhoz csatolni kell a honvéd állományilletékes parancsnoka által elkészített személyi jellemzést, amelyet a 25. § szerinti megkereséssel együtt kell megküldeni. Ebben értékelni kell az egyén beilleszkedési, tűrő-, valamint pszichés, fizikai teherbíró képességét.

38. § (1)⁴⁶ A külföldi katonai szolgálatot teljesített katonák a hazatérésüket követő 20 munkanapon belül, vagy – ha az járványügyi érdekből indokolt – soron kívül a szolgálatképesség megállapítása céljából szakorvosi, valamint pszichológiai vizsgálaton vesznek részt az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző egészségügyi intézetében. A vizsgálatok során mintavételt kábítószerszűréshez és szükség esetén krónikus alkoholfogyasztást ellenőrző vizsgálathoz, HIV és hepatitis B és C vírus szűrését, továbbá a járványügyi szempontból veszélyeztetett területre jellemző mikrobiológiai vizsgálatot is kell végezni. Ha a külszolgálat teljesítésére nem egyéni beosztásban, műveleti területen került sor, a pszichológiai vizsgálat elvégzéséhez csatolni kell a közvetlen szolgálati elöljáró által készített parancsnoki véleményt is, amelynek szempontjait a 13. melléklet tartalmazza.

(2) Az EPAB, illetve a MAV az összesített alkalmassági véleményt a kábítószerszűrés és a szükség esetén elvégzett krónikus alkoholfogyasztást ellenőrző vizsgálat eredménye nélkül küldi meg a vizsgálatot kérő honvédségi szervezetnek. Az állományilletékes parancsnokot a kábítószerszűrés és a szükség esetén elvégzett krónikus alkoholfogyasztást ellenőrző vizsgálat pozitív eredményéről a vizsgálatokat végző laboratórium tájékoztatja.

(2a)⁴⁷ Az EPAB, illetve a MAV az érvényben lévő „Beosztásában szolgálatra alkalmas” minősítés érvényességi idejét az elvégzett egészségi és pszichikai vizsgálat eredménye alapján megváltoztathatja vagy helyben hagyhatja.

(3) A honvéd szolgálati tevékenységét csak az (1) bekezdés szerinti negatív vizsgálati eredmény után kezdheti meg. Ellenkező esetben a honvéd járó- vagy fekvőbeteg-ellátásáról kell intézkedni.

(4) A 365 napot meghaladó külföldi katonai szolgálatot követő vizsgálat során a honvéd soron kívüli alkalmasság-vizsgálata is végrehajtható.

39. § (1) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell. Az ellenőrzés alatt az orvosi, pszichológiai vizsgálatot és fizikai állapotfelmérést kell végezni.

(2) A nem ellenőrzés céljából végzett alkalmasság-vizsgálat az alkalmasság ellenőrzését is jelenti, ezért a következő alkalmasság-ellenőrző vizsgálat időpontját ettől az időponttól kell számítani.

(3) Az alkalmassági ellenőrzés eredményét minden esetben be kell jegyezni a honvéd egészségügyi és személyügyi dokumentációjába.

(4) Az egészségi alkalmasság rendszeres ellenőrzéséről a 14. melléklet szerinti jelentést kell elkészíteni.

(5) A szűrővizsgálaton kívül az MH közegészségügyi és járványügyi feladatokat ellátó szerve célzott vizsgálatok elvégzését is elrendelheti.

(6)⁴⁸ Az állomány tagja alkalmasságának ellenőrzése a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 36. § (1) bekezdés h) pontja és (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban való részvétele során nem hajtható végre. Az alkalmasság ellenőrzését a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja és (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétel befejezése után kell végrehajtani.

40. § (1) A vezető állomány egészségi és kérésére fizikai alkalmasságának éves ellenőrzését az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve végzi. A 8. § (2) bekezdésben foglalt szabályoknak megfelelően szükség esetén az alkalmasság minősítését egyidejűleg el kell végezni.

(2)⁴⁹ A vezető állomány névjegyzékét – a KNBSZ kivételével – a központi személyügyi szerv elektronikus úton minden év július 31-ig megküldi az MH egészségügyi szervezete részére, valamint tájékoztatást ad a vezető állomány körében bekövetkezett változásokról minden év augusztus 31-ig.

(3) A HM és az MH vezető állományába tartozó, de repülőorvosi bizottsági (a továbbiakban: ROB) vizsgálatra is kötelezett állomány egészségi és fizikai alkalmasság ellenőrzését a ROB vizsgálat keretében kell elvégezni, és a vezető állomány vizsgálatáról készült jelentésben is fel kell tüntetni.

(4) Az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve a vizsgálatok elvégzése után a megjelenteket az egészségi, fizikai alkalmasságot, valamint a fogászati szűrés megtörténtét bizonyító igazolással látja el, melyet az érintettek az utaltsági rend szerint illetékes alapellátást végző orvosnak adnak át.

(5) Az MH központi egészségügyi szervezete a központi személyügyi szervnek tárgyév december 31-ig megküldi a vizsgálaton megjelentek eredményeit.

41. § (1) A honvéd pszichikai alkalmasságának rendszeres ellenőrzését legalább 5 évente el kell végezni. A vizsgálathoz parancsnoki vélemény szükséges.

(2) A pszichikai alkalmasság ellenőrzését a honvéd beosztásával összhangban a 7. melléklet szerint kell elvégezni.

(3) A pszichikai alkalmasság ellenőrzését szolgáló vizsgálatokat az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve végzi.

42. § (1) A fizikai alkalmasság ellenőrzése a honvéd fizikai állapotának felmérésével a honvédségi szervezetnél történik. A fizikai állapotfelmérésére az állományilletékes parancsnok Fizikai Állapotfelmérő Bizottságot (a továbbiakban: FÁB) jelöl ki.

(2) A fizikai alkalmasságot az állományba vétel után a FÁB évente ellenőrzi. Az állapotfelmérést április–június hónapokban kell végrehajtani. Azon honvédek számára, akik a felmérésen igazoltan nem jelentek meg, vagy a követelményeket nem teljesítették, szeptember–november hónapokban pótfelmérést kell szervezni.

(3) A FÁB tagjaként különösen testnevelőt, vagy a fizikai terhelhetőség megítélésére képesített vagy gyakorlattal rendelkező szakembert, és elsősorban érvényes Harctéri Életmentő Katona végzettséggel rendelkező személyi állományt kell kijelölni az ellátási szintnek megfelelő eszközökkel és felszereléssel. Ha a katonai szervezetnél szakmailag megfelelő személy nem áll rendelkezésre, a FÁB tagjainak kijelöléséről a szolgálati elöljáró gondoskodik. A FÁB elnöke határozza meg, hogy a FÁB tagjai közül ki vesz részt a fizikai alkalmasság ellenőrzésének egyes lépéseiben.

(4) A FÁB tevékenységéért az állományilletékes parancsnok felelős.

43. § (1) A fizikai állapotfelmérés a 16–19. § alapján történik. A fizikai állapotfelmérésre a 16. § (1) és (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

(2) Az 50 év feletti honvéd esetében a fizikai állapotfelmérés az alapellátást végző orvos egyetértésével a honvédségi szervezetnél is elvégezhető.

(3) A fizikai kondicionális képességi követelmények felmérése attól az évtől nem kötelező, amikor a honvéd betölti az 55. életévét.

(4) Ha a honvéd 30 napot meghaladó, folyamatos, a 72. § szerinti felmentéssel rendelkezik, fizikai alkalmasságának ellenőrzésére legalább 90 nap felkészülési időt követően kerülhet sor. A felkészülési idő a 180 napot nem haladhatja meg.

(5) A fizikai állapotfelmérést végző FÁB a honvéd edzettségi állapotát a 18. § alapján a 3. melléklet szerinti követelményszintek szerint értékeli.

(6) A vezető állomány tagjának fizikai állapotfelmérését kérésére az utaltsági rendtől függetlenül az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve is végrehajthatja. Ebben az esetben az ellenőrzést végző FÁB elnökét és tagjait saját állományából az MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve vezetője jelöli ki. A FÁB elnöki teendőit az MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének EPAB elnöke, illetve repülő-orvosi vizsgálati szervének ROB elnöke látja el.

(7) Az állapotfelmérés adatait és a FÁB értékelését a 9. melléklet B) pont szerinti „Teljesítmény felmérő lap az éves fizikai állapotfelméréshez” adatlapon kell feltüntetni. A kitöltött adatlapot az állományilletékes kiképzési szerv kezeli, és a következő felmérésig az erre a célra rendszeresített gyűjtőben tárolja.

(8) A FÁB elnöke a fizikai állapotfelmérés eredményéről jegyzőkönyvet készít, amelyet hivatalos úton megküld az állományilletékes parancsnoknak, elektronikusan pedig a személyügyi szerv részére. A jegyzőkönyvet 5 évig kell megőrizni. A jegyzőkönyv tartalmazza a honvédek részletes eredményeit, valamint a felmérésről távolmaradó honvédek névsorát a távolmaradás okának feltüntetésével.

(9) A FÁB elnöke az eredményekről honvédségi szervezetenként összesített jegyzőkönyvet készít, amelyet a katonai szervezet évente december 31-ig megküld az MH központi egészségügyi szervezetének, aki végrehajtja az adatok statisztikai feldolgozását, és a következő év január 31-ig jelentést terjeszt fel a Honvéd Vezérkar főnökének.

(10) A fizikai állapotfelmérést nem kell elvégezni, ha a honvéd az adott személyügyi évben „fizikailag alkalmas” minősítéssel rendelkezik, és kéri eredménye beszámítását.

44. § (1) Ha a honvéd a fizikai kondicionális képességi követelményt nem teljesítette, számára az állományilletékes parancsnok 6 hónapon belül újabb időpontot határoz meg a fizikai alkalmasság ellenőrzésére. A honvéd addig nem tervezhető előmenetelre, külföldi szolgálatra, amíg „Fizikailag alkalmas” eredményt nem szerez a megismételt vizsgálaton.

(2) Ha a honvéd a megismételt fizikai állapotfelmérésen sem teljesíti a kondicionális képességi követelményt, az állományilletékes parancsnok haladéktalanul kéri az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervét a honvéd fizikai alkalmasságának vizsgálatára.

(3) A fizikai alkalmasság-vizsgálat előtt a terhelhetőség elbírálása céljából orvosi, szükség esetén szakorvosi vizsgálatot kell végezni. Ha az orvosi vizsgálat eredménye indokolja, a honvédnek FÜV eljárás keretében könnyített mozgásforma írható elő.

(4) Ha az orvosi vizsgálat eredménye alapján a honvéd fizikailag nem terhelhető, FÜV eljárás keretében legfeljebb egy év időtartamra felmenthető a kondicionális képességi követelmények végrehajtása alól.

(5) Ha a honvéd az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve által végrehajtott fizikai alkalmasság-vizsgálaton a fizikai kondicionális képességi követelményeket nem tudja teljesíteni, a Hjt. 79. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

45. § A honvéd saját maga felelős fizikai állapota fejlesztéséért, szinten tartásáért, valamint a hatályban lévő fizikai követelmények teljesítéséért. A honvéd fizikai állapota fejlesztése érdekében, szolgálati elöljárója engedélyével, szolgálatteljesítési időben is végezhet edzéstevékenységet.

46. § (1) A KNBSZ hivatásos állománya tekintetében az egészségi alkalmasság ellenőrzését szolgáló vizsgálatokat a KNBSZ vizsgálatokért felelős szervezeti egysége végzi.

(2) A KNBSZ vezető állományának egészségi alkalmasságának éves ellenőrzését az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve végzi a KNBSZ által elektronikusan megküldött névjegyzék szerint.

(3)⁵⁰

(4) A fizikai alkalmasság ellenőrzése a 42. § szerint valósul meg.

(5) Ha a szolgálatra való alkalmasság ellenőrzése során felmerül a katonai szolgálatra való alkalmatlanság, az alkalmasság minősítését kezdeményezni kell.

47. § Az alkalmasság-vizsgálatok célja

48. §⁵¹ (1) A honvéd tisztjelöltnek vagy honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatára csak a katonai szakképzést folytató szervezet, illetve a felsőoktatási intézmény szakmai felvételi követelményeinek teljesítését követően kerülhet sor. A honvédségi ösztöndíjasnak jelentkező egészségi és pszichikai alkalmasságának vizsgálatára csak szakképzést folytató szervezet, illetve a felsőoktatási intézmény szakmai felvételi követelményeinek teljesítését követően kerülhet sor.

(2) Az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmassági vizsgálatokat az oktatási intézmény megkeresésére – előzetesen egyeztetett program szerint – végzi. Honvédségi ösztöndíjasnak jelentkezők esetében az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatokat az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve a katonai igazgatási vagy személyügyi szerv megkeresésére – előzetesen egyeztetett program szerint – végzi.

(3)⁵² A honvéd tisztjelöltek katonai pályára való alkalmasságát a 4. § (2) bekezdés l) pontja szerint,

a honvéd altiszt-jelöltek katonai pályára való alkalmasságát, 4. § (2) bekezdés m) pontja szerint ismételten el kell bírálni.

49. §⁵³ (1) A honvéd tisztjelöltnek jelentkező egészségi alkalmasságának minősítését a szerződéses szolgálati viszony létesítése előtt, a honvédtiszti tanulmányainak befejezésekor a tiszti állományba vétele előtt, illetve a képzés során a 14. § (2) bekezdése alapján kell elbírálni.

(2) A honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező egészségi alkalmasságának minősítését a honvéd altiszt-jelölti szolgálati viszony létesítése előtt, a hivatásos vagy szerződéses állományba vétele előtt, illetve a képzés során a 14. § (2) bekezdése alapján kell elbírálni.

(3) A honvédségi ösztöndíjasnak jelentkező egészségi alkalmasságának minősítését a honvédségi ösztöndíjszerződés megkötése előtt, valamint a szerződéses állományba vétele előtt a 14. § (2) bekezdése alapján kell elbírálni.

50. § (1) A pszichikai alkalmasság megállapításához mentális és egyéb teszteket, műszeres pszicho-fiziológiai vizsgálatokat és célzott beszélgetést kell lefolytatni, amelyekkel az alkalmassági célnak megfelelő mélységig fel kell tárni

(2) A pszichológus a vizsgálati eredmények és az exploráció alapján, a PAV lapon feljegyzést készít, amelynek tartalmaznia kell a vizsgált személy értelmi képességének, személyiségének, motivációs bázisának jellemzőit, majd a pszichológus ezek alapján alakítja ki véleményét a vizsgált személy pszichés alkalmasságáról.

51. § (1) A fizikai alkalmasság-vizsgálat a 16–19. § szerint történik.

(2) A honvéd tisztjelöltnek jelentkező fizikai alkalmasságát az egészségi és a pszichikai alkalmassági vizsgálatokat követően kell elbírálni.

(3) A honvéd tisztjelöltek és a honvéd altiszt-jelöltek éves fizikai állapotfelmérését az állományilletékes katonai szervezet végzi.

52. § (1) A honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezheti:

(2) A honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt alkalmasságának felülvizsgálatát a NEGYEDIK RÉSZ szerint kell végezni, alkalmazásakor a honvéd alatt honvéd tisztjelöltet, honvéd altiszt-jelöltet kell érteni.

(3) A honvéd tisztjelöltnek és a honvéd altiszt-jelöltnek egyes gyakorlati foglalkozások alól csak olyan egészségügyi felmentés és csak olyan időtartamra adható, amely tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek teljesítését nem befolyásolja. Ellenkező esetben az egészségi alkalmasság felülvizsgálatáról kell intézkedni.

53. §⁵⁴ (1) Önkéntes védelmi tartalékos és önkéntes műveleti tartalékos katonai szolgálatra alkalmas az a honvéd, aki megfelel

(2) Önkéntes területvédelmi tartalékos katonai szolgálatra az alkalmas, aki a 4. § (1) bekezdése szerinti alkalmassági vélemény szerinti „alkalmas” minősítést kapott.

54. § (1)⁵⁵ Az önkéntes tartalékos katonai szolgálatra jelentkezők esetében – az önkéntes területvédelmi tartalékos katonának jelentkezők kivételével – előzetes alkalmasság-vizsgálatot is kell végezni.

(2)⁵⁶ Az önkéntes tartalékos katonai állományba jelentkező előzetes alkalmasságvizsgálatát az MH egészségügyi főnöke által a vizsgálat végrehajtására szakmailag jóváhagyott és a Honvéd Vezérkar főnöke által kijelölt vagy jóváhagyott orvosi rendelő orvosa, vagy az MH egészségügyi szervezete alkalmasságvizsgálatot végző szervének orvosa végzi.

(3) A (2) bekezdés szerinti alkalmasság-vizsgálat a szerződésben kikötött próbaidőre érvényes.

(4) Az egészségi alkalmasság minősítéséhez szükséges vizsgálatok, leletek, okmányok a következők:

(5) Az előzetes alkalmasság-vizsgálatot végző orvos az alkalmasságot a 8. § (2) bekezdés e) és f) pontja alapján a következők szerint véleményezheti

(6) Az előzetes alkalmasságot véleményező orvos a jelentkező alkalmasságáról 2 példányban igazolást állít ki. Az igazolás 1. számú példányát a vizsgálatot kérő szerv részére kell megküldeni. A 2. számú példányt a vizsgálati eredményekkel együtt a vizsgálatot végző rendelőben kell irattárazni.

(7) A jelentkező a (6) bekezdés szerinti vélemény ellen – annak kézhezvételétől számított 15 napon belül – fellebbezéssel élhet, melyet az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve vezetőjének címezve, a vizsgálatot végző egészségügyi szolgálatnál kell benyújtani. A fellebbezést teljes körű alkalmasság-vizsgálat elvégzését követően az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének EPAB-ja, vagy a MAV bírálja el.

(8) Az állományilletékes katonai szervezet vezetője az önkéntes tartalékos szerződésében meghatározott próbaidő letelte előtt kezdeményezi a végleges alkalmasság-vizsgálat elvégzését, melyet az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél kell végrehajtani.

(9) Az önkéntes tartalékos végleges alkalmassági minősítésekor az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgáló szervénél végzett előzetes vizsgálat eredményét figyelembe kell venni.

(10) Ha a (8) és (9) bekezdés szerinti alkalmasság-vizsgálat alkalmatlan minősítéssel zárul, a jelentkező ennek közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a MAV-nál, melynek döntése jogerős.

(11) Annál az önkéntes tartalékos állományba jelentkező személynél, akinek a szerződéskötéstől számított 1 éven belül az MHközponti egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve által kiállított alkalmassági véleménye van, vagy részt vett az elmúlt 1 éven belül az MH egészségügyi szolgálatánál elvégzett kötelező éves orvosi vizsgálaton és érvényes fizikai állapotfelméréssel rendelkezik, nem szükséges előszűrést és alkalmasság-vizsgálatot végezni.

55. §⁵⁷ Ha az önkéntes tartalékos szolgálatra jelentkező – az önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálatra jelentkező kivételével – a jelentkezése előtt „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítést kapott, alkalmasság-vizsgálatra csak akkor engedhető, ha a jogerős döntést meghozó felülvizsgálati szervtől beszerzi az alkalmasság felülvizsgálatára irányuló eljárás során keletkezett iratokat, és azt benyújtja az előszűrés, vagy az alkalmasság-vizsgálat alkalmával.

56. § (1)⁵⁸ Az önkéntes műveleti tartalékos és az önkéntes védelmi tartalékos katona minősítésének érvényességére a 8. § (1) bekezdés d) pontját, az önkéntes területvédelmi tartalékos katona minősítésére a 8. § (1) bekezdés g) pontját kell alkalmazni.

(2) Az önkéntes tartalékos állomány időszakos pszichikai ellenőrzését két évente kell elvégezni, amelyhez parancsnoki vélemény nem szükséges.

57. § (1)⁵⁹ Ha a honvéd egészségi állapota olyan mértékben megváltozott, hogy várhatóan nem felel meg a katonai szolgálatra vagy az általa betöltött szolgálati beosztásra vonatkozó alkalmassági követelményeknek, felülvizsgálati eljárást kell kezdeményezni.

(2) A felülvizsgálati eljárást kezdeményezheti

(3) A felülvizsgálati eljárás kezdeményezését a honvéd, illetve a katonai szervezet alapellátást végző orvosa köteles jelenteni az állományilletékes parancsnoknak.

(4) A (2) bekezdés a)–c) pontjában megjelölt személyek a felülvizsgálatról szóló kérelmet megküldik az MH központi egészségügyi szervezete járó- és fekvőbeteg ellátást végző szerve kijelölt szakorvosai részére a FÜV eljárás lefolytatása érdekében.

58. § A felülvizsgálati eljárás során az alkalmasság elbírálásához a következő okmányok szükségesek:

59. § (1) A felülvizsgálathoz meg kell ismerni a honvéd élet- és szolgálati körülményeit, a beosztásával együtt járó fizikai és pszichés terheléseket, továbbá a honvéd korábbi teljesítőképességéhez viszonyított és a közvetlen környezet által tapasztalható változásokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megítéléséhez be kell szerezni az állományilletékes parancsnok és az alapellátást végző orvos véleményét is.

(3) A parancsnoki vélemény – a KNBSZ személyi állománya esetében az a) pont kivételével – az (1) bekezdésben foglaltakon felül tartalmazza

(4)⁶³ Az alapellátást végző orvos a beteg állapotáról, szolgálati körülményeiről és orvosi szempontból értékelhető rendellenességéről orvosi véleményt készít, melyben tájékoztatást ad arról, hogy van-e tudomása a Hjt. 68/A. § (4) bekezdése szerinti körülményről. Az alapellátást végző orvos a véleményt két példányban megküldi az MH központi egészségügyi szerv járó-, fekvőbeteg ellátást végző szakrendelés osztályvezető főorvosának.

(5) Ha a felülvizsgálati eljárás kórházi kezelés, vagy járóbeteg-szakellátás során válik szükségessé, a parancsnoki véleményt és az alapellátást végző orvos véleményét a felülvizsgálatot előkészítő főorvos szerzi be az állományilletékes parancsnoktól, aki a véleményt a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül megküldi.

60. § (1) A felülvizsgálati eljáráshoz szükséges vizsgálatokat kórházi rendelőintézeti kivizsgálás eredménye alapján az MH központi egészségügyi szervezete járó- és fekvőbeteg ellátást végző szerve kijelölt szakorvosai végzik. Több szakorvosi profilba tartozó elváltozás esetén – ha a vezető kórisme nem tisztázott – a legsúlyosabb panaszok szerint felelős osztály főorvosát kell kijelölni a felülvizsgálati eljárás előkészítésére.

(2) A kivizsgálás eredményét a honvéd kórlapján vagy ambuláns lapján teljes részletességgel, a FÜV táblázatban pedig olyan mértékben kell feljegyezni, hogy a döntés alapját képező kórállapot vagy betegség szakmai szempontból értékelhető legyen. A kivizsgálást a rendelkezésre álló legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokkal kell végezni, amelyek a betegség vagy a kóros állapot tényleges fennállását és természetét az orvostudomány mindenkori követelményei szerint igazolják vagy kizárják.

(3) A felülvizsgálati eljárásra rendelt honvéd a felülvizsgálatot végző bizottság előtt személyesen köteles megjelenni. A személyes megjelenéstől el lehet tekinteni, ha a honvéd

(4) A FÜV eljárást el kell halasztani, ha a felülvizsgálati eljárásra rendelt honvéd büntetőeljárás során elrendelt olyan kényszerintézkedés hatálya alatt áll, amely akadályozza személyes megjelenését.

(5) Az MFÜV és a KFÜV elnöke szükség esetén újabb kivizsgálásra felkérheti az MH központi egészségügyi szervezete bármelyik – az elsőfokú eljárásban részt nem vett – szakorvosát.

(6) Ha a személyes megjelenésétől a (3) bekezdés alapján el lehet tekinteni, az MFÜV a rendelkezésre álló felülvizsgálati okmányok adatai alapján első fokon bírálja el a honvéd egészségi alkalmasságát.

(6a)⁶⁴ A FÜV táblázaton fel kell tüntetni, hogy

(6b)⁶⁵ A FÜV Bizottság elnöke a parancsnoki véleményt adó parancsnokot és az alapellátást végző orvost véleményének kiegészítésére megkeresheti, ha a Hjt. 68/A. § (4) bekezdés szerinti körülmények megállapíthatóságához ez szükséges.

(6c)⁶⁶ Ha a parancsnoki vélemény, az alapellátást végző orvos véleménye, a rendelkezésre álló egyéb iratok és az elvégzett vizsgálatok alapján a Hjt. 68/A. § (4) bekezdése szerinti közrehatás kétséget kizáróan nem állapítható meg, azt úgy kell tekinteni, hogy a vizsgált személy nem hatott közre egészségi alkalmatlansága bekövetkezésében vagy kialakulásában.

(7) A FÜV táblázat egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a felülvizsgálatot végző bizottság irattárában kell elhelyezni. A honvéd állományilletékes parancsnokának és „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés esetén a HM központi pénzügyi szervének csak a FÜV táblázat kivonatát kell megküldeni, amely kórismét és indokolást nem tartalmazhat.

(8) A FÜV táblázatot „Orvosi titoktartásra kötelezett” jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett honvéd kérelmére vagy törvényben meghatározott személyek és szervek részére lehet kiadni. Másolatot csak a fellebbezéssel nem támadott döntést hozó vagy a fellebbezéssel már nem támadható döntést hozó, felülvizsgálatot végző bizottság készíthet.

61. § A polgári gyógyintézetben kezelt honvédet – ha felülvizsgálati eljárása indokolt – a gyógyintézetből való kibocsátása után, az alapellátást végző orvos kezdeményezésére, az MH központi egészségügyi szervezete járóbeteg-ellátást végző szakorvosaihoz kell utalni a felülvizsgálati eljárás lefolytatására.

62. § (1) A felülvizsgálatot végző bizottság döntését, valamint a fellebbezés lehetőségét a honvéddel írásban közölni kell.

(2) Az első fokon eljáró MFÜV döntése ellen a vizsgált személy a minősítés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet, amelyet az MFÜV Bizottsághoz kell írásban benyújtani.

(3) Fellebbezés esetén a honvédet a másodfokon eljáró KFÜV elnöke az állományilletékes parancsnok útján rendeli be. Ha a honvéd az első fokon hozott döntést megfellebbezi, és az ezzel összefüggésben a KFÜV által elrendelt teendőknek a számára megadott időn belül megfelelő indok nélkül nem tesz eleget, vagy a fellebbezést elbíráló KFÜV előtt az ismételten megadott időpontban sem jelenik meg, a KFÜV a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

63. § (1) A három tagból álló EFÜV-öt az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervénél kell működtetni. Az elnöki teendőket az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének Elsőfokú Felülvizsgáló Osztály osztályvezető főorvosa látja el.

(2) Az EFÜV-ben tagként az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének Elsőfokú Felülvizsgáló Osztályának főorvosai, valamint az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének vezetője által kijelölt főorvosok vehetnek részt.

(3) Az EFÜV rendeltetés szerinti működésének megszervezése és működtetése az EFÜV elnökének feladata. Feladatkörében köteles gondoskodni a EFÜV-höz utaltak kivizsgáltatásáról, a felülvizsgálati eljárás okmányainak előírások szerinti elkészíttetéséről, a beszámolási rendszerben előírt adatszolgáltatás határidőre történő teljesítéséről.

64. § (1) Az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervénél működő EFÜV a honvéd egészségi alkalmasságáról, valamint a szolgálatképességéről a következő döntéseket hozhatja:

(2) Az EFÜV jogosult

(3) Az EFÜV „Katonai szolgálatra alkalmatlan”, „Önkéntes tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan” döntést nem hozhat. Ha ez a minősítés indokolt, az EFÜV elnöke az iratokat haladéktalanul az MFÜV Bizottsághoz továbbítja. Ugyanígy jár el az EFÜV Bizottság döntése elleni fellebbezés esetén is.

65. § (1) A háromtagú MAV, MROB és az MFÜV az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervénél működik. Az elnöki teendőket a MAV-ban és az MFÜV-ben az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének Másodfokú Felülvizsgáló és Minősítő Osztályának osztályvezető főorvosa, az MROB-ban az MH repülő főszakorvosa látja el.

(2)⁶⁷ Az (1) bekezdés szerinti bizottságokban tagként a Másodfokú Felülvizsgáló és Minősítő Osztály főorvosai, valamint az MH egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szerve vezetője által kijelölt főorvosok vehetnek részt. Az MROB vonatkozásában repülő-hajózó állomány jelölt esetén az EROB munkájában nem érintett repülőorvostan szakorvosok és pszichológus vehetnek részt. Az MROB összeállításának megszervezése az MH repülő főszakorvos feladata. Szakszolgálati engedéllyel rendelkező kiképzett repülő-hajózó állomány esetében a HM Állami Légügyi Főosztály hatósági repülőorvosa által összehívott MROB jár el, az érintett klinikai betegsége vagy állapota szerint szakmailag felelős MH főszakorvosok bevonásával, az MH repülő főszakorvos elnökletével, a Felülvizsgáló Intézet intézetvezetője vagy delegáltja mint állandó tag bevonásával.

(3)⁶⁸ A MAV, és az MFÜV rendeltetésszerű működésének megszervezése és irányítása az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének Másodfokú Felülvizsgáló és Minősítő Osztálya osztályvezető főorvosának feladata.

(4) Az MFÜV és az MROB orvos-szakmai felügyeletét a KFÜV elnöke a főszakorvosok közreműködésével látja el.

66. § (1) A MAV jár el az EPAB által, az MROB jár el az EROB által alkalmasság-vizsgálatokkal kapcsolatban kiadott minősítések elleni fellebbezések esetében. A MAV döntését a PAV lapon rögzíti, erről kivonatot küld az alkalmasság-vizsgálatot kérő szerv felé. A másodfokú döntés ellen további fellebbezésnek helye nincs.

(2) Az MFÜV első fokon jár el a „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítési javaslat esetén, valamint a felülvizsgálati eljárásban hatáskörébe tartozó ügyekben.

(3)⁶⁹ A MAV, és az MFÜV döntéseikben valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést alkalmazhatnak, újabb kivizsgálást, vagy annak kiegészítését rendelhetik el.

(4) Az MFÜV jogosult:

(5) A MAV első fokon hozott döntése ellen az illetékes KFÜV-höz címzett, az MFÜV-höz benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Az MFÜV elsőfokú döntése elleni fellebbezést és az ügy iratait az MFÜV elnöke haladéktalanul a KFÜV-höz továbbítja.

67. § (1) A KFÜV elnöki teendőit az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének intézetvezető főorvosa látja el, aki további szakvéleményt kérhet az MH azon főszakorvosaitól, akiknek az eset szakmai profiljába tartozik. A főszakorvosok írásbeli szakvéleményei egyenértékűek a KFÜV-ben történő személyes megjelenésükkel.

(2) A KFÜV bírálja el az MFÜV első fokon hozott döntése elleni fellebbezéseket.

(3) A KFÜV valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést megállapíthat, döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(4) A KFÜV jogosult:

68. § (1) A felülvizsgáló bizottságok üléseiket szükség szerint, az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének vezető főorvosa által meghatározott gyakorisággal tartják.

(2) A felülvizsgáló bizottság szakmai szempontból illetékes tagja elemzi a FÜV táblázatban szereplő vizsgálati eredményeket, javaslatokat, valamint további kiegészítő vizsgálatokat rendelhet el, illetve szükség esetén személyes vizsgálatot végez, majd a felülvizsgáló bizottság részére tájékoztatást ad a vizsgálat eredményéről.

(3) A felülvizsgáló bizottság szótöbbséggel dönt. A felülvizsgáló bizottság tagja, ha a döntéssel nem ért egyet, írásban különvéleményt nyújthat be. Ezt az elnök a FÜV táblázat irattári példányához csatolja.

(4) A felülvizsgáló bizottság döntését FÜV táblázaton adja ki, amely tartalmazza

(5) A FÜV táblázatot a felülvizsgáló bizottság tagjai aláírják, és személyi orvosi bélyegzőjükkel lepecsételik, a felülvizsgáló bizottság elnöke pedig a bizottsági körpecséttel hitelesíti.

(6) „Alkalmatlan” minősítés megállapítása esetén a felülvizsgáló bizottság a személyügyi eljárás kezdetéig a honvédnek egészségügyi szolgálatmentességet engedélyez.

(7) A bizottság döntését és a fellebbezés lehetőségét a honvéddel írásban kell közölni. A minősítést és a szükséges felmentést be kell vezetni a honvéd egészségügyi dokumentációjába. A FÜV táblázatról készült kivonatot a bizottság elnöke megküldi az állományilletékes parancsnok részére, a személyügyi eljárás lefolytatása céljából.

(8) Ha a betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének véleményezésére is sor kerül, a FÜV táblázat kivonatát, valamint az érintett teljes dokumentációját megküldi az MH Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálat részére.

(9)⁷⁰ Ha a honvéd a katonai bírói tisztségre vagy ügyészségi alkalmazotti jogviszonyba történő vezénylése időtartama alatt „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítést kapott, az alkalmatlanságát a vezénylése megszűnését követően haladéktalanul felül kell vizsgálni, amelyről az aktuális egészségi állapotának megfelelő új FÜV döntést kell kiadni. A felülvizsgálat mellőzhető, ha a megbetegedés, sérülés jellegéből fakadóan, vagy az alkalmatlanság megállapítása óta eltelt időtartamra tekintettel az orvosilag nem indokolt. Az új FÜV döntést, illetve a felülvizsgálat mellőzéséről szóló tájékoztatást a kiállításától számított öt munkanapon belül a központi személyügyi szerv részére meg kell küldeni.

69. § (1) A hivatásos állomány egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt nyugállományba helyezett, szolgálati járandóságra jogosult tagja, ha a szolgálati viszony megszüntetésekor rendelkezett a betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését megállapító határozattal, kérelmezheti az alkalmatlanság – mentesülési okként történő – megállapítását.

(2) A kérelmet a nyugállományba helyezés előtti utolsó szolgálati hely vagy jogutódja vezetőjéhez írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő alatt bekövetkezett, a szolgálati kötelmekkel összefüggést megállapító határozattal minősített baleset, betegség rövid leírását, és csatolni kell hozzá a teljes, az érintett rendelkezésére álló egészségügyi dokumentációt.

(3) A (2) bekezdésben nevesített honvédségi szervezet vezetője a kérelem kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül intézkedik a kérelem és mellékletei, valamint az érintett személy teljes egészségügyi dokumentációja, így különösen a FÜV döntés és az orvos-szakértői bizottság szakvéleménye EFÜV-höz történő továbbításáról.

(4) Az EFÜV a megküldött dokumentumok és a FÜV irattári dokumentációja alapján a következő döntéseket hozhatja:

(5) Az EFÜV a kérelem beérkezését követő 30 napon belül meghozza az elsőfokú határozatot. Ha a kérelem elbírálásához a benyújtott dokumentáció nem elégséges, az EFÜV az eljárási határidőt a hiánypótlás határidejéig, de legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.

(6) A határozatot meg kell küldeni a kérelmet benyújtó személynek, az alapellátást végző orvosnak és a honvédségi szervezet vezetőjének.

(7) Az EFÜV elsőfokú határozata ellen a kérelmet benyújtó személy a kézhezvételt követő 15 napon belül az MFÜV-höz címzett, és az EFÜV-höz benyújtott fellebbezéssel élhet.

(8) Az MFÜV a fellebbezés beérkezését követő 30 napon belül meghozza a másodfokú határozatot, amely ellen további fellebbezésnek nincs helye.

70. § (1) A felülvizsgálati eljárás során be kell szerezni a honvéd egészségkárosodásának mértékéről szóló szakvéleményt az első fokon eljáró rehabilitációs orvosszakértői szervtől, ha

(2) A szakvélemény beszerzését az MFÜV elnöke kezdeményezi.

(3) A megkeresésben kérni kell, hogy a szakvélemény százalékos mértékben külön állapítsa meg a foglalkozási eredetű egészségkárosodás mértékét minden olyan elváltozásnál, amelyről feltételezhető a szolgálati kötelmekkel való összefüggés. Ennek megállapítását kérni kell akkor is, ha a korábban történt balesetnek vagy lezajlott betegségnek később az egészségkárosodás mértékét befolyásoló maradványtünetei lehetnek.

71. § (1) Ha a honvéd a fellebbezésében az egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, az MFÜV elnöke keresi meg a másodfokon eljáró rehabilitációs szakértői szervet a szakértői felülvizsgálat céljából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fellebbezés esetén a másodfokú szakértői vélemény beérkezéséig a felülvizsgálati eljárást szüneteltetni kell, ha az alkalmasság e nélkül nem bírálható el. A honvéd részére – ha azt egészségi állapota indokolja – erre az időszakra egészségügyi szabadságot kell engedélyezni.

(3) A HM központi pénzügyi szerve részére az elsőfokú és másodfokú szakértői vélemény eredeti példányát meg kell küldeni.

72. § (1) Ha a honvéd betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása az egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné, a katonai szolgálati kötelezettségek alól egészségügyi szabadság jogcímén teljes felmentésre jogosult, mely a fekvőbeteg-gyógyintézetben, lakáson fekvőbetegként, vagy járóbetegként történő gyógykezelés időszakára, a betegség aktív szakaszának lezajlása után, vagy az aktív kezelést követően a szolgálatképesség helyreállásáig terjedő időszakra vonatkozik.

(2) Az egészségügyi szabadságot naptári napokban kell számolni.

73. § (1) A szolgálatteljesítés alóli mentesítés teljes egészségügyi szabadság formájában adható

(2) A szolgálatteljesítés alóli mentesítés teljes egészségügyi mentesség formájában adható a jogerős „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítés esetén a személyügyi eljárás lefolytatása idejére.

(3) A szolgálatteljesítés alól részleges mentesítés adható

(4) A honvéd az egészségügyi szabadságot gyógyintézetben vagy a lakásán töltheti el.

(5) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a honvéd részére

(6) Az egészségügyi szabadság 45 napon túli meghosszabbítására az MH központi egészségügyi szervezete szakmailag illetékes szakorvosának javaslata alapján a már engedélyezett egészségügyi szabadság beszámításával

(6a)⁷¹ Az egészségügyi szabadságnak a Hjt. 247/Z. § (1) bekezdése szerinti méltányosságból történő meghosszabbítására az MFÜV jogosult. A méltányosság elbírálásakor az MH központi egészségügyi szervezete illetékes szakorvosának véleményét kell alapul venni.

(7) Az engedélyezett egészségügyi szabadság kiadásáról az állományilletékes parancsnok haladéktalanul intézkedik.

(8) A honvéd megbetegedése esetén, ha a honvéd szolgálatképtelenségét a háziorvosa vagy a társadalombiztosítás keretében működő, területileg illetékes járó- vagy fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgálat orvosa állapította meg, a honvédségi szervezet alapellátó orvosát személyesen vagy közvetítő útján haladéktanul, akadályoztatás esetén, az akadály elhárulását követően azonnal köteles értesíteni, és részére az igazolást eljuttatni.

(9) A honvéd a járó- vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást követően haladéktalanul, de legkésőbb a szolgálatképesség visszanyerésekor köteles az alapellátást végző egészségügyi szolgálatot tájékoztatni, részére az arról szóló egészségügyi dokumentációt, kórházi zárójelentés egy másolati példányát átadni vagy megküldeni.

(10) Ha az MFÜV által engedélyezett 240 nap egészségügyi szabadság leteltével a honvéd szolgálatképessége nem áll helyre, – és a szolgálatképesség helyreállása az összességében 365 napig engedélyezhető egészségügyi szabadság vagy csökkentett napi szolgálatteljesítési idő engedélyezése esetén sem várható – a kezelőorvos a honvéd felülvizsgálati eljárását kezdeményezi.

74. § (1) Az MH központi egészségügyi szervezete járóbeteg-ellátást biztosító szervének orvosa az egészségügyi szabadság meghosszabbítására FÜV táblázaton tesz javaslatot az illetékes bizottságnak.

(2) Az egészségügyi szabadság meghosszabbítását az illetékes bizottság elnöke aláírásával, valamint személyi orvosi bélyegzőjével látja el.

(3) Az engedélyezett egészségügyi szabadságot az utaltsági rend szerinti alapellátó egészségügyi szolgálat tartja nyilván az állományilletékes parancsnok részére megküldött kivonat alapján.

75. § (1) Tartós vagy végleges egészségkárosodás esetén, ha az nem okoz alkalmatlanságot, a honvéd egyes szolgálati kötelezettségek teljesítése alól egészségügyi felmentést (a továbbiakban: felmentés) kaphat. A felmentéseket a 2. melléklet C) pontja tartalmazza.

(2) A felmentés engedélyezésére

(3) A (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti időtartamokba a már engedélyezett időtartamokat be kell számítani.

(4) A (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti időtartamra adott felmentés az adott időszakban kizárhatja a fizikai alkalmasság-vizsgálat és állapotfelmérés végrehajtását is.

(5) A felmentés időtartamát a FÜV táblázaton a minősítési javaslatban, valamint a minősítésben is fel kell tüntetni.

(6) A felmentés a honvéd alapkiképzését 1 hónapot meghaladóan nem akadályozhatja. Ha a felmentés okát képező egészségkárosodás olyan mértékű, hogy az a honvéd alapkiképzését 1 hónap elteltét követően sem teszi lehetővé, a honvéd egészségi alkalmasságának felülvizsgálatára kell intézkedni.

(7) Ha a teljes szolgálatképesség az MFÜV által engedélyezett 365 nap időtartamú felmentés leteltével sem áll helyre, a honvéd egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát kell kezdeményezni.

(8) A felülvizsgálati eljárásban hozott „Katonai szolgálatra alkalmatlan” döntés jogerőre emelkedésétől kezdődően a személyügyi eljárás lezárásáig a honvéd számára felmentést kell engedélyezni.

(9) A felmentések végrehajtásáért az állományilletékes parancsnok, a parancs előkészítéséért pedig az alapellátást végző egészségügyi szolgálat felel. Az állományilletékes parancsnok parancsában – a 2. mellékletben foglalt jegyzék számával és szövegével – az időtartam megjelölésével határozza meg a honvéd felmentését vagy a csökkentett szolgálatteljesítési időt.

(10) A felmentés vagy egészségügyi szabadság lejárta előtti gyógyulás esetén az alapellátást végző orvos kezdeményezheti az illetékes szakorvos véleményezésének beszerzését követően a felmentést vagy egészségügyi szabadságot engedélyezőnél a honvéd szolgálatképessé történő nyilvánítását.

76. § (1) A csökkentett szolgálatteljesítési idő a kórházi kezelést követően csak akkor engedélyezhető, ha a lezajlott betegség súlyossága tartósan kímélő életmódot tesz szükségessé.

(2) Ha a honvéd egészségi állapota olyan mértékben javult, hogy csökkentett szolgálatteljesítési időben szolgálatát egészségromlás veszélye nélkül képes ellátni, részére csökkentett napi szolgálatteljesítési időt lehet engedélyezni.

(3) A napi szolgálatteljesítési idő legfeljebb 4 órával csökkenthető.

(4) Átmeneti egészségkárosodás esetén csökkentett napi szolgálatteljesítési időt

(5) A (4) bekezdés b)–d) pontja szerinti időtartamokba a már engedélyezett időtartamokat be kell számítani.

(6) A szolgálatteljesítés alóli felmentéssel kapcsolatos rendelkezések a várható gyógyulási időtartamot naptári napban jelölik meg és ezen időpont alapján állapítható meg a szolgálatteljesítés alóli felmentés napjainak száma.

77. § (1) Ha az egészségi okból alkalmatlanná vált hivatásos honvéd alkalmatlanságát okozó betegség vagy baleset a honvéd külső megjelenését, magatartását és társadalmi érintkezése során az egyenruha tekintélyét orvosi megítélés szerint negatívan befolyásolja, az egyenruha viselésének kizárására az MFÜV tesz javaslatot. A kizárásra vonatkozó javaslatot a FÜV táblázaton és a FÜV döntést tartalmazó kivonaton kell feltüntetni.

(2) Ha a honvéd az MFÜV alkalmassággal kapcsolatos döntése ellen fellebbezéssel él, és az MFÜV az egyenruha-viselésre kizáró javaslatot tett, a fellebbezés elbírálásakor a FÜV döntés mellett a javaslatot is el kell bírálni. A KFÜV-nek akkor is felül kell vizsgálnia a teljes javaslatot, ha a honvéd csak az egyenruha-viselésre vonatkozó kizáró javaslattal nem ért egyet.

77/A. § (1) Veszélyhelyzet ideje alatt szerződéses katonai szolgálatra jelentkezők esetében a szerződéses katonai szolgálati viszony létesítéséről az állományilletékes parancsnok a honvédelmi szervezet egészségügyi szolgálata által az MH egészségügyi főnökének belső rendelkezésében meghatározottak szerint elvégzett, a jelentkező egészségi, pszichikai állapotára vonatkozó vizsgálatot követően kiállított alkalmassági javaslat alapján dönt.

(2) Az (1) bekezdés szerint szerződéses állományba vettek esetében a veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül a 20. § (1) bekezdése és a 21. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatokat le kell folytatni, a 20. § (2) bekezdése szerinti értékelést el kell végezni, valamint be kell nyújtani a 20. § (3) bekezdés szerinti leleteket, okmányokat, kiegészítő okmányokat. A 6. § szerinti összesített alkalmassági minősítést a 7. §-ban foglaltaknak megfelelően kell megállapítani.

(3) Veszélyhelyzet ideje alatt önkéntes tartalékos katonai szolgálatra jelentkezők esetében az 54. § (3) bekezdésétől eltérően, az 54. § (2) bekezdése szerinti alkalmasság-vizsgálat a (4) bekezdés szerinti végleges alkalmasság-vizsgálat elvégzéséig érvényes. A veszélyhelyzet ideje alatt az 54. § (4) bekezdés b) pontja szerinti leletek és az 54. § (4) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti tájékoztatás szükségességétől el lehet tekinteni.

(4) A (3) bekezdés szerint önkéntes tartalékos állományba vettek esetében az állományilletékes katonai szervezet vezetője a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul kezdeményezi a végleges alkalmasság-vizsgálat elvégzését.

(5) Az (1) bekezdés szerint szerződéses vagy a (3) bekezdés szerint önkéntes tartalékos állományba vettek fegyveres, valamint külföldi szolgálatra nem vezényelhetők, kivéve, ha az állományba vételt követően az e rendeletben, továbbá külön jogszabályokban előírt alkalmassági feltételekkel rendelkeznek.

(6)⁷³ Az (1) bekezdés szerinti szerződéses, valamint a (3) bekezdés szerinti önkéntes tartalékos állományba vettek esetében a fizikai alkalmasság-vizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnését követően 180 nap felkészülési idő eltelte után kell elvégezni.

77/B. § (1) Veszélyhelyzet ideje alatt a 4. § (2) bekezdés g) pontja szerinti esetben a 20. § (3) bekezdés a) pontja szerinti leletek és a 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti Háziorvosi tájékoztatás benyújtásától el lehet tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti leleteket és Háziorvosi tájékoztatást a veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül kell benyújtani.

77/C. § (1) Veszélyhelyzet ideje alatt a külföldi szolgálat időtartamára a 34. § (1) bekezdésétől eltérően az 1 éven belül elvégzett „Beosztásában szolgálatra alkalmas” minősítés és a 18. melléklet szerinti nyilatkozat kitöltése esetén a „Tervezett beosztásra alkalmas” minősítés alkalmasság-vizsgálat elvégzése nélkül kiállítható.

(2) Veszélyhelyzet ideje alatt a 38. § (1) bekezdésétől eltérően a kötelező szolgálatmentesség lejárta után a honvédelmi szervezet orvosa által elvégzett ellenőrző vizsgálatot követően megkezdhető a szolgálatteljesítés, kivéve, ha a honvéd külföldi katonai szolgálata alatt egészségi és pszichés állapotában változás következett be.

77/D. § (1) Veszélyhelyzet ideje alatt a honvéd tisztjelölt, valamint a honvéd altiszt-jelölt esetében a felvételi eljárás során a fizikai alkalmasság vizsgálatától, valamint a 20. § (3) bekezdés a) pontja szerinti leletek és a 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti Háziorvosi tájékoztatás benyújtásától el lehet tekinteni.

(2) A fizikai alkalmasság-vizsgálatot, valamint az (1) bekezdés szerinti leleteket és Háziorvosi tájékoztatást a veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül kell végrehajtani, illetve benyújtani.

78. § (1) A honvéd szolgálati viszonyának megszűnésekor adott egészségi állapotának rögzítésére irányuló egészségi és szükség esetén pszichés vizsgálatot kell végezni.

(2) A záró vizsgálatot az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének, vagy az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének foglalkozás-egészségügyi szakorvosa végezheti.

(3) A vizsgálat részletes eredményének 1. számú példányát az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve tárolja.

79. § Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

80. § (1) A honvédek 8. § (2) bekezdése szerinti minősítését

(2) A 4. §-ban meghatározott okból elvégzett alkalmasság-vizsgálatok minősítésére a 8. §-t az e rendelet hatálybalépését követően alkalmazni kell.

(3) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott érvényes, életkorhoz kötött minősítéssel rendelkezők esetében a rájuk irányadó alkalmassági érvényesség leteltével kell az e rendelet szerinti alkalmasság-vizsgálatot elvégezni.

81. § (1) A fizikai alkalmasság vizsgálatakor és ellenőrzésekor a fizikai kondicionális képességi követelményeket az e rendelet hatálybalépését követően figyelembe kell venni.

(2) A 2015. évben elvégzésre kerülő fizikai állapotfelmérések esetében a honvéd a 17. melléklet szerint írásban nyilatkozik arról, hogy a felmérést az e rendelet szerinti követelmények alapján, vagy a (3) bekezdés szerint teljesíti.

(3) A fizikai állapotfelmérést a honvéd a 17. melléklet szerinti, erre irányuló nyilatkozata alapján a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálásáról, továbbá az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség és a csökkentett napi szolgálati idő engedélyezésének szabályairól szóló 7/2006. (III. 21.) HM rendelet e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kell elvégezni.

82. §⁷⁴ E rendeletnek a külföldi szolgálatot teljesítők egyes járandóságairól szóló 18/2013. (IX. 5.) HM rendelet, valamint a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet módosításáról szóló 6/2017. (VI. 8.) HM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 4. § (2) bekezdés a) pontját, 20. § (3) bekezdés b) és c) pontját, 23. § (1), (6) és (7) bekezdését, 25. § (3) bekezdését, 38. § (1) bekezdését, 54. § (2) bekezdését, 10. mellékletét, valamint a Módr.-rel megállapított 4. § (2) bekezdés o) pontját, 24/A. §-át, 38. § (2a) bekezdését és 19. mellékletét a Módr. hatálybalépésekor⁷⁵ folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

82/A. §⁷⁶ (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet] szerinti veszélyhelyzet ideje alatt, és a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 180. napig a 42–44. § szerinti fizikai állapotfelmérést a következő eltérésekkel kell végrehajtani:

(2) Ha a katona nem rendelkezik a tárgyévet megelőző évben érvényes, a fizikai állapotfelmérésre vonatkozó eredménnyel, számára 220 pontos eredményt kell rögzíteni.

83. §⁷⁸ E rendeletnek a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet módosításáról szóló 7/2020. (IV. 30.) HM rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított rendelkezéseit a Módr2. hatálybalépésekor⁷⁹ folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.