• Tartalom

2015. évi CIV. törvény

2015. évi CIV. törvény

a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról1

2015.07.04.

1. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § E törvényben megállapított feltételek alapján hadigondozásra jogosult az a magyar állampolgár, aki
a) katonai szolgálat;
b) kötelező katonai előképzés;
c) légitámadás és hadművelet;
d) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása
(a továbbiakban együtt: szolgálat) során vagy következtében (a továbbiakban: következtében) testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást szenvedett (a továbbiakban: hadirokkant), továbbá akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, hadigondozott családtagként, a 14/A. § szerinti volt hadiárvaként, a 15/A. § szerinti volt hadigyámoltként vagy volt hadigondozott családtagként kell gondozásba venni. (A továbbiakban együtt: hadigondozott.)”

2. § A Hdt. 5. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Hadiözvegy a szolgálat következtében meghalt személy – katonai szolgálat esetén a Magyarország területéről katonai szolgálatra bevonult és a katonai szolgálat következtében meghalt személy – özvegye. Hadiözvegy továbbá a hadirokkantként hadigondozásba vett személy özvegye is, ha a házasságot a hadieredetű sérülés bekövetkezte előtt kötötték, vagy a házastárs halálakor már legalább 5 éve együtt éltek, vagy házasságukból gyermek született.”

3. § A Hdt. a 7. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

„Volt hadiárva, volt hadigyámolt és volt hadigondozott családtag
7/A. § (1) Volt hadiárva, akit a szolgálat következtében meghalt szülője – katonai szolgálat esetén a Magyarország területéről katonai szolgálatra bevonult és a katonai szolgálat következtében meghalt szülője – halála miatt hadiárvaként hadigondozásba vettek, vagy aki okirattal bizonyítja, hogy ezen ellátás iránti igénye fennállt, ha a 4. §-ban meghatározott feltételek már nem állnak fenn.
(2) Volt hadigyámolt, akit szülője hadirokkantsága miatt hadigyámoltként hadigondozásba vettek, vagy aki okirattal bizonyítja, hogy ezen ellátások valamelyike iránti igénye fennállt, ha a 4. §-ban meghatározott feltételek már nem állnak fenn.
(3) Volt hadigondozott családtag, akit a szolgálat következtében meghalt unokája, gyermeke vagy testvére halála miatt hadigondozott családtagként hadigondozásba vettek, vagy aki okirattal bizonyítja, hogy ezen ellátások valamelyike iránti igénye fennállt.”

4. § A Hdt. 10. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ezen szakasz tekintetében volt hadiárva, akit szülője halála miatt, volt hadigyámolt, akit szülője hadirokkantsága miatt, volt hadigondozott családtag, akit unokája, gyermeke vagy testvére halála miatt hadiárvaként, hadigyámoltként, illetve hadigondozott családtagként hadigondozásba vettek, vagy aki okirattal bizonyítja, hogy ezen ellátások valamelyike iránti igénye fennállt.”

5. § A Hdt. a 14. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

„Volt hadiárva járadéka
14/A. § Azon volt hadiárva, akit 1949. január 1-jét megelőzően nyilvántartásba vettek, de pénzellátását nagykorúvá válása miatt, vagy politikai okból megszüntették vagy szüneteltették, illetve ilyen ellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították, továbbá aki ez irányú kérelmét politikai okból elő sem terjesztette egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a.”

6. § A Hdt. a 15. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

„Volt hadigondozott családtag és volt hadigyámolt járadéka
15/A. § Azon volt hadigondozott családtag és volt hadigyámolt, akit 1949. január 1-jét megelőzően nyilvántartásba vettek, de pénzellátását nagykorúvá válása miatt, vagy politikai okból megszüntették vagy szüneteltették, illetve ilyen ellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították, továbbá aki ez irányú kérelmét politikai okból elő sem terjesztette egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a.”

7. § A Hdt. 26. § (2) bekezdés első mondta helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hadigondozotti ügyekben első fokon eljáró hadigondozási hatóság a hadigondozott lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), külföldön élő, Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár kérelmező esetében Budapest Főváros Kormányhivatala.”

8. § A Hdt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Felhatalmazás
28. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy e törvény alapján
a) a külföldön történő kérelem benyújtásának;
b) az egyösszegű térítés és a hadigondozotti járadék megállapításának és folyósításának;
c) a hadigondozotti ellátások és kedvezmények igénybevételére jogosító hadigondozotti igazolvány tartalmi és formai kellékeinek, az igazolvány kiadásának, valamint a hadieredetű fogyatkozás megállapítása orvosszakmai szempontjainak;
d) a hadirokkantak gyógyászati segédeszköz ellátásának;
részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”

9. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2015. június 23-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2015. július 3. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. július 5. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére