PÜ BH 2015/102
PÜ BH 2015/102
2015.04.01.
A végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt követelés érvénytelenségére alapított végrehajtás-megszüntetési (-korlátozási) perben a bíróság az ítélete rendelkező részében nem állapíthatja meg a végrehajtás alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségét; ha a kereset alapos, a végrehajtás megszüntetéséről (korlátozásáról) rendelkezhet. Az érvényesített jog eltérése miatt a végrehajtás-megszüntetési (-korlátozási) perben nem a szerződő feleknek, hanem a végrehajtási eljárásban résztvevőknek kell perben állniuk [1952. évi III. tv. (Pp.) 366. §, 369. § a) pont].
[1] A felperesek a Pp. 369. § a) pontjára alapított keresetükben az ellenük indult végrehajtások megszüntetését kérték. Arra hivatkoztak, hogy az alperes jogelődjének minősülő bankkal 2007. december 4-én megkötött kölcsönszerződés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (régi Hpt.) 213. § (1) bekezdés a), c), d) és e) pontjaiba ütközik, ezért semmis.
[2] Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte. Érvelése szerint valamennyi szerződő fél perben állása nélkül a szerződés érvénytelensége nem vizsgálható, azonban a szerződést kötő bank perbevonására nincsen eljárásjogi lehetőség. Érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
[3] Az elsőfokú bíróság végzésével a pert megszüntette. Döntését a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontjára utalással a Pp. 157. § a) pontjára alapította és – egyetértve az alperes okfejtésével – azzal indokolta, hogy a szerződés érvénytelensége nem vizsgálható valamennyi szerződő fél, az adott esetben a szerződést megkötő bank perben állása nélkül. Tekintettel azonban arra, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti pert csak a végrehajtást kérő ellen lehet megindítani, nincsen eljárásjogi lehetőség a bank perbevonására.
[4] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Utalt annak helyes indokaira és kiemelte: a felperesek akkor mentesülhetnek az általuk megkötött jogügyletből fakadó kötelezettségük teljesítése alól, ha sikerrel megtámadják az alperes követelésének alapját képező szerződést, azaz a bíróság jogerősen megállapítja a szerződés érvénytelenségét. Ezt az eljárást azonban a bankkal mint szerződést kötő féllel szemben kell kezdeményezniük.
[5] A jogerős végzés ellen – az elsőfokú végzésre is kiterjedő hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság új eljárásra, mégpedig a kereset érdemi tárgyalására és új határozat hozatalára utasítása végett – a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet.
[6] Változatlanul állították, hogy a végrehajtani kívánt követelés nem jött létre érvényesen, mivel jogszabályba ütköző kölcsönszerződésből ered. Kihangsúlyozták, hogy keresetükben az ellenük indult végrehajtások megszüntetését kérték, így tévedtek a perben eljárt bíróságok, amikor úgy ítélték meg, hogy az alperes jogelődjének perbevonása nélkül a kereset nem bírálható el. A végrehajtás megszüntetése iránti pert lehet arra a tényre alapítani, hogy a végrehajtandó követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelen, a végrehajtás megszüntetése iránti perben ez a tény elbírálható, ezért nekik külön pert – a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt – nem kell indítaniuk.
[7] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az alábbiak miatt alaposnak találta.
[8] A felperes elleni végrehajtás közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés záradékolásával indult, ezért a végrehajtás megszüntetése iránti per megindítására a Pp. 366. §-ába foglalt általános szabály mellett a Pp. 369. § a)-d) pontjának rendelkezései irányadók.
[9] A Pp. 369. § a) pontjára alapított végrehajtás-megszüntetési (-korlátozási) perben a bíróság az vizsgálja, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen létrejött-e. Annak, hogy a Pp. 369. § a) pontja alá tartozó esetekben a bíróság az érvényesség kérdésében széles körű vizsgálatra jogosult, az a magyarázata, hogy a bíróság a végrehajtási eljárás megindulása előtt nem bírálta el érdemben a végrehajtandó követelést, a záradékolást nem előzte meg a követelés érdemi vizsgálatára irányuló bírósági eljárás. Így ha az adós a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt követelés érvényes létrejöttét vitatja, a Pp. 369. § a) pontjának megfelelően a végrehajtás-megszüntetési (-korlátozási) perben felvetheti ennek kérdését, de támadhatja a követelés összegét, vitathatja annak lejártát is [Pp. 369. § b)-d) pontok].
[10] Megjegyzi a Kúria: az adott rendelkezések vonatkozásában „követelés” alatt nem egyszerűen a felek közötti jogviszonyból származó, polgári peres úton érvényesíthető követelést kell érteni, hanem „végrehajtható követelést”, mégpedig „közvetlenül végrehajtható követelést”, a záradékolt okirattal elrendelt végrehajtás tárgyát.
[11] A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, a kölcsönszerződések adósai pert indíthatnak a szerződés érvénytelenségének megállapítására (amely pert a másodfokú bíróság helytálló utalása szerint a velük szerződő fél vagy felek ellen kell megindítaniuk), a végrehajtás elrendelését követően keresetet nyújthatnak be a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt (a végrehajtást kérő ellen), de az említett pereket egymással „párhuzamosan” is megindíthatják.
[12] Amennyiben a hatásköri és illetékességi szabályok lehetővé teszik: egyazon per keretében érvényesíthetik az érvénytelenség megállapítására és a végrehajtás megszüntetésére (korlátozására) irányuló igényüket.
[13] A kizárólag a végrehajtás megszüntetésére (korlátozására) indult perben a bíróság – a kereset korlátai között maradva – a végrehajtás megszüntetéséről (korlátozásáról) rendelkezhet, ítéletének rendelkező részében nem állapíthatja meg a jogügylet érvénytelenségét és nincsen lehetősége az eredeti állapot helyreállítására sem. Mindezek csupán az indokolás megállapításai maradnak, eredményes perlés esetén mint a végrehajtás megszüntetésének (korlátozásának) indokai.
Ha a végrehajtás megszüntetésére indult perben a bíróság azt állapítja meg, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre (például azért nem, mert a záradékolt okiratba foglalt jogügylet érvénytelen), a végrehajtást megszünteti.
[14] A Pp. 366. §-ának megfelelően a végrehajtás megszüntetésére (korlátozására) indult per felperese az az adós, aki az ellene indult végrehajtást sérelmesnek tartja, alperese pedig a végrehajtást kérő. Engedményezés esetén a végrehajtást kérő nem azonos a szerződés megkötésében részt vett féllel (a kölcsönadóval), hanem annak a Vht. 39. §-a szerinti jogutóda.
[15] Mivel a végrehajtás megszüntetése iránti perben a bíróság ítélete – a kereset eredményessége esetén – kizárólag a végrehajtási eljárás felei között zajló végrehajtási eljárást szünteti meg, és nem nyilvánítja érvénytelennek a végrehajtás alapjául szolgáló jogügyletet, a végrehajtási eljárás ügyfeleinek és a szerződő felek személyének eltérése esetén nem szükséges – bár a Pp.-ben foglalt tilalom hiányában egyébként lehetséges – a szerződő felek perben állása. Ha az adós úgy dönt, hogy mindkét típusú pert megindítja: a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per alperesei a szerződést megkötő felek, azonban a végrehajtás megszüntetése iránti per alperesei az „aktuális” végrehajtást kérők.
[16] A jelen esetben a felperesek perbe vitt igénye nem a bankkal kötött kölcsönszerződés érvénytelenségének a megállapítására irányult, hanem az időközben ellenük indult végrehajtások megszüntetésére, mégpedig arra hivatkozással, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre, mert az alperes jogelődjével, a bankkal 2007. december 4-én megkötött kölcsönszerződés érvénytelen. A felperesek az 5. sorszámú jegyzőkönyvben, valamint az elsőfokú bíróság végzése ellen P.6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésükben külön hangsúlyozták, hogy „végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárásról van szó, a felek közötti elszámolási kérdések nem vitatottak [...] Nem érvénytelenség, hanem végrehajtás megszüntetés a per tárgya”.
[17] Az előbbiekben kifejtetteknek megfelelően: a Pp. 369. § a) pontjára alapított végrehajtás megszüntetése iránti perben nincsen akadálya, hogy a bíróság vizsgálja: a „közvetlenül végrehajtható követelés” alapjául szolgáló jogügylet érvényesen létrejött-e, és a végrehajtás-megszüntetési perben e vizsgálatra akkor is lehetőség van, ha engedményezés eredményeként a végrehajtást kérő személye változott. Az érvényesített jog eltérése folytán ugyanis a jelen, végrehajtás-megszüntetési perben nem kerülhet sor a jogügylet érvénytelenné nyilvánítására és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazására; az érvénytelenség következménye „csupán” az, hogy a végrehajtási eljárás felei között folytatott végrehajtás szűnik meg.
[18] A Kúria utal arra, ha a bíróság megszünteti a végrehajtást, a végrehajtási per alperese (a végrehajtást kérő) a kölcsönként átadott összegnek és járulékainak a visszafizetése iránt külön per indítására kényszerül a végrehajtási per felpereseivel (a kölcsön adósaival) szemben.
[19] Mindezekre tekintettel a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős végzést, valamint az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Kúria Pfv. I. 20.935/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás