GÜ BH 2015/133
GÜ BH 2015/133
2015.05.01.
A referenciaadat törlése iránti perben az alapjogviszony létrejötte, érvényessége nem vitatható. A per funkciója, jogorvoslat biztosítása, ha a referenciaadatok jogellenes átadása, nyilvántartása oly módon valósul meg, mely az alapjogviszonyt nem érinti [2011. évi CXXII. tv. (KHR. tv.) 14. §, 18. § (4) bek.].
[1] A felperes és az I. r. alperes között hitelszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettség tekintetében elszámolási vita keletkezett. A felperes szerint a hitelszerződést annak 48 hónapos futamideje alatt a szerződésben rögzített 169 722 Ft-os részletek havi átutalásával teljesítette, a kölcsönt így 2012. április 15-ig maradéktalanul visszafizette. Az I. r. alperes szerint a 48 hónapos futamidő lejártával a szerződés nem szűnt meg, a felperesnek a szerződés alapján további fizetési kötelezettségei álltak fenn, amelynek megfizetésére több alkalommal felhívta őt. Miután a felperes ezeknek a felhívásoknak nem tett eleget, a 2013. február 19-én kelt levelében az I. r. alperes a szerződést azonnali hatállyal felmondta és a felperes tartozását, 2 332 995 Ft-ot, egy összegben esedékessé tette. Az I. r. alperes a felperes referenciaadatait továbbította a II. r. alperes által kezelt központi hitelinformációs rendszerbe (KHR).
[2] A felperes keresetében az I. r. alperes által a II. r. alperes felé továbbított referenciaadatainak törlését kérte arra hivatkozással, hogy a perbeli jogviszonyból 30 napot meghaladó tartozása nem állt fenn, mivel szerződéses kapcsolat nem jött vele létre: a hitelszerződést nem az I. r. alperes írta alá, az autókereskedő pedig erre meghatalmazással nem rendelkezett.
[3] Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte. A II. r. alperes arra hivatkozott, hogy a per érdemében nem kíván jogi álláspontot kifejteni.
[4] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megítélése szerint tényként megállapítható, hogy a felperes legalább a 2012. december havi fizetési kötelezettségének a teljesítésével több mint 30 napos késedelembe esett, így az adattovábbításnak a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (KHR tv.) 14. §-a szerinti feltételei fennálltak. A felperes a referenciaadat közlését nem is ez okból kifogásolta, hanem azt kérdőjelezte meg, hogy létrejött-e egyáltalán a referenciaadat továbbításául szolgált szerződés. Az elsőfokú bíróság szerint – figyelemmel a KHR tv. 18. § (4) bekezdésére – a referenciaadat törlése iránti kereseti kérelmet más keresettel együtt előterjeszteni nem lehet, így a felperes ezen hivatkozását ebben a perben érdemben vizsgálni nem lehetett.
[5] A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében – annak tartalma szerint – a felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a KHR tv. 14. §-át, mivel nincs lejárt és meg nem fizetett tartozása az I. r. alperes felé. Sérti továbbá ugyanezen törvény 15. § (5) bekezdését, 16. § (1) bekezdését, valamint 17. §-át, mert nem volt előzetes írásbeli tájékoztatás, illetve többszöri kérése ellenére sem módosították az alperesek a nyilvántartásba került adatokat. Álláspontja szerint az I. r. alperes a per során a KHR tv. 19. § (1) bekezdésében írt bizonyítási kötelezettségének sem tett eleget.
[6] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt az abban hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek.
[7] A Kúria egyetért az eljárt bíróságokkal abban, hogy a KHR tv. III. címe speciális ügyfélvédelmi és jogorvoslati rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a referenciaadatok átadása, illetve ezeknek a KHR-t terhelő pénzügyi vállalkozás általi kezelése tekintetében biztosítanak a nyilvántartott személy részére jogorvoslati lehetőséget. Ezen eljárásban a nyilvántartott személy a referenciaadatainak jogellenes átadása, kezelése miatt, azok helyesbítése, törlése iránt nyújthat be keresetet.
[8] A KHR tv. 17-20. §-ai szerinti peres eljárásban – ahogy arra a perben eljárt bíróságok egyezően, helyesen rámutattak – nem vizsgálható, hogy a fizetési kötelezettséget keletkeztető, az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés érvényesen létrejött-e, semmis-e. E jogviták elbírálása külön per tárgya lehet, amely az adott ügyben a peres felek egyező előadása szerint folyamatban is van. Ugyancsak nem a jelen peres eljárásban eldöntendő, eldönthető jogkérdés az, hogy az I. r. alperes a szerződéses jogviszonyt jogszerűen mondta-e fel. Ezt a jogértelmezést támasztja alá a mindkét fokú peres bíróság által felhívott, a KHR tv. 18. § (4) bekezdése, amely rendelkezés kizárja a tv. szerint előterjesztett kereset más keresettel történő összekapcsolását, más perrel történő egyesítését, viszontkereset előterjesztését. Az alapjogviszonyból eredő jogviták és a KHR tv. szerinti peres eljárásra vonatkozó eltérő hatásköri és illetékességi szabályok miatt sem lehetséges, hogy a KHR tv. 17-20. §-a szerinti peres eljárásban az alapjogviszony létrejöttét, érvénytelenségét vizsgálja a bíróság. Természetesen, ha az alapjogviszonyból eredő peres eljárásban a felperesre kedvező jogerős ítélet születik, akkor a jogerős ítéletből következően jogellenesen továbbított, nyilvántartott adatokat a KHR-ből törölni kell, illetve az ott nyilvántartott adatok helyesbítése szükséges. Amennyiben erre nem kerül sor és a KHR tv. 16. §-a szerinti eljárás nem vezet eredményre, akkor van mód a KHR tv. 17-20. §-a szerinti peres eljárásra.
[9] A KHR tv.-ben szabályozott peres út tehát nem biztosítja az adatszolgáltatás alapjául szolgáló szerződéssel kapcsolatos jogviták rendezését, hanem az a funkciója, hogy jogorvoslati lehetőséget nyújtson arra az esetre, ha a referenciaadatok jogellenes átadása, nyilvántartása oly módon valósul meg, hogy annak megítéléséhez nem szükséges az alapjogviszonyból eredő esetleges jogviták elbírálása.
[10] A felperes a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott először arra, hogy a referenciaadat törlése azért is indokolt, mert nem kapott előzetes írásbeli tájékoztatást, valamint arra, hogy az alperesek nem tettek eleget a KHR tv. 19. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségüknek. A Pp. 275. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban új tényre, új jogi évre hivatkozni nem lehet, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek ezt a részét érdemben nem vizsgálhatta (BH 2002.442., 2002.283.).
[11] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII.30.271/2014.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás