PÜ BH 2015/10
PÜ BH 2015/10
2015.01.01.
A védjegybitorlás megítélése a védjegy domain névként történő használata esetén. A bíróság nem általánosságban köteles a felet a bizonyítással kapcsolatban kioktatni, hanem csak akkor, ha az a jogvita érdemi elbírálásához szükséges [1952. évi III. tv. (Pp.) 3. § (3) bek., 1997. évi XI. tv. (Vt.) 12. §, 27. §].
[1] A felperes a jogosultja az 1993. március 29-i elsőbbségű A. lajstromszámú Y. szóvédjegynek, továbbá az 1994. november 17-i elsőbbségű B. lajstromszámú Y. szóvédjegynek. A felperes és a II. r. alperes 2004. január 1-jén forgalmazói, importőri és gépjármű-javítói szerződést kötöttek. Ennek alapján a II. r. alperes az Y. szóvédjeggyel védett márkájú gépjárművek kizárólagos magyarországi importőre lett és 2007. október 1-jén saját nevére regisztráltatta az „Y.hu” domain nevet, amellyel elérhető internetes oldalon jelenleg a „jogvita miatt a weboldal szünetel” közlés szerepel. A domain névvel elérhető honlapon korábban a II. r. alperes perbeli védjeggyel érintett márkájú autókkal kapcsolatos kereskedelmi tevékenységének bemutatása és reklámozása volt elérhető, amely használatot a felperes nem kifogásolt. A felperes 2011. június 17-én a szerződéseket felmondta és 2011. szeptember 16-ig adott határidőt arra, hogy a II. r. alperes az üzleti kapcsolat felszámolásából adódó szükséges lépéseket megtegye. A II. r. alperes 2011. október 26. óta nem végez gazdasági tevékenységet, majd a domain feletti rendelkezési jogot 2012. február 7-én átruházta az I. r. alperesre, amely társaság 2003 óta foglalkozik gépjármű- és járműalkatrész-kereskedelemmel.
[2] A felperes keresetében a védjegybitorlás megállapítását és jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte. Az alperesek a kereset elutasítását indítványozták. Hangsúlyozták, hogy a szerződések felmondásának napjától az internetes oldalon csupán a szünetelésre vonatkozó tájékoztatás szerepel.
[3] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I. r. alperes azzal a magatartásával, hogy az „Y.hu” domain nevet használja, 2012. február 7-től, míg a II. r. alperes azzal, hogy 2011. szeptember 17. és 2012. február 7. között az „Y.hu” domain nevet használta, bitorolja a felperes A. és B. lajstromszámú Y. védjegyeit. Ezért az I. r. alperest a jogsértő magatartás abbahagyására kötelezte és eltiltotta az I. és II. r. alpereseket a további jogsértéstől. Kötelezte az alpereseket, hogy a jogsértés időtartamára vonatkozóan szolgáltassanak adatot az „Y.hu” domain név eddigi tulajdonosainak személyéről, az alatta elérhető tartalomról és az ott folytatott kereskedelmi tevékenységről. Feljogosította a felperest, hogy az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését egy országos hetilapban 1/8 oldal terjedelemben, legfeljebb „280 000 forint + áfa” költség erejéig az alperesek költségén közzétegye. Kötelezte az I. r. alperest az ítélet jogsértést megállapító rendelkező részének az érintett domain név alatt elérhető honlapon 15 napon keresztül történő közzétételére azzal, hogy az eltiltás a közzététel lejáratát követő napon kezdődik.
[4] Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy az A. lajstromszámú védjegyet az I. r. alperes 2013. március 30. napjáig bitorolta, egyebekben az ítéletet helybenhagyta.
[5] A másodfokú bíróság rögzítette, hogy az I. r. alperes bitorlása tekintetében csupán az A. lajstromszámú védjegy oltalmának időközben történt lejárata miatt vált szükségessé az elsőfokú ítélet részben való megváltoztatása.
[6] A másodfokú bíróság nem osztotta az alpereseknek azt a fellebbezési álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértve nem tett eleget a bizonyítással kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének. Kifejtette, hogy az alperesek védekezése arra irányult, hogy a sérelmezett megjelölést nem használják az üzleti tevékenységük körében és az általuk fenntartott doménnel elérhető honlapon tartalom hiánya miatt a gazdasági tevékenység nem valósult meg. A védjegyjogosult nem vonta kétségbe, hogy a perbeli időszakban a weblapon tartalom nem jelent meg, önmagában a domain név fenntartását tartotta jogsértőnek. Nem volt tehát olyan vitás tény, amely bizonyításra szorult volna, mert a domain név tartalom nélküli fenntartásával megvalósuló használat jogi minősítése tekintetében jogkérdésben hozott döntést az elsőfokú bíróság.
[7] A jogerős ítélet szerint nem vitás, hogy a védjegybitorlás elengedhetetlen feltétele a sérelmezett megjelölés gazdasági jellegű használata, ennek hiánya azonban a perbeli esetben – figyelemmel az alperesek korábbi gazdasági tevékenységére – nem állapítható meg amiatt, hogy a II. r. alperes 2011. október 26. óta nem fejt ki tevékenységet, illetve az I. r. alperes nem nyújt a védjegyszó szerinti megjelölés alatt semmilyen szolgáltatást. A védjeggyel összetéveszthető domain név fenntartása alapján a védjegybitorlás megállapítható volt.
[8] A II. r. alperes a szerződés fennállása alatt a gépkocsik értékesítésével kapcsolatban használta a védjegyet és a kifogásolt internetes oldalon erre vonatkozóan tartalmat is közölt, továbbá peradat volt arra is, hogy a cég elérhetőségeként különböző honlapokon a működése megszűnése után is feltüntetésre került internetes kapcsolata címeként a kifogásolt doménnel elérhető internetes oldal, illetve a védjegy szerinti autómárka. Ebből az internethasználó arra a téves következtetésre juthatott, hogy a II. r. alperest változatlanul valamilyen gazdasági kapcsolat fűzi a védjegyhez és annak jogosultjához.
[9] Az I. r. alperes jelenleg is gépjárművekkel kapcsolatos gazdasági tevékenységet folytat. A felperes oldalán elfogadható sérelem az, hogy korábban a II. r. alperes tartotta, jelenleg az I. r. alperes tartja elfoglalva a védjegyekkel megegyező domain nevet, ezáltal folyamatosan el van zárva attól, hogy védjegyei alatt az interneten megjelenhessen. Így a védjegyoltalomból eredő kizárólagos jogainak gyakorlásában akadályoztatva van. Ezen a megítélésen nem változtat az a körülmény, hogy jelenleg a weboldal szünetel, miután azon tartalom bármikor elhelyezhető.
[10] A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással az I. és II. r. alperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a kereset elutasítása, másodlagosan az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása érdekében.
[11] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[12] A Legfelsőbb Bíróság tartalmilag már számos döntésében kifejtette, hogy a védjegyjogosult Vt. 12. § (1) bekezdésében biztosított kizárólagos joga magában foglalja azt is, hogy a védjegyével nyújtott árukkal vagy szolgáltatásokkal az interneten megjelenjen, és ennek érdekében a védjegyet domain névként is használja. A domain név ezáltal nem csupán az internetes elérhetőséget biztosítja, hanem általában annak tulajdonosát (árujelzőjét) is azonosítja. (EBH 2009.1962., BH 2005.154.)
[13] A perben nem volt vitás, hogy a II. r. alperes a felperessel való szerződéses kapcsolatának fennállása alatt a II. r. alperes gazdasági tevékenysége körében használta internetes elérhetőségeként a védjegyet tartalmazó domain nevet. Ilyen előzmények után önmagában azon az alapon, hogy a szerződéses kapcsolat megszűnését követően a weboldalon szünetelésre vonatkozó tájékoztatás szerepelt és a – cégbíróságon változatlanul nyilvántartott – II. r. alperes gazdasági társaság tevékenységet nem folytat, a jogsértő magatartás hiányát megállapítani nem lehet. A II. r. alperes ugyanis a védjegy árujegyzékébe tartozó szolgáltatások nyújtásának feltételeit nem szüntette meg, a domain név átruházása az – ugyancsak a védjegy árujegyzékébe tartozó szolgáltatások nyújtását gazdasági tevékenysége keretében végző – I. r. alperesre pedig önmagában is gazdasági tevékenységnek minősül.
[14] Az I. r. alperes a domain birtokában a védjegy árujegyzékébe tartozó szolgáltatások nyújtására készen áll, amely a Vt. 27. § (2) bekezdés b) pontja alapján önmagában is alapot ad a védjegybitorlással fenyegető cselekmény abbahagyására való kötelezésre.
[15] A másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az elsőfokú bíróságot nem terhelte mulasztás a bizonyításra vonatkozó tájékoztatás körében. Ehhez képest az alperesek felülvizsgálati kérelmében is fenntartott álláspontja a gazdasági tevékenység végzésének bizonyítása körében az általános és az egyediesített kioktatás elmaradása miatt, alapvetően téves.
[16] A bíróság a Pp. 3. § (3) bekezdése alapján nem általánosságban, hanem csak akkor köteles a felet a bizonyítási teherre, a bizonyításra szoruló tényekre és a bizonyítatlanság következményeire kioktatni, ha az a jogvita elbírálásához szükséges. A perben a védjegyeinek bitorlását állító felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a védjegyek oltalom alatt állnak, azoknak ő a jogosultja és az alperesek a védjegyeket jogosulatlanul használják. A felperes az alpereseknek azt az állítását, hogy a perben kifogásolt időszakban a domain névvel nem folytattak gazdasági tevékenységet, nem vitatta. Az alperesek nem adtak elő olyan, a jogvita elbírálása szempontjából releváns tényt vagy körülményt, amely bizonyításra szorult volna. A jogerős ítélet sem az alperesek terhére értékelendő bizonyítatlanság miatt marasztalta az alpereseket. Jogkérdés volt annak megítélése, hogy az alperesek magatartása a per – nem vitatott – adatai alapján a védjegybitorlást megállapíthatóvá teszi-e.
[17] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. IV. 21.120/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás