PK ÍH 2015/109.
PK ÍH 2015/109.
2015.09.01.
Az eshetőleges, tehát a megelőző kérelmek alaptalansága esetére előterjesztett kereseti kérelmek vonatkozásában tárgyi keresethalmazat nem áll fenn, ezért az eshetőleges kérelmektől való elállás esetén fogalmilag kizárt a pernek e részében történő megszüntetése [Pp. 157. § e) pont].
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével a pert a végrehajtás tűrése, a szerződés érvénytelenségének megállapítása, eredeti állapot helyreállítása és a szerződésszegéssel okozott kár megfizetése iránt előterjesztett kereseti kérelem vonatkozásában a Pp. 157. § e) pontja alapján megszüntette figyelemmel arra, hogy a felperes ezen kereseti kérelmeitől elállt, az elálláshoz valamennyi alperes és a beatvakozó – költségeik megtérítése mellett – hozzájárult. A bíróság 15 napos határidő mellett kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az I. rendű alperes részére 1 000 000 forint + áfa, II. rendű alperes részére 1 270 000 forint, a beavatkozó részére 300 000 forint + áfa mértékű perköltséget a Pp. 160. § (1) bekezdésére figyelemmel. A felperes 16. sorszám alatt előterjesztett keresetváltoztatását a Pp. 146/A. § (6) bekezdése alapján – utalással a Pp. 146/A. § (1) bekezdésére – elutasította.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes élt fellebbezéssel, melyben kérte a végzés Pp. 258. § (2) bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezését azzal, hogy az elsőfokú bíróság a 2015. január 8. napján benyújtott, megismételt kereseti kérelemében foglaltak szerint járjon el. Másodlagosan kérte a perköltség fizetési kötelezettsége alóli mentesítését, illetve annak alperesenként legfeljebb 10 000 forintra történő mérséklését. Előadta, hogy a 2015. január 6. napján tartott első tárgyaláson a keresettől történő elállási szándéka nem volt, eredetileg is vagylagos kereseti kérelmeket terjesztett elő, négy különböző jogcímen kívánta jogait érvényesíteni. A tárgyaláson csupán arról nyilatkozott, hogy a kereseti kérelmeivel milyen sorrendben kíván élni, így az elállási nyilatkozatot visszavonnia sem kellett. Megjegyezte, hogy a bizonyítási teherről az elsőfokú bíróság nem tájékoztatta. A jegyzőkönyv kézhezvételét követően előkészítő iratot nyújtott be fenntartva a keresetben foglalt kérelmét, melyet 2015. január 9. napján faxon és postai úton is továbbított a bíróságra a támadott végzés meghozatalát megelőzően. Így tévesen tekintette az elsőfokú bíróság a nyilatkozatát az elállás iránti kérelem visszavonásnak, illetve keresetmódosításnak, ugyanis az alperes részéről érdemi ellenkérelem benyújtására nem került sor. Álláspontja szerint az elállási nyilatkozata visszavonható és a keresetmódosításra is lehetősége volt.
Az I. rendű alperes a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Kiemelte, hogy a Pp. 146/A. § (6) bekezdése alapján a keresetváltoztatás elutasításával szemben fellebbezésnek nincs helye. Hangsúlyozta, hogy a három kereseti kérelemtől való elállást a 2015. január 6-i tárgyalási jegyzőkönyv rögzíti, azt a felperes utólag semmisnek tekinti, azonban a jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését nem kérte. A perköltség vonatkozásában előadta, hogy az új eljárásban kitűzött valamennyi tárgyaláson jogi képviselője jelen volt és három előkészítő iratot terjesztett elő, ellenben a felperes egy tárgyaláson jelent meg, beadványait a tárgyalás napján vagy azt megelőző napon nyújtotta be. Kérte, hogy a bíróság a felperest a Pp. 8. §-a alapján pénzbírsággal is sújtsa. Tévesnek tartotta a felperes azon állítását, hogy az alperesek érdemi ellenkérelmet nem terjesztettek elő. Az elsőfokú bíróság pedig a feleket a bizonyítási teherre kioktatta.
A II. rendű alperes a fellebbezésre tett észrevételében szintén annak helybenhagyását kérte az I. rendű alperes által tett indokokkal egyetértve.
A beavatkozó a fellebbezésre észrevételt nem tett.
A fellebbezés részben alapos.
A felperes keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az alperesek között a perbeli ingatlan vonatkozásában megkötött adásvételi szerződések vele szemben hatálytalanok azok fedezetelvonó jellegére tekintettel. Kérte továbbá, hogy végrehajtást vezethessen ezen ingatlanokra, és ennek tűrésére kötelezze a bíróság az alpereseket. Másodlagosan a fenti adásvételi szerződések érvénytelenségének megállapítását kérte az eredeti állapot helyreállítása mellett, míg harmadlagosan szerződéssel okozott kára megtérítését igényelte.
A felperes képviselője – a 2015. január 6. napján kelt 15. számú jegyzőkönyv tanúsága szerint – a továbbiakban nem kérte a szerződés érvénytelenségének megállapítását, elállt a szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránti kártérítési igénytől, továbbá azon kereseti kérelmétől is, mely a végrehajtás tűrésére kötelezésre vonatkozott; az elálláshoz valamennyi alperes és a beavatkozó hozzájárulását adta.
A másodfokú bíróság nem osztja az elsőfokú bíróságnak az eshetőleges kereseti kérelmek vonatkozásában a per megszüntetésére irányuló álláspontját. A Pp. 157. § e) pontja értelmében a bíróság a pert megszünteti, ha a felperes a keresetétől elállott. A perbeli esetben a felperes elsődleges kereseti kérelme az adásvételi szerződés hatálytalanságának megállapítására és a végrehajtás tűrésére kötelezésre irányult. Helyesen járt el ezért az elsőfokú bíróság, mikor a pert a felperes elállása alapján a végrehajtás tűrése tekintetében – figyelemmel az alperesek és a beavatkozó hozzájárulására is – megszüntette. A Pp. 157. § e) pontjából azonban nem következik, hogy az eshetőleges kérelemtől való elállás esetén a per részleges megszüntetésének lenne helye. Nem hagyható ugyanis figyelmen kívül, hogy az eshetőleges, tehát a megelőző kérelmek alaptalansága esetére előterjesztett kereseti kérelmek vonatkozásában tárgyi keresethalmazat nem áll fenn, így tehát az eshetőleges kérelmektől való elállás esetén fogalmilag kizárt a pernek e részében történő megszüntetése.
A másodfokú bíróság a felperes perköltség fizetési kötelezettségét eltúlzottnak találta, azt mérsékelte. A perköltség összegének megállapítása során figyelemmel volt a Pp. 160. § (1) bekezdésére, ugyanis a per megszüntetése esetén a felperes csupán az alperesnek a keresetindítás folytán felmerült költségeit köteles megtéríteni. Az eljárás a fedezetelvonó szerződés vonatkozásában a továbbiakban is folyamatban marad, így a permegszüntetéssel érintett kérdésben a másodfokú bíróság a rendelkező részben írt összegben találta alaposnak az alperesek, illetve a beavatkozó költségigényét.
Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-án keresztül alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján a végrehajtás tűrésére kötelezésre vonatkozó megszüntető rendelkezés tekintetében helybenhagyta, a perköltség mértéke kérdésében részben megváltoztatta, míg a további permegszüntető rendelkezést a Pp. 258. § (1) bekezdés alapján hatályon kívül helyezte.
A felperes fellebbezéssel támadta a keresetmódosítást elutasító rendelkezést is, amely ellen azonban a Pp. 146/A. § (6) bekezdése értelmében fellebbezésnek nincs helye. A másodfokú bíróság e körben hozott, a fellebbezést elutasító döntése ellen a Pp. 233/A. § értelmében fellebbezéssel lehet élni a Kúriához.
A Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú perköltség tárgyában a Pp. 81. § (2) bekezdése alkalmazásával határozott tekintettel a felperes által lerótt fellebbezési eljárási illetékre is.
(Fővárosi Ítélőtábla 4.Pkf.26.215/2015/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás