2015. évi XII. törvény
egyes agrártámogatási tárgyú törvények módosításáról1
2015.03.30.
„u) a családi állapotra, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre, valamint a nyilvántartásból való – az elhalálozáson kívüli – kikerülés okára, helyére és idejére, a tartózkodási helyre, az értesítési címre vonatkozó adatok kivételével a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer létrehozásával és működtetésével összefüggő feladatai ellátásához;
v) az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre, valamint a nyilvántartásból való – az elhalálozáson kívüli – kikerülés okára, helyére és idejére, a tartózkodási helyre, az értesítési címre vonatkozó adatok kivételével az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartás működtetésével összefüggő feladatai ellátásához.”
2. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
„(1c) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv erre irányuló igénye esetén rendszeres adatátadást teljesít a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartott polgár családi és utónevéről, névváltozásáról, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, a lakóhelyének változásáról, valamint az érintett elhalálozásáról.
(1d) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – az erdészeti hatóság erre irányuló igénye esetén rendszeres adatátadást teljesít az erdészeti hatóság részére az erdőgazdálkodói nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, névváltozásáról, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, a lakóhelyének változásáról, külföldön történő letelepedéséről, valamint az érintett elhalálozásáról.”
3. A mezőgazdasági, agár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása
(A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére az intézkedések végrehajtása során a vonatkozó feltételek, illetve kötelezettségek betartásának ellenőrzése, továbbá az ügyfelek azonosítása céljából adatokat kell átadni:
1. a vámhatóság által kezelt vámadatbázisból,
2. a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv által kezelt importengedély-nyilvántartásból,
3. a szőlőültetvény-kataszterből,
4. az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerből (ENAR),
5. az Országos Erdőállomány Adattárból,
6. a védett és védelemre tervezett természeti területek nyilvántartásából,
7. az Országos Támogatási Monitoring Rendszer nyilvántartásából,
8. a külön jogszabály szerint elismert ökológiai termelést ellenőrző szervezet által vezetett, az ökológiai gazdálkodással összefüggő nyilvántartásból,
9. a vetőmag-nyilvántartási rendszerből,
10. a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból,
11. a cégnyilvántartásból,
12. az ingatlan-nyilvántartásból,
13. a földhasználati nyilvántartásból,
14. az Országos Halászati Adattárból,
15. a munkaügyi és munkavédelmi hatóság adatbázisából,
16. az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző közigazgatási szerv által kezelt adatbázisból,
17. az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó információs rendszerekből,
18. az adóhatóságtól az adózókra vonatkozó adóazonosító nyilvántartásból, továbbá az adóhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére (TEAOR' 08), és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból, valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó adatbázisból,
19. a Tenyészet Információs Rendszerből,
20. a Baromfi Információs Rendszerből,
21. az Országos Állat-egészségügyi Információs Rendszerből,
22. a hatáskörrel rendelkező hatóság nyilvántartási rendszereiből,
23. az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adattárából az ügyfelek sajátjogú nyugellátásáról,
24. az egyéni vállalkozók nyilvántartásából,
25. a vámhatóság által kezelt jövedéki adatbázisból,
26. a repülőterek üzemeltetőiről, valamint az engedélyköteles vagy bejelentéshez kötött vasúti szolgáltatás végzőiről vezetett nyilvántartásból,
27. a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal által a víziközmű-szolgáltatókról vezetett nyilvántartásból,
28. a rendezett munkaügyi kapcsolati adatokat tartalmazó adatbázisokból,
29. az építésügyért felelős miniszter által működtetett az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerből,
30. a családi gazdálkodókról vezetett nyilvántartásból,
31. az Országos Állattenyésztési Adatbázisból,
32. a Nemzeti Génbank Adatbázisból,
33. a köznevelés információs rendszerből,
34. az engedélyezett létesítmények nyilvántartási rendszeréből,
35. az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszerből,
36. az országos névjegyzékből.”
„(3a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a (3) bekezdésben meghatározott feladata ellátása céljából az ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakóhelyének címe, elhalálozására vonatkozó adata igénylésére jogosult, amely adatokat természetes személyazonosító adattal, a lakóhely címével, illetve kapcsolati kód alkalmazásával igényelheti.” „(6a) A (6) bekezdéstől eltérően az EMVA és az EHA terhére nyújtott támogatások esetében a kérelem benyújtására vagy beérkezésére nyitva álló, illetve eljárási cselekményre meghatározott határidő vagy határnap elmulasztása esetén – a 43/A. § és a 41. § (6) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül – igazolásnak van helye, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 66. § (4) bekezdésétől eltérően 2015. augusztus 31-ig nyújtható be.” „(1) Egyes, az EMVA-ból vagy nemzeti forrásból finanszírozott, jogszabályban, illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben meghatározott intézkedések esetében a kérelem benyújtását követően a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a kérelem rendelkezik-e az értékelési eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban, illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben előírt valamennyi tartalmi és formai kellékkel, és ezáltal rangsorba állítható-e (a továbbiakban: befogadás).”
„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően az EMVA és az EHA terhére nyújtott támogatások esetében hiánypótlási vagy nyilatkozattételre való felhívás azonos tárgyban egyszer ismételten kibocsátható. E törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben e rendelkezéstől eltérni nem lehet.” „55/A. § Az ügyfélkapun keresztül elektronikus úton kézbesített irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza. Amennyiben az irat átvétele öt napon belül nem kerül visszaigazolásra, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az iratot ismételten megküldi az ügyfél értesítési tárhelyére. Ebben az esetben az elektronikus úton kézbesített hatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az értesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon áll be.” „(1a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntései ellen irányuló fellebbezést – az (1b) bekezdésben foglaltak kivételével – kormányrendeletben meghatározottak szerint az agrárpolitikáért felelős miniszter bírálja el.” „(1b) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedésekkel kapcsolatos döntése ellen irányuló fellebbezést kormányrendeletben meghatározottak szerint az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter bírálja el.”
„(5a) Az (5) bekezdést az EMVA és az EHA terhére nyújtott támogatások tekintetében nem kell alkalmazni.” „(2) Az ügyfél egyes támogatások esetében az adótartozással csökkentett összegre jogosult. Az állami adóhatóság az általa nyilvántartott tartozás fennállásáról és összegéről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott támogatásból, továbbá a tagállami hatáskörben, központi költségvetésből nyújtott mezőgazdasági, halászati, erdészeti, vadgazdálkodási és vidékfejlesztési támogatásból a mindenkori központi költségvetési törvény vagy az Áht. szabályai szerint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv visszatartja, és átutalja az állami adóhatóságnak. A visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül.” „(1) A közvetlen támogatási rendszer keretében közösségi jogi aktus felhatalmazása vagy 2015-től kezdődően ezen támogatási konstrukciót felváltó nemzeti támogatás alapján egyes, jogszabályban meghatározott szerkezetátalakítási intézkedésekben való részvétel feltétele az ügyfél jogszabályban meghatározottak szerinti mértékű élőmunka-ráfordítás biztosítását, továbbá az előírt elismert tevékenységből származó árbevételi, képzési és beruházási kötelezettség teljesítését tartalmazó kötelezettségvállalása.
(2) Az (1) bekezdésben vállalt kötelezettség megszegése esetén az ügyfelet – a (7) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – a mulasztással arányos, euróban megállapított nem teljesítési bírsággal kell sújtani. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az átváltásra a közösségi forrásból nyújtandó közvetlen támogatásokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (3) A jogszabályban meghatározott élőmunka-ráfordítás nem vagy hiányos teljesítése esetén a bírság mértékének megállapításánál jogszabályban meghatározottak szerint munkaóránként és támogatási évenként legfeljebb 4,5 eurónak, az (1) bekezdésben hivatkozott nemzeti támogatás esetében pedig legfeljebb 3 eurónak megfelelő forintösszeg vehető figyelembe. (4) A jogszabályban meghatározott elismert tevékenységből származó árbevétel nem vagy hiányos teljesítése esetén, a bírság mértékének megállapításánál jogszabályban meghatározottak szerint az árbevétel nem teljesített 300 forintos egységértékei esetében támogatási évenként legfeljebb 4 eurónak, az (1) bekezdésben hivatkozott nemzeti támogatás esetében pedig legfeljebb 3 eurónak megfelelő forintösszeg vehető figyelembe.” „(7) A nem teljesítési bírság mértéke hivatalból vagy kérelemre a jogszabályban meghatározottak szerint mérsékelhető, vagy kiszabása mellőzhető, ha az ügyfél mulasztását elháríthatatlan külső ok idézte elő és e körülmény fennállását a jogszabályban meghatározottak szerint igazolta, illetve ha az adott gazdasági évben nem jogosult dohány termeléstől elválasztott átmeneti nemzeti támogatás igénylésére.”
„(10) A (3) bekezdésben foglalt élőmunka-ráfordítás jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén termelési költségeket csökkentő gépesítéssel legfeljebb 50 százalékkal mérsékelhető.” „Ökológiai jelentőségű területre vonatkozó különös rendelkezések
79/B. § (1) Ökológiai jelentőségű területként vehető figyelembe az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott, a közvetlen területalapú támogatás vonatkozásában nem támogatható területen elhelyezkedő, Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot szerint nem védett tájelem (a továbbiakban: tájelem), amely közvetlenül határos azzal a szántóterülettel, amely vonatkozásában az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatást igényeltek, és a tájelem tulajdonosa vagy vagyonkezelője e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott időpontig – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél – nem kérte, hogy az adott tájelem ökológiai jelentőségű területként ne legyen elismerhető. (2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a tárgyév augusztus 31. napjáig honlapján közzéteszi az (1) bekezdés alapján figyelembe vehető azon ökológiai jelentőségű területek helyrajzi számát, amelyeket ökológiai jelentőségű területként ténylegesen bejelentettek az egységes kérelemben. (3) A (2) bekezdés szerinti ökológiai jelentőségű terület tulajdonosa vagy vagyonkezelője kérheti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervtől az adott ökológiai jelentőségű területet bejelentő ügyfél 28. § (2) bekezdés szerinti adatait. (4) Az ökológiai jelentőségű területre tekintettel támogatásban részesülő ügyfél köteles az ökológiai jelentőségű terület tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének erre irányuló felhívása esetén a támogatás időtartama alatt az adott ökológiai jelentőségű területen
a) elvégezni a parlagfű és más veszélyes gyomok elleni védekezést a jogszabályban foglaltaknak megfelelően,
b) elszállítani a szilárd hulladékot, és
c) elvégezni a rágcsálók és egyéb állati kártevők elleni védekezést.
79/C. § (1) Az ingatlan tulajdoni lapján jogi jellegként az állandó legelő vagy állandó gyep jelleget fel kell tüntetni. A jogi jelleg feljegyzése érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. (2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az állandó legelők vagy állandó gyepek kiterjedésének változásairól évente megkereséssel adatot szolgáltat az ingatlanügyi hatóságnak, az állandó legelő vagy állandó gyep jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése, illetve törlése céljából.”
[Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben]
„g) a MePAR és az ügyfél-blokk kapcsolat nyilvántartásának részletes szabályait, a MePAR üzemeltetésének részletes szabályait, a MePAR-ban kezelt adattartalmat, az adatszolgáltatás, adatfelhasználás és adatkezelés rendjének részletes szabályait,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:)
(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:)
(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:)
„u) a Bizottság 717/2014/EU rendelete (2014. június 27.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról; w) a Bizottság 702/2014/EU rendelete (2014. június 25.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról;” (E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:)
4. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„7. elemi káresemény: üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;”
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„21. mezőgazdasági káresemény: a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön a káreseménnyel érintett területen a termesztett növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű várható hozamcsökkenését okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;”
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„25. őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;
25a. őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;”
[Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén – a (2)–(5) bekezdésben, valamint a 12. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:]
„d) 15%-ot meghaladó mértékű üzemi szintű hozamérték-csökkenést szenvedett el,”
„(4) A tárgyévi kárenyhítő juttatás összegének meghatározásánál a tárgyévet megelőző év november 1-től a tárgyév október 31-ig bekövetkezett, és e törvény alapján igazolt aszálykárt, belvízkárt, felhőszakadáskárt, jégesőkárt, tavaszi fagykárt, őszi fagykárt, téli fagykárt vagy viharkárt kell figyelembe venni.”
„(1a) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis állami tulajdonban van, amely felett a tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.”
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:)
„m) az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére szolgáló pénzforrás felhasználásának részletszabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)
28. § Ez a törvény a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
