BK ÍH 2015/10.
BK ÍH 2015/10.
2015.03.01.
Az, hogy a védő érdeke a terheltével ellentétes-e, vagy a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított-e nemcsak a büntetőeljárásban végzett tevékenységével, hanem a rendelkezésre álló összes adat mérlegelésével dönthető el. A büntetőeljárásban sértetti képviselőként részt nem vett, de a sértett képviseletében egyéb ügyekben a büntetőeljárás ideje alatt is eljáró ügyvéd érdeke a vádlottak érdekeivel ellentétben áll, ezért védőként nem járhat el [Be. 44. § (1) bekezdés c) pont].
A megyei főügyészség L. A. I. r. vádlott és társaival szemben különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmény miatt terjesztett elő vádat. A törvényszék, mint elsőfokú bíróság a főügyészség indítványára S. Z. II. r. és K. Gy. IV. r. vádlottak meghatalmazott védőjét, dr. K. L. ügyvédet a büntetőeljárásból kizárta. A törvényszék végzésének indokolása szerint az M. Kft. sértett a bíróság megkeresésére közölte, hogy dr. K. L. ügyvéd 2014. január 8-tól május 31-ig, majd 2014. június 24-től augusztus 12-ig volt az M. Kft. megbízott jogi képviselője. A kft. azzal bízta meg a védő ügyvédi irodáját, hogy a tevékenységével összefüggő ügyvédi teendők közül folyamatosan lássa el az általános jogi képviseletet, szerződések véleményezését, szerződések szerkesztését, jogi tanácsadást, továbbá a peres és peren kívüli eljárásokban a képviseletet. A szerződés tartalmazta azt, hogy a megbízott a megbízást a legjobb tudása és képességei szerint köteles ellátni, kijelenti a megbízott, hogy a megbízó jogos érdekeinek érvényesítését elősegítve fogja ellátni a megbízást. Dr. K. L. az M. Kft. sértettől a büntetőeljárásban sértetti képviselete ellátásra meghatalmazást nem kapott, a büntetőeljárásban más ügyvédek látták el az M. Kft. sértett képviseletét. Abban az időszakban, amíg dr. K. L. ügyvéd megbízása a sértett részéről élt, mindvégig volt a büntetőeljárásban sértetti képviselő. A 2014. január 8. napján kelt megbízási szerződésből kitűnően dr. K. L. ügyvéd általános jogi képviseletre, peres és peren kívüli eljárásban történt képviseletre kapott megbízást. A megbízási szerződésben a megbízás tárgyának megszövegezéséből kitűnik, hogy az M. Kft. nem tartotta a megbízás tárgykörébe tartozónak a büntetőeljárásban történő képviseletet.
Az előbbiekből következően a törvényszék álláspontja szerint a főügyészség által hivatkozott Be. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizárási ok nem áll fenn a védő vonatkozásában. Ugyanakkor a Be. 45. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem lehet védő az sem, aki a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a terheltével ellentétes. A törvényszék álláspontja szerint a védő és a terhelt közötti érdekellentét nem csupán az adott büntetőügyben állhat fenn, a vizsgálódást ki kell terjeszteni ezen túlmenően is, az élet bármely területén lehet ilyen kizáró ok. Dr. K. L. ügyvéd az M. Kft. sértettől kapott megbízás keretében olyan bizalmi jellegű jogviszonyban volt a sértettel, amelynek jellemzője volt, hogy a megbízást a megbízó érdekeinek megfelelően köteles teljesíteni. Tevékenysége nem korlátozódott csupán az általa végzett egyes, a megbízás tárgykörébe eső éppen aktuális jogi cselekményekre, a védő és a sértett között létrejött ezen jogviszony olyannak tekinthető, amely dr. K. L. ügyvéd részéről a sértett irányába egyfajta lojalitást, a megbízó érdekeinek megfelelő hozzáállást és magatartást, anyagi érdekeinek minél hathatósabb érvényre jutását követelte meg. Ezek az ügyvéddel szemben támasztott elvárások nem választhatók szét akként, hogy azok csupán a büntetőeljáráson kívüli egyéb területre vonatkoznak, míg a büntetőügyben védőként eljárva az esetlegesen polgári jogi igényt is érvényesítő sértettel szemben a vele ellentétes eljárásjogi pozícióban álló vádlottak érdekét képviselve járhat el. Ebből következően bár dr. K. L. ügyvéd a büntetőeljárásban sértetti képviseletre nem kapott meghatalmazást, a részére korábban adott általános jellegű, havi meghatározott összegű díjazással járó ügyvédi megbízás már önmagában a vádlottakkal ellentétes érdek megtestesüléseként értékelhető. Álláspontjának alátámasztására a törvényszék hivatkozott a BH 2007. évi 215. számon közzétett jogesetre, melyben a védő kizárásának indokai hasonló módon nyertek megfogalmazást.
A végzés ellen a II. és IV. r vádlottak és a védő jelentettek be fellebbezést. A fellebbezés közösen előterjesztett írásbeli indokolásában az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a kizárásra irányuló ügyészi indítvány elutasítását indítványozták. A védelmi álláspont szerint, az elsőfokú bíróságnak a védő és a vádlottak érdekellentétére való hivatkozása alaptalan, a védővel szemben kizárási ok nem áll fenn. Mindkét vádlott tudott arról, hogy a védő az M. Kft. sértett jogi képviseletét egy ideig ellátta, emiatt köztük nem volt érdekellentét. A vádlottaknak a cég eredményes működéséhez fűződött érdeke, amihez tudásával a meghatalmazott védőjük hozzájárult. A védőt a IV. r. vádlott javasolta maga helyett, hogy jogi képviselőként vegyen részt a cég ügyeinek intézésében. Hivatkoztak arra is, hogy a törvényszék végzésében felhívott jogeset az ügyükben nem lehet irányadó, viszont figyelembe vehető két olyan eseti döntés, ahol a bírói gyakorlat szerint nem került sor a védők kizárására. Ilyen esetek voltak, amikor az ügyvéd a tettestárs védelmét a nyomozati szakban látta el, illetve amikor a sértett jogi személynél jogtanácsosként nem végzett a büntetőeljárás megindításával kapcsolatos tevékenységet.
A fellebbviteli főügyészség átiratában a törvényszék végzésének helybenhagyását indítványozta.
A fellebbezéseket az ítélőtábla nem találta alaposnak. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatokból megalapozottan következtetett arra, hogy az ügyben a két vádlott védelmét már a nyomozati szaktól ellátó ügyvédnek a sértett jogi képviseletére kötött megbízási szerződése – amely 2014. január 1. és augusztus 12. napjai között két szakaszban állt fenn – önmagában érdekellentétet teremtett a védő és a vádlottak között.
A büntetőügyben a II. r. és a IV. r. vádlottak, valamint a meghatalmazott védőjük között fennálló ellentétes érdeket nem semlegesíti, hogy a sértetti kft.-ben többségi résztulajdonos cég tagjaiként a vádlottak a sértett eredményes működését kívánják, illetve elfogadták azt a helyzetet, hogy védőjük általános jogi képviseletre vonatkozó szerződéses viszonyt létesítsen a sértettel, továbbá a tárgyaláson megerősítették, hogy ragaszkodnak a védelmüket ellátó ügyvéd személyéhez.
Arra figyelemmel, hogy a Be. 5. § (3) bekezdésében biztosított védelemhez való alapjoga a vádlottnak ne sérüljön, a bíróság csak törvényes okból, a Be. 45. § (1) bekezdésében taxatívan felsorolt összeférhetetlenségi ok valamelyikének fennállása esetén tilthatja meg, hogy a vádlott az általa választott védő segítségével védekezhessék.
Az elsőfokú bíróság a garanciális előírásokat betartva, törvényes indokkal és a tisztességes eljárás követelményének megfelelően rendelkezett arról, hogy dr. K. L. ügyvéd a jelen büntetőeljárásban a továbbiakban nem vehet részt, mint védő. Abban az esetben ugyanis, amikor az ügyben eljáró védővel szemben felmerül, hogy az érdekei ellentétesek a védence érdekeivel, a bíróságnak a Be. 45. § (3) bekezdése alapján az összeférhetetlenséggel érintett védőt az eljárásból ki kell zárni, mivel az ilyen védő részvétele az eljárás eredményére lényeges kihatással jár, és a szabálysértés hatályon kívül helyezést vonna maga után.
A vád tárgyává tett bűncselekménnyel okozott kár megállapítása, illetve megtérítése iránti igény értelemszerűen a büntetőügy sértettjének érdeke, ami ezzel egy időben a vádlott vagy vádlottak érdekeivel ellentétes. Az általános jogi képviselő a képviseleti jogviszony fennállásáig a sértett érdekeit képviseli, ez a kötelezettsége. A büntetőügyben szereplő sértett általános jogi képviselőjeként, személyében fennáll az információátadás lehetősége, ezáltal összeférhetetlen a tevékenysége a vádlottak védelmével. Következésképpen a kétféle pozícióból fakadóan, az általa védett vádlottak érdekeivel ellentétes oldalon áll, másrészt védői minőségében eljárva, nem használhatja fel azokat az információkat, amiről a jogi képviselet ideje alatt tudomással bírt vagy megszerezhetett, holott adott helyzetben a védence érdekét szolgálná ezek közlése a büntető hatóságokkal, ezáltal beszűkülnek a hatékony védekezés lehetőségei is.
Mindezekre figyelemmel a védő kizárása az eljárásból törvényes, ezért az ítélőtábla a törvényszék végzését a Be. 371. § (1) bekezdés alapján helybenhagyta.
(Győri Ítélőtábla Bpkf.7/2015/4.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás