GK ÍH 2015/126.
GK ÍH 2015/126.
2015.09.01.
A felszámolót akkor illeti meg minimum felszámolói díj, ha – az értékesített vagyontárgyak és a behajtott követelések alapján járó – díj együttesen nem éri el a törvényi minimumot [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 59. §].
Adós gazdálkodó szervezet felszámolásának kezdő időpontja 2010. november hó 24. napja.
A kijelölt felszámoló 2014. augusztus 5. fordulónappal előterjesztette a zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot. Az abban foglaltak szerint a felszámolás során zálogtárgy értékesítéséből 19 800 000 forint, az egyéb vagyon értékesítéséből 1 351 600 forint, követelés behajtásból 3 314 013 forint, a tevékenység folytatásából 10 169 384 forint bevétel folyt be.
A felszámoló a Cstv. 49/D. § szerinti hitelező részére 6 677 454 forintot fizetett ki. Adós vagyona a zárómérleg időpontjában 1 237 359 forint pénzeszköz. A hitelezők által befizetett regisztrációs díj összege 780 926 forint.
A felszámoló a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerinti díjat 1 203 840 forintban kérte megállapítani. A Cstv. 59. § (1)–(2) bekezdése alapján a nem zálogtárgy értékesítésből, követelés behajtásból és tevékenység folytatásából származó árbevétel után – mivel a ténylegesen kiszámított díj a Cstv. 59. § (1) bekezdése szerinti minimum összegnél kevesebb – 300 000 forint + áfa, összesen 381 000 forint felszámolói díj megállapítását kérte.
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével a Cstv. 60. §-a alapján a felszámolási eljárást befejezte, adóst megszüntette. A felszámoló díját a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése alapján 1 203 840 forintban, és a Cstv. 59. § (1) bekezdése alapján további 381 000 forintban, összesen 1 584 840 forintban állapította meg, melynek fedezete az adós gazdálkodó szervezet pénzeszköze, és a hitelezők által befizetett regisztrációs díj. A fennmaradó regisztrációs díj hitelezők részére való visszafizetéséről rendelkezett. Megállapította, hogy vagyoni fedezet hiányában további hitelezői követelés kiegyenlítésére nincs lehetőség.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen NAV hitelező terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, összesen 1 501 156 forint felszámolói díj megállapítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte hivatkozással arra, hogy a felszámolói díj megállapítása nem a Cstv. rendelkezéseinek megfelelően történt. Kifejtette, hogy a felszámoló díját a Cstv. 59. § (1) bekezdése alapján kell megállapítani, a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése arra biztosít lehetőséget, hogy a felszámoló a zálogtárgy értékesítésekor az őt megillető díjat levonja, tartalékolja, ezért nem illeti meg a felszámolót a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerinti díjon felül az 59. § szerinti minimum díj, mivel ezzel kétszeres díjazásban részesülne. Hitelező álláspontja szerint a felszámolót a Cstv. 49/D. § szerinti értékesítés után 1 005 840 forint, a Cstv. 59. § (1) bekezdése alapján tevékenység folytatásából 258 303 forint, egyéb vagyonértékesítésből és követelés behajtásból 68 661 forint és 168 352 forint díj illeti meg.
A felszámoló a fellebbezésre észrevételt nem tett.
A fellebbezés részben megalapozott.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság a felszámoló zálogtárgy értékesítéséből származó bevételből levonható díját. A Cstv. jelen ügyben alkalmazandó 49/D. § (1) bekezdése értelmében a felszámoló díjának mértéke a zálogtárgy – költségek levonása utáni – nettó vételára 5%-a, melyből a felszámolót 4% illeti meg, megnövelve az általános forgalmi adó összegével, és a fennmaradó összeget a ...... Bíróság Gazdasági Hivatala részére kell befizetni. A felszámolás során a zálogtárgy értékesítéséből 19 800 000 forint bevétel realizálódott, ezért a felszámoló díja 4%, megnövelve az általános forgalmi adó összegével és ...... Törvényszék Gazdasági Hivatalának fizetendő 1%, mely összesen 1 203 840 forint.
A Cstv. 59. § (1) bekezdése szerint a felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt – a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett – követelések pénzbevétele együttes összegének 5%-a, de legalább 300 000 forint. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő bevétel 2%-a vehető díjként figyelembe. Az e szakaszban meghatározott felszámolói díjak a díjat terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák. Jelen ügyben a felszámolás során a tevékenység árbevétele 10 169 384 forint, a nem zálogtárgy értékesítésének és a követelés behajtásnak az árbevétele pedig 1 351 600 forint, illetve 3 314 013 forint volt. A felszámoló a tevékenység folytatása után 1%, az értékesítés és követelés behajtás bevétele után 4% megállapítását kérte, mely nettó 101 694, 54 064 és 132 561 forint, összesen nettó 288 319 forint általános forgalmi adóval növelve 366 164 forint.
A továbbiakban a fellebbezés alapján abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a Cstv. 59. § (1) bekezdése szerint számított felszámolói díj a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése alapján levont díjtól független-e, és amennyiben a minimum összeget nem éri el, a felszámoló részére a 49/D. § (1) bekezdése szerint levont összegen felül a minimum összeget kell-e megállapítani.
A Cstv. 59. § (1) bekezdése alapján a felszámolói díj alapja a felszámolás során eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt követelések pénzbevételének együttes összege, azaz a törvény nem tesz különbséget aszerint, hogy a bevétel zálogtárgy vagy nem zálogtárgy értékesítéséből származik-e. A felszámolót a zálogtárgy értékesítéséből, továbbá a követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásából származó bevételből megillető díj elszámolásának szabályairól szóló 39/2009. (IX. 3.) IRM rendelet 1. § (4) bekezdése értelmében a felszámoló számára a Cstv. 59-60. §-ai alapján ténylegesen kifizethető díjat a Cstv. 49/D. § szerint már érvényesített díjjal csökkentett összegben kell megállapítani.
A fentiekre figyelemmel a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerint levont díj nem hagyható figyelmen kívül a Cstv. 59. § (1) bekezdése szerinti díj megállapításánál, az 59. § (1) bekezdése szerinti díjat arra figyelemmel kell megállapítani. A felszámolói díj számítása ezért úgy történik, hogy ki kell számítani a Cstv. 49/D. § szerint a zálogtárgy értékesítése után a felszámolót megillető összeget, és azt a felszámolónak a 39/2009. (IX. 3.) IRM rendelet 1. § (1) bekezdése alapján elkülönítve kell kezelnie. A nem zálogtárgy értékesítéséből, követelés behajtásból, tevékenységből származó bevétel alapján kiszámítandó a felszámolót megillető díj a Cstv. 59. § szerint. A felszámoló csak abban az esetben igényelheti a Cstv. 59. § (1) bekezdése szerinti minimum összeget, ha a zálogtárgy értékesítéséből befolyt bevétel után járó felszámolót megillető díj és a nem zálogjogos bevétel után számított díj együttesen nem éri el a 300 000 forint összeget (Cstv. nagykommentár felszámolói díjhoz fűzött magyarázata). Tévesen állapította meg ezért az elsőfokú bíróság a felszámoló zálogtárgy értékesítése után számított díján felül járó díj összegét, az helyesen, a fentiekben levezetettek szerint nettó 288 319, bruttó 366 164 forint.
A Cstv. 60. § (4) bekezdése alapján a felszámolónak az 59. § (1) bekezdése szerint megállapított díját – megnövelve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges arányos összeggel – elsősorban a gazdasági hivatal által kezelt, elkülönített számlán rendelkezésre álló összegből kell megfizetni. A ...... Törvényszék Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlán FD....../2010. szám alatt a hitelezők által befizetett összegek egyenlege 780 926 forint. A Gazdasági Hivatal által vezetett elkülönített számlán rendelkezésre álló összeg a felszámoló ebből fedezendő 366 164 forint összegű díját meghaladja, ezért a Cstv. 60. § (6) bekezdése szerint a különbözetet (414 762 forint) az adós hitelezőinek befizetésük arányában vissza kell fizetni. Amennyiben az egy hitelezőnek visszajáró összeg az 5000 forintot nem éri el, ezt az összeget a ...... Törvényszék Gazdasági Hivatala által kezelt díj-kiegészítési számlára kell átutalni.
A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján megfelelően alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése szerint fellebbezett részében – mivel ez nem a vagyonfelosztást érinti – részben megváltoztatta, és a felszámoló további díját 366 164 forintra leszállította. A leszállított felszámolói díj figyelembevételével rendelkezett a hitelezők részére visszautalandó regisztrációs díjról, és a ...... Törvényszék Gazdasági Hivatala megkereséséről.
(Pécsi Ítélőtábla Fpkf.IV.40.036/2015/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás