BK ÍH 2015/130.
BK ÍH 2015/130.
2015.12.01.
A büntetőeljárással érintett jogi személy képviselőjének meghatalmazása jogszerű, ha az ügy korábbi terheltje adja azt, de olyan időpontban, amikor már ellene a büntetőeljárást megszüntették [2001. évi CIV. tv. 9. § (3) bekezdés].
Az első fokon eljárt törvényszék az előtte adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben dr. K. D. ügyvédet kizárta a büntetőeljárással érintett kft. jogi képviseletének ellátásából.
A végzés ellen dr. K. D. ügyvéd jelentett be fellebbezést kizárása miatt, annak mellőzése érdekében.
A fellebbviteli főügyészség az elsőfokú végzés helybenhagyására tett indítványt.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos:
A törvényszéken M. J. és társai ellen adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt van folyamatban büntetőeljárás. Az ügy X. r. vádlottja W. G., a kft. korábbi ügyvezetője.
A megyei főügyészség indítványozta a kft.-vel szemben pénzbírság kiszabását, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. tv. 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
Ilyen esetben a fenti jogszabály 9. § (1) bekezdése értelmében kötelező a jogi személy ügyvéd általi képviselete. Amennyiben a jogi személynek nincs meghatalmazott képviselője, akkor részére a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság rendel ki képviselőt.
Jelen ügyben, a vádemelést követően a törvényszék a kft. jogi képviseletére dr. K. T. ügyvédet rendelte ki.
Dr. K. D. az ügyben 2014. július 24. napján beadványt nyújtott be, mely szerint a kft. jogi képviseletét ő látja el, és kérte a szükséges iratok részére történő kézbesítését, egyben csatolta az ügy X. r. vádlottja, a kft. korábbi ügyvezetője által 2011. november 3. napján részére adott meghatalmazást.
A 2001. évi CIV. tv. 9. § (3) bekezdése értelmében a terhelt a jogi személy ezen eljárásban történő képviseletére nem adhat meghatalmazást. Erre figyelemmel nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a meghatalmazás benyújtását követően arra a következtetésre jutott, hogy dr. K. D. ügyvéd a kft. jogi képviseletét a büntetőeljárásban nem láthatja el.
Tévedett azonban, amikor végzés keretében zárta ki az ügyvédet az eljárásból.
A döntés alapjául szolgáló 2001. évi CIV. tv. ugyanis nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy mi az eljárás abban az esetben, ha olyan személy kíván képviselőként eljárni, aki e törvény értelmében nem lehet képviselő.
A büntetőeljárási törvény sem tartalmaz erre vonatkozóan speciális szabályt, és a képviselőkre vonatkozó általános szabályok sem rendelkeznek a kizárásról. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha tájékoztatja dr. K. D.-t, hogy a fentiekben felhívott jogszabályi rendelkezésre figyelemmel a kft. jogi képviseletét a jelen büntetőügyben nem láthatja el.
Dr. K. D. a fellebbezéséhez újabb meghatalmazást csatolt. A meghatalmazás tanúsága szerint, H. I. a kft. jelenlegi ügyvezetője 2014. szeptember 17. napján meghatalmazást adott részére, hogy jelen ügyben a kft. jogi képviseletét ellássa.
A fellebbviteli főügyészség ezzel kapcsolatosan utalt arra, hogy e meghatalmazás elfogadása azért nem lehetséges, mert H. I. az ügyben korábban szintén gyanúsított volt, és ez a törvényi előírás megkerülését tenné lehetővé.
Ezzel az állásponttal az ítélőtábla nem értett egyet.
Az iratok tanúsága szerint a jelen ügyvezető, H. I. valóban gyanúsított volt az ügyben, a vádirat hivatkozása szerint azonban vele szemben a főügyészség a nyomozást korábban megszüntette. Ebből következően, tehát a meghatalmazás időpontjában – 2014. szeptember 17. napján – az ügynek nem volt terheltje, ezért jogosult volt meghatalmazást adni dr. K. D.-nek.
Tekintettel arra, hogy időközben a törvényes meghatalmazás csatolásra került, ezért az ítélőtábla az elsőfokú végzést megváltoztatta a Be. 372. § alapján, és dr. K. D. ügyvéd kizárását mellőzte.
(Szegedi Ítélőtábla Bpkf.I.633/2014/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás