1160/2015. (III. 20.) Korm. határozat

a Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználás-előrejelzéseinek frissítéséről¹

2015.03.20.

A Kormány – figyelemmel a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat 4. pont w) és z) alpontjaiban foglaltakra – megvizsgálta a Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználásra vonatkozó előrejelzéseit és a Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználási előrejelzései című melléklete szerinti adatokat az 1. mellékletben közzéteszi.

1. melléklet az 1160/2015. (III. 20.) Korm. határozathoz

A Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználási előrejelzései

Mértékegység: PJ		2012	2020		2030
Mértékegység: PJ		tényadat	„Ölbe tett kéz”	„Közös erőfeszítés”	„Ölbe tett kéz”	„Közös erőfeszítés”
1.	Primerenergia-felhasználás*	992	1101	1009	1217	1028
2.	Végső energiafogyasztás	677	766	693	840	692
2. a)	Ipari szektor	96	124	114	139	126
2. b)	Közlekedés	157	161	147	173	151
2. c)	Lakosság	215	247	207	284	187
2. d)	Kereskedelem és szolgáltatás	116	126	118	135	121
2. e)	Mezőgazdaság	17	18	17	19	17
2. f)	Nem energetikai célú felhasználás	77	90	90	90	90
3.	Villamosenergia-felhasználás**	153	170	164	197	181

*Primerenergia-felhasználás hálózati veszteségre és erőművi önfogyasztásra vonatkozó előrejelzései:

	2012	2020		2030
	tényadat	„Ölbe tett kéz”	„Közös erőfeszítés”	„Ölbe tett kéz”	„Közös erőfeszítés”
Hálózati veszteség	22	24	23	26	24
Erőművi önfogyasztás	9	10	9	11	10

** A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bruttó végső villamosenergia-felhasználás erőművi önfogyasztással és hálózati veszteséggel, valamint az energiaszektor saját fogyasztásával együtt.

Az előrejelzés a 2012. évi értékekből kiindulva készült a jelenlegi trendek, GDP előrejelzések, illetve valószínűsíthetően megvalósuló energiahatékonysági beruházások és az ezekhez rendelt pénzügyi keretek számbavételével.

Két forgatókönyv frissítése készült el: az „Ölbe tett kéz” (BAU) forgatókönyv és a „Közös erőfeszítés” (Policy) forgatókönyv, amely az Európai Unióval kapcsolatos kötelezettségeinkből fakadó és az azon felül reálisnak tekinthető energiahatékonysági intézkedések végrehajtásával, illetve energiamegtakarítással számol. Mindezt figyelembe véve az ennél jelentősebb energia-megtakarítást előrejelző forgatókönyv, mint a korábbi Zöld Forgatókönyv, nem mutatna be reálisan megvalósítható energiafelhasználási pályát, ezért annak szerepeltetése nem indokolt.

A Nemzeti Energiastratégiában eddig megadott előrejelzésekhez képest mind a primerenergia-felhasználás, mind pedig a végső energiafogyasztás mérsékeltebb növekedésével lehet számolni. Fontos megjegyezni, hogy mindkét forgatókönyv a villamosenergia-import csökkenésével és a hazai villamosenergia-termelés növekedésével számol, amelynek következtében a hazai átalakítási veszteség és annak velejárójaként a hazai primerenergia fogyasztás rövidtávon növekszik.

1. Az „Ölbe tett kéz” (BAU) forgatókönyv:

a) az energiahatékonysági intézkedések elmaradásával,

b) a villamosenergia-fogyasztás 1,5%-os ütemű éves növekedésével,

c) a GDP növekedés erősödésével a lakossági energiafogyasztás növekedésével,

d) az ipari szektor, a közlekedési szektor, a kereskedelmi és a szolgáltatási szektor energiafogyasztása esetében GDP-vel arányos növekedéssel,

e) fentiek következtében a végső energiafogyasztás növekedésével,

f) az energiahatékonysági intézkedések elmaradása miatt a fűtési és hűtési energiaigény 1,2%-os növekedésével

számol.

2. A „Közös erőfeszítés” (Policy) forgatókönyv:

a) az energiahatékonysági intézkedések sikerességével és a kitűzött energia-megtakarítási célok elérésével,

b) a lakosság energiatudatosságot célzó szemléletformálásának eredményességével,

c) az energiahatékonysági intézkedéseknek köszönhetően – egy rövidtávú növekedés után (a GDP növekedés és a jóléti intézkedések hatására visszatér egy válság előtti pályára) – a lakossági energiafogyasztás csökkenésével,

d) a villamosenergia-fogyasztás 1%-os ütemű éves növekedésével,

e) az energiahatékonysági intézkedések végrehajtásának eredményeként a fűtési és hűtési energiaigény csökkenésével,

f) az ipari szektor, a közlekedés, a kereskedelmi és a szolgáltatási szektor kisebb mértékű (de szintén GDP növekedés arányos) növekedésével,

g) a fentiek következtében a végső energiafogyasztás rövidtávú növekedésével, majd ezt követően stagnálásával

számol.

A határozatot az 1274/2018. (VI. 15.) Korm. határozat 2. pontja visszavonta 2018. június 15. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek