122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet
122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet
az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról
A Kormány az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 44. § a)–g) és i)–n) pontjában,
a 19. alcím tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 44. § h) pontjában,
a 20. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 30. pontjában, valamint az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 44. § h) pontjában,
a 21. alcím tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében,
a 22. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. és 19. pontjában, valamint az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 44. § h) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva,
a 23. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva,
a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. beépítettségi arány: egy adott területen az épület alapterületének és a telek területének aránya;
2. hatékony egyedi fűtés: a fűtés biztosításának olyan egyéni lehetősége, amely a hatékony távfűtéshez képest mérhetően csökkenti azt a nem megújuló forrásból származó primerenergia-ráfordítást, amely egy egységnyi energia előállításához szükséges a vonatkozó rendszerhatárokon belül vagy ugyanakkora nem megújuló forrásból származó primerenergia-ráfordítást igényel alacsonyabb költségek mellett, figyelembe véve a kitermeléshez, az átalakításhoz, a szállításhoz és az elosztáshoz szükséges energiát is;
3. hatékony egyedi hűtés: a hűtés biztosításának olyan egyéni lehetősége, amely a hatékony távhűtéshez képest mérhetően csökkenti azt a nem megújuló forrásból származó primerenergia-ráfordítást, amely egy egységnyi energia előállításához szükséges a vonatkozó rendszerhatárokon belül vagy ugyanakkora nem megújuló forrásból származó primerenergia-ráfordítást igényel alacsonyabb költségek mellett, figyelembe véve a kitermeléshez, az átalakításhoz, a szállításhoz és az elosztáshoz szükséges energiát is;
4. hatékony fűtés: olyan fűtési lehetőség, amely a változtatás nélküli alap-forgatókönyvhöz képest mérhetően csökkenti azt a primerenergia-ráfordítást, amely egy egységnyi energia előállításához szükséges a vonatkozó rendszerhatárokon belül, továbbá erre az ország teljes területére kiterjedő költség-haszon elemzés alapján költséghatékony módon kerül sor, figyelembe véve a kitermeléshez, az átalakításhoz, a szállításhoz és az elosztáshoz szükséges energiát is;
5. hatékony hűtés: hűtési lehetőség, amely a változtatás nélküli alap-forgatókönyvhöz képest mérhetően csökkenti azt a primerenergia-ráfordítást, amely egy egységnyi energia előállításához szükséges a vonatkozó rendszerhatárokon belül, továbbá erre az ország teljes területére kiterjedő költség-haszon elemzés alapján költséghatékony módon kerül sor, figyelembe véve a kitermeléshez, az átalakításhoz, a szállításhoz és az elosztáshoz szükséges energiát is;
6. megbízott fél: olyan jogi személy, amely a Kormánytól vagy más közintézménytől felhatalmazást kapott arra, hogy a Kormány vagy más közintézmény nevében finanszírozási rendszert dolgozzon ki, kezeljen vagy működtessen;
7. részt vevő fél: olyan gazdálkodó szervezet vagy közintézmény, amely szakpolitikai intézkedésnek minősülő önkéntes megállapodás keretében vállalta meghatározott célkitűzések elérését, vagy amely szakpolitikai intézkedésnek minősülő szabályozás hatálya alá tartozik.
AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI CÉLKITŰZÉSRE, AZ ENERGIAELLÁTÁS ÉS -FELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁNAK BIZTOSÍTÁSÁRA, VALAMINT AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG FELÉ TELJESÍTENDŐ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK
2. A nemzeti energiahatékonysági célkitűzés felé tett előrelépésről szóló éves jelentés elkészítése
2. § A nemzeti energiahatékonysági célkitűzés felé tett előrelépésekről szóló éves jelentés kötelező tartalmi elemeit az 1. melléklet tartalmazza.
3. A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv kötelező tartalmi elemei
3. § A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv kötelező tartalmi elemeit a 2. melléklet tartalmazza.
4. A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés, távhűtésmegvalósíthatósági potenciáljának átfogó értékelése és az intézményi szintű költség-haszon elemzés
4. § (1) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés, távhűtés megvalósíthatósági potenciálja átfogó értékelésének kötelező tartalmi elemeit a 3. melléklet tartalmazza.
(2) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés, távhűtés megvalósíthatósági potenciálja átfogó értékeléséhez szükséges országos költség-haszon elemzés kötelező tartalmi elemeit és elkészítésének elveit a 4. melléklet I. pontja tartalmazza.
(3) Az intézményi szintű költség-haszon elemzés keretelveit a 4. melléklet II. pontja tartalmazza.
5. A központi kormányzati épületek energiahatékonysági jellemzőinek javítása
5. § (1) A végrehajtási időszakban az adott évre vonatkozó felújítási kötelezettséget meghaladó mértékű energiahatékonysági felújítás beszámítható az adott évet megelőző, vagy az azt követő három évre vonatkozó felújítási kötelezettségbe.
(2) A felújítási kötelezettség éves mértékébe be kell számítani az adott évet megelőző két évben
a) lebontott központi kormányzati épületek helyett tulajdonba és használatba vett, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben meghatározott követelményértékeknek megfelelő, új épületek teljes hasznos alapterületét, valamint
b) a más épületek intenzívebb használata következtében értékesített, lebontott vagy használaton kívül helyezett épületek teljes hasznos alapterületét.
6. § A felújítási kötelezettség teljesítése során a legalacsonyabb energiahatékonysági jellemzőkkel bíró épületek – amennyiben ez költséghatékonyan és technikailag kivitelezhető – elsőbbséget élveznek.
7. §1 Az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik a felújítandó központi kormányzati épületek nyilvántartásában szereplő adatok közzétételéről az általa vezetett minisztérium honlapján.
5/A. 2 Az energetikai szakreferens
7/A. § (1) Energetikai szakreferens igénybevételére az a gazdálkodó szervezet köteles, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja a
a) 400 000 kWh villamos energiát,
b) 100 000 m3 földgázt vagy
c) 3 400 GJ hőmennyiséget.
(1a)3 Az (1) bekezdés alkalmazásában a mérés nélkül továbbadott energia a továbbadó fogyasztásának számít.
(2) Az energetikai szakreferens
a) szakmai megfigyelőként és tanácsadóként részt vesz a rendszeres energetikai auditálás lefolytatásában, valamint az EN ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszer kialakításában és működésének figyelemmel kísérésében,
b) javaslatokat fogalmaz meg energiahatékony üzemeltetési megoldásokkal, energiahatékonysági fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban,
c) gondoskodik a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredmények kimutatásáról,
d) az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára havi jelentést készít tevékenységéről, az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet tárgyhavi energiafogyasztásának mértékéről és annak értékeléséről a korábbi fogyasztási adatok, beruházások, fejlesztések, valamint egyéb körülmények tükrében,
e)4 összefoglaló éves jelentést készít az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára készített havi jelentések alapján a havi jelentésekkel érintett évet követő év május 15-ig a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről, amelyet az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet május 31-ig honlapján közzétesz,
f) ellátja az energia beszerzéssel, energiabiztonsággal, energiahatékonysággal kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatokat.
7/B. § (1) A természetes személy energetikai szakreferens a 12. melléklet A oszlopában meghatározott alap- vagy mesterfokú szakképzettséggel vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező személy lehet.
(2) A külföldi oktatási intézményekben szerzett szakképzettség a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény szerinti elismerése esetén vehető figyelembe.
(3) A szakmai gyakorlatra, valamint annak igazolására a 23. § rendelkezései irányadók.
(4)5 A Hivatal a névjegyzékbe vétellel egyidejűleg névjegyzéki jelölést ad.
(5)6 A természetes személy energetikai szakreferens engedély iránti kérelmének tartalmaznia kell
a) a névjegyzékben feltüntetendő, az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 21/B. § (7) bekezdés a)–d) pontja szerinti adatait,
b) a szakképzettséget igazoló oklevelének másolatát,
c) szakmai gyakorlatának igazolását,
d) a szakmai vizsga sikeres teljesítéséről szóló igazolását,
e) igazolását a regisztrációs díj megfizetéséről,
f) erkölcsi bizonyítványát, valamint
g) nyilatkozatát a kérelem tartalmának valódiságáról, a névjegyzékbe vételi feltételek teljesítéséről, valamint a csatolt iratmásolatok valódiságáról.
(6)7 Az energetikai szakreferens szervezet engedély iránti kérelmének tartalmaznia kell
a) a névjegyzékben feltüntetendő adatait,
b) az általa munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott, vagy az energetikai szakreferens szervezettel társasági jogi jogviszonyban álló természetes személy energetikai szakreferens nevét, névjegyzéki jelölését,
c) igazolását a regisztrációs díj megfizetéséről,
d) nyilatkozatát a kérelem tartalmának valódiságáról, a névjegyzékbe vételi feltételek teljesítéséről, valamint a csatolt iratmásolatok valódiságáról.
(7)8 A Hivatal kétség esetén bekérheti az eredeti dokumentumokat is.
(8)9 A határon átnyúló energetikai szakreferensi szolgáltatásnyújtás engedélyezésére vonatkozóan a 27. § rendelkezései irányadók.
5/B. 10 A Nemzeti Energetikusi Hálózat és a közintézmények energiahatékonyságának elősegítése
7/C. §11
7/D. § (1) A Nemzeti Energetikusi Hálózat közintézményekkel kapcsolatos feladatai körében
a) a közintézmények számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít,
b) az önkormányzatokkal folyamatos kapcsolatot tart fenn,
c) ösztönzi a közintézményeket, hogy regionális és helyi szinten energetikai auditokat is magukba foglaló energiagazdálkodási rendszert hozzanak létre,
d)12 szakmai segítséget nyújt a közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épületekre vonatkozó energiamegtakarítási intézkedési terv elkészítéséhez,
e)13 szakmai segítséget nyújt a közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért felelős számára az épület energetikai és energiafogyasztási adatainak bejelentésével kapcsolatban,
f)14 közreműködik a közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épület használóinak energiahatékonysági szemléletformálásában,
g) közreműködik a megyei területfejlesztési program kidolgozásában,
h) megkeresés esetén közreműködik energiabeszerzési szerződések megkötésénél,
i) megkeresés esetén a közintézmény érdekében tanácsot ad energiabeszerzési szerződések és energiaszámlák ellenőrzésében,
j) megkeresés esetén szakmai támogatást nyújt energetikai beszerzések esetén.
(2)15
(3)16
(4)17
7/E. § (1)18 A Nemzeti Energetikusi Hálózat szakmai feladatait közvetlenül ellátó természetes személy a 12. melléklet A oszlopában meghatározott alap- vagy mesterfokú szakképzettséggel vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező személy lehet.
(2) A külföldi oktatási intézményekben szerzett szakképzettség a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény szerinti elismerése esetén vehető figyelembe.
7/F. §19 A közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért felelős az épület energiafogyasztási adatait havi rendszerességgel, a fogyasztással érintett hónapot követő 5. napon jelenti be.
6. A közintézmények által megkötésre kerülő energiahatékonyság-alapú szerződés kötelező tartalmi elemei
8. § A közintézmények által megkötésre kerülő energiahatékonyság-alapú szerződés (ezen alcím tekintetében a továbbiakban: szerződés) kötelező tartalmi elemei a következők:
a) a szerződő energiafogyasztó következő adatai:
aa) neve vagy elnevezése,
ab) székhelye,
ac) adószáma, pénzforgalmi számlaszáma, valamint
ad) a képviseletében eljáró személy neve vagy elnevezése, címe vagy székhelye és elérhetősége,
b) az energiahatékonysági szolgáltató következő adatai:
ba) neve vagy elnevezése,
bb) lakóhelye vagy székhelye,
bc) adószáma, pénzforgalmi számlaszáma, valamint
bd) a képviseletében eljáró személy neve vagy elnevezése, címe vagy székhelye és elérhetősége,
c) a szerződés tárgyát képező energiahatékonysági szolgáltatás, valamint a végrehajtása érdekében nyújtandó járulékos szolgáltatás leírása és azok költségei,
d) a c) pont szerinti szolgáltatások végrehajtására vonatkozó kötelezettség,
e) a szerződés tárgyát képező energiahatékonysági szolgáltatás végrehajtásával vállalt, garantált megtakarítás mértéke,
f) a szerződés időtartama,
g) a felek kötelezettségei,
h) a szerződés megszűnésének esetei és feltételei,
i) a szerződésszegés esetén alkalmazandó jogkövetkezmények, különös tekintettel a vállalt, garantált megtakarítás nem teljesülése esetére alkalmazandó jogkövetkezményekre,
j) a szerződés végrehajtására vonatkozó feltételekben bekövetkező, a vállalt garantált megtakarítás mértékét befolyásoló esemény esetén alkalmazandó rendelkezés,
k) az energiahatékonysági szolgáltatással elért megtakarítás rendszeres mérésére vonatkozó rendelkezések, a mérések referencia időpontjai, továbbá a megtakarítás ellenőrzésére, nyomon követésére vonatkozó rendelkezések,
l) az energiahatékonysági szolgáltatással elért megtakarítás pénzbeli értékének felek közötti megosztására vonatkozó rendelkezések,
m) az előzetes energetikai auditálás eredménye.
7. A végfelhasználási energiamegtakarítás számítási alapjának és a szakpolitikai intézkedések megállapításának, bejelentésének szabályai
9. § (1) A végfelhasználási energiamegtakarítás számítási alapját képező energiamennyiség kiszámítására vonatkozó számítási módszert, valamint a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékének csökkentésére vonatkozó szabályokat az 5. melléklet tartalmazza.
(2) A szakpolitikai intézkedést az alábbi követelmények figyelembe vételével kell kidolgozni:
a) a végrehajtási időszakon belül legalább két köztes időszakot kell előírni,
b) meg kell határozni a megbízott fél, részt vevő fél vagy végrehajtó hatóság felelősségét,
c) az elérendő energiamegtakarítást átlátható módon kell meghatározni,
d) az előírt vagy elérendő energiamegtakarítás összegét végsőenergia-felhasználásban vagy primerenergia-felhasználásban kell kifejezni a 6. mellékletben meghatározott átváltási tényezők alkalmazásával,
e) az energiamegtakarítás kiszámítása során a 7. mellékletben meghatározott módszereket és elveket kell alkalmazni,
f) a részt vevő fél számára – amennyiben az kivitelezhető – a végrehajtó hatóság irányában fennálló, az elért energiamegtakarításról szóló éves jelentéstételi kötelezettséget, valamint a jelentés tartalmára vonatkozó közzétételi kötelezettséget kell előírni,
g) biztosítani kell az eredmények nyomon követését és megfelelő intézkedéseket kell meghatározni arra az esetre, ha az előrehaladás mértéke nem kielégítő,
h) olyan ellenőrzési rendszert kell létrehozni, amely magában foglalja az energiahatékonyság-javítási intézkedések egy statisztikailag jelentős részének független ellenőrzését is.
(3) A (2) bekezdés f) pontjában foglalt követelményt kizárólag a szakpolitikai intézkedésként meghatározott szabályozás és önkéntes megállapodás esetében kell figyelembe venni.
(4) A szakpolitikai intézkedésként meghatározott, energiára és szén-dioxidra kivetett adóra a (2) bekezdés h) pontja nem alkalmazandó.
10. § (1)20 A szakpolitikai intézkedés alkalmazására vonatkozó módszertan kötelező tartalmi elemeit a 8. melléklet I. része tartalmazza.
(2) Az Európai Bizottság számára küldendő, a szakpolitikai intézkedésekről szóló bejelentésben fel kell tüntetni a végfelhasználási energiamegtakarítás elérendő mértékét, továbbá, hogy a végfelhasználási energiamegtakarítás a megjelölt szakpolitikai intézkedések által milyen módon érhető el, és miként teljesülnek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények.
(3)21 Az egyes szakpolitikai intézkedéseket és a megvalósításért felelős végrehajtó hatóságokat a 8. melléklet II. része tartalmazza.
8. Az Európai Bizottság felé teljesítendő tájékoztatási kötelezettség esetkörei és teljesítésük részletszabályai
11. § (1) Az Európai Bizottság felé teljesítendő tájékoztatási kötelezettség stratégiaalkotási, jelentéstételi vagy adatszolgáltatási kötelezettséghez (a továbbiakban együtt: tájékoztatási kötelezettség) kapcsolódik.
(2) Az Európai Bizottság felé teljesítendő tájékoztatási kötelezettség alapjául szolgáló esetköröket, a kötelezettség teljesítéséért felelős szervezetet, valamint a kötelezettség teljesítésének módját (a továbbiakban: a kötelezettség teljesítésére szolgáló dokumentum) és határidejét a 9. melléklet tartalmazza.
(3)22 Ha a 9. mellékletben meghatározott kötelezettség teljesítéséért a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) felelős, a Hivatal a kötelezettség teljesítésére szolgáló dokumentumot köteles az Európai Bizottság mellett a miniszternek is megküldeni és honlapján közzétenni. Ha a kötelezettség teljesítésére szolgáló dokumentum a Hivatal határozata, azt a Hivatal honlapján nem kell közzétenni.
9. Az átváltási tényezők
12. § Az energiamegtakarítás összehasonlításakor és összevethető mértékegységre történő átváltásakor alkalmazandó átváltási tényezőket a 6. melléklet tartalmazza.
AZ ENERGETIKAI AUDITRA ÉS AZ ENERGETIKAI AUDITOROKRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK
10. Az energetikai audit minimális tartalmi követelményei
13. § (1) Az energetikai auditnak az energiafogyasztással és a – villamos energiára vonatkozó – terhelési profilokkal kapcsolatos naprakész, mért és visszakövethető műveleti adatokra kell épülnie, valamint ki kell terjednie az épületek vagy épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatára, beleértve a szállítást is.
(2) Az energetikai auditnak – amennyiben az lehetséges – életciklus-költség elemzésre kell épülnie a hosszú távú megtakarítások, a hosszú távú beruházások maradványértékei, valamint a diszkontráták figyelembe vétele érdekében.
(3) Az energetikai auditnak arányosnak és megfelelően reprezentatívnak kell lennie annak érdekében, hogy megbízható képet adhasson az általános energiahatékonyságról.
(4) Az energetikai auditnak ki kell terjednie
a) az alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározására,
b) a fogyasztási trendek, bázisértékek és fajlagos értékek meghatározására,
c) az energiapazarlási pontok megkeresésére és bemutatására,
d) a költséghatékonyabb energia-felhasználási módok feltárására és elemzésére, a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségére, valamint a fejlettebb üzemeltetési eljárások és esetleges új berendezések bemutatására,
e)23 az energetikai auditban javasolt intézkedések végrehajtása esetén az elért energiamegtakarítás nyomon követésének módszerére,
f)24 az energiafelhasználás mérésére alkalmazott megoldások bemutatására és értékelésére, valamint e megoldások fejlesztésére vonatkozó javaslatokra.
(5) Az energetikai auditnak részletes és hitelesített számításokat kell lehetővé tennie a javasolt energiahatékonyság-javítási intézkedésekre vonatkozóan és számszerűsítenie kell az energiahatékonysági potenciált (potenciális megtakarításokat). A potenciál kiaknázásához szükséges intézkedéseket az energetikai auditnak legalább a (6) bekezdésben meghatározott beavatkozási kategóriákban kell megfogalmaznia, és az ajánlott intézkedésekre lebontva kell számszerűsítenie a potenciális megtakarítások kiaknázásának ajánlott mértékét, a szükséges beruházási költségeket, valamint a megtérülési időt.
(6) Az energetikai auditnak legalább az alábbi beavatkozási kategóriák szerint kell meghatároznia intézkedéseket:
a) beruházást nem igénylő (egyszerű),
b) támogatás nélkül is elvárható módon megtérülő (költségoptimális),
c) jelenleg csak támogatásokkal reális (költségigényes).
(7) Az energetikai audit kiterjedhet
a) az ajánlások megvalósításának lehetséges lépéseire,
b) a támogatási és finanszírozási programokra, valamint
c) egy már meglévő vagy tervezett távfűtési vagy távhűtési rendszerhez való csatlakozás lehetőségére
vonatkozó tájékoztatásra.
(8)25 Az energetikai auditálás az MSZ EN 16247-1, -2, -3, -4 szabvány alkalmazásával is elkészíthető, az energetikai auditálási tevékenység folytatatására irányuló jogszabályi rendelkezések figyelembevétele mellett.
11. Az energetikai auditálási tevékenység folytatásának egyes szabályai
14. § (1)26 Az energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezet felelős
a) a jogszabályi előírásoknak való megfelelésért,
b) az általa készített audit szakszerűségéért, költséghatékonyságáért és
c) a valós állapotnak megfelelő tartalomért.
(2) Az energetikai auditornak, illetve energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezetnek az energetikai audit aláírt példányát és az alátámasztó munkarészt a megbízónak át kell adnia.
(3) Az átadott energetikai audit nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely kizárja, hogy az auditot a megbízó bármely energiahatékonysági szolgáltatónak átadja.
(4) Az energetikai auditor, illetve energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet is köteles az energetikai auditot, valamint az azt alátámasztó dokumentációt (számítást) a megbízónak történő átadástól számított 10 évig megőrizni.
15. § Az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet köteles az energetikai auditálást piacsemlegesen lefolytatni.
16. § (1) Az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet az energetikai auditálás lefolytatásához közreműködőt vehet igénybe.
(2) Az energetikai auditort, az energetikai auditáló szervezet tagját, alkalmazottját és vele bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyt, valamint az energetikai auditálásban közreműködőt az energetikai auditálás során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, azokról csak a Hivatal, továbbá törvényben meghatározott szerv vagy személy részére nyújthatnak tájékoztatást.
17. § (1) Az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet az általa közvetlenül végzett tevékenység tekintetében energetikai auditálást nem végezhet.
(2) Az energetikai auditor annál a szervezetnél, amelynek alkalmazottja, csak abban az esetben végezhet energetikai auditálást, ha az energetikai auditálásra vonatkozó szakmai tevékenysége tekintetében közvetlenül a szervezet vezetésének van alárendelve. A szervezet vezetője ebben az esetben sem adhat az energetikai auditor számára az auditálás eredményét befolyásoló utasítást, és az auditálás eredménye miatt az energetikai auditort hátrány nem érheti.
12. Az energetikai auditálás ellenőrzése
18. §27 (1) Az energetikai auditor és energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezet a Hivatal megkeresésére köteles a vizsgálatra kiválasztott energetikai audittal kapcsolatos megjelölt adatokat, egyéb kiegészítő tájékoztatást a Hivatal számára megadni. A Hivatal kérésére az energetikai audit teljes iratanyagát meg kell küldeni. Ha az energetikai auditot és a kapcsolódó dokumentációt az energetikai auditor vagy az energetikai auditáló szervezet nem adja át, az az auditálásra kötelezettől, vagy az audit elkészíttetésére megbízást adó egyéb személytől is bekérhető.
(2)28
19. § (1) Az energetikai audit jogszabályi feltételeknek való megfelelőségének ellenőrzésében nem vehet részt az,
a) aki az ellenőrzött energetikai audit elkészítésében a megbízó képviselőjeként vagy energetikai auditorként járt el,
b) aki az energetikai auditot elkészítő energetikai auditáló szervezet tagja vagy alkalmazottja,
c) akinek az a) vagy b) pont szerinti személy a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója.
(2) Az energetikai audit ellenőrzése során
a)29 az energetikai auditálás folyamata, az energetikai audit megállapításai, számítási részeredményei és a végeredmény igazolása, az ezek alapján megfogalmazott javaslat indokoltsága, valamint
b) a felhasznált adatok és a teljes számítás megfelelősége
kerül ellenőrzésre.
(3) A Hivatal az energetikai audit alapadatait szükség szerinti helyszíni ellenőrzés során azonosítja be.
(4) A Hivatal vagy annak alkalmazottja nem végezhet energetikai auditálási tevékenységet.
13. 30 Az energetikai auditálási tevékenység folytatásának engedélyezése és a névjegyzék vezetése
20. § (1)31
(2)32
(3)33 A Hivatal a névjegyzékbe vétellel egyidejűleg névjegyzéki jelölést ad.
(4)34
21. §35 (1)36 Az energetikai auditor engedély iránti kérelmének tartalmaznia kell az energetikai auditor
a) névjegyzékben feltüntetendő adatait,
b)37 a szakképzettséget igazoló oklevelének másolatát,
c) szakmai gyakorlatának igazolását,
d) a szakmai vizsga sikeres teljesítéséről szóló igazolását,
e) igazolását a regisztrációs díj megfizetéséről,
f) erkölcsi bizonyítványát, valamint
g)38 nyilatkozatát a kérelem tartalmának valódiságáról, a névjegyzékbe vételi feltételek teljesítéséről, valamint a csatolt iratmásolatok valódiságáról.
(2)39 Az energetikai auditáló szervezet engedély iránti kérelmének tartalmaznia kell
a) névjegyzékben feltüntetendő adatait,
b)40 az általa munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott, vagy az energetikai auditáló szervezettel társasági jogi jogviszonyban álló természetes személy energetikai auditor nevét, névjegyzéki jelölését,
c) igazolását a regisztrációs díj megfizetéséről,
d)41 nyilatkozatát a kérelem tartalmának valódiságáról, a névjegyzékbe vételi feltételek teljesítéséről, valamint a csatolt iratmásolatok valódiságáról.
(3) A Hivatal kétség esetén bekérheti az eredeti dokumentumokat is.
(4)42
(5)43
14. Az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szakmai követelményei
22. § (1)44 Energetikai auditor a 11. mellékletben meghatározott vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező személy lehet.
(2)45 A külföldi oktatási intézményekben szerzett szakképzettség a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény szerinti elismerése esetén vehető figyelembe.
(3)46 Szakmai gyakorlati időként a felsőfokú végzettség szint szerint a 12. mellékletben meghatározott időtartamú, a szakirányú szakképzettség megszerzését követően teljesített energetikai területen végzett mérnöki szakmai gyakorlat fogadható el.
23. § (1)47 A szakmai gyakorlat igazolásaként a tevékenység engedélyezésére irányuló kérelem benyújtását megelőző tíz éven belül végzett tevékenység igazolására kiállított közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat fogadható el (munkáltatói igazolás, munkavégzésre irányuló szerződés, megbízási szerződés vagy megbízó szervezet általi igazolás), amely tartalmazza a gyakorlat időtartamát, a folytatott tevékenység leírását.
(2) Szakmai gyakorlati időként elismerhető az energia-gazdálkodással vagy energia-termeléssel kapcsolatos
a)48 munkajogviszony, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszony,
b) közép- és felsőoktatásban folytatott oktatói tevékenység,
c) tervezői, tanácsadói vagy szakértői tevékenység.
15. 49 A közreműködő szervezetek
24. §50 A közreműködő szervezetnek olyan működési és eljárási szabályzattal kell rendelkeznie, amely
a)51 tartalmazza az energetikai auditorok és energetikai szakreferensek szakmai képzésével, továbbképzésével és vizsgáztatásávall kapcsolatos eljárási szabályokat,
b) tartalmazza a Hivatallal való kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat,
c)52 biztosítja a közreműködő tevékenységgel kapcsolatos tevékenységnek az egyéb tevékenységektől való elkülönítését.
25. §53 (1) A közreműködő szervezetnek rendelkeznie kell a közreműködői tevékenységgel kapcsolatos feladatok megfelelő ellátásához szükséges személyzettel és felszereltséggel.
(2) A közreműködő szervezetnek rendelkeznie kell:
a) olyan helyiséggel, amelyben biztosítható legalább 20 fő részvételével elektronikus vizsga megszervezése,
b) olyan elektronikus vizsgaszoftverrel,
ba) amely támogatja a vizsgák helyszíni, vizsgalaborban történő lebonyolítását,
bb) amely alkalmas arra, hogy a rendelkezésre álló vizsgakérdések alapján a vizsgázók számára egyedi vizsgasorokat generáljon,
bc) amely alkalmas a részletes vizsgaeredmények archiválására és tárolására és
c) Informatikai Biztonsági Szabályzattal.
(3) A közreműködő szervezetnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy biztosítsa a felhasználók számára az elektronikus ügyintézés lehetőségét.
26. §54 (1) A közreműködő szervezeti tevékenység végzéséhez szükséges engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a közreműködő szervezetek nyilvántartásában feltüntetendő adatokat, a kérelemhez mellékelni kell:
a) a működési és eljárási szabályzatot,
b) a szakmai vizsga és a megújító vizsga tartalmáról és eljárásrendjéről szóló szabályzatot,
c) a felkészítő tanfolyam és a továbbképzés tananyagáról és a részletes oktatási módszertanról szóló szabályzatot és
d) nyilatkozatot a 25. §-ban meghatározott feltételek rendelkezésre állásáról.
(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott szabályzatok nélkül benyújtott kérelmet a Hivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(3) A közreműködő szervezet a felkészítő tanfolyam és a továbbképzés dokumentációját, valamint a vizsgadokumentációt a tanfolyam, a képzés és a vizsga zárását követő 10 munkanapon belül köteles megküldeni a Hivatal részére.
16. Határon átnyúló energetikai auditálási szolgáltatásnyújtás
27. § (1)55 EGT tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység végzésére jogosult energetikai auditor határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytatni kívánt tevékenység engedélyezésére irányuló kérelemnek – magyar nyelvű fordításban – tartalmaznia kell
a)56 a 21. § (1) bekezdés a)–b), e) és g) pontjában foglalt adatokat,
b)57 a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 22. § (3) bekezdésében foglaltakat,
c) az e rendeletben meghatározott szakmai gyakorlatnak megfelelő gyakorlat igazolását,
d) a büntetlen előélet igazolását,
e)58
f) nyilatkozatot arról, hogy a szolgáltatásnyújtó a nyilatkozat benyújtásakor átmenetileg sincs eltiltva az energetikai auditálási tevékenység gyakorlásától,
g)59
(2)60 Az energetikai auditáló szervezet engedély iránti kérelmének – magyar nyelvű fordításban – tartalmaznia kell
a)61 az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatokat és iratokat, valamint
b) a 21. § (2) bekezdés a)–d) pontjában foglalt adatokat, igazolást és nyilatkozatot.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
17. Hatálybalépés
28. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2015. június 7-én lép hatályba.
(2) A 7. § 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.
17/A. 62 Átmeneti rendelkezések
28/A. § A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet hatálybalépését63 megelőzően a Nemzeti Energetikusi Hálózat feladatait ellátó fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint járási hivatalok a számukra a közintézmények által megküldött energiamegtakarítási intézkedési terveket, az energiamegtakarítási intézkedési tervek végrehajtásáról szóló éves jelentéseket, valamint a havi energiafogyasztási adatokat a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre kötelesek feltölteni.
18. Jogharmonizációs záradék
29. § Ez a rendelet
a) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
való megfelelést szolgálja.
19. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló
157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet módosítása
30–31. §64
20. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló
382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
32–36. §65
21. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet módosítása
37–38. §66
22. Az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet
39–43. §67
23. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet módosítása
44. §68
1. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez
2. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez
I. A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek keretet kell biztosítania a nemzeti energiahatékonysági stratégiák kidolgozásához.
II. A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek ki kell térnie a jelentősebb energiahatékonyság-javító intézkedésekre és a várható, illetve elért energiamegtakarításra, beleértve az energiaellátás, -továbbítás és -elosztás, valamint az energia végfelhasználása terén elért megtakarításokat is, továbbá annak részét kell képezze a naprakésszé tett Nemzeti Épületenergetikai Stratégia.
1. Célkitűzések és stratégiák:
1.1. a 2020. évi indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzés,
1.2. az I. és II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben meghatározott nemzeti indikatív energiamegtakarítási célelőirányzat,
1.3. a teljes gazdaságra vagy egyes ágazatokra vonatkozó egyéb meglévő energiahatékonysági célkitűzések.
2. Intézkedések és energiamegtakarítás:
A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek információkat kell közölnie az elfogadott vagy a terv szerint elfogadandó intézkedésekről és az azokkal összefüggő megtakarításokról.
2.1. Primerenergia-megtakarítás
2.1.1. A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek fel kell sorolnia az összes gazdasági ágazatban a primerenergia-megtakarítás érdekében tett jelentős intézkedéseket és fellépéseket. Minden egyes intézkedés vagy intézkedés-, illetve fellépéscsomag esetében meg kell adni a 2020-ra vonatkozó várható megtakarítások, valamint a jelentéstétel időpontjáig elért megtakarítások mértékét.
2.1.2. Amennyiben ilyen rendelkezésre áll, meg kell adni az intézkedések egyéb hatásaival, illetve előnyeivel (az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, a levegő minőségének javulása, munkahelyteremtés stb.) kapcsolatos információkat és a végrehajtás költségvetését is.
2.2. Teljes energiamegtakarítás
2.2.1. A III. és IV. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervnek tartalmaznia kell a teljes energiamegtakarítási célelőirányzat teljesítésével összefüggő eredményeket. Ha nem áll rendelkezésre az intézkedésenkénti megtakarításokkal kapcsolatos számítás vagy becslés, az intézkedések (vagy intézkedéskombinációk) következtében elért ágazatonkénti energiafogyasztás-csökkenést kell feltüntetni.
2.2.2. A III. és IV. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervnek be kell mutatnia az energiamegtakarítás kiszámításához használt mérési, illetve számítási módszertant is. Ha az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv keretében a mérési és hitelesítési módszertanokra vonatkozóan tett ajánlás szerinti módszertant alkalmazzák, arra a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek hivatkoznia kell.
3. Különös információk
3.1.69 Közintézmények:
A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek tartalmaznia kell az energiamegtakarítási intézkedési tervet kidolgozó közintézmények felsorolását.
3.2. Az energiahatékonyságra vonatkozó kötelezettségek
A nemzeti energiahatékonysági cselekvési terveknek tartalmazniuk kell az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletével összhangban megválasztott nemzeti együtthatókat.
Az első nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek tartalmaznia kell az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, illetve a szakpolitikai intézkedések rövid leírását.
3.3. Energetikai auditok és energiagazdálkodási rendszerek
A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek tartalmaznia kell:
a) a megelőző időszakban végzett energetikai auditok számát;
b) a megelőző időszakban a nagyvállalatoknál végzett energetikai auditok számát;
c) a nagyvállalatok számát, azok számának feltüntetésével, amelyek a minimumkövetelményeknek megfelelő energetikai auditokat felügyelt önkéntes megállapodások keretében folytatták le.
3.4. A hatékony fűtés és hűtés előmozdítása
A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek tartalmaznia kell a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés/távhűtés megvalósíthatósági potenciálja átfogó értékelésének végrehajtása terén elért eredmények értékelését.
3.5. Energiaátvitel és -elosztás
Az első nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek és az azt követő, tízévenként esedékes jelentésnek tartalmaznia kell a gáz- és villamosenergia-infrastruktúra energiahatékonysági potenciáljáról készített értékelést, valamint a meghatározott intézkedéseket és beruházásokat.
3.6. A nemzeti energiahatékonysági cselekvési terv keretében be kell számolni azokról az intézkedésekről, amelyeket a keresletoldali válaszintézkedések lehetővé tétele és kidolgozása érdekében hoztak.
3.7. Megfelelő képesítési, akkreditációs és tanúsítási rendszerek hozzáférhetősége
A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek tartalmaznia kell az energiahatékonysági szolgáltatásokat, energetikai auditokat és energiahatékonyság-javító intézkedéseket nyújtó szervezetek számára hozzáférhető képesítési, akkreditációs és tanúsítási rendszerekre vagy egyenértékű minősítési rendszerekre vonatkozó információkat.
3.8. Energiahatékonysági szolgáltatások
A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek tartalmaznia kell
a) az azon internetes oldalra mutató hiperhivatkozást, ahol elérhető az energiahatékonysági szolgáltatókkal kapcsolatos jegyzék vagy felület,
b) az energiahatékonysági piac aktuális helyzetének és a jövőben várható fejlődésének minőségi felülvizsgálatát.
3.9. Az energiahatékonyság előmozdítását célzó egyéb intézkedések
A III. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervnek tartalmaznia kell az energiahatékonyságot akadályozó szabályozási és nem szabályozási korlátokat, és szükség esetén az azok elhárítása érdekében tett intézkedések jegyzékét.
3.10. A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervnek tartalmaznia kell a 2020. évi teljes primerenergia-felhasználásra vonatkozó naprakész becsléseket, valamint az 1. mellékletben megjelölt ágazatok primerenergia-fogyasztására vonatkozó becsléseket.
3. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez
1. A nemzeti fűtési és hűtési potenciálok átfogó értékelésének a következőket kell tartalmaznia:
a) a fűtési és hűtési igény leírása;
b) ezen igény elkövetkezendő tíz évben várható változásának előrejelzése, különös figyelemmel az épületekkel összefüggő, valamint a különböző ipari ágazatokban felmerülő igények alakulására;
c) az ország térképe az alábbiak megjelölésével, ugyanakkor megőrizve a bizalmas üzleti adatokat:
ca) fűtési és hűtési keresleti pontok, beleértve az alábbiakat:
– legalább 30%-os beépítettségi arányú települések és városhalmazok, valamint
– 20 GWh-t meghaladó teljes éves fűtési/hűtési igényű ipari övezetek;
cb) meglévő és tervezett távfűtési vagy távhűtési infrastruktúra;
cc) potenciális fűtési és hűtési elosztópontok, beleértve az alábbiakat:
– 20 GWh-t meghaladó teljes éves villamosenergia-termelést biztosító villamosáram-termelő létesítmények, valamint
– hulladék-égetőművek,
– a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 1. § (2) bekezdésében felsorolt technológiákat alkalmazó, meglévő és tervezett, kapcsolt energiatermelő létesítmények, valamint távfűtési létesítmények;
d) a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel (beleértve a lakossági kapcsolt energiatermelő mikroegységeket), valamint távfűtéssel/távhűtéssel kielégíthető fűtési és hűtési igény meghatározása;
e) a kiegészítő nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelési potenciál meghatározása, beleértve a meglévő termelő és ipari létesítmények vagy más hulladékhőt termelő létesítmények felújítását és újak építését is;
f) a távfűtési és távhűtési infrastruktúra energiahatékonysági potenciáljainak meghatározása;
g) a d) pontban szereplő igénynek való megfeleléshez szükséges, az e) pontban szereplő potenciál elérése érdekében a 2020-ig, illetve 2030-ig elfogadható stratégiák, szakpolitikák és intézkedések, ideértve adott esetben az alábbiakra irányuló javaslatokat is:
ga) a kapcsolt energiatermelés fűtő- és hűtőenergia-előállításon, valamint villamosenergia-termelésen belüli részarányának növelése;
gb) olyan hatékony távfűtési vagy távhűtési infrastruktúra kifejlesztése, amely kompatibilis a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés fejlesztésével, valamint a hulladékhőből és megújuló energiaforrásokból származó energiából előállított fűtő- és hűtőenergia alkalmazásával;
gc) a hulladékhőt előállító új, hő alapú villamosenergia-termelő létesítmények és ipari üzemek olyan helyszínen való felépítésének ösztönzése, ahol a rendelkezésre álló hulladékhő a lehető legnagyobb arányban visszanyerhető a meglévő vagy várható hűtési és fűtési igény kielégítésére;
gd) annak ösztönzése, hogy az új lakóövezetek vagy a termelési folyamatuk során hőt fogyasztó új ipari létesítmények olyan helyszínen épüljenek fel, ahol a rendelkezésre álló hulladékhő – az átfogó értékelésben meghatározottak értelmében – hozzájárulhat azok fűtési és hűtési igényeinek kielégítéséhez. Ez magában foglalhat olyan javaslatokat, amelyek egy bizonyos számú berendezés egy helyre telepítését támogatják a fűtési és hűtési kereslet és kínálat optimális összehangolásának biztosítása érdekében;
ge) annak ösztönzése, hogy a hulladékhőt előállító hő alapú villamosenergia-termelő létesítményeket, ipari üzemeket, hulladék-égetőműveket és más hulladékból energiát előállító üzemeket csatlakoztassák a helyi távfűtési vagy távhűtési hálózatra;
gf) a lakóövezeteket vagy a termelési folyamataik során hőt fogyasztó ipari üzemeket csatlakoztatni kell a helyi távfűtési vagy távhűtési hálózatra;
h) a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés részaránya és a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében meghatározott potenciál és elért előrehaladás;
i) a szükséges primerenergia-megtakarítás becslése;
j) a fűtéshez és hűtéshez nyújtandó esetleges állami támogatási intézkedésekre vonatkozó becslés, a vonatkozó éves költségvetéssel és a potenciális támogatási elem meghatározásával (ez nem okozhatja az állami támogatások értékelése céljából az állami támogatási rendszerekről szóló külön értesítésre vonatkozó kötelezettség sérelmét).
2. Az átfogó értékelés megfelelő mértékben a regionális vagy helyi tervek és stratégiák összességéből is állhat.
4. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez
I. A fűtés és hűtés hatékonyságának előmozdítását célzó országos költség-haszon elemzés általános elvei
1. A fűtés és hűtés hatékonyságának előmozdítását célzó költség-haszon elemzés elkészítésének célja, hogy a korlátozott erőforrások sorrendjének társadalmi szintű minőségi meghatározásához döntési alapot nyújtson.
2. A költség-haszon elemzés vagy egy projekt értékelésére vagy pedig projektcsoportra terjed ki egy tágabb helyi, regionális vagy nemzeti értékelés keretében annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani a leginkább költséghatékony és legkedvezőbb fűtési vagy hűtési lehetőséget egy adott földrajzi terület számára a fűtés tervezése céljából.
3. A költség-haszon elemzésnek tartalmaznia kell egy társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi tényezőkre kiterjedő gazdasági elemzést is.
4. A költség-haszon elemzésnek tartalmaznia kell a következő lépéseket és megfontolásokat:
a) rendszerhatár és földrajzi határ megállapítása
A költség-haszon elemzés hatálya határozza meg az érintett energiarendszert. A földrajzi határ egy alkalmas, jól meghatározott földrajzi területet – pl. egy adott térséget vagy városi területet – ölel fel, elkerülve ezzel, hogy projektenként szuboptimális megoldásokat válasszanak.
b) a keresleti és kínálati lehetőségekkel kapcsolatos integrált megközelítés
A költség-haszon elemzésben a rendelkezésre álló adatok felhasználásával figyelembe kell venni a rendszeren és a földrajzi határon belüli minden rendelkezésre álló kínálati erőforrást, ideértve a villamosenergia-termelő és ipari létesítményekből származó hulladékhőt és a megújuló energiát, valamint a hűtési és fűtési igény terén tapasztalható jellemzőket és irányzatokat.
c) a referenciaalap kialakítása
A referenciaalap célja, hogy hivatkozási pontként szolgáljon, amelyhez képest értékelni lehet az alternatív forgatókönyveket.
d) alternatív forgatókönyvek meghatározása
A referenciaalaphoz képest felmerülő valamennyi vonatkozó alternatívát mérlegelni kell. A technikai, pénzügyi okokból, a jogi szabályozás vagy az időbeli megszorítások miatt nem megvalósítható forgatókönyveket a költség-haszon elemzés korai szakaszában ki lehet zárni, ha ez körültekintő, pontos és jól dokumentált megfontolások alapján indokolt.
Kizárólag a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést, hatékony távfűtést- vagy hűtést vagy hatékony egyedi fűtő és hűtő kínálati lehetőségeket lehet figyelembe venni a költség-haszon elemzésben a referenciaalaphoz képest kidolgozott alternatív forgatókönyvekként.
e) a költség-haszon elemzés kiszámításának módszere
ea) Fel kell becsülni és össze kell hasonlítani a fűtési és hűtési kínálati lehetőségek összes hosszú távú költségét és hasznát.
eb) Az értékelés kritériumának a nettó jelenérték kritériumnak kell lennie.
ec) Az időhorizontot úgy kell megválasztani, hogy a forgatókönyvekben szereplő valamennyi vonatkozó költséget és hasznot magában foglalja. Például egy gáztüzelésű erőmű esetében a megfelelő időhorizont 25 év lehet, a távfűtési rendszerek esetében 30 év, az olyan fűtőberendezések esetében, mint a kazánok pedig 20 év.
f) az árak kiszámítása és előrejelzése, valamint egyéb feltételezések a gazdasági elemzéshez
fa) A tagállamoknak a költség-haszon elemzések céljára feltételezéseket kell benyújtaniuk, amelyek a főbb input- és outputtényezők áraira és a diszkontrátára vonatkoznak.
fb) A gazdasági elemzésben a nettó jelenérték kiszámításához használt diszkontrátát európai vagy nemzeti iránymutatások alapján kell kiválasztani (a gazdasági elemzés céljára választott nemzeti diszkontráta megállapításakor figyelembe kell venni az Európai Központi Bank által szolgáltatott adatokat).
fc) Nemzeti, európai vagy nemzetközi energiaár-alakulási előrejelzéseket kell használni, ezeket adott esetben nemzeti és/vagy regionális/helyi összefüggésbe helyezve.
fd) A gazdasági elemzésben alkalmazott áraknak tükrözniük kell a valós társadalmi-gazdasági költségeket és hasznokat, valamint a lehetséges mértékben magukban kell foglalniuk az olyan külső költségeket is, mint például a környezeti és egészségügyi hatások, például ha létezik vonatkozó piaci ár, vagy az már szerepel egy európai vagy nemzeti jogszabályban.
g) gazdasági elemzés (a hatások számbavétele)
A gazdasági elemzésekben figyelembe kell venni minden vonatkozó gazdasági hatást.
Az elemzett forgatókönyvekben figyelembe vehetőek a költségek és az energiaellátás megnövekedett rugalmasságából és a villamosenergia-hálózatok optimálisabb működéséből eredő energiamegtakarítás, beleértve a csökkentett infrastrukturális beruházásokból adódóan elkerült költségeket és az így nyert megtakarításokat.
A figyelembe vett költségeknek és hasznoknak legalább az alábbiakat kell magukban foglalniuk:
ga) hasznok
– kibocsátás értéke a fogyasztó számára (fűtés és villamos energia)
– a külső előnyök, például a környezeti és egészségügyi előnyök lehetőség szerint
gb) költségek
– a létesítmények és felszerelések tőkeköltségei
– a kapcsolódó energiahálózatok tőkeköltségei
– változó és rögzített műveleti költségek
– energiaköltségek
– környezetvédelmi és egészségügyi költségek lehetőség szerint
h) érzékenységi elemzés:
Valamely projekt vagy projektcsoport költségeinek és hasznainak vizsgálatához érzékenységi elemzést kell készíteni azon különböző energiaárak, diszkontráták és egyéb változó tényezők alapján, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a számítások eredményére.
II. Az intézményi szintű költség-haszon elemzés keretelvei
1. Ha a tervekben csak villamos energiára épülő létesítmény vagy egy hővisszanyerést nem alkalmazó létesítmény szerepel, akkor össze kell vetni a tervezett létesítményeket vagy a tervezett felújítást egy olyan azonos létesítménnyel, amely azonos mennyiségű villamos energiát vagy technológiai hőt termel, de visszanyeri a hulladékhőt, továbbá a hőt nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés, illetve a távfűtési hálózatok, távhűtési hálózatok segítségével biztosítja.
2. Az értékelésnek egy adott földrajzi határon belül – racionális lehetőségeket, így a technikai megvalósíthatóságot és a távolságot szem előtt tartva – figyelembe kell vennie a tervezett létesítményt és valamennyi megfelelő létező vagy potenciális hőkeresleti pontot, amelyet a létesítmény el tud látni.
3. A rendszerhatárt úgy kell megállapítani, hogy abba beletartozzon a tervezett létesítmény és a hőterhelés, így az épület és az ipari folyamat. Ezen a rendszerhatáron belül a hőenergia- és a villamosenergia-ellátás teljes költségét mindkét esetre meg kell határozni és össze kell hasonlítani.
4. A hőterhelésbe bele kell tartoznia a létező hőterheléseknek, így az ipari létesítményeknek vagy egy létező távfűtési rendszernek. Városi térségekben az olyan hőterhelésnek és költségnek is bele kell tartoznia, amely akkor áll fenn, ha egy épületcsoportot vagy egy városrészt új távfűtési rendszerrel látnak el, illetve új távfűtési rendszerre kapcsolnak.
5. Az intézményi szintű költség-haszon elemzést a tervezett létesítmény és az összehasonlított létesítmény azon ismertetésére kell építeni, amely kiterjed a hő- és villamosenergia-kapacitásra, adott esetben a tüzelőanyag típusára, a tervezett használatra, valamint a tervezett éves üzemóraszámra, az elhelyezkedésre és a villamosenergia- és hőigényre.
6. Az összehasonlítás céljára figyelembe kell venni a hőenergia-igényt és a közelben lévő hőkeresleti pontok által alkalmazott fűtés- és hűtéstípusokat. Az összehasonlításnak ki kell terjednie a tervezett és az összehasonlított létesítményhez kapcsolódó infrastrukturális költségre is.
7. Az intézményi szintű költség-haszon elemzéseknek tartalmazniuk kell egy, a létesítménybe történő beruházásból és a létesítmény működéséből származó, a tényleges pénzforgalmi tranzakciókat tükröző pénzügyi elemzést is tartalmazó gazdasági elemzést.
5. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez
1. A végfelhasználási energiamegtakarítás számítási alapját képező energiamennyiség megállapításakor a bázisévekben értékesített energiamennyiségből részben vagy teljesen kihagyható a közlekedésben felhasznált energiavolumen.
2. A végfelhasználási energiamegtakarítás számítási alapját képező energiamennyiség megállapításakor a bázisévekben értékesített energiamennyiségből részben vagy teljesen kihagyható az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 1. mellékletében felsorolt tevékenységek során felhasznált energiavolumen.
3. A végfelhasználási energiamegtakarítás mértékének kiszámításakor a számítás elvégezhető a
a) 2014. és a 2015. év vonatkozásában 1%-os érték,
b) 2016. és 2017. év vonatkozásában 1,25%-os érték,
c) 2018., 2019. és 2020. év vonatkozásában 1,5%-os érték
alkalmazásával.
4. A végfelhasználási energiamegtakarítás mértékébe beszámítható az energiaátalakítási, -szállítási és -elosztási ágazatban – ezen belül a hatékony távfűtési és távhűtési infrastruktúra terén – az energiahatékonyságról szóló törvényben, valamint a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott követelmények végrehajtásának eredményeként elért energiamegtakarítás mennyisége.
5. A végfelhasználási energiamegtakarítás mértékébe beszámítható a 2008. december 31. óta újonnan végrehajtott és 2020-ban még hatással bíró egyedi fellépésekből származó, mérhető, ellenőrizhető energiamegtakarítás mennyisége.
6. A 2–5. pont alkalmazásával a végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke legfeljebb 25%-kal csökkenthető.
6. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez
1. Egyes végső felhasználásra szánt tüzelőanyagok energiatartalma – átváltási táblázat
Energiahordozó |
kJ |
kgoe |
kWh |
1 kg koksz |
28 500 |
0,676 |
7,917 |
1 kg kőszén |
17 200–30 700 |
0,411–0,733 |
4,778–8,528 |
1 kg barnaszénbrikett |
20 000 |
0,478 |
5,556 |
1 kg fekete lignit |
10 500–21 000 |
0,251–0,502 |
2,917–5,833 |
1 kg barnaszén |
5 600–10 500 |
0,134–0,251 |
1,556–2,917 |
1 kg olajpala |
8 000–9 000 |
0,191–0,215 |
2,222–2,500 |
1 kg tőzeg |
7 800–13 800 |
0,186–0,330 |
2,167–3,833 |
1 kg tőzegbrikett |
16 000–16 800 |
0,382–0,401 |
4,444–4,667 |
1 kg fűtőolaj (nehézolaj) |
40 000 |
0,955 |
11,111 |
1 kg könnyű fűtőolaj |
42 300 |
1,010 |
11,750 |
1 kg motorbenzin (benzin) |
44 000 |
1,051 |
12,222 |
1 kg paraffin |
40 000 |
0,955 |
11,111 |
1 kg LPG (cseppfolyósított propán-bután gáz) |
46 000 |
1,099 |
12,778 |
1 kg földgáz (*) |
47 200 |
1,126 |
13,10 |
1 kg LNG (cseppfolyósított földgáz) |
45 190 |
1,079 |
12,553 |
1 kg fa (25%-os nedvességtartalmú) (**) |
13 800 |
0,330 |
3,833 |
1 kg pellet/fabrikett |
16 800 |
0,401 |
4,667 |
1 kg hulladék |
7 400–10 700 |
0,177–0,256 |
2,056–2,972 |
1 MJ származtatott hő |
1 000 |
0,024 |
0,278 |
1 kWh villamos energia |
3 600 |
0,086 |
1 (***) |
2. Indokolt esetben eltérő átváltási tényezők is alkalmazhatók.
(*) 93% metán.
(**) Indokolt esetben eltérő%-os nedvességtartalom és átváltási tényezők is alkalmazhatók.
(***) Akkor alkalmazandó, ha az energiamegtakarítást a primer energia viszonylatában számítják ki a végsőenergia-fogyasztáson alapuló, alulról építkező módszer alkalmazásával. A kWh-ban kifejezett villamosenergia-megtakarítás esetében alapértelmezett 2,5-ös együttható alkalmazható. Eltérő együttható indokolt esetben alkalmazható.
7. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez
1. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1) bekezdés b)–g) pontja szerinti szakpolitikai intézkedéssel megvalósuló energiamegtakarítás kiszámításához a részt vevő, a megbízott fél vagy a végrehajtó hatóság az alábbi módszereket alkalmazhatja:
a) Várható energiamegtakarítás, hasonló létesítményekben végrehajtott korábbi, függetlenül ellenőrzött energiafejlesztések eredményeire tett hivatkozással. Az általános megközelítés „előzetes” megközelítésnek minősül.
b) Mért megtakarítás, amikor az intézkedés vagy intézkedéscsomag megvalósítása nyomán elért megtakarítást úgy kell meghatározni, hogy rögzítésre kerül az energiafelhasználás tényleges csökkenése, kellően figyelembe véve olyan tényezőket, mint az addicionalitás, a kihasználtság, a termelési szintek és az időjárás, amelyek befolyásolhatják a fogyasztást. Az általános megközelítés „utólagos” megközelítésnek minősül.
c) Nagyságrendi megtakarítás, ahol a megtakarítások műszaki becslését alkalmazzák. Ez a megközelítés kizárólag akkor alkalmazható, amikor nehéz vagy aránytalanul költséges megbízható mért adatokat megállapítani.
d) Felmérésen alapuló megtakarítás, ahol a fogyasztók részéről a tanácsokra, a tájékoztató kampányokra, a címkézési vagy tanúsítási rendszerekre vagy az okos mérésre adott reakciókat mérik fel. Ez a megközelítés csak a fogyasztói magatartás változásából fakadó megtakarítások esetében alkalmazható, nem használható a létesítmény fizikai méreteiből adódó megtakarításokra.
2. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1) bekezdés b)–g) pontja szerinti szakpolitikai intézkedéssel megvalósuló energiamegtakarítás megállapításakor a következő elvek alkalmazandók:
a) Energiamegtakarítás csak akkor írható jóvá, ha az meghaladja az alábbi szinteket:
aa) a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról szóló, 2009. április 23-i 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, illetve az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról szóló, 2011. május 11-i 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását követő uniós kibocsátási követelmények az új személygépkocsik és az új könnyű haszongépjárművek számára;
ab) az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőségértékelésének általános feltételeiről szóló 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet alapján az egyes energiával kapcsolatos termékek piacról való kivonásával kapcsolatos követelmények.
b) A régiók közötti éghajlati eltérések figyelembevétele érdekében az energiamegtakarítás mértéke hozzáigazítható egy standard értékhez, vagy a különböző megtakarítások egyeztethetőek a régiók közötti hőmérsékleti ingadozással.
c) A részt vevő vagy a megbízott fél tevékenységének bizonyíthatóan lényegesnek kell lennie a bejelentett megtakarítás elérése szempontjából.
d) Az egyetlen intézkedésből származó megtakarítást nem jelentheti be egynél több fél.
e) Az energiamegtakarítás kiszámítása során figyelembe kell venni az intézkedés élettartamát. Ez történhet az egyes egyedi fellépés által a végrehajtási időpont és 2020. december 31. között elért megtakarítás kiszámításával. Ehelyett alkalmazható más olyan módszer is, amely a becslések szerint legalább ugyanolyan teljes megtakarítás-mennyiséget eredményez. Más módszer használata esetén az adott módszerrel kiszámított energiamegtakarítás teljes mennyisége nem haladhatja meg az egyes egyedi fellépések által a végrehajtásuk időpontja és 2020. december 31. között elért megtakarítás összegét. A III. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben részletesen bemutatásra kerül, hogy milyen egyéb módszer került alkalmazásra, és e módszer keretében milyen intézkedéssel volt biztosítható a kötelező számítási követelménynek való megfelelés.
f) Megengedett a részt vevő vagy a megbízott fél olyan egyedi vagy közös fellépése, amelynek célja, hogy egy magasabb energiahatékonysági szint elérése érdekében tartósan átalakítsa a termékeket, berendezéseket vagy piacokat.
g) Az energiahatékonysági intézkedések alkalmazásának előmozdítása terén gondoskodni kell a termékekre, szolgáltatásokra és az intézkedések végrehajtására vonatkozó minőségi szabványok fenntartásáról. Ha nincsenek ilyen szabványok, együtt kell működni a részt vevő vagy a megbízott féllel azok bevezetése érdekében.
3. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakpolitikai intézkedéssel megvalósuló energiamegtakarítás megállapításakor a következő elvek alkalmazandók:
a) csak az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv vagy a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvben előírt, az üzemanyagokra vonatkozó adóztatás minimális szintjét meghaladó adózási intézkedésekből származó energiamegtakarítás írható jóvá;
b) az árrugalmasságra vonatkozó újabb és reprezentatív hivatalos adatokat kell felhasználni a hatás kiszámításához; valamint
c) külön kell elszámolni a kísérő adópolitikai intézkedésekből – köztük a pénzügyi ösztönzőkből – származó energiamegtakarítást.
8. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez70
I. rész: A szakpolitikai intézkedés alkalmazására vonatkozó módszertan kötelező tartalmi elemei
1. A szakpolitikai intézkedés alkalmazására vonatkozó részletes módszertan az alábbi elemeket tartalmazza:
a) a részt vevő, a megbízott felek, a végrehajtó hatóságok megjelölése,
b) a célzott ágazatok,
c) az energiamegtakarítási célkitűzés szintje vagy a teljes és a közbenső időszakokban várható megtakarítás,
d) a kötelezettségi időszak és a közbenső időszakok időtartama,
e) a támogatható intézkedéskategóriák,
f) a számítás módszertana, beleértve azt is, hogy miként kerül meghatározásra az intézkedések kiegészítő és érdemi jellege, valamint hogy mely módszerek és referenciaértékek kerülnek felhasználásra a műszaki becslésekhez,
g) az intézkedések élettartama,
h) az országon belüli éghajlati eltérések figyelembevételére alkalmazott megközelítés,
i) a minőségi követelmények,
j) nyomonkövetési és hitelesítési protokollok és a részt vevő vagy a megbízott felektől való függetlenség biztosításának módja,
k) auditálási protokollok, valamint
l) az arra vonatkozó adatok, hogy miként kerül figyelembe vételre a végfelhasználási energiamegtakarítás teljesítésének szükségessége.
2. Az adóügyi jellegű szakpolitikai intézkedésre vonatkozó módszertan az alábbi elemeket tartalmazza:
a) célzott ágazatok és az adózók rétege,
b) a végrehajtó hatóság megjelölése,
c) a várható megtakarítás,
d) az adózási intézkedés és a közbenső időszakok időtartama, valamint
e) a számítás módja, beleértve az alkalmazott árrugalmasságot is.
II. rész: Az egyes szakpolitikai intézkedések és megvalósításukért felelős végrehajtó hatóságok
|
A |
B |
1. |
Szakpolitikai intézkedések |
Végrehajtó hatóság |
2. |
Országos energiahatékonysági programok (kvótabevételekből, ZFR, ZBR, GZR költségvetési forrásból, kormányközi megállapodás alapján stb.) |
Innovációs és Technológiai Minisztérium |
3. |
Operatív programokból megvalósuló elsődlegesen energiahatékonysági célú programok |
a mindenkori irányító hatósági feladatokat ellátó szervezet |
4. |
Operatív programokból megvalósuló, elsődlegesen nem energiahatékonysági célú programok |
a mindenkori irányító hatósági feladatokat ellátó szervezet |
5. |
Lakásépítési támogatás |
Pénzügyminisztérium |
6. |
Energia-racionalizálási pályázat a Belügyminisztériumban |
Belügyminisztérium |
7. |
Svájci–Magyar Együttműködési Program |
Belügyminisztérium |
8. |
Norvég Finanszírozási Mechanizmus és EGT Finanszírozási Mechanizmus |
Innovációs és Technológiai Minisztérium |
9. |
Költségvetési intézmények energiahatékonysági beruházásai [232/2015. |
Innovációs és Technológiai Minisztérium |
10. |
Épületekre vonatkozó energiahatékonysági célú szabályozás |
Miniszterelnökség |
11. |
Egyedi döntéssel odaítélt költségvetési támogatások alapján történő energiahatékonyságot javító beruházások |
Miniszterelnökség |
12. |
Modern Városok Program keretében, költségvetési támogatással megvalósuló energiahatékonyságot javító intézkedések |
Miniszterelnökség |
13. |
Középületek energiahatékony használatának elősegítése |
Nemzeti Energetikusi Hálózat |
14. |
Lakás-előtakarékossági rendszer működtetése |
Pénzügyminisztérium |
15. |
Energetikai szakreferens alkalmazása |
Hivatal |
16. |
Magyar Mérnöki Kamara tanácsadási tevékenységének eredményei |
Magyar Mérnöki Kamara |
17. |
A közlekedés energiahatékonyságának javítása |
Innovációs és Technológiai Minisztérium |
18. |
Vállalati normatív adókedvezmény energiahatékonysági intézkedések érdekében |
Pénzügyminisztérium |
9. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez
|
A |
B |
C |
D |
1. |
Tájékoztatási kötelezettség alapja |
A kötelezettség teljesítéséért felelős szervezet |
A kötelezettség teljesítésére szolgáló dokumentum |
A kötelezettség teljesítésének határideje |
2. |
A nemzeti energiahatékonysági célkitűzések felé tett előrelépésről szóló éves jelentés |
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium |
1. melléklet szerint |
minden év április 30. |
3. |
Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv, valamint ennek részeként a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia naprakésszé tétele |
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium |
2. melléklet szerint |
2014. április 30-át követő minden harmadik év |
4. |
A nagy és kis hatásfokú kapcsolt energiatermelésen keresztüli nemzeti villamosenergia- és hőtermelésről és annak a teljes hő- és villamosenergia-termeléshez viszonyított arányáról szóló statisztika |
Hivatal |
a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló rendelet szerinti módszertan alapján |
a tárgyévet követő |
5. |
Éves statisztikai jelentés a kapcsolt energiatermelésből származó hő- és villamosenergia-kapacitásról és a kapcsolt energiatermeléshez használt tüzelőanyagokról, valamint a távfűtés/távhűtés-előállításról és -kapacitásról, a teljes hő- és villamosenergia-termelés és -kapacitás arányában |
Hivatal |
a statisztikát tartalmazó dokumentum |
a tárgyévet követő |
6. |
A kapcsolt energiatermeléssel elért primerenergia-megtakarításról szóló statisztikai jelentés |
Hivatal |
a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló rendelet szerinti módszertan alapján elkészített dokumentum |
a tárgyévet követő |
7. |
A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés/távhűtés megvalósíthatósági potenciáljának átfogó értékelése |
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium |
3. melléklet szerint |
2015. december 31. |
8. |
A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés/távhűtés megvalósíthatósági potenciáljának átfogó értékelése céljából készített országos költség-haszon elemzés |
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium |
4. melléklet szerint |
2015. december 31. |
9. |
Energiatermelő létesítmények és hulladékhőt termelő ipari létesítmények költség-haszon elemzésében foglaltak megvalósítása alóli kivételt megállapító határozat |
Hivatal |
a Hivatal határozata |
a határozathozatalt követően legkésőbb 3 hónapon belül |
10. |
Az energiahatékonyság-javító szakpolitikai intézkedések bejelentése |
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium |
8. melléklet szerint |
az intézkedés bevezetését követően haladéktalanul |
11. |
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 17. §-a szerinti kötelezettség alóli kivételek és azok változása |
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium |
a kivételt megállapító jogszabály szövege |
a szabályozás kihirdetését követően haladéktalanul |
10. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez71
11. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez72
|
A |
B |
C |
1. |
Képzési terület megnevezése |
Mesterképzési szak/Osztatlan szak megnevezése |
Mesterképzésben/osztatlan képzésben szerzett szakképzettségek megnevezése |
2. |
Műszaki |
Energetikai mérnöki |
okleveles energetikai mérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség |
3. |
|
Gépészmérnöki |
okleveles gépészmérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség |
4. |
|
Villamosmérnöki |
okleveles villamosmérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség |
5. |
|
Építész |
okleveles építész vagy ezzel egyenértékű szakképzettség |
6. |
|
Építészmérnöki |
okleveles építészmérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség |
7. |
|
Szerkezet-építőmérnöki |
okleveles szerkezet-építőmérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség |
8. |
|
Létesítménymérnöki, épületenergetika szakirány |
okleveles létesítménymérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség |
9. |
|
Épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki |
okleveles épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség |
10. |
|
Kohómérnöki energiagazdálkodási szakirány |
okleveles kohómérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség |
11. |
|
Bánya- és geotechnika mérnöki |
bánya- és geotechnikai mérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség |
12. |
Agrár |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki |
okleveles mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség |
12. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez73
|
A |
B |
1. |
Képesítési követelmény, vagy az ezzel egyenértékű szakképzettség |
Szakmai gyakorlati idő |
2. |
11. melléklet szerinti mesterképzésben/osztatlan képzésben szerzett szakképzettség esetén |
5 év |
3. |
Alapképzésben szerzett |
8 év |
A 7. § a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 16. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5/A. alcímet (7/A–7/B. §) a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A 7/A. § (1a) bekezdését a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 35. §-a iktatta be.
A 7/A. § (2) bekezdés e) pontja a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 39. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7/B. § (4) bekezdését a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 36. §-a iktatta be.
A 7/B. § (5) bekezdését a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 36. §-a iktatta be.
A 7/B. § (6) bekezdését a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 36. §-a iktatta be.
A 7/B. § (7) bekezdését a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 36. §-a iktatta be.
A 7/B. § (8) bekezdését a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 36. §-a iktatta be.
Az 5/B. alcímet (7/C–7/E. §) a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A 7/C. §-t a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 142. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.
A 7/D. § (1) bekezdés d) pontja a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 39. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7/D. § (1) bekezdés e) pontja a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 39. § b)–c) pontja szerint módosított szöveg.
A 7/D. § (1) bekezdés f) pontja a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 39. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7/D. § (2) bekezdését a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 142. § (3) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.
A 7/D. § (3) bekezdését a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 142. § (3) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.
A 7/D. § (4) bekezdését a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 142. § (3) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.
A 7/E. § (1) bekezdése a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 142. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.
A 7/F. § a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 39. § b) és d) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (3) bekezdését a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11. § (3) bekezdése a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 16. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (4) bekezdés e) pontját a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése iktatta be.
A 13. § (4) bekezdés f) pontját a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 37. §-a iktatta be.
A 13. § (8) bekezdését a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14. § (1) bekezdése a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (2) bekezdését a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 40. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (2) bekezdés a) pontja a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A 13. alcím címe a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 39. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (1) bekezdését a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 40. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (2) bekezdését a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 17. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (3) bekezdése a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 38. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (4) bekezdését a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 40. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 39. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (1) bekezdés b) pontja a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 40. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (1) bekezdés g) pontja a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 39. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 39. § f) pontja és 40. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (2) bekezdés b) pontja a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 39. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (2) bekezdés d) pontja a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 39. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (4) bekezdését a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 40. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (5) bekezdését a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 40. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. § (1) bekezdése a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (2) bekezdése a 391/2015. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésével megállapított, a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 16. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (3) bekezdése a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (1) bekezdése a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 39. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (2) bekezdés a) pontja a 217/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet 48. §-a szerint módosított szöveg.
A 15. alcím címe a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 16. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § nyitó szövegrésze a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 16. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § a) pontja a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 16. § g) pontja, a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 39. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § c) pontja a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 16. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 39. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés a) pontja a 391/2015. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés b) pontja a 391/2015. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés e) pontját a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 40. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (1) bekezdés g) pontját a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 40. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (2) bekezdése a 391/2015. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. § (6) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 39. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (2) bekezdés a) pontja a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 40. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 17/A. alcímet (28/A. §-t a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 142. § (1) bekezdése iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2020. január 1.
A 30–31. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 32–36. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 37–38. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 39–43. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 44. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 2. melléklet 3.1. pontja a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 16. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. melléklet a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésével megállapított, a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 39. § l)–o) pontja, a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 142. § (2) bekezdés b)–d) pontja és (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 203. §-át.
A 10. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 142. § (3) bekezdés d) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 203. §-át.
A 11. melléklet a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdése iktatta be.
A 12. mellékletet a 393/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás