• Tartalom

GÜ BH 2015/13

GÜ BH 2015/13

2015.01.01.
I. Közérdekű perben – erre irányuló kérelem esetén – érdemben kell vizsgálni a kereseti kérelem benyújtásakor már nem használt általános szerződési feltételek érvénytelenségét is [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 209/B. § (1) bek.; 1978. évi 2. tvr. (Ptké. II.) 5. §; 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény 9. pont].
II. A Pp. 146/A. § (1) bekezdése szerinti törvényi határidőt a bíróság a fél kérelmére nem hosszabbíthatja meg [1952. évi III. tv. (Pp.) 146/A. § (1) bek.].
[1] Az alperes mint hitel- és pénzkölcsön nyújtásával, valamint pénzügyi lízingtevékenység folytatásával foglalkozó pénzügyi vállalkozás, a hitel-, kölcsön- és lízingszerződéseiben – a különböző típusú szerződési konstrukciókhoz különböző üzletszabályzatokba foglalt – általános szerződési feltételeket (ÁSzF) alkalmaz. Az ingatlan lízingtevékenységre 2004. szeptember 14-től 2009. július 31-ig a PLA/20040914/IFI, a gépjármű hitelezési tevékenységre 2006. május 31-jétől 2009. július 30-ig a HIT/2006.05.31., a gépjármű zártvégű pénzügyi lízingtevékenységre 2008. november 1-jétől 2009. július 31-ig a PLA3/2008.11.01, a hitelezési tevékenységre 2006. május 31-től 2009. július 31-ig a HIT/20060531/IFI számú üzletszabályzatait használta.
[2] Az alperes ezeket 2009. augusztus 1-jétől új üzletszabályzatokkal váltotta fel.
[3] A felperes közérdekű keresetében a korábban használt, fentebb megjelölt üzletszabályzatok egészének, továbbá azok, valamint a kapcsolódó blankettaszerződések konkrétan megjelölt pontjai érvénytelenségének megállapítását kérte. Arra hivatkozott, hogy azok részben alaki hiányosságok miatt, részben egyéb okból jogszabályba ütköznek, illetve tisztességtelen szerződési feltételeket tartalmaznak.
[4] Keresetét később kiterjesztette a később használt üzletszabályzatok és a keresetben megjelölt hirdetmények egyes pontjai érvénytelenségének megállapítására is, majd a 2013. június 26-án megtartott tárgyaláson a PLA/20040914/IFI és a PLAI/2009.08.01. számú üzletszabályzatokra vonatkozó keresetétől elállt.
[5] Az alperes a kereset elutasítását kérte.
[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a kikötések alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal az ítélet jogerőre emelkedéséig még nem teljesített szerződések tekintetében a HIT/2006.05.31, a PLA3/2008.11.01, a HIT/20060531/IFI, a HITGd./2009/08.01, a PLAGd./2009.08.01 és a HITI/2009.08.09 számú üzletszabályzatok, valamint a per tárgyát képező hirdetmények konkrétan megjelölt pontjai érvénytelenségét. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
[7] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben, akként változtatta meg, hogy az alperes HIT/2006.05.31, PLA3/2008.11/01 és HIT/20060531/IFI megjelölésű üzletszabályzatai keresetlevélben megjelölt pontjai érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet teljes egészében elutasította.
[8] A felperes 2013. február 12-én előterjesztett 14. sorszámú beadványában feltüntetett kiterjesztett keresetre vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezéseket hatályon kívül helyezte és a kiterjesztett keresetet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[9] A fellebbezés indokaira tekintettel kifejtette: a HIT/2006.05.31, a PLA3/2008.11.01 és a HIT/20060531/IFI megjelölésű üzletszabályzatok szerződési feltételei tisztességtelenségének érdemi vizsgálatára nem kerülhet sor, figyelemmel arra, hogy ezen üzletszabályzatok már nem hatályosak, azokat az alperes 2009. augusztus 1-jétől nem alkalmazza. Megítélése szerint a közérdekű per preventív funkciójával nem egyeztethető össze az elsőfokú bíróság által is követett jogértelmezés, amely szerint a már nem hatályos üzletszabályzatok érvénytelenségét érdemben lehetne vizsgálni. A már nem alkalmazott általános szerződési feltételek visszamenőleges hatállyal történő érvénytelenné nyilvánítása jogbizonytalanságot eredményezne, ami a közérdekkel is ellentétes.
[10] Nem találta érdemben felülbírálhatónak a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet PLA/2009.08.01, HITGd2009.08.01 és a HITI/2009.08.01 megjelölésű üzletszabályzatokra vonatkozó rendelkezéseit sem. A másodfokú bíróság szerint a felperes 2013. február 12-én érkezett beadványa tárgyi kereset kiterjesztést tartalmazott: az eredeti kereseti kérelmének fenntartása mellett azt új kérelemmel egészítette ki. Ez olyan kereset kiterjesztésnek minősül, amelyre a jelen perben a Pp. 146/A. § (1) bekezdésének szabályai az irányadók, amely szerint kötelező jogi képviselet esetén keresetváltoztatásra főszabály szerint az alperes érdemi ellenkérelme előadását követő 30 napon belül van lehetőség. Ez ún. törvényi határidő, amelyet a bíróság sem hosszabbíthat meg, ezért nincs jelentősége annak, hogy a felperes a keresetkiterjesztést tartalmazó beadványát a bíróság által a 2013. január 16-án tartott tárgyaláson engedélyezett határidőn belül terjesztette elő. A másodfokú bíróság szerint a 2009. augusztus 1-jétől hatályos üzletszabályzatokra való keresetkiterjesztés olyan keresetváltoztatás, amelyet a felperes a Pp. 146/A. § megsértésével terjesztett elő, ezért azt érdemi vizsgálat nélkül elutasította, és az elsőfokú ítélet idevonatkozó rendelkezéseit a Pp. 251. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával hatályon kívül helyezte.
[11] A másodfokú bíróság a felperes azon nyilatkozatát, hogy a PLA/20040914/IFI és a PLA1/2009.08.01 megjelölésű üzletszabályzatokra vonatkozó keresetét nem tartja fenn, a kereseti kérelemtől való elállásként értékelte. Utalt arra, hogy az ezzel kapcsolatos, a Pp. 160. §-a szerinti eljárást az elsőfokú bíróságnak kell lefolytatnia.
[12] A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a Ptké. II. 5. §-ba ütköző módon állapította meg, hogy a már nem hatályos általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt közérdekű kereset nem indítható. Hivatkozott arra is, hogy a másodfokú bíróság a Pp. 146/A. § (1) bekezdését tévesen értelmezte a keresetváltoztatással kapcsolatban. A felperes a 2013. január 16-án megtartott tárgyaláson bejelentette azt, hogy a hatályos üzletszabályzatok vizsgálatát is kéri. A hivatkozott Pp. rendelkezést akként kell értelmezni, hogy a keresetváltoztatás tényét és nem annak részletes indokait kell a 30 napos határidőn belül bejelenteni.
[13] A felperes szerint a jogerős részítélet rendelkező része és indokolása ellentmondásokat tartalmaz: egyrészt a részítélet 12. oldalán található, a Pp. 160. §-ában írt eljárás lefolytatására utasító rendelkezés nem található meg a rendelkező részben, másrészt a rendelkező résznek a hatályon kívül helyező rendelkezései nem tartalmaznak további utasításokat az új eljárás tekintetében.
[14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős részítélet hatályában fenntartását kérte.
[15] A Kúria a jogerős részítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt az abban hivatkozott indokok alapján részben jogszabálysértőnek találta.
[16] A Kúria legelőször azt a felülvizsgálati kérelemmel vitatott jogkérdést vizsgálta, hogy közérdekű perben a keresetlevél benyújtásakor már nem használt általános szerződési feltételek érvénytelensége érdemben vizsgálható-e. A Kúria e körben nem osztotta a másodfokú bíróság ezzel kapcsolatos álláspontját. A másodfokú bíróság okfejtését egyetlen tételes jogszabályi rendelkezéssel nem támasztotta alá, ilyet a másodfokú bíróság nem jelölt meg részítéletében. Azzal egyetért a Kúria, hogy közérdekű perben a bíróság az egyes fogyasztók által elszenvedett jogsérelmeket nem orvosolhatja, de a támadott ÁSzF érvénytelenségének megállapítása megkönnyítheti az egyéni igényérvényesítést. A másodfokú bíróság e körben nem megfelelő következtetést vont le a 3/2011. (XII. 12.) PK vélemény 6. pontjában foglaltakból. A Kúria abban csak azt fejtette ki, hogy az ÁSzF-nek a keresetlevél benyújtását követő módosítása nem teszi okafogyottá az eredeti ÁSzF érdemi elbírálását, de nem foglalt állást a perbeli jogkérdésben. Ugyanakkor a Kúria 2/2012. (XII. 10.) PK véleményének 9. pontja egyértelműen tartalmazza, hogy nem hatályos ÁSzF tisztességtelensége is vizsgálható. Ez a jogértelmezés – kizáró rendelkezés hiányában – közérdekű kereset esetén is irányadó. Önmagában az a körülmény, hogy a hivatkozott PK vélemény az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelensége kérdéskörével foglalkozik, nem jelenti azt, hogy a 9. pontjában kifejtettek jelen perben az elbírált jogkérdés tekintetében ne lennének irányadók.
[17] A Kúriának ezt követően azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes határidőn belül módosította-e (terjesztette ki) az elsőfokú eljárásban a keresetét, e körben helyesen jutott-e a másodfokú bíróság arra az álláspontra, hogy azt elkésettség okán érdemben nem vizsgálta.
[18] A perben irányadó Pp. 146/A. §-a értelmében a felperesnek a keresetmódosítást az alperes ellenkérelmének kézhezvételétől, vagyis 2013. január 4-től számított 30 napon belül kellett volna előterjesztenie. A Kúria nem találta alaposnak a felperes azon érvelését, hogy erre határidőn belül, a 2013. január 16-i tárgyaláson sor került. Nem tekinthető joghatályos keresetmódosításnak az a felperesi nyilatkozat, hogy „a jelenleg hatályos üzletszabályzatokat is megtámadom”. A tárgyaláson egyéb nyilatkozatot a felperes ezzel kapcsolatban nem tett, a megtámadás jogcímét, terjedelmét nem jelölte meg. A felperes maga kérte a tárgyaláson, hogy 45 napos határidőn belül terjeszthesse elő a keresetmódosításának pontos indokait. A másodfokú bíróság helyesen mutatott rá, hogy a Pp. 146/A. § (1) bekezdése szerinti határidő törvényi határidő, melyet a bíróság a fél kérelmére sem hosszabbíthat meg. A Kúria egyetért azzal is, hogy a Pp. 146/A. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek sem álltak fenn, ezzel kapcsolatban a felperes a felülvizsgálati kérelmében nem is hivatkozott jogszabálysértésre.
[19] A Kúria kiemeli: az adott tényállás mellett nem abban kellett döntenie, hogy egy szabályszerűen a bíróság elé terjesztett kereset kapcsán a bíróságnak milyen körben kell hivatalból vizsgálnia a vitatott ÁSzF érvénytelenségét, hanem arról, hogy a per során a keresetmódosításra jogszerűen került-e sor. Így nincs jelentősége a perbeli jogvita eldöntése szempontjából a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Fővárosi Ítélőtábla 1/2010. (V. 3.) Kollégiumi vélemény V. pontja szerinti jogértelmezésnek. A perbeli jogkérdés eldöntése szempontjából pedig a felperes által hivatkozott 3/2011. (XII. 10.) PK vélemény sem tartalmaz iránymutatást.
[20] Mindezekre figyelemmel a részítélet rendelkező részének harmadik bekezdése érdemben nem jogszabálysértő, de a Pp. 251. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásából a Kúria által pontosított rendelkező rész szerinti megfogalmazás következik.
[21] Helyesen foglalt állást a másodfokú bíróság abban is, hogy az elsőfokú bíróság nem döntött a PLA/2004.09.14/IFI és a PLAI/2009.08.01 megjelölésű üzletszabályzatokkal kapcsolatos kereseti kérelmek tárgyában, amelyek vonatkozásában a felperes a 2013. június 26-i tárgyaláson elállt a keresetétől, ami keresetleszállításként nem értékelhető. Ezért tekintette a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek, amely esetén nem kell, nem lehet utasítást adni a még el nem bírált kereseti kérelmek tekintetében.
[22] Mindezek alapján a Kúria a jogerős részítéletet részben jogszabálysértőnek találta, és a rendelkező rész szerinti döntését a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával hozta meg.
(Kúria Gfv. VII.30.204/2014.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére